Alter Ego

Fizess, ha férfi vagy?

Alter Ego - 2013. június 12. szerda 21:03 - 72 hozzászólás

Ebbe a vendéglőbe valószínűleg belépő nélkül engedték be Teczár Szilárdot. – A fotót Kovalik Réka készítette. – Teczár Szilárd egyik nyilvános Facebook fotója.

A férfiak hátrányos megkülönböztetése olykor annyira megszokott részét képezi mindennapi életünknek, hogy nem is tudatosul bennünk ezeknek nemi alapon diszkrimináló jellege. És ha az átlagember valami folytán éppen rá is eszmél, hogy férfiként szenved el nemi diszkriminációt, nem is igazán tudja, hogy merjen e ennek hangot adni, miközben “mindenki tudja, hogy káros társadalmi megkülönböztetés valójában a nőket szokta sújtani, az élet legtöbb területén”. – Mármint az oly sikeresen működő feminista propagandagépezet interpretációja szerint.

Az alábbi történetben szereplő diszkriminációra akár azt is mondhatjuk, hogy nem tartozik a legjelentősebb férfiakat érő társadalmi hátrányok közé, viszont a tanulságok, amelyeket az ügy szolgáltat, annál jelentősebbek. Sztorink főszereplője egy fiatal egyetemista, Teczár Szilárd, az ELTE 22 éves, kommunikáció és szociológia szakos hallgatója, aki akkor szembesült a hétköznapokban (vagy ebben az esetben még inkább a hétvégéken)  jelenlévő férfiellenes diszkrimináció egyik formájával, amikor a fővárosban egy önmagát “kulturális központként” definiáló, népszerű zenés klubban szeretett volna szórakozni, azonban a bejáratnál közölték vele, hogy ott bizony a férfiaknak belépőt kell fizetniük.

Meglepő reakcióra ösztönözte Teczárt az eset,   amiben felteszem annak is szerepe lehetett, hogy már voltak tapasztalatai az érdekérvényesítési harc rögös útjain, hiszen a HAHA (hallgatói hálózat) tagjaként az oktatási törvények módosításával kapcsolatban tiltakozó akciókban vett részt az egyetemen, amivel összefüggésben az ATV egyik hírműsorában is képernyőre került. Gondolom először még csak mintegy viccesen mondhatta, hogy “na, ezért az ombudsmanhoz fordulok”, de másnap a Facebook közösségi oldalon meg is fogalmazta a később különböző médiumokban is napvilágot látott beadványát:

 

(Azon ritka alkalmak egyike, mikor a részegen kitalált ötlet később sem tűnik akkora baromságnak, avagy lépjünk föl a férfiak pofátlan elnyomása ellen:)

Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa!

Tegnap a budapesti Doboz szórakozóhelyre indultam barátaimmal (Klauzál utca 10.), és ott azt tapasztaltam, hogy a helyre csak 1000 forintos belépőjegy ellenében tudok bejutni, míg hölgy társaim belépése ingyenes volt. Magyarországon ez a gyakorlat igen elterjedt, velem sem először történik meg, és ha körülnézünk az interneten a magasabb árfekvésű szórakozóhelyek között, azt látjuk, hogy a férfiakra kivetett külön belépési díj általánosnak mondható.

Ez a gyakorlat véleményem szerint sérti Magyarország Alaptörvénye XV. cikkének (2) és (3) pontját, mivel személyeket pusztán nemük – egészen pontosan a biztonsági személyzet által megállapított, feltételezett nemük – miatt ér anyagi hátrány vagy előny. Ez a gyakorlat tendenciájában nem, csupán súlyosságában tér el attól, mikor cigány származású vagy vallási jelképeket viselő fiatalokat nem engednek be egy adott szórakozóhelyre. A gyakorlat mellett nem lehet azzal érvelni, hogy a társadalmi élet egyéb szegmenseiben a nőket kétségkívül sújtó hátrányokat enyhítené, mivel olyan társadalmi normákat és sztereotípiákat reprodukál, melyek éppen ezen egyéb hátrányok fenntartásáért felelősek, és végső soron mindkét nem képviselői számára hátrányosak. Ez a gyakorlat azt üzeni, hogy a férfinak fizetnie kell azért, hogy a szórakozóhely által “összegyűjtött” nők közé bejuthasson, tehát megerősíti azt a nézetet, miszerint szerelmi/szexuális téren a férfi az aktív, a nő pedig a passzív szereplő. Sarkosan fogalmazva a gyakorlat a prostitúcióra való felhívás bújtatott formája, ahol a férfiak a szórakozóhelynek fizetnek a nők jelenlétéért.

Mint azt korábban említettem, a férfi vagy női kategóriába való besorolást az adott szórakozóhely személyzete végzi, ennek során nyilvánvalóan a külső fizikai jellemzőket, és nem az illető identitását veszi figyelembe, így a gyakorlat sértheti az emberi méltóságot is.

A gyakorlat általános elterjedtsége arra enged következtetni, hogy a kérdés alulszabályozott. Arra kérem ezért biztos urat, vizsgálja meg milyen lépéseket tehetne a törvényhozó az áruk és szolgáltatások igénybevétele terén a nemek közötti egyenlőségért.

Köszönettel, Teczár Szilárd

Forrás: https://www.facebook.com/teczar.szilard/posts/4259892636125

Bármennyire is ítéljük fontosnak a konkrét ügyet, a kezdeményezés mindenképpen egy kívánatos irányba hat; ráirányítja a társadalom figyelmét, hogy miközben a nők (vélt vagy valós) hátrányai ellen igyekszik fellépni, sok esetben a férfiak hátán tapos két lábbal. Megpróbálom egy nagyon szimpla példával megvilágítani ezeket a káros társadalmi folyamatokat: Azonos munkakörben dolgozó fizikai dolgozó férfiak és nők esetében a Munka Törvénykönyve előírja, hogy a nők maximum 20 kg terhet emelhetnek fel, míg a férfiak 50 kg-ot. Ezzel egy időben a nemi diszkriminációt tiltó rendelkezések értelmében tilos a bérezésükben bármilyen különbséget tenni közöttük, hiszen azonos munkakörben dolgoznak. Ennek eredményeként miután eltérő feltételekkel végigdolgozták a hónapot, kézhez kapják az egyforma fizetésüket, majd pedig amikor lazításképpen betérnek egy szórakozóhelyre, akkor a kapuban a történet férfi szereplője elé tartja valaki a markát, hogy tőle belépőt szedjen. – Egyébként pedig csak próbálja valaki azt mondani, hogy bizonyos munkakörök betöltésére a nők alkalmatlanok, máris a bűvös “nemi diszkrimináció!” varászszót sikoltozó feministákkal telik meg a sajtó. Például: Loco-emotion – Női mozdonyvezetők a MÁV-nál? vagy éppen 20 kilón feneklik meg a női tűzoltó állom, stb, stb, stb…) És most szót sem ejtettünk azokról a kifejezetten kényelmi, szellemi munkakörökről, amelyekben a régi társadalmi szokások jegyében zömmel nőket foglalkoztatnak, miközben az új idők szellemében immár női kvótákat követel a társadalom a felsővezetői posztokra. Nem csak a közszférában, de zajlik a Feminista terror a versenyszférában is. Teczár kezdeményezése úgy tűnik, hogy a társadalmi igazságtalanság ezen láncolatát igyekszik a leggyengébb láncszem mentén megszakítani.

Nos, Teczár Szilárd eljuttatta beadványát az Alapvető Jogok Biztosához, bár sejtette, hogy mivel az ombudsman vizsgálati jogköre a közigazgatási, közszolgálati tevékenységekre terjed ki, ebben a formában talán nem számíthat jogorvoslatra. Bár azt is tudta, hogy az üggyel kapcsolatban inkább az Egyenlő Bánásmód Hatóságot lenne szükséges megkeresni, azonban tekintettel arra, hogy inkább általános intézkedést szeretett volna elérni, nem pedig a konkrét szórakozó hely vizsgálatát és esetleges bírságolását, ezért ezt a lépést B tervként tartalékolta. Rövidesen  megérkezett az ombudsman válasza:

 

 

A válasz első fele még érthető is; a konkrét ügy az Alapvető Jogok biztosának hatáskörén kívül esik, azonban a válasz második fele, amely lényegi állásfoglalás arról, hogy az ügy semmilyen további intézkedést sem igényel, már sokkal inkább meglepő. Ha a fekete polgárjogi mozgalmak hőskorában az amerikai rasszisták ismerték volna a magyar ombudsman állásfoglalását, akkor  határtalan bölcsességgel felvértezve szállhattak volna szembe azokkal a “fránya niggerekkel”.  Kit érdekelt volna Martin Luther King és követői; a „Színeseket nem szolgálunk ki” felíratok ott maradtak volna a szegregált éttermek és üzletek kirakatában vagy méginkább lecserélték volna azokat a “fehéreknek a belépés ingyenes, színeseknek 1000 dollár” feliratra. Merthogy: “Nem vetődik fel semmilyen alapjogi kérdés a szórakozóhelyek azon üzletpolitikai céljaival összefüggésben, hogy milyen intézkedésektől remélik a bevételeik növekedését. (..) Tekintettel arra, hogy az érintett vállalkozások részéről a hátrányos megkülönböztetés semmilyen formáját nem tapasztaltam… “

Prof. Dr. Szabó Máténak, az alapvető jogok biztosának válasza jól szemlélteti, hogy társadalmunk mennyire vak, süket és érzéketlen a férfiakat érő társadalmi hátrányokra, a férfiellenes nemi diszkriminációra, mindeközben a nőket érő diszkrimináció legkisebb erőltetett gyanújára feminista hisztéria áradattal telik meg minden társadalmi fórum és a mainstream sajtó színe java.

Talán mondanom sem kell, hogy férfijogi aktivistaként kitörő örömmel üdvözlök minden olyan kezdeményezést, amely felvállalja, hogy a férfiakat érő hátrányokat kommunikálja a társadalom minél szélesebb nyilvánossága felé, azonban némi kritikával mégis kénytelen vagyok illetni Teczár Szilárdot és az Index.hu-nál dolgozó újságíró ismerősét, G. Szabó Dániel-t, aki felvállalta, hogy egy nagyobb lélegzetvételű cikkben ad hírt Teczár kezdeményezéséről.

Bár Teczár Szilárdot cselekvésre motiválja, hogy férfiként diszkriminálják, és példaértékűen szükségét is érzi, hogy fellépjen érdekeinek, jogainak védelmében, de azt a felismerést mintha kerülni látszana, hogy az észrevételeit a férfiak nevében kellene megfogalmaznia. Abban az identitásban lenne szükséges fellépnie, amely identitásában őt a hátrány érte, és nem pedig az ügy által “prostituálódott” nők, a transz neműek vagy a gender-feminista tanszék nevében. No persze, már-már megértem én őt; hiszen olyan időket élünk, amikor az igazi “coming out” azt mondani, hogy “férfi vagyok…” és adott esetben “halált megvető” bátorsággal emígyen kikerekítni a mondat végét: “férfi vagyok és nemi diszkrimináció áldozata”. – Aztán férfiasan zsebre vágni a shaming languge teljes színskáláján mozgó durva sértéseket. – Merthogy egyfajta társadalmi szokásként regnál az is, hogy ha bárki férfijogi kérdéseket merészel feszegetni, akkor azt meg kell szégyeníteni és mindenek előtt a férfiasságát kétségbevonni. – Tudomásom szerint meg is kapta Teczár a magáét, és valószínűsítem, hogy a sértések sorában nem a “ne csodálkozz, ha ezek után egyetlen nőnek sem kellesz” volt a legenyhébb. – Ennek ellenére Teczár maga kér elnézést a nőktől, egy későbbi Facabook bejegyzésben, hogy mégha csak viccesen is, de a férfiak elnyomásáról írt Facebook bejegyzésének elején. Nem tudom eldönteni, hogy Teczár, aki modern szociológiát hallgatva esetleg maga is megfertőződött a gender-feminizmus hülyeségeivel, most jobbra-balra hánykolódik, hogy feloldja önmagában a kognitív disszonanciát, mert a valóság nem akarja alátámasztani a tanulmányait, – vagy esetleg inkább Teczár rafinált annyira, hogy még a gender-feministákat és az LMBT aktivistákat is egy férfijogi ügyre igyekszik uszítani? Nem értem azt sem, hogy G. Szabó Dániel cikke miért olyan, amilyen. Valóban a nemi diszkrimináció ellni küzdelem élharcosainak hiszi azokat, akiket megszólaltat cikkében vagy inkább egy csavart labdát igyekszik átjátszani a térfelükre? Mindenesetre egy olyan írás, amelyben az ELTE gender-klubjának “feminista sárkányai” végzik propaganda munkájukat és célozgatnak olyan idióta feminista elméletekre, mint az “üvegplafon elmélet” és ezzel lényegében egy olyan nemi alapon súlyosan diszkrimináló ügyet propagálnak, mint a női kvóták kikövetelése, semmi esetre sem használhat a nemi diszkrimináció elleni küzdelem ügyének. És ezen már alig képes súlyosbítani, hogy Lovas Nagy Anna előadhat egy másik ezerszer (többek között a Tárki Társadalomkutató Intézet vezető kutatója által is) cáfolt feminista téveszmét a nők bérhátrányáról. Azt már nem is boncolgatnám, hogy az ő személye mennyire nem illik a témához, miközben tudvalevőleg baráti szálak kötik Magyarország legnagyobb férfigyűlölő közösségéhez, a  “Nőkért” csoportosuláshoz. Ez a cikk sajnos egy lépést tesz előre, és közvetlenül utána tízet hátra. Lényegében szócsövet adott azok kezébe, akik bármikor örömmel adnak elő még több, és még súlyosabb nemi diszkriminációra buzdító ötletet.  Mérget vehetünk rá, hogy a megszólaltatottak jelentős része előbb érez együtt egy légypapírra ragadt léggyel, mint azokkal a férfiakkal, akik arra igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy nemi diszkriminációnak nem csak nő lehet az áldozata.

Sajnos azt is láthatjuk, hogy mennyire erőltetett és ügyetlen próbálkozás a nőket prostituáló jelenséggé magyarázni a férfiak elleni diszkriminációt. Okkal és joggal utasítja el a szórakozóhely vezetősége is ezt a nyakatekert, gender-feminista emlőkön nevelkedett érvelést. Az ügy tárgya nem attól válik nemi diszkriminációvá, mert esetleg tudunk hozzá gender-feminista tanokon nyugvó, a nőket áldozattá magyarázó hülyeségeket is kreálni, hanem pusztán attól az egyszerű és letagadhatatlan ténytől, hogy különbséget tesz egy szolgáltatás igénybevétele során nő és férfi között. Sajnos a választott érveléstechnika sok tekintetben még komolytalanabbá degradálja az amúgy sem túl fajsúlyos férfijogi követelést. – Én óva inteném Teczárt és barátait attól, hogy efféle kommunikációval eltávolítsák maguktól azokat, akik valódi támogatói bázisát képezhetik egy ilyen kezdeményezésnek; a valóban sok tekintetben társadalmi hátrányokat elszenvedő és ezért a fellépéssel alapvetően szimpatizáló férfiakat. A magam részéről bízom benne, hogy mindezeket csak annak tudhatjuk  be, hogy az ifjú Teczár Szilárd még keresi a hangját, a megszólalás megfelelő módját. Bizakodom ebben, merthogy egy valamire van legkevésbé szüksége a férfitársadalomnak; gender-feminista férfiakra!

Teczár Szilárd mindenesetre tovább viszi az ügyet. Nem régen elkészült  és beadásra került az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz eljárás megindítása tárgyában írott kérelme is. Feszült érdeklődéssel várjuk a fejleményeket. Reméljük, hogy nem azzal a szomorú ténnyel szembesít majd minket az állásfoglalás, hogy a férfiak szabad prédái a nemi diszkriminációnak az áruk és szolgáltatások értékesítése során is. Talán még az is kiderülhet, hogy egyenjogú jogalanyok vagyunk mi férfiak, és nem csak egyetlen irányelv vonatkozik ránk: “Fizess, ha férfi vagy!”

Kérelem az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz eljárás megindítására
Panaszos
Név: Teczár Szilárd Bence
Lakcím: ***
Elektronikus levelezési cím: ***

Bepanaszolt szerv
Neve: Doboz Club
Címe: 1072, Budapest, Klauzál utca 10.

Kérelem tárgya
Kérem a tisztelt Hatóságot, folytasson vizsgálatot a tekintetben, hogy a budapesti Doboz Club a szórakozóhelyre történő beléptetés során betartja-e az egyenlő bánásmód követelményét. Szeretném jelezni a Hatóság felé, hogy panaszosként a jogsértés megállapítását, a határozat nyilvánosságra hozatalát illetve a további jogsértő magatartás megtiltását találom indokolt jogkövetkezménynek, ezért amennyiben lehetséges, arra kérem a Hatóságot, hogy tartózkodjon bírság kiaszabásától.

Cselekmény leírása
Május 24-ről 25-re virradó éjjel körülbelül hajnali 01:00 óra tájban érkeztem négy női ismerősöm társaságában a bepanaszolt Doboz Club bejáratához, ahol azt tapasztaltam, hogy a szórakozóhelyre csak 1000 forintos belépőjegy megváltása ellenében tudok bejutni, míg hölgy társaim belépése ingyenes volt. Az 1000 forintért váltott belépőjegy (kupon) lefogyasztható volt, így azt bizonyítékként nem őriztem meg, arra pedig nem emlékszem, hogy a belépő vásárlásáról kaptam-e számlát. A cselekmény megtörténtét mindazonáltal legalább két tanúval tudom bizonyítani, illetve hivatkozom a Doboz Club index.hu-hoz eljuttatott közleményére, ahol maguk is elismerik ezt a beléptetési gyakorlatot (http://index.hu/belfold/2013/05/29/szexistak-e_a_szorakozohelyek/). A szórakozóhelyen nagyjából 03:30-ig tartózkodtam. A problémával az Alapvető Jogok Biztosát is felkerestem, a Biztos Hivatala május 29-én kelt válaszában hatáskör hiányában elutasította kérelmemet.

Indoklás
Véleményem szerint a Doboz Clubra az 5§ b) pontja alapján kiterjed a 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: törvény) hatálya, mivel a club az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben nyújt szolgáltatást (és forgalmaz árut). A törvény 8§-ának a) pontja alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Véleményem szerint a Doboz Club beléptetési gyakorlatára alkalmazható ez a törvényi hely, hiszen egyértelmű, hogy pusztán vélt (és egyébként valós) nemi identitásom miatt részesültem kedvezőtlenebb bánásmódban – nevezetesen anyagi hátrány ért -, mint eltérő nemi identitású társaim. Véleményem szerint a kérdés jogi megítélése során teljesen irreleváns, hogy a belépődíj lefogyasztható volt, hiszen az eltérő nemi identítású vendégeket nem ösztönözte a szórakozóhely ily módon fogyasztásra. Véleményem szerint a kérdés jogi megítélése során az is teljesen irreleváns, hogy az ingyenes belépőjegyet tekintjük alapértelmezettnek – ez esetben a férfiakat plusz teher éri – vagy az 1000 forintos belépőjegyet – ez esetben a férfiak pusztán nemi identitásuk miatt maradnak ki egy kedvezményből.

Annak alátámasztására, hogy a beléptetési gyakorlat miért nem minősíthető a nőkkel szembeni pozitív diszkriminációnak, szeretném idézni az Alapvető Jogok Biztosának írt levelem vonatkozó részét: „A gyakorlat mellett nem lehet azzal érvelni, hogy a társadalmi élet egyéb szegmenseiben a nőket kétségkívül sújtó hátrányokat enyhítené, mivel olyan társadalmi normákat és sztereotípiákat reprodukál, melyek éppen ezen egyéb hátrányok fenntartásáért felelősek, és végső soron mindkét nem képviselői számára hátrányosak. Ez a gyakorlat azt üzeni, hogy a férfinak fizetnie kell azért, hogy a szórakozóhely által “összegyűjtött” nők közé bejuthasson, tehát megerősíti azt a nézetet, miszerint szerelmi/szexuális téren a férfi az aktív, a nő pedig a passzív szereplő. Sarkosan fogalmazva a gyakorlat a prostitúcióra való felhívás bújtatott formája, ahol a férfiak a szórakozóhelynek fizetnek a nők jelenlétéért.” Megjegyzem továbbá, hogy a konkrét esetben nem tudok olyan momentumról, amely miatt azt a törvény 11§-ában meghatározott előnyben részesítés valamely esetének lehetne tekinteni.

Forrás: https://www.facebook.com/teczar.szilard/posts/4318225214403


Címkék: , , , , , ,

Az egyéni szerzői név alatt megjelenő cikkek nem a Férfihang.hu szerkesztőségének egységes állásfoglalását, hanem elsősorban a szerzők egyéni véleményét hivatottak kifejezni, bemutatni; céljuk sok esetben mindössze a vita, párbeszéd kezdeményezése a művészi provokáció eszközével. Az írások közlésére a véleményszabadság és a médiapluralizmus érvényre juttatásának igényével kerül sor. A Férfihang.hu szerkesztőségének, moderátorainak elsődleges feladata a vonatkozó törvényi keretek és a jóízlés kívánalmainak betartatása.
5 votes, average: 5.00 out of 55 votes, average: 5.00 out of 55 votes, average: 5.00 out of 55 votes, average: 5.00 out of 55 votes, average: 5.00 out of 5 5 olvasó átlagosan 5.00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

A cikk megjelent a Beszédtéma - Bulvár, Feminizmus - Antifeminizmus, Társadalom - Pszichológia rovatban.


Hasonló témájú cikkek:


Ezért nem szeretnek a férfiak fizetni a randin

Női magazinok lapjain és internetes blogokon egyre gyakrabban lángolnak fel viták arról, hogy az első randin fizessen-e a férfi vagy sem. Míg a nők eg...
A férfiak alanyi jogai az alkotmány szerint is szabadon semmibe vehetőek

Már korábban eleget kellett volna tennünk itt a Férfihangon egy lehangoló tájékoztatási kötelezettségünknek, azonban úgy tűnik, hogy senki sem érz...
Végre kiderült, mire jó igazából a Tinder

Nem egy alkalommal hallhattuk azt az agyrémet – bizonyos esetekben maguktól az érintett nőneműektől – hogy sok lány igazából egyáltalán nem azért ...
Az Isztambuli Egyezmény – diszkriminációs kísérlet a férfiak ellen

Újra verik a feminista szervezetek és az LMP a tam-tamot: ratifikálja végre a kormány az Isztambuli Egyezményt (a továbbiakban IE)! Maga az egyezmény ...
Az egyetemi feminizmus diadala – az ELTE vezetése felállítja a dzsendőrséget

"Általános figyelemfelhívó kampányt indítunk az ELTE kampuszain az előítéletesség és a szexizmus ellen, egyúttal az ELTE-n belül rendelkezésre ál...


Hozzászólások a Facebook-on keresztül
Hozzászólások (72) Hivatkozások (0)
  1. Én élek halok ezekért a slambucmanokért, mert tudom, hogy szorgos társadalmunknak úgy kellenek ők, mint egy falat kenyér az éhezőnek. Főleg az adatvédelmi biztosság a kedvencem, miután egyszer egy telefonkártyának elvesztettük a pin, esetleg puk kódját, vagy mi a bánatját. Ezért aztán elballagtam az ügyfélfogadásra, húztam egy számot és egy órai várakozás után még azt sem voltak hajlandóak elárulni, hogy a család melyik tagjának a nevén van az az izé. Attilára hivatkoztak, így aztán én is ezt tettem otthon, ő meg valszeg csuklott aznap eleget…

    Szerintem ez a srác teljesen megfertőződött már a feminista tébollyal, olyannyira, hogy merő szabadkozásba, sőt hazug állásfoglalásba bocsátkozik: “…a társadalmi élet egyéb szegmenseiben a nőket kétségkívül sújtó hátrányokat…”. Ugyan melyik szegmenseiben, milyen hátrányokat és hogyhogy kétségkívül sújtó?? Olvtársak, rosszabb a helyzet mint gondolnánk!

    Kiváló cikk, nagyon jó elemzés, le a kalappal!

    0     0
    • Ja és én még azt sem nagyon értem, miért olyan fontos  Teczár Szilárdnak ezt hangsúlyozni: “Mint azt korábban említettem, a férfi vagy női kategóriába való besorolást az adott szórakozóhely személyzete végzi, ennek során nyilvánvalóan a külső fizikai jellemzőket, és nem az illető identitását veszi figyelembe, így a gyakorlat sértheti az emberi méltóságot is.”  Olyannyira, hogy a színijáték következő szereplőjének, Biztos 2-nek is beidézte ugyanezt. Nem kellene esetleg egy identitásvizsgáló aparáttal ellátni a kidobófiúkat, nehogy valami csorbát szenvedjen az igazságos elbírálás…

      0     0
      • Áhh, nem kell aparát. Elég lesz rákérdezni, és aki olyan merész (vagy hülye?), hogy meri még manapság is férfinak vallani magát, az fizessen csak, “mint a katonatiszt”.

        0     0
      • Nem tudom mennyire írja komolyan, de azért ez jó visszavágás azoknak, akik szerint a svédországi semleges nemű öltöző jó ötlet. Ez is csak azt mutatja meg, mennyire veszik komolyan, amit mondanak, hiszen ha tényleg egyenlőség van, akkor hogy jön ahhoz egy biztonsági őr vagy jegyárus, hogy kinyilvánítsa rólam, fiú vagyok-e vagy lány. Majd én eldöntöm, hát nem? Ki kellene próbálni, mit szólnak egy férfihoz, aki azt állítja magáról, hogy ő nő :)

        Ezzel együtt én nem szeretnék ilyen egyenlősített világot, ahol kínosan ügyelnek az élet minden területén, hogy ne tegyenek különbséget. Azt szeretném, ha az ilyen beadványok és próbaperek által inkább nevetségessé válna ez a rendszer. De tartok tőle, hogy vagy marad a kettős mérce, vagy precízen egyenlősítenek. Normális viszonyok nem lesznek egy darabig.

        0     0
      • Fütyivizit, vazze! Még szép. “Told le a gatyád, vagy nem iszó’!”

        0     0
  2. Már most megmondom az eredményt. Elutasítják a panaszt, mivel férfi, így nem kisebbségi és ezért nem lehet hátrányosan megkülönböztetve. Az ilyen …….. hivatalokban csak nő, etnikai és szexuális kisebbség lehet áldozat.

    0     0
    • Bárki lehet áldozat.

      Az áldozat nem privilégium, hanem egy állapot, amibe bárki kerülhet. Nemtől, etnikumtól, szexuális orientációtól, származástól, kortól, társadalmi osztálytól függetlenül.

      Ha van igazi relativizmus, akkor az a kivitelezés az emberi jogok tekintetében.

      De igen. Nagy valószínűséggel el fogják utasítani a panaszt.

      0     0
  3. A feministák megmagyarázták, hogy ez is a nőket diszkriminálja és alázza meg. Hogy miért? Mert az, hogy a férfif fizet a belépőért, akkor ezzel úgymond úgy tekintjük, hogy a belépő árában benne van a szórakozóhelyre ingyen belépett nők jelenléte, akiket ez a gyakorlat prostituálja, és úgy állítja be, hogy ők a fizetőképes vendégeknek elérhetőek. Pláne ha ingyen piát kapnak a nők, az meg egyenesen a leitatásukat és a megerőszakolásukat szolgálja!

    0     0
    • Világos. Mint a vakablak. De néhányan még abban is kiegyeznének és fél sikerként értelmeznénk, ha legalább ebben a hazug feminista szellemiségben, de eltiltanák a szórakozó helyeket a férfiakat diszkrimináló gyakorlattól. De félő, hogy igazuk van azoknak, akik borítékolják az eredményt: még így sem.

      0     0
    • Igen, ha egy férfi áll az ablakban meztelenül, és azt egy nő meglátja, a férfi a zaklató, ellenben ha egy nő áll az ablakban meztelenül és azt egy férfi meglátja, akkor is a férfi a zaklató.

      0     0
  4. Én már április 30-án az Egyenlő Bánásmód hatósághoz fordultam egy szinte teljesen azonos ügyben. Azóta ügyvédemmel kértük a EBH-t, folytassa le a viszgálatot. Tegnap elutasították a kérelmemet és felszólítottak, hogy 8 napon belül tanúkkal és belépőjeggyel igazoljam, milyen hátrány szenvedtem el. Mindezt az után, hogy megírtam nekik, hogy vendéglistán voltam, és azért nem mentem el a buliba, mert indulás előtt a facebook-on észrevettem, hogy Férfiaktól 11 után belépőt szednek.

    http://huffnagel.blog.hu

    0     0
    • Szomorúan Siófokon is dívik ez a módi. Nyáron egyes balaton-parti diszkók azt is meglépik, hogy bizonyos időszakokban a nőknek INGYENES A BELÉPÉS, míg a férfiak (ahogy Jampi One is mondja) ”fizessenek csak, mint a katonatiszt”.

      0     0
  5. Szerintem a gyakorlat annyiban jogos, hogy növeli a szórakozóhelyen a nő férfi arányt, könnyebb ismerkedni.

    Nem ezzel van a fő gond.

    0     0
  6. A bíróságoknál alap a férfiak hátrányos diszkriminációja.

    Azzal fenyegetőznek, h. félmillió forintra büntetnek minden férfit, aki fedett fővel lép a tárgyalóterembe.

    Ez a  legelső pontja a bírósági rendtartásnak, ami minden bírósági épület minden folyosóján hirdeti a diszkriminációt.

    Kiemelten közli azt is, hogy a fenyegetés nőkre nem vonatkozik.

    Én is gyorsan lekaptam a kalózkendőmet, mert nem akarok félmilliós büntetést befizetni a feminista rendszer támogatására.

    0     0
    • Na várj, az, hogy csak a férfinak kell levenni a fejfedőjét, feminista találmány?

      0     0
      • Teljesen mellékes, h. milyen találmány. Fizess félmilliót, ha férfi vagy, ha nem veszed le a ruhád. Ennyi.

        0     0
        • Kedves Korhely, örülök, hogy újra itt vagy! :)

          Anno szóba került már köztünk ez a fejfedő ügy, meg hogy illemszabály, stb., de arról fogalmam sem volt, hogy félmillióra büntetnek, ha nem veszed le.. Ez azért döbbenetes…

          0     0
        • Felemás érzésem van, azzal egyetértek, hogy egy férfi vegye le a kalapját, de az abszurd, hogy pénzbüntetést kell fizetnie, ha mégsem.

          0     0
          • Sztem az illem és a jog az kettő. Éppen a bíróságok nem tudják?

            Ha a szokások oldaláról nézzük, akkor úgy is fel lehet fogni, h. a férfiaknak kötelező a tiszteletüket kinyilvánítani a bíróság előtt, a nőknek viszont nem. Miért?

            0     0
            • Ezt már ne tőlem kérdezd :) Mondtam, hogy a pénzbüntetéssel nem értek egyet.

              0     0
            • Nekem is az a véleményem, hogy egy férfi vegye le a kalapját (fejfedőjét), de az teljesen abszurd, hogy félmillióra büntetnek, ha nem teszed.

              “a férfiaknak kötelező a tiszteletüket kinyilvánítani a bíróság előtt, a nőknek viszont nem. Miért?”

              A polgári etikett elég pontosan és részletesen előírja a férfiak kalapviseléssel kapcsolatos formalitásait. A kalapot le kell venni, ha valahova belépsz, illetve az utcán köszönésképpen meg kell emelni  (kb. 2-3 méter távolságból, ellentétes kézzel, mint amelyik oldalon  elmentek egymás mellett, és csak akkor teszed vissza a fejedre, mikor már elhaladt melletted a másik). A sapkát (amit magasabb pozícióban lévő férfi – de lehetőleg más se – sose hordjon hivatalos helyen), vagy kalózkendőt  :) nem kell megemelni, de ezeket is le kell venni, ha belépsz valahova.

              Mindenkinek ki kell nyilvánítani a tiszteletét a bíróság előtt, de nőknél a fejfedő levétele szükségtelen, ugyanis semmi köze a tisztelethez, mint ahogy a köszönéshez sem. Nőknél elsősorban díszítő funkciót tölt be a kalap, ezért azt elvárni, hogy vegye le, olyan, mintha azt kérnéd, hogy a hajtűjét, vagy a hajráfot vegye ki, esetleg bontsa ki a copfját, mert csak leengedett hajjal  tisztelettudó… ( Ma azért az a helyzet, hogy ha sokáig fog a kalapos nő ülni valahol, pl. tárgyaláson, üzleti megbeszélésen, étteremben, akkor neki is illik levenni a fejfedőt, főleg, ha nagyobb méretű. De ha nem veszi le, ezért biztosan nem fognak rászólni.) Talán onnan is jön ez a szabály, hogy egészen a legutóbbi időkig a nők legalább részben elfedték a hajukat, tehát szóba sem jöhetett, hogy azáltal lenne tisztelettudó, ha többet mutat belőle. Vagy pl. a parasztember is leveszi a kalapját, ha a templomba lép, az asszonyok viszont nem veszik le a fejkendőjüket.

              Ha férfiként nem vagy hajlandó levenni a fejfedődet a tárgyalóterembe lépve, az durva sértésnek vehető, mert azt szimbolizálja, hogy rebellis vagy, semmibe veszed a “tisztelt bíróságot”.

              De ne csüggedj, azt hiszem, találtam számodra egy áthidaló megoldást: kalóztársaiddal érjétek el, hogy  a kalózszerelést, amelynek része a kalózkendő, nyilvánítsák uniformmá. :) Ahogy az egyenruha részét képező kesztyűt nem veszik le kézfogáskor, úgy a sapkát sem kell, akárhova lépsz be. Ez az egyetlen kivétel, más lehetőséget nem látok, ha a pénzbírságot nem tudjátok eltöröltetni…  :)

              Én drukkolok nektek, mert illemszabály ide vagy oda, a pénzbírság nagyon igazságtalan.

               

               

              0     0
              • Igazad van abban, hogy férfiként ha nem veszem le,akkor az súlyos tiszteletlenség,nőknél meg nem. Én is ugyanígy látom. Másrészt túlzónak gondolom a félmilliós bírsággal való riogatást, ugyanis ez a kiszabható legmagasabb büntetés, és ha csak nem küldöd el a bírót a jó édes anyjába,akkor kicsi az esélye, hogy ennyit kapna valaki. Meg azért, nem úgy kell elképzelni, hogy bemész kalappal és automatikusan kiszabják a büntetést,nem,először udvariasan megkér,hogy vegyed le és ha nem értesz a szóból,akkor esetleg.

                0     0
              • “Nőknél elsősorban díszítő funkciót tölt be a kalap, ezért azt elvárni, hogy vegye le, olyan, mintha azt kérnéd, hogy a hajtűjét, vagy a hajráfot vegye ki…”

                Nahát, ez egyre cifrább!  A kalap a nőknél valóban elsősorban díszítő funkciót tölt be, ellentétben a többi felsorolt kellékkel, a hajtűvel és a hajráffal.  Viszont, a női bájolgásnak a bíróságon semmi keresni valója!

                Azt mutatja, h. a bíróság elvből ragaszkodik ahhoz, h. jogon kívüli eszközökkel befolyásolhassák. Nyilván, csak az álszemérem akadályozza annak a megkövetelését, h. a férfiak zakózsebéből egy köteg bankónak kell kikandikálnia a tárgyalóteremben.  Ma ez is valóságközeli rendelkezés lenne.

                A díszítő funkcióval érvelés másik gyengéje, h. férfiak miért ne viselhetnének olyan fejfedőt, amelyiknek díszítő funkciója is van? Pl. kalózkendőt.

                Egyébként is, miért éppen a díszítő funkciónak van kivételes szerepe a bíróságokon?

                Bármelyik oldalról nézzük, a bírósági rendelkezés, ami félmilliós büntetéssel fenyegeti a férfiakat, ha nem veszik le a ruhájukat a tárgyalóteremben, egy férfi ellenes, egyértelműen nemi alapon diszkrimináló jogszabály.

                Jellemző, h. éppen a bíróságokon merik ezt a falakra függesztve nyíltan hirdetni.

                 

                 

                0     0
    • Zsidókról is levetetnék a kipát, ha ahhoz volna kedvük, hogy megmutassák ki felé kell billenteni? Vagy amúgy is tudják? Én ha bíró lennék, nem merném levetetni. Engem ne gyalázzanak a médiában utána 2 hétig.

      0     0
  7. Fogalmi zavarban vannak azok, akik azzal érvelnek, hogy ez üzletpolitikai kedvezmény, ezért nem lehet diszkriminatív. Az ok-okozati viszonyokhoz tökéletesen semmit sem értők dumája ez. Ugyanis az okozat a hátrányos megkülönböztetés és ezt majdhogynem bármilyen ok kiválthatja, teljesen mindegy, hogy azt törvénynek, önkormányzati rendeletnek vagy kedvezménynek hívják.  A törvény is az okozatot nevezi meg. Ha meg esetleg nem sikerülne a közvetlen hátrányos megkülönböztetés (mert az EBH elutasítja) meg kéne próbálni a közvetettet:

    9. §
    Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.

    0     0
    • Én úgy vélem, hogy az Alaptörvény XV / 2-re és  XV / 3-ra való hivatkozás valóban nem állta meg a helyét, mivel ezek csak az állampolgárok jogképességéről és a jog előtti egyenlőségéről szólnak. Az egy külön érdekes kérdés, hogy valójában ennél akár többet is célul tűzhetett volna az alaptörvény. De ahelyett inkább XV / 4-el és XV / 5-el jogerőre emelte a diszkrimináció lehetőségét a törvénykezésben. Erről Deansdale cikkezett annak idején, még az alaptörvény elfogadásakor: http://www.ferfihang.hu/2012/01/03/miert-nincs-egyenjogusag-magyarorszagon/

      Amit nagyon sajnálatosnak látok:
      Tekintettel arra, hogy az érintett vállalkozások részéről a hátrányos megkülönböztetés semmilyen formáját nem tapasztaltam, beadványának áttételéről sem gondoskodtam.” - Ez úgy tűnik nekem, hogy Prof. Dr. Szabó az alaptörvényen túlmenően is állást foglalt, márpedig akkor szerinte valószínűleg a 2003. évi CXXV. törvény tekintetében is rendben lévő dolog férfiakat nemi alapon megkülönböztetni. Ha valóban így gondolja, az irdatlan nagy szégyen… Aki legalább elemi szinten érti a magyar nyelvet és képes elolvasni a jogszöveget, az előtt nem kétséges, hogy jogsértő a férfiaktól belépődíjat szedni.

      5. § Az egyenlő bánásmód követelményét a 4. §-ban foglaltakon túl az adott jogviszony tekintetében köteles megtartani,
      a) aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív,
      b) aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz,
      (…)

      Továbbá:

      8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt
      a) neme,
      b) faji hovatartozása,
      c) bőrszíne,
      d) nemzetisége,
      e) nemzetiséghez való tartozása,
      f) anyanyelve,
      g) fogyatékossága,
      h) egészségi állapota,
      i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,
      j) politikai vagy más véleménye,
      k) családi állapota,
      l) anyasága (terhessége) vagy apasága,
      m) szexuális irányultsága,
      n) nemi identitása,
      o) életkora,
      p) társadalmi származása,
      q) vagyoni helyzete,
      r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
      s) érdekképviselethez való tartozása,
      t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)

      miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

      9. § Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.


      Ezután már csak egy kérdésünk maradhat: Prof. Dr. Szabó Máté jogász úr tud e olvasni? – Vagy csak nem akar?

      0     0
    • Pl. a nyugdíjrendszer, ami a férfiakat kockázatközösségbe kényszeríti a nőkkel. Ebből az származik, h. a férfiak többsége csak fizeti a járulékokat, de az alacsony élettartamuk miatt ebből alig részesednek (pedig, az is a munkájuk ellenértéke). A befizetéseikből finanszírozzák a nőket, akiknek élettartama 8 évvel magasabb.

      0     0
      • Ezen én is sokat gondolkodtam, de valahol ez is egy kényszeredett “jó” megoldás talán. Az igaz, hogy relatíve mi termeljük meg a nők nyugdíját közvetve azzal, hogy jobbára nem érjük meg, de cserébe Ők temetnek el minket, nem pedig fordítva. Ők “gyászolnak” minket, fordítva szarabb lenne. Az már szinte tendencia, hogy ha egy idős pár esetén a feleség megy el előbb, a férj egy éven belül követi.  Fordított esetben az özvegyasszony 10 évekkel is túléli az egykori urát. Remélem ha egyszer megnősülök… sok évre rá, ő temet el engem.  Az pedig régi közhely; miszerint a nők azért élnek tovább, mert nekik nincs feleségük.

        0     0
        • Aham, aham… Szexista vicceket mesélünk? :D
          “A nős férfiak sokkal tovább élnek… Viszont sokkal jobban is várják a halált.” ;)

          0     0
        • “már szinte tendencia, hogy ha egy idős pár esetén a feleség megy el előbb, a férj egy éven belül követi.  Fordított esetben az özvegyasszony 10 évekkel is túléli az egykori urát..”

          Gondolkodj kicsit, tibi22 ! Ezek egyszerűen, annak a ténynek a következményei, h. a férfiak élettartama átlagosan 8 évvel alacsonyabb.

          Azt nem gondolod, h. 8 év teljes ellátás az eltemetésért, enyhén szólva, aránytalan díjazás?

          Legtöbben inkább életükben szeretnék megkapni a munkájuk ellenértékét, amiből nyolc évig megélhetnek.

          Sajnos, ennek a diszkriminatív TB-rendszernek az  a következménye, h. a férfiak egyenlő munkáért jóval kevesebb díjazást kapnak, mint a nők.

          Lehet, h. te szívesen feláldozol ennyit az eltemetésedért, de ezt nem lenne szabad a törvény erejével rákényszeríteni a többi férfira.

           

          0     0
          • Igen persze. Értem én! A matek nem hazudik, ez már most stabilabban áll mint egy Nane nyomtatvány. Na de az élet jó esetben nem csak matek. Más kérdés hogy ma már inkább gyakorlatiasnak, már-már tárgyilagosnak kell lenni, ami sokszor tréfás, de az udvariasság nem kifizetődő.  ”Legtöbben inkább életükben szeretnék megkapni a munkájuk ellenértékét, amiből nyolc évig megélhetnek.”- más generáció vagyunk. Nekem még több mint harminc év a bizonytalanig. Ahogy elnézek egy-egy mai 70 éves embert, lehet, hogy nem szeretnék így megöregedni, főleg egy házsártos vénasszonnyal. Lehet nagy közhely, de szeretnék két női comb között szívinfarktust kapni.. az asszonynak meg legyen békés hosszú élete. Még ha az ő combjai is voltak, akkor is.
            “Lehet, h. te szívesen feláldozol ennyit az eltemetésedért, de ezt nem lenne szabad a törvény erejével rákényszeríteni a többi férfira.” – azért általában a férfi fiatalabb nőt vesz feleségül, aki tovább él. Azaz a nő temet. Nyugdíj szempontjából pedig ezt törvényileg úgy lehetne kivédeni, “igazságossá” tenni, hogy a férfiak 55 éves korukba mehetnének nyugdíjba,a nők meg 63. De hát ez valljuk be abszurd, pedig így tölthetnének nagyjából ugyanannyit a nyugdíjas éveikből. (mivel a férfimunka leértékelődött, gépesítéssel kvótákkal leépítődött, így logikus következménye is lehetne ez a mi kis mesevilágunknak.) Nem lehet ezt úgy összehozni, hogy valamiért ne a férfi diszkriminálódjon, valahol mindig mi teszünk bele többet, mi fizetjük meg, hogy történjen valami. Különben nem történne sokszor ló.asz se.  

            0     0
            • “De hát ez valljuk be abszurd, pedig így tölthetnének nagyjából ugyanannyit a nyugdíjas éveikből.”

              miért vallanánk be és miért lenne abszurd? kérdezem én. hát ha egyszer pl. a feminizmus (is) igazságosságosabb világot ígér nekünk, akkor ez pontosan úgy volna igazságos, ahogyan írtad, férfiak 55, nők 63. csakhogy most majdhogynem fordítva van. mondhatjuk é tehát, hogy a férfiakat jogsérelem éri? igen, igen, igen. akkor mi is valójában az abszurd?  ;)

              0     0
        • Ebben a különbségben az is benne van, hogy jellemzően a nők több évet is otthon töltenek a gyerekekkel, ami alatt nyilván nem fizetnek a nyugdíjkasszába. Azért az is igazságtalan lenne, ha ezért kapnának kevesebb nyugdíjat. Bár lehet, hogy így is kevesebbet kapnak, ezt nem tudom. Vagyis úgy gondolom, hogy ha társadalombiztosítás van, akkor nem szabad, hogy kizárólag az számítson, ki mennyi pénzt fizetett be. Ha öngondoskodás van és egyéni számla, akkor a nő idős korában is rá lesz szorulva a férje pénzére, nyugdíjára.

          0     0
          • Dehogy kapnak kevesebb nyugdíjat a gyereknevelés miatt!

            A  gyermekgondozással, gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásban (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) töltött idő, az jogosultsági időnek számít!

            0     0
            • A szolgálati időbe beleszámít, de kevesebb a befizetésük a nyugdíjkasszába, mintha az alatt az idő alatt dolgoztak volna. Te nem értesz egyet azzal, hogy szolgálati időnek számítson a gyereknevelés?

              0     0
              • Dehogy nem! Maximálisan egyetértek azzal, h. szolgálati időnek számítson a gyerekneveléssel kapcs. ellátásban töltött idő!

                Azzal nem értek egyet, amit írsz, h. ez idő alatt hátrányba kerülnek a nők. Ezt az időt úgy számítják be nekik, mintha maguk fizették volna a járulékokat. Ez másoktól áldozatot kíván, amit mindenki nagyon szívesen meghoz a jövő generáció és a társadalom fennmaradása érdekében, és mindenki igazságosnak is talál.

                0     0
      • Ha valaki az átlag élettartam előtt hal meg, akkor a ledolgozott évei alapján a hátralévő időre az államnak kutya kötelessége a gyerekeinek kifizetni egy összegben az összes zsetont. Nem, nem utaljuk kamatos-kamatokra a rócsildoknak. Nem.

        0     0
  8. “a Munka Törvénykönyve előírja, hogy a nők maximum 20 kg terhet emelhetnek fel, míg a férfiak 50 kg-ot”
    Lehet, hogy a törvény ezt írja elő, de a valóság ezzel szemben az, hogy a “gaz patriarchák” nem nagyon engednek egy nőnek ennél sokkal kisebb súlyt sem felemelni, s ezt újfent módom volt “élesben” megtapasztalni.  A múlt héten 3 napon át néhány órát önkéntesként töltöttem a Dagálynál, a Margitszigeten és Leányfalun. Nőként az ételosztásban segítettem (az a szabály, hogy nőket nem oszthatnak be fizikai munkára), de amikor épp nem volt más dolgom, úgy gondoltam, kicsit beállok én is a csatárláncba a homokzsákok adogatásánál, a férfiak nem is akarták engedni. Kérleltem őket, hogy legalább egy kicsit hadd próbáljam ki… Ebbe beleegyeztek, de két férfi (fondorlatosan) azt mondta, hogy jól van, de álljak közéjük… A vége az lett, hogy engem többnyire kihagytak, nem is adták oda a zsákokat, mondván, nehezek, így  az egyik egyből a másiknak adta át a zsákot.  :)
    Hát ilyenek vagytok… :)
    0     0
    • Meddig tűrted a diszkriminációt? Felírtad a nevüket? :D

      0     0
    • Ott voltál Inaara? Ez szép… Irigyellek kicsit. És örülök neked. :-)

      0     0
      • Először voltam árvízi védekezésnél. Hihetetlen hangulat volt mindhárom helyen, nem is lehet elmondani… Fáradtan, de lelkileg feltöltődve jöttem haza. :)

        0     0
        • Az igazi összetartás az lett volna ha egy roma lapátol, egy jobbikos tartja a zsákot, és egy zsidó felügyeli mindezt … és a cechet  egy magyar állja. (természetesen hitelből, amit a 3. nyújt Chf  alapon. no mindegy… így is sikerült.

          0     0
          • Te meg már csak egy kávét kérsz…. :o))

            0     0
            • Na ez az amit most értenem kellene, de nem értek. A rébuszok sose mentek…

              0     0
              • Akkor csecsemő vagy! :o)))
                Ez egy szakállas vicc:
                A skinhead, a zsidó, és a néger meghalnak és felkerülnek a mennyországba. Találkoznak
                Szent Péterrel, aki így szól hozzájuk:
                Skinhead, néger, és zsidó!! Ma jó napom van, teljesítem mindegyikotök egy-egy kívánságát!
                Azt mondja a zsidó: Én ki nem állhatom a négereket. Azt kívánom, hogy pusztuljon el az összes néger a Földön.
                Így szól a néger: Én utálom a zsidókat. A kívánságom: haljon meg az összes zsidó a Földön.
                Mire a skinhead hátradől a fotelban és így szól: Ezek után én már csak egy kávét kérek…

                0     0
          • Az összetartás és egymás segítése így is megvolt. :)

            A Dagálynál volt a legveszélyesebb, ott alá is írattak mindenkivel egy papírt, hogyha meghalsz, saját felelősség, nincs kártérítés, mert ha baj van, és szakad a gát, akkor nem is tudom már pontosan hány m3 víz zúdul percenként arra a területre (talán 15 E ?).  Kis izgalom a városi puhányoknak… : )  Jó nagy dagonyázás volt, bokáig cuppogtunk a sárban, de jutott belőle egy kevés a hajra és az arcra is… :)

            Érdekes volt, hogy mivel fizikai munkára nem oszthatnak be nőket (persze el nem zavarják őket, ha ragaszkodnak hozzá), ezért a zsákos munkákhoz nem igazán lehetett hozzájutni: zsákba lapátolni a homokot nehéz, azt nem csinálja nő, de tarthatja a zsákot – viszont utána a 3 lapátnyi homokkal teli zsákot ő adja tovább, azt szabad.. :)  Én csak egy picit  zsákoztam, tényleg nehéz munka volt, és mint írtam, a gaz patriarchák nem is hagyták, úgyhogy maradt a nőies ételosztás. :)

             

            0     0
  9. Szinte biztos voltam benne, hogy egyszer fel fog kerülni ez a téma az oldalra. Természetesen ne várjunk semmi megoldást egy olyan kormánytól, amely minden magyar állampolgárt közönséges birkának tart, amit igaz is, hiszen az MSZP-t már régen és messze leköröző visszaélések, lopások és hazugságok ellenére se hajlandó érdemben felkelni Orbán Viktor tekintélyelvű, kézi vezérelt rezsimje ellen.

     

    0     0
    • LOL egy év múlva választások lesznek, akkor felkelhetsz, ha tudsz JOBBIK erőt ami a helyükre léphet.

       

      Egyébként még 1*, konkrétan ez a dolog szvsz valahol az ismerkedni vágyó férfiakat is segíti, főleg ha csak X idő után kell belépőt fizetni.

      0     0
  10. Azt tudni kell, hogy egy Eu-s irányelv (Tanács 2004/113/EK irányelv) tiltja a nemi hovatartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetést az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása terén. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2004:373:0037:0043:HU:PDF  Ennek az irányelvnek  a jogharmonizációját végezte el a jogalkotó, mikor megalkotta a 2003.CXXV. törvényt. Fogalmilag a belépős ügy ebbe a kategóriába tartozik. Szoktam olyan érvekkel találkozni, hogy a szórakozóhely magánterület,oda úgy lehet bemenni,amilyen feltételeket a tulajdonos megszab, vagyis senki ne pattogjon azért, mert hímvesszővel drágább a belépés. Nos ezt nagyon szépen meg lehet cáfolni, mert az irányelv kimondja:” ez az irányelv vonatkozik minden személyre, aki olyan árukat vagy szolgáltatást nyújt, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek, függetlenül attól, hogy az érintett személy a köz- vagy a magánszférához tartozik..”

    Aztán ugye nem lehet diszkrimináció,mert ez egy üzletpolitikai kedvezmény,kereskedelmi előny vagy bárminek is hívhatják. Már feljebb egy korábbi válaszomnál leírtam, hogy fogalmi zavarban vannak azok,akik ezzel letudják az ügyet.(többek között ezért nem értek egyet Szabó Máté “érvelésével”) A megkülönböztetés a rendelkezés következménye, mindig egy adott szabály következménye lesz diszkriminatív és ezért a hátrányos következmény miatt fogják magát a rendelkezést is jogellenessé nyilvánítani-azért mert alkalmazása esetén eyg csoportot hátrányos megkülönböztetés ér. Vagyis senkit sem érdekel, hogy milyen elnevezése van egy adott szabálynak,mert nem az elnevezéstől lesz jogszerű vagy jogsértő, hanem a tartalmától.

    Az irányelv szerint akkor van egyenlő bánásmód, ha : “nincs nemi hovatartozáson alapuló közvetlen megkülönböztetés” Következésképp nincs egyenlő bánásmód, ha közvetlenül nemi alapon létezik  megkülönböztetés. Az irányelv szerint közvetlen megkülönböztetésha egy személlyel szemben neme miatt kevésbé kedvezően járnak el, mint ahogyan egy másik személlyel szemben hasonló helyzetben eljárnak”

    Ennyi. Ebbe a meghatározásba (is) bőven belefér a szórakozóhelyek gyakorlata, hülye aki nem így látja. Egyszerű szövegértelmezés. Apropó, ha már kedvezményről beszélnek,amiben a férfiak nem részesülnek,akkor ez azt jelenti, hogy a férfiakkal kevésbé kedvezően járnak el a neme miatt.

    És itt van még a 2003-as törvény is az áruk és szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban

    “30. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen – a 8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, így különösen a vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint a művelődés és a szórakozás céljára létrehozott intézményekben -

    a) megtagadni vagy mellőzni szolgáltatások nyújtását vagy áru forgalmazását,

    b) az adott helyen rendelkezésre álló szolgáltatásoktól, illetve áruktól eltérő minőségben szolgáltatást nyújtani, illetve árut forgalmazni,

    c) olyan feliratot vagy jelzést elhelyezni, amely azon következtetés levonását teszi lehetővé, hogy az ott nyújtott szolgáltatásból vagy áruforgalmazásból valakit vagy valakiket kizárnak”

    Ezek a rendelkezések elsősorban a romákat védik ,akkor ha származásuk miatt nem engedik őket be. Mindegy most nem is ez a lényeg. A lényeg a különösen szócskán van. Ez egy rendelkezésben azt jelenti, hogy nem zárt a felsorolás,  a jogalkotó csak a legfontosabbakat, az életben többször előforduló esetet emeli ki. Ugyanakkor nem csak ezekkel lehet sérteni az egyenlő bánásmód elvét,hanem számtalan más rendelkezéssel,cselekménnyel,gyakorlattal, viszont ezek terjedelmes volta miatt a jogalkotó nem fog tobábbi felsorolásba kezdeni (nem is lehetne minden sértő cselekményt leírni) Csak azért,mert hallottam olyat is, hogy csak akkor diszkriminál a beléptetési rendszer,ha valakiket kizárnak a belépésből. A nagy túrót, a törvény ezt nevezi meg elsőnek,de nyitva hagyja a lehetőséget más cselekményeknek is.

     

    0     0
    • Dani, köszönet a nagyon szakszerű és szerintem a jogot kevésbé ismerő olvasók számára is közérthető magyarázatért. Biztos vagyok benne, hogy így mindenki érti a törvényt. Pusztán csak gondolatkísérletként: Mi történne akkor, ha az EBH nem értené, ne adj isten a jogszabályokat? Próbáljunk Teczár Szilárdnak is esetleg ötleteket adni; ebben az egyébként képtelenségnek tűnő helyzetben hova fordulhatna még további jogorvoslatért?

      0     0
      • Személyiségi jogi per a másik lehetőség. Polgári törvénykönyv:” A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.”

         ”Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

        a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

        b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

        c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

        d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;

        e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.”

        0     0
  11. Ezentúl a nőket is a férfiak fizessék be. Mindenki kiválaszt egyet a bejáratnál toporgók közül, aztán lehet hálásnak lenni.

    0     0
    • Na, jó! Tegyünk annyi engedményt, h. a bejáratnál toporgók is választhassanak, h. ki fizesse be őket!

      Akár még, maguk is befizethetik magukat, dehát, annak semmi értelme. :)

      0     0
  12. http://www.pecsma.hu/pecs-aktual/ingyen-buszozhatnak-a-pecsi-nok/

    “ Ingyen utazhat a pécsi éjszakai buszjáratokon július elsejétől pénteken, szombaton és vasárnap az a pécsi nő, aki felmutatja a kártyáját. Így szeretne a város gondoskodni arról, hogy a szórakozó hölgyek biztonságosan, gyorsan hazajuthassanak az éjszakai órákban – mondta el Páva.”

    Hogy a hölgyeknek ingyenessé teszik az egy dolog, támogatom, de csak akkor ha férfiaknak is. Ugyanis a sértett legtöbbször férfi az ilyen éjszakai bántalmazások során, vagyis a biztonságuk érdekében legalább ennyire elvárható lenne (ha nem jobban) az ingyenes kedvezmény.

    0     0
    • Ez biztosan nagyon hasznos lesz azoknak a nőknek akik a buszmegállókban laknak… Ellenkező esetben rendőri kíséret is kell a buszmegállótól hazáig, különben nem ér semmit az egész.

      Egyébként nem is zavarna, hogy a kirabolt, megvert férfi áldozatok senkit nem érdekelnek, ha legalább elismernénk, hogy a nők speciális bánásmódban részesülnek, és ez nem “egyenjogúság”, hanem lovagiasság – egy olyan tárasadalomtól, ami nem elnyomó a nőkkel, hanem lovagias. Mondjuk ki nyíltan és hivatalosan, hogy a férfiak (általánosságban) igenis tisztelik, értékelik és védelmezik a nőket, tehát a feminista rágalomhadjárat a nőgyűlöletről egy aljas félremagyarázása a kisszámú bűnöző bűnözői hajlamainak.

      0     0
    • …érdekes az, amikor az átlagos pécsi kommentelő antifeministább nálam :) Lassan csak felébred a nép, hál’istennek.

      0     0
      • Na, azért nem hiányzik a feminista kommentelő sem, aki a többiek nőellenességét és a férfiak magasabb bérezését emlegeti :-)

        0     0
  13. Hmm. Minden “szétbogyózott”, “szétspeedezett” (természetesen belecsempészték az üdítőjükbe) részeg tinilány mellé állítsunk 2 rendőrt is…. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy ésszerűbb lenne férfikíséretet (apuka, após, báty) igénybe venni, mert még a végén megint “felébred” nekem egymilliárd nő. Beszarok. Nem fizet belépőt, piát, buszjegyet…. semmit. És csodálkozik ha valaki megakarja “táncoltatni”, mikor a segge lóg ki a miniszoknyából, ahogy előrehajolva hányja le a cipőjét. Mondjuk engem sosem zavart, ha a mellettem álló nő ingyen mehetett be, míg én 2-3 rugókat szurkoltam le. Ez a része a történetnek, csak a jéghegy csúcsa. Nős barátaim ennél sokkal de sokkal nagyobb megaláztatásokat, hátrányos megkülönböztetéseket kénytelen lenyelni sokszor 12-14óra munka után a nejüktől. A “jó éjszakát drágám!” helyett, “különben elköltözök, és soha nem láthatod a gyereket!” című nótára térnek nyugovóra….  Most már jó lenne valami Férfiadó, hogy ezeket a pluszkiadásokat valamiből fedezni is lehessen. Na, előbújt belőlem a gaz soviniszta.

    0     0
    • Na ja, kezd érdekes lenni a helyzet: ingyen mehetnek be szórakozóhelyekre ahová férfiak nem, ingyen utazgathatnak míg a férfiak nem, és persze a piát fizessék a férfiak, elvégre perkálni kell a kegyért hogy egyáltalán szólhassanak a kisangyalokhoz. Azt a rohadt nőelnyomást, bammeg, ez a rohadt patriarchátus…

      0     0
  14. legújabb hír: http://index.hu/belfold/2013/11/21/diszkriminativ_a_nok_ingyenbulija/#

    “Erkölcsileg viszont a diszkrimináció ebben az egész ügyben tényleg eléggé elhanyagolható mértékű. Az, hogy a férfiak 1000 forinttal drágábban mehettek be, nyilván egyáltalán nem annyira durva, mintha például a romáknak vagy a zsidóknak kellett volna 10 ezer forinttal többet fizetni”

    “felhívja a figyelmet arra, mennyire ott van a magyar közgondolkodásban, hogy a nőkre sokszor úgy gondolunk, hogy ők a jutalom a férfiak számára.”

    Magyar közgondolkodás? Idézet a Talmudból: A férfi jutalma a nő, a nő jutalma a tudat, hogy ő jutalom.

    Vagy véletlenül idézte, vagy nem véletlenül.

    0     0

Szólj hozzá Te is! Minden hang számít!

Ha hozzá szeretnél szólni, akkor be kell jelentkezned!
Nem vagy még regisztrálva? Csak egy 2 perces művelet és Te is részt vehetsz a beszélgetésekben!

A hivatkozások nincsenek engedélyezve.

Támogatóink

A tárhely támogatója a Webonic.hu

Saját virtuális szerver már 2850 Ft-tól a Webonic.hu-tól

Keresés

Ajánlott írások

,,,

Cikkajánló

Bolondok országháza

A Washington Post külön cikkben foglalkozik azzal, hogy miféle idiótákat szavaztak be az elmúl...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Február 14. - Keresd a nőt!

Őszintén szólva úgy voltam a tegnapi nappal, ahogyan egy nyugtalanító egészségügyi tünettel le...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Nem szereti a vastag férfikolbászt a német feminista

Egy németországi üzletlánc gasztronómiai újításán borult ki többek között Antje Schrupp fe...
CSAJOZÁS - Szex
Hova tűntek a normális Férfiak?

Ezzel a kérdéssel szinte minden héten telenyavalyogja az internetet egy­-egy naiv bloggerina. ...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Hát nem látjátok, hogy az ég piros???

Rutinból olvasgatom a nőkertet, és erre az anyagra bukkanok: "(...) még soha nem született en...
TÁRSADALOM - Pszichológia
Vitától a párbeszédig

Végignéztem egy vitát, ami egy órán keresztül zajlott, és meggyőzött arról, hogy a vita teljes...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Egy gondolat - Értelem és érzelem

Nézem egy ideje a nők és a férfiak közti vitákat, minden fórumon, minden hétköznapi szituban, ...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Már megint a népesedéspolitika

Nem szeretem ismételni magam, de véletlenül az orrom elé ugrott egy cikk, amire muszáj vol...
CSALÁD - Otthon
Ki vagyok én? Ki vagy te? – 4.

Az egyes típusokon belül is vannak eltérések. Ezek nemcsak a szárnytól/színezettől és az ösztö...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
A nő a férfiban

Ha a Férfi lényegét abban fedezhetjük fel, hogy számára a szexus, a testiség, a párkapcsolat, ...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Felkavarodott a posvány

Tegnap (2012. szeptember 10-én), a családon belüli erőszakról (CSBE) szóló parlamenti vita...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
WC használati utasítás képviselőnőknek

"Hogyan kell kultúremberhez méltóan használni egy illemhelyet? Erre segít választ talá...
KRITIKA - Interjú
Bizalmatlanság kora, avagy a Q, a vágy című film (SPOILERES)

Először is szeretnék mindenkit üdvözölni. Már nem új dolog nekem a blogolás, írás, mivel már é...
+Kiemelt cikkek
Arctalan Atlaszok

Néha megkérdezik. “Mi a baj?” "Semmi." - válaszolom, pedig van bajom. De nem ezt várják tőlem,...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Bástyaerőszak

Sokan nem tartják sportnak a sakkot, mert nem kell hozzá futni, úszni, nehezet emelni, nem löv...


androfóbiaApai jogokApajogApaságCsajozáscsaládCsaládon belüli erőszakCSBEFemenfeminizmusFeminizmus - AntifeminizmusférfiférfiakférfiasságFérfigyűlöletférfi szerepekGender-ideológiagenderfeminizmusgyereknevelésHipergámiaházasságHázasság 2.0Isztambuli EgyezményKvótaMGTOWNemek harcaNemi diszkirminációnemi erőszaknemi szerepekNőzésOktatásPiros pirulapolitikapszichológiaPUApárkapcsolatRandizásRed PillszerelemszexszexualitásTársadalomválásÉletmódÖnismeret