Még egy szó a szingliségről

Berengar - 2014. május 19. hétfő 08:48 - 28 hozzászólás

szingliA villamoson két mérnöklány beszélget arról, hogy az évfolyamukon nincsenek férfiak.

Hímes Hajnalka eközben cikket ír a Velvetre: „Göthös Gergely röfögött a randin” – hangzik a jópofa cím. (Hajnalka aznap öt férfit nézett levegőnek, akik randevúra hívták volna.)

Dorottya Dwarfkin, neves antifallista aktivista betelefonál a rádióba, hogy több nő születik, mint férfi.

Az alábbi kérdéskör egyáltalán nem új, már Fekete Gyulának meggyűlt a baja a menyasszonyexport kérdését illetően rosszmájú kollegináival. A cikket tapasztalatlanabb vagy az internetes fórumok vitáiban alulmaradó férfitársaim kedvérét írtam. A feministákkal kapcsolatban régóta megfigyelhető a számadatokkal való őszintétlen manipulálás.

Ilyen igaztalan állítás, hogy egy férfira több nő jut.

Bár a fenti állítás demográfiai képtelenség, ne feledjük, hogy a közvélemény minden idegszálába beivódott a fenti elképzelés, ugyanis szereptévesztésben élő írónők hada, az alacsony színvonalú bulvársajtó és internetoldalak tömegei gondoskodtak arról, hogy mára központi jelentőségű problémaként – egyúttal életformaként, önként vállalt szerepként – jelenjen meg a nők szinglisége.

Az állítás valósága vagy valótlansága melletti érvként elegendő elővenni históriai tapasztalatainkat, hogy tudatában legyünk: minden történelmi kornak férfitöbblete volt, a szabin nők elrablása és a szúzai menyegző a kereszténység által betiltott nőrabláshoz hasonlóan csak a jéghegy csúcsa volt. Az újkori nyugati kolonizáció a férfitöbblet kivándorlását jelentette, hasonlóan napjaink ellentétes irányú népmozgáshoz,  melyben a harmadik világ országaiból érkező bevándorlók majdnem kizárólag fiatal férfiakból állnak. A posztmodern társadalom virtuális nőtöbblete a férfiak korábbi elhunytának köszönhető.

Mi történik, ha a férfiak egy masszív tömege elhalványul, porrá válik? Nem sok minden. A férfiak és nők száma között aránytalanságon sokáig még a férfiakat megtizedelő háborúk sem változtattak. Az amerikai polgárháború 600 ezres harctéri vesztesége mit sem vont le az amerikai hajadonok és özvegyek értékéből, utóbbiak újraházasodása gyakori jelenségnek számított, mára történelmi demográfiai közhely. (Hölgyek kedvéért: Scarlett O’Hara.) Másik jól ismert példa a második világháború által érintett Franciaország, ahol az 1939-es és 1943-as születésszámok nem tértek el túlzottan egymástól.[1]

De hagyjuk a történelmet. Elsőként az egyedülállóság fogalmát kell definiálnunk. Ha az egyedülállóság a hajadon/nőtlen kategóriával egyezik, akkor a független férfiak felülmúlhatja a nőkét, hiszen a túlnyomóan elvált vagy özvegy nők nem tartoznak egy kategóriába a részben agglegény, részben elvált férfiakkal (a magam részéről negyvenes férfiakat is ismerek, akiknek soha sem volt feleségük, míg nem egy lányismerősöm már a húszas éveiben elvált). Beszédes tény, hogy Magyarországon 30 éves kor alatt a férfiak egyharmada és a nők fele él házasságban.

A nők párválasztása a kereslet-kínálat mindenkori piaci logikája mentén mozog. Míg a férfiak száma meghaladja a nőket, addig egy nőnek van miből mazsolázni, van mit ízlelgetni, felcserélni, mindig akad egy váll, amin sírni lehet. A közgazdaságtanban létezik ritkasági érték és minőségi érték is, és egy kapcsolaton belül nehezen képzelhető el kölcsönösség és bizalom, ha az egyik fél könnyebben talál választási lehetőséget. (Még tanulságosabb, ha a nem feltétlenül egyedülálló nők alternatív partnerszerzését figyelembe vesszük: ilyen a férfiprostituáltak használata vagy a nyugati világban a nők által telített pedagóguspályán a pedofil nők számának ijesztő mértékű előretörése.)

Lehet filozofálgatni azon, hogy valamennyi hölgy szépsége és szellemi tudása teljében, afféle Pallasz Athénéként jön világra, másfelől normális férfi nincs, azonban maga a szingliség semmiképp sem rendkívüli. A magány azért sem nevezhető nőket sújtó igazságtalanságnak, mivel elsősorban urbánus probléma. Lassan egy évszázada, hogy mások mellett Oswald Spengler felfigyelt a városi civilizáció és a gyermektelenség összefüggésére, az emancipált nők jellegzetességeivel kapcsolatos meglátása pedig aktuálisabb, mint valaha.[2] A nagyvárosi, felső középosztályba tartozó nők párkapcsolati problémáinak általánosítása olyan téves következtetésekre vezethet, mint a sok-sok évvel ezelőtti, eleve torz adatfelvétellel operáló Kinsey-skála.

Sokan megjegyezhetik, hogy a feminista törekvések szempontjából részletkérdésnek számít a férfiak és nők egymáshoz viszonyított aránya, ami különböző életkori szakaszokban markánsan eltérhet egymástól. Csakhogy a nők párválasztásának van egy negatív aspektusa is. Míg a társadalom a hipergámia mellett nem létezőnek tekinti a nők exogámiára való hajlandóságát, addig a magyar nők a férfiaknál nagyobb arányban vesznek részt vegyes házasságokban, amit számtalan esetben az anyanyelv és a kultúra feladása követ. Ennek leggyakoribb példái a bevándorlókkal való együttjárás, a külföldön letelepedő magyarországi nők házasságkötése és a határon túli magyarok esetében a többségi társadalomhoz tartozó férfiakkal való kapcsolat. Ennek demográfiai következményei katasztrofálisak.

De miért fontos beszélnünk az egyedülállók számarányáról? Nézetem szerint éppen az egyedülálló férfiak száma cáfolja a legbeszédesebben a feminista toposzokat. Magyarországon többszázezer férfi nem jut hozzá sem a szexhez, sem a lelki igényeinek megfelelő társhoz, azonban a férfiak részéről a nők ellen elkövetett szexuális vagy fizikai támadások feminista becslések szerint együttesen ezres nagyságrendűek, emellett elkövetőik éppen a nők által érdemtelenül nagyra becsült rosszfiúk.

Ha elismerjük a kétségkívül kedvező médiareprezentációjú szinglik létét és mélyen együtt is érzünk lelki problémáikkal, nem feledhetjük, hogy léteznek egyedülálló férfiak is. Hogy máig egyedül vannak, nemcsak rajtuk múlott.


[1] 1940 tavasza és a háború vége között  legkevesebb 2 500 000 francia férfi csücsült német fogolytáborokban. Mindez minimális hatást gyakorolt a születésszámokra: 1939-ben 615 599, több év visszaesés után 1943-ban 615 780 élve születésről van adat.

[2] Ezt mutatja, hogy Pokol Béla Európa végnapjai c. könyvében oldalakon keresztül idézi a fenti részeket Spengler művéből.

 


Címkék: ,

Az egyéni szerzői név alatt megjelenő cikkek nem a Férfihang.hu szerkesztőségének egységes állásfoglalását, hanem elsősorban a szerzők egyéni véleményét hivatottak kifejezni, bemutatni; céljuk sok esetben mindössze a vita, párbeszéd kezdeményezése a művészi provokáció eszközével. Az írások közlésére a véleményszabadság és a médiapluralizmus érvényre juttatásának igényével kerül sor. A Férfihang.hu szerkesztőségének, moderátorainak elsődleges feladata a vonatkozó törvényi keretek és a jóízlés kívánalmainak betartatása.
9 votes, average: 5.00 out of 59 votes, average: 5.00 out of 59 votes, average: 5.00 out of 59 votes, average: 5.00 out of 59 votes, average: 5.00 out of 5 9 olvasó átlagosan 5.00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

A cikk megjelent a Beszédtéma - Bulvár, Feminizmus - Antifeminizmus rovatban.


Hasonló témájú cikkek:


Bándy Kata - egy újabb tragédia kapcsán

A múltkor sajnos kénytelen voltam az álláspontomat egy tragédiával alátámasztani, és nem gondoltam, hogy ilyen hamar újra erre kényszerülök. Nem szoká...
Nincs itt semmi feminista férfiellenesség, oszoljanak kérem

Amikor felemeljük hangunkat a feministák parlamenti lobbija ellen, mindig jön a válasz, hogy nincs mitől félni, ők kizárólag igazán jószándékú tör...
ManKind a családon belüli erőszak férfiáldozataiért

Sajnos arról korántsem számolhatunk be, hogy a családon belüli erőszak magyar áldozatai bármilyen szervezett segítségre számíthatnak, azonban a brit M...
Az egyetemi feminizmus diadala – az ELTE vezetése felállítja a dzsendőrséget

"Általános figyelemfelhívó kampányt indítunk az ELTE kampuszain az előítéletesség és a szexizmus ellen, egyúttal az ELTE-n belül rendelkezésre ál...
A férfi szexualitás még a TASZ-nak is büdös?

A szivárványmozgalomért, a korlátok nélküli melegfelvonulásért, a szexuális kisebbségek önkifejezési és önmegvalósítási lehetőségéért kiálló TASZ nem ...


Hozzászólások a Facebook-on keresztül
Hozzászólások (28) Hivatkozások (0)
  1. Szeretném már most tisztázni, hogy ez a cikk nem azért jelent meg, mert a szerkesztőség véleményét tükrözi, hanem mert jó vitaindító.

    Én például rögtön vitába szállnék azzal, hogy minden kornak férfitöbblete van. Háborúk közben és után igen jelentős női többletek szoktak kialakulni, és egyébként is torzítja kissé a dolgot a férfiak nagyobb/korábbi halandósága. Fiataloknál még minimális férfitöbblet van, de időseknél egyértelmű női létszámfölény. Persze ez csak mostanság igazán feltűnő, mivel a várható élettartam már elég magas ahhoz, hogy ezeket a trendeket érdemben lehessen vizsgálni.

    0     0
  2. Jó téma, ideje volt már ezzel is foglalkozni. Mert a nagyokos megmondóknak, az okoskodóknak erről fingjuk sincs.

    Kiegészíteném még a következőkkel:

    1, a bölcsőhalálnak nagyrészt fiúk az áldozatai. hogy ez kiegyenlítse a természet, 3–4%-al több fiúgyerek születik.

    2, de modern orvostudomány sokkal több fiúcsecsemőt megment, így az elhunytak helyébe kompenzáló 3–4% megmarad, többletként jelentkezik.

    3, Magyarországon 1976 óta megáltak, csökkeni kezdtek a születésszámok. Márpedig a férfiak biológiai okok miatt náluk fiatalabb nőt szeretnének választani. Ez azt eredményezi, hogy az azóta megszületett, arányaiban sokkal kevesebb nő közül válogathatnak.

    4, 40 éves életkorig (= a legnagyobb szexuális férfiaktívitás) megmarad ez a kb. 3–4 százalékos férfitöbblet. 40 év fölött elkezdenek hullani a férfiak, mint a legyek, ez korfán grafikailag is megfigyelhető. Az össztársadalomra (idősebb, már meddő nőkkel számolva) már jellemező a 100-117% női többség. 40 év alattiakra (értsd ivarérett) ez férfitöbbség van kb. 104-100% aránnyal.

    5, a belső migráció esetén leginkább a tetterős, ivarérett férfiak szoktak faluról és kisvárosból nagyvárosba (pl. Budapestre) költözni, a nagyobb keresetek reményében. ez már(!) 3x-ra(!) hatványozottan(!) növeli a nőkkel ismerkedésre hajlamos férfitöbbséget. Így nagyvárosban durván aránytalan férfitöbblet alakul ki, megnehezítve a párkeresés esélyét.

    6, sok nő inkább másod-, ritkábban harmadhegedűs szerető egy un. alfahím mellett, semmint a nagyobb kinálatból optimálisabban válasszon valóban egyedülálló férfit… ezzel már 4x-re(!) hatványozódik az egyedülélő-álló férfiak száma. nem 1x olvastam nőktől, hogy inkább a megbízhathatatlan (v. szocipata) jóképű mellett vannak másodikként, semmint a megbízható(!) „kevésbé” jóképű egyedülálló mellett (mert um. ezutóbbi nem kell senkinek – ellentmondás!). azért ehhez pofa kell, hogy vki ennyire felvállalja, hogy deviáns/antiszociális.

    7, emiatt pl. egyre több a túlkóros szűz fickó, mint a nő. (mert hát a nők nem mindenkivel hajlandók „csak úgy szóbaállni. „bájaikat”, „tartalmas” lelkivilágukat ki kell „érdemelni”…) ez elsőre lehet, hogy sok nő és alfahím számára viccesnek, _elképzelhetetlennek_ hangzik, de nem az. a társtalanság és szexuális élet hiánya elég nagy leki károkat képes okozni. és ez össztársadalmi méretben megy, ráadásul tabu…

    8, ha egy nő azt mondja, hogy _nincs senkim_ az nem azt jelenti, hogy annak a nőnek nincs szexuális élete… azt jelenti, hogy kedvére megoldja, ha szexet igényel*, csak az ehhez való férfipartnert nem vállalja nyilvánosság előtt (mert pl. ex-hez visszajár, vagy kisgyermekes vállalkozó apuka szeretője). szóval hagyjuk a rizsát a nők fejlettebb verbális kommunikációjáról. mert így, ilyen fogalomzavarral igazából bolond/elmebeteg emberek kommunikálnak.

    ha férfi mondja azt, hogy _nincs senkim_ az valóban azt is jelenti, hogy a fickónak nincs se szexuális/se érzelmileg kapcsolata nővel.

    *ezt a debilebb fajta úgy mondja, hogy „egészségügyi szex”, v. „kufirc”. hozzá a legidétlenebb, legdebilebb összekacsintós vigyort adja. ha látná magát ilyenkor tükörben…

    7     0
    • Ez nagyon jó komment volt, szinte egy cikknek felel meg. A nők tényleg válogathatnak egy korig, mégha egyes feminista bloggerek gúnyosan ki is jelentik, na de milyen szerencsétlen alakok közül.

      2     0
    • Nagyon szépen összefoglaltad, köszönjük.

      2     0
    • linkajánló, részben a fentebbiekhez kapcsolódva:

      http://addict.blog.hu/2014/05/24/egy_ferfi_ne_nyavogjon_ha_verik
      kettős mérce. a (átlag)férfinak ilyenkor csak 1x kell visszaütni, hogy medvédje magát, amitől kiterül az átlagnő.

      ez a szöveg csak a felső 10% jóképű szemszögéből van nőtöbblet:
      http://huffnagel.blog.hu/2014/05/25/a_feminizmus_aruva_alacsonyitotta_a_noket

      http://index.hu/belfold/2014/05/24/egyszer_az_eletben_jol_akarta_erezni_magat_a_bankrablo/
      mennyire céltalanná válhatott az élete a srácnak, ha már az egy „különleges” napnak számított, hogy McDonalds-ba és moziba mehetett… gondolom nem sok jót, vagy éppen semmit/rosszatt kaphatott idáig a nőktől, mert elég naiv/balfasz elképzelései voltak. 500.000 Ft-ot áldozott öltáncra, ami 60.000 Ft-ba került volna amúgy… 500.000 Ft-ért 3 nővel szervezhetett volna egésznapos orgiát, az ő korában minimum 5 magömléssel, a végkimerülésig és akkor valóban legalább egy napra csak az életben (szexuálisan) férfinak érezhette volna magát.
      Gondolom, hogy 23 évesen rájött, hogy nem sok jó juthat neki az életben. Mert a tette végén öngyilkos akart lenni.

      http://444.hu/2014/05/25/a-nok-elutasitasai-miatt-gyilkolt-a-santa-barbara-i-amokfuto/
      http://www.origo.hu/nagyvilag/20140524-szexualis-frusztracio-miatt-olt-a-kaliforniai-amokfuto.html
      na, ez már keményebb dió. várom, hogy mikor kezdik az egyedülálló férfiakat démonizálni, hogy látens nőgyűlölő gyilkosok…
      ez a dolog várható volt. ha nem most, akkor 2-3 évtizeden belül a nyugati társadalomban (akárcsak az oslói tragédia). de szerelmi csalódásért ölés nem új, sok népballada, monda, történelmi adat szolgál, hogy ilyen régen is előfordult):

      1     0
      • “várom, hogy mikor kezdik az egyedülálló férfiakat démonizálni, hogy látens nőgyűlölő gyilkosok…”

        Szerintem nem kell sok idő. Egypár ilyen eset, és fel fognak erősödni az ilyen irányú hangok. Arra vagyok kíváncsi, hogy állami szinten mikor, és hogyan fogják kezelni a problémát. Vajon lesz-e központi nyilvántartás, kötelező regisztrációval, esetleg kényszergyógyszerezés egyedülálló férfiaknak.

        0     0
        • „Szerintem nem kell sok idő. Egypár ilyen eset, és fel fognak erősödni az ilyen irányú hangok. Arra vagyok kíváncsi, hogy állami szinten mikor, és hogyan fogják kezelni a problémát. Vajon lesz-e központi nyilvántartás, kötelező regisztrációval, esetleg kényszergyógyszerezés egyedülálló férfiaknak.”

          megleszel chippeltetve, mint a kutyák! : )

          van megoldás sokfajta (globális) problémára, csak az emberek nagyrésze túl hülye, hogy időben felismerje. feminista, meg a multikulti-promlémákat is 2-3 évtized múlva fogják teljesen felismerni, hogy faszság volt, de addigre már késő. elég volt 1(!) generáció társadalmi gondolkozását megváltoztatni és már elcsesződött minden.

          ha megnézed a koreai Csoszon-korszakot, kb. szarba sem vették a nőket, mint kb. most a táliboknál, azt az a kultura 500 éven át fenn tudod maradni, mert reprodukálta önmagát.

          20-30 év múlva kijön az első organikus-android-guminő, csak akkora már nem nekem úgysem lesz libidóm. : )

          1     0
      • a (fehér) férfi az új zsidónéger. : )

        1     0
    • Ez Magyarország esetében igaz, de azért meg kell jegyezni, hogy még az egyes európai országok között is nagy eltérések vannak. Európában jelenleg 2 országban van férfitöbblet: Izlandon és Norvégiában. Várhatóan 2-3 év múlva Svédország lesz a harmadik ilyen európai ország.

      Ennek oka a halandóságban meglévő különbségek. Ezekben az északi országokban a nők jóval férfiasabb életmódot élnek, mint Európa többi részén (67 éves nyugdíjkorhatár van nekik is, ma már közel annyi nő dohányzik náluk, mint férfi stb.). Jelenleg Magyarországon 65 év felett 100 férfira 173 nő jut, Svédországban ugyancsak 65 év felett 100 férfira 119 nő jut. Míg Magyarországon már 40 év körül kialakul a nő-többlet, addig Izlandon csak 70 fölött (és Svédország is nagyon közelít ehhez most épp 68-69 év körül van a fordulópont).

      A másik végletet Észtország, Litvánia és Lettország jelenti, ahol a teljes népességben kb. 20%-kal több a nő, 65 év felett 100 férfira több, mint 200 nő jut és már 32-33 év körül többségbe kerülnek a nők.

      0     0
      • Nálam nem működik a lájk-gomb, ezért így írásban: köszönöm! :o)

        0     0
      • “A másik végletet Észtország, Litvánia és Lettország jelenti, ahol a teljes népességben kb. 20%-kal több a nő”- a férfiak egy része (akik a balti államokból hiányoznak ?) feltételezhetően pont Norvégiába, Svédországba és Izlandra vándoroltak el, akár kétkezi munkára, de nemcsak… ( 2004-ben voltam vmivel hosszabb ideig Izlandon és őszintén meglepett a volt szocitáborosok népsűrűsége a kutatóhelyeken.)

        0     0
        • Ez így van, a balti államokban a fiatalabb korosztályokban ez is növeli a nő-többlet. A 60 év feletti korosztály esetében, viszont szinte kizárólag a férfiak magas halálozási arányával magyarázható ez a különbség, és a teljes népesség szempontjából itt leginkább az idősebbek a meghatározók, hiszen ebben a korcsoportban több, mint 2-szer annyi nő van a balti országokban, míg a 30-40-es korosztályban csak 10-15%-al (ami részben a kivándorlásnak, részben a magas halálozási aránynak köszönhető).

          Egyébként nem csak a férfi nő arányt illetően, hanem a várható élettartam nemek közti különbségében is a skandináv és a balti országoké a szélsőértékek Európában. Izlandon a férfiak várható élettartama 80,8 év, a nőké 83,9 év. Litvániában a férfiak várható élettartama 68,4 év, a nőké 79,5. Ez annyit jelent, hogy a férfiak és a nők várható élettartam közi különbség Izlandon 3,1 év, Litvániában 11,1 év.

          Egyébként ez rávilágít arra, hogy a jövőben mekkora eltérések lesznek Európa országai között a nemi arányokat illetően. Hiszen míg a skandináv országokban a férfiak életkilátásai Európában (és egyébként az egész világon) a legjobbak addig pont ezekbe az országokba érkezik sokkal több férfi bevándorló, mint nő (nemcsak a balti államokból, hanem Lengyelországból és a muzulmán országokból is), ezekben az országokban a férfi-többlet évről évre csak fokozódik (illetve Svédország esetében pár éven belül a nő-többlet át fog fordulni férfi-többletbe). Ezzel párhuzamosan a balti országban ahol a férfiak halálozási aránya nagyon magas, a férfi népességet még az egyre jobban fokozódó kivándorlás is csökkenti.

          0     0
    • Fenntartva, hogy nagyon is egyetértek (toltam is egy likeot), kiegészíteném 1-2 dologgal. A statisztikákat nem akarom vitatni, nem is ismerem igazán ezeket a számokat.

      Az ötös pontnál (sok férfi jön fel a városba) azért hozzátenném, hogy nagyon sok nő is. Életem legelső komolyabb barátnője egy egyetemre feljött lány volt. A második is. A három legjobb barátom mind vidéki származású lánnyal kötötte össze az életét, ugyanúgy, ahogy – legalábbis jelenleg – unokatestvérem is… Nem kétlem, hogy több férfi jön fel, de jönnek nők is. Tanulni, dolgozni, jobb pasit fogni.

      A hatos pont. Tudom, hogy így van, és elég szomorú, de meg tudom érteni. Azt várni a nőktől, hogy vágyaik, ösztöneik ellenére kössenek ki egy pasi mellett, aki ugyan egyedülálló, de semmit nem mozgat meg bennük, pont olyan mint a férfiaktól azt várni, hogy köteleződjenek el egy számukra egyáltalán nem vonzó nő mellett. A dolog unfair része onnan adódik, hogy míg egy férfi képes a nők akár felét is vonzónak találni, vagy akár többet is, addig egy nő erre max a férfiak 10-20%val kapcsolatban képes, de ez nem a nők hibája. A nők hipergámiáját szűkítette le még jobban az a jelenség, hogy a modern nő státusza egyre feljebb emelkedik, hála az egyre nagyobb végzettségeiknek, és az ezzel járó egyre jobb anyagi helyzetüknek, a modern férfi státusza pedig egyre csökken.

      Nyolcas pont: “csak az ehhez való férfipartnert nem vállalja nyilvánosság előtt (mert pl. ex-hez visszajár, vagy kisgyermekes vállalkozó apuka szeretője)“. Vagy, ami szerintem ezeknél gyakoribb, az az, hogy a férfi nem vállalja fel a nőt hosszabb távon. Ez lenne az alfa f@szkörhinta.

      Szóval szerintem a probléma észrevétele, és felemlítése tökéletes, csak épp megoldás nincs rá… Vagyis én nem látok.

      0     0
  3. Nagyon jó irás volt. Tényleg gusztustalan dolog nőtöbbletről beszélni, amikor az a férfiak számára már szexuálisan nem vonzó, gyerekszülésre képtelen nők közt létezik a valóságban. A Kinsey-skála is érdekes kérdés, ennek során a mintavétel szabályait semmibe véve jutottak torz adatokhoz, így sokszorosan felülmérve a társadalomban meglévő homoszexuálisok arányát. Az ilyen kutatásokra hivatkoznak a különböző homoszexuális lobbicsoportok tényként, sokszor abszurd módon látens homoszexuálisnak nevezve ellenfeleiket a vitákban.

    1     0
  4. Személy szerint jónéhány normális pasast ismerek. Szerintem inkább rendet kellene tenni a női fejekben. Az esetek többségében olyannyira a valóságtól elrugaszkodott igényszintnek kellene jónéhány nőnél megfelelni, hogy a normálisabb férfiak meg sem próbálják.

    Valójában csak néhány igazán sarkalatos pont, ismérv lenne a fontos ill. szükséges férfiúi részről a női boldogsághoz. Az a sajnálatos, hogy mire az értelmesebb nők erre rájönnek (a butábbja persze nem tanulván sosem szűnik meg a férfiakat hibáztatni a saját hülyesége miatt), addigra ott vannak egyedül (a gyerekekkel) és igencsak alacsony “párpiaci” értékszámmal. Próbálnak nem belepistulni az egyedüllétbe, barátnővel megvettetett vibrátorral illetve A szürke ötven árnyalatához hasonló mamipornóval vigasztalván magukat.

    4     0
    • „Az esetek többségében olyannyira a valóságtól elrugaszkodott igényszintnek kellene jónéhány nőnél megfelelni, hogy a normálisabb férfiak meg sem próbálják.”

      az már kész előrehaladás, ha szürreális elvárásokból már csak irreálisak lesznek. : )

      2     0
  5. Eszembe jutott a cikkről egy apró érdekesség: egy ’30-as évekbeli német katonadal (Wenn die Soldaten) így ér véget:
    Kommen die Soldaten
    Wider in die Heimat,
    Sind Ihre Mädchen
    Alle schon verheirat’.

    (Mire a katonák hazatérnek, a kedveseik már mind megházasodtak.)

    1     0
  6. No, ha mar Spengler idejeben is ugyanez volt a helyzet mint ma akkor jo, akkor 100 ev mulva is az lesz oszt mindenki boldoguljon ahogy tud. Nyilvan ha a Nő a 16-36 ev közötti nőket jelenti, a Férfi meg a 11-80 éveseket akkor csak férfi töbletről lehet beszélni. Továbbá ezért nincs társadalmi hatása a a MGTOW-nak, ugyis vagytok elegen….

    Másrészt, nem csak a nők igényesek és bonyolultak. Pld mikor én 25-30 éves voltam nagyon sok diákom volt szerelmes belém (meg titokban kollegáim is de kerültek-ezt utolag tudtam meg) de velem egykoru férfi senki sem udvarolt nekem, igaz megvigasztalt néha az exem de ő nem akart csaladot én meg szerettem volna. Rosz volt, s nem tudom mondani hogy valamit hibáztam de tényleg távolságot tartottak tőlem a férfiak akkoriba. Csak szerencse hogy végül nem maradtam egyedül

    0     0
    • „Másrészt, nem csak a nők igényesek és bonyolultak.”

      a nők nem bonyolultak, hagyjuk már ezt a mítoszt, meg amúgy a férfiak sem.

      „Nyilvan ha a Nő a 16-36 ev közötti nőket jelenti, a Férfi meg a 11-80 éveseket akkor csak férfi töbletről lehet beszélni.”

      ismered te azt az egyszerű fogalmat, hogy aránytalanság?

      „Csak szerencse hogy végül nem maradtam egyedül”

      ó hát ettől egy nőnek egyáltalán nem kell tartania bármekkora silánysággal kívül-belül. : )

      5     0
  7. Kényszerszingli lét? Azt hiszem, ő is tudna mesélni, hogy milyen is az valójában: http://csajokespasik.blog.hu/2014/05/21/edzoterem_helyett_inkabb_a_kocsma

    Ő is lassan kezd rádöbbenni, hogy ami elveszett, azt soha nem fogja visszakapni az ember. Az évek, évtizedek csak peregnek, és ha fogalma sincs merre induljon, akkor nem is fog tudni az élete minőségén változtatni. Jó eséllyel majd férjül veszi egy számító nő, és mivel nulla tapasztalata van, boldogan és önként fogja végrehajtani a halálszaltót.

    0     0
  8. Nem kötözködésként, csak idevágó témaként hoznék egy bekezdésnyi idézetet a Misandry Bubble c. írásból, ahol a szerző a házasság 1.0t és a 2.0t hasonlítja össze:

    “A régi időkben teljesen mindennapos volt, hogy a fiatal férfiak 10-20 százaléka elhunyt a csatamezőkön, vagy munkaköri balesetben. Így aztán mindig lényegesen több nő, mint férfi volt a 20-40 éves korig terjedő korcsoportban, ami azzal járt, hogy nem minden nőnek jutott férj. Az özvegyek mindennaposak voltak, és észrevehetőek, gyakran szegénységben maradtak, vagy bűnözni kényszerültek. Pont ezért, azok a nők, akiknek viszont jutott férj, sokkal szerencsésebbnek érezhették magukat, és sokkal jobban megbecsülték a házasságukat, sokkal több tisztelettel viseltettek a férjeik iránt, mert látták, hogy mi a másik út.”

    0     0

Szólj hozzá Te is! Minden hang számít!

Ha hozzá szeretnél szólni, akkor be kell jelentkezned!
Nem vagy még regisztrálva? Csak egy 2 perces művelet és Te is részt vehetsz a beszélgetésekben!

A hivatkozások nincsenek engedélyezve.

Támogatóink

A tárhely támogatója a Webonic.hu

Saját virtuális szerver már 2850 Ft-tól a Webonic.hu-tól

Keresés

Ajánlott írások

,,,

Cikkajánló

CSALÁD - Otthon
A jó házasság ritka

Ez lehetne vendégcikk is, hiszen Chez DuBarry tollából származik (40 körüli családanya a blogj...
No Woman, no drive!

Egy mai napra szervezett érdekérvényesítő akció során szaúdi nők  demonstráltak az autóvezetés...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Ellenkultúra - Szárnyait bontogatja a férfijogi mozgalom

A fenti címmel jelent meg az ELLE Man magazinban az antifeminista ihletettségű írásai által kö...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Beszélgetés Kóczián Máriával

A napokban a Férfihang.hu Facebook oldalának rendszeres látogatója volt Kóczián Mária, a Talit...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Számháború

A NANE genderháborús propagandája szerint minden ötödik nőt rendszeresen vernek, amit egyi...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
A diplomácia hiánya

Időről időre eszembe jut, hogy vajon mi lehet Julian Assange-al, a wikileaks legismertebb alap...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Az abortusz "emberi jog"? - EU botrány

Az Európai Parlament plenáris ülése újraszavazásra visszaküldte a Nőjogi és Esélyegyenlősé...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
A feminizmus és a valóság

Ugye számtalanszor hallottuk már feministáktól, hogy a nők legfőbb álma a karrier - míg az ott...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Egy rövid gondolatmenet az evolúcióról

Aki ismeri az evolúció és a természetes kiválasztódás működését, tudja, hogy a természetben az...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Egy új sötét középkor felé - I.

Mint azt a bevezető cikkben ígértem, itt a soron következő első nagyobb rész. Nem ígérek ...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Tom Cruise válásának forgatókönyve

Annyit előrebocsátanék, hogy tudom: nem mindenki szereti Tom Cruise-t. A történetét csak a...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Egy gondolat bánt engemet

A feministák azt szokták mondani, hogy azért találtak fel gyakorlatilag mindent a férfiak, és ...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
A feminista megélhetési civilek sem állnak a törvények felett?

A Férfihang.hu-n számtalan esetben fogalmaztuk meg azt a problémát, hogy a magyar közélet egye...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
"Egy rendőrnő az álmom"

Az erős, domináns nő egyes férfiaknak a szíve csücske, mondhatni a fétise. Egy rendőrnő pedi...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Feministák márpedig nincsenek

Gondoltam, időszerű lenne aggályokról is írni a témában, nem csak határozott meglátásokról. Me...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Csak kitalálta, hogy megerőszakolták

Egy magyarországi bűnügyi híradás olvasható a police.hu-n, amely ismét felveti a nehezen tiszt...


androfóbiaApai jogokApaságCsajozáscsaládCsaládon belüli erőszakCSBEfeminizmusFeminizmus - AntifeminizmusférfiférfiakférfiasságFérfigyűlöletférfi szerepekGender-ideológiagenderfeminizmusgyereknevelésHipergámiaházasságHázasság 2.0Isztambuli EgyezményKvótametooMGTOWNemek harcaNemi diszkirminációnemi erőszaknemi szerepekNőzésOktatásPiros pirulapolitikapszichológiaPUApárkapcsolatRandizásRed PillszerelemszexszexualitásSzexuális zaklatásTársadalomválásÉletmódÖnismeret