Matriarchátus és feminizmus

Nemcsak feministák, de átlagemberek is meg vannak arról győződve, hogy a matriarchális társadalmak a megtestesült mennyországot képviselték, képviselik a földön. Rengeteg feminista beszél úgy a háborúkról, éhezésről,  erőszakról, mint a patriarchátus bűnéről.  Úgy tűnik, az anyajogú társadalom, a „nőuralom” sokak szemében a megoldás lenne a jelenlegi gazdasági- társadalmi problémákra. De valóban így van? A következőkben áttekintjük a jelenkori és a feltételezett ősi anyajogú társadalmak főbb jellemzőit, valamint megnézzük, a nyugati társadalmakban mennyire valósult meg a modern matriarchátus.

 

I. Anyajogú társadalmak

 

fogalmak

A matriarchátust általában anyajogú társadalmi berendezkedésként értelmezzük, a patriarchális, azaz apajogú társadalom ellentéteként. Felfogható egyfajta gyűjtőfogalomként, hiszen az anyajogú társadalmakon belül is vannak eltérések. A matrilokális társadalomban a nő családjához tartoznak a gyerekek, az esetleges apa csak látogatja őket. Amennyiben létezik a házasság intézménye, úgy megkötése esetén a férfi költözik a nőhöz vagy a nő családjához. A matrlineáris leszármazásban a családnév, a rang és a vagyon nőágon öröklődik. A jelenleg is meglévő matriarchális társadalmak nem egységesek, mindegyik némiképp eltérő struktúrát használ a közösség működtetésére. Pontosabb tehát matriarchális jellegű társadalmakról beszélnünk.

 

mai matriarchális jellegű társadalmak

Afrikában élnek a 20 millió lelket számláló akan -ok. A Szumátrán élő minangkabau törzs a második legnépesebb, nagyjából 6 millióan vannak. A khasi – k (khászik) Északkelet- Indiában élnek, körülbelül 1.4 millióan, a garo – k szintén Indiában, valamint Bangladesben találhatók.  A mosuo-k (moszók) nagyjából 40.000 főt számláló társadalma Kínában,  a tibeti határhoz közel található. A bribri – k Costa  Rica- n élnek, nagyjából 13.000-ren. Északkelet- Peruban a nagyjából 6.000 machiguenga -val, míg Pápua Új- Guineán kb. 5.000 nagovisi– vel találkozhatunk, ha netán arra tévednénk. Ezeknek a népcsoportoknak a társadalma különböző mértékben tartalmaz matriarchális elemeket, a matrilineáris berendezkedés azonban kivétel nélkül valamennyire igaz.

 

gazdaság

A mai matriarchális jellegű társadalmakban a gazdasági erőfölény jellemzően a nők kezében van. A családon belül a nők birtokolják a földet, házat, vagyont, a férfiak csak haszonélvezői lehetnek. Természetesen a nők is öröklik a vagyont, általában a legidősebb, de a khasi -knál és a garo– knál például a család legkisebb lánygyermeke örököl. A vagyon persze kötelezettségekkel is jár, a minangkabau nőnek kötelessége a családja vagyonából férjét és a gyerekeket eltartani.

Ezekre a társadalmakra az önellátó gazdálkodás a jellemző. A földművelés, állattartás, halászat biztosítja a megélhetést, ezért a legfőbb vagyon a föld. Az elektromosság használata a nagyobb közösségekben elterjedt, de itt is jellemzően kiegészítő szerepe van, a kisebb közösségek törzsi színvonalon élnek. A házi, ház körüli munkákat jellemzően a nők végzik, a férfiak a halászattal, állattartással foglalkoznak.  Híres a minangkabau férfiak rizsaratás utáni tradicionális tehénversenye, ahol párosával hajtott teheneket futtanak. A mosuo közösségekben kizárólag a férfiak végzik a haszonállatok leölését, feldolgozását, összességében azonban a nők dolgoznak többet. A nagovisi törzsben az a férfi dolgozhat egy nő kertjében, földjén, aki a nő aktuális társa, itt a nők elsősorban irányítják a nehéz munkákat elvégző férfiakat.

 

vezető szerepek

Általában a nőké a vezető szerep a családon belüli és a közösségi kérdésekben. A férfi esetleg csak mint a legidősebb nő testvére rendelkezhet némi hatalommal, mint a khasi– k esetében, vagy a férfiközösség kérdéseiben van joga dönteni, természetesen a női vezetők akaratával összhangban. A minangkabau férfiak tudósok, politikusok lehetnek kellő tanulás után, ezt általában azok a férfiak választják, akiket egy nő sem vett férjül. A mosuo falvakban a papok, sámánok (daba) kizárólag férfiak.

 

család

Igen gyakran több generáció él együtt egy családban, a családok pedig nemzetségeket, klánokat alkotnak. Némely közösségekben a hivatalos házasság nem létezik, a párok hosszabb- rövidebb ideig tartó kapcsolatokban vannak együtt. Ez tartalmazhatja a közös földművelő munkát, mint a nagovisi törzsben, de korlátozódhat főleg az éjszaki együttlétre, mint a mosuo – k esetében. Ahol köttetnek házasságok, ott jellemzően exogám módon, azaz kifelé házasodnak, a nemzetségen belül nem. A khasi lányok házasodhatnak idegennel, ám ekkor el kell hagyniuk a közösséget. A válás minden esetben gyors és egyszerű, a gyerekek és a teljes vagyon mindig a nőnél marad. A gyerekek egyébként is minden esetben az anya családjával nevelkednek és annak nevét kapják. A nők általában tudják, ki az apja az adott gyermeknek, de ha nem, akkor sem éri őket megvetés a közösség részéről. A (vélt) apa látogathatja a gyermekét, vihet ajándékot neki és az anya családjának, de nem lesz a család tagja és a gyermekére sincsen semmi joga. A garo családoknál jellemző, hogy a legkisebb lányt előre elrendezett házzasságban adják férjhez, mivel ő örökli a vagyont. Itt a  “fiúkérésnek” tradicionális, megszabott menete van, melynek során a garo vőlegény elszalad, a menyasszony családja utánamegy és visszahozza. A vőlegény ismét elszalad, ismét visszahozzák, mindezt addig ismétlik, míg vagy a menyasszony nem mond le a dologról, vagy a vőlegény nem adja fel a menekülést, elhívén arája fogadkozásait, miszerint az tisztelni és szolgálni fogja.

 

összegzés

Látható tehát, hogy a mai matriarchális jellegű társadalmakban nincs szó a nemek közti bármilyen egyenlőségről. Bár a férfiak örvendenek némi megbecsülésnek és megvan a helyük, szerepük a közösség életében, ám összességében az élet minden területén alávetett szerepet játszanak. Amely közösségbe kezd beszivárogni a jóval modernebb külvilág, ott a férfiak igyekeznek munkát vállalni és a saját keresettel önálló életet élni. A matriarchális jellegű társadalmak az önellátás szintjén rekedtek meg és csak ezen a szinten tarthatók fenn.

 

II. A férfi felemelkedése

 

az ősi matriarchátus

 

Régészeti, mitológiai és vallási emlékek tanúskodnak arról, hogy a neolitikumban egy viszonylagosan egységes, matriarchális jellegű vallási- társadalmi berendezkedés volt Európa legnagyobb részén. Ez alatt természetesen nem egy utópisztikus, egyöntetűen nők uralta békés államot vagy államok sorát értjük, amit például Marija Gimbutas, a litván –amerikai archeológusnő képzelt és ami azóta a „feminista történelem” egyik vezető tanává nőtte ki magát. Hasonló közösségi struktúrák, szokások és vallások halmazát kell elképzelni, melyeknek megvoltak a viszonylag jól körülhatárolható közös vonásaik Az istenségek nőneműek voltak, pontosabban ugyanazt az istennőháromságot imádták, különböző neveken. A vallási vezetők irányították a közösségeket, ezek jellemzően nők voltak. A férfiak elsősorban  a férfiügyekben dönthettek, helyi vezetők illetve a katonai vezetők is ők voltak, alárendelve a legfőbb papnőnek. A legfőbb égitest a Hold volt, az év pedig 13 hónapból állott, a holdhónap időtartama ugyanis megegyezik a nő 28 napos ciklusának idejével. Mindez, a nő jóval magasabb státusza abból adódott, hogy őt ismerték el a közösség sokkal hasznosabb tagjának, mert ő adta az új életet, az anyaság volt a legfőbb misztérium. A férfiakat ugyanis nem tartották a fogamzás résztvevőjének.  A dolgok csak úgy megtörténtek, a szexhez kellett a férfi, a terhesség, szülés viszont csak a nőt érintette. Biológiai ismeretek hiányában semmi okuk nem volt arra, hogy a rendszertelenül, több partnerrel folytatott nemi élet és a kiszámíthatatlanul, valamikor bekövetkező terhességek között ok- okozati viszonyt állítsanak fel.  A teherbe esést általában a szeleknek, vagy a folyóknak tulajdonították. A férfiak helyzete akkor kezdett javulni, amikor elismerték a fogamzásban való részvételüket.

 

az uralkodás ára

A főpapnő, később királynő férjet választott magának. A király hatalmát azonban csak a királynő nevében gyakorolhatta, beöltözve annak ruhájában, sokszor műmelleket viselve és akit a holdév egy bizonyos napján feláldoztak, hogy szétfröccsenő vére megtermékenyítse a fákat, a termést és a nyájakat. Később a holdévből 19 évnyi Nagy Év lett, azaz eddig uralkodhatott a király halála előtt. Még később a király helyett fiatal fiúkat áldoztak fel, aki ilyen áron megtarthatta életét és szerepét. Sok görög mítosz és monda tartalmaz ilyen részeket, ha némileg megváltozott formában is.

 

indoeurópai invázió

Kr.e. 4.000 és 2.500 között több hullámban indoeurópai törzsek özönlötték el Európa középső és keleti részét. Harciasabb, katonailag nagyobb erőt képviselő népek lévén a saját szokásaikat és vallásukat honosították meg a legyőzött népek körében. A katonai- vallási vezetőik férfiak voltak, ahogy az isteneik is; a hatalom és a vagyon férfiágon  öröklődött. Az elfoglalt területeket szép lassan a maguk képére formálták, habár ez a folyamat szükségszerűen kölcsönös volt. Görögországban a betelepülés később, Kr.e. 1500 körül zajlott le, a régi és az új rend tudatos vallási konszenzusának eredménye lett a 12 olümposzi isten, melynek fele nő, fele férfi.

 

összegzés

Számtalan nyoma van az európai kultúrában a neolit kor előtti matriarchális jellegű társadalmak meglétének. Nincs egyöntetű vélemény a történészek közt a témát illetően, abban azonban megegyezhetünk, hogy erősen feminista szemüvegen kell szemlélni a tudományt, ha valaki nők uralta paradicsomot, patriarchák által elpusztított matriarchális mennyországot szeretne látni a korabeli Európában. Persze a feminista logika itt is bukfencet vet: Cynthia Eller egyetemi tanár a Myth of matriarchal prehistory (A történelem előtti matriarchizmus mítosza) című könyvében azt bizonygatja: az egész elméletet csak a férfiak találták ki annak alátámasztására, hogy a patriarchátus fejlettebb a matriarchátusnál. A történelemre érdemesebb ideológiamentesen tekinteni, nemcsak egy bizonyos szemszögből.

 

III. Társadalmi változások és az egyenlőség

 

nőuralom

Mint láttuk, a matriarchális jellegű társadalmakban szinte minden téren a nők jutnak szerephez a férfiak rovására. Övék a vagyon, ők a vezetők, ők döntenek a család ügyeiben és a gyermekek is hozzájuk tartoznak. A férfiak egyértelműen másodrendű, megtűrt tagjai a közösségnek. A patriarchálisnak mondott nyugati társadalmakban olyan változások zajlottak le az elmúlt évtizedekben a feminizmusnak köszönhetően, melynek eredményeképpen a férfiak jogai, lehetőségei egyre inkább korlátozva vannak a nők javára, az eredmény pedig nemhogy a sokat emlegetett egyenlőség felé tendálna, de kísértetiesen hasonlít az anyajogú rendszerek fentebb tárgyalt, férfiellenes jellegzetességeire.

 

gazdaság

A feminizálódó országokban évtizedek óta szisztematikusan zajlik a vagyon nők kezére való átjátszása. Bár a jövedelem nagyobb részét a férfiak keresik meg, a törvények a nőknek juttatnak többet. A nők kevesebbet fizetnek a nyugdíjalapba, de többet vesznek ki belőle. A családjogi törvények nemcsak komoly összegű gyerektartásra kötelezik a férfit, de bizonyos országokban asszonytartás megfizetésére is. Sok helyen a vagyonközösség már együttélés során is megvalósul, vagyis a szerzés mértékétől függetlenül váláskor a nőnek jár a vagyon fele. Tanulmányok mutatták ki, hogy habár a pénzt elsősorban a férfiak keresik, ám a nők rendelkeznek felette. A piac felismerte ezt a tendenciát,  ezért szólnak a reklámok egyre inkább a nőknek.

 

Closeup portrait of pretty business woman with her colleagues in a line behind

vezető szerepek

A kvótarendszert támogató feministák alkalmasság helyett nemi alapon akarják rendezni a politikai illetve a vállalati vezetők kiválasztását. Követelésük szerint bizonyos számú helyet a parlamentekben, nagy cégek igazgatóságában kötelezően nők töltsenek be, annak ellenére is, hogy esetleg vannak olyan férfijelöltek, akik tudásuk, tapasztalatuk alapján az adott pozícióra alkalmasabbak lennének. Pedig manapság egy nő mesterséges hátszél nélkül is lehet vezető, ha rendelkezik a szükséges képességekkel, kapcsolatokkal, tudással, befektetett munkával, felelősségvállalással – tehát mindazzal, amivel minden férfinak rendelkeznie kell, aki vezető szerepre vágyik.

 

család

A feminizmus ellenségnek tekinti a mai családmodellt, mert a nők elnyomását látja benne – mint oly sok mindenben. A család fogalmába szerintük az anya és a gyermekek tartoznak csak bele, a férfi a szükséges rossz, de semmi estre sem egyenrangú résztvevője a közös életnek. Néhány feminista odáig megy, hogy a férfiak nagy részére még a szaporodáshoz sincs már szükség, hiszen a spermabankokban annyi „betét” van, amivel többszörösen meg lehet újítani a Föld népességét. A férfi még az apaságáról sem győződhet meg egyes országokban, ahol az apasági vizsgálat egyéni kérése törvényellenes. A férfinak a kötelességeit muszáj teljesítenie – sokszor börtönbüntetés terhe mellett – ám szinte semmi joga nincs az utódokra nézve. Váláskor szinte mindig az anya kapja a gyermekeket, körülményektől függetlenül, az állam őt tekinti szinte egyedüli gondviselőnek, ő dönthet a sorsuk felől minden kérdésben. Az anyaság önmagában nem érték a feminizmus szemében, a munka, karrier általi önmegvalósítás azonban annál inkább. A házasságot egyre inkább felváltja az együttélés,  az egymás utáni kapcsolatok sorozata.

 

összegzés:

Könnyen párhuzam vonható a matriarchális jellegű társadalmak jellegzetességei és a nyugati társadalmak változásainak iránya között. Ez a párhuzam határozott, jól érzékelhető markerekkel rendelkezik, jelenlétük azt mutatja, hogy nemcsak a férfiuralomtól, de a feministák által oly sokszor emlegetett egyenlőségtől teljesen ellentétes irányba mutat a társadalmi berendezkedés struktúráinak alakulása. A vagyon feletti női kontroll, a vezető szerepek erőszakos kisajátítása, az apaság és az apa –gyermek kapcsolat elértéktelenítése, a nevelés és az oktatás feminizálása mind arra utal, hogy a modern feminizmus célkitűzése a modern matriarchátus megteremtése. Egy olyan rendszeré, ahol a békés, boldog társadalom létrehozását a férfiak teljes elértéktelenítésével és jogfosztásával kívánják elérni, olyan mértékű elértéktelenítésével és jogfosztásával, amiben a nőknek sosem volt részük a nyugati történelem során.

 

felhasznált irodalom:

 

1. https://en.wikipedia.org/wiki/Kurgan_hypothesis

2. https://kutakodunk.wordpress.com/2011/10/10/matriarchatus-iii-%E2%80%93-nokozpontu-torzsek-a-valosagban-1-khaszik/

3. https://en.wikipedia.org/wiki/Mosuo

4. http://www.erdekesvilag.hu/a-minangkabauk-vilaga-tarsadalom-ahol-a-nok-parancsolnak/

5. http://www.webilium.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2153

6. http://konteo.blogrepublik.eu/2011/03/08/a-noellenes-vilagosszeeskuves/

7. https://en.wikipedia.org/wiki/Marija_Gimbutas

8. https://en.wikipedia.org/wiki/Garo_people

9. https://en.wikipedia.org/wiki/Akan_people

10. http://mentalfloss.com/article/31274/6-modern-societies-where-women-literally-rule

12. http://heliotricity.com/matriarchalsocieties.html

12. Robert Garves: The White Goddess

13. Robert Graves: The Greek Myths

22 votes, average: 1,95 out of 522 votes, average: 1,95 out of 522 votes, average: 1,95 out of 522 votes, average: 1,95 out of 522 votes, average: 1,95 out of 5 22 olvasó átlagosan 1,95 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: ulomenen

"Embernek lenni nagy betegség. És gyógyíthatatlan is." Krisztusi korba lépett, kapcsolatban élő férfi vagyok, eddig büntetlen előélettel (se feleség, se gyerek). Hivatásom : személyi edző, szerelmem: motorozás. Világnézetemet a liberál-protestáns - - konzervatív- életigenlő tengelyek metszéspontján határozom meg, akár van ennek így értelme, akár nincs...

125
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
15 Egyéni hozzászólás
110 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
19 Hozzászólások szerzői
wittukindKeyserSozeKendVakUkrinAlter Ego Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem számos sebből vérzik a cikk ill. tartalmának történelmi tényszerűségén tátonganak igencsak méretes lyukak.

A neolitikumot illető állítólagos matriarchátusról nincsen hitelt érdemlő forrásunk. Mivel sem kiterjedt, épített kultúra, sem írásbeliség nem volt. Amink van az néhány többszörös áttéttellel továbbörökített mítosz, elenyésző mennyiségű régészeti feltárás, minimális erre (azaz társas viszonyokra) utaló régészeti anyag. Ennyi és nem több. Ezek alapján ennyire határozott állítást tenni valamiféle általános elterjedésű matriarchális berendezkedésre igencsak a dilettantizmus szintje.

Másrészt egyetemleges matriarcátusról már csak azért sem beszélhetünk, mert még a felhasznált utalások is csak egyes európai területekre vonatkozóan vannak meg. Elvégre azoknak az emlegetett indoeurópai népeknek úgy tűnik nem matriarchális gyökereik voltak. Esetleg felemlíthetjük a prekolumbián kultúrákat is. E kultúrát alkotó népek ősei a tudomány mai állása szerint min 15e évvel ezelőtt elváltak a kontinentális népességtől és utána a többi kontinens kultúráitól nem zavartatva fejlődtek. Az itt a későbbiekben létrejövő kultúrák egyike sem volt matriarchális. A valóban háborítatlan amazóniai és Afrika belső terülteinek népeiről nem is beszélve. Ez utóbbiakat már a modern tudományosság hajnalán sikerült megismerni.

A jelenlegi elszórt, kisszámú és jelentéktelen matriarchálisnak mondott kultúrának pedig semmi köze a vélelmezett őskorihoz, nem annak valamiféle megmaradt zárványai. A leírásból is látható, hogy ezek alapja a nemi alapon megkülönböztető tulajdonlás, a társadalmi javak feletti ellenőrzés jellege. Vagyis anyagi kultúrákról, tulajdon alapú társadalmakról beszélünk. Az őskori kultúrák, “ősközösségi” társdalmak minden bizonnyal nem tulajdon alapúak voltak, noha a magántulajdon intézményét ismerhették.

Szóval amit legjobb indulattal is el lehet mondani az legfeljebb annyi, hogy valamikor az írott történelem előtt, Európa egyes területein létezhettek olyan viszonylag kisszámú csoportok (amúgy is csekély népsűrűségű területről van szó), amelyeken belül a nemek közötti szerepfelosztás a maitól egyes jellemzőiben eltérő lehetett. Ezek azonban nem bizonyultak eléggé életképesnek mivel írmagjuk sem maradt.

A fentiekből adódóan semmilyen párhuzam nem vonható az esetleges egykori jelenségek és a ma tapasztalható feminizálódási folyamatok között. A modern feminizmus (matriarchátus)  pusztán annyiról szól, hogy a férfiak vezetésével felépített jóléti rendszert felhasználva a nők egyes csoportjai bizonyos gazdasági csoportokkal, beteg ideológiákat valló egyénekkel karöltve, a piaci-, világgazdasági mechanizmusokat és társadalmi viszonyokat felhasználva folyamatosan másodlagos szerepbe igyekszik kényszeríteni a férfiakat, egyben manipulálja a nőket. Jelenlegi civilizációnk összeomló állapota ezen tendenciák nyilvánvaló következménye.

menzura
Olvasó
menzura

Mit kíván a Magyar férfi?

1. Legyen jogegyenlőség a nőkkel szemben!

2. A férfiak anyagi kizsákmányolásának megszüntetését, minden formában!

3. A feminonácizmus betiltását, a felelősök jogi számonkérését!

4. Közös teherviselést a családon belül, és azon kívül is!

5. Az oktatásban bevezetni, a férfiakkal való helyes bánásmód tantárgyát!

6. A nőket előnyben részesítő, kvóták teljes eltörlését!

7. A férfiakat érő családon belüli erőszak fogalmának törvénybe iktatását!

8. A bontóperekben megszüntetni, a férfiak ellen irányuló joggyakorlatot!

9. A házastársi kötelezettségszegést, szankcionálni!

10. A gyermekhez való jogok kiszélesítését, azonos jogú szülőként való elismerést!

11. A női vezetők alkalmassági vizsgálatát!

12. A bontóperekben kisemmizett férfiakkal szemben, elkövetett törvényi bűncselekmények, azonnali megszüntetését!

Caravella
Olvasó
Caravella

szerk.

A cikk nem állja meg a helyét, egy ezoterikus fórumon elmenne, de cseppet sem tudományos.

Az ezen cikkben található téveszmék az oldal hitelességét, kompetenciáját érintik. Mindez elkerülhető lett volna egy szakmai lektor vagy hozzáértő szerző révén.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Kár, hogy már maga a hozzánk hasonló főemlősök életmódja is nagyban hajaz a matriarchális berendezkedésre. A múltunk döntő része matriarchális berendezkedésű volt. Csak az utóbbi 5-10ezer évben volt ebben változás.

Reszet Elek
Szerkesztő

A te definícióddal élve minden állatfaj matriarchátusban él, lévén értelmük nem lévén nem tartják számon az apát. A matriarchátus, patriarchátus emberi intézmény, más fajoknál dőreség ilyen jellegű analógiákat keresni.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Kérlek, ne forgasd ki, amit írtam. Tény, hogy egy állat nem tudja, mi miért történik. De ettől még ott is létezik ez a fajta megközelítés, csak ösztönök szintjén.
Nézzük a rokonainkat:

1. Gibbonok, kabócamajmok, stb.
– Ezek általában olyan fajok, ahol a hímre nagy szükség van az utód szempontjából. (Élelemszerzés, túlélés, stb.)
– Emiatt monogám kapcsolatokban élnek.
– Ergo itt a hím “tudja”, hogy övé az utód.
– Ezekre a legjellemzőbb, hogy a hím és a nőstény méretben nem igazán tér el egymástól.
(Vannak évezredek óta monogám kapcsolatokban élő embercsoportok is, ott sincs lényegi különbség a női/férfi testalkat között. A férfiak nagyobb testalkatát elsősorban a nők párválasztásai szokásai hozták létre – az erősebbekkel, nagyobbakkal párosodtak.)

2. Csimpánzok, bonobók, stb.
– Itt már kisebb szükség van a hímekre, kevesebb is elég a túléléshez.
– Emiatt elsősorban poligám kapcsolatokban élnek.
– A poligámiájuk sokféle lehet, de a lényegük az, hogy a nőstény több hímmel is párosodik az élete során, így a hím nem lehet biztos benne, hogy övé az utód.
– Itt már jellemzőbb, hogy a hímek nagyobbak, mivel a nőstények már nem mindegyikükkel párosodnak.
(Az ember is ide tartozik.)

3. Gorillák
– Itt nincs szükség a hímre a túléléshez. A gorillának nincs természetes ellensége, a tápláléka pedig növényi, amit a nőstények maguktól is meg tudnak szerezni. Emiatt a hím csak a szaporodáshoz kell.
– Emiatt háremtartás van, azaz egy hím termékenyít meg minden nőstényt.
– A hím itt is “tudja”, hogy övé-e az utód. (Amikor hatalomra kerül, megöli az előző hím összes kölykét. Egyébként ez az ösztön az embernél is megvan mind a nőben, mind a férfiban, még ha kisebb mértékben is. Én “mostoha-ösztönnek” nevezem. Godoljunk a mostohaszülőkre, akik mindig rosszabbul bánnak a nem saját gyerekkel, még ha észre sem veszik, akkor is.)
– Itt a legnagyobb a különbség a hím/nőstény között, mivel itt a legnagyobb a verseny a nőstényekért.
(Egyébként az oroszlánoknál is pont ugyanez megy. Ott sincs a nőstényeknek szüksége a hímre a párosodáson kívül, mert csúcsragadozók, emellett az élelmet maguknak szerzik, és védelemre sem szorulnak.)

A fentiek alapján ha jobban megnézed, bizony nem matriarchális minden állatfaj.
Abban persze igazad van, hogy az állatok nem gondolkodnak ilyenben. Ugyanakkor a matriarchális és a patriarchális társadalmunk kialakulása bizony szépen visszavezethető a hím-nőstény közötti párkapcsolatra, hasonlóan a majmokhoz, avagy akár más állatfajokhoz.
Az ember alapvetően a második csoportba tartozott több millió éven keresztül. Így mondhatjuk hogy párkapcsolati szempontból matriarchális társadalomban élt. Ugyan helyenként, időnként voltak eltérések egyes csoportoknál hol ebbe, hol abba az irányba, de azért az esetek döntő részében leginkább a csimpánzokéhoz hasonló párkapcsolataink voltak. És mikor elértük azt a szintet, hogy már mondhattuk társadalomnak a csoportjainkat, ott is ugyanaz folytatódott. Na ezt hívom én matriarchális társadalomnak. A társadalom alapja mindig is az utódlás kérdése, hogyanja volt (+ van és lesz). Ez mozgatott mindent, és erre adtunk többféle megoldást, amelyek közül voltak hatékonyabb és kevésbé hatékony megoldások is.

KendVak
Olvasó
KendVak

A legnagyobb ostobaság az állatok együttélését bármilyen szinten társadalomként felfogni. Még a méhek és a hangyák sem alkotnak “társadalmat”  hanem egyfajta biológiai determináltság szerint élnek.  A matriarchátust nagyon hamar felváltotta a patriarchátus, mert már a szomszéd horda ellen is a hímek harcoltak. Alapjában az ősember korától kezdve a férfiuralom volt a jellemző kifelé és befelé is ők képviselték az erőt. Igen, az erő, vagy ahogyan Marx mondta: az erőszak a társadalom alapja.

Caravella
Olvasó
Caravella

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

A férfidominanciát kicsit pontosabban is meghatározhatnád.
Mármint hogy mit értesz alatta ilyen szempontból.

Az, hogy egy emberke a szovjet csapatmozgásokból vezeti le az indoeurópai bevándorlást, még nem jelenti azt, hogy a matriarchátus nem létezett. Ez érvelési hiba a részedről.

Az általad linkelt tanulmány az istennő szobrokról kitér arra, hogy egy adott területen 97 női és 3 férfi szobor volt. Most, hogy ezek istennők voltak-e, avagy valami más, szerintem részletkérdés. (Egyébként miért jó az, ha a webarchívumot linkeled? Nem lenne jobb közvetlenül a forrást?) Ez a 97 női szobor kontra 3 férfiszobor lenne a férfidominancia?

“kizárható, hogy bármikor is “békés matriarchátusban” élt volna az emberiség”
Az, hogy a matriarchátust békésnek állítod be, miközben nyilvánvalóan egyetlen időszakunkban sem volt un. béke, még nem igazolod, hogy a m. nem létezett. Ez is egy érvelési hiba volt most részedről. Ha jól rémlik, szalmabáb érvelésnek nevezik. Ráhúzol egy (főként feministák által hangoztatott) vélt tulajdonságot a matriarchátusra, majd mivel az nem igaz, ezzel próbálod cáfolni, hogy nem is létezett.

“A háború mindig is jó mulatság, férfimunka volt.”
Az, hogy a feministák idealizálják a matriarchátust, még épelméjű ember nem mondja, hogy nem lett volna háború (vagy vadászat) abban az időben és hogy örök békében éltünk volna. A m.-ban is nyilván voltak háborúk, és nyilván ott is a férfiak feladata volt ez, már csak testfelépítésükből fakadóan is. De ez még nem magyarázza, hogy ne lett volna matriarchátus. Az, hogy a férfiak gyilkoltak meg vadásztak, még nem jelenti azt, hogy ők irányították a társadalmat.

De ami a legfontosabb:
Légyszi határozd már meg, hogy mit értesz matriarchátus illetve patriarchátus alatt.
Már csak hogy ne beszéljünk el egymás mellett (mert szerintem épp ezt tesszük).
Én leírtam egy másik hsz-ben, hogy én mit értek alatta:
“- A matriarchális társdalomban nem tartják nyilván, hogy ki az apa.
– A patriarchális társdalomban viszont nyilvántartják a gyerek apját.”
Ebben látom a különbséget a kettő között. Hát te?

Caravella
Olvasó
Caravella

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

“A matriarchátust nem lehet definiálni. Sosem volt. :)”
Tudod, Allah létezése sem bizonyított, meg sokak szerint soha nem is létezett. Mégis meg lehet fogalmazni, hogy ki mit ért Allah alatt. Még azok is meg tudják fogalmazni, akik nem hisznek benne. És ha megfogalmaztuk, hogy mit értünk alatta, onnantól már lehet érdemben cáfolni is. Addig viszont aligha.

A többire ha nem bánod, nem térnék ki. Majd akkor, ha dűlőre jutottunk, hogy mit is értünk matriarchális társadalom alatt. (De mivel a patriarchálist is kérdeztem, az meg ugye szerinted is volt, legalább azt megírhatnád.)
Mert egyelőre nagyon ügyesen harcolsz egy szalmabábbal, amit meg sem tudsz fogalmazni. Nekem meg eszemben nincs ebben a harcodban téged megzavarni, mivel roppant szórakoztató. ;)

Caravella
Olvasó
Caravella

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Tehát nálad egy elitista, arisztokratikus és szakrális társadalom az általában patriarchális.
A szocialisztikus és lefelé nivelláló társadalom meg alapvetően matriarchális.
És persze az utóbbi szerinted soha nem is létezett.

Szerintem itt be is fejezhetjük a beszélgetést. :)
Mert – ahogy azt sejtettem is – teljesen másról írtunk mindketten. Látod, ezért jó tisztázni, ki mit ért egy adott fogalom alatt.

/Megj.: A királynőkre a regina kifejezést volt szokás használni. A rex titulust csak akkor kapták, ha megkapták az uralkodási jogot is, de ez sem mindenhol volt így. Voltak királynők, akik bizony regina titulussal uralkodtak. Hogy mást ne mondjak itt van mindjárt II. Erzsébet, aki nem rex, hanem regina. Ráadásul a cárok/cárnék körében pl. Nagy Katalin is cárnőként volt uralkodó és nem pedig cárként. Egyáltalán nem kapott cári titulust, mégis uralkodott. További érdekesség: a középkori lord és a lady (avagy mylord és mylady) kifejezések azonos rangot takarnak. Egyik sem volt a másiknak feljebbvalója vagy alárendeltje. Egyenrangú felek voltak – csak más feladataik és kötelezettségeik voltak./

Caravella
Olvasó
Caravella

 

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

1. Sehol nem írtad, hogy középkorról beszéltél volna.
Egyszerűen csak királynőkről beszéltél – nem említettél korszakot.
Magyarán most próbálsz terelni, mert találtál 1-2 esetet, ami téged támaszt alá. Egyes, leülhetsz.

2. A lord is uralkodó volt. Földesúr, hasonlóan a királyhoz.
Ennyit a tudásodról történelem terén.

3. És pár példa, ami bizonyítja, hogy baromságot beszélsz:
– Az 1200-as évek végén a skót Margaret királynőként volt uralkodó (a címe queen volt és nem king).
– I. Margit dán királynő címe is queen volt, és ugyan 2 országban csak régensként uralkodott, de a harmadikban teljes értékű uralkodónak számított. Mégsem lett sem king, sem rex a címe. Királynőként uralkodott.
– Aquitániai Eleonóra (hasonlóan a mai Erzsébetünkhöz, meg úgy igazából minden angol uralkodó királynőhöz a múltban) Anglia (meg mellesleg Franciaország) királyja volt. Queen volt a megnevezése, nem pedig king.
– Esetleg nézhetjük Kasztíliai Izabellát is, hogy ne csak angol területeken lássunk rá példákat.
És még sorolhatnám tovább, ugyanis az uralkodónők a legtöbb országban bizony nem rex, hanem csak a regina titulust kapták, mégis ők uralkodtak (sokszor még csak nem is régensként).

Szándékozod még tovább égetni magad történelemből, vagy itt abbahagyhatjuk?

Caravella
Olvasó
Caravella

A lord is uralkodó volt. Földesúr, hasonlóan a királyhoz

Ez mindent elmond a történelmi tudásodról. Egyes.

menzura
Olvasó
menzura

 lord is uralkodó volt. Földesúr, hasonlóan a királyhoz

Ez mindent elmond a történelmi tudásodról. Egyes.

Minden írásával, azt bizonyítja zombi elvt. hogy mennyire buta tájékozatlan, és hát plagizál de azt is kiba rosszul

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Epekedve várom, hogy cáfolj. :)

/Egyébként nálad ez valami extrém sport, hogy ilyen lelkesen égeted magad, vagy csak úgy jön? Esetleg talán némi mazochizmus ütötte fel nálad a fejét? :) /

KeyserSoze
Olvasó
KeyserSoze

“nem rex, hanem csak a regina titulust kapták”

Szerintem itt valami kavarodás van. Királynő nem lehet rex, mivel az hímnemű szó. Ezért regina, ami nőnemű kifejezés.

A királyné és a királynő sem ekvivalens kifejezés. Királynő saját jogán uralkodik. A királyné nem uralkodik, csak a király felesége.

A leszármazás számontartása is elég hülye megkülönböztetés, tekintve , hogy a matriarchátus nőURALOM.  A patriarchátus férfiuralom. Az uralom meg a szóösszetételben azt jelenti, hogy a hatalmat gyakorolja, a hierarchia csúcsán van, mind a családban, mind az állami vagy egyéb közösségekben.

wittukind
Olvasó
wittukind

Azért is hozzápöfeszkedek egy régi cikkhez, de ez a hsz. félrevágány…úgy veszem észre hogy mindenki a mai gondolkodásmóddal áll hozzá hogy mi volt, mondjuk, 20 ezer évvel ezelőtt,,,,,elég példa lenne a bénázás és a nemtudommilyen hozzáállás a Göbekli Tepe rendszerhez….ennyi összevisszabeszélést rég hallottam vagy olvastam evvel kapcsolatban….ja, és a mai főemlősök abban különböznek a csimpánztól hogy a kezükben okosteló, a fülükben pedig dugó van…

Reszet Elek
Szerkesztő

Sajnálatosnak tartom hogy számos hozzászólásodat törölted, jónéhány érdemleges gondolattal együtt. Noha minden jogod megvan hozzá, mégis úgy érzem hogy bizonyos szempontból megfosztottad valamitől az erre tévedő olvasókat.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

“bizonyos szempontból megfosztottad valamitől az erre tévedő olvasókat”
A beégéseitől…

Caravella
Olvasó
Caravella

Nézd, az én véleményemre senki sem kíváncsi. Kötözködő alakokkal pedig nincs értelme küzdeni.

Seregnyi régészeti és antropológiai tényanyagot felvonultattam, mire nem kaptam érdemi választ, csak egy ide nem illő figura röfögését.

 

Reszet Elek
Szerkesztő

Ez nem küzdelem, én speciel kíváncsi vagyok rá.

Caravella
Olvasó
Caravella

A hozzászólásaimat áthelyeztem. Most jöhetnek zombi személyeskedései. :)

 

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Én is kíváncsi lettem volna a véleményedre. Kár, hogy eleve úgy adtad elő, mint a szentírást.

Majd miután rákérdeztem, hogy mit is értesz matriarchális társadalom alatt, még neked állt feljebb (és először még csak nem is válaszoltál rá).

Végül az érveidet is simán cáfoltam, beleértve a rex-regina dolgot, a lord-lady felvetést, meg a többit, amit most hadd ne sorljak. Te erre töröltél minden hozzászólsodat, gyanítom azért, mert miután a fejemhez vágtad, hogy nem értek a történelemhez, kiderült, hogy éppen te vagy az, aki alapvető történelmi ismeretekben sem rendelkezik jártassággal (és ez neked nagyon kínos volt).

Mellesleg pedig a forrásaid jó részét már korábban olvastam. A radikális antifeminizmus egyik gyűjteménye ez, amelyet te jól bemagoltál és visszamondtál. Ügyes is vagy érte, de kár, hogy csak kifacsarva van értelmük. Nem mondom, hogy nincs bennük igazság, de mikor azt jelenti ki valaki, hogy matriarchális társadalom nem létezett, akkor azért legalább annyi elvárható lenne, hogy meghatározza, mit is ért pontosan matriarchális társadalom alatt. Persze lehet “vitázni” enélkül is. Erre írtam, hogy számomra szórakoztató.  :)

Caravella
Olvasó
Caravella

Istenem, ments meg az arrogáns hülyéktől.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Talán dobd ki a tükrödet. Úgy máris eggyel kevesebbet fogsz látni. ;)

Egyébként félre ne értsd, semmi bajom veled. Sőt, egyöntetű véleményem, hogy vannak okos meglátásaid is. Csak amikor valaki nem tud érvelni, ráadásul baromságokat állít, olyankor sokszor röhögök rajta és arrogáns vagyok vele. Ez van.
De ne aggódj, majd elmúlik. Egy cikkel odább már nem leszek ilyen. ;)

/Annyira jó egyébként ezeket a pluszokat meg mínuszokat nyomkodni, nem? Hihetetlen, hogy minden oldalletöltésnél újra lehet értékelni minden hozzászólást. Először azt hittem, hogy véletlen, de nem. Külön tetszik, hogy ahol adok magamnak egy pluszt, ott nyomsz rá pár mínuszt. Annyira jó ezzel játszani. Félelmetesek vagytok ti emberek. Annyira kiszámíthatóak és irányíthatóak. ;) /

Reszet Elek
Szerkesztő

Az én olvasatom szerinti definícióban a matriarchátust nem lehet olyan egyszerűen egy mondattal definiálni mivel társadalmi jelenségről van szó, annak bizonyos aspektusaiban tapasztalható nemi különbségek megragadásával és nevesítésével lehet csak próbálkozni. Ez áll a modernkori szempontból értelmezett jelenkori matriarchátusra ill. ilyen jellegű tendenciákra és a hasonló szempontok alapján értelmezett esetleges egykorira is.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Ezért is vetettem felé neki, hogy határozza meg, hogy ő mit ért alatta.
Mert enélkül értelmetlen minden további vita a matriarchátusról.
Meg enélkül értelemtlen tagadni is a létét.

Emiatt is határoztam meg én is, hogy mit értek alatta. Persze lehet ezzel a meghatározással egyet meg nem egyet érteni. Csak amíg mindenki mást ért egy adott fogalom alatt, addig mi alapján vitázunk róla? ;)

Reszet Elek
Szerkesztő

Te sok tekintetben kizárólagosan etológiai ill evolúciós pszichológiai szempontból közelítesz meg egy alapvetően emberi, társadalmi jelenséget. Ez szükségszerűen olyan leegyszerűsítésekhez vezet, ami problémás következtetésekkel is jár.

Mindettől függetlenül az eszmefuttatásod nagyon is figyelemreméltó.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Tökéletes megfigyelés! ;)
Valóban így közelítem meg a társadalmi jelenségeket, mivel így tudok visszameni a kályhához. Meggyőződésem, hogy ha emberi viselkedést vizsgálunk, akkor meg kell találni a legmélyebben lévő mozgatórugóját. Társadalmi tekintetben (is) ez a biológia. Minden emberi cselekedetnek valahol van egy ösztönökben meglévő indítómotorja. Az emberi érzelmek és a tudat csak segíti megvalósítani az ösztönöket, de soha nem azok a mozgatórugók. Minden emberi indíttatás alapja egy ösztön. Ezért kanyarodok vissza a biológiához. Ezt nevezhetjük leegyszerűsítésnek is.

Reszet Elek
Szerkesztő

Az emberi viselkedést nem csak az ösztönök irányítják. Számos esetben éppen azokkal ellentétes cselekedeteket tapasztalunk az embereknél. Ebből adódóan csak ebből az egy szempontból szemlélni az érintett dolgokat olyan mértékű leegyszerűsítéssel jár, ami végső soron szükségszerűen teljesen téves ill. féligazságokat tartalmazó következtetésekhez vezet.

Sosem szerencsés egyetlen elképzelés vagy tudományág bizonyos elgondolásait a társadalmunk teljes egészére ráhúzni, annak összes jelenségére magyarázatként használni. Gondoljunk csak a darwinizmus társadalmi hatásaira, de bizonyos szempontból analógia lehet a különböző szektás, szakadár “egyházak” gondolkodámódja is (amikor egyes bibliai passzusokból értelmezik a teljes Szentírást) vagy elővehetünk bizonyos korábbi fajelméleti elképzeléseket ill. ezek utóéletét is.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Csak egyetlen olyan viselkedést mondj, aminek nincs kapcsolata az ösztönökkel (avagy még inkább nem valamelyik ösztön irányítja), és máris meghajlok az érved előtt.
Ne többet, csak egyet.

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

Zombi, verset írni, másodfokú egyenletet megoldani, mérgező dolgokat szádba venni, égő házba bemenni, más gyerekét felnevelni, öngyilkosságot elkövetni, Holdra szállni olyan dolgok, amiket nem az ösztöneid irányítanak, mert ha azok tennék, akkor a büdös életben nem csinálna egy ember sem ilyet, mert mind olyan dolgok, amiket az ösztönök tiltanak.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Holdra szállni”

Mér, volt olyan?

hgyi
Szerkesztő

“Holdra szállni”
“Mér, volt olyan?”

Volt!

https://www.youtube.com/watch?v=pj2G7NIsu8M

Reszet Elek
Szerkesztő

Zombi: pl. a K-27 legénysége vagy bárki aki a meggyógyulás reménye nélküli, önmagát ellátni nem tudó családtagját ápolja, beleszerelmesedni valakibe akit még nem is láttunk stb.

Persze az ösztönökkel az a feneség, hogy sosem lehet pontosan tudni hol kezdődik és hol végződik a hatásuk. Azaz mindenbe bele lehet magyarázni az ösztönalapot, mégha megesik hogy ez némelykor csak amolyan saját hajba kapaszkodás.

the hermit
Olvasó

Az ember bonyolultabb állat, mint amilyennek látod, ebből adódik az összes tévedésed.

Caravella
Olvasó
Caravella

“Csak amikor valaki nem tud érvelni, ráadásul baromságokat állít, olyankor sokszor röhögök rajta és arrogáns vagyok vele. Ez van.
Annyira jó egyébként ezeket a pluszokat meg mínuszokat nyomkodni, nem? Félelmetesek vagytok ti emberek. Annyira kiszámíthatóak és irányíthatóak. ;

 

A dark triad klasszikus esete.

A te nagy hibád, hogy azt hiszed, hogy a gőg és az agresszív fellépés pótolja a tárgyi tudást.

Fogalmad sincs elméletről, módszertanról, tudománytörténetről vagy tudománypolitikáról.

Attól nem leszel bölcsebb, hogy elolvasol pár cikket, ha nem tudod fejben rendszerezni és nincs logikád vagy kritikai érzéked. (Ami nem mások baszogatása, hanem kritika az általad elolvasottakkal szemben.)

Végső soron önmagad égeted, mert egy esetben som hozol forrásokat az állításaid alátámasztására. :)

menzura
Olvasó
menzura

“Csak amikor valaki nem tud érvelni, ráadásul baromságokat állít, olyankor sokszor röhögök rajta és arrogáns vagyok vele. Ez van.
Annyira jó egyébként ezeket a pluszokat meg mínuszokat nyomkodni, nem? Félelmetesek vagytok ti emberek. Annyira kiszámíthatóak és irányíthatóak. ;

 

dark triad klasszikus esete.

A te nagy hibád, hogy azt hiszed, hogy a gőg és az agresszív fellépés pótolja a tárgyi tudást.

Fogalmad sincs elméletről, módszertanról, tudománytörténetről vagy tudománypolitikáról.

Attól nem leszel bölcsebb, hogy elolvasol pár cikket, ha nem tudod fejben rendszerezni és nincs logikád vagy kritikai érzéked. (Ami nem mások baszogatása, hanem kritika az általad elolvasottakkal szemben.)

Végső soron önmagad égeted, mert egy esetben som hozol forrásokat az állításaid alátámasztására. :)

Kérem az indexét, 5-ös.!!!!

 

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

A te legnagyobb hibád, hogy képzelődsz rólam. Pedig ha nem tennéd, nem írnál ennyi marhaságot. A másik hibád az, hogy nem tudsz szöveget értelmezni. Pedig ha tudnál, most nem is vitáznánk. A harmadik pedig az, hogy nem tudsz érvelni sem.

/Egyébként meg több hozzászólásom tele van forrásokkal. Persze azt neked nem kell elolvasnod ám. :) Viszont amíg egy fogalmat még meg sem tudsz határozni, addig mit cáfolgassak neked? :) /

mikrobi
Olvasó
mikrobi

Ó, ezt kár volt. Nagyon érdekes volt olvasni a vitátokat, ahogy ütköztetitek az érveiteket. Engem érdekelt a te véleményed is, de így, hogy kitörölted a hozzászólásaidat értelmét vesztette az egész. :(

Caravella
Olvasó
Caravella

Ó, ezt kár volt. Nagyon érdekes volt olvasni a vitátokat, ahogy ütköztetitek az érveiteket.

Vitának ott van értelme, ahol azonos felkészültségű és előismeretű emberek ütköztetik az érveiket. Sajnos zgy érdemben sosem reagált a tényanyagra, csak személyeskedni és diszlájkolni tud. Figyeld meg, mit művel Deansdale blogján.

menzura
Olvasó
menzura

*** Ez már erősen személyeskedő, itt kellene befejezni. A következőtől kommentek törlése lesz*** Caravella… zombi elvt.-tól ne várj érdemi vitát, kulturáltat meg pláne ne. Ez az emberszabású (nem eléggé humanoid)  még nem jutott el a törzsfejlődés azon szakára, ahol te tartasz. Ez a lény, ide jár önkielégíteni, kiüríteni a “faszfejet”. Kérlek, ne vedd fel, és igenis oszd meg a gondolataid velünk. Számítasz, számítunk rád. Bármilyen tudományos tényre, zombi elvt. immúnis, viszont szereti idézni más tudományos vagy résztudományos írásainak szeleteit, kiragadva a valódi környezetükből, átértelmezni egy primitív érv, és értékrendszer mentén, majd jól “kiverni”, és elvárja a hájjal kenegetést, aki ellenérvel, azt simán elküldi “oda” penetráns stílusban. Ez az értelmi egysejtű, amolyan minden lében kanál típus, ért a főemlősök szociális berendezkedéséhez/biológiájához, történészprofesszor, stb stb… elég csak olvasni a termékeny szellemi környezetszennyezését. Sajnos jelentősen lehúzza az oldal  színvonalát, és a feminista elvtársnők joggal mutathatnak rá, és ezáltal ránk is, hogy íme a soviniszta férfi tipikus példája. Sajnos ezzel minket is besároz. Én sajnálom őt, és nem cikiből, hanem őszintén.

menzura
Olvasó
menzura

***Az illető kommentjeinek szóhasználata sértő, de nem közvetlenül személyeskedő, legalábbis nem ugyanolyan módon, mint a figyelmeztetett kommentben. A mércéről pedig a későbbiekben nem lesz vita, sőt különösebb figyelmeztetés sem.***

Tisztelt cenzúra!

Kérem, hogy a kettős mércével való méricskélést, szíveskedjenek befejezni! Ajánlom figyelmükbe a fent említett, “úriember” írásainak alaposabb megismerését. Ennek fényében kívánok Önöknek, kicsivel több figyelmet, és a vitakultúra minimumainak, mindenki által elvárható betartatását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!

 

menzura
Olvasó
menzura

Tisztelt Admin!

Köszönöm a válaszát. Továbbá is fenntartom a véleményemet, a kettős mércét illetően.  Ön, vagy Önök, továbbra is szubjektíven ítélik meg, mi a sértő, vagy mi a személyeskedő. Valóban személyeskedtem a fent látható kommentemben, amiért Önöktől, és az érintettől is elnézést kérek. Ha van rá mód, szeretném megkérni Önt/Önöket, hogy szíveskedjenek nekem megírni, mi alapján döntik el mi a sértő,  és mi a személyeskedő. Ezt azért kérem, hátha  az én értelmezésemben, más a sértés és a személyeskedés. A lentebb felsoroltakból, világosan kiderül, hogy a sértegetés is személyesedés. Remélem közelebb kerültünk, a fogalom pontos megismeréséhez.

Az emberi jogok egyetemleges nyilatkozata

19.cikk

„Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.”

28. cikk

Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.

29. cikk

  1. A személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
  2. Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.
  3. Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

30. cikk

A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.

http://www.humanrights.com/

Az argumentum ad hominem (latinul „személy elleni érvelés”, „személyeskedés”), vagy röviden ad hominem, olyan érvelési hiba, amely a vitapartner személyét, tulajdonságait, vagy személyes érdekeit veszi célba, esetleg cselekedeteit, szavait használja fel vele szemben, gyakran elvonva a figyelmet arról, amit a másik fél állít.

Gyalázkodó, sértegető

A gyalázkodó vagy sértegető típusú érv (más néven argumentum ad personam) azt jelenti, hogy egy személy tulajdonságainak vagy cselekedeteinek hibái miatt nem fogadjuk el, amit mond, függetlenül állításainak tartalmától.

A körülményektől függő

Amikor azt állítjuk, hogy a vitapartner körülményeiből adódóan képvisel egy bizonyos fajta álláspontot, és emiatt nem fogadjuk el az általa mondottakat.

„Tu quoque”

A „te is” („tu quoque”) érvelés azt jelenti, hogy egy állítást érvénytelennek tekintünk, mert inkonzisztens megfogalmazója korábbi állításaival vagy cselekedeteivel.

forrás Wikipédia.

 

személyeskedés az egyik legalapvetőbb vitaeltérítési módszer.

Lényege, hogy ha kifogytál az észérvekből (vagy nem is voltak), akkor a vitapartner személyét kell támadni.

A fontos, hogy erősebbnek látszódj a másiknál, mert így a többi olvasó is ösztönösen neked ad igazat. A lejáratás ügyes eszköze a vitapartner nevének becézése, helytelenül írása, a vitapartnert sértő jelzőkkel illetni (pl. agyhalott, majom, nem ember, rendszerpatkány, gyökér, tefasz, stb.)

Használata súlyos érvelési hiba – mivel érdemben nem lesz igazad -, de ha elfogult Troll vagy Felébredt vagy, akkor nem foglalkozol az ilyen apró hibákkal.

forrás: wikia.com

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!

Naooo
Olvasó
Naooo

“rendszerpatkány”

Milyen szkeptikus az, amelyik nem kételkedik az százezerszer lebukott demokraták meséiben? Megmondom; röhejes.

“Aki – valójában érdeklődésből – Kérdezni mer, az azonnal Szkeptikus, mert nem (???) gondolkodik, nem fogadja el azonnal azokat a téziseket, amikre olyan büszkén hirdetik a Felébredtek, hogy ők azt átgondolták.”

Aki kérdezni mer, az azonnal felébredett, mert nem gondolkodik, nem fogadja el azonnal azokat a téziseket, amikről olyan büszkén hirdetik a szkeptikusok, hogy ők azt átgondolták.

“A Troll egy fura faj. Általában gyerekes provokációval ingerli a különböző Összeesküvés-elméletek hívőit. Motivációja érthető: ezek az emberek eleve viccesek számára a nonszensz hitükkel, de felbőszítve még mulatságosabbak, ahogy belekeverednek a saját álomviláguk buktatóiba.”

Szóval mulatságos pölö a szeptember 11 hivatalos propagandaállítókat (ők a szkeptikusok amúgy, hahaha), vagy az egyéb marhaságmantrázókat bosszantani és belekeverni őket saját álomviláguk buktatóiba? Tényleg mulatságos.

Kalman
Újságíró

Ezeket a linkeket te honnan szeded? Vannak ilyen troll fórumok, ahol ezeket gyűjtitek? És ha ott mindenki troll, akkor kivel trollkodsz?

Naooo
Olvasó
Naooo

Piacon szoktam venni, de télen nem jó az idő, nem járok olyankor, csak mikor kellemesen langyos szél lobogtatja felakasztott nyakkendőket.
Mindig lehet találni közösségi oldalakat, ahol kellően sok a nagy tudású.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Megint bebizonyosodott, hogy legalább felerészt miattad járok ide olvasni! :DDDD

Kalman
Újságíró

@zombigyilkos: csak óvatosan simogasd a kis trollocskát, mert könnyen megharaphat! :-)

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

@Kalman
Nem olyan ő. :)
Ahogy olvastam eddig Naooooooo-t, alapvetően egy rendkívül intelligens ember, sok okos meglátással, meg egy jó adag (humoros trollkodásba pakolt) nemzetiszocializmussal. Egyes nézeteivel ugyan nem értek egyet, de ettől még lehet az írásaiból tanulni. És sértegetni sem nagyon szokott (feltéve, ha valaki érti a humorát). ;)

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Sírjál még, légyszi! Annyira jó nézni, ahogy együtt rinyáltok a haveroddal. :)

/Bár gyanítom, nem vagytok ti különbözőek. Sokkal inkább csak egy újabb nick a csordából. Mind a stílus, mind a helyesírás, mind a megfogalmazások rendkívül hasonlóak. De azért ne hagyjátok abba a pontozgatást! Ide nekem a sok mínuszt! ;) /

Caravella
Olvasó
Caravella

Tipikus troll vagy.

A saját szubjektív véleményed erőlteted másokra. Ha mindenben maximálisan egyetértenék veled, akkor is találnál támadási felületet. Állj politikusnak, illik a karakteredhez. :)

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Ha levesszük a hozzászólásodból azokat a részeket, amiket magadról írtál (lényegében az utolsó mondat kivételével az egészet), akkor csak egyet tudok mondani:
Köszönöm az elismerést! ;)

Amúgy csak 4 mínusz telt tőled?
Aranyom! Bogárkám! Csillagvirág!
Hová fog ez így vezetni? Hol a többi mínusz? Mi lesz így belőled?
Szedd már össze magad, édes egy gyermekem!
Nyomjad azt a mínuszt, baszdki! :)

Update: Időközben módosítottad a hozzászólásodat, amiben az utolsó mondatban még szerepelt az, hogy nagyszerű vagyok. Nem szép dolog ilyet tenni. Óvó néni nem mondta még?

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Egész jó a cikk. A III. pontnál ugyan a címben beleírhatnád, hogy az már a mai társadalommal való összevetésről szól, de ez már részletkérdés. /Illetve az alcímeket is írhatnád nagy kezdőbetűvel, meg valami másféle, komolyabb kiemelést adhatnál a római számmal írt címeknek. De ez is csak egy kis kötözködés részemről. :) / Amit viszont sem te nem írsz, sem több más történész sem (legalábbis közvetlenül), az a fő különbség a patriarchális és a matriarchális társadalmak között. Te is matriarchális-jellegűről írsz, emellett te is, meg a történészek is abban látják a különbséget, hogy ki kapja a gyereket, kitől örökli a gyerek a nevét, ki tulajdonolja a földet, stb. Az “apajogú” kifejezés egyáltalán nem pontos! Mivel ezek csak következmények! És nem is minden esetben igazak egyik, avagy másik társadalmi formára. Pl. akadnak patriarchálisnak nevezett társadalmak, melyekben a női ágon történik a vagyon öröklése. Meg van matriarchálisnak nevezett, ahol meg férfiágon. De egyik dolog sem a különbség – inkább csak az adott hely kultúra jellegzetessége. Az igazi különbség a matriarchális és a patriarchális társadalom között az alábbi: – A matriarchális társdalomban nem tartják nyilván, hogy ki az apa. – A patriarchális társdalomban viszont nyilvántartják a gyerek apját. Ennyi. Minden más ebből ered. Pl. az a szokás, miszerint az apától kapja a gyerek a nevét, csak úgy lehetséges, ha tudják, ki is a gyerek apja. Enélkül eléggé körülményes lenne nevet adni neki. :) Az igazi matriarchális társadalmakban nem tudják, vagy nem tartják fontosnak az apa személyét. Előfordul, hogy tudják, de maga a társadalom nem tartja fontosnak, nem fektet rá hangsúlyt. A matriarchális társadalmakban a nő azzal feküdt le, akivel akart, így attól volt gyereke, akitől csak akart. (Egyébként itt hibás az a feltételezésed, hogy nem tudták volna, hogy a férfi kell a gyereknemzéshez és ezért nem tartották fontosnak. Ha mást nem, de ezt valószínűleg elég jól tudták. Nem véletlenül volt a szűziesség elvesztése egyes matriarchális társadalmakban fontos mérföldkő és egyben akár vallási/kultikus dolog.) . A fent írt fő különbség miatt léptünk ekkorát előre az utóbbi 5-10ezer évben: – A matriarchális férfi/hím nem érdekelt abban, hogy eltartsa a nőt és a gyereket, hiszen nem tudja, hogy a gyerek valóban az övé-e. Maximum a kinézet alapján lehet kikövetkeztetni, de ott sem mindig. (Még napjainkban is legalább 5% a zabigyerekek aránya, de az átlagos becslések 10-15%-ot írnak, a merészebbek meg 20-30%-ot!) Ráadásul ilyen helyzetben a nő általában a férfiak felső részével akar csak közösülni (alfák és felső kategóriás béták), a többieket általában figyelmen kívül hagyja. A matriarchális társadalomban a férfiak egy jó részének nincs gyereke (egyedül az alfa lehet jó eséllyel biztos abban, hogy neki van gyereke az adott nőtől.) Vagy ha van is, nem tudja, hogy van. Hiszen sokszor maga a nő sem tudja, hogy 9 hónappal azelőtt éppen kivel kefélt, és hogy az akkoriban meglévő néhány párkapcsolata közül éppen melyiktől is volt a gyerek. Éppen ezért a matriarchális férfiak nem motiváltak a nő és a gyerek segítésében. Hiszen ki a franc kezdene el nagy házat építeni egy nőnek, mikor a nő lehet, hogy már másnap a Jóskával fog kufircolni abban a házban, és a született gyerek sem biztos, hogy a házat építő férfié? Ez a fő oka annak, hogy a matriarchális társadalmak sokkal elmaradottabbak a patriarchálisnál. A férfiak tömegei egyáltalán nem motiváltak abban, hogy a csoportért tegyenek, hiszen senkijük nincs a csoportban, akiért tenni érdemes. – A patriarchális hím/férfi viszont érdekelt abban, hogy minden erővel támogassa a családját. (Egyáltalán ez a mai családfogalom is patriarchális eredmény. A m. társadalomban a család az anyát jelentette a gyerekkel.) Hiszen a gyerek (jó eséllyel) az övé volt, és a nőt is csak ő dughatta. Maga a társadalom is… Tovább olvasás »

Reszet Elek
Szerkesztő

Bizonyos szempontból leegyszerűsítve azt is mondod, hogy a patriarchális társadalom valójában sokkal inkább nőközpontú és a nők érdekét is jobban szolgálja mint a matriarchális társadalom. Kvázi a mai társadalmi változások nem érintik a jelenlegi, továbbra is patriarchális társdalmi viszonyokat, a különbség “csak” annyi, hogy a patriarchális férfi szerepét az állam fokozatosan kisajátítja magának, mondhatni a férfi helyett lesz a családt feje. Minderre persze nincsen elegendő forrása, így ezt csak a férfiak törvényesített kifosztásával, függőségbe kényszerítésével képes biztosítani.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

“azt is mondod, hogy a patriarchális társadalom valójában sokkal inkább nőközpontú és a nők érdekét is jobban szolgálja mint a matriarchális társadalom” Nagyrészt igen. Ahogy írtam már itt párszor, a társadalmat a nők irányítják. A férfiak döntő része (saccra 90% körül) azt csinálja, amit a nők akarnak, szeretnének, elvárnak, avagy ami a nők érdeke. Így a társadalom arra megy, amerre a nők akarják. A 10%-nyi férfi (az alfák jó része innen kerül ki, de az alfák között is vannak a fentebb írt papucsok) általában nem tud olyan mértékben hatni a társadalomra, hogy ők vegyék át az irányítást. Emellett a nő-/gyerekvédelmező ösztön minden férfi tulajdonsága, így egy férfi csak a legritkább esetben tud tenni egy nő ellen. (Erre vezethető vissza az, hogy a feminizmus ilyen nagy teret hódíthatott a fasiszta elveivel és hazugságaival, és a férfiak a nyilvánvaló tények ellenére sem tesznek semmit. Mivel 90%-uk papucs.) Ugyanakkor a patriarchális társadalom nem nőközpontúbb, mint a matriarchális, hanem csak egyszerűen máshogy teszi azt. Egyszerű alkalmazkodás volt ez egy adott helyzetre. Ami vagy jó lesz, vagy nem. De az utóbbi 5-10ezer évet nézve minden bizonnyal hatékonyabb, mint a matriarchális. Viszont érdemes megjegyezni, hogy a férfiak közötti verseny szempontjából éppen a matriarchális a jobb. A monogám kapcsolatokban a férfiak nem versenyeznek annyira egymással, így nem is annyira erősek/okosak/stb. Ergo a fejlődés, alkalmazkodás lassabb. (Bár azt is hozzátehetjük, hogy mivel már elég nagy csoportjaink vannak, így ezt a szelekciót kiválóan helyettesítik a háborúk és a csoportok közötti egyéb harcok, így nem jelentős a veszteség.) A patriarchális társadalom egyébként azért jött létre, mert: – Kialakultak egyes helyeken viszonylag nagyobb népcsoportok. – A nagyobb népcsoportokban az alfák meg a felső kategóriás férfiak nem tudtak már kellő figyelmet fordítani a nők tömegeire. Túl sok volt nekik a nagy létszám, így ráálltak arra, hogy csak a legjobb nőkel párosodjanak (hiszen a férfinak is van hipergám ösztöne, még ha kiseb is, mint a nőé). Nem tudtak/aakrtak már kellőképpen foglalkozni velük, élelmet sem tudtak nekik eleget szerezni, stb. Sőt, sokszor még párosodni sem párosodott velük az alfa, mert volt elég jó nő a számára, ez pedig nem jó a nőnek. Ráadásul ugye a matriarchális társadalomban a nemi erőszak intézménye sokkal jellemzőbb, mint a patriarchálisban! A m. társadalomban egy szabadon kóricáló (értsd: alfa felügyelete nélkül létező) nő szabad préda egy férfinak. Hip-hopp megrohanják és megtermékenyítik. Lásd több majomfajnál is megvan ez, még a legközelebbi rokonainknál is. (A férfiak versenye nem csak a párzásig tart, hanem utána is. Lásd: Spermaháború-1, és Spermaháború-2 ) Ugyanez a patriarchális társaalomban majdhogynem elképzelhetetlen. A p. társadalomnak éppen a hűség az alapja – az, hogy a férfi tudja, hogy övé a gyerek. Így egy nő megerőszakolását nem csak a férje fogja rossz szemmel nézni (lásd a különféle családi meg egyéb vérbosszúk intézménye, stb.), hanem maga a társadalom is! /Érdekes, ahogy a feminácik kaparnak a patriarchális társadalom ellen, holott ezzel épp azt fogják előidézni, hogy több lesz a nemi erőszak, mivel  anőket már nem védi a férfi, hiszen nem az “övé”. Olyan édesek, a kis butus fejükel. :) / No de a lényeg, hogy a nagyobb népesség miatt a nők rákényszerültek a béták tömegeire. Lentebb adták az igényeiket. – A béták meg ugye csak akkor güriztek a nőért, ha az csak vele párosodott. Így jött létre pár ezer év alatt a házasság intézménye: – A nő megígérte a férfinak, hogy csak neki szül gyereket. (A férfi viszonylag biztos lehetett benne, hogy a gyerek az övé.) – Cserében a férfi megígérte, hogy gondoskodik a nőről. (Nemrég olvastam régi házassági eskü szövegeket. A férfiaknak és a nőknek régebben különböző volt. A férfiaké erősen kitért a nőről és a gyerekekről való gondoskodásra.) És… Tovább olvasás »

Suum cuique
Újságíró

“A matriarchális társdalomban nem tartják nyilván, hogy ki az apa.”

Apropó, a személyi igazolványban szerepel az anyja neve rovat, az apja neve már kevésbé :) Most akkor mitől is élünk patriarchális társadalomban :P

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Onnan, hogy a családnevedet az apádtól kaptad te is. ;)
/Persze újabban ez is megszűnőben van./

hgyi
Szerkesztő

/Persze újabban ez is megszűnőben van./
Ha a 30 év újabban van, akkor valóban újabban. :o)

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Több ezer évhez képest a 30 év nevezhető annak, nem? ;)

hgyi
Szerkesztő

Ahhoz képest igen, nade nem is több ezer éve kapjuk apánk után a nevünket, na.
És ha már erről van szó… egy nő először az apja nevét kapja, aztán a férjéét. Bár újabban már ez utóbbi sem divat (én sem vettem fel a férjem nevét semmilyen formában), vagy a férj veszi fel az asszony nevét.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

“nade nem is több ezer éve kapjuk apánk után a nevünket, na”
Dehogynem!
Géza fia Vajk. Árpád fia Tarhos. Germán nyelvterületen pl. Carlson = Carl fia. Középkorban elsősorban a nemeseknél: “de la” és a “von” kötőszavak a családot/nemzetséget jelentették. Rómaiaknál a három névből egy a nemzetség neve, másik a család neve (apai ágon).

Először apád nevét kapod, mert ezzel ismeri el a patriarchális társadalom, hogy valóban ő az apád. Majd ezután vált át a neved a férjedére (nem minden patriarchális kultúrában), hogy onnantól mások számára is egyértelmű legyen, hogy már van férjed, ezért senki ne próbálkozzon be nálad. (Védi az apa/férj szerepét, mivel ha a nő több férfival feküdne le, az megkérdőjelezné azt, hogy ki is pontosan az apa. Márpedig a patriarchális társadalom alapja az apa ismerete és elismerése. … Az anya ilyen jellegű elismerésére nincs szükség, mert egy gyereknél a születéskor elég egyértelműen kiderül, hogy ki is az anyja. Ugyanis az általában azért jelen szokott lenni a születésnél. Ritka, ha mégsem. :) )

hgyi
Szerkesztő

Igaz. A rómaiakra nem is gondoltam, pedig ott tényleg erősen megvolt a nemzetségre utaló név.

Az anya ilyen jellegű elismerésére nincs szükség, mert egy gyereknél a születéskor elég egyértelműen kiderül, hogy ki is az anyja. … Ritka, ha mégsem.
Erről jut eszembe egy izgalmas eset: egy apasági vizsgálat során – akkor még csak vérből tudták megállapítani – kiderült, hogy az apa stimmel, de az anya nem… A laboránsok nem hittek a szemüknek, ezért meg kellett ismételni a vizsgálatot. Ugyanaz lett az eredmény.

Reszet Elek
Szerkesztő

Mi lett a megoldás? Fattyú örökbefogadva?

hgyi
Szerkesztő

Ott helyben megoldás nem született.
Gondolom, mentek a bíróságra a hivatalos papírral és ott meccseltek tovább – miután a naaagy csalás megbeszélte az ügyet egymás között…

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

“kiderült, hogy az apa stimmel, de az anya nem”
Anyu éppen a fodrásznál volt hajat daueroltatni, mikor a gyerkőc született, vagy mi a fene? :D Nagy élvezettel tudtam volna végignézni az ebből eredő adok-kapokot. :)

popcorn

hgyi
Szerkesztő

Valószínűleg nem kórházban született a gyerek és valószínűleg nagyjából egyidőben épp min. 2 gyerek született egy helyszínen a családban.

Suum cuique
Újságíró

http://deansdale.blog.hu/2014/11/03/patriarchalis A feminista kritika szerint a szüzesség, meg a nők “hűsége” azzal kapcsolódott össze, hogy a gonosz férfi tudni akarta, hogy biztosan az ő gyereke, aki örököl majd. Az angol Wikipedia ‘Patriarchy’ szócikke írja: “Some scholars point to about six thousand years ago (4000 BCE), when the concept of fatherhood took root, as the beginning of the spread of patriarchy.” Azonban ez miért is probléma? Ez teljesen jogos elvárás, hogy nem akarsz kakukkfiókát nevelni. Vagy már ezt se szabad? Az ember törvényes örökösei ma is elsősorban a gyermekei. Ha nő vagy, akkor könnyű a dolgod, teljesen biztos lehetsz abban, hogy a tieid. Te szülted meg őket, ez nem is lehet vita téma. De ha férfi vagy, az apai jogállás az ún. apaság vélelmén alapul, miszerint a törvény abból indul ki, hogy asszonyka kizárólag a férjével élt nemi életet. “Mater semper certa; pater est quem nuptiae demonstrant” – vagyis az anya mindig biztos, az apa az, aki a házasság annak mutat, mondja a római jogi közmondás. Az apai jogállás rengeteg következményt hoz magával, ha csak jogilag nézzük ott van a tartási kötelezettség, meg a legtöbb apa egyébként is sokat invesztál a gyermekbe, nem csak kézzelfogható anyagi javakat, hanem gondoskodás, stb. stb. Na most ha főszabállyá válik a felszabadított női szexualitás, akkor a társadalmunk egyik alappillére dől össze. Akkor mi van az apaság vélelmével? Töröljük el? Minden egyes gyermek esetében DNS-teszttel állapítsuk meg az apaságot? Lehet emellett érvelni, és nyilván idővel egy apasági teszt egy kétperces dolog lesz, amit egy a sarki boltban megvehető pipettával el lehet végezni, csak a vicc az, hogy vajon kik tiltakoznak a genetikai apasági teszt ellen? Na bizony a feministák, Franciaországban pl. killobbizták a betiltását. Vagyis szabadítsuk fel a női szexualitást, és a férfi viselje egyedül az immár FOKOZOTT kockázatát, hogy egy olyan gyermekbe invesztál elképesztő sokat, aki nem is az ő gyereke. És ugye akkor élete munkáját is ő örökli. Nem gondolod, hogy ez abszurd? Nem gondolod, hogy érthető, indokolt és mi több jogos, hogy a társadalmi rend akként lett kialakítva, hogy az ilyen undorító, igazságtalan szituációk kialakulásának esélyét minimalizálja? Aztán ott van a radikálisan feminista gondolat, hogy egyáltalán az apaság fogalmát töröljük el, legyen matriarchátus, éljünk úgy, mint a majmok, azaz mindenki kefél mindenkivel kénye-kedve szerint, az utódokat meg az állam, vagyis a MINDENKITŐL beszedett adóból tartjuk fenn. Naja, csak kiesik a motiváció: a majmoknál pont az a tanulság, hogy mivel gyakorlatilag mégse mindenki mindenkivel párosodik, hiszen a béták kiesnek a körből, nekik mért érné meg egy ilyen társadalomért dolgozni, ami nekik semmit se juttat? Meg aztán a még párosodó hímek sem tudhatják, hogy tényleg van-e konkrétan utóduk. Azért adjanak a a közösbe, mert ilyen lottó alapon, hátha az ő utódja is közte van? Erre jött az ún. patriarchátus, ami valahogy minden egyes civilizációban kialakult, az ábráhámita vallásoktól teljesen függetlenül. A logika egyszerű: minden férfinak legyen felesége, minden nőnek férje. “Jó a férfinak asszonyt nem érinteni. A paráznaság miatt azonban mindenkinek legyen saját felesége, és minden asszonynak saját férje. A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a feleség is a férje iránt.” – írja Szent Pál apostol. A hűség legyen a főszabály, különösképpen (ami nem egyenlő azzal, hogy egyedül) a nő részére. Eredmény: a társadalom minden férfitagja érdekeltté lett téve, hogy dolgozzon, igyekezzen, hiszen az utódaira száll amiért ő megdolgozott. Na most ebben mi a baj? Hát ha alapvető és elidegeníthetetlen jognak tartjuk a női promiszkuitást, akkor ez valóban “elnyomás”, egyébként meg nem az. Ezt a teóriát maga az élet igazolja. A patriarchátus alapjainak kikezdésével tömegesen jelentek meg azok a férfiak, akik INCEL életmódot folytatnak, tengenek-lengenek, xboxozgatnak magukban, elvesztettek minden motivációt a társadalom továbbfejlesztésével. A feminizmus csúcsra járatásával ezek a jelenségek csak erősödni fognak. Azzal, hogy az állam támogatja az egyedülálló anyákat, ezzel egy matriarchális intézményt elevenít fel – olyan férfiak javait vonja el olyan gyermekekhez, akik nem az övéik, ezzel a nőt arra buzdítja, hogy nyugodtan kirúghatja a gyermek apját, az állam… Tovább olvasás »

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Egyetértek veled, de áruljátok ár el nekem, miért jó nektek feminista oldalakat linkelni teljes értékű linkekkel?
Miért nem rakjátok be csak simán így, kattintható link nélkül: ferfihang.hu ?

brandon
Olvasó
brandon

“A vagyon persze kötelezettségekkel is jár, a minangkabau nőnek kötelessége a családja vagyonából férjét és a gyerekeket eltartani.”

Ez nem is rossz. Itt is erre kéne áttérni, és megoldódnának a férfiak problémái.

“Amely közösségbe kezd beszivárogni a jóval modernebb külvilág, ott a férfiak igyekeznek munkát vállalni és a saját keresettel önálló életet élni.”

Patriarchális társadalmakban ugyanez történt a nőkkel. Amint lehetőségük nyílt az önállóságra, egyre nagyobb arányban azt választották. Milyen érdekes. Mégse vagyunk annyira különbözőek?

Suum cuique
Újságíró

Vasgerinc
Újságíró

Látom, hogy a többségnek nem nagyon tetszik a cikk, én azonban rég olvastam itt ilyen jó cikket.

Persze, vannak bizonytalanságok a történelmet illetően, de talán még így is több az utalás (mítoszok) a cikkben foglaltakra, mint az ellenkezőjére.

És így belegondolva, tulajdonképpen, nem sokára rosszabb lehet majd férfinak lenni a nyugati társadalmakban, mint a matriarchális társadalmakban, mert utóbbiakban legalább nem zsákmányolják ki a férfiakat, előbbi esetén azonban elvárják a robotolást a jogfosztás mellett.

Caravella
Olvasó
Caravella

A hozzászólásaimat leszedtem, a tényanyagot az áttekinthetőség kedvéért áthoztam ide, egy helyre.

1. A matriarchátus koncepciója egy tetszetősnek bizonyuló, de mára megcáfolt 19. századi elmélet. Alapvető tudománytörténeti igazság, hogy a kutatástörténet korábbi fázisainak helyét átveszik az újabb elméletek. Különösen igaz ez egy mítoszra. A mai vegyészek sem vallják a flogisztonelméletet, mert meghaladott. Aki manapság hisz a matriarchátusban, kiírja magát a művelt emberek sorából. Ez nem különböző narratívák kérdése: tudományos igazság kérdése.

2. Elfelejtik, hogy a módszertan is változott. Néhány kőkori idol helyett hatalmas mennyiségű régészeti forrásbázist ismerünk, ráadásul a szakemberek képesek ez abszolút és relatív keltezésre és jó pár területi csoport elkülönítésére. Attól meg nem válik valaki a történelem szakértőjévé, hogy elolvas pár internetes cikket. Jó tudni, hogy milyen forrásbázisra épített-e a szerző, milyen tudománypolitikai vagy politikai háttere volt az elképzeléseinek vagy mi az írásainak az utóélete.

3. A régmúlttal foglalkozó szaktudományokat annak alapján is csoportosíthatjuk, a korabeli forrásokra támaszkodik-e vagy retrospektív szemléletű. A megmaradt tárgyakat és azok kontextusát a régészet, a vizsgálatra alkalmas emberi maradványokat a fizikai antropológia vizsgálja. Más szakterületek (evolúciós pszichológia, kulturális antropológia, vallástörténet) retrospektív jellegűek, hisz évezredekkel vagy tízezer évekkel régebbi korszakokba vetítik vissza a feltételezéseiket. De egy őskori társadalom vagy kultusz feltérképezése legkevésbé sem az irodalomtörténész kompetenciája.

4.A fizikai antropológia kiváló meglátásokkal bír az egyes történeti népességek életmódját illetően. A csontmaradványok alapján felfedezhetők a harci sérülés, gyilkosság vagy kannibalizmus nyomai. Az újkori tömegmészárlások (sok ilyet ismerünk!) egyértelműen tanúskodnak a férfiak által irányított  háborúkról. “Békés matriarchátus” sosem létezett.

5. Nem világos, hogy a patriarchátusnak mikor kellett volna felváltania a matriarchátust. Az első szervezett társadalmak, illetve civilizációk jól kutatottak, ráadásul 12 ezer évvel korábban is léteztek épületek és kultuszhelyek. Nincs adatunk arra nézve, hogy a vallási vezetők akkortájt vagy később nők lettek volna. Sőt, az un. sarlós isteneket formázó szobrok időben megelőzik az indoeurópai népvándorlást.

6. A cikkben csak a kurgán-hipotézis jelenik meg, a másik kettő: az anatóliai hipotézis vagy az indo-hettita hipotézis nem. Az objektív tájékoztatás kedvéért az olvasóknak nem árt tudni erről. Számomra Renfrew Gimbutashoz hasonló szaktekintély, csak jóval objektívebb.

7. Gimbutas szakmai hitelességére vissza kell térnünk. Mára egyértelmű, hogy a német és szovjet csapatmozgások alapján vezette le az indoeurópai inváziót.

8. Mit tudunk az un. matriarchátushoz köthető kultuszokról? A cikkben ez áll: “Az istenségek nőneműek voltak, pontosabban ugyanazt az istennőháromságot imádták, különböző neveken.” Az istennők számarányából még nem következik, hogy a (vallási) vezetők nők lettek volna. Az etruszk és azt másoló római istentriászból kettő nő és csak egy férfi, mégsem volt az őket tisztelő közösség matriarchális. :)

menzura
Olvasó
menzura

Kiváló!

Reszet Elek
Szerkesztő

4. A tömegmészárlások kapcsán nm lehetséges hogy inkább tömeges (csoportos) feláldozásról volt szó? Milyenek a külsérelmi nyomok és hasonlók? A kőkorszakban ragadt népek megigyelése alapján ugyanis az őskori háborúskodás sokkal inkább tűnik kevés áldozattal járó erősen ritualizált összecsapásnak, mint tömeges mészárlásnak. Az utóbbit bizonyos szempontból az antikvitás görögjei “találták fel”.

5. A “sarlós istenek” öt szobra közül kettő nőnemű, egy pedig mindkét nem jegyeit magán viseli. Másrészt mi támasztja alá hogy istenábrázolások? Gyakorlatilag ugyanaz a kérdés, mint az őskőkori vénusz szobrok kapcsán.

Caravella
Olvasó
Caravella

“nem lehetséges hogy inkább tömeges (csoportos) feláldozásról volt szó?”

Köszönöm kérdésedet, ez remek felvetés! Az emberáldozatok felbukkanása valamivel későbbi jelenség lehet, mint a letelepedett életmód kialakulása és egyidős lehet valamifajta hierarchikus társadalommal. A kontinentális Európában főképp a kora bronzkortól (pl. Jamnaja-kultúra) kezdve a vaskor végéig (legutolsó kelta periódus) ismertek emberáldozatok. Néhány a mocsári hullát a mezo- és neolitikum idejére is kelteznek, de ezek kivételszámba mennek.

A kőkor különböző periódusai alatt exokannibalizmus áldozatául esett személyek csontjai kusza összevisszaságban kerülnek elő, feldogozás nyomait mutatva, állati maradványokkal együtt vagy hulladékgödrökben.

Ahol tehát kizárható az emberáldozat vagy a kannibalizmus, de mégis erőszakos halálra utalnak nyomok (és nincsenek rituális mellékletek sem, a testek pozíciója pedig szokatlan), ott harci cselekményekkel lehet számolni. A korai neolitikumra jellemző tömegmészárlások idején a rivális férfipopulációt  és azok fiúgyerekeit iktatták ki, míg a nőket elrabolták. Ennek etológiai párhuzamai is adódnak, ám valószínűbb, hogy a szomszédos agrárnépességek hagyományos felszámolásának módja volt ez.

“A kőkorszakban ragadt népek megfigyelése alapján ugyanis az őskori háborúskodás sokkal inkább tűnik kevés áldozattal járó erősen ritualizált összecsapásnak, mint tömeges mészárlásnak.”

Amint egy kőkori szinten álló nép műszaki fejlettségre tett szert, azonnal és hatásosan éreztette fölényét a kevésbé fejlettekkel szemben.

“Másrészt mi támasztja alá hogy istenábrázolások?”

Ez is csak hipotézis, feltételes módban utalnak rá, de van benne ráció. “Emellett az ötödik, az elsőhöz hasonlóan valamilyen eszközt, feltehetően baltát viselt a vállán. A két esetben is előforduló jelvény – attribútum – arra mutat, hogy itt talán meghatározott feladatú istenségek korai megjelenését tételezhetjük fel.” Magyar régészet az ezredfordulón, 114. old.

 

Reszet Elek
Szerkesztő

“a rivális férfipopulációt  és azok fiúgyerekeit iktatták ki, míg a nőket elrabolták” – Ugyanezen viselkedést tapasztaljuk mind a mai napig a mai patriarchálisnak mondott társadalmakban ill. ezek az elmúlt évezredeket érintő előképeiben. Lásd a közelmúlt balkáni vérengzései, de említhetnénk az amerikai indiánok egymással folytatott csatározásait ahogy a szabin nők elrablása vagy éppen a Hunor és Magor monda alapjai is valahol erre a “hagyományra” vezetnek vissza no meg a számtalan egyéb példa.

“Amint egy kőkori szinten álló nép műszaki fejlettségre tett szert, azonnal és hatásosan éreztette fölényét a kevésbé fejlettekkel szemben.” – Ez önmagában igaz lehet, de akkoriban kultúrán belül túlzás lenne érdemi fejlettségi különbséget feltételezni. Úgy gondolnám hogy akkoriban azért az említett ritualizált harcok lehetek a jellemzőbbek. Példákkal élve, ahogy Keegan elősorolja A hadviselés története c. munkájában, ilyenek voltak a maringok, az aztékok, a janomami indiánok, de még az említett maorik is. Ezek a ritualizált harci hagyományok nagyon sokáig tovább is élhettek. Legalábbis az összecsapást megelőző párharcok szokása és hasonlók erre utalnak (irodalmi példának mindenkinek beugrik az Iliász).

Az mindenesetre logikusnak látszik, hogy ha a szomszédos népességek közötti fegyveres összecsapások rendszeresek voltak, az abban résztvevők, annak feladatával megbízottak igényt tarthattak saját közösségük megszervezésére is (értsd annak vezető pozícióira). E törvényszerűségre megintcsak ezernyi történelmi példát lehetne mondani, azaz egyfajta történelmi szabályszerűségként is elfogadhatjuk.

Caravella
Olvasó
Caravella

Történeti és régészeti érvekről már esett szó. Mit tehet hozzá ehhez az etológia és az evolúciókutatás?

1. Az (elő)ember és az emberszabású majmok között érdemes analógiákat keresni, nem a kisebb testméretű főemlősök felé.

2. Populációgenetikai, illetve populációdinamikai szempontból nézve nem közömbös egy adott közösség mérete. Emberből százezer éve is számosabb volt, mint más főemlősökből – nagyobb populáció nagyobb varibialitással jár, megfelelő területi mobilitás esetén pedig más-más fejlődési utat jelöl ki. (Ez részben szociológiai-történelmi szempontból is igaz, egy tetszőleges népesség messze szakadt szilánkja önálló civilizációs pályát járhat be – gondoljunk a punokra és Karthágóra vagy Angliára és a tizenhárom gyarmatra.) Tehát az emberiség esetében (részben, nem kötelező érvénnyel!) a populáció létszámának emelkedése és a földrajzi elterjedés hozhatta létre a genetikai változatosságot.

Önmagában statisztikai torzulásokhoz vezet, ha eltérő populációs létszámú fajokat vetünk össze.

3. A csimpánzok, bonobók, de még inkább a gorillák esetében jelentősebb a nemi dimorfizmus, mint a ma élő embernél. Sőt, az előemberre is inkább jellemzőbb volt az ivari kétalakúság. Ergo nem a nőstények/nők kontrollálták az adott közösséget, hanem a nagyobb testméretű hímek/férfiak. (Olvass Csányi Vilmostól,  ha többször téved is. A matriarchátus koncepcióját védhetetlenné teszi, ha a nőstény feleakkora termetű volt, mint a hím. Tehát e “fejlődési ív” a fordítottja annak az elképzelésnek, mely a matriarchátusból patriarchátusba való átmenetet vélelmezi.)

4. Az emberi evolúció megértése szempontjából kulcsfontosságú szerep jut az agytérfogatnak és az egy strukturális elrendeződésének. A nagyméretű agy a konvergens evolúció révén jelent meg egyes távolabbi fajoknál, de önmagában nem jár kiemelkedő intelligenciával. Ez a főemlősökre is igaz. Etológiai szempontból pedig nem mindegy, hogy egyes állatfajok öröklött magatartásformái rokoníthatóak-e az (elő)emberével, vagy a konvergens fejlődés révén jelent meg a hasonlatosság.

 

 

menzura
Olvasó
menzura
Naooo
Olvasó
Naooo

Szüntessétek már meg ezt az idióta privátkodást, hát bebassza az összes frisset a főoldalon privátba.

menzura
Olvasó
menzura
zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Amellett, hogy kifejezetten tetszik, hogy részben ugyanazt írod le, amit én, azért kiegészíteném/cáfolnám néhány felvetésedet.

“Emberből százezer éve is számosabb volt, mint más főemlősökből”
Forrás?

“A csimpánzok, bonobók, de még inkább a gorillák esetében jelentősebb a nemi dimorfizmus, mint a ma élő embernél.”
1. Attól, hogy a hím nagyobb, még nem feltétlen ő dominál.
Az oroszlánoknál is a nőstények határozzák meg a csoport tevékenységét, nem az az egy szem hím. Illetve ugyanez igaz a gorillákra is. Erre jön rá, hogy az ilyen csoportoknál a nem alfa hímek szava még kevesebbet ér. Az alfa sok esetben inkább a nőket részesíti előnyben, mint a férfiakat.

2. Ahogy írtam is már, a férfiak nagyobb mérete éppen amiatt van, mert korábban matriarchális csoportokban éltünk. Azaz a férfiak egy jó részével nem közösültek a nők, így a férfiak közötti verseny felerősödött. Azért nagyobb a férfi, mint a nő, mert a nők csak az erősebb férfiakkal párosodtak. (Azokban a kultúrákban, ahol monogám kapcsolatok vannak már sokkal régebb óta, ott a férfi és a nő mérete nem tér el, vagy csak alig: lásd busmanok avagy egyes dél-amerikai indián törzsek). És az őskor férfija is azért nagyobb a mainál, mert ma már egy jó ideje patriarchális rendszerben élünk, így a férfiak mérete csökkent.

A patriarchális társadalomban egyre kisebb a különbség a férfi-nő mérete között. Ahogy írtad is, korábban a férfi arányaiban nagyobb volt a mainál! Magyarán: korábban nem a mai patriarchális rendszer volt.

Ergo éppen a nemi dimorfizmussal támasztottad alá, hogy korábban matriarchális társadalom volt.
Köszönöm! ;)

Caravella
Olvasó
Caravella

“Azokban a kultúrákban, ahol monogám kapcsolatok vannak már sokkal régebb óta, ott a férfi és a nő mérete nem tér el, vagy csak alig: lásd busmanok avagy egyes dél-amerikai indián törzsek. És az őskor férfija is azért nagyobb a mainál, mert ma már egy jó ideje patriarchális rendszerben élünk, így a férfiak mérete csökkent.”

Tévedsz, ezúttal is tévedsz. A férfiak testmagassága évszázadok óta növekszik. Ha így folytatod, még inkább nevetségessé teszed magad. :)

“az őskor férfija is azért nagyobb a mainál”

Látom, olvasási nehézségeid támadtak. Nem csodálkozom. Az őskori férfiak nem a ma élő férfiaknál voltak magasabbak, hanem a korabeli nőknél (ezt jelenti a nemi dimorfizmus!).

Keress rá az Australopithecus afarensis magasságára – a hímek 151, a nőstények 105 cm magasak voltak.

Továbbra is szeretnéd bizonyítani az iskolázatlanságodat? :)

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Szépen terelsz, de ez megint nem jött össze. :)

1. Aranyos, hogy a magasságot hozod. Nem csak azért, mert megint gyönyörűen alátámasztod, amit én írtam, hanem azért is, mert nem csak magasságról volt szó, hanem a testalkatbeli különbség is!

2. Külön tetszett, hogy miután ezelőtt az emberről beszéltél, most meg az australophitecus-okat hozod (amiknél ugye a “férfi” elnevezés azért kicsit erős). És még azzal is alátámasztottad, amit írtam! :D Miszerint korábban nagyobb volt a különbség a nők-férfiak (hímek-nőstények) között, mint ma a patriarchális társadalomban.

Megint köszi! Nagyon rendes vagy, hogy még akaratod ellenére is engem támasztasz alá. ;)
Látom, te tényleg sportot űzől abból, hogy égeted magad.
Folytasd kérlek! ;)

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem túlontúl elmerültetek ebben az egy dologban illetve nem is teljesen érthető mit akarnátok kihozni belőle.

A nemi dimorfizmust próbálnátok felhozni a patriarchátus ill. a matriarchátus bizonyítékaként. A gond csak az, hogy elsősorban társadalmi jelenségről van szó, azaz célszerű lenne a régmúltból csak a társadalomalkotó népesség időszakát figyelembe venni. Ha csak a testmagasságot nézzük, már a neandervölgyi embernél sem volt jelentős a nemek között a különbség, ahogy a cro magnoninál sem. Ez tény. Korábbi emberelődöket meg nincsen értelme vizsgálgatni.

A nemekre jellemző izomtömeg mértéke viszont a vitátok szempontjából érdekes lehet. Erről viszont semmit sem tudok. Azt sem hogy utólag, a maradványok alapján ez egyáltalán megállapítható-e. Amennyiben igazolható lenne a nagyméretű különbség, úgy az is igazolást jelentene, hogy a nőstényekért a hímek megküzdöttek egymás között. Erre utal egyébként a tény is, hogy az embernőknek rejtett az ovariális ciklusa. A testalkati különbségek pedig még ma is láthatóak. Ha eltekintünk az eszközhaszálat izomkímélő hatásától (mint civilizációs ártalomtól), látható hogy a férfiaknak nagyobb méretű és jobban fejleszthető izomzatuk van. És akkor még nem beszéltün a tesztoszteronszintről, az általa indukált agresszióról és nemi vágyról, a nők izmos testhez való vonzódásáról meg ezer egyéb dologról.

De ez mind kevésbé lényeges. Mint írtam az általatok is vitatott nemi viszononyok társadalmi képződmények, mondhatni mai keletkezésű dolgok. Amiről a cikk szerinti vita folyik, az a már letelepedett, a neolit forradalomban létező népességcsoportosulások belső nemi viszonyai, társadalmi berendezkedése, nemi szerepfelosztása és nem az előemberek viselt dolgai, pláne nem a bonobók vagy gorillák viselkedése, amivel kapcsoaltosan ádáz vitában vagytok.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Igazából én azt próbálom belőle kihúzni (már régóta), hogy
pontosan mit is ért matriarchális társadalom alatt.
Mert enélkül érdemben nem lehet tovább haladni.
De eddig sajnos sikertelen voltam. Olyan vehemenciával tagadja a matriarchális társadalmat, hogy még nem sikerült neki meghatároznia, hogy szerinte igazából mi is az, mit ért alatta. Így sajnos egyelőre csak köpködjük egymást. … Viszont nagyon jól szórakozom! :)

Az izomtömeg különbség azokban az embercsoportokban (ma is) kisebb a két nem között, ahol hosszabb ideig és nagyobb mértékben volt jelen a monogámia. A monogámiának meg (ahogy korábba is írtam) feltétele az apa ismerete, hiszen csak egy férfival párosodik a nő. (Ami meg az én értelmezésemben a patriarchális rendszer alapja.)

Caravella
Olvasó
Caravella

A tudományos mai állása szerint nem létezett matriarchátus. Ezzel csak a hozzá nem értésedet bizonyítod.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

“A tudományos mai állás szerint nem létezett matriarchátus. Ezzel csak a hozzá nem értésedet bizonyítod.”
Ezt most a bemondásodra higgyem el, vagy csak úgy spontán? :D

Egyébként még mindig nem írtad le, hogy mit értesz matriarchátus alatt.
Olyan jól tagadsz valamit, amit meg sem tudsz fogalmazni. Édes vagy. :)

Reszet Elek
Szerkesztő

Az izomtömeg különbsége elsősorban az eszközhasználat, a “kényelemes élet” függvénye. Ne essünk túlzásokba, azért mi egy fajba tartozunk. Abban meg nem fogunk vitatkozni, hogy a modern embernél is a férfiak izom potenciálja nagyságrendekkel meghaladja a nőkét. Lásd pl. sportolókat mint bizonyítékot.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Nagyságrendi különbség egyáltalán nincs. Egy átlag férfi 20-30%-al nagyobb egy átlag nőnél, az izom potenciálja pedig ennél valamivel több lehet (40-50%?).

Az, hogy a férfi végzi általában a nehezebb melót, még nem okoz olyan nagy mértékű különbséget a két nem között. Ugyanis attól, hogy egy ember az élete során milyen erőssé válik a környezeti hatásokra (munka, stb.), az nem befolyásolja azt, hogy az utódiai is erősek lesznek-e. Hiába gyúrod ki magad, az utódaid ereje ugyanolyna lesz, mintha még cingár vékonyként nemzetted volna őket. Ergo itt nincs olyan nagy szelekció. (Egyedül abban volt szelekció, hogy az erősebb nagyobb eséllyel élte túl a harcokat.)

Viszont sokkal inkább szelektál az, mikor a nők a férfiaknak mondjuk csak a negyedével párosodnak. És azok közül is az erősebbekkel. Ugyanis ott minden generációban egyből lesz egy 75%-os szelektálódás, mivel ennyi férfi nem adja tovább a génjeit. Ez akár pár tucat generáció után is látható eredményeket hozhat a génkészletben. És ez az, amit a patriarchális társadalom csökkentett – a patriarchális társadalomban a monogám házasságok a jellemzőek általában, így minden férfinak jut nő, és tudhatja is, hogy ő az apa. Ergo nincs akkora verseny – a gyengébb fizikumú férfiak is tovább tudják adni a génjeiket.

Reszet Elek
Szerkesztő

Nem akarod megérteni amit írtam. Másrészt te már megint etológia meg evolúció szintjén gondokodsz, ott vannak az okaid. Aztán hirtelen átcsapsz társadalmi szintre az okozatok terén. Mi társadalmakról, nemi szerepmegosztáról beszélünk. Az ösztönök és egyéb tényezők társadalmiasult szintjeiről.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Erre írtam, amit írtam:
“Az izomtömeg különbsége elsősorban az eszközhasználat, a “kényelemes élet” függvénye.”
Mármint hogy szerintem elsősorban nem annak a függvénye.

Caravella
Olvasó
Caravella

“Mesélj, kis hisztis pajtikám! Epekedve várom, hogy cáfolj. :)”

“Annyira jó ezzel játszani. Félelmetesek vagytok ti emberek. Annyira kiszámíthatóak és irányíthatóak. ;)

“A te legnagyobb hibád, hogy képzelődsz rólam. Pedig ha nem tennéd, nem írnál ennyi marhaságot. A másik hibád az, hogy nem tudsz szöveget értelmezni. Pedig ha tudnál, most nem is vitáznánk. A harmadik pedig az, hogy nem tudsz érvelni sem.”

“Sírjál még, légyszi! Annyira jó nézni, ahogy együtt rinyáltok a haveroddal. :)

/Bár gyanítom, nem vagytok ti különbözőek. Sokkal inkább csak egy újabb nick a csordából. Mind a stílus, mind a helyesírás, mind a megfogalmazások rendkívül hasonlóak. De azért ne hagyjátok abba a pontozgatást! Ide nekem a sok mínuszt! ;)

“Amúgy csak 4 mínusz telt tőled?
Aranyom! Bogárkám! Csillagvirág!
Hová fog ez így vezetni? Hol a többi mínusz? Mi lesz így belőled?
Szedd már össze magad, édes egy gyermekem!
Nyomjad azt a mínuszt, baszdki! :)

Update: Időközben módosítottad a hozzászólásodat, amiben az utolsó mondatban még szerepelt az, hogy nagyszerű vagyok. Nem szép dolog ilyet tenni. Óvó néni nem mondta még?”

Szabadna tudnom, hogy miért nem moderálták ki ezidáig ezt a szociopatát?

The dark triad is a group of three personality traits: narcissism, Machiavellianism and psychopathy.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

“Szabadna tudnom, hogy miért nem moderálták ki ezidáig ezt a szociopatát?”
Szerintem azért, amiért benneteket sem. :)

“Továbbra is szeretnéd bizonyítani az iskolázatlanságodat? :)”
“Ez mindent elmond a történelmi tudásodról. Egyes.”
“Minden írásával, azt bizonyítja zombi elvt. hogy mennyire buta tájékozatlan, és hát plagizál de azt is kiba rosszul”

És a töröltekről már ne is beszéljünk… :)

Caravella
Olvasó
Caravella

Itt végig te személyeskedtél. Különben ízléstelen dolog, hogy összemosol egy másik hozzászólóval.

Ne érts félre, tudom, mire megy ki a játék: bízol abban, hogy hamarabb veszítem el a türelmem. Nálad nagyobb emberek baszakodtak velem, legyél már a személyeskedés terén egy kicsit kreatívabb.

Reszet Elek
Szerkesztő

Láthatóan a kettőtök közötti vita már jónéhány komment óta nem az őseink társadalmi berendezkedéséről szól, ahogy az is hogy egyre indulatosabbak és személyeskedőbbek vagytok. Könnyen lehet hogy le kellene zárni a dolgot mert így mindkettőtök “sokat veszít az arcából”.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Ne viccelj már! Amekkora arcom van, abból éveken keresztül veszíthetek, látható csökkenés nélkül is! :)

De felőlem nyugodtan abbahagyhatjuk. Nálam ez kimerül abban, hogy nem ír az illető hozzám, és én sem fogok hozzá. Onnantól a következő hsz-ére amire reagálok, normálisan fogok. Nem indulatból/gyűlöletből vagyok bunkó tapló. ;)
Szóval ha Cari akarja, felőlem tiszta lappal kezdhetünk innentől.

Caravella
Olvasó
Caravella

Részemről a vitát befejeztem. :)

Caravella
Olvasó
Caravella
menzura
Olvasó
menzura
mikrobi
Olvasó
mikrobi

Ide csak annyit fűznék hozzá, hogy az a nézet, hogy a tesztoszteron okozná az agresszív viselkedést, megdőlni látszik az újabb kutatásokban. Például: http://www.mipszi.hu/cikk/131016-ereinkben-folyo-vadallat-tesztoszteron

Egy 2006-os, több kutatás eredményét statisztikailag összegző metaanalízis szerint az agresszió és a tesztoszteronszint közötti összefüggés az embereknél igen csekély mértékű, és szinte csak a bűnelkövetőknél és sportolóknál áll fenn. Tehát az embereknél csak olyan környezetben függ össze az agresszivitással, ahol az érvényesüléshez szükség van bizonyos szintű erőszakosságra is, más esetekben nem. A kutatók ebből arra következtettek, hogy valójában a tesztoszteron nem az agresszivitással van összefüggésben, hanem a domináns viselkedéssel (azaz mások irányításának vágyával).

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Érdekes a cikk. Erősen összefügg azzal, amit dr. Ranschburg Jenő mondott (20-23 percnél mondja ki a lényeget), miszerint a férfi nem erőszakosabb, hanem üthetőbb.

Nekem is meggyőződésem, hogy nem erőszakosabbak vagyunk a nőknél, hanem csak kockázatvállalóbbak. A látszólagos erőszakosság inkább csak az, hogy amikor egy idegent meg akar valaki támadni, akkor ugye az kockázattal jár. És emiatt egy nő kisebb eséllyel teszi ezt, mint egy férfi.
Ezt támasztja alá az is, hogy pl. gyerekbántalmazásnál (ahol ugye a támadónak nincs kockázata, mivel erősebb, mint az áldozat) a nők nagyobb arányban képviseltetik magukat, mint a férfiak.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Ja és egy kiegészítés:
Attól, hogy a férfiak testmagassága növekszik, még a férfi-nő közötti testmagaság-különbség nem növekedett (hiszen a nők is növekedtek a férfiakal együtt). Sőt! Ahogy az australopithecus-os példádon is látszik, a kettő közti különbség éppen nem kicsit csökkent.
Köszi! ;)

menzura
Olvasó
menzura
Caravella
Olvasó
Caravella
menzura
Olvasó
menzura
zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

@Caravella
És továbbra sem tudni, hogy pontosan mit is értesz matriarchális társadalom alatt.
De láthatóan ennek ellenére azért lelkesen céfolgatod a létét.
Gratulálok! Folytasd, kérlek! :)

mikrobi
Olvasó
mikrobi

@Caravella, én is hiányolom tőled a patriarchátus, matriarchátus definicióját. Értem, hogy azt mondod, hogy matriarchátus nem volt, de akkor is kérdés, hogy pontosan mi az, ami nem volt. De bennem felmerült az is, hogy akkor patriarchátus sem volt.

Ha jól értem Zombigyilkos azt fejtegeti, hogy a hím azért nagyobb és erősebb, mert a nő velük szaporodott. Tehát a nő választ, ergo matriarchátus volt. Caravella szerint a hím nagyobb és erősebb volt, ergo ő irányított, ergo patriarchátus volt. Tehát az a kérdés, ami manapság is, hogy valójában ki irányított? A nő, mert ő választja ki, hogy kivel párosodik, vagy a hím, mert akár erővel is meg tudja szerezni a nőstényt?

Lehet úgy is értelmezni, hogy nem irányít egyik sem, hanem közösen működtetik a társadalmat, azáltal, hogy mindkét nem eljátsza az evolúció által rákényszerített szerepet. Tehát patriarchátus sincs. :)

Alter Ego
Szerkesztő

Érdekes ez a csatározás a definíciók körül. Van közkeletű definíciója a matriarchátusnak illetve a patriarchátusnak: attól függően, hogy melyik nemnek van vezető szerepe a családban-társadalomban-gazdaságban és miként tartják nyilván a leszármazást matriarchálisnak vagy patriarchálisak szokták a társadalmi berendezkedést nevezni. És szerintem valójában erősen sántít az egész, mert ha elkezdjük elmélyültebben vizsgálni, hogy miként oszlanak meg a nemi szerepek-kompetenciák-dominanciák, akkor azt láthatjuk, hogy totál erőltetett matriarchálisnak vagy patriarchálisnak nevezni egy-egy társadalmat, mert azt láthatjuk, hogy az egyik nem itt dominál, a másik meg ott. (Jellemzően a családi élet kontra a külvilág meghódítása és az azzal kapcsolatos munkák mentén válnak ketté leginkább a nemi szerepek.) Én egyetértek azzal, hogy mindkét nem az evolúció által ráosztott szerepet játsza, így a “patriarchátus-matriarchátus” nagyon erőltetett, a valóságot jól körülírni képtelen emberi fogalmak csupán. Azt hiszem, hogy a cikk írója is érthető óvatosságból használja a “matriarchális jellegű” jelzőt például a moszókra. Azért, mert szabadszexet gyakorolnak és nem feltétlenül tartják nyilván a gyermekek apját, szerintem vicces lenne “matriarchális”-nak nevezni még ezt a kisközösséget is. Aztán például szénné röhöghetjük magunkat ezen a sulinetes cikken is, ami a “matriarchátus” szóra rákeresve került elém kapásból (http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/civilizacio/a_matriarchatus) , amely az olasz vagy a zsidó nők erős családi szerepéből egyenes arra következtetésre jut, hogy ezek a társadalmak matriarchális jegyeket hordoznak. Tiszta vicc, pont a zsidóknál, ahol a nőket hajlamosak vallási alapon is erősen “leértékelni” vagy éppen az olaszoknál, ahol lehet, hogy “mamma” bátran, paróka letépő hangon ordibál, ha valaki nem tartja tiszteletben az utcára kiteregetett fehér lepedőket, de valójában a férfiak “macho”, irányító szerepét egy percig sem jutna eszükbe kétségbe vonni.

Szerintem egyébként Zombi téved, amikor a nemi dimorfizmust mindenáron csakis a két nem párválasztási ízléséből akarja levezetni. Történetesen a hímek nagyobb testmérete nagy valószínűséggel lehet annak a következménye, hogy a hímek egymás között jelentősen versengenek az élettérért és vele együtt a nőstények “birtoklásáért”. Ebben az esetben mindennek semmi köze nincs a nők ízléséhez-választásához, “a nők uralmához”, sőt éppen ellenkezőleg… Nagyonis ellenkezőleg…  A “barcogó”, egymásközt vetélkedő dámszarvasbikák sem foglalkoznak egy kicsit sem a nőstények ízlésével, hanem egymásközt a fizikai erő alapján eldöntik, hogy kié a hárem. Ez nem a nőstények választása. – Tehát ha Zombi szerint a férfiak nagyobb testmérete a valaha is létezett “matriarchális uralom” perdöntő bizonyítéka, akkor azt hiszem, máris megcáfoltuk őt.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

“akkor azt láthatjuk, hogy totál erőltetett matriarchálisnak vagy patriarchálisnak nevezni egy-egy társadalmat, mert azt láthatjuk, hogy az egyik nem itt dominál, a másik meg ott”
Ebben nem értek egyet.
Az igazi matriarchális társadalomban bizony a nő dominál minden téren. A férfinak szinte semmibe nincs beleszólása, másodrendű élőlény. Így ha a társadalomban való “uralkodást” vesszük alapul, akkor valóban létezik matriarchális társadalom:
Lásd itt. (Holott itt már erős hatása volt a patriarchálisnak, mégis a lényege megmaradt.)

“Azért, mert szabadszexet gyakorolnak és nem feltétlenül tartják nyilván a gyermekek apját, szerintem vicces lenne “matriarchális”-nak nevezni még ezt a kisközösséget is.”
Meg mellette:
– a nők osztják ki a feladatokat a férfiaknak
– ők döntenek a szexről (aminek megvonásával büntetnek is)
– ők viszik a felelősséget (mint ahogy mindig az viszi általában, aki a döntési joggal bír)
– és a gyerek is kifejezetten az anyához tartozik, az apának semmilyen joga nincs vele kapcsolatban (hiszen nem is tudják, kié).
Mondd, van még esetleg valami, ami ezen kívül meghatározhatja, hogy egy társadalomban ki is a domináns?

“Szerintem egyébként Zombi téved, amikor a nemi dimorfizmust mindenáron csakis a két nem párválasztási ízléséből akarja levezetni.”
“Mindenáron”? “Csakis”?
Légyszi, mutasd már meg, hogy pontosan hol is olvastál tőlem ilyet.
Ugyanis emlékeim szerint azt írtam, hogy főként, nem pedig azt hogy kizárólagosan. Sőt, ki is hangsúlyoztam, hogy azért számít a környezeti hatás is, csak sokkal kisebb mértékben, mint a nők párválasztása.

“ha Zombi szerint a férfiak nagyobb testmérete a valaha is létezett “matriarchális uralom” perdöntő bizonyítéka, akkor azt hiszem, máris megcáfoltuk őt”
Annyi csak a baj, hogy én soha nem írtam azt, hogy ez lenne a perdöntő bizonyíték.
De azért tényleg jól “megcáfoltátok”! ;)

“Történetesen a hímek nagyobb testmérete nagy valószínűséggel lehet annak a következménye, hogy a hímek egymás között jelentősen versengenek az élettérért és vele együtt a nőstények “birtoklásáért”.”
Nagyrészt ezt írtam én is. Köszönöm, hogy alátámasztasz. :)
A hímek versengtek a nőkért.
A nők meg döntöttek, hogy melyikkel párosodjanak.
/Egy háremtartó fajt pedig (szarvasok) nem biztos, hogy bele kellene keverni a mi fajunk párválasztási dolgaiba, mivel – mint ahogy írtam is – a háremtartásnál a hím tudja, hogy ő az apa, ráadásul csak egy hím párosodik a nősténnyel, nem több. Igaz, hogy a hím úgymond dominálja ott a nőstényeket, de ha a nőstények a vesztes hím mellé szegődnének, akkor a vesztes hím párosodna velük, nem a győztes. Ergo valamilyen szinten még a háremtartó fajoknál is a nőstények döntenek arról, hogy kivel szexelnek. Magyarán döntően ott is a nők/nőstények párválasztási szokásai eredményezik, hogy a hím mennyivel lesz nagyobb a nősténynél. Ahogy írtam is, a régóta monogám kapcsolatban élő dél-amerikai indiánok, illetve busmanok esetében a nők és férfiak közötti méretkülönbség elhanyagolható a mienkhez képest. A mi nemek közötti méretkülönbségünk meg kisebb a matriarchális társadalomban élt ősemberekhez és elődeikhez képest./

A matriarchális társadalmainknál (lásd fent linkelt cikk) nem csak hogy nem ismert az apa (ellentétben a patriarchálissal és a háremtartással). Hanem itt egy nővel több férfi is párosodik (egyébként pont emiatt nem ismert az apa személye). Emellett és emiatt nem feltétlen kap minden férfi nőt! És bizony a nő dönti el, lesz-e szex, nem pedig a férfi (hiába erősebb a hím).
Máris nem te cáfoltál, hanem én téged. ;)

Caravella
Olvasó
Caravella

én is hiányolom tőled a patriarchátus, matriarchátus definicióját. Értem, hogy azt mondod, hogy matriarchátus nem volt, de akkor is kérdés, hogy pontosan mi az, ami nem volt.

@mikrobi:

A matriarchátust háromféleképpen szokás megfogalmazni.

1. Elsősorban jogtörténeti szemléletet takar (anyajogú társadalom) – eszerint matriarchátus az, ahol anyai ágon tartják nyilván leszármazást.

2. Ezt egészítették ki társadalmi szempontokkal (a nők irányították a családot és tartották kézben a vagyont). Az elképzelés sokáig, sokak számára evidenciának számított – nem annyira a neves antropológus Morgan révén, sokkal inkább Engels álláspontja miatt.

3. A fenti szociológiai és történeti eszmefuttatásokat meg lehet cáfolni vagy el lehet fogadni őket, de a második hullámos feministákkal elszaladt a ló – a hatvanas évektől kezdve sok helyen tényként  szerepel, hogy a matriarchátus idején a nőknek spirituális hatalmuk volt. -Mellesleg a cikkíró öntudatlanul (?) ebbe a gondolati körbe helyezte magát, amikor “női vallási vezetőket” láttatott.

Könnyű belátni, hogy a harmadik, erősen ezoterikus álláspont nem védhető. Ebben talán még Zombi is egyet ért velem. :)

menzura
Olvasó
menzura

Pontosan, a tudományos, főleg a társadalomtudományos okfejtéseket lehet, és kell is cáfolni illetve az elfogadásuk mellett érvelőknek is, tudományos szempontokat, érveket kell felhozniuk!  Személy szerint, gyakran ezt hiányolom. Az áltudományos, vagy résztudományos érvelések irrelevánsak. Youtube linkek, újságcikkek, stb… azaz kétes eredetű, és kétes forrásértékű művek nem tekinthetőek ellenérvnek. Természetesen, vannak olyan cikkek, stb, melyek valóban megalapozottak, de kellő képzettségi háttér nélkül való, torz értelmezési aspektusokat nem tekintem elfogadhatónak. mert ezek mind mind csak üres szócséplések. Tiszteletben kell tartani, ez rendben is van, de engedtessék meg nekem, hogy ezeket ne tekintsem érvényesnek vagy elfogadhatónak.

Ide kívánkozik még, úgy érzem: a szociológia a változók nyelvén íródik. Feladata a társadalom, csoportok, interakcióinak a vizsgálata, a társas jelenségek kutatása, és megértése, a háttérben zajló folyamatok feltárása, és a lehetséges válaszok megkeresése.  Korántsem körömreszelgetés. Módszertana a kutatás, szoros együttműködésben más tudományokkal. Szigorú etikai normák mentén, és roppant szigorú ellenőrzés mellett.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Jól értem? Tehát te azt mondod, hogy az általad felsorolt 3 pont valamelyike jelenti a matriarchális társadalmat? És emellett azt jelentetted ki, hogy ilyen nem létezett soha?
Lássuk hát a három pontot!

3. A harmadiknál te magad jelentetted ki, hogy baromság (igen, én is egyetértek vele), így ez pipálva.

1. “matriarchátus az, ahol anyai ágon tartják nyilván leszármazást”
Már csak a mai időkből is tudunk olyan társadalmakat mutatni, ahol bizony anyai ágon tartják nyilván a leszármazást. Lásd akár a Mosou-kat vagy több afrikai népcsoportot. Náluk anyai ágon és csak anyai ágon nézik a származást:
http://www.antalffy-tibor.hu/?p=367

2. “Ezt egészítették ki társadalmi szempontokkal (a nők irányították a családot és tartották kézben a vagyont).”
Lásd fentebb. Több társdadalom is van a mai napig is, ahol a nők tartják kezükben a vagyont, ők döntenek a család sorsáról, de még a férfiak munkáját is ők határozzák meg!

Ergo ha a te fogalmaid szerint nézzük, akkor bizony nem csak hogy létezett, hanem még ma is létezik is matriarchális társadalom!

KeyserSoze
Olvasó
KeyserSoze

Lehet úgy módosítani az állítást, hogy sose volt olyan szinten elterjedve a matriarchátus, mint jelenleg a patriarchátus?

Jelenleg zárványként, pár helyen van matriarchátusnak nevezett berendezkedés, de az se teljesen uralom igzából.

Az istennőszobrok meg nem jelentik azt, hogy a nők uralkodtak, ennyi erővel a Mona Lisa alapján azt is gondolhatnánk, hogy a 16. század elején matriarchátus volt.

 

 

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Áthozom ide, mert fent már nem fér.

.

@libsifemcsiszingli

“verset írni”
Önmegvalósítás, ezzel együtt mások elismerésének megszerzése. Ebből következően előnyök szerzése, ami a saját gének támogatását jelenti.

“mérgező dolgokat szádba venni”
Te gyakran szoktál ilyet? :O Vagy mire gondolsz itt?

“égő házba bemenni”
Génjeink támogatása. Amikor feláldozom magam másokért, azt azért teszem, mert az, akiért feláldozom magam, jó eséllyel hozzám közel áll genetikailag. Ergo amikor az ő génjeit megmentem, azzal a benne lévő (velem 99,9%-ban egyező) gének továbbélését támogatom. Magyarán megéri a kockázatot.
Egy ember pont ezért áldozza fel nagyobb eséllyel az életét a saját családjáért, mint idegenekért: közelebb áll hozzá genetikailag az, aki a saját családjának a tagja.

“más gyerekét felnevelni”
Adott esetben szintén. Lásd fentebb.
Annyi kitétellel, hogy ha van saját gyereked is, akkor az idegen gyerekkel rosszabbul bánsz (mostoha ösztön). De ha nincs saját gyereked, akkor is fel próbálod neevlni, mert a gyerek génjei ettől függetlenül nagy eséllyel tartalmazzák a tieidet is.

“öngyilkosságot elkövetni”
Depresszió, kiábrándultság – hasznavehetetlenség. Úgy érzi, kárára van a társadalomnak, így azért, hogy őket támogassa (ne legyen terhére), véget vet az életének.

“Holdra szállni”
A csoport támogatása – gének támogatása.

Amikről fent írtam, mind egy alapösztönhöz köthetőek.
Mégpedig ahhoz, ami minden élő alapösztöne: a saját génkészletének a szaporítása és támogatása. Emiatt szaporodunk, emiatt harcolunk, emiatt támogatjuk a hozzánk hasonlóbb génkészletűeket (ezt nevezzük sokszor emberi fajnak, pontatlanul), magyarán a csoportjainkat, és emiatt csinálunk mindent.

.

@Reszet Elek
“a meggyógyulás reménye nélküli”
Itt van a kutya elásva. Ugyanis ilyen esetben a remény élteti őt, azért teszi.
A “hátha mégis meggyógyul majd” elv.

“beleszerelmesedni valakibe akit még nem is láttunk”
Ez nyilvánvaló ösztön. A szerelem egy érzelem, ami minden esetben a szaporodási vágy megnyilvánulása. Ha nincs szaporodási vágy, akkor nincs szerelem sem.

Mindkettőtöknek ajánlom Richard Dawkins: Önző gén című könyvét. Neten is sok helyen fent van. Elég jól elmagyarázza, hogy pontosan mi is működteti az élőlényeket a Földön. Génjeink szaporítása és támogatása. Minden cselekedetünk visszavezethető erre – legalábbis még egyet sem tudott nekem senki mondani, ami ne ilyen lenne.

.

@the hermit
Az ember egyszerűbb állat, mint amilyennek látod, ebből adódik az összes tévedésed.

menzura
Olvasó
menzura

Egy kedves mese:

Volt egy ember, aki egyszer nagyon beteg lett. Hiába próbálta magát meggyógyítani, úgy hogy olvasott ezt azt a neten, egyszerűen rosszabb és rosszabb lett az állapota. Emberünknek nem volt már más választása, elment egy orvoshoz. Felszállt a vonatra, de mivel nem volt pénztár nyitva, az automata nem működött, így jegy nélkül szállt a vonatra fel. Jött a kalauz, és természetesen óriási vita keletkezett. Áldozatunk ugyan akart jegyet a kalauztól, de az nem tudott 10 ezresből visszaadni. Hiába hivatkozott, a kalauz arra hogy a szabályzat értelmében, értse meg,  stb… emberünk érvei nem hatottak, ezért elkezdte ordítani: -“Cáfoljááá má meg!!!! no és azt is hogy: “-Forrás????” Mutasd meg!”  Eközben, szép csendben kiürült a kocsi, az utasok inkább átmentek egy másik kocsiba. Mindenesetre addig ment a parttalan vita, amíg a vonat befutott emberkénk célállomására, aki leszállt és nagy nagy elánnal elsietett. Megúszta. Mivel tízezresből a busztársaság automatája sem tudott visszaadni, emberkénk juszt is felszállt a buszra, meg sem kísérelte az alternatív megoldást, azaz pénzt váltani, kisebb címletekre, pénztárt keresni stb.. Jött az ellenőr, aki annak rendje módja szerint, büntetni akart. Na, emberünknek több sem kellett! Hiába mutogatta neki az ellenőr a szabályzatot, a tényeket, emberkénk ismét elkezdte, miután érveit elmondta : -“Cáfoljááá!”  Megtörtént, erre Ő: -“Forrás???” Mutatja neki az ellenőr az utazási szabályzat ide vonatkozó részeit. -“Kár hogy ezt úgy adod elő, mint a szentírást!!!” -“Mert itt és most az is”!!! így az ellenőr… szó szót követett, de emberünk megérkezett a rendelőintézethez. Gyorsan le, kapun be. Ezt is megúszta… Mit ad isten, szinte azonnal sorra is került. Vizsgálja az orvos, és közben diktálja az asszisztensnek az anamnézist, erre emberünk: -“Forrás”??? ‘Ezt most bemondásra higgyem el vagy csak spontán?”  Orvoskánk egy szót sem szólt, de nézésben benne volt az öt év egyetem, a rezidens képzése, a Phd-je, és a sok-sok éves rutinja, csendben hagyta az asszisztensnek befejezni a munkát. Emberünk felbőszült, becsapta az ajtót és elment inkább egy állatorvoshoz. Mondta neki a lódoki, hogy ugyan már, ez nem így megy, nem itt a helye, de mivel a doki nő volt, azonnal előjött hogy Őt azért nem vizsgálja mert férfi, vészhelyzet van meg az esküje… bla-bla-bla. Mivel nem volt más dolga a lódokinak, és gondolta vicces lesz, hát megvizsgálta. Mivel állatgyógyászként, nem talált semmit, és ezt közölte is, emberünk kiakadva követelte: -” Forrás??? “‘Ezt most bemondásra higgyem el vagy csak spontán?” A dokilány nagyot nézet és ennyit mondott: -“Pillanat türelmét!” Konzultálok a kollégákkal”. Bement hátra a ketrecekhez, és leült pár percre. Majd kiment és átnyújtott, egy fejléces papírt. Ez állt rajta: Kisállatklinika 10002 Büdösárok 12. Diagn: dark triad.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Hogy ti ketten (?) mit össze hisztiztek, baszdmeg! :D

Ukrin
Olvasó
Ukrin

Rákötöttél egy önérzetes tanárnénire, aki most végzi a pszichológia szakot. Így jártál…

menzura
Olvasó
menzura

A sötét hármas, azaz a dark triad : sokszor tetten érhető a feminista aktivisták közt (is).

nárcizmus a nárcisztikus személyiség által mutatott tulajdonságok és viselkedés absztrakciójának a neve. A nárcizmus beképzeltség, hiúság, önhittség vagy egyszerűen az önzés személyiségvonása. Habár a legtöbb egyénnek vannak nárcisztikus személyiségvonásai, ennek túlzott mértékű megjelenése már kórosnak számít, ennek neve a nárcisztikus személyiségzavar. Jellemzője, hogy az egyén túlbecsüli képességeit, és túlzott mértékben igényli a csodálatot és elismerést. Hotchkiss létrehozott egy listát, melyet a nárcizmus hét főbűnének nevezett el.

A nárcizmus hét főbűne Hotchkiss szerint:

  1. Szégyentelenség: A szégyen az, ami a kóros nárcizmus mögött rejlik. Ezt az érzést nem képesek egészséges módon feldolgozni.
  2. Mágikus  gondolkodás: A nárcisztikusok tökéletesnek látják magukat, ehhez torzításra és illúzióra van szükség: ez a mágikus gondolkodás. Alkalmazzák a projekciót is, hogy a szégyent másokra vetítsék.
  3. Arrogancia: Úgy tudják visszanyerni önbecsülésüket, ha másokat leértékelnek.
  4. Irigység: Úgy biztosítják felsőbbrendűségi érzésüket másokkal szemben, hogy azok képességeit lekicsinylik.
  5. Jogosultság: Úgy érzik, hogy különleges bánásmódra jogosultak, előzékenységet érdemelnek, aminek oka, hogy magukat rendkívülinek látják. Ha valaki ezt kétségbe vonja, az illető a nárcisztikus egyén szemében kellemetlen, alkalmatlan embernek tűnik fel. Az akaratukkal szembeszegülés dühkitöréshez vezethet.
  6. Kizsákmányolás: Másokat többféleképp kizsákmányolnak, anélkül, hogy az érzéseiket, érdeklődésüket tiszteletben tartanák. A másik embert gyakran alárendelt pozícióban tartják, amiből a menekülés nehéz, vagy épp lehetetlen.
  7. Elvétett határok: Nem észlelik határaikat, azt, hogy a többi ember különálló, és nem saját maguk kiterjesztései. A többi ember azért létezik a nárcisztikusok szerint, hogy az ő igényeiket kiszolgálja. Akik ezt megteszik, azokat saját maga részének tekinti, ezeknek az embereknek eleget kell tenniük elvárásainak. A nárcisztikus emberek elméjében nincs határ önmaguk és a többi ember között.
  • Steven Carter-Julia Sokol: Segítség, a párom narcisztikus!, Hétköznapi pszichológia sorozat, Park Könyvkiadó, 2012, fordította: Orosz Ildikó, 978-963-530924-5
  • Az antiszociális személyiségzavar vagy szociopátia,: a szociopaták sima modorú, gyakran vonzó és spontán személyiségek, meggyőző beszélőkészséggel. Rosszul viselik a monotóniát, hamar elunják magukat, állandó szükségletük van különböző impulzusokra, ami felelőtlenséggel párosul. Hazudozók, manipulálják a többieket, nincs lelkiismeret-furdalásuk, gyenge az emocionális életük, érzéketlenek, impulzívak, azaz csekély mértékben képesek kontrollálni viselkedésüket. Azt a tényt, hogy csak saját céljaikat követik, legtöbb esetben jól tudják titkolni vagy a gyanakvást elaltatni. Gyakran csak a közvetlen környezetük van azzal tisztában, hogy “valami nincs rendben”. A modern társadalmakra jellemzőDurkheim által leírt, egyre szélesebb körben tapasztalható anómia kedvez a gátlástalan, önző, manipulatív, érzelem nélküli érdekemberek érvényesülésének.
  • Machiavellizmus jellemzői
  • manipuláció ,
  • cinizmus 
  • erkölcs normáinak a semmibevétele, 
  • önérdek hangsúlyozása, akár nyílt akár burkolt formában. és a 
  • megtévesztés.

 

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Lenyűgöz, hogy milyen fontos lettem a számodra.
Kérlek, ne hagyd abba! :)

Kérdés!
Szerinted azok lehetnek szociopaták, akik:
– erősek emocionális téren, nagy beleérzéssel bírnak
– szinte soha nem hazudnak
– maximálisan felelősségtudók
– rendkívül jól uralkodnak az érzelmeiken/indulataikon
– emelett egyáltalán nem titkolják, hogy a saját céljaikat követik?
Viccet félretéve komolyan kérdezem, mert nagyon érdekelne.