Megállítható-e a feminizálódás? 4. – Szolgaerkölcsök

Berengar - 2016. augusztus 18. csütörtök 10:37 - 40 hozzászólás

A feminizálódás, a hagyományos férfierények erodálódása visszafordíthatatlan következményekkel járt.

A női princípium előtérbe kerülése megfosztatta a nyugati világot a premodern, “törzsi” társadalmak főszereplőitől: eltűnőben van a vezető, a pap és a harcos,* így a a férfi szerepe a közösségért végzett munkára redukálódik. A mind jobban proletarizálódó férfinép társadalom által előírt kötelessége, hogy a nőkért éljen, mi több: jelentős részük ivartalan dolgozóvá hasonul, kinek egyedüli életcélja, hogy vére és verejtéke árán eltartsa a boly királynőit. 

 

Márpedig szolganépnek szolgaerkölcs dukál.

Megfigyelhető, hogy a világhálón hangoskodó progresszív elit hisztériakampányai és a megtámadottak mentegetőzése hosszabb ideje azonos koreográfiát követ. Szekularizált világunkban már-már groteszknek tűnhet, hogy a “bűntől” való megtisztulást csakis a nyilvános bűnvallomás teheti lehetővé:

„… nem  ismertük fel azonnal ennek a jelenetnek a felzaklató mellékzöngéjét a kinyomtatott verzióban. Amint rájöttünk, mennyire érzéketlen is volt ez, gyorsan lépéseket tettünk a plakát eltávolítása érdekében. Elnézést kérünk a tettünkért. Sosem lennénk elnézőek a nők elleni erőszakkal szemben” – írja egy képregényadaptáció apropóján a feministák által revolverezett Fox stúdió.

Liberálisaink kvázi valláserkölcsi mondanivalóval operálnak? Az igényesebb olvasó tudja a választ: az antiklerikalizmus (mely gyakorlatilag antikatolicizmust jelent) mindig is poltikai küzdelem volt, a “progresszíveknek” sosem okozott fejfájást a kereskedelmi televíziókban prezentált jósműsor, továbbá (ezt nap mint nap a bőrünkön érezhetjük) nem okoz gondot számukra a radikális iszlám sem.

Lelki szemeink előtt lebeg korunk hőse, a szov Szervilis Embertípus: a migránsoknak ajándékheggyel kedveskedik, pénzt, pénzt és komplett kórházakat szállít Fekete-Afrikának, az atomerőműveket jó zöld módjára beszünteti (ezáltal energiahordozókat külföldről importál), aggodalmaskodik a bébifókák miatt, s ha már fókáknál tartunk, az idegeneknek feleségét is odaadja, mint Madách eszkimói. És persze egalitárius minden téren. Az elfeminizált kereszténységre valamifajta karitatív, pacifista, szocialisztikus eszmeként tekint, amely szinkretista,** értékrelativista, New Age-szerű világképének egyik építőköve lehet.

Amikor e férfiatlanított, pacifista utópia találkozik a véres realitással, nem bukik meg, hanem furcsa mód újabb szellemi municióval gazdagodik, a hasznos idióták pedig háborús időkben osztanak meg békejeleket. A fehér férfit megfosztották mind a védekezés, mind a hősi halál lehetőségétől: szerencsétlen áldozat lehet csupán, emberhez méltó vég helyett pedig egy több tonnás kamion alatt végezheti. Deszakralizált, demilitarizált világunkban a férfi magára hagyott dolgozó s sosem harcos: egy névtelen, a tömegből nem kirívó hangya, melyre véletlenszerűen rálép egy csizmatalp.

(…véletlenül… hehe… rálép… ráléptünk a lábamra...)

*  *  *

Az analizáló férfiagy keresi a redundáns, ismétlődő motívumokat

Fentebb már taglaltuk, ahogy a kultúrmarxista elitcsoportok a keresztény szellemiség néhány aspektusának kiragadásával mi módon domesztikálják a tömegeket. Ahogy hazánkban az 1945 utáni rendszerben pofátlan módon újrahasznosították a keresztény ikonográfiát, a művelt Nyugaton mindannapos jelenséggé vált a nyugati civilizáció kulturális jelképszerének átrajzolása.

Egy érdekes példa a motívumvándorlásra. Közkedvenc pápánk szerint Isten a migránsokban rejlik – egy ateista számára ez képtelen böszmeség, míg egy keresztény számára alaptalan blaszfémia. Azonban a fenti kijelentést hónapokkal megelőzve, az X-akták 2016. januárjában kezdődő legújabb évadában egy arab bevándorló Jézusként jelenik meg, míg az öngyilkos robbantó anyja Szűz Máriára emlékeztet. (A kompozíció eredetét lásd itt.)

Látható, hogy a nyugati emberek véleményének befolyásolását nem bízzák a véletlenre: a látványelemekkel, színpadias megoldásokkal és jól eltalált zenetechnikai fogásokkal komoly hatást gyakorolhat a közönségre a reklám- és filmipar,  a befogadást pedig tovább erősíti, hogy ezt általánosan ismert kulturális kódok felvillantásával érik el. A nők után immár a migránsok is kultikus tisztelet tárgyaivá válnak. Egy krízishelyzetben Washington, Brüsszel és a Vatikán ugyanúgy és ugyanolyan rosszul reagál, a bábmesterek nyilván értik a dolgukat…  Vagy csak én vagyok alusapkás.

 

*Bár a nyugati kapitalizmus, a klasszikus liberalizmus és a marxizmus létrejötte is döntő következményekkel járt, a maszkulinitás archetípusai tovább élhettek. Például 1945/1968-ig valamennyi nyugati ország militarista volt, a pedagóguspálya nem volt elnőiesedve, a homoszexuálisok sem voltak férfiatlanok, stb.

** Chesterton, 1936-ban elhunyt bölcselő szerint “Amikor az emberek már nem hisznek Istenben, akkor nem semmiben hisznek, hanem bármiben.”


Címkék: , , , , ,

Az egyéni szerzői név alatt megjelenő cikkek nem a Férfihang.hu szerkesztőségének egységes állásfoglalását, hanem elsősorban a szerzők egyéni véleményét hivatottak kifejezni, bemutatni; céljuk sok esetben mindössze a vita, párbeszéd kezdeményezése a művészi provokáció eszközével. Az írások közlésére a véleményszabadság és a médiapluralizmus érvényre juttatásának igényével kerül sor. A Férfihang.hu szerkesztőségének, moderátorainak elsődleges feladata a vonatkozó törvényi keretek és a jóízlés kívánalmainak betartatása.
4 votes, average: 4.25 out of 54 votes, average: 4.25 out of 54 votes, average: 4.25 out of 54 votes, average: 4.25 out of 54 votes, average: 4.25 out of 5 4 olvasó átlagosan 4.25 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

A cikk megjelent a Beszédtéma - Bulvár rovatban.


Hasonló témájú cikkek:


Apaság

Milyen a jó apa? Mást tanít-e a kereszténység az apaságról, mint modern világunk? Milyen apának lenni? Korunkban sok irányból igyekeznek újságírók, hé...
Eretnekség-e a feminizmus?

A nemzeti szocializmus ellen nincs szükségünk a támogatói által felhozott politikai érvek cáfolatára, egyszerűen elég rámutatni a holokauszt borza...
Héra és Héphaisztosz

„A drága fiúk hullanak vérben a hóra napra-nap.” /Babits Mihály – Fortissimo/ Már rávilágítottam a szerintem elbagatellizált tényre, hogy a...
"Patriarchális" média

Régóta tudjuk, hogy a média - a feminista rémhírekkel szemben - valójában meglehetősen férfiellenes és nőbarát. Ennek egyik feltűnő bizonyítéka, hogy ...
Megállítható-e a feminizálódás? 2. – Az osztrák elnökválasztás tanulsága

Nyugati szomszédunkban eldőlt a választási harc: az osztrák elnökválasztást a Zöldek által támogatott Van der Bellen nyerte 50,3 százalékkal, mindössz...


Hozzászólások a Facebook-on keresztül
Hozzászólások (40) Hivatkozások (0)
    • A cikkben is említett képen megsértődni iszonyú hülyeség, mondanám, hogy érthetetlen, de nyilván tudjuk, mi megy arrafelé…

      Rosi McGowan színésznő, aki a dühkampányt vezette, a következőt nyilatkozta a zindex cikke szerint:

      „Elég nagy probléma, hogy a Foxnál a férfiak úgy gondolják, a nők elleni erőszak jó mód arra, hogy eladjanak egy filmet. A plakát egyáltalán nem helyezi kontextusba a képet, csak annyit látunk rajta, hogy egy nőt fojtogatnak. Azoknak a zseniknek, akik e mögött állnak, jó hosszan bele kéne nézniük a tükörbe, és elgondolkodni, mit is adtak a társadalomnak. Mi lenne, ha a plakáton egy fekete férfit fojtogatna egy fehér férfi, vagy egy meleget egy hetero? Mindenki kiborulna. 20th Century Fox, ha már képtelenek voltatok egyetlen női rendezőt felmutatni a következő két évre, mi lenne, ha legalább ezt a plakátot lecserélnétek?”

      Merugye a női rendező, az muszáj az egyenlőség miatt… Ha viszont a plakáton nő fojtogatna férfit, néger fehéret, vagy buzi heterót (ez utóbbit úgy megnézném, hihetetlenül vicces lenne), az teljesen rendben volna, és semmiféle felháborodásnak nem lennék tanúi.

      Persze értelmezési probléma esete forog fenn, itt két szemben álló fél harcát látjuk, ahol az egyiknek némiképp rosszul áll a szénája. Ennyi. Az egyik is mutáns, a másik is, jól láthatóan, és nagy betűkkel az X-men van föléjük írva. Aki szerint “a plakát nem helyezi kontextusba a képet”, az az elmúlt húsz évet egy lakatlan szigeten töltötte. Részemről egyébként úgy is simán értelmezhető lenne a kép, hogy csak a gonoszok leggonoszabbika vetemedik arra, hogy fojtogasson egy nőt. Na persze, ha fel lehet háborodni, nyilván azt kell inkább választani…

      +

      A kommentek miatt érdemes a zindexes cikkre ránézni, némelyik nagyon jó: http://index.hu/kultur/cinematrix/2016/06/06/nem_kellett_volna_jennifer_lawrence-t_fojtogatni/?cp=1#comments

      1     0
      • Ó én azzal a képpel nem a plakátkampány ellen vagy mellett szólaltam fel, csak hangot adtam annak a meggyőződésemnek, hogy egy valódi pápa (az utolsó ilyen talán XXIII. János volt) az iszlám invázió kezdetekor (sőt már akkor, amikor felrúgva a több évszázados hallgatólagos békét átlagos vasárnapi tevékenységgé degradálta a katolikusok irtását a megszállt területeken) szent keresztes háborúra kellett volna, hogy felszólítsa a nyugati világ kormányait, és egyben a kultúrák közötti megbékélés jegyében felkérni az orosz és amerikai hadvezetést, hogy az üveghomok hadműveletben a Tu-95-öket F18-asok, míg a B 52-eseket Szu-27-esek kísérjék a berepüléseik során, és a keleti és nyugati egyház megbékélése érdekében az A-10 varacskos disznók közösen semmisítsék meg az ellenség felszíni egységeit  a Szu-25 vetési varjakkal.

        És bejelentenie, hogy szeretné megkérni a moszkvai pátriáchát, hogy  a szent háborúba induló Armatákat és Leopárd III-asokat közösen áldják meg.

        Ehelyett pogány janicsárok lábát mossa…

         

        2     0
  1. “…Magától értetődően egyetlen lény sem csupán az, aminek empirikus közvetlenségében látszik. Ellentétes természetek merülnek fel, és ütköznek össze benne. A keveredettségnek ezt az állapotát tökéletlenségnek tartották; ezen állapot felülmúlása volt az etika, sőt az aszkétika tradícionális célja, egészen azon típusok megvalósításáig, amelyek kizárólag és tökéletesen “ők maguk”: körülbelül úgy, mint egy művész által a formátlan anyagból készített élő szobrok. Nos, ami főképpen a nemeket illeti, a férfi és a nő két típusként jelenik meg, és aki férfinak születik, az férfiként, aki nőnek, az nőként kell, hogy tökéletesítse önmagát teljes egészében, testileg és lelkileg, minden összekeveredettség felülmúlásával. Még szellemi téren is külön utat kell járnia a férfinak és a nőnek, amit csupán minden összezavarodottság és ellentmondásosság nélkül szabad elhagyni. 

    Az általunk normálisnak tartható világban, ahol a teljesen természetes szabadság és az a fajta benső bátorság uralkodott, ami nélkül az élet szennyes és értelmetlen, s amely világban a férfiasságnak lényeges jellegzetessége volt a benső szerénység és uralom, az “önmagában létezés” és az erőből létrejövő tisztaság is – nos e cél felé két nagy út volt kijelölve: a tett (akció) és a szemlélődés (kontempláció) útja. Egyrészt a harcosban vagy hősben másrészt az aszkétában jutott tehát kifejezésre a kétféle tiszta férfiasság. Ezekkel a típusokkal szimmetrikusan a nőiség is kétféle lehet. A nő megvalósításával, mint szerető vagy anya, ugyanarra a nívóra emeli magát, ahol a férfi, mint harcos vagy aszkéta áll. Ahogyan van aktív – úgy van passzív, negatív heroizmus is. Az abszolút meghatározás heroizmusával szemben az abszolút odaadás heroizmusa áll – és az egyik éppoly ragyogó lehet, mint a másik, ha tisztán, mintegy rituális áldozati adományként élik át. A heroizmusnak éppen ez a kettőssége határozza meg azt a különbséget, ami a férfi és a nő tökéletesedésének útja között van. A harcos és az aszkéta önuralmának – amelyek közül az előbbi a tiszta tett által, az utóbbi a férfias elvonultság által határoz meg a maga számára egy az életen túlmutató életet – megfelel a nőben annak a folyamatnak a heroizmusa, ami által magát valakinek teljesen odaadja és ami által valaki más számára létezik, legyen az a férje (ekkor beszélhetünk a szerető-típusról, amely a harcos női megfelelője), vagy a fia (az anya típusa, amely az aszkéta megfelelője). Egy ilyen kapcsolatban a nő saját életének magasabb értelmét, boldogságát és – határhelyzetben – megszabadulását találja meg. A heroizmus e két különválasztott és felcserélhetetlen irányzatának egyre eltökéltebben gyakorolt megvalósítása vagyis a nemek tradícionális és normális törvénye: minden olyasminek az eltávolítása, ami a férfiban nőies és a nőben férfias, egészen addig, amíg tökéletesen meg nem valósul az abszolút nő és az abszolút férfi. Szükségtelen arra utalnunk, mennyire ellentétben állnak ezek a nézetek azokkal a nivelláló és humanitárius alapelvekkel, amelyek az utóbbi időben a morál, a jog, a társadalmi rend, sőt a nyugati ember megismerésének és munkálkodásának ideálját is uralták. Ezen alapelvek segítségével határozhatjuk meg a modern feminizmus szellemiségét és arculatát. 


    Valóban nem gondolható el, hogy az a világ, amely a kasztokat “túlhaladta” és – hogy jakobinus zsargonban fejezzük ki magunkat – minden embernek visszaadta “méltóságát” és “jogait”, éppen a nemek közötti helyes viszonyokra vonatkozó érzéket őrizte volna meg. A nő emancipációjának sorsszerűen követnie kellett a szolgák felszabadítását, és a rend és tradíció nélküliek – azaz az antik párják – dicsőítését. És a lemondást hódításnak tartották. 


    A szolgaság évszázadai után a nő szabaddá, önállóvá akart válni. A feminizmus azonban nem volt képes arra, hogy a nőnek más személyiséget kölcsönözzön, mint a férfiénak egyszerű utánzatát. Ezáltal az igényei és követelései pusztán maszkként szolgálnak, amely mögé az újfajta nő önmagával szembeni bizalmatlanságát, vagyis azon képességének hiányát rejti, miszerint alkalmatlan az lenni, ami: nő és nem férfi. A feminizmus számára az a premissza szolgál alapul, hogy a nő önmagában nem rendelkezik értékekkel, és csak abban az esetben ér valamit, ha amennyire csak lehet férfivá válik, és a férfi előjogait is igénybe veszi. Ezért a feminizmus a legrosszabb értelemben vett elfajzás szimptómája. És míg a tradicionális etika megkövetelte, hogy a férfi és a nő egyre inkább önmaga legyen, és egyre merészebb képekkel fejezték ki, hogy mitől lesz az egyik férfi, a másik nő, – addig láthatjuk, hogy a “modern” mozgalmak a nivellációra törekednek, egy olyan állapot felé, ami a nemi individuáción és differenciáción valójában nem túl, hanem innen van. 


    Más oldalról: amit a feminizmus a prakticitás síkján szem előtt tartott, az a bankok, hivatalok, piacok és a modern élet más irányadó centrumai által kitermelt homunkulusz. Épp ezért a feminizmus könnyen bizonyíthatja, hogy a nő is többé-kevésbé ugyanazokkal az intellektuális és praktikus képességekkel rendelkezik, mint amelyekkel az új, önnön árnyékává vált férfi jogait, autonómiáját és “fensőbbségét” indokolja. Más szempontból viszont a férfi nem avatkozott bele a dolgok menetébe, sőt még elő is segítette azokat: a nőt a nyilvános életbe, a hivatalba, az iskolába, a műhelybe és a modern társadalom és kultúra egyéb kártékony területeire kényszerítette. Ezáltal megadta az utolsó nivelláló lökést is. 


    Abban a világban, ahol a bokszoló, a cowboy és a zsidó bankár a legmagasabb férfiasság megtestesítőjeként tölti be az aszkéta és a harcos helyét, ott a modern materializált ember szellemi elférfiatlanodásában megelevenedni látszik az afroditéi nő ősi fensőbbsége az érte értelmetlen módon dolgozó és az érzékiség által elállatiasodott férfi felett. A másik oldalon: a nemi korrupció és elkeseredés válfajai állnak, amelyeket felületesség kísér, vagy a női típus akár a fizikai jellemzőkig elmenő elfajzása, a nő természetes lehetőségeinek elsorvadása, benső lényének megfulladása. Innen a garçonne típusa: az elférfiasított, sportos, üres, bármilyen önmagán túli benső folyamatra alkalmatlan lány, aki végül alkalmatlan magára a nemiségre is. Hiszen a modern nőben nem csak az anyaság lehetősége, hanem maga a szerelem lehetősége sem ébreszt fel végső soron lényegi érdeklődést, míg ezzel szemben vonzza a szépítkezés, a ruhákkal – vagy a lehető legkevesebb ruhával – való öndíszítgetés, a fizikai tréning, a tánc a tánc kedvéért, és így tovább. 


    Így aztán könnyű előre látni, hogy ezen az alapon – akár csak materiális szempontból – hová vezet a két nem kapcsolata. A szerelemben, ugyanúgy, mint a mágnesességben és elektromosságban, a teremtő szikra annál nagyobb és élőbb, minél erőteljesebb a polaritás, azaz minél nagyobb a nemek közötti differencia: tehát minél inkább valóban férfi a férfi és valóban nő a nő. Az evolúción átesett és “emancipált” nő világában ezt az erőt a kétszínű pajtáskodás promiszkuitása a sápadt “intellektuális” szimpátiától, vagy az új banális kommunista naturizmustól kaphatja; ez viszont többé már nem az a mély és elementáris értelemben felfogott szerelem, amelyben a régiek kozmikus őserőt ismertek fel. 


    Ahogyan a szociális egalitarizmus a korábbi férfias és élő – harcos és harcos, vezető és alárendelt közötti – viszonyokat eltörölte, hasonlóképpen fog a feminista egalitarizmus egy egyre inkább ízléstelenül eltorzult világhoz vezetni. … Ha a modern nő dekadenciájáról van szó, nem szabad elfelejteni, hogy végül is a férfi az, aki ezért a dekadenciáért felelős. Ahogyan a plebsz sohasem tudott volna a szociális és kultúrális élet minden területére betörni, ha a királyok és az arisztokraták valóban alkalmasak lettek volna kezükben tartani a kardot és a jogart, úgy egy valódi férfiak által vezetett társadalomban sem tudta és nem is akarta volna a nő a mai feminista elfajzás útját választani. Ezért a valódi reakciónak kevéssé a nő mint inkább a férfi ellen kellene irányulnia. Nem lehet elvárni, hogy a nő ismét hű legyen a természetéhez, amíg a férfi csupán önnön torzképét ismeri és magasztalja…
    ” – Julius Evola: Feminizmus és heroikus tradíció (részlet)

    1     0
  2. Igazán furcsa, hogy a amerikai filmekben, sorozatokban (és a zseniális Idiocracy-ban is) a lenézett alsó osztály, a mob, a redneck- ek azok, akik a férfias mintákat követik. Ők rajonganak a fegyverekért, az autóversenyekért, a bunyóért, náluk kap az asszony visszakézből, ha szövegel. Oké, tudom-tudom, de még mindig férfiasabb, mint a szintén amerikai sorozatok középosztálybeli, kanapén alvó férj-típusa.  A középosztály ábrázolásánál szinte mindig az idióta férj- okos, határozott feleség a bevett és a gyerekeknél is ez a leosztás. Itt a férfi tiszteli a nőket, nem lehet motorja, pláne fegyvere és engedélyt kell kérnie, ha a barátaival egy hétvégére el akar menni sátorozni.

    Lehet, hogy a lenézett csőcselék több férfias viselkedésmintát mutat, mint a középosztály?

    0     0
    • Ez annyira nem új felfedezés, hogy Oswald Spengler is leírja a Nyugat alkonyában: a városi civilizáció hanyatlásakor már a vidéki lakosság képviseli a vitalitást.

      Másrészt tetten érhető a „leszálló kultúrjavak” jelensége – az alsóbb osztályok átveszik a dzsentrik és zsúrfiúk korábbi magatartását. Az autóverseny kifejezetten arisztokrata/újgazdag időtöltésként indult…

      0     0
      • Egy újszülöttnek minden vicc új.

        (úgyhogy nemrég elmentem egy szülőotthonban és elmeséltem nekik egy viccet. Nem nevettek. Lehet, hogy már ismerték?)

        Békés Pál regényében szerepel egy feltaláló (borz), aki feltalálja a villamosjegyet, kávédarálót, stb… de hagyják, mert egyszer majd a végére ér és akkor csupa új dolgot fog feltalálni…

        0     0
  3. Van még remény…

    (ilyen vélemények is napvilágot látnak azért-néha)

    http://www.igenelet.hu/cikkek/bagdy-emoke-a-noiferfi-szerepekrol

    2     0
    • Bagdy Emőkét támadják is orrba-szájba a femiták, próbálják kikezdeni.

      Persze sokra nem mennek vele, a felkészült szakmaiság falán legfeljebb hasonló szakmaisággal lehetne rést ütni, az meg ugye nem a feminista bullshit szintje. Másrészről Bagdy Emőke “régi motoros”, nem különösebben zsenírozza őt néhány ilyen szerencsétlen ifjonc, gender tanszékről szalajtott idióta.

      9     0
  4. Ezúttal vitatkoznék a szerzővel a pacifizmus haszontalanságáról és a férfi mint harcos eltűnéséről.

    Egyrészt a mindennapi “civil” életben is folyamatos háború zajlik. Háború az erőforrásokért, magasabb fizetésért, életszínvonalért, területért, ingatlanért, nőért. Tán ezt a harcot, nem fegyverrel vívják, de ugyanúgy harcos mentalitás kell hozzá. Ma ezt érvényesülésnek hívjuk és már sokszor megállapítottuk, hogy aki rendelkezik ezekkel a “harcos” tulajdonságokkal, az a csajozásban és a szaporodásban is sikeresebb.

    Másfelől a pacifizmus nem jelenti azt, hogy akit megtámadnak, legyen az ember, ország az nem védekezik, hanem hagyja magát elpusztítani. A pacifizmus lényege, hogy a nemzetek közötti konfliktusokat ameddig lehet békés úton próbálja rendezni, mivel a háború választása a mai technológia mellett könnyen vezethet az emberiség eltűnéséhez.

    2     0
    • Kőkorszakban kialakult lelkületünk tud mit kezdeni a szemtől- szembeni harccal, történjék az bunkósbottal, lándzsával, karddal, de a haditechnika elmúlt 200 éves fejlődésével nem tud mit kezdeni. Egy lebombázott lövészárokban, napalmmal felégetett erdőben, atommal lecsupaszított városban, elsüllyesztett hadihajón vajmi keveset számít, mennyire jó harcos valaki, így az egyéni képességek, hősiesség, harcos alkat legalábbis jóval kevésbé meghatározó elemei a túlélésnek, mint az elmúlt pár százezer évben.

      Ma egy gombnyomással tömeggyilkos lehet valaki, parancsra vagy önszorgalomból, a háborúk léptéke pedig nem a szomszédos legelőig terjed, de még csak nem is az országhatárig. Ugye a jól ismert mondás szerint nem lehet pontosan tudni, a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket bizonyosan kővel meg botokkal…

      Szóval igen, a (józan eszű) pacifizmus mára az életösztön jó működését jelenti. “Ma már egy rosszul irányzott tekintet romba döntheti Pekinget.”

      1     0
    • Az intelligens rakéták és lézervezérlésű bombák korában már a háborúkat sem harcosok hívják.

      Amire utalsz, az a háború fogalmának relativizálódása, elkoptatása: a 20. századot végigkíséri a drogellenes háború, az alkohol elleni harc, a szegénység elleni háború, ahogy az addig erősen politika tartalmú forradalom kifejezéssel is megesett: digitális forradalom, villanyautó-forradalom, s még sorolhatnánk. Ne tévesszen meg, hogy a közbeszéd a militáns megnyilvánulásoktól hangos – valójában a harc kiemelésének csekély köze van a hagyományos férfierényekhez.

      A pacifizmust nem mint politikai mozgalmat értékelem, hanem mint kortünetet, látásmódot, mentalitást.

      0     0
    • Kiterjeszted a háború fogalmát. Célszerűbb lenne a közvetlen jelentését használni, azaz a háború valamely cél közvetlen fizikai erőszakkal történő elérésére való törekvés, cselekedet.

      Ebből adódóan az a bizonyos “harcos mentalitás” sem pontosan az, mint amit leírsz. Nem harcos mentalitás megnyomni egy gombot, ami miatt eltűnik egy fél kontinensnyi népesség vagy megejteni három telefont és ezzel szétsortolva összeomlasztani három nemzetgazdaságot. Nem harcos mentalitás szeméttelepet csinálni a harmadik világból, ahogy profitért gyerekeket éhbérért dolgoztatni sem az.

      0     0
  5. “A szolgalélek érdeklődése folyton az úr-szolga viszony körül kering. Az igazi úr-lélek szarik a témára.”

    Nietzsche

    is mondhatta volna

    1     0
  6. Amúgy meg :)

    https://www.youtube.com/watch?v=JIfZMt5s2uU

    “Eljöhet a nap, mikor a bátorság elhagy minket, mikor cserben hagyjuk barátainkat, felbontjuk szövetségünket, de ez nem az a nap, a farkasok órájának, mikor a pajzsok széttörnek, és az emberek kora széthullik még nem jött el a napja, mert ma harcolunk. Mindazért ami számotokra kedves, küzdjetek meg, nyugat hős népe!

    0     0
  7. “a premodern, “törzsi” társadalmak főszereplőitől: eltűnőben van a vezető, a pap és a harcos,* így a a férfi szerepe a közösségért végzett munkára redukálódik.”

    Erről jut eszembe ez a kurva jó írás:

    http://www.returnofkings.com/91116/how-patriarchy-evolves-into-matriarchy

    Hamarosan magyarul is a Huffnágel blogon ;)

    1     0
  8. http://gyomberbela.blog.hu/2016/08/28/a_csaladon_beluli_eroszak_jatek

    Egy komment innen:

    “hát…belerakhatnák azt is hogy a férfi kidolgozza a belét, hogy az asszonykának az legyen a legnagyobb problémája hogy takarítani mosni vagy éppen főzni kell..ha már dolgozni elmenni nem igen akart. De mondjuk ruhára, kozmetikusra szórja a pénzt. Teljesen kötetlen az ideje, 0 stressz éri…(főleg ma mikor mosógép szárító mosogató gép…minden van…kb férfiak némi gyakorlással jobban gyorsabban csinálják.)
    Majd mikor haza jön a férj holtfáradtan, még neki áll feljebb hogy későn jön haza. Vagy hogy biztos nőnél volt. Vagy jön a női intrika kritika…labilis hormon háztartás miatti csapongás vagy éppen a megcsalás stb.
    Remélem az is benne lesz.

    Ettől függetlenül persze sok faszkalap férfi van akivel a legjobb asszony lány se tud mit kezdeni. Ez tény.

    De a legjobb példa erre a mai éjszakai eset:
    tökcsendes házaspár, visszahúzódó férfi. hajnal 1 körül jött haza gondolom…nem tudom mit csinált ivott vagy éppen lebukott valami nővel…nem tudom.
    De hajnal 1-kor! ugattak egymással…vagyis csak a nő.
    De olyan affektáló tűrhetetlen kioktató stílusban, hogy még az én agyamat is elöntötte a szar.
    Tehát nem csak egymás fejének vagdosva a dolgokat, hanem a nő szinte élvezettel csinálta a férfi alázását..
    Végül 2-kor abba abbahagyták. Valószínűleg csak a férfi nyugalmán vagy a valós bűnösségén múlott a dolog, hogy nem kevert le neki 1-2 büdös nagy pofont.
    Én biztos ott hagytam volna a picsába, nem gondoltam, hogy ez a szomszéd ilyen nő.

    Könnyű hibáztatni a férfiakat az erőszakért, esetleg a testi bántalmazásért, de a férfinak nincs más az eszköztárában.
    Még ha ez a legrosszabb eszköz is.
    És nem kell itt nagy dologra gondolni(emberrablás, szexuális erőszak és durvább dolgok). egy nagy büdös pofon.
    De az látszik, lehet mutogatni. Az fáj.
    Sajnos azt nem lehet mutogatni, hogy milyen lelki gyötört okoz a nő a férfinak.
    E téren valahogy híján vannak a nők a nagy empátiájuknak.
    Elképesztően egoisták fúriák tudnak lenni ilyen szituációkban.

    Szóval jó lenne, ha ez is bekerülne a játékba, és nem egyoldalú lenne a játék, vagyis a gonosz férj és a mindig ártatlan nő.”

    0     0
  9. Miután hatalomra jutott a feminizmus a nyugati világban, a következő lépés, hogy az egyetlen engedélyezett és kötelező vallás az ateizmus lesz, a közbeszéd a régi korok embereinek és hitviláguk gúnyolásáról fog szólni :                                                              ” A modern tudomány, amely szerinte a vallási dogmák elleni harcból nőtt ki, egyre inkább vallásként viselkedik. Kutatásokra hivatkozva előírja a szülőknek, hogyan neveljék a gyermekeiket, mit fogyasszanak; megmondja, mennyit napozzanak, mikor és mennyit igyanak, egyszóval minden apró mozzanatban meg akarja határozni az életüket. Ez pedig ellentétes a dogmák ellen harcoló tudomány szellemével. Még inkább különös, hogy a tudomány megfellebbezhetetlen tekintélyként lett ultima ratio olyan kérdésekben, amelyek voltaképpen nem tudományos természetűek. Furedi példaként idézi a globális felmelegedés elleni küzdelem élharcosának, Al Gore-nak, a 2007-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett volt amerikai alelnöknek a megállapítását, aki az éghajlatváltozással kapcsolatban így fogalmaz: a tudomány igazságokkal szolgál. Ez Furedi szerint nem igaz, hiszen a tudomány tényeket tud feltárni, az igazság pedig erkölcsi természetű kategória.
    Igazából persze nem a tudományról van szó általában, hanem arról, hogy mind a tudomány egyes képviselői, mind pedig a tudományra hivatkozó emberek (politikusok, környezetvédők stb.), esetenként különféle célok érdekében fellépő manipulátorok, egy közvélekedéssel visszaélve akarnak nyomatékot szerezni megállapításaiknak. Persze az egyszerű földi halandó nehéz helyzetben van, ha némelyek a tudomány nevében a globális felmelegedés rémképét vetítik elé, mások viszont úgy vélik, a tudományos monopóliumok segítségével megvalósuló ijesztgetésnek voltaképpen az a szerepe, hogy komolyabb problémákról (esetleg a felmelegedés veszélyére hivatkozással megindult nagy gazdasági átrendeződésről) terelje el a figyelmet. Elégséges ismeret a kérdés eldöntéséhez nem áll rendelkezésünkre; mint ahogy sajtóhírek, tekintélyes nemzetközi szervezetek előrejelzései vagy egy-egy kormány vészintézkedései sem elégségesek annak a több éve terjesztett – szintén tudományos érvekkel alátámasztott – rémhírnek az elfogadásához, hogy a hamarosan mutálódó madárinfluenza-vírus képében új halálos és kivédhetetlen veszedelem fenyegeti az emberiséget.
    A „tudománnyal” érvelhetnek a felmelegedéshívők és a felmelegedésszkeptikusok egyaránt, politikai mozgalmak tűzhetik zászlajukra a „tudomány” eredményeit, és „tudományosnak” nevezhetik magukat a rózsaszín unikornis, az új ateizmus hívei is. ”   http://mno.hu/migr_1834/tiltott_hatar-372280

    0     0
  10. Az országos kamionsofőr- verseny döntőjén migránskereső versenyszám is volt…. percekig röhögtem…

    http://index.hu/belfold/2016/10/04/mingranskereso_ugyessegi_feladat_is_volt_a_rendorseg_kamionsofor-versenyen/

    0     0
  11. A cikkhez beugrott egy bibliai idézet: “Áldott az Úr, az én kőváram, aki hadakozásra tanítja kezemet, s viadalra az én ujjaimat.” (Zsolt 144:1)

    0     0
  12. Erőst elgondolkodtam azon, hogy “az idők szavára hallgatva” árulni kezdem, jó pénzért :D

     

    0     0
  13. Európai békemenet tart a szír fővárosba.

    “…németek százai indutak zarándokútra Szíriába. Méghozzá ugyanazon az útvonalon, amelyen a migránsok jöttek Európába….A céljuk, hogy a világ figyelmét felhívják Aleppó szörnyű helyzetére, ami egyébként súlyosbodni fog, ha ez a sok hülye is odamegy. Nincs nekik elég bajuk. …

    Gyerekek, kutyák, fiatal lányok – komplett média-mágnes – látszódik a képeken. Van köztük szíriai migráns is, aki – ahelyett, hogy alantas munkát végezne a németeknek, ahogyan Merkel elvárná tőle – most a lengő lobogók alatt visszamegy Szíriába. Természetesen van Facebook,Twitter és blog, minden ami kell, hogy tudjunk az úton történt eseményekről.

    Garantált, hogy nagyszerűen fogunk szórakozni.

    Számomra olyan ez, mint egy megvalósult álom. Ha a leghülyébbek emigrálnak az nyilván statisztikailag javítja az átlag európai IQ-t. És lássuk be, erre nagy szükség van. Mert a mostani intelligencia hányados – különösen, ami a vezetést illeti – maligánfoknak is kevés.”

    http://aristo.pestisracok.hu/hogyan-ismetli-magat-a-tortenelem/

    0     0

Szólj hozzá Te is! Minden hang számít!

Ha hozzá szeretnél szólni, akkor be kell jelentkezned!
Nem vagy még regisztrálva? Csak egy 2 perces művelet és Te is részt vehetsz a beszélgetésekben!

A hivatkozások nincsenek engedélyezve.

Támogatóink

A tárhely támogatója a Webonic.hu

Saját virtuális szerver már 2850 Ft-tól a Webonic.hu-tól

Keresés

Cikkajánló

BESZÉDTÉMA - Bulvár
Merre lejt a pálya? - Nők vs. férfiak

Nincs ember a Földön, aki fel ne tette volna még a kérdést: kinek könnyebb a sorsa, a férfiakn...
Carla Bruni-Sarkozy: A generációmnak nincs szüksége feminizmusra

Carla Bruni-Sarkozy, a Francia Köztársaság 23. elnökének, az apai ágon magyar származású Nicol...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
A nő a férfiban

Ha a Férfi lényegét abban fedezhetjük fel, hogy számára a szexus, a testiség, a párkapcsolat, ...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Mikor a hímsovén férfi virágot vesz az asszonynak…

A feministák szerint a patriarchális családmodell eleve a férfiuralom és a nőelnyomás, a hímso...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
A Férfihang szerzőnőjét sem kímélték a szélsőséges nősoviniszták

Korábban már hírt adtunk róla: névtelen személyek az interneten egy rágalmazó petíciót tettek ...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Tücsökszorgalom

Értem, hogy ez rettenetes lehet, ebben a félelemben élni, mintha valami láthatatlan óra ketyeg...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
A jó és a rosszcsúf

"A nő jó. A férfi rossz." Ez a klisé olyan mélyen be van égetve az átlagemberbe, hogy nem lehe...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Nemzetközi Férfinap 2016

November 19-én újra a Nemzetközi Férfinap köszöntött ránk. A tavalyi beköszöntőben sérelmeztük...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Loco-emotion - Női mozdonyvezetők a MÁV-nál?

A magyar vasúttörténet 160 éve során még soha nem teljesített szolgálatot nő mozdonyvezetőként...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
A Férfiakon gúnyolódik a life.hu?

Létezik egy vicceskedő szólásmondás, miszerint a magyar Férfiak napja május 19, Ivó napja. Rem...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Az információ börtöne

Elméleti síkról induló, hosszas filozófiai levezetés következik, a végén nagyon is gyakorlati ...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
A nők lázadása

A feminista tábor Varga István szavai kapcsán nem csak demonstrációt, hanem egyenesen "nőlázad...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Itt a megoldás a nők gondjaira

Az idők hajnala óta rengeteg probléma hátráltatta az emberiséget. Háború, éhezés, járvány és k...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
A magyar nők fele úgy gondolja, őt megerőszakolni jogos és indokolt

Tele a balos sajtó az EU-s felméréssel, ami szerint a férfiak nemi erőszakolók, akik még csak ...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Szeptembertől csak futó pillantást vethetnek a nőkre

Szeptembertől legfeljebb futó pillantást lehet vetni a lengén öltözött hölgyekre Brüsszelben. ...


androfóbiaApai jogokApaságCsajozáscsaládCsaládon belüli erőszakCSBEEgészségFemenfeminizmusFeminizmus - AntifeminizmusférfiférfiakférfiasságFérfigyűlöletférfimozgalomférfi szerepekGender-ideológiagyereknevelésHipergámiaházasságIsztambuli EgyezményKvótaMGTOWNemek harcaNemi diszkirminációnemi erőszaknemi szerepeknyugdíjNőzésOktatásPiros pirulapolitikapszichológiaPUApárkapcsolatRandizásRed PillszerelemszexszexualitásTársadalomVendégcikkÉletmódÖnismeret