Toplak Zoltán

Légy Férfi! – Clint Eastwood: Gran Torino

Clint Eastwood. – Gyermekkorom imponáló erőteljes, karizmatikus személyisége, de akkori filmjei mégsem ragadtak igazán magukkal. – „Én vagyok, akinek mindig igaza van. És ez előbb vagy utóbb úgyis kiderül.” – Ez az alig leplezett önhittség rettentő fárasztó egy idő után a vásznon.

Idősebb korában eljátszott szerepei azonban újra ás újra meglepetést okoznak nekem, figyelemre méltó például ahogyan Rene Russonak udvarol, mint az elnököt védő testőrök egyike, és kiderül, hogy ért a nőkhöz, és hajlandó együttműködni belső törvényeikkel. Ezek egyik szabálya: kockáztass! Úgy kell befektetned egy kapcsolatba, főleg az elején, hogy tetteid és lelki erőid viszonzás nélkül veszhetnek oda. Pont, mint egy vállalkozás indításakor: nem minden jó ötlet valósulhat meg. Filmjeiben egyre inkább megjelent az élet sava borsa – az emberi mélység. Talán mert végre a saját ötleteit valósíthatja meg, és nem más bérmunkása?

A Gran Torino főszereplőjében, Walt Kowalski alakjában az lepett meg először, hogy nem megkeseredett, kiszáradt tönk, hanem bár elhalóban lévő, kemény, érdes a kérge, de ott áramlik benne az Élet. És ez az Élet adni akar. De nincs, aki befogadja, nincs kinek virágozni és levelet, gyümölcsöt érlelni. Közvetlen környezete sem érti, hogy ami nekik kényelmetlen, fárasztó és köszönet nélküli áldozat és kötelesség, az másnak felfelé vivő létrafok, amiben lelki feltöltődésre lel minden alkalommal.

A másik főszereplő Thao. Bevallom, ráismertem benne egykori önmagamra. A fiú, aki Férfi akar lenni, de nem látja a követendő példát, viszont legalább kerülni törekszik a rossz viselkedésmintákat, a családjában generációk óta jelen lévő bűnözői utat. Családjának nőtagjai értékelik az igyekezetét, ám csak a belső láng őrzésében tudnak segíteni. Férfivá nem tudják nevelni, nővé viszont – nagyon helyesen – nem akarják. Így Thao pont abban az állapotban van, amiben kizárólag lehet: hányódik lelkileg. Ám a készülődés ideje is lejár, és a fogvatartó pántok szétpattannak.

gt3Két férfi, egy lassan távozó és egy éppen feltörekvő „véletlenül” összetalálkozik. Mivel a Thao az őt üldöző unokatestvéreivel együtt birtokháborítást követ el, Walt fegyverrel védelmezi környezetét. A felelősök eltűnnek és Thao megmenekül. Másnaptól Walt ismét megélheti, hogy számít, fontos és mások bíznak benne. Keleti szomszédai elárasztják ajándékaikkal, és Thao nővére, Sue ragaszkodik hozzá, hogy mivel korábban a banda hatására az öccse ellopta volna Walt Gran Torinoját, dolgozzon a férfinek. Érzi vajon, hogy szeretett öccse problémájára Waltnál a gyógyszer? Thao képzése pedig pont Walt számára a továbblépés lehetősége. Elindul a „Neveld a kölyköt Férfivá, s növekedj jó mentorrá mellette!” program.

Egyszerű feladatokkal kezdik: ház körüli munkák: kerítésjavítás, festés, kerti munkák, darázsfészek kifüstölése és ehhez hasonló apróságok. Aztán jönnek az összetettebbek: Thaonak el kell fogadtatnia magát egy férfias szakmában, csupa férfi között. Már az állásinterjút is egyedül kell végigcsinálnia, némi felvezetés után. Aztán megtanulni a lelki, verbális öklözést egy vérbeli macsótól, az olasz borbélytól. Sértegetniük kell egymást, de úgy, hogy spontán legyen, szellemes a maga szintjén, és érződjön finoman, hogy valójában a csatározás ellenére tisztelik és becsülik egymást.

A gonosz azonban nem tűrheti sokáig az Élet természetes kibomlását. Sue-t, aki legjobban a szívén viselte öccse sorsát, egyik éjjel az unokatestvérek bandája megveri, néhány órán át fogva tartja, és többször megerőszakolja. Walt ekkor döbben rá, hogy az események kicsúsztak a keze közül, és egy rémisztő kifejlet felé haladnak. Miután kétségbeesett haragja csitul, higgadtan elgondolkodik, és kezd ráhangolódni élete utolsó, legnagyobb feladatára. Új öltönyt készíttet, a Torinot odaadja Thaonak, és kitakarít otthon. Aztán Thaot, aki megtapasztalva saját férfias virtusát háborúba menne a rokonai ellen, pár órára félreállítja. És aztán lép, mint oly sokszor élete során – kezdeményez.

Saját emberi léte fölé kell emelkednie, mert hívja az, akiről szemtől szemben egyébként hallani sem akar. Még meg is gyón a feladat előtt, igaz, legmélyebb lelki sebét nem tárja fel, azt amikor megtapasztalta, milyen rájönni, hogy akit pusztán túlfűtöttségből (és talán kegyetlenül) megölt, éppen olyan ember, mint a szomszéd, vagy annak a lánya vagy éppen a fia és nem pusztán papírmasé figura.    

Ravasz provokációval ráveszi a banda tagjait, hogy a kialakult szóváltásra felfigyelő szomszédok szeme előtt fegyvert rántsanak és lelőjék. Végzetszerűen ér véget Walt élete. Ennyi bizonyíték hatására a bandának befellegzett, és a többi banda is kénytelen lesz rájönni, hogy van még a városban Élet, amely megvédheti a lakóit a fenyegetésektől.

Az utolsó filmkockákon Thao hajt el a rá maradt Gran Torinón, amellyel Walt mintha azt üzenné: „Látod, mennyire megszerettelek, fiú? Sose feledd, amire tanítottalak! Jó utat az Élet veszélyes útvesztői, és lenyűgöző fennsíkjai közt! Pár évtized és találkozunk megint.”

Egy eltűnőben lévő kor igényességének és értékeinek szimbóluma: Gran Torino
Egy eltűnőben lévő kor igényességének és értékeinek szimbóluma: Gran Torino
3 votes, average: 5,00 out of 53 votes, average: 5,00 out of 53 votes, average: 5,00 out of 53 votes, average: 5,00 out of 53 votes, average: 5,00 out of 5 3 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Toplak Zoltán

Toplak Zoltán
Lassan negyvenes, kétgyermekes apuka vagyok. Nagyon fontos nekem a férfimozgalmi tevékenység és a keresztény hit. Egy férfiközösség szervezője vagyok, igyekszünk megélni és kivinni a világba egészséges férfiszellemet. Személyes tapasztalatom az, hogy ez sok küzdelemmel és mély fájdalommal jár. De a végeredmény magáért beszél - megéri. ;-)

30
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
5 Egyéni hozzászólás
25 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
10 Hozzászólások szerzői
gpeterszNaoooC4rumospiskótaggwp Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
herceg
Olvasó
herceg

“Én vagyok, akinek mindig igaza van. És ez előbb vagy utóbb úgyis kiderül.” – Ez az alig leplezett önhittség rettentő fárasztó egy idő után a vásznon.”

Mert igaz? :)

Qukori
Olvasó
Qukori

Nem teljesen értek egyet abban, hogy Eastwood az utolsó mohikán. A mai ikonok között is van bőven férfias. Clooney, Richard Gere vagy Jon Hamm akár Cary Grant vagy Gary Cooper kései utódja is lehetne. Ott van Vincent Cassel és Jean Dujardin a franciák közül, Daniel Craig és Clive Owen a britek közül. Hugh Jackman igazi őserő. Talán már kicsit öregek, de még mindig ikonok: Harrison Ford, Bruce Willis. Oké, Brad Pitt szépfiú, de a Harcosok klubjában a régieket is meghazudtoló hitelességgel hozza a zabolázatlan őserőt. Depp, Gosling, De Caprio, noha kissé lágyabbak, kifinomultabbak, azért “helyeske cicafiúnak vagy homárnak” őket sem mondanám. Sean Connery még mindig ikon, ahogy James Bond figurája is. A magyarok közül Nagy Ervin, Árpa Attila…

A metroszexuális divat sokat rontott a helyzeten, de az evolúció mindig a férfiasság oldalán dolgozik…

Reszet Elek
Szerkesztő

Én azért érzek némi minőségi romlást. Másrészről a felsorolásod színészeinek egy része egy-egy karakterhez kötödő szerep, másik részük meg a kilencevenes éveket idézi vissza és nem a mai viszonyokat..

Egy levelezésben előkerült ez a dolog, ott a női szépség kapcsán írtam, hogy anno kiemelték azt, ma pedig megcsinálják. Ez a férfiasságra is igaz valahol. Régen pl. elég volt Bronsont beállítani fát vágni, hogy hullámokban törjön ki a celluloidból a tesztoszteron, ma már az egész környezetet, tárgyakat használnak hozzá meg kontrasztokat alkalmaznak.

Ez a fajta férfiasság csöndes volt és nyugodt, nem erőlködött és nem fuvalkodott fel. A mai nagyon más.

Qukori
Olvasó
Qukori

Ebben kétség kívül igazad van, de ez végeredményben a tálalás és a körítés kérdése. Ma már sokkal több múlik a látványhatásokon, ami sokszor minőségromlással párosul. De az mindenképpen túlzás, hogy Eastwood az utolsó mohikán.

Reszet Elek
Szerkesztő

Mivel 86 éves nem sokan élnek még abból a színészgenerációból és pláne nem aktívak. Az ötvenes -hatvanas évek (azaz még ’68 előtti) prewoodstocki világának érzéseiből, szemléletmódjából már csak néhány embernél csillan meg valami, meg persze a korabeli (és néha az arról szóló újabb) filmekből.

Qukori
Olvasó
Qukori

Generációs értelemben ez így oké, de akkor hogy kerül ide Cserhalmi? Én első körben arra reagáltam, hogy szerinted ma már jórészt csak cicafiúk és homárok vannak a “férfiikonok” között. Szerintem azért ennél sokkal jobb a helyzet.

Ráadásul Eastwood világa abban az értelemben nem 68 előtti, hogy első nagy filmjei (Cogan blöffje és a Piszkos Harry sorozat) éppen a 68-al fémjelzett kulturális változásokra adott markáns válasz volt. Az öntörvényű zsaru, aki szemben áll a kulturális forradalom hozta új életstílussal (egyebek mellett az infantilis fiúk nyegle viselkedésével is!), egyszersmind a bürokratikus ostobaságoktól is függetleníti magát. Aztán  a karakter életútja messzire vezet: Belmondo, Delon, Mel Gibson, Brue Willis, Harrison Ford. Egyedi stílusba ugyan, de mindannyian ezt a régi vágású férfiasságot képviselik.

Ahogy egyébként James Bond is, csak nem annyira az amerikai és a francia plebejus változatban, hanem az angol konzervativizmus arisztokratikusabb stílusában. A brit birodalmi öntudat, az oxfordi végzettség, a jól szabott öltöny, a mandzsettagomb – mind-mind szimbólumai annak a régi világnak, amellyel 68 szembement.

 

Reszet Elek
Szerkesztő

Cserhalmi annyiban, hogy nálunk is megtörtént az a generációváltás, ami a férfiasság kifejeződésének módosulásában is tetten érhető.

Koriander
Olvasó
Koriander

vagy egyszerûen kezdesz a “régen minden jobb volt” vonatra felülni…
pont a buèkos alatt linkeltél a driveból, ahol Gosling se cicafiúskodik.

Reszet Elek
Szerkesztő

Az a link pusztán az időre utalt. Már régen felültem a vonatra…

Koriander
Olvasó
Koriander

ha elfogadsz egy tanácsot egy ikszhatosba ülj, csak egy probefahrtra, máris derûsebb lenne minden.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ugyanmár! Egy bömbi? Egy temetőben is több derűt lelek. Egy tigrisbe inkább. Na az nem csak mosolyra de önfeledt kacagásra is késztetne.

 

ulomenen
Újságíró

Reszet Elek
Szerkesztő

Igaz. Igaz.

Koriander
Olvasó
Koriander

a buzi törpöket a homárokhoz idekeverni, https://www.youtube.com/watch?v=-5BxrjOpxXM

Reszet Elek
Szerkesztő

Ó Baldrick Baldrick, jó bolondom! Ezt csak az értheti, aki kissé járatosabb a Gyűrűk ura filmekben. Én nagyon is jól értettem miért szúrta be Ulomenen azt a képet és jót is nevettem rajta.

Ami pedig Glóin fia Gimlit illeti, ő kifejezetten messze van a homár kategóriától. Meglehet hogy a futás nem erénye, de csak egyet csettint és Mória legmélyebb tárnáiig repülsz…

Reszet Elek
Szerkesztő

Clint Eastwood korántsem az a békepárti, erőszakmentes fickó. Elég megnézni mit nyilatkozott az elnökválasztás kapcsán. Ő amolyan utolsó mokikán Hollywoodban. Egy régi, tökösebb férfitípus utolsó képviselője. A többiek mind a föld alatt vannak már.

Yul Brynner, Charton Heston, Bronson, McQueen vagy éppen John Wayne, Gary Cooper, Burt Lancester, Gregory Peck stb már mind halottak. Ez a váltás még a magyar szinészgárdában is látható. Hol vannak manapság a Cserhalmihoz hasonló tökös pacákok? Most már szinte csak helyeske cicafiúk meg homárok vannak.

Koriander
Olvasó
Koriander

Trump a kampányban végig Eastwood egy pojácább verziója: haj, grimasz, rekedtes beszólogatás, de mèg a pussy generationt is tôle vette át.

Reszet Elek
Szerkesztő

Nyert is vele. Még Eastwood diétás kóla verziója is simán győzött. Eastwoodnak kellett volna indulnia. Elvégre nála jóval kevésbé karakteres színészből is lett elnök, méghozzá nem is akármilyen.

ggwp
Olvasó
ggwp
Koriander
Olvasó
Koriander

Eastwoodnak kellett volna indulnia.”
80pluszosan?
már ez is egy búcsúfilm és vhol végelszámolás.

Reszet Elek
Szerkesztő

Nem most hanem korábban még a hetvenes évei elején.

Qukori
Olvasó
Qukori

Óriási film! A legjobb jelent az, amikor a borbélynál megtanítják káromkodni! Beszarás jó, és teljesen hiteles! Óriási szerencséje van azoknak a srácoknak, akik fiatalon bekerülnek egy ilyen tökösebb férfikörbe, vagy legalább egy olyan férfias alak felbukkan az életükben, akire példaképként fel tudnak nézni. Pótolhatatlan lecke egy életre!…

ulomenen
Újságíró

Kíváncsi vagyok, lenne-e olyan rendező, aki ennek is (mint a Szellemirtóknak) képes lenne leforgatni a női változatát. Gondolom, abban a főhősnő a női szexuális önrendelkezés, a multikulturalizmus, valamint a szénafóbia elleni közdelem jegyében a végén egy hatalmasat gruppenszexelne a koreai banda tagjaival…

rumospiskóta
Újságíró

..lenne az a pénz..   :-(

C4
Olvasó
C4

Nagy kedvenc ez a film, viszont a realitás feeling hiányzik belőle. 2008-as film lévén egyáltalán nem szerepelnek benne a rikácsoló, mindenki életébe beleugató SJW arcok annak ellenére, hogy a film középpontjában egy konzervatív (és a film elején még elég keményen rasszista) veterán áll. Ha igazán szembe akarjuk állítani Walt karakterét valakivel, akkor az igazi antagonisztikus csoport nem az ázsiaiak bandája lenne, hanem a regresszív, identitáspolitikai kultúr-marxisták, akik mélységesen utálják a Walt által képviselt értékeket, sőt valamilyen szinten Walt és a hmong gengszterek egy csónakban eveznek, ugyanis mindkettőjükről lemondott a társadalom. Walt-ot megvetik a katonai múltja és a konzervatív világképe miatt, ezáltal pedig elszigetelődik a többségi társadalomtól, az gengszterek életéből pedig hiányzik az a szabályok betartására nevelő erő (apafigura, rendőri jelenlét, normális oktatás), amit az amerikai demokraták nem hajlandóak megadni nekik, ugyanis számukra a kisebbséget érintő problémák mind a fehér embertől erednek és a fehéreken kell leverni mindezt, eközben pedig a kisebbség lemorzsolódik a társadalomról. Mind Walt, mind a hmong banda egy a semmiben lebegő réteget képvisel, akin társadalom nem akar segíteni és következesen ignorál, Walt, vagyis az idős konzervatívok esetében ez az elszigetelődést és a magányt jelenti, az ázsiaiak számára pedig a bűnözést és a kilátástalanságot. A film vége számomra azért anti-klimaktikus, mert a két csoport szembenállására csúcsosodik ki az egész történet, vagyis két megvetett társadalmi osztály áll egymással szemben, holott mindkét réteg rendelkezik olyan kvalitásokkal, amit a másik igényelne: az apátlan, törvénytelen gengszterek számára egy erős és domináns férfimodell Walt személyében, az idős és magányos konzervatívok számára pedig társaságot és megbecsülést. Szerintem sokkal jobb végkifejlet lett volna, ha Walt egy amolyan badass nagybácsi lett volna a srácnak és később a teljes ázsiai közösségnek, aki, akár erőszakkal is, de ráneveli őket a kulturális normák betartására és arra, hogy Amerikában a kemény munka kifizetődő, ha nem is anyagi szinten, de megbecsülést és tartást mindenképpen ad, vagyis azokra a alapvetően férfias normákra nevelné rá őket, amikre az USA épült és amiket jelenleg a kultúr.marxisták éppen nagy erőkkel bontanak le.

Mindezek ellenére a film szerintem a kétezres évek TOP 10 listáján rajta van, Clint Eastwood munkásságának pedig egyértelműen a zenitje.

Koriander
Olvasó
Koriander

èrdekes elemzès ez ilyen zsigeri igény lehet a heppiendingre.
Walt sosem lett volna badass nagybàcsi, az hogy vkinek belsô igénye van, hogy hófehér legyen a környezete még nem jelenti azt, hogy ha nyílt igazságtalansâgot làt, akkor kèpes elmenni fülètfarkàt behúzva és ignoràlva, ui a gerinc nem enged.

Qukori
Olvasó
Qukori

Hát ez így tényleg baromira életszerű lenne! Nem akarod kipróbálni, hogy Szabolcs-Szatmárban ráneveled a munkára a társadalom kitaszítottjait? :)

Eastwood rendezőként éppen abban jó, hogy nem normatívákat állít, nem utópiákat fest, hanem a kőkemény realitásokat mutatja be. Az erkölcsi üzenet egyértelmű, de a történetei attól életszagúak, hogy nem lehet Happy End a vége.

ulomenen
Újságíró

A munkára ránevelésről eszembe jutott, hogy mind a félcsavargó-félgengszter, mind pedig az utcalány életet élő rejtett tartalék kifejezetten szívből jövő hahotával fogadná azt a felvetést, hogy akkor a képességeiknek és végzettségüknek megfelelően esetleg menjenek el segédmunkásak meg aluljáró-takarítónak napi 10-12 órában havi kilencvenezerér’.

Ez persze már a prostitúció kérdésköre is, de amíg könnyű kereseti lehetőség, addig nem kell bottal verni őket, bőven lesz önként jelentkező.

Naooo
Olvasó
Naooo

“amikre az USA épült”

Az usa mindig is a tömeggyilkosságra épült.

gpetersz
Olvasó
gpetersz

Ahogy minden birodalom. Mindig lehet az aktuálist utálni, de ez nem változtat semmin.