Férfihang.hu

Egy kétségbeesett apa segítségkérése – Így diszkriminálhatja a bíróság az apákat

Férfihang.hu - 2017. július 24. hétfő 22:21 - 22 hozzászólás

fuzetceruzaMás esetekben is adtunk már közre személyesebb hangvételű olvasói levelet, amelyről úgy éreztük, hogy sokat elmondhatnak a férfiak személyes és társadalmi problémáiról, most is hasonló okokból adjuk közre egy gyermekéért küzdő apa nyílt levelét. Az üzenet szerzőjét és nyílt levelét saját szándéka szerint egyébként bárki megtalálhatja a Facebook közösségi oldalon is Takács Lóci név alatt. Remélhetőleg minden férfi tudja, hogy csak komoly előítéletekkel és hátrányokkal terhelten terjeszthetik be gyermekelhelyezéssel, felügyelettel, láthatással kapcsolatos igényeiket a bíróságokon, azonban a nyílt levél által körvonalazott közállapotok sokakat meglephetnek, ha nem szembesültek még ezzel személyesen. Már-már hihetetlen, hogy tényleg ennyire rossz a helyzet, ezért is beszélgettünk a levélíróval ügyének részleteiről, amely beszélgetés során ő arra is lehetőséget biztosított, hogy az MMPI tesztek alapján készült (anonimizált) igazságügyi szakértői véleményekbe is betekinthessünk. Ezek a szakvélemények a nyílt levél szülői alkalmasságra vonatkozó részleteit alátámasztják, amiből sajnos az következik, hogy még az anya szembetűnő alkalmatlansága esetén is megtörténhet, hogy az apáknak reménytelen küzdelmet kell folytatniuk a megnyugtató gyermekelhelyezés érdekében.

Kérünk minden férfit, hogy pártolja, támogassa a férfijogi-apajogi mozgalmat, mert a férfitársadalomnak meg kell követelnie az őt sújtó jogi és jogalkalmazási problémák rendezését. Ezúton megköszönjük a levélírónak, hogy azzal, hogy személyes ügyével a nyilvánosság elé lépett, egyben a férfimozgalom, a férfitársadalom jogegyenlőségi küzdelmét is támogatja. – Próbáljunk mi is segíteni neki és a sokezer hasonló helyzetben lévő apának!

Segítsetek, mert megnyomorítják a kislányomat!

Segítsetek, mert most, ezekben a percekben is mérgezik a lelkét és egyre kisebb az esélye, hogy egészséges ember maradjon! Segítsetek ti, Kedves Ismeretlenek, mert rajtatok kívül már nincs reményem.

Mivel a saját történetemet írom, nem tudok más lenni, mint elfogult – ezért próbálok csak a tényekre szorítkozni. Az igazság az, hogy nagyon elszúrtam a dolgokat. Gyereket csináltam egy nőnek, akinek nem kellett volna. Panka alig fél éves volt, amikor az anyja, Veronika bejelentette, hogy nincs helyem az életében. Nem volt kérdéses, hogy egy csecsemőnek az anyja mellett van a helye, így jobb híján elfogadtam a hétvégi apuka szerepet. És ekkor követtem el életem legnagyobb hibáját.

Hittem ugyanis abban, hogy szétvált szülőként is lehet együttműködni a közös gyerek érdekében, sőt, talán még barátok is maradhatunk volt párommal. Ő legalábbis ezt mondta. Veronika arról is meggyőzött, hogy felesleges papírt írni a gyermek elhelyezéséről, hiszen úgyis ketten gondoskodunk majd róla, és – mivel ugye barátok vagyunk – nyilván mindent meg tudunk majd beszélni. Istenem, mekkora hülye voltam!

Négy évig jártam hozzájuk. Tartásdíjat, havi 40 ezret – mivel ugye barátok voltunk – papír nélkül is fizettem, és mindig teli kosárral érkeztem. Amikor együtt voltunk hármasban, szinte olyanok voltunk, mint egy normális család, közös ebéd, közös programok. Az idill akkor kezdett szétoszlani, amikor el akartam vinni Pankát egy apa-lánya programra. Veronika mindenféle kifogásokkal élt. Soha nem hagyta, hogy kettesben legyek a lányommal. De nem csak nekem, édesanyámnak és nővéremnek sem. A kert végéig sem. Ezen a ponton szólalt meg a vészcsengő a fejemben – és itt vette kezdetét a mai napig tartó vesszőfutásom.

Közöltem Veronikával, hogy itt az ideje, hogy írásban is lefektessük a gyermekelhelyezésről szóló megállapodásunkat – „persze, megbeszéljük, hiszen barátok vagyunk”, majd fogta Pankát és „eltűnt a föld színéről”! A szó szoros értelmében. A házuk üresen állt, a telefonja kikapcsolva. E-mailben annyit írt, hogy Panka a szorongás összes tünetét produkálja, és nem találkozhatok vele. Kétségbeesetten rohangáltam egyik hatóságtól a másikhoz, de az illetékesek mindenhol közölték, hogy ők nem illetékesek. Hónapokig tartott, mire a nyomukra bukkantam.

Amikor több hónapos kétségbeesett kutatás után végre megpillantottam a kislányomat, nem tudtam gondolkodni. Hála az Istennek, még megismert, és örült nekem! Magamhoz szorítottam, és beültem vele az autómba. Csak vele lenni akartam. Ja, igen, fontos körülmény, hogy mikor Pankát az ölembe vettem, az öt éves gyerek egyedül volt az utcán. Veronika csak akkor került elő, amikor már az autóban ültünk.

Őrjöngve esett nekem. Ütött, ahol csak ért, én meg próbáltam védekezni, miközben Pankát a karomban tartottam. Sérülések, igaz, nem komolyak, csak rajtam keletkeztek. A testemmel védtem Pankát. Tehát ő ütött, én meg álltam. De ennek ellenére a kiérkező rendőrök engem vittek be a fogdába. Veronika meg feljelentett, hogy megtámadtam.

Akkor tudtam meg, hogy már feljelentett zaklatásért is, mert e-mailben könyörögtem, hogy találkozhassak a lányommal, de gyanúba kevert betörésben is, mert az üresen hagyott házát valaki feltörte.
Ilyen előzmények után került az ügyünk bíróság elé. Veronika majd sírva magyarázta a bírónőnek, hogy én egy kiszámíthatatlan, gonosz bántalmazó vagyok, aki folyamatosan fenyegeti őt, és aki miatt hónapok óta kénytelen menekülni. A tisztelt bíróság pedig természetesen „megette” a történetét, annak ellenére, hogy a bizonyítékok, a szakvélemények, mind az én álláspontomat igazolják, és kizárt engem a lányom életéből. Az sem érdekelte, hogy a rendőrség időközben lezárta a nyomozást az incidens ügyében. A szemtanúk vallomása alapján – merthogy jó sokan látták, amint Veronika ütlegel engem – egyértelműen megállapították, hogy én semmit sem csináltam.

Most jönne az a rész, amikor le kellene írnom, hogy valójában nem vagyok sem bántalmazó, sem gonosztevő, sohasem bántottam sem a volt páromat, sem a gyerekemet. De hát ki hinne nekem! A bíróság biztosan nem. Majdnem két éve tart a per, egy halomnyi szakértői vélemény készült, amelyek kivétel nélkül engem igazolnak, de úgy látszik, ez semmit sem jelent.

Az első pszichológus szakértő leírja, hogy anyuka parazita életmódot folytat és egy gyermekkori traumát él újra „menekülése” során, a cselekvése nem adekvát, nem reális. Tehát, egy gyermekkori rémálomban él. Engem ugyanakkor alkalmasnak talált a gyerek nevelésére, sőt, egész szépeket írt rólam. A kislányomról, Pankáról leírja, hogy aggodalmas, az anyja jelenlétében zárkózott és a szeparációs szorongás jeleit mutatja.

A második szakértő már nem fogalmaz ilyen sarkosan, de az ő szakvéleményében is benne van, hogy az anyukának bizony vannak személyiségfejlődési problémái. Igaz, ez a szakértő engem sem tart igazán kiegyensúlyozott embernek – de hát senki sem tökéletes. A lényeg, hogy még ez a szakvélemény is azzal zárul, hogy alapvetően alkalmas vagyok a gyerek nevelésére és kifejezetten javasolja, hogy több időt töltsünk együtt.

A per majd két éve alatt havonta kétszer egy órát, felügyelet mellett, találkozhattam a kislányommal, és bár a körülmények szörnyűek, mégis ezek a legboldogabb óráim. Panka kezdetben zárkózott volt. De hát milyen is lett volna, mikor előtte nyolc hónapig nem engedte az anyja, hogy találkozzon velem! Öt éves volt, könyörgöm! Alig emlékezett rám. Ehhez képest ma már ott tartunk, hogy a gyermekjólléti szolgálat munkatársai egyöntetűen javasolják, hogy töltsünk együtt minél több időt, mivel az láthatóan jót tesz a gyereknek.

Találkozásaink alatt képet kaphattam arról, hogy bánik a kislányommal az anyja. Meg kellett tanulnia, hogy apa gonosz és hazudik, ha apa egyszer elviszi, akkor soha többé nem láthatja az anyját (elképzelnem is félelmetes, hogy mit okoz ez a kép a lányom lelkében, akinek egyébként is beteges, szorongásokkal telített kapcsolata van az anyjával). Ha apával kitalál egy játékot, azt tilos otthon játszani.

Mindezek tények, ám a bíróságot teljes mértékben hidegen hagyták. A tisztelt bírónő továbbra is kizár a lányom életéből és a nagy valószínűséggel pszichopata anyja karmai között hagyja. Ja igen, mert hogy az anyáról időközben egy MMPI teszt, amely a pszichopata hajlamokat is méri, kimutatta, hogy a maximális 78 pontból 72-őt produkál és a személyisége teljes karakterisztikája egy pszichopata bűnözőé. De a bíróságot ez sem érdekelte.

Ráadásul Veronika szemmel láthatóan is egyre rosszabbul néz ki. De hiába kértem a bíróságot, hogy rendelje el az anya drog tesztjét, erre sem volt hajlandó. Pedig Veronika korábban igazolhatóan heroin függő volt – és sok jel mutat arra, hogy visszatért a régi szenvedélyéhez.

A per most, legalábbis első fokon, a végéhez közeledik. A bíróság igyekszik belém fojtani a szót, eddig mintegy másfél órát beszélhettem, Veronika meghallgatása másfél évet tartott. Nincsenek illúzióim. Tudom, hogy M. M. G. bírónő (II-III., Bíróság) végleg ki fog zárni a kislányom életéből, és ott hagyja egy pszichopata karmaiban, aki tönkre fogja őt tenni. 


Címkék: , , , ,

Az egyéni szerzői név alatt megjelenő cikkek nem a Férfihang.hu szerkesztőségének egységes állásfoglalását, hanem elsősorban a szerzők egyéni véleményét hivatottak kifejezni, bemutatni; céljuk sok esetben mindössze a vita, párbeszéd kezdeményezése a művészi provokáció eszközével. Az írások közlésére a véleményszabadság és a médiapluralizmus érvényre juttatásának igényével kerül sor. A Férfihang.hu szerkesztőségének, moderátorainak elsődleges feladata a vonatkozó törvényi keretek és a jóízlés kívánalmainak betartatása.
5 votes, average: 5.00 out of 55 votes, average: 5.00 out of 55 votes, average: 5.00 out of 55 votes, average: 5.00 out of 55 votes, average: 5.00 out of 5 5 olvasó átlagosan 5.00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

A cikk megjelent a Család - Otthon, Társadalmi kezdeményezések, Társadalom - Pszichológia rovatban.


Hasonló témájú cikkek:


Miért bojkottálják a férfiak a házasságot és az apaságot?

Úgy tűnik, hogy manapság egyre kevesebb ember köt házasságot a nyugati világban és ez jórészt a férfiak utóbbi években igencsak megcsappant érdeklődés...
Tiltakozunk az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány az apák társadalmi érdekeit sértő kampánya ellen

Az UNICEF már korábban is tanúbizonyságát adta, hogy társadalompolitikája a radikális feminizmus és a nemi szeparatizmus alapjain áll; azonban az UNIC...
Közéleti botrány az UNICEF apaellenes kampánya körül

Élénk sajtóérdeklődés kíséri a magyar apajogi- férfijogi szerveződések fellépését az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány az apák társadalmi érdekeit sé...
Parlament előtt a kakukkfiókákat kiszűrő német törvénytervezet

Egy új törvénytervezet szerint a nő köteles lesz megnevezni gyermeke biológiai apját, amennyiben az nem a gyermeket nevére vevő férfitől származik...
A rivális - Novella egy megtörtént eset alapján

„Kíváncsi vagyok, hová fog futni szünetben a fiam…” – gondolta András, miközben leült a lelátón. Tőle jobbra, talán tíz méterre foglalt helyet egy...


Hozzászólások a Facebook-on keresztül
Hozzászólások (22) Hivatkozások (0)
  1. Mit lehet erről mondani. Nyilván ez csak az egyik oldal, de azért… Nem tudom felfogni miért nem lehet legalább egy kicsit adni az apáknak is. Aztán még csodálkoznak hogy sok férfi igyekszik NEM kötődni, de ki meri felvállalni, ha a férfi úgy élheti meg a szeretetét, hogy tudja, arctalan erők a szeretete tárgyát bármelyik pillanatban végleg elvehetik tőle.

    Remélhetőleg itt nem jutnak odáig a dolgok, mint egy másik bírónő esetében, ahol az “anya” több mint száz késszúrással végzet a gyerekével.

    Meglehet a dolgok nem is fognak változni, amíg a törvényes lehetőségek elfogytával nem kezdenek törvényen kívüli eszközöket használni a kisemmizett, értelmetlen létezésre kárhoztatott apák. Az emberben óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogyan reagálnának le hasonló dolgokat a másokat tönkretevő bírói kar tagjai. Egy valódi apa számára a gyereke a minden. Ha azt elveszik tőle már semmit sem veszíthet. Onnantól kezdve nincsenek törvények, nincsen erkölcs.

    Nem lehet csodálkozni, hogy mifelénk semmi tekintélye (sokkal inkább fortélyos félelem igazgat) az igazságszolgáltatásnak és sok ember csak utolsó szar élősködő véglényeknek tartja a bírókat, ügyvédeket, rendőröket, no meg az állam funkcióinak egyéb megtestesítőit.

    6     0
    • Érdekes egyébként ez a levél mennyire összefügg a te legutóbbi írásoddal. Épp egy apátlansági helyzet van kialakulóban.

      1     0
    • Ide írom, hogy a korábbi, linkelt történetben (elolvastam azt a cikket is) szerintem a bíróság esetében felmerül a súlyos gondatlanságból, foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés esete.  (ugye a tények, hogy ott droghasználó és igencsak alkoholista volt a nő -reggel részeg lenni és egész nap annak maradni szerintem azért már nagyon durva- , pszichiátriai kezelés alatt állt, meg gyógyszerre ivott -amiről mindenki tudja hogy tilos mert a jó ég tudja milyen mellékhatásokat okoz- ) és ennek ellenére a bíróság kitette szegény gyereket ennek a veszélyes személynek ahelyett hogy biztonságba helyezte volna. Egy bíróságnak óriási hatalom van a kezében, és ennek a gyakorlásához óriási felelősségtudattal meg óvatossággal rendelkező embereket kellene odaültetni.

      Off topic: Az igazságszolgáltatásról nekem is megvan a véleményem…. Úgy tűnik, a gyorshajtás és egyéb közlekedési és apróbb stiklik kivételével nagyon sok minden törvénytelenséget sajnos olcsón meg lehet úszni ebben az országban ha jó jogászok, ügyvédek stb állnak rendelkezésre. (pl. egyszer átvertek engem meg másik pár 100 embert egy kamu webshoppal , de hiába nyomozták le az illetőket, a végén ki tudták dumálni magukat, a pénz meg odalett, következmény nincs.) Bezzeg bő 20 évvel ezelőtt is ott voltak a kékek végigbüntetni mindenkit egy alig látható behajtani tilos miatt, én még kisbiciklivel voltam de a mögöttem jövő autósok se látták. Buktam kb egy havi zsebpénzem és sunyiba kellett befizessem a csekket hogy még ne kapjak érte otthon is…

      A cikkhez:

      Az “eltűnt a föld színéről” amúgy igen reális opció nőknél, vannak állítólag (nem tudom hol olvastam már róla) ilyen “biztonságos házak” ahová a bántalmazott nők meglóghatnak a bántalmazó elől. Legalábbis erre lett kitalálva. (aztán persze mindenki azt mond amit akar, nem tudom ki mit ellenőriz.) (És férfiaknak nincs ilyesmi opció vagy nem tudok róla.)

      Igen, az sajnos minden témakörben elég gyakori eset, hogy mindenki közli hogy nem ő az illetékes. Elég nagy a szervezetlenség.

      Írtad, hogy amikor a nyomukra akadtál, a lányod egyedül volt az utcán. Ha egy 5 éves gyerek egyedül van az utcán, az is a gondatlan veszélyeztetés egy módja ! Ilyen korban még nincs veszélyérzet, ugri-bugri duracell-nyuszi energiamennyiség és rohangálás annál inkább. Pillanat alatt meg tud lenni a baj, még akkor is ha figyelnek a gyerekre de például rosszul esik el játék közben. (Aztán begipszeli a doki, legközelebb a gipszet is eltöri kosárlabdázás közben…. megtörtént eset….)

      FONTOS! Kamera / diktafon legyen nálad minden esetben, akár tanú is ha lehet, dokumentálj minden kommunikációt, eseményt ami történik közted, a lányod és a nő között. Nehogy bármit is ellened fordítsanak. Hidd el, nagyon sok pasit megmentett már különböző helyzetekben!

      És tedd el jó helyre a dokumentációt (minden papírt stb ami van meg mindent ami lesz még), legyenek róla másolatok, egy akár ügyvédi letétben is vagy ahonnan nem lehet lefoglalni, letörölni, eltüntetni, nehogy valami hülye dolgon múljon az életed!

      Ezen kívül minden egyes szavadra és azok sokadik mellékjelentésére is figyelj. (tapasztalatból mondom, a nők képesek olyat is félreérteni a mondatokból amire nem is gondoltál…)

      Tekintsd egyfajta “védőoltásnak”, hogy a tanú jelenléte húzott ki a feljelentés ügyéből is. Valószínűleg eltöltöttél volna némi időt rács mögött ha nincs ott a tanú. Bizonyítanod kell tudni az ártatlanságod, fő a paranoia, hiszen a (pszichopata, mint azt bizonyították) ellenséged célja megkeseríteni az életed, és a lányod is áldozatul esik ennek.

      Legyen ott a gyerekjólétis (vagy más) tanúnak mindig amikor a lányoddal láthatáson vagy, nehogy egy kamu molesztálási ügyet is a nyakadba kapjál. Az ellenségednek nagyon erős lehet a képessége hazudozás és manipulálás terén.

      Ja, és a lányodat is ugyebár lelkileg mérgezi az anyja, előfordulhat, (főleg mikor már elkezd egy kicsit nőni és serdülni is pár év múlva) , hogy érzelmileg iszonyatosan beszámíthatatlanná válik, és hülyeséget mondhat vagy csinálhat. És ennek azután rád , őrá, és az ügyedre nézve is rossz kiszámíthatatlan mellékhatásai lehetnek. ( Én is a pokolban nevelkedtem, érzelmileg elég kiszámíthatatlan és hullámzó voltam kicsinek emiatt, tudom milyen hatása van, és nagyon sok év és személyiségfejlesztés mire kinövi az ember huszon-harminc éves korára….)  Hogy mit tud művelni a rossz szülő a gyerek személyiségével, abban hivatkozok Susan Forward “Mérgező Szülők” könyvére. (magyarra is le van már fordítva)

      Legyen meg a bizonyíték a nőszemély korábbi heroinfüggéséről, pszicho-tesztjeiről is ha lehet.

      A legfontosabb gondolat mindenkinek: Abban a pillanatban, hogy szakítasz valakivel, már biztosan nem barátod, hanem egy ellenség aki túl sokat tud rólad és mindent ellened fog fordítani! Következtetés, bármi amit mondasz a “szerelmednek” , az később érv / eszköz lehet ellened egy eljárás során. (Jogodban áll hallgatni, ahogy az akciófilmekben mondják a rendőrök…. Szóval nem kell mindent kiteregetni egy kapcsolatban…)

       

      0     0
      • A legfontosabb gondolat mindenkinek: Abban a pillanatban, hogy szakítasz valakivel, már biztosan nem barátod, hanem egy ellenség aki túl sokat tud rólad és mindent ellened fog fordítani! Következtetés, bármi amit mondasz a “szerelmednek” , az később érv / eszköz lehet ellened egy eljárás során. (Jogodban áll hallgatni, ahogy az akciófilmekben mondják a rendőrök…. Szóval nem kell mindent kiteregetni egy kapcsolatban…)

        Ezt, ahogy mondani szokták, be kellene kereteztetni.

        Az élet és a túlélés első számú alaptörvénye az úgy hangzik, hogy ne pofázz!!!

        A feleséged vagy a szeretőd az nem a lelki társad. Az egy idegen nő, akit beengedtél az életedbe, mert szexuálisan megkívántad és jól kijöttetek egymással. De nem ő a lelked másik fele. Egy nő sem lojális hozzád, nem is lesz soha. Egy nő bármikor, lelkifurdalás nélkül  hátbaszúr ha egy nap úgy ébred, hogy már nem érzi azt, hogy szerelmes beléd.

        Ha pszichológiailag nézzük, ha belegondoltok, nem lehetett véletlen, hogy régen, az ántivilágban, a házastársak bizony magázták egymást…

        1     0
        • A feleséged vagy a szeretőd az nem a lelki társad. Az egy idegen nő, akit beengedtél az életedbe, mert szexuálisan megkívántad és jól kijöttetek egymással. De nem ő a lelked másik fele. Egy nő sem lojális hozzád, nem is lesz soha. Egy nő bármikor, lelkifurdalás nélkül  hátbaszúr ha egy nap úgy ébred, hogy már nem érzi azt, hogy szerelmes beléd.

          No igen.

          Az ember kamaszkorától fogva abban az illúzióban él, hogy  keresheti, keresnie kell és majd megleli a másik felét, a nőt, aki a lelki társa lehet.

          Aztán előbb-utóbb jön a pofára-esés.

          Inkább utóbb……hogy “nincs kanál…. :)

          Szar dolog szembesülni azzal a piros pirula által, hogy a nőkben sokkalta dominánsabb az ösztön és nincs az a fajta intellektualitás és lélek, amit a férfi keres.

          Az nagyon profi külső máz van, egy szerep, ami egy dologra van: hogy a férfit illetve az erőforrásait megszerezze magának. Nem egy – szellemi értelemben – társat keres a nő, hanem kizárólagosan biológiai értelemben, a szaporodás és a fajfenntartás a lényeg. Még annak a nőnek is kizárólagosan ez a cél, aki nem akar gyereket, mert annak is a “lehetőség fenntartása” miatt ugyan az a prioritás, mint a gyereket akaró nőnél.

          Legalább is én erre jutottam illetve elnézve a környezetemben, ismerősöknél, munkahelyen, mindenütt ez kezd egyre jobban igazolást nyerni számomra…

          0     0
        • A feleséged vagy a szeretőd az nem a lelki társad. Az egy idegen nő, akit beengedtél az életedbe, mert szexuálisan megkívántad és jól kijöttetek egymással. De nem ő a lelked másik fele.

          Igen, ezt a gondolatot is be kellene keretezni. Sajnos a “lelki társ”, a “boldogan éltek míg meg nem haltak” meg a “szerelem és boldogság” hazug és a valóságtól alaposan elferdített koncepciójával kisgyerek kortól nyakon önti az embert a társadalom, mesékkel, zenékkel, minden módon. Pedig a szerelem pont olyan durva drog mint az összes többi. Csak nemcsak másnap fog fájni a fejed mint például a sok ital után, hanem sok évnyi bajt okoz. Van is erre egy “vicc” ami szerintem igaz: “Breaking a Mirror is 7 years of bad luck.. Breaking a condom is 18!”


          NINCS olyan hogy lelki társ, legalábbis a kutyánkon kívül aki akkor is örül ha néha későn érünk haza. Másik ember nem fog önmagadért feltétlenül szeretni. Minden ember csak a saját érdekét szereti, valamilyen formában. Ha valaki a lelki társadnak álcázza magát, akkor valójában (akár tudat alatt) kihasználandó erőforrásként tekint az életedre, kell neki az összes szabadidőd, pénzed, problémamegoldó képességed, szellemi és/vagy fizikai erőfeszítésed, stb az ő életcéljai végrehajtásához. Aztán cserébe egy “több stressz mint szex” kapcsolat a “jutalmad”. Igencsak rossz üzlet…. És ha valaki idehozza a “nem minden nő olyan” érvet, akkor az a válaszom, hogy én meg valahogy következetesen rosszul választok, és sokan mások így vannak ezzel, szóval akkor inkább nem választok senkit. (zárójel: Egy életem van, elsőre kell sikeresnek lennem legalább azokban a dolgokban, amiben legalább jó vagyok és amitől tényleg jól érzem magam. Erről van szó. Ha a gyengeségeimet foltozgatom, átlagos leszek, ha az erősségeimet javítom (és a gyengeségeim betömöm a pénzzel vagy mással ha kell) akkor lehet belőlem valaki.)

          0     0
          • AWALT és pont.

            0     0
          • Másik ember nem fog önmagadért feltétlenül szeretni. Minden ember csak a saját érdekét szereti, valamilyen formában. Ha valaki a lelki társadnak álcázza magát, akkor valójában (akár tudat alatt) kihasználandó erőforrásként tekint az életedre,

            A szerelem NEM jelent feltétel nélküli szeretetet! Ezt a “feltétel nélküli szeretet” című dolgot alapból, úgy ahogy van, el kell felejteni – kivéve ha a szülő-gyermek kapcsolatról van szó! Ha férfi vagy, akkor a világ összes nője közül egyesegyedül édesanyád az, aki téged feltétel nélkül szeret, és senki más.

            De hát mi sem szeretünk egy nőt feltétel nélkül! Az adott nő iránt érzett szexuális vágyunkra alapozott, kielégítő szexuális élet a szerelem alapfeltétele. Mi sem szeretünk egy nőt csupán azért, mert VAN. Mi sem szeretünk egy nőt úgy, hogy csináljon bármit, tegyen akármit, mi szeretjük és kész. Nem!

            De hát felnőtt emberek vagyunk. Bár férfi és nő rengeteget tudnak adni egymásnak, de a feltétel nélküli szeretet az mondjuk pont nem tartozik ezek közé. A jó hír viszont az, hogy asszonyaink a fiainknak meg fogják adni anyaként azt a feltétel nélküli szeretetet, amit mi is megkaptunk édesanyáinktól.

            Zárójelben jegyezném meg, hogy abban viszont nem hiszek, hogy bármelyik nő is képes lelki társnak álcázni magát. Ilyen esetekben csupán arról van szó szerintem, hogy az adott férfi, mivel nagyon jól kijön az asszonyával, ezért azt képzeli, hogy na, ez az asszony lelki társ is. De a hiba a férfi készülékében van, nem a nőjében, mert a férfi magyarázza magának tévesen azt ami történik, nem pedig az asszony vezeti meg őt kifejezetten hátsó szándékkal.

            0     0
        • Ezt nagyon másképpen látom.

          Amíg megfelelően vannak kezelve, amíg van kötődés, addig lojálisak, már-már a végletekig is azok. Ha megszűnik a kötődés onnantól kezdve viszont a másik véglet következik be.

          Ez a lelki társas dolog azért veszélyes mert valójában lebontja a kötődést, ha magadhoz emeled a partnered, egyenlőként kezeled, helyette veszel részt a kapcsolatban, jó úton haladsz hogy tönjretedd az egészet, hogy fúriává változtasd a nődet.

          1     0
          • Amíg megfelelően vannak kezelve, amíg van kötődés, addig lojálisak, már-már a végletekig is azok. Ha megszűnik a kötődés onnantól kezdve viszont a másik véglet következik be.

            Kérdés, hogy a megszűnésre mikor jön rá a RedPilles, az egyszerű júzerről meg nem is beszélve…..

            0     0
  2. De úgy látszik a bírónő is alkalmatlan, ha ez mind így van. A szomorú az, hogyha a kis hölggyel történne valami, a bírónő nem vonható jogi felelősségre, a lelkiismeretet meg felejtsük is el nála.

    0     0
    • Jaja! Kíváncsi lennék, a másik ügyben milyen érzései voltak a pártosságával a gyerek meggyilkolásában erkölcsileg cinkossá váló másik bírónőnek miután megtörténtek a dolgok. Volt-e lelkiismeret furdalása, azóta dönt-e másképpen gyermekelhelyezési ügyekben, van-e egyáltalán pofája ilyen eseteknél bíróként részt venni.

      Amúgy egyszerűen nem fogom fel, hogy miért nem a közös felügyelet az alapértelmezett, amit a szülők megtámadhatnak, megpróbálhatják hitelt érdemlően bebizonyítani, hogy a másik alkalmatlan a szülői feladatok ellátására.

      2     0
      • Amúgy egyszerűen nem fogom fel, hogy miért nem a közös felügyelet az alapértelmezett, amit a szülők megtámadhatnak, megpróbálhatják hitelt érdemlően bebizonyítani, hogy a másik alkalmatlan a szülői feladatok ellátására.

        Stop. Hogy érted azt, hogy nem a közös felügyelet az alapértelmezett? Lehet hogy én élek álomvilágban, de én azt hittem, hogy a közös felügyelet az alap. A józan paraszti ész eszt diktálná. Ezek szerint nem ez történik?

        0     0
        • Egyáltalán nem ez történik. Csodálom is, hogy a lassanként erősödő apajogi szervezetek nem folytatnak kiterjedt kampányokat, nem fejtenek ki nagyon jelentős nyomást ezzel kapcsolatban, elvégre ők ezekre a problémákra szakosodtak a férfimozgalmon belül.

          0     0
        • Létezik ez a jogi lehetőség, ha mindkét szülő kéri.., de ez opció és nem kiindulási alap.

          A másik gond ott van, hogy ha nem társul váltott elhelyezéssel, a  közös felügyelet is kijátszható. Persze kérdés, hogy mennyire hasznos a váltott elhelyezés a gyereknek. Elvégre bizonyos életkor alatt a kiszámítható, stabil és csak kevéssé változékony légkör a leginkább megfelelő az optimális fejlődéshez.

          0     0
        • Nem ismerem a magyar helyzetet, de pl. az “avoiceformen.com” -on most örömködtek egy bírói döntésnek, melyben egy olyan (ugye ott ilyen eseti, előző döntésekre hivatkozos bíróskodás van) döntést hozott a bíró, valami törvény ellen, amiben az volt leírva, hogy nem-házas párosnál, férfinél 10, míg nőnél 1 év USA-ban élés határozza meg az “americaness”-t… és azt, hogy mennyire képes “amerikanizálni” a gyereket. Magyarán, ha szétmegy egy un-wed páros, akkor hol érdemes “hagyni” a gyereket, melyik fogja jobb irányba vinni.

          https://www.avoiceformen.com/mens-rights/family-courts/supreme-court-hands-fathers-tool-to-fight-the-biased-family-law-system/

          Hát ennyire gáz, és nem gondolom, hogy nálunk másként gondolkodnának.

          0     0
      • A baj ott kezdődik, ha felmerül a gyanú bármivel kapcsolatban is, nincs valóban hozzáértő, pártatlan szakmai pszichológiai elit. Vagyis eleve már ez is sokuknál nemi problémát generál és akkor számít a szava, ha anyuci a kedvezményezett. Ha van véletlen, akkor nincs szava, jogosultsága, még akkor sem ha emberélet a tét, mit is emberélet, a gyerek, férfi nem számít, a nőjogok nőkre vonatkoznak.

        0     0
  3. Jajj! De ismeros sztori! Raadasul meg az anyat is Veronikanak hivjak. Csak ott egy kisfiurol van szo, es azert ennyire nem vegletes a karakter. De baszki, meg a tesztek is. Amiknek a koltseget mind az apara varrtak a vegen.

    Kar, hogy nincs kompetens jogvedo, aki ilyenre szakosodott volna. Az elvalt apak erdekvedelmi valaminek az ugyvedje engem is jol lehuzott annak idejen… Hiaba, na! A ferfiak nem szamithatnak a ferfiakra.

    0     0
    • A Férfihang Civil Társaság azon dolgozik, hogy ha bárkiben olyan kép él, hogy a férfiak nem számíthatnak egymásra, akkor az idővel megváltozzon. Egy olyan civil szervezet szeretnénk működtetni, amely már a létével is bizonyítja, hogy a férfiak igenis támaszkodhatnak a férfitársak lojalitására.

      2     0
      • Elmentem a weboldalra, de szimplán (pénzzel) támogatni, nincs mód? Kösz.

        0     0
        • Van rá mód és nagyon megköszönnénk. A nickedhez regisztrált email címre, ha megengeded és azt megfelelőnek gondolod, akkor elküldöm a szükséges információkat illetve bármikor egyeztetsz a támogatásról velünk a Civil Társaság weboldalán megadott telefonszámon és/vagy email címen.

          0     0
  4. Bevallom, egy picit szkeptikus vagyok, ezért:  “Tartásdíjat, havi 40 ezret – mivel ugye barátok voltunk – papír nélkül is fizettem, és mindig teli kosárral érkeztem. “
    Ez különös. Havi 40 ezret leperkált, de nem tudott volna velük élni? Meg aztán így mivel tudja igazolni (néhány fényképtől eltekintve), hogy a család része volt, és nemcsak néhány alkalmi találkozástól eltekintve csak évek múlva bukkant fel a gyerekét követleni, kihasználva, hogy a nő az egyedülálló anyaként mentálisan kiborult?
    Persze lehet, hogy minden úgy van, ahogy a  srác leírja, de ugye ezeket a kérdéseket teszik fel először azok, akik le akarják nyomni az ilyen és ehhez hasonló történetekben szereplő apákat.
    0     0

Szólj hozzá Te is! Minden hang számít!

Ha hozzá szeretnél szólni, akkor be kell jelentkezned!
Nem vagy még regisztrálva? Csak egy 2 perces művelet és Te is részt vehetsz a beszélgetésekben!

A hivatkozások nincsenek engedélyezve.

Támogatóink

A tárhely támogatója a Webonic.hu

Saját virtuális szerver már 2850 Ft-tól a Webonic.hu-tól

Keresés

Ajánlott írások

,,,

Cikkajánló

Leszámolás egy mítosszal

Bár számtalan érv szól az MGTOW filozófiája mellett, természetesnek tartjuk, hogy a férfiak a ...
HÍREK - Politika
A balliberális autokrácia természetrajza

Nem régen történt, hogy a magrebiek megmentője, Macron frissen megválasztott francia elnökként...
CSALÁD - Otthon
Diliflepnit kapott Pán Péter

Pán Péter-szindrómás bumeráng fiatalok habzsi-dőzsiznek a papabank támogatásával a mamahot...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Március 8. legyen Férfinap! - Egy dán egyetemista véleménye

Dánia egyik vezető médiumában, a Politiken-ben meglepő ötlettel állt elő az elmúlt hónapban, a...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Női bariton

Hello fiúk, szia lányok! - és fordítva is :) Először is, a magam és antifeminista nőtársaim...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
A prostitúció skandináv modellje

Az index vonatkozó cikke szerint: Az Európai Parlament [2014. február 26-án] szerdán az igen...
KRITIKA - Interjú
Gonzo újságírás

A Gonzo-újságírás (Gonzo journalism) szakít a hagyományos újságírás formai és kulturális k...
TÁRSADALOM - Pszichológia
Az ideális vallás

Több mint húsz esztendeje hallgatom, ahogy a modern vallástalan, vagy valláson kívüli ember me...
TÁRSADALOM - Pszichológia
Hová vezet?

Hová vezet a szélsőséges paranoia és gyanakvás? Ránk zúdul Amerikából. Munkahelyi szexuális ...
+Kiemelt cikkek
Tiltakozás az Isztambuli Egyezmény ellen

Sajnálatos módon a kormány kommunikációjában és a médiában sem kapott kellő hangsúlyt, hogy a ...
+Kiemelt cikkek
Beszélgetés Toplak Zoltán mentálhigiénés szakemberrel

[stream provider=video flv=x:/www.ferfihang.hu/webvideo/FerfihangBeszelgetes-ToplakZoltan.mp4 ...
Társadalmi kezdeményezések
Beszélgetés az Ökumenikus Segélyszervezet „Vedd észre” kampánya kapcsán

Az elmúlt év novemberében egy petícióval fordultunk az Ökumenikus Segélyszervezethez, az Ember...
TÁRSADALOM - Pszichológia
Emberség? Odafigyelés?

Két rövidke történet – mai tapasztalat. Az elsőtől kicsit elkeseredtem, a második reményt ado...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
A férfigyűlölet buborékja (The Misandry Bubble) - 1. rész

A következőkben a férfiak társadalmi szerepének értelmezésével foglalkozó "Red Pill" irodalom ...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
A gendervallás és a szégyen kultúrája

A rendszerváltás körül született nemzedék már abban a miliőben nevelkedett, mely nap mint nap ...


androfóbiaApai jogokApajogApaságCsajozáscsaládCsaládon belüli erőszakCSBEFemenfeminizmusFeminizmus - AntifeminizmusférfiférfiakférfiasságFérfigyűlöletférfi szerepekGender-ideológiagenderfeminizmusgyereknevelésHipergámiaházasságHázasság 2.0Isztambuli EgyezményKvótaMGTOWNemek harcaNemi diszkirminációnemi erőszaknemi szerepekNőzésOktatásPiros pirulapolitikapszichológiaPUApárkapcsolatRandizásRed PillszerelemszexszexualitásTársadalomválásÉletmódÖnismeret