Miért nem finnugor nyelv a magyar

Deansdale - 2017. október 22. vasárnap 15:12 - 44 hozzászólás

Ugye nem kell sokat bizonygatni, hogy a “görbe” és a “görbít” szavak egy tőről fakadnak, csak a ragozásban térnek el – így ha valaki azt állítaná, hogy a görbe szót a magyar nyelv a szláv grkeb (=aszott) szóból vette (ezt most csak hasraütésből fantáziálom a példa kedvéért, ne keressétek semmilyen szótárban), a görbít pedig a francia curbiette-ből (=kanyargós) származik, akkor joggal nézhetnénk hülyének. A Magyar Tudományos Akadémia pedig éppen ilyesmit állít, és még sokkal rosszabbat. Nézzük meg ezt egy konkrét példán, vagyis folytassuk a görbe család kifejtését immár a puszta ragozásnál egy kicsit komolyabb módon.

A magyar nyelv sok jó alternatív nyelvész szerint gyökökre épül, amikből szóbokrok nőnek ki. Az egyik ilyen gyök a G-R, ebből nagy sor szó képződött az évezredek folyamán, melyek jelentése mind egy szálig kötődik a GÖRbe forma, illetve a görbe vonalú mozgás fogalmához. A gyök közepén azért nem szerepel magánhangzó, mert a központi jelentést a mássalhangzók hordozzák, amit a magánhangzók (akárcsak a további ragok, jelzők, képzések) módosítanak, bővítenek vagy szűkítenek. A G-R gyök bokrába tartozik a GÖRdül és GURul is, ahol bár a magánhangzó megváltozott, azért látjuk és értjük, hogy a szavak és a jelentések kapcsolatban állnak egymással. Sőt, magától értetődően kapcsolódik ehhez a bokorhoz a GÖRgő, GÖRgeteg, GÖRöngy, GARat, GERezd, GÖRnyedt (tájszóval GERnye, GIRhes, GORnyadoz), GÖRcs, GURgula, GURiga is. [Akinek valami nem világos, nézzen utána az értelmező kéziszótárban.] Apró módosulással, de egyértelműen ide tartoznak a GYŰRű, GYŐR, uGAR, eGER szavaink is.

Kapcsolhatóak ide régies, ritkán használt kifejezések is, pl. a GARaboly, ami egy kerek, gömbölyű fenekű kosár, GARádics (kerítés, erről bővebben később…), GARnírung (köret, szintén később), GÖRvély (egy dudorral, daganattal járó betegség), GURdély (zug, kiöblösödés), GURIGURI (karnis). A bátrak találhatnak még további képzettársításokat is, mondjuk a GARas, GERencsér, GIRland szavak irányában, illetve a GIRo- előtaggal, ami ugye forgómozgást jelent, pl. a giroszkóp szóban. Nem állítom, hogy ezek mind egy szálig a magyar G-R szóbokor részei, de ugyanakkor nem kizárt, hogy van közük hozzá. A garnírung vagy a girland például lehet egy magyarból elszármazott szó külföldi módosulásának visszavétele, és ilyen értelemben félig-meddig külföldi eredetű, vagy akár teljesen külföldi eredetű szó is, ami csak valami fatális véletlen folytán képes szervesen kapcsolódni a magyar szóbokorhoz. Viszont ilyen kivételekből nem lehet sok, 1-2 talán létezhet, de 10-20 semmiképpen.

Eddig gondolom világos a dolog és nincs is mit kötekedni rajta, úgyhogy jöhet az első csavar, mégpedig a finnugorológusok kedvence: a hangzóváltozások. A beszélt nyelvekben vannak afféle rokon hangok, amiket nagyon hasonló száj- és nyelvmozgással ejtünk, ezért tájszólásokban, eltérő nyelvjárásokban helyettesíthetik egymást. Erre a legegyszerűbb példa, amit valószínűleg mindenki ismer, hogy sokak a “bicikli” szót “bicigli”-nek ejtik, mivel a K és G hangok rokonok. Éppen ezért a G-R bokrunkat simán tovább lehet bővíteni K-R irányba, az eredeti jelentéskör megtartása mellett – talán nem kell sokáig magyaráznom, hogy a KERek és a GÖRbe szavak jelentése rokon egymással. Amit eddig G-R gyöknek neveztem azt a szakirodalom általában K-R gyöknek titulálja, és meg is értjük hogy miért, ha végignézzük miféle bokra van:

KÖR, KERek, KERék, KERing, KERengő, KERekedik, KERet, KERít, KERítés, KERítő, KERekít, KERület, KERül, KARol, KARám, KARéj/KARaj, KARika, KARima, KARom, KARmantyú, KARó (kör keresztmetszetű, hengeres tárgy értelmében, mint a GARat vagy a KARnis), KÉReg, KORc, KORdon, KORda (övként használt kötél), KORlát, KORona, KORong, KORsó, KERámia (kerek korsó vagy edényféle amit korongozással csinálnak), KERge (lásd a szótárat), KERget, KERtel, KÓRicál, KORhad, KORnyadozik (lásd GÖRnyed), KÓRó (elgörbült, görnyedt növény), KORpa (ami a magot KÖRbeveszi, mint a KÉReg), KORty (korsóból a garatba), KORzó (aki a korzón korzózik az a körúton köröz), KÖRít, KÖRet (ami a főétel KÖRé van adva), KÖRéje/KÖRibe, KÖRül, KÖRülmény, KÖRöm, KÖRnyez, KÖRnyezet, KÖRnyék, KÖRzet, KÖRlet, KÖRönd, KÖRte, KÖRző, KURbli, KÜRt, KÜRtő.

És itt még nincs vége. A K és G hangok további rokona a H (finnugoristáink szerint így lett a finn kotából a magyar ház), így a szóbokrot lehet folytatni H-R irányba is: HORdó, HORgad, HORgaszt, HORpasz, HORpad, HERvad (horgad/görnyed), HARang, HORog, HORgas, HORgol, HORgony, HÖRpöl (kortyol), HURok, HURkol, HURka.

A PÖRög-FORog kapcsolatba már bele sem megyek, azt hiszem a fentiek bőven elegendőek az érvelésem előkészítéséhez:

Szerintem teljes joggal tételezem fel, hogy egy sápkóros óvodás is képes felfogni, ezek a szavak egy nyelvben, egymásból fejlődtek ki. A jelentésük és a hangalakjuk annyira hasonló, hogy más következtetésre nem lehet jutni – példának okáért orbitális baromság lenne azt feltételezni, hogy olyan nyelv, amiben ezek a szavak egymásból kifejlődtek nem létezik, hanem ezek egymástól független nyelvekben egymástól független szavakként a semmiből, véletlenszerűen keletkeztek, és az is csak totális véletlen, hogy a magyarban összeálltak egy szóbokorrá.

Kapaszkodjunk meg: az MTA pontosan ezt állítja.

Mivel a szóbokor bizonyos elemei már évezredekkel ezelőtt felbukkantak szerte Európában, ezért az MTA nem tehet mást, mint hogy azt feltételezi, a magyarban szervesen összefüggő szóbokrot más nyelvekből, szavanként szedtük össze, az Uráltól elindulva a honfoglalás közben, ill. azóta. Csak hogy egészen tiszta legyen: hivatalos, okleveles, akadémikus nyelvészeink szerint a KARaj szláv eredetű jövevényszó nálunk, a KARám török, német vagy szláv (de semmiképpen sem magyar), a KARima szintén szláv, a KERámia görög, a KERek/KERék viszont finnugor eredetű, a KORc francia, a KORda latin, a KORdon “nemzetközi“, a KORlát “ismeretlen”…

…és itt engedtessék meg nekem egy sort idézni a magyar etimológiai szótárból (kiemelés tőlem):

Korlát: Ismeretlen eredetű. Elsőként ‘KÖRülKERített hely, KARám’ jelentésben adatolható.

Ha ezt a szótárat valódi nyelvészek írták, akkor megeszem a kalapom.

…a KÓRó török, a KORona latin, a KORong szláv, és folytathatnám még napestig.

A mai magyar nyelvészet szerint ez az ábra:

mny-europa

Mi az Uráltól jöttünk, a nyelvünkbe a K-R szóbokor pedig szó szerint mindenhonnan. Volt belőle 3-4 elem a törököknél, ugyanannyi a latinban, szlávban, németben, stb., és itt álltak össze egésszé. Persze egy épelméjű ember, aki nem szenved kretén prekoncepcióktól, rögtön rávágná, hogy ez valószínűleg fordítva történhetett, mivel úgy ezerszer logikusabb: a szóbokor egy nyelvben fejlődött ki, és onnan szóródtak szét egyes elemei a szélrózsa minden irányába. Nyelvészeink ebbe a verzióba viszont a szó legszorosabb értelmében bele sem gondolhatnak, ugyanis nekik azt nem lehet, nem szabad. “Tudománytalan” lenne elgondolkodni, mi van ha. A finnugor eredetet vitatni tilos, és ha onnan jöttünk akkor nem adhattunk át szavakat a latinba évezredekkel ezelőtt. Így viszont az ő elméletükből hiányzik a központi elem, az a nyelv ami eredete és terjesztője volt a K-R szóbokornak. Ezt az ellentmondást a következőképpen oldják fel, és itt a wikipédiát idézem viszonylag hosszabban, a lényeget pirossal kiemelve:

körkör-karika-kerít-kert-kerék-kerek-király-korong-korona-körte-köröm-kürt-kurta-kar-kereplő, gördül-gurul-görbe-görcs-gyűrű, húr-hurok-horog-hordó-hurka – eddig a szókezdő hang grimmi változatossága. Azonban ettől eltérő hangváltozás is megfigyelhető ugyanebben a szóbokorban: a farforog, ferde, fúrpörög, pereg szavak szintén körmozgással, vagy köralakkal kapcsolatos szavak.

E szóbokor kifejezetten nemzetközi (vándor) szógyökre épült: Kör (ahol a jelentés nincs kiírva, ott kör) – sumér ḫ.r (poliszemantikus, egyik jelentés-csoportja körkörbe, stb.), gurkur (= hajlít, görbít, teker), gar és kar (= bekerít, keret), kurkur (= görbít, görbület), héber kikkar (= korong), etruszk carsi (= korsó), perzsa gard (= körforgás), óind čŗt-kŗt (= fonni és csomózni), tibeti khorkhorlo (= kerék), tadzsikgurd, görög kirkosz (= körkarika), gurosz (= kerek, guruló) és gyro (= teker, csavar), kyrte (fonadék), latin circulus és circum (körben, valamint corona, carica, curvus, gyrus, cratus, stb.), currit (= keresztül), currus (= szekér – „kerekes”), gurges (= görgeteg), gót gard (= karám), angol circle (továbbá carcurved, stb), német Kreis, Schraube (= csavar), ófelnémet Gurtil (= öv) és Hurd (= fonadék), orosz krug, török küre (= gömb és tekerle (= kerék), ujgur xarosztják korek (= kerek), finn keri (= kerület) kiereä (= kerek), vogul ker (= körüljár),mongol kürdü, gurbaji (= tekeredik, csavarodik, görbül)

Tehát a térképemet ki kell egészíteni, mert úgy tűnik még több helyről szedtük össze a bokrot. Mondjuk ez a felsorolás nekem különösmód a hunokat juttatja eszembe, talán mert a keltáktól a sumérokon át a mongolokig sokmindent felölel, amihez általában a hun jelző szokott képzettársulni. A lényegen ez viszont semmit nem változtat: itt van ez a “nemzetközi”, “vándor” szóbokor, ami a magyarban többtucat, ha nem többszáz ágat növesztett, más nyelvekben viszont alig néhányat, és azokat is össze-vissza, következetlenül. Sőt, sokszor egyértelműen hamis a kapcsolat – például ha a szláv krám-ot tekintenénk a magyar karám szó eredetének, akkor a hülye ősmagyarok miért egy szatócsbolt, limlom jelentésű szóból faragtak maguknak jelzőt egy olyan KERítésre, amivel az állataikat KERítik KÖRül? A szlávok nem értik a kapcsolatot krám (=szatócsbolt) és a kraj (=valaminek a széle) között, náluk ezeknek semmi köze egymáshoz, se nyelvészetileg, se logikailag. Ugyanez elmondható a góttól a héberen át az oroszig minden egyes nyelvre, kivéve a magyart. A magyarban egy kis logikával tökéletesen megérthető, hogy mi a közös a karám és a karaj, a horog, a karika és a gurul szavakban.

A magyar nyelvtudomány megcsúfolása mellett további tragédia az MTA hülyeségében még az, hogy a nemzetközi nyelvészetet is megtorpedózza. Egy megcáfolt és lehetetlen elmélethez ragaszkodva elutasítják még a gondolatát is annak, hogy más nyelvek esetleg a magyarból vettek át valamit, így amikor a nemzetközi nyelvész szakma kapcsolatok után kutat, a magyar szálat eleve elvarrják. Ha teszem azt egy német nyelvész a Kreis szó eredetét keresi, és véletlenül meg szeretné vizsgálni a magyarból való átvétel lehetőségét, tízből tízszer az MTA-hoz fordul információért, akik elküldik a halál f*szára azzal, hogy a magyarok akkoriban itt sem voltak, finnugorok vagyunk, később jöttünk és mi vettünk át mindent másoktól. Szerencsétlen német nyelvészünk pedig elfogadja ezt, mert hát milyen okon vagy jogon akarná felülbírálni a magyar nyelvvel kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémiát? Tovább keres tehát más kapcsolatokat, és olyan hülyeségekre kell kilyukadnia, mint hogy valami “vándor gyök”. Nem vándor az, csak le van hazudva a térképről a nyelv, amiből származik.

Pedig minden más tudományág – elsősorban is a genetika – arra mutat, hogy bizony őslakosok vagyunk itt, tehát a nyelvünk itt lehetett már évezredekkel ezelőtt is, és a frankoktól a törökökig mindenki átvehette tőlünk a K-R szóbokor egyes részeit. Ha megengedjük a feltételezést, amit a szegedi kutatók vizsgálata is alátámaszt, hogy a hunok rokonai vagyunk/voltunk, akkor a hunok révén a nyelvünk nyugodtan eljuthatott akár Tibetig is. Nincs ebben semmi logikátlan, sőt, nagyságrendekkel ésszerűbb, mint a finnugorista ostobaság.

A K-R szóbokor eredete nem csak a hivatalos magyar, de a nemzetközi nyelvészetben is egy ásító fekete lyuk, amit azzal lehetne betömni, ha visszatennénk a magyarságot és történetét az eredeti helyére. Amíg az akadémia ragaszkodik a finnugor sületlenségekhez, addig e téren nem lehetséges előrelépés.

Zárszóként arról, hogy akkor mi is van valójában a magyar-finnugor rokonsággal. Ahogy már többször is leírtam, minden valószínűség szerint volt valamilyen kapcsolat, épp csak a legkevésbé sem abban a formában ahogy az MTA állítja. Ahogy máshova, úgy a finnugor nyelvekbe is adhattunk át szavakat – ettől a magyar nyelv a legkevésbé sem válik finnugor eredetűvé. A világ összes finnugoristája együtt sem tudja megcáfolni semmilyen ténnyel vagy adattal annak a lehetőségét, hogy a nyelveink kapcsolata az ő oldalukon volt átvétel, részünkről pedig átadás. Ez megmagyaráz minden egyezést és hasonlóságot, ugyanakkor sok más dolgot is, amit a hivatalos finnugor elmélet nem képes (pl. a K-R gyök létét és eredetét). Ilyen értelemben a “mi adtunk át nekik dolgokat és nem fordítva” elmélet mindent tud amit az MTA-féle finnugorista elképzelés, és még jóval többet is. Ennek fényében igen különös, hogy az MTA szakértői ezzel a lehetőséggel egyáltalán nem foglalkoznak – pedig magyar nyelvtudósokként hivatali kötelességük lenne, ha már személyesen nem is érdekli őket.

Aki szakmájaként foglalkozik a magyar nyelvvel, annak a szóbokrok elméletével igen hamar találkoznia kell, és a magam részéről biztos is vagyok abban, hogy hivatalos tudoraink mind egy szálig tisztában vannak az itt leírtakkal. Hirdették ezt már mások is, képzettebb és tanultabb emberek is mint én, de semmi nem számított, a hivatalos álláspontot nem tudták kikezdeni. Sajnos nyilvánvaló, hogy hivatásos nyelvészeink tudatosan és következetesen hazudnak, mert annyira hülyék nem lehetnek, hogy elhiggyék a saját aberrált elméleteiket a vándor gyökökről és egyéb marhaságokról. Aki képes olyasmit a felnövekvő magyar gyerekeknek tananyagként kiadni, hogy a girbét a  németektől vettük, a gurbát a törökből, a görbét meg a latinból, az nem ostoba, hanem a magyar nyelv tudatos ellensége.


Címkék: , ,

Az egyéni szerzői név alatt megjelenő cikkek nem a Férfihang.hu szerkesztőségének egységes állásfoglalását, hanem elsősorban a szerzők egyéni véleményét hivatottak kifejezni, bemutatni; céljuk sok esetben mindössze a vita, párbeszéd kezdeményezése a művészi provokáció eszközével. Az írások közlésére a véleményszabadság és a médiapluralizmus érvényre juttatásának igényével kerül sor. A Férfihang.hu szerkesztőségének, moderátorainak elsődleges feladata a vonatkozó törvényi keretek és a jóízlés kívánalmainak betartatása.
4 votes, average: 5.00 out of 54 votes, average: 5.00 out of 54 votes, average: 5.00 out of 54 votes, average: 5.00 out of 54 votes, average: 5.00 out of 5 4 olvasó átlagosan 5.00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

A cikk megjelent a Művészet - Kultúra, Tudomány - Technika rovatban.


Hasonló témájú cikkek:


Az elnyomott nők hangja

Egy olasz hölgy, bizonyos Lucrezia Marinella könyvet írt az alábbi címmel: "A nők nemessége és kiválósága, valamint a férfiak hibái és bűnei&...
Tények, okok

A feministák túlnyomó többsége szentül meg van győződve a saját igazáról - azt hiszem ezt nem kell különösebben bizonygatnom. Akik kívülállóként n...
A magyarság nyelvészete

Animebj volt olyan kedves és belinkelte a finnugor nyelvrokonságról szóló wikit, amit - micsoda egybeesés - pont a minap tanulmányoztam. Tökéletes...
A magyarság története

A magyarság történetét vizsgálták már sokan sokféle indíttatásból, amelyek közül én egyetlen egyet tartok elfogadhatónak: az igazság kiderítését. ...
Na már megint a magyar őstörténet...

Úgy tűnik tényleg nagyon kevés értelmes téma van, és ezeknek muszáj ciklikusan visszatérnie, különben a média forgalma visszaesne a töredékére. A HVG ...


Hozzászólások a Facebook-on keresztül
Hozzászólások (44) Hivatkozások (0)
  1. “az MTA szakértői ezzel a lehetőséggel egyáltalán nem foglalkoznak – pedig magyar nyelvtudósokként”

    Na azok oszt magyarok.

    1     0
    • Ott alapfeltétel a magyarellenesség.
      Amúgy már rég bebizonyosodott, hogy semmi közünk azokhoz a halszagú, iszákos finnekhez és már a kezdetektől fogva kamu az egész, erre csak erőltetik ezt a baromságot.

      1     0
  2. Vándor gyök :-). Ez jó. Nem ismertem, biztos azért mert nem vagyok olyan magasan képzett, mint egy MTA nyelvész.

    Én egyébként simán el tudom képzelni, hogy a hülyébbek – tehát a többség – elhiszik ezeket a sületlenségeket. Gondold el, hogy genderszakosból is van egy rakás. A férfiak meg a nők egyformák.

    Az emberi rasszoknak eltér a bőrszíne meg a farokmérete, de az IQ-ja csakis egyforma lehet.

    A hivatalosságok által oktatott égbekiáltó hülyeségeket napestig lehetne sorolni, és mind komolyan veszik a megfelelő szakágak képviselői.

    0     0
  3. A magyarság tekintetében is három szempont alapján kellene vizsgálni az eredetet, genetikai, kulturális és nyelvi alapon. Sem genetikus, sem kulturális alapon nincs közünk a finnugorokhoz és nyelvi alapon is minimum vitatható a dolog.

    0     0
    • Az, hogy van pár szó a magyar és a finn nyelvben, amelyek hasonlítanak egymáshoz, de teljesen mást jelentetnek még nem jelent semmit.
      Pl. katona

      0     0
      • Leginkább a nyelvünk törzsszavainak a származása körül van az igazi polémia de nem vagyok otthon a témában. No meg persze hangtani és nyelvtani bizonyítékok. A gond ott van hogy ezen kívül semmi sem. Valójában minden más tudományág eredményeit másodlagosnak tekintve egyedül a nyelvészetre hagyatkozva rajzolják fel az őstörténetünk állomásait. Persze az építmény egyre inkább repedezik ahogy egyre több régészeti, genetikai bizonyíték kérdőjelezi meg.

        0     0
  4. Találtam egy könyvet amerikai szerzőtől elég nehéz olvasmány csak belelapoztam.Az elején még ugorok vagyunk a függelékben már esetleg sumér eredetűek.De a finnugor verziónál is azt fejtegeti hogy inkább innen arrafelé történt a kiáramlás nem pedig a tajgától errefelé. A könyv írása óta a genetikai vizsgáltok is ezt támasztják alá.

    http://mek.oszk.hu/02600/02612/02612.pdf

    Ahhoz ,hogy változás legyen egy  nagy formátumú nyelvész(finnugorista) szaktekintély kéne .Olyan emberi nagysággal aki képes volna beismerni ,hogy mindaz amit eddig tanultak oktattak róla politika volt, tudománytalan tévedés.Ha nem is mondanának önként le a doktori címről legalább a tudományt engednék be erre a területre.A finnugor elmélet nagyobb tabu mint a holokauszt! A magyar a nyelvészek szerint nem a kis nyelvek közé tartozik. Kérdésem, hogy van-e a világon még bármilyen nyelv amelyiknek ilyen kicsi a saját eredeti szókincse amelyik mindent csak átvett mégis fennmaradt úgy ,hogy  másik állítások szerint a magyarok nem is magyarok, a vezetőik kazárok voltak stb.

     

    0     0
  5. A téma jó.

    A gond ott kezdődik, hogy a legtöbb nyelvésznek igen korlátozott az eszköztára, főleg mert “bölcsészek”. Lát valami apróságot, leírja, és rögtön a perdöntő bizonyítékok sorába teszi. Holott csak egy békafingot talált a viharban.

    Ugye nem kell mondanom, hogy már a nyelv is csak a töredéke az emberi kommunikációnak. Az írott nyelv is sokmindent lemetsz. Ez utóbbi is legalább két részből áll: szavak és nyelvtan. Ezek után a másodlagos, harmadlagos jelentések, melyek nemcsak a szavakban, hanem a nyelvtani elemekben is megvannak.

    Nem találkoztam még olyan nyelvésszel, aki megfelelő komplexitásában átlátta volna a nyelvek fejlődését, kölcsönhatását, vándorlását. Csak ez a csökött agyú bites hozzáállás: finnugorok vagyunk-e vagy nem !? Igen, vagy nem?

    Megköszönném, ha felvilágosítana valaki abban, hogy miben hasonlít és miben nem hasonlít a magyar a többi nyelvcsaládhoz. Itt most nem csak szókincsre gondolok, hanem szóképzésre, mondatképzésre, esetleg általam nem ismert írott elemre, hangsúlyozásra, hangszínjátékra, ritmusra, dallamra, esetleg általam nem ismert hangelemre, és egyébb nemverbális eszközre: mimikára, gesztikulációra, stb (ugye ez utóbbi elvileg a kommunikáció 80%-a …).

    Nem találtam még olyan nyelvészt, aki ezeket megfelelően átlátva el tudta volna nekem mondani.

    A jelenlegi véleményem: 1000 éve “vagyunk” itt, ami alatt akkora volt a technológiai és kultúrális fejlődés, hogy a szókincselemzést teljesen irrelevánsnak tartom. Hangsúlyozásban, mondatszerkezetben viszont a finnet látom a legközelebbinek.

     

    0     0
  6. “Csak ez a csökött agyú bites hozzáállás: finnugorok vagyunk-e vagy nem !”   

    Nem lenne ez olyan létkérdés ha nem kapcsolódna hozzá annyi  a józan észnek ellentmondó dogma vagy inkább szándékos hazugság.(legalábbis felőlem akár finnugorok is lehetünk de bizonyítsák be)

    “A jelenlegi véleményem: 1000 éve “vagyunk” itt

    Inkább 10000 vagy még több bár ezt “csak” a genetika igazolja.

    “Hangsúlyozásban, mondatszerkezetben viszont a finnet látom a legközelebbinek.”

    Azt azért kifejthetnéd ,hogy mi alapján.

    0     0
    • Én teljesen nyitott vagyok arra, hogy a jelen véleményemet megváltoztassam. De a tancinéni elég meggyőző volt anno magyarórán.

      Az ilyen típusú hozzászóláson pedig csak nevetni tudok: “Inkább 10000 vagy még több bár ezt “csak” a genetika igazolja.” Mert a nyelvünk alapján nem ide valósiak vagyunk .. ezt remélem nem kell magyarázni.

      Mi lenne, ha inkább valami hivatkozást mondanál, akkor talán hitelesebb lennél.

      Aztán pedig iparkodva sorolnád a tényeket. A tények ismeretében tudunk beszélgetni.

      0     0
      • Deansdale pár másik cikkében írt forrásokat arra, hogy genetikailag semmi közünk nincs a finnugorokhoz. Az elején érdemes kezdeni, utána jöhet a többi. Tessék: http://www.ferfihang.hu/tag/magyarsag/
        Igen, bizony úgy néz ki, hogy legalább 10-12ezer éve valóban itt vagyunk.

        Ami meg biztos: Genetikailag lópikula közünk nincs a finnugorokhoz.
        Még akkor sem, ha a tancinéni oly’ meggyőző is volt anno, pláne magyarórán (ahol ugye valószínűsíthető, hogy tancinéni nem beszél finnül, viszont frankón bemagolta ő is a sokat erőltetett finnugor elméletet és lelkesen adta tovább). Az összes vizsgált uráli emberben megtalálható a TAT jelű gén, míg ugyanez egyetlen magyarban sincs jelen. Ez nem bölcsészet, amit lehet így is, meg úgy is csűrni, hanem bizonyítható tudomány: genetika.

        És végül: Logikusan mondhatjuk, hogy ha genetikai rokonok nem vagyunk a finnugorokkal, akkor jó eséllyel a nyelvünk sem tőlük származik. Legalábbis elég hülyén venné ki magát, ha semmilyen genetikai rokonság nem lenne két olyan nép között, amelyek nyelve egy tőről fakad. Ennyi erővel a niger-kongói kirundi is lehetne nyelvrokonunk.

        3     0
        • téged meg mikor engedtek le a szájkosárról?

          nyelvrokonságról beszélünk, nem? nem pedig biológiai rokonságról.

          “logikusan mondhatjuk, hogy … ” van erre bármiféle bizonyítékod a saját pici agysejteid pengeélesnek kívánt nyiszálásán kívül?

          Eh?

          0     0
          • A nyelvet emberek beszélik, biológiai lények.Nagyon nagy valószínűséggel az egy nyelvet beszélőknek egy közösségben is kell élniük főleg a nyelv kialakulása alatt.Persze ha ők ott voltak mi meg itt  attól még internetről megtanulhatták…..

            0     0
            • akkor barátom a rómaiak sok embert kiírtottak, mert van egy csomó ország, ahol nagyon hasonlítanak egymásra ezek a nyelvek. tudtad, hogy a közvetlen szomszédunkban olyan emberek élnek, akiknek az ősei az olasz félcsizmán éltek? elmentek ide-oda, kiírtották a népeket, és betelepítették a saját telepeseiket.

              0     0
          • Nem volt rajtam szájkosár, ne magadból indulj ki.

            .

            Ha egymás mellett él két nép, akkor szoktak párkapcsolatok kialakulni a kettő között. Ergo genetikailag is kellene, hogy legyen némi kapocs. Még sincs semmi. Ha nincs genetikailag semmi kapcsolat a kettő között, akkor nyelvi szempontból sem valószínű, hogy bármi lenne. A nyelvi rokonság alapja, hogy genetikailag is legyen némi rokonság. Ugyanis amikor emberek beszélnek egymással, akkor nem csak beszélgetni szoktak, hanem mást is csinálnak. A szavakat is úgy tanulhatják el. Máshogy ez nem megy, akár odavándorlunk, akár nem. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az egyik meghódítja a másikat. A hódító a meghódított néppel szaporodik (a férfiak megdugják a meghódított nép leányait – ez már csak szokásuk, lásd a rómaiak, stb.).

            Noshát akkor a te elméleted szerint:
            - Odamentünk innen a finnugorok mellé, mert gondoltuk, ott jobb lesz.
            - Ők átadták a nyelvüket (a finnugor elmélet szerint az alapszavakat vettük át tőlük – ergo mi előtte nem is beszéltünk). Nyilván egy vándorló nép nem rendelkezik alap szókinccsel. Csak megyünk a nagy büdös pusztában egymás mellett, szótlanul bandukolva. Majd mikor odaérünk, megtanítanak minket beszélni. … Lehet, épp ezért vándoroltunk oda. Mert mifelénk a kutya se beszélt még. Valami nyelvtanfolyamot indíthattak akkoriban a finnugorok, mi meg beiratkoztunk gyorsan. :)
            - Eközben persze fikarcnyit sem szaporodtak velünk. Éltünk egymás mellett jópár évszázadig, talán évezredig is, elkértük a nyelvkönyveiket, megtanultunk beszélni, de semmi egyéb. A mi fiúink nem dugták az ő lányaikat és az övék sem a mieinket. … Biztos csúnyák voltak. De legalább szépen beszéltek, úgyhogy a finnugor szótárat azért csak kölcsönkértük tőlük. :)
            - Majd utána mi jól eljöttünk onnan, mert meguntuk a sózott halat, és már beszélni is megtanultunk. A finnugor nyelvtanfolyam a vizsgák után véget ért.
            /Esetleg még lehetőség, hogy mikor mi odamentünk, akkor az egyébként roppant harcias finnugorok – ha már ott voltunk – gyorsan meghódítottak minket. Így élték ki a hódítási ösztöneiket. Utána ránk kényszerítették a nyelvüket, majd később mi leléptünk onnan. Ja és közben ekkor sem szaporodtak velünk. Ez is roppant logikus ám!/

            Kérlek, mesélj még! :)
            /Ja, üdvözlöm a tancinénit. Nagy hatással lehetett rád… :) /

            2     0
            • A törzsszavaink egy tekintélyes részéről nem lehet eldönteni az eredetét. Ezekről egy finnugrisztikus egyértelműen a finnugor eredetet állítja, míg egy turkológus számára török lesz.

              Valamikor a török eredetet vallók voltak a váron belül és a finnugorosok ostromoltak. Akkoriban szinte kizárólag a nyelvészet volt az egyedüli tudomány amely a magyarság őstörténete kapcsán mondani tudott valamit hiszen írásos források nem voltak, régészeti feltárások sem a térségben, genetikáról és hasonlókról nem is beszélve.

              Ma megfordult a trend, a finnugoros MTA van egyre nagyobb ostrom alatt. Aki egy kicsit ismerős tudja hogy a tudományos (nem természettudományok) életben kihalásos alapon mennek a dolgok. Így lesz ez ennél is. Az mindenesetre reménykeltő, hogy a finnugrisztika képzés lassan megszűnőben van, nem lesz utánpótlás. Másrészt igazi tudományos karriert az elődök munkájának lerombolására (no jó, “meghaladására”) lehet építeni, legalábbis a történészeknél biztosan.

              0     0
              • “A törzsszavaink egy tekintélyes részéről nem lehet eldönteni az eredetét.”
                Ezért is kéne kutatni, nem pedig kinyilatkoztatni (egyik részről sem).
                /Megj.: Az a verzió miért nem merül fel az okosakban, hogy esetleg mi is alkothattunk magunktól szavakat? Miért kell mindenáron ahhoz ragaszkodni, hogy minden kifejezést átvettünk? Akiktől átvettünk, ők tudtak alkotni szavakat, mi meg nem voltunk rá képesek? Szentségtörés lenne azt mondani egy kifejezésre, hogy az eleve a mienk? :) /

                “Valamikor a török eredetet vallók voltak a váron belül és a finnugorosok ostromoltak.”
                Tudomásom szerint úgy az 1700-as évek végétől szinte kötelezővé vált a finnugor verzió, azelőtt meg nemigen kutatott ilyet senki.
                Mikor volt ez a török eredetes rész és kik támogatták?

                “hiszen írásos források nem voltak”
                Pedig volt jópár. Csak a finnugor verzió azokat, avagy azokat a részeket, amelyek számára kellemetlenek voltak, az asztal alá söpörte egy kézlegyintéssel.
                Pl.:
                Paulus Diaconus, Szent Wandergisiliusi kolostor 877. évi évkönyve, Fuldai évkönyvek, Bölcs Leó, Bíborbanszületett Konstantin, Hinkmar érsek, Marvazi, Al-Dzsajháni, Abu l-Fidá, Ibn Haukál, Ibn Ruszta, Maszúdi, Nikolaosz Misztikosz, Hérodotosz, Nesztor krónika, Mahmúd Terdzsüman, Madzsar Tarihi, stb. stb. stb.

                Kismillió egykori írásos forrás. Pl. nagyon sok (nyugati és keleti is) leírja, hogy hun=avar és hogy avar=ungari, illetve avar=magyar. Persze ezeket a finnugor-pártiak lesöprik, hogy a nyugatiaknak minden keleti nép azonos volt és nem tudtak különbséget tenni köztük (nyilván hülyék voltak mind). De akkor a magyar források, amelyek egybevágnak velük, miért nem hitelesek? Anonymus vagy Kézai Simon, akik szintén leírják, hogy a hunokkal azonosak vagyunk (avagy rokonok), illetve hogy a székelyek a hunok itt maradt maradéka, akik vártak ránk. De ugyanezt írják le az arab és török írások, valamint a bizánci források is. (Nyilván ők sem tudták megkülönböztetni a keleti népeket – azokat, amelyekkel hol szövetségre léptek, hol harcoltak ellenük. … Csak vajon akkor honnan tudták, hogy melyikhez kell küldeni a követet, és melyiket kell legyilkolni. :) )

                Szóval bőven voltak források, amik között lehetett kapirgálni. Csak ha a finnugor elmélettel nem vágott egybe, akkor nem vették figyelembe. Pedig érdemes lenne elfogultság nélkül kutatni ezt.

                0     0
                • A szókészlet halmén már sok évtizede kapirgálnak, amit lehetett kihoztak belőle.

                  Kőrösi Csoma Sándor és Vámbéry Ármin biztosan. Utóbbi életrajzában utána lehetne nézni a korabeeli viszonyoknak.

                  A hivatkozott források IX. századiak. A magyarság őstörténetével kapcsolatosan nem sok támpontot nyújtanak.

                  Az első kommentemben már leírtam hogy nem lehet egy oldalról megközelíteni a kérdést, egyszerre kellene vizsgálni genetikai-, nyelvi- és kulturális alapon. Ha bármelyiket végigvisszük a többihez képest eltérő eredményt kapunk.

                  Arról a tényről már nem is beszélve hogy a honfoglalás korában itt élő lakosság meglehetősen heterogén volt. Szóval ez egy örök történet. Persze vannak meggyökeredzett ostobaságok, amelyeket azok egyértelmű lehetetlensége miatt alapban cáfolni kellene.

                  0     0
                  • “A szókészlet halmén már sok évtizede kapirgálnak, amit lehetett kihoztak belőle.”
                    Ha elfogult emberek csinálták, akkor korántsem gondolom, hogy minden ki lett belőle hozva, amit lehetett. (Pláne ha még van olyan, aminek az eredetét nem derítették ki.) Nem beszélve arról, hogy voltak már (nem csak az őstörténet-kutatásban), akik megmondták, hogy most már mindent tudunk, az egész letudva, léphetünk tovább. … Majd kiderült, hogy mégse.

                    “Vámbéry Ármin biztosan.”
                    Jogos.

                    “A hivatkozott források IX. századiak. A magyarság őstörténetével kapcsolatosan nem sok támpontot nyújtanak.”
                    A források csak egy rövid kiragadás volt a sok szerző közül. És van köztük nem csak IX. századi, hanem ógörög és longobárd származású is, valamint a honfoglalás előtti arab. De írhattam volna kínait is, vagy hun korabeli rómait is (Priszkosz rétor, stb). Csak párat szemezgettem. Támpontot pedig éppen ezek nyújthatnak, mivel ezeknél nemigen feltételezhető részrehajlás sem a török, sem a finnugor, sem más elmélet felé. Külön fontos, hogy nagy többségük igencsak egybevág egymással, holott más-más korok, más-más helyszínek és kultúrák tagjai írták, más-más megfontolásból. Támpontnak tökéletesek – ilyen szempontból a legjobb írásos források. Butaság lenne lesöpörni az asztalról és nem figyelmbe venni egy kutatás esetén. Ja és egyöntetűen egyik sem említ finnugor eredetet vagy nyelvet, ami megint sokatmondó.

                    “egyszerre kellene vizsgálni genetikai-, nyelvi- és kulturális alapon”
                    Ezt én is így gondolom.
                    Ugyanakkor ha adott egy tény – miszerint genetikai kapcsolatunk nincs a finnugorokkal – akkor legalább azt a részt kivehetnénk innentől az oktatott őstörténetünkből, hogy finnugor eredetűek lennénk. És végre  elkezdhetnénk végre kutatni más irányban is. Mivel a genetika sokkal jobban és könnyebben bizonyítható, mint mondjuk a nyelvészet (ami sokkal megfoghatatlanabb és szubjektívebb), így érdemes lehet avval kezdeni a kutatást, kiegészítve a többivel.

                    “a honfoglalás korában itt élő lakosság meglehetősen heterogén volt”
                    A források és régészeti lehetek szláv és avar(?)+székely(?) lakosságot írnak, plusz az itt lévő hódítóként délen jelen lévő bolgárokat. Elég jól behatárolható csoportok és jól megkülönböztethetőek egymástól. A genetikai bizonyíték (magyarok legközelebbi rokonai) esetében pedig ugye a mai horvátot és lengyelt + ukránt nevezik meg legközelebbi genetikai rokonainknak (a ma élők közül). Ergo a honfoglalás kori szláv beleillik a képbe. És ha feltételezzük a (rengeteg forrásban meglévő) avar=magyar dolgot, akkor azzal sincs olyan nagyon növelve a sokszínűség. A bolgárokat meg ugye kiebrudaltuk innen, így sok vizet nem zavartak. Aki maradt beolvadt – és genetikailag tőlük sem állunk olyan messze. Főleg nem olyan messze, mint a finnugoroktól.
                    Volt még más is annak idején errefelé?

                    0     0
                    • Az említett és utalt forrásokból sosem fogsz választ kapni azokra a kérdésekre, amikről beszéltünk. Abból legfeljebb kulturális azonosság deríthető fel (amiben viszont nem sok vita van) másrészt az akkori kor emberei nem történészek, történetírók vagy valamiféle tudományos dokumentálók voltak.

                      A heterogenitást a honfoglaló magyarság tekintetében értettem leginkább. Nem tudjuk hogy a törzsszövetség akkori részeinek milyen saját múltjuk volt, nem tudjuk mennyien voltak, mekkora népességre települtek rá. Még az olyan rejtélyes megnevezésekkel, mint fekete magyarok sem tudunk mit kezdeni.

                      Milyen módon érhetőek tetten mai kultúránkban a keszténység előtti gyökerek? Mennyiben tekinthető előzménynek a kereszténység előtti kultúránk a mai önmagukat magyarnak valló népesség kultúrájában. Sorolhatnám mert ezer és ezer kérdés van, amelyekre valójában nincsen objektív válasz.

                      Az igazság az, hogy nomadizáló népeknél egyszerűen butaság a nyugati (pláne mai) viszony- és fogalomrendszerben gondolkodni. Mai definíciókkal sosem fogjuk leírni az akkori népesedési viszonyokat, leszármazást, miegymást.

                      0     0
                    • “Az említett és utalt forrásokból sosem fogsz választ kapni azokra a kérdésekre, amikről beszéltünk.”
                      Annyi választ, mint a nyelvészettől, simán. Még többet is.
                      Ne felejtsük el, hogy azok az emberek éppen abban a korban éltek. míg a nyelvészek most, több ezer év távlatából próbálják meghatározni, mi is volt ott és akkor. És attól, hogy frankó diplomája van, még nem jelenti azt, hogy az akkor élt ember hülye lett volna.

                      “A heterogenitást a honfoglaló magyarság tekintetében értettem leginkább. Nem tudjuk hogy…”
                      Ha nem tudunk semmit róla, akkor honnan tudjuk, hogy heterogén volt?

                      “Mai definíciókkal sosem fogjuk leírni az akkori népesedési viszonyokat, leszármazást, miegymást.”
                      Bízzuk hát rá azokra, akik akkor éltek. Vagy legalábbis vegyük figyelembe a kutatásnál.

                      A legszerencsésebb talán az lenne, ha előbb a genetika és a régészet eszközeit vetnénk be, mivel ezek a leginkább objektívek. Utána ha ez megvan, az alapján már a nyelvet is könnyebb beazonosítani és a korabeli írásokat is könnyebb megérteni. És végül így fogja kiadni a végeredményt.

                      Teszem azt nyelvkutatás:
                      Most mondjuk egy finnugorista nyelvész azt mondja egy szóra (legyen a “KAKI”), hogy az finnugor eredetű. A török verziós töröknek mondja az eredetét. Utána vitázunk, de érdemi bizonyíték lóf@sz se, mivel ez erősen tartalmaz szubjektív elemeket is. Ráadásul kiegészül azzal is, hogy nincs az a nyelvész, amelyik mindegyik nyelvben eléggé benne lenne, elég jól ismerné mindet. Így nyilván kihagy részeket. Teszem azt a KAKI szónál kiderül, hogy ugyan valóban megvan egy verziója (SZAR) a finneknél, meg egy másik (FOS) a törököknél. Mindkettőnek lehet igaza (és lehet, hogy nem is beszélnek egymással, mert a finnugorista a germán nyelvésszel egyeztet 20ezer kifejezést, a törökös meg a bolgárral másik 15ezret). Most akkor melyik eredetű? Török? Finnugor? Esetleg ők mindketten tőlünk tanulták és mindkettő magyar (sumér, ősturáni, szíriuszi)?
                      Vagy csak simán az adott szó még akkor alakult ki, amikor még épphogy bejöttünk Európába (40ezer éve) és ezek a népcsoportok ősei még nem is váltak szét? (Hiszen nyilvánvaló, hogy egy vadászó-gyűjtögető csoportnak már bizony van valamilyen nyelve, még ha pattintott kőeszközöket is használ a szerencsétlen. Miért ne eredhetne a szavak egy része már abból az időből?)
                      A nyelvtudomány nem tud mit mondani. Egyetlen nyelvész sem fogja hitelt érdemlően megmondani az őstörténetünket a nyelv alapján. Erre leginkább a régészet meg a genetika fog választ adni. A nyelvtudomány inkább csak profitálni fog belőle, esetleg jobb esetben kicsit kiegészítheti azt.

                      0     0
                    • “Ha nem tudunk semmit róla, akkor honnan tudjuk, hogy heterogén volt?” – Minden törzsszövetség az volt. A nomadizáló kultúrák sajátja hogy egy központi magnépesség köré számos különböző státuszú egyéb származású népelemet is összefog (ez így volt a szkítáktól a hunokon keresztül a mongolokig mindnél). A vérszerződésünk legendája is arra utal hogy nem közvetlen rokonságban levő törzsek szerződtek. A betelepülők szállásterületei (azok központi vagy perifériális helyzete) is különböző státusú törzsekre, nemzetségekre utalnak.Meg gondolom egy szakember még mondana egy rakás példát. Két eredetmondánk van, az egyik sztyeppei, a másik erdei környezetre utal stb.

                      “A nyelvtudomány nem tud mit mondani. Egyetlen nyelvész sem fogja hitelt érdemlően megmondani az őstörténetünket a nyelv alapján. Erre leginkább a régészet meg a genetika fog választ adni.” – Ezért írtam azt fentebb hogy a jelenlegi magyar őstörténetet a nyelvészet alapján kreálták és éppen az újabb régészeti bizonyítékok és genetikai kutatások teszik lassan a sírba.

                      0     0
                    • “Minden törzsszövetség az volt.”
                      Honnan tudjuk?

                      “A nomadizáló kultúrák sajátja hogy egy központi magnépesség köré számos különböző státuszú egyéb származású népelemet is összefog (ez így volt a szkítáktól a hunokon keresztül a mongolokig mindnél).”
                      Továbbra is: honnan tudjuk?
                      Épp te írtad, hogy nem tudunk semmit róluk. Ezt meg éppen véletlenül mégis?

                      “A vérszerződésünk legendája is arra utal”
                      Érdekes, hogy ilyenkor hirtelen hitelesek lesznek a korabeli források, de még a legendák is… :)
                      /Egyébként a vérszerződés éppen azt mutatja, hogy rokon népek voltak. De a félnomád népek törzsei egymástól függetlenek voltak mindig is. Hiába voltak egymással kapcsolatban, hiába voltak rokonok, sokszor még együtt is működtek, mégis önállóak voltak. Ezért kellett a szerződés. Ezzel a törzsfők elfogadták azt, hogy egy ember irányítja őket. És hogy honnan lehet tudni, hogy közvetlen rokonságban voltak? Hát onnan, hogy a kabar törzsekkel nem kötöttek vérszerződést, holott azok is velünk jöttek be. Ergo tökéletesen tudták, hogy az már nem olyan mértékben rokon. A mongolok is összejöttek egy nagy bandába, de a nagy banda mind rokonnép volt. A nem rokon népekkel, akik mellettük voltak, nem ‘szerződtek’, hanem rabszolgaságba hajtották./

                      “Két eredetmondánk van, az egyik sztyeppei, a másik erdei környezetre utal”
                      Erdei környezet???
                      Melyik eredetmonda ez?

                      0     0
                    • Kérdéseid kapcsán keress rá a neten. Már wiki szintjén is egyértelművé válik a dolog.

                      A csodaszarvas eredetmonda erdei környezetre utal.

                      0     0
                    • “Kérdéseid kapcsán keress rá a neten. Már wiki szintjén is egyértelművé válik a dolog.”
                      Tehát akkor nincs rá válaszod, csak kinyilatkoztattál. Értem, világos.

                      “A csodaszarvas eredetmonda erdei környezetre utal.”
                      Attól függ, mit értünk erdei környezet alatt.
                      A csodaszarvas mondában Hunor és Magor lovon üldözik a szarvast (máshogy egyébként is elég nehéz lenne), ami mindenképpen lovas kultúrára utal. Emellett a pusztát sem mindig egy sima sík vidékként kell elképzelni, ahol csak fű van. Pl. az Alföld egy jelentős része régen erdős-cserjés puszta volt, hiszen 1000 éve jóval csapadékosabb időszak volt a Földön. Nem beszélve a folyók körüli térségről, amely ugye óriási ártéri erdőket jelentett. Csak az utóbbi pár száz évben lett sík puszta az egész, meg a folyószabályozás is elég új jelenség. Ugyanez volt a keleti területeken is. A pusztákon a szarvasok télen az ártéri erdőkbe vonultak vissza. Ami éppen mellette volt a korabeli félnomád népek téli szállásterületeinek. (Télen jó részük a folyók mellett élt.) Egy ilyen félnomád nép simán vadászhat rendszeresen szarvasokra, amelyek ráadásul ugye vándorolnak, hasonlóan, mint a félnomádok – téli és nyári szállásterületre. Tehát akár az év teljes részében a közelükben lehettek a szarvasok. De ettől ez még puszta volt, pusztai néppel. Egyáltalán nem támasztja alá a kétféle eredetmondát.

                      0     0
                    • Nincs itt kinyilatkoztatás, ez olyannyira triviális megállapítás volt, amely kapcsán nem veszem a fáradtságot elősorolni bármit is. Ha gondolod keress rá a törzsszövetség kifejezésre ill. az elmúlt évezredek bármelyik sztyeppei törzsszövetségére esetleg Timur Lenkre, az Aranyhordára, a tatárok és a mongolok kapcsolatára stb. teljesen mindegy, mindenhol ugyanazt találod.

                      Ha pedig derogál a dolog, akkor hagyatkozz a saját eszedre, gondolj bele hogy egy akár kilométerezreken túlnyúló sztyeppei államalakulat mennyire lehetett etnikailag homogén (kazárok, hunok esetleg nézz rá az ogurokra).

                      Csodaszarvas. Nyilván ismerték az ősök, elvégre már a szkíták is ábrázolták. Mindenhol ahol előfordultak szarvasok nagyon erős totemként tisztelték (a kelták ugyanúgy,mint odaát az indián népek). Ezen viszont túlmutat a szerepe mint közös törzsi ős.

                      A legtöbb sztyeppei népnek leginkább a ló és különböző sztyeppei ragadozómadár az “őse”. Lásd nálunk a turult (nemzetségi ős), ősanya(istennő)ként meg a nálunk is ismert Fehérló alakot.

                      0     0
                    • “nem veszem a fáradtságot elősorolni bármit is”
                      Helyette inkább írtál vagy 4 sort. Mert az nem olyan fárasztó, mint egy linket berakni. Aha. Mesélj még! :)

                      “gondolj bele hogy egy akár kilométerezreken túlnyúló sztyeppei államalakulat mennyire lehetett etnikailag homogén”
                      Ácsi! Azt hittem, hogy a magyarokról beszélünk. Legalábbis az eredeti kinyilatkoztatásodban még a magyar néppel kapcsolatban írtál, nem a teljes sztyeppei kultúráról. Idézlek:
                      ‘A heterogenitást a honfoglaló magyarság tekintetében értettem leginkább.’
                      Most akkor miért teljes sztyeppei államalakulatot írsz?

                      “Csodaszarvas.”
                      Erről most írtál nagyon szépeket meg jókat. Csak amit írtál, az sem nem cáfolja, sem nem támasztja alá, amit azelőtt kijelentettél.

                      “A legtöbb sztyeppei népnek leginkább a ló és különböző sztyeppei ragadozómadár az “őse”.”
                      - Mint a mongoloknak a farkas (ami a szarvassal egy helyen él)?
                      - Vagy szintén mongol részről Kökedej mergen története szintén a totemállat maralszarvasokkal?
                      - Esetleg a kipcsakok totemállata, a kígyó?
                      - Vagy szinte mindenhol a griffmadár, a daru, a szarvasmarha, stb?
                      Mindegyik sztyeppei népnél több totemállat is volt, egymással párhuzamosan.

                      0     0
                    • Miért lett volna a honfoglaló magyarság, mint tipikus nomadizáló nép más, mint a többi? Tessék néhány link ha már ennyire szeretsz csak a vita kedvéért vitatkozni:

                      http://www.arpad.btk.mta.hu/images/e-konyvtar/Szabados_Gyrgy_2013_Acta_Historica.pdf

                      Magyar Tudomány 1204. oldaltól.

                      Anthroplogiai Közlemények (25. oldalon a következtetés) a kettős, területileg is elkülönülő temetkezésű antropológiai különbségű népességről

                      https://www.nature.com/articles/srep33446

                      Ez z MTA híradása ebből a szempontból.

                      Itt pedig egy jó összefoglaló:http://genetika.blog.hu/2014/01/18/a_genetikai_markerek_es_a_magyar_ostortenet_gaspar_robert

                      Másik részről a megmaradt törzsneveink etimológiája is kettősséget mutat, noha az eltérések jellegére és felosztására több magyarázat is van.

                      0     0
    • 40.000 éve te magyargyűlölő sorosgyurcsánybérencballibbanthazaáruló ázalék! Bizonyíték a székelymagyarrovásírás a boszniai piramisokban!

       

      0     0
  7. Az ember elterjedése a ma elfogadott tudományos nézet szerint.Az egyik térkép az anyai vonal a másik az apai. Emellett még szintén elfogadott nézet,hogy  a neandervölgyiekkel is keveredtünk.(erről még nincs térkép)

    https://de.wikipedia.org/wiki/Haplogruppe#/media/File:Mt-Haplogruppen-Wanderung.png

    https://de.wikipedia.org/wiki/Haplogruppe#/media/File:Y-Haplogruppen-Wanderung.png

    Ez egy folyamat.Egyelőre senki nem tudja megmutatni azokat a pontokat a nyilakon ahol ógermánokról  ,szlávokról ,zsidókról,finnugorokról beszélhetünk.Mikor különültek el egymástól és mennyire.Milyen alapon állítja egy elmélet,hogy 6000 éve elkülönült kész finnugor ősnép élt igen Ural Volga-Káma én is jártam iskolába.

    “Mert a nyelvünk alapján nem ide valósiak vagyunk .. ezt remélem nem kell magyarázni.”

    De ezt magyarázni kell! Azért nem vagyunk idevalósiak mert a finnugor őshazából származunk? Jó érv.Vagy mert körülöttünk más nyelvű népek élnek?A tudomány mai állása szerint ők is jöttek!  A genetika szerint viszont az a lakosság aki ma  Magyarországon él magyarul beszél ősei által jóval régebb óta van itt mint 1000 év.Ettől még mindig lehetnénk finnugorok de az elméletet minimum át kéne írni.

    “Hangsúlyozásban, mondatszerkezetben viszont a finnet látom a legközelebbinek.”  Ezt azért kifejthetnéd tényleg a tancinénin túl is.Gyerekkoromban voltak nálunk finn vendégek nekem akkor inkább a spanyolra hasonlított.(már hangzásra)

     

    0     0
    • Hát őőő elmész cseszlovákiába .. magyarul beszélnek? Nem, marhára nem. Hasonlít a nyelv nyelvtanja a magyaréhoz? Nem, marhára nem. Hangsúlyozás? kizárt. De a cseszlovák hasonlít a szerbhorváthoz .. miért is? Áh, tuti, mert közös őseik voltak. Persze a románoknak is közös őseik voltak a spanyolokkal ugye? A vizigótok vándorlása óta eltelt párszáz év alatt tuti nem keveredett annyit a szomszédokkal .. ááá.

      Szóval mégis pöttyints rá drága neandervölgyi barátom, hol irkáltam olyat, hogy “Azért nem vagyunk idevalósiak mert a finnugor őshazából származunk”? Mert eléggé aljasság kiforgatni az ember szavait, nem gondolod?

      De menjünk nyugatra. Tuti az osztrák nyelv hasonlít a magyarra .. biztos erre gnodolsz. Hú, pedig olyan ismerés, még sulájban is tanította tancinéni biztos hazudott f.szom! Jah, hogy inkább német .. ááá ..

      Pedig például a szabadabb mondatszórend miatt inkább a japánra hasonlítunk.

      Nade iparkodva áruld már el, komolyan kérdem, te vajon hány nyelvet beszélsz, mert a legtöbb nyelvész akivel eddig beszéltem az angolul meg magyarul tudott max. szóval max malaxeledelnek valóak. jah, én _nem_ vagyok nyelvész, és kilenc nyelven beszélek.

      0     0
      • Magyarul, csak elkorcsosították a nyelvünket.

        0     0
      • “Mert a nyelvünk alapján nem ide valósiak vagyunk .. ezt remélem nem kell magyarázni.”

        “Mi lenne, ha inkább valami hivatkozást mondanál, akkor talán hitelesebb lennél.

        Aztán pedig iparkodva sorolnád a tényeket”

        Ezek idézetek tőled.Mivel semmit nem írtál próbáltam kitalálni mire gondolhattál az első sornál.Azután beszélsz “cseszlovákokról” osztrákokról,vizigótokról de tényleg nem világos mit akarsz mondani.A rómaiak bár nem tudom ezt miért kapcsoltad ide inkább rabszolgaként használták az embereket,fölöslegesen nem irtották őket.Amiről viszont ez az egész történet szól jóval Csehszlovákia és jóval a Római- birodalom előtti időkben játszódik.A kilenc nyelvhez meg gratulálok,magyarul is elég jól megtanultál.

        0     0
  8. Ceausescu idején az volt a román “tudományos” álláspont, hogy az ősi román nép 40 ezer éve él Erdélyben (a tatárlakai leletet is ősromán artifaktnak nevezték, nem ősmagyarnak, mint a magyar megfelelőik), és az innen elvándorló román csoportok alapították Rómát stb. A macedónok (szláv népcsoport) Nagy Sándor makedónjaitól eredeztetik magukat, sőt szintén a legősibb népnek kiáltják ki az ottani papgáborok, vargacsabák. :) Bár ez a nyökögős gyöknyelvészet magyar specialitás, sajna tudománytalan, kezdve azzal a szavak mai alakjából, ejtéséből indul ki minden esetben. Az alap persze ahogy a románoknál, macedónoknál, a kisebbrendűségi tudat túlkompenzálása, ami érthető is náluk, nálunk kevésbé.

    Suszter maradjon a kaptafánál, ne nyelvészkedjen, baj, hogy nem veszek komolyan olyan típusú fazonokat, akik magyarul “olvassák” az egyiptomi írást, vagy azt állítják, hogy rovásírás van a piramisokban? Ez már a “boszniai piramisok” szint… Persze mindenhol vannak ilyen fantaszták, nem csak nálunk. Viszont nyelvésszel (tehát nem lelkes amatőr “gyökösködőkkel”) még nem találkoztam, aki komolyan kétségbe vonná a finnugor elméletet. Persze lehet őrjöngeni, hogy Budenz a Habsburgok parancsára parancsolt “halszagú rokonságot” a nemes hun vérű magyarságra, csak hát ez erősen gagyi összeesküvés-elmélet. Biztos az összes nyelvész be volt avatva, mert ha valójában semmi alapja, akkor látniuk kellett volna, hogy baromság?

    0     0
    • Bóher maradjon a zsinagógában, ne tudománykodjon.

      0     0
    • Bár ez a nyökögős gyöknyelvészet magyar specialitás, sajna tudománytalan, kezdve azzal a szavak mai alakjából, ejtéséből indul ki minden esetben”

      Ezt mire alapozod?A magyar nyelv szótára, népszerű nevén „a Czuczor–Fogarasi” 1862 és 1874 között megjelent hatkötetes magyar szótár.

      “Viszont nyelvésszel (tehát nem lelkes amatőr “gyökösködőkkel”) még nem találkoztam, aki komolyan kétségbe vonná a finnugor elméletet.”      Most az az érved hogy te nem találkoztál? Meggyőző.

      “csak hát ez erősen gagyi összeesküvés-elmélet.”   Mint pl.Trianon?

      Biztos az összes nyelvész be volt avatva, mert ha valójában semmi alapja, akkor látniuk kellett volna, hogy baromság?

      Én nem mondtam ,hogy semmi alapja de azért megkérlek te se tekintsd a finnugor elméletet isteni kinyilatkoztatásnak(vagy a kommunista kiáltványnak ha úgy gondolkodsz). Newton törvényei is megdőltek a relativitáselmélet által pedig az bizonyítottságban nagyságrendekkel  a finnugor rokonság elmélet fölött áll.De arról nem lehet vitatkozni,nem lehet kétségbe vonni,bár a vagdalkozás amit előadtál kis reményt kelt,ti is érzitek már a tarthatatlanságot.

      0     0
  9. Egyébként meg: nyilvánvaló, hogy az európai népességben ott vannak a több tízezer éve itt élt népesség génjei, nem pusztult ki írmag nélkül az esetek többségében a meghódított lakosság. Egy mai magyarnak lehet olyan őse aki a történelem előtti időkben itt élt, ebben nincs semmi különleges. A géneknek viszont semmi köze a nyelvhez, számtalan nyelvcsere volt a történelemben, bár bizonyos szavak fennmaradhattak minden esetben. Ritka az olyan eset, mint a baszkoké, akik az őskori nyelvüket megőrizték a Pireneusok hegyei között. Magyar állam, vagy ősmagyar állam a Kárpát-Medencében viszont aligha lehetett, mert történelmi nyoma nincs, pl. a rómaiak sem tudtak róla. Ami a nyelvek rokonságát illeti, az indoeurópai nyelvcsalád tagjainak rokonsági viszonyait nagyon alaposan kikutatták az elmúlt évszázadokban, kvázi rekonstruálták az indoeurópai ősnyelvet is. Semmi nyoma sincs annak, hogy valami “ősmagyar” hatott volna rájuk, sorry. Az ilyen maja=magyar, Koppenhága=kappanhágó, Karthágó=Kard-hágó típusú etimologizálásoknak semmi alapja. :) Vegyük pl. a király szót, ami Deansdale szerint a “k-r szóbokorból” származik. Ez az elfogadott nézet szerint Nagy Károly nevéből származik Karl→král→király (bár egyesek elfogadják, hogy a környező szláv nyelvekbe a magyarból került át, és nem fordítva). Ahogy a cézár cím a Julius Caesarból ered, ugye. Így volt, vagy nem, azért valamivel hihetőbb, mint ezt is a körből származtatni. :)

    0     0
    • Elmagyaráznád azért, hogy a finnugoroktól mégis hogyan vettük át a nyelvet (az alapszavakat!) úgy, hogy közben az égvilágon semmilyen genetikai kapcsolat nem volt köztünk? Érdekelne.

      A ma Európában élő népek szinte mindegyike joggal mondhatja, hogy ősi eredetű, hiszen él. És nyilván voltak ősei, mert ha nem lettek volna, most nem élne. :) Tehát mindegyiknek igaza van. Ősi nép.
      Viszont amit a genetika bizonyított, az az, hogy a finnugorokkal nincs genetikai rokonságunk, és hogy az őseink nem onnan tévelyegtek ide, hanem eleve itt voltak Európában.

      A magyar szerintem simán lehet olyan nyelv, mint a baszk. Ugyanis a rómaiak is írtak szkítákról, akik részben a Kárpát medencében is éltek már akkor. Sőt, az ókori görögök is írtak róluk, hogy tőlük északra és keletre élnek szkíták. Hunokról is írtak a rómaiak, akiket a szkíták rokonainak tartottak (mások azonosnak). És több felvetés szerint a hunok nyelve egyezik a mienkkel. Miért ne lehetnénk mi is egy baszkhoz hasonló igen ősi nyelvű nép? Az a nép, amelyik nem átvett részeket másoktól, hanem tőle vett át más. És máris logikus lesz amit Deansdale ír a K-R szóbokorról. Nekünk volt egy szóbokrunk, és abból egyes szavakat átvettek tőlünk a körülöttünk élők. (Logikusabb, minthogy egy szóbokrot 8 különféle másik nyelvből pakolgassunk össze magunknak.) És idővel (ahogy a nagy hódítások véget értek – hunok, szkíták, avarok stb.), megmaradt ez a kis pici ország a maga kis igen régi nyelvével. A tőlünk keletre lévő részek meg idővel kipusztultak, mi maradtunk meg. (Ezt alátámasztja, hogy több írás is miért nem azt írja, hogy elfoglaltuk az országot a honfoglaláskor, hanem hogy visszatértünk őseink földjére. Meg hogy miért van az, hogy az akkoriban itt székelők – székelyek – már magyarul beszéltek év vártak minket, mint rokonaikat, mikor mi idejöttünk.)

      És a finnugor szavainkra (ha vannak – mert én erősen kételkedem azért) is magyarázat lehet az, hogy egyes részei az itt élőknek még anno elvándorolt és találkozott más népekkel is. Ahogy írtam is, egyesek szerint a hunokkal azonos a nyelvünk, és a szkítával rokon. Megint másik verzió szerint a szkíta csak egy gyűjtőfogalom, és magában foglalja a magyart és a hunt is. Több bizánci írás minket is ugyanúgy szkítának nevez, mint a hunokat. Lehet, hogy ez gyűjtőfogalom volt rokon népekre. Bölcs Leó a szkítákat avaroknak írja. A régi szkíták meg azért elég szép nagy területet meghódítottak – gyakorlatilag évezredeken keresztül éltek a mai Kárpát-medencétől az Urálig, meg talán még tovább is – gyakorlatilag a keleti sztyeppét ők uralták. Nyilván itt kapcsolatba kerülhettek a finnugorokkal is (ők is, meg akár az őseik is korábban) és így a finnugor nyelvbe bekerülhettek szavak innen. Tehát mondhatjuk, hogy nem mi tanultuk meg a finnugoroktól ezeket a szavakat, hanem ők tőlünk. (Mert az ugye ki lett zárva genetikailag, hogy eleve az Urál környékén éltünk volna.) És ha hódító nép volt az a csoport, ami innen kiindulva arra ténfergett (szkíta, akármi, nevezzük, ahogy akarjuk), akkor valószínű, hogy nem ő vett át szavakat a kis finnugoroktól, hanem azok vettek át tőle. És máris megvan a magyarázat, hogy miért van pár szó egyezésünk velük.

      Ez nekem sokkal valószínűbbnek tűnik, mintsem hogy finnugor nyelvünk legyen úgy, hogy az itt élő magyarságnak semmilyen genetikai kapcsolata nincs a finnugorokkal.

      0     0
  10. Azt itt nem állítják,hogy magyarok voltak de ha összevetjük a genetika mai eredményeivel lehet,hogy ez az ősnép.5000 évvel ezelőttről van szó.Ez lehetne magyarázat arra miért beszélnek Közép- Európában azonos genetikájú emberek más nyelvet.Lehetett egy ősnép amiből aztán nyelvcserével leszakítottak darabokat.

    https://de.wikipedia.org/wiki/Donauzivilisation

    https://de.wikipedia.org/wiki/Thei%C3%9F-Kultur

    https://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyeli_kult%C3%BAra

    Térkép: https://de.wikipedia.org/wiki/Donauzivilisation#/media/File:European_Middle_Neolithic.gif

    Most hallgatok egy előadást témába(is) vág látókör szélesítő.Kicsit kapkodva beszél a srác szerintem túl sok tudás van a fejében de mindenképpen érdemes meghallgatni.

    https://www.youtube.com/watch?v=KiGv9YBlApU

     

     

    0     0

Szólj hozzá Te is! Minden hang számít!

Ha hozzá szeretnél szólni, akkor be kell jelentkezned!
Nem vagy még regisztrálva? Csak egy 2 perces művelet és Te is részt vehetsz a beszélgetésekben!

A hivatkozások nincsenek engedélyezve.

Támogatóink

A tárhely támogatója a Webonic.hu

Saját virtuális szerver már 2850 Ft-tól a Webonic.hu-tól

Keresés

Ajánlott írások

,,,

Cikkajánló

TUDOMÁNY - Technika
UFO-észlelések

Az utóbbi időben többnyire felkavaró antifeminista hangvételű cikkek születtek itt, lazításkép...
A magyarság genetikája

Alapvetően egy átfogóbb cikket szerettem volna írni a magyarság őstörténetéről, de rájötte...
KRITIKA - Interjú
Rózsaszín fasizmus

Történt néhány hónapja, hogy a tinivámpírok törzshelyén, a moly.hu safe space közösségében meg...
MŰVÉSZET - Kultúra
A tehetség drámája

Kissé kuszán, ötletszerűen akarok írni a tehetségről, miközben ugyanúgy problémás fogalomnak é...
TUDOMÁNY - Technika
Ember okozta globális felmelegedés?

Globális felmelegedés témakörben két szélsőséges szemlélet a jellemző. Az egyik szerint glob...
TUDOMÁNY - Technika
Új szemlélet és motiváció

Noha a mai számában Metropol hatalmas betűmérettel hirdeti, hogy nálunk: Feleannyi a női vezet...
MŰVÉSZET - Kultúra
Záróegyenleg

Tizenkettő. Gyönyörű, éles fények, ragyog a napsütés, mintha kora tavasz lenne, csodálatosa...
TUDOMÁNY - Technika
Meteor Челябинск fölött

Nyilván mindenki tudja már, hogy Oroszország fölött nemrég szétesett egy meteor a levegőben. M...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Csendes Don-kanyar?

Don Qujon első cikke (Mi kell a nőnek?) 2011. október 24-én jelent meg itt a Férfihangon. ...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Genderterror geekfronton - politikai propaganda a képregényiparban

Esztétika szakos, sci-fi rajongó ismerősöm, Dr. K. H. G. a napokban érdekes képeket küldött át...
MŰVÉSZET - Kultúra
Az önmagát feltáró Isten IV. Józsue és a Bírák

A Bibliai hivatkozások értelmezése: elöl az adott könyv nevének rövidítése található. Például ...
MŰVÉSZET - Kultúra
Human

A „Human” (2015) Yann Arthus-Bertrand, francia rendező filmje. A világ hatvan országából való ...
TÁRSADALOM - Pszichológia
A magyarság nyelvészete

Animebj volt olyan kedves és belinkelte a finnugor nyelvrokonságról szóló wikit, amit - mi...
TUDOMÁNY - Technika
Az apátlan gyermekek korábban halnak

Érdekes tudományos publikációba botlottam a mai napon.  Az már eddig is tudott és tudományosan...
ÉLETMÓD - Egészség
Férfias útkeresés – keleti módra

Jelenünk erős feminista befolyásoltságú világában egyre több férfimozgalom indul a férfiasabb ...
MŰVÉSZET - Kultúra
Az Iszlám a nők szemszögéből

Alábbi írást a Magyarországi Muszlimok Egyházának közösségi oldaláról, az iszlam.com-ról...


androfóbiaApai jogokApaságCsajozáscsaládCsaládon belüli erőszakCSBEfeminizmusFeminizmus - AntifeminizmusférfiférfiakférfiasságFérfigyűlöletférfi szerepekGender-ideológiagenderfeminizmusgyereknevelésHipergámiaházasságHázasság 2.0Isztambuli EgyezményKvótametooMGTOWNemek harcaNemi diszkirminációnemi erőszaknemi szerepekNőzésOktatásPiros pirulapolitikapszichológiaPUApárkapcsolatRandizásRed PillszerelemszexszexualitásSzexuális zaklatásTársadalomválásÉletmódÖnismeret