Borisz

A megvetés tradíciója

Borisz - 2017. december 12. kedd 14:15 - 58 hozzászólás

Címkék: ,

Mindig azt szoktuk mondani, hogy az a “hagyományos értékrend”, amikor az asszonynak a konyhában van a helye, mert a férfi azt mondta. Hogy az a konzervatív hozzáállás, amikor leragadtunk a múltban, nem engedjük oda sehová a nőket, mert úgyis mindenhez suták, és inkább csak mossanak kötőjel főzzenek. Annyit mondogatjuk ezt, hogy lassan már igaz lesz, visszamenőleg is. Ugyanakkor ott van az ellenoldal, hogy érezzük, mennyire abszurd mindez: egy olyan felvilágosult társadalom, amelyben már minden és mindenki egyenlő, mindenkinek jogai vannak, és persze a nőknek egy kicsivel több is, mert gyengébbek, de ne is nézzük le őket, mert nem is gyengébbek. És hogy így lesz szép a világ, mert így logikus. Ez az új korszellem: a régi, elavult férfivilág helyére inkább csináljunk szép, tiszta, új, értelmes nővilágot. Háború helyett béke, elnyomás helyett megértés, kapcsos zárójel, nyíl, férfiak helyére nők.

Valamilyen beteges módon szeretem közelről nézni ezeket a gondolatokat, azzal a kéjesen undorodó borzongással, mint az amatőr biológus a Nagyonronda Bogarat a mikroszkóp alatt. Gusztustalan minden porcikája, ahogy még ott ficánkol is a hülye ízelt lábaival – ugyanakkor nagyon össze van rakva, és láthatóan működik. Ettől olyan ijesztő.

Mantis_Sexual_CannibalismNőstény imádkozó sáska felfalja a hímet

Az elavult férfi – modern nő mítosz nagyon benn van a köztudatban. Nem számít, hány újabb generációnyi távolságra vagyunk attól a kortól, amikor még tényleg a férfi volt a ház ura, és tényleg minden a fizikai erőn múlt (nem azon, hogy lehet-e a légypapírból arzént főzni), tényleg minden a férfi keresetéből jött össze (nem pedig traktorost meg bányászt csinált a nőkből a szocializmus), tényleg mindenben a férfi szava volt a perdöntő (nem pedig a bíróságé, ahová a nő bármikor fordulhat). Az ilyen gondolatformáló, álláspont-tologató elméletek nagyon jól példáznak egy jelenséget, amit egymás között csak úgy szoktunk hívni, hogy keréknyomgyártás. Ez annak a fogalomnak a párja, amikor azt mondjuk, hogy valami “visszazökken a régi kerékvágásba” – igen, az az, amikor az élet behúzott egy vonalat, és te automatikusan visszatalálsz hozzá, mert a vonal alapján könnyebb tájékozódni. Na, a modern zsenik kitalálták, hogy ilyet direkt is lehet csinálni. Hogy mindenki arra menjen. Hogy elég hozzá behúzni egy jó feltűnő vonalat, és az emberek elkezdik betartani, mint a forgalmi sávot.

És hát nézzünk csak körül!

Volt rá idejük. A nőforradalomnak bőven volt mindenre ideje, olyan vonalakat húzhatott, amilyet jól esett neki: megrajzolta a férfit mint démont, megrajzolta a nőt mint áldozatot, meghúzta a szexualitás szaggatott elválasztóját élénk pirossal, hogy “idáig jöhetsz és nem tovább”, gondosan úgy, hogy a férfi képtelen legyen odáig-és-nem-tovább menni; berajzolta a múltat, mintha ott se lettek volna a tények, ördögszarvakat festett a munkaerőpiacnak, hitlerbajuszt a tudományos közéletnek, telefirkálta medvecsapdákkal a női érvényesülés útját, és széles, ezersávos sugárutat füllentett a férfikarrier hátterébe. Ma már közhely, hogy nekünk mindent könnyű, nekik mindent nehéz. Ma már közhely, hogy mi mindig csak a szexet akarjuk, ők meg mindig csak békét és őszinteséget. Ma már senki nem vonja fel a szemöldökét, ha elhangzik a szó, hogy “nőgyűlölet”, vagy “férfierőszak”, vagy  “áldozathibáztatás”- ugyanakkor nini, egyszerre áll meg a nézők szájában a popcorn, ha valaki azt mondja, hogy “férfigyűlölet”, vagy “nőerőszak”, vagy esetleg “áldozatfelmentés”.

A kondicionált társadalom

Hát hogy sikerült ezt?

Hiszen megmondta a Wikipedia, hogy ők csak egyenlőséget akarnak, nem?… Hát nem az volt, hogy a férfi és a nő egyenjogú? Hát nem azt beszéltük meg, hogy a két nem bármelyik mondatban felcserélhető – hogy még csak kimondani se szabad, hogy ki milyen nemű, mert azt igazából ő dönti el, és amúgy sincs jelentősége?

A keréknyomgyártás lényege, hogy adnak az agyadnak egy könnyebb utat. Veled is csinálják, ne aggódj, igen, megtörtént, és nem is mindig rossz, mert például ezért tudsz azonnal reagálni a tipikus helyzetekre: megvan rá a bejáratott út. Ha megmondom egy telek szélességét-hosszúságát, máris tudod, mennyi a területe. Nem kellett gondolkodnod, tudod, hogy ehhez szorozni kell. Ugyanígy, ha megmondom, hogy 38 fokos a tested, már tudod, hogy enyhe lázad van, és be kell venned Kalmopyrint. (Shameless product placement, gyertek holnap is.) És igen, ma már ugyanígy, ha azt mondod, hogy “jó, az a nő azért igenis kereste a bajt”, az agyad gondolkodás nélkül rázökken arra a keréknyomra, hogy hohó, de hiszen erről tanultál egy szót. Ez bizony áldozathibáztatás.

És hogy az rossz.
Tehát rögtön ott van mellette az ítélet is, mint Pelikán elvtársnak.

Nincs szükség részletes elemzésre. Hogy miért? Mert ott egy minta, és láthatóan stimmel. Mert ezt úgy hívjuk, erre azt mondjuk. Ha a férfi kezet emel a nőre, az bántalmazás. Ha a férfi nem kérdezte meg, hogy beteheti-e óvatosan, az nemi erőszak. De vajon kik csinálták ezeket az azonnali asszociációkat, és hogyan érték el?

Pedig mi szóltunk

Annak idején, amikor ez még nem volt ilyen igazságtalanul egyértelmű, néhányan elkezdtünk erről cikkeket írni. Hogy vigyázat, veszélyes sínek ezek, és hogy odakint Amerikában már jön a vonat, ha csak a közelükbe mész. Hogy tessék óvatosan mászkálni a genderizmus témájában, mert ma még csak két felháborodott matróna kiabál ki a konyhából, de holnap már tüntetni fognak, hogy több pénz meg több idő kell (ejtsd: “jár”) nekik, és pár éven belül mindenhol ott lesznek, mindenhonnan leskelődnek, és neked kell majd bocsánatot kérned, amiért nem elég gyorsan adtad a kezükbe az életed fölötti döntés jogát. Éreztük, hogy ez lesz, mert jól ismerjük az emberi jellemhibák természetét, és tudjuk, hogy az erősebb (hiszen azok ugye mi voltunk) milyen gonosz kísértést érez a gyengébb kihasználására. Az erővel való visszaélés a világ legtriviálisabb igazságtalansága – és ordít róla, hogy az. Senki nem vonja kétségbe.

Vagy mégis?

Hát persze. Ha nem látják, hogy erő, ha nem látják, hogy igazságtalan, ha nem látják, hogy visszaélés, akkor hirtelen nincs is semmi baj. Jaj, hát semmi sem az, aminek látszik! Nézd meg, mi folyik a csapból: “mi nem vagyunk erősebbek, mi vagyunk a gyengébbek, minket kell védeni!” – meg hogy “nem is mi voltunk, igazából ti voltatok!” – meg hogy “még mindig a férfiak világát éljük, egy mai nő sokkal nehezebben kapja meg a munkát, ráadásul kevesebbet fizetnek neki!” - Igen, így, egyszerre, nekik ez nem ellentmondás. Hagyjad. Szóval ez megy, ez ömlik ránk a médiából, ez fröcsköl ránk az internetről, újabb és újabb színes magazinok, blogok, mémek, facebook-posztok terjesztik, mint a ragályt. Hogy mi nem is loptunk libát, hanem sőt, pont hogy ti voltatok, és különben se tudjuk, mi az a liba, és adjátok vissza, mert meg akarjuk enni. De hát gágog, kezicsókolom. Onnan, a zsákból, igen. Ja, hogy az nem az. Az nem liba, és különben is ilyen hangon egy nővel nem lehet beszélni, és most jut eszükbe, hogy a múlt héten megerőszakolta őket mindenki, ez most a fontos, ne tereljünk már megint a baromfiügyek felé.

Ezalatt a tárgyalóteremben…

Erősebbek lettek nálunk. Elfoglalták a médiát, elfoglalták az internetet. Nézz körül. Elfoglalták a közvéleményt, kiálltak középre, náluk van a hangosbeszélő, és most mindenkit lerugdosnak az emelvényről. De ami a legszörnyűbb, hogy a tárgyalóterem is nekik engedelmeskedik. A törvény. A megbeszélt szabályrendszer, ami az életünket irányítja – amivel az életünket akár tönkre is lehet tenni.

Mert tönkreteszik, ha kell. GenderÁVÓ, mondtuk annak idején félig viccből, de ma ez van. Hashtag-kampány van, nemierőszakos boszorkányperek vannak, ujjal rámutatás van, és az már önmagában alapos gyanú, sőt, a lincselő tömeg rögtön bizonyítékot is lát. Bemondásra hisznek a nőnek, lehurrogják a védekező férfit. Miért védekezik? Látszik, hogy bűnös! Miért NEM védekezik? Látszik, hogy bűnös! Annyira tipikus! Miért mondja, hogy meleg? Ez is milyen átlátszó! Undorító. Látszik, hogy bűnös. Nincs bizonyíték, de addig is vegyük el tőle az élete munkáját, az eredményeit, mocskoljuk be, rúgjuk ki a tévécsatornától, a sorozatból, az elnöki székből, mindenhonnan. Pusztuljon a mocskos férfi! Hiszen tudjuk jól, hogy mit akarnak ezek mind! Hiszen pontosan tudjuk, hogy állandóan csak a farkukat akarják mindenbe belepróbálni, a háborút meg az űrrakétát is csak ezért csinálják, az is f*szméregetés, mi más lenne, hiszen ha nőként ennyit ért valaki a világból, akkor az a világ az márpedig ennyi!

És a közvélemény meghajol a női retorikának.
Mert a nők szavát jobban érti, és a hangjuk is milyen szép.

Az utolsó fázis

Itt tartunk most, de még hátravan egy nagy kanyar. Azon már nem lehet segíteni, hogy a világ jobban hisz a férfigyűlölőknek, azon sem, hogy minden újságírói állást elvittek, mert pontosan érezték, hogy oda kell beférni, azt a pontot kell elfoglalni. Lélektelen gépek a Nagy Játéktáblán – az isten ki nem szedi őket a sarkokból, ahová befészkelték magukat. Nincs a férfiakban elég tűz, nincs harag, nem értik, hogy haragudni kell – Azkaban foglyai vagyunk, az akaratunkat is elveszi a cella, nem csak a szabadságunkat.

Amit viszont megelőzhetünk, az az utolsó fázis. A Férfimegvetés Kultúrája. És ezt jó lenne megelőzni, mert ezzel kattan rá az utolsó lakat a rácsos ajtóra: egyszer innen majd ki kellene menni, srácok, és soha nem fogunk tudni, ha kőbe vésik, hogy mi itt lakunk.

A gyerekekről beszélek.

A gyerekeink úgy nőnek fel, hogy a felvilágosult szülők genderitának, feminitának, konformitának nevelik őket. Hogy üzembiztosan tudjanak menetelni a trendek közepén. A gyerekeket alapból arra tanítják, hogy a férfi vágyai bűnösek, hogy a férfi akkor igazi férfi, ha uralkodni tud magán, a nő pedig akkor igazi nő, ha megéli az igazi énjét. Hogy a női vágyak szépek, a férfivágyakat pedig legjobb lenne kiirtani. Hogy a nő az univerzum glóriája, a csodák beteljesítője, az anyaság temploma, a férfi pedig a régi kacat a padláson, a sufniba dobott koszos bicikliváz, a leeresztett focilabda, amivel egyszer, valamikor, talán, igen, egyszer régen nagy gólokat rúgtak. Persze akkor se ők maguk, mert minden sikeres labda mögött áll egy focista.

A férfimegvetés kultúrája a szemünk előtt alakul ki. A férfiak a múlt, a nők a jövő. Genderspecifikus kurzusok, női előadások, női kvóták, női vállalkozások támogatása, minden van, ami N betűvel kezdődik. Csak söpörnénk el már ezt a rohadt patriarchátust. A lenézés, a “bocs, de mi vagyunk a jobbak” szólam már most is tisztán hallatszik, elmúltak már azok az idők, amikor külön írnunk kellett róla ilyen-olyan fórumokon, hogy tessék csendben maradni és figyelni, mert valahonnan ijesztő dalocskákat sodor felénk az atlanti szél. Nincs már mit tagadni, nincs már mit finomkodni. Mindenhonnan szól az ének.

És amikor majd úttörődal lesz belőle, és a gyermekeink fiatalsága összefonódik a férfilélek lenézésével, a férfivágy démonizálásával, a férfibűnözés közhelyként említésével, amikor Zánkán gendertábor lesz, és egy új generáció könnyes szemmel emlékszik majd vissza, hogy hát igen, akkor ismerkedtünk meg a Katival, meg hogy azok voltak a szép idők – akkor hirtelen visszafordíthatatlanná válik egy hosszú folyamat. Egy olyan, amiről eddig hiába beszéltünk.

Jó lenne most még idejében észrevenni. Jó lenne, ha mindenki felismerné a gyereknevelés rettenetes hatalmát, és riadót fújna, amikor a fiatal anyuka nyilvánosan arról beszél, hogy “nevelj te is feministát a fiadból”. Nem szabad alábecsülni a veszélyt – ezek a hangok ártatlan kisembereket fognak megmérgezni, olyanokat, akik később már hiába lesznek okosak, hiába jönnek rá, hogy mi történt. Már elhinni is alig fogják, hogy mit tett velük az, aki elvileg a szeretet forrása.

Mert a feminista bármit megtesz. Azok, akik Facebook-divatot csináltak a szexuális koncepciós perekből, akik rágyújtják a házat az őket befogadó házigazdára, akik beleharapnak az enni adó kézbe, és aztán levágják, mert undorodnak az erőszak nyomaitól – azoknak nincs olyan, hogy “végállomás”, és nincs olyan, hogy “nem szabad”.

Nekik megvetésből, gyűlöletből történelmi tradíciót építeni már szinte semmiség.



8 votes, average: 5.00 out of 58 votes, average: 5.00 out of 58 votes, average: 5.00 out of 58 votes, average: 5.00 out of 58 votes, average: 5.00 out of 5 8 olvasó átlagosan 5.00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

A cikk megjelent a Beszédtéma - Bulvár rovatban.


Hasonló témájú cikkek:


A nők az elsők, a férfiak az utolsók

A nők az elsők, a férfiak az utolsók - feministák férfiak elleni háborúja, és annak pusztító hatása címen jelentetett meg  könyvet Steven Adams. A ...
Nem szereti a vastag férfikolbászt a német feminista

Egy németországi üzletlánc gasztronómiai újításán borult ki többek között Antje Schrupp feminista politológus és újságíró. Az újszerű élelmiszerip...
Az erőszak feminista értelmezéséről

Nők elleni erőszakról gyakran beszélnek a feministák és a politikusok. Nagyon sokszor hallhatjuk ezt a kifejezést. De vajon tudjuk-e, hogy pontosan mi...
A férfigyűlölet anatómiája (1): amikor a korral jár

Minden eddigi csúcsot megdöntött hazánkban a férfigyűlölet. A metoo-kampány ugyanis nem állt meg a nyilvános lincselésnél, ma már a magyar parlament a...
Március 8 - a nőista ünnep

Március 8 nemzetközi nőnap és hivatalos nőista ünnep. Ezen a napon arra emlékezünk, hogy 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari mu...


Hozzászólások a Facebook-on keresztül
Hozzászólások (58) Hivatkozások (0)
  1. a legjobb cikk az újvilágról amit eddig olvastam. szerencse hogy nem vagyok most huszonéves.

    3     0
    • Én is ezt hangoztatom már jó ideje. Azonban a gyermekeinkre gyalázatos világ vár. Lányainkra magány, elkeseredettség vár miközben a szívükbe kizárólag gyűlöltet plántálnak, fiainkra is magány vár és egy folyamatos megaláztatásokkal teli keserű élet.

      Ez a cikk tökéletesen körbeírja miként váltak a nők az elmúlt évtizedek alatt kis angyalból – akiért a csillagokat is lehozná egy férfi – egy szexuális tárggyá aki a hálószobán kívül már nem is szerethető de annál jobban gyűlölhető.

      Hajrá feministák! Csak így tovább, pusztuljon az emberiség! :(

      Nem az elavult férfi gondolatokkal van itt a gond hanem azzal, hogy a nők megtagadják azon feladataikat amiért erre a földre születtek. Ami ennél is nagyobb gond az az, hogy ezt megtehetik mert joguk van hozzá.

      1     0
      •  Azonban a gyermekeinkre gyalázatos világ vár.

        Csak  a mintákat másolják+ még “jobblétben”/liberálisabban/genderjogokkal stb faszságokkal teletűzdelt “korlátlan lehetőségeid(inkább igényeid :) vannak és “te tehesd meg legalább” (ha én akkora balfasz voltam), puhány “bőcsész/mamahoteles/egy kis széltől-esőtől megijedünk-ezért ma elmarad a forradalom-holnapmeg már nincs kedvünk kimenni hőbörögni. stb.  generáció is, meg a szüleik is megérdemlik azt a sorsot amibe lavíroztak/lavírozták magukat….

        Lányainkra magány, elkeseredettség vár miközben a szívükbe kizárólag gyűlöltet plántálnak, fiainkra is magány vár és egy folyamatos megaláztatásokkal teli keserű élet.

        Az idősebb generáció mindig is ezt mondta, kortól/gazdasági/politikai berendezkedéstzől függetlenül, és ennek ellenére csak szaporodunk:)

        Ez a cikk tökéletesen körbeírja miként váltak a nők az elmúlt évtizedek alatt kis angyalból –akiért a csillagokat is lehozná egy férfi – egy szexuális tárggyá aki a hálószobán kívül már nem is szerethető de annál jobban gyűlölhető.

        Ez így, véleményem szerint álságos, semmivel sincs több/kevesebb nyomor/kín /megalkuvás stb, mint x évvel/évszázaddal/évezreddel ezelőtt- csak épp a jólét kimaxolja az egyének valós kínjait, amik mindig is megvoltak csak max “takargatva”, mert a közvélemény nem tolerálta és akkor meg páriává vált az illető…

        Hajrá feministák! Csak így tovább, pusztuljon az emberiség! :(

        Jó lenne ha tényleg rajtuk múlna, de azért mélyen tudjuk, hogy az elégedetlenség/hipergámia/ a soha semmi nem elég stb. az minden nő sajátja(AWALT:) vagyis minden nő feminista, csak ugye kérdés, hogy milyenek a “lehetőségei” ? minél “szarabbak”, annál jobban…., pontosan annyira, amennyire puhány a társadalom éa amennyit enged nekik….

        Nem az elavult férfi gondolatokkal van itt a gond hanem azzal, hogy a nők megtagadják azon feladataikat amiért erre a földre születtek.

        Ezt is álságosnak érzem, mert mindig is voltak akik megtagadták, csak épp nem feminista -akármilyen címszóval hanem a kornak megfelelő “indokkal”.

        Ami ennél is nagyobb gond az az, hogy ezt megtehetik mert joguk van hozzá.

        Mindenkit utolér a kamionja/vonata, aztán 80%-át úgy “gázolja el”,  mint a sicc:) 20% meg újrakezdi:)

        2     0
        • “Az idősebb generáció mindig is ezt mondta, kortól/gazdasági/politikai berendezkedéstzől függetlenül, és ennek ellenére csak szaporodunk:)”

          Igen az idősebbek mindig ezt mondták és mennyire igazuk is lett és fogyunk is rendesen. Jól megfigyelhető, hogy minél több jogokat kapnak a nők annál inkább fogy a népesség. Egy korábbi témához írta valaki nagyon bölcsen, hogy a feminizálodótt nők addig verték a tamtamot – még a nyolcvanas évek elején – hogy támogatni kell szegény elmaradott országokat mert éheznek. Ott azért szültek a nők tíz gyereket, hogy abból kettő megélje a felnőttkort, majd kapták a sok segélyt és kettő helyett nyolc érte el a felnőttkort. Ezért nő a bolygó népessége és ezek a “támogatott” emberek akarnak most betelepülni hozzánk. Röviden a feminizálódás nem csak a nyugati országokra hanem az egész bolygón élő emberiségre nézve – sőt magára a földre nézve is – káros.

          “Ez így, véleményem szerint álságos, semmivel sincs több/kevesebb nyomor/kín /megalkuvás stb, mint x évvel/évszázaddal/évezreddel ezelőtt- csak épp a jólét kimaxolja az egyének valós kínjait, amik mindig is megvoltak csak max “takargatva”, mert a közvélemény nem tolerálta és akkor meg páriává vált az illető…”

          Ez pedig komplex mellébeszélés. A nők számára nincs több az biztos viszont a férfiakat egyre több megalkuvásra kényszerítik. Persze az élet talán könnyebb lett de a feministák határozottan azért küzdenek – egyre sikeresebben -, hogy a hitvány férfiaknak csak rosszabb legyen.

          “Jó lenne ha tényleg rajtuk múlna, de azért mélyen tudjuk, hogy az elégedetlenség/hipergámia/ a soha semmi nem elég stb. az minden nő sajátja(AWALT:) vagyis minden nő feminista, csak ugye kérdés, hogy milyenek a “lehetőségei” ? minél “szarabbak”, annál jobban…., pontosan annyira, amennyire puhány a társadalom éa amennyit enged nekik….”

          Remélem az első mondat elejét csak viccnek szántad. Igen minden nő feminista éppen ezért voltak őseink nagyon bölcsek mikor korlátozták a nők jogait. Nem a társadalom puhányságával van a gond hanem az agymosással. A férfiak jóhiszeműleg jogokat adtak a nőknek akik mindenhová beférkőztek majd egyre nagyobb mértékben elkezdték kimosni az emberek agyát. Visszaélve a férfiak jóságával a nők az egész bolygóra kiterjedő nemi háborút indítottak.

          “Ezt is álságosnak érzem, mert mindig is voltak akik megtagadták, csak épp nem feminista -akármilyen címszóval hanem a kornak megfelelő “indokkal”.”

          Voltak bizony és ezen társadalomromboló egyéneket ki is taszította a társadalom sokszor kivégzés – vagy épp boszorkányégetés – formájában. A feminizmus hatására jutottunk el odáig, hogy ezeket is tiszteletben kell tartani annak ellenére, hogy ez szembe megy a józan ésszel is.

          “Mindenkit utolér a kamionja/vonata, aztán 80%-át úgy “gázolja el”,  mint a sicc:) 20% meg újrakezdi:)”

          Ebben igazad van. De minél tovább várat magára az a kamion annál kevesebb újrakezdő marad, ha még sokat késik nem marad újrakezdő.

           

          0     0
          • Jól megfigyelhető, hogy minél több jogokat kapnak a nők annál inkább fogy a népesség.

            És az is, hogy ezek mind kenyeret esznek, valószínű, hogy ezért fogy a népesség, a kenyérevés miatt………, bocs:)

            Azért ehhez hozzájárult a fogamzásgátlás, abortusz, mobilitás,technikai fejlődés+ elég nagy %-ban az egészségügy, no meg az utódmegmaradás majdnem 100%-os rátája…

             Röviden a feminizálódás nem csak a nyugati országokra hanem az egész bolygón élő emberiségre nézve – sőt magára a földre nézve is – káros.

            Azért jó lenne, ha tudatosulna, hogy  feminizmus az nem ok, hanem tünet , illetve következmény, mégpedig többek közt annak  a következménye, hogy az elpuhult társadalom megengedi, hogy a nők alapösztöneiket büntetlenül kiélhessék.

            A nők számára nincs több az biztos viszont a férfiakat egyre több megalkuvásra kényszerítik.

            Mindkét nem megalkuszik, csak mindenkinek jobban „fáj” a saját nyomora….

            Persze az élet talán könnyebb lett de a feministák határozottan azért küzdenek – egyre sikeresebben -, hogy a hitvány férfiaknak csak rosszabb legyen.

            Mindenki azt kapja , amit megérdemel……

             Nem a társadalom puhányságával van a gond hanem az agymosással.

            Nos, átlag- mancit/józsit megkérdezed a feminizmusról, akkor a 80%- kb azt a választ adja: „,,,,,ö,ö, az valami olyan izé, ahogy nők meg a jogok, meg ………” kb olyan számukra mint az unikornis, ha meg az antifeminizmusról kérdezed, akkor 100% meg csak bámul ki a a fejéből…..

            Amúgy meg minden barom megérdemli a sorsát, akinek ki lehet mosni az agyát, született Darwin díjas, így nem is kár érte, ha nem szaporodik.

            A férfiak jóhiszeműleg jogokat adtak a nőknek akik mindenhová beférkőztek majd egyre nagyobb mértékben elkezdték kimosni az emberek agyát.

            Hagyjuk ezt az álszent szarságot, hogy az ártatlan férfiak jogokat adtak a szemét nőknek, „jóhiszeműen”- bullshit- pl. a női választójoggal sem jobb sem rosszabb nem lett, sőt, a nők 90%-a nem nagyon szavazna nőre (a hülye mangina balfaszokat ne keverjük ide)

            Visszaélve a férfiak jóságával a nők az egész bolygóra kiterjedő nemi háborút indítottak.

            Faszt, csak épp büntetlenül kiélhetik az ösztöneiket, pontosan úgy, ahogy muzulmán tetvek teszik nyugat ejrópában, ha leveszed a láncot a kutyáról, ne vinnyogj, ha a seggedbe harap….

            De minél tovább várat magára az a kamion annál kevesebb újrakezdő marad, ha még sokat késik nem marad újrakezdő.

            Nagyon helyes, mert ez minőségi és nem mennyiségi kérdés…..

            1     0
          • “Visszaélve a férfiak jóságával a nők az egész bolygóra kiterjedő nemi háborút indítottak.” – pontosítás: nem a nők, hanem a feministák. Akik között bőven van férfi is! A feminizmust a nők is kapták, csak ők cukormázzal leöntve kapták a kakit.

            0     0
        • “Ezt is álságosnak érzem, mert mindig is voltak akik megtagadták”

          Azokat elégették a gecibe oszt kész, ma meg tömegesen csinálják.

          0     0
    • Régen jobb volt?

      0     0
      • Még harminc évvel ezelőtt is jobb volt. Akkor egy férfi még férfi lehetett és ez tetszett is a nőknek ma meg már a puszta létezésük miatt is keresztre akarják feszíteni a férfiakat.

        0     0
  2. No jó, de az alapvető kérdés sokkal inkább az, mi módon lehet harcolni ez ellen az egyelőre még bujtatottan megnyilvánuló gyűlöletkultúra ellen mielőtt az rácsukja a civilizációnkra a koporsó fedelét?

    1     0
  3. Tűpontos kor- és kórrajz! Nagyon köszönöm, Borisz, hogy megirtad. Nagyon fontos írás, tegyünk meg mindent, hogy sok helyre eljusson.

    A megoldással kapcsolatban eszembe jutott egy könyv.

    “Végül van még egy másik fontos könyv, amit még szeretnék a figyelmedbe szeretnék ajánlani. Egy Chinweizu művésznevű nigériai újságíró, költő és egyetemi tanár írta és az a címe, hogy The Anatomy of Female Power. Egyszer jelenhetett csak meg Nigériában 1990-ben, aztán természetesen azonnal betiltották. A nehezen fellelhető példányaiért 300-400 dollárt kérnek el, de szerencsére egy Férfi társunk beszkennelte és felrakta a netre.

    Chinweizu szerint az lenne a megoldás, ha a Férfiak megszereznék a konyha és a bölcső feletti irányítást.

    A nők ugyanis csak azért vállalják, hogy gondoskodnak az ellátásunkról, mert az élelem megvonásával csinálhatnak a legegyszerűbben rabszolgát belőlünk. Kérdezd csak meg házas ismerőseidet, hányszor fordult elő már velük, hogy egy fárasztó, munkával töltött nap után a feleségük nem várta meleg vacsorával őket. Így fegyelmezik a feleségek a rabszolgáikat, nem véletlenül “Drágám, hol a vacsorám?” a  címe a Tilos Rádió egyik feminista műsorának.

    Chinweizu másik megfontolandó gondolata az, hogy nekünk Férfiaknak kell kézbe vennünk gyermekeink, különösen a fiúk nevelését. Akadályozzuk meg, hogy az anyjuk belőlük is engedelmes rabszolgát neveljen. Erre mondta Berki professzor, hogy a saját anyánkban sem bízhatunk meg. Nem szabad engednünk, hogy a fiaink  felkészületlenül lépjenek a házasság kötelékébe.

    A lovagiasságot örökre elfelejthetjük, mert ezek a mai nők már akkor sem érdemlik meg, hogy kinyissunk előttük egy ajtót, vagy a tömegközlekedési eszközökön átadjuk nekik a helyünket, ha történetesen éppen terhesek vagy nagyon öregek. Hagyjuk csak bátran, hogy maguk vigyék fel a zongorát meg a kétajtós szekrényt a nyolcadik emeletre. Egyék meg szépen a tortát, amit a feminista propaganda hatása alatt nekünk sütöttek.

    Tennünk kell azért, hogy a családjogi törvényt meg tudjuk változtatni, mert magától az soha nem fog megváltozni. Ha mi Férfiak nem emeljük fel szavunkat az ellen, hogy egy nő rabszolgasorsba kényszerithessen, majd kisemmizzen minket pusztán azért, mert nem tudtunk uralkodni a fajfenntartási ösztönünkön, akkor a helyzetünk soha nem fog változni.

    Ha azt szeretnénk, hogy megszűnjön a Férfiholokauszt, a 99%-ban a Férfiakat érintő hajléktalanság, akkor küzdenünk kell azért, hogy a következő generáció Férfiait ne lehessen egy válás során kisemmizni. Mert a jelenlegi családjogi törvény rossz, ezt immár mindannyian beláthatjuk.

    A nők manapság már 7-8 évvel tovább élnek, mint az ugyanakkor született Férfiak. Biológia, mondják. Elfeledkeznek arról a tényről, hogy ez a szám a második világháború utáni Németországban még csak 5 év volt. Hitler uralma alatt, az úgynevezett vészkorszakban pedig csak 3 év volt a különbség.

    Elgondolkodtató.

    Vajon biológia oka lenne ennek, vagy csak a patriarchizmusnak van ilyen kedvező hatása a nők élettartamára? Vegyétek már észre, hogy háború folyik a Férfiak ellen. Ahogy az egész világon, úgy itt nálunk is. Most már nem mondhatjátok, hogy erről senki nem szólt nektek. Ébresztő!”

     

    5     0
    • Chinweizut köszönöm már találkoztam a könyve felemlegetésével de nem találtam meg amikor kerestem. A linkelt cikked is jó. Nem mondom hogy egyetértek vele, de számos átgondolandó új megközelítéssel szembesít.

      0     0
      • Én sem vagyok abban biztos, hogy mindenben egyetértek vele, de ő legalább ad valami javaslatot. Sajnos ugye majdnem 30 éves mű, elavult.

        Ami mostani, de még nem mertem elovasni, az a “The Way of Men” Jack Donovantól:

        “When someone tells a man to be a man, they mean that there is a way to be a man. A man is not just a thing to be–it is also a way to be, a path to follow and a way to walk.

        People are talking about “the end of men,” “the decline of males,” and the so-called “crisis of masculinity.” There are many diagnoses for the troubles men face today, but the chattering class is short on solutions. They refuse to deal honestly with the differences between men and women, and fail to entertain the possibility that their vision of the future offers little of value to average males.

        The Way of Men answers the question “What is masculinity?”

        Donovan concludes that The Way of Men is the way of the primal survival gang. The simple, amoral, tactical virtues of the gang define our most basic conception of manliness. The “crisis of masculinity” is really a timeless push-and-pull between masculinity and civilization. The world has changed more than men have, and the security and luxury of modernity have put us conflict with our own natures. The path back to honor for men may lead through a new dark age.”

        Én azon a véleményen vagyok, hogy a két nem útjai véglegesen elváltak egymástól. Sem a nőknek nincs már ránk szükségük (ahhoz, hogy a fogyasztásukat mindannyian maximalizálni tudják), sem nekünk nekünk rájuk, hogy ebből a helyzetből minimális veszteséggel kerüljünk ki.

        Férfiként az egyetlen esélyed akkor van a “győzelemre”, ha nem veszel részt ebben a játszmában. Just enjoy the decline! :D

         

         

        1     0
        • “Férfiként az egyetlen esélyed akkor van a “győzelemre”, ha nem veszel részt ebben a játszmában. Just enjoy the decline! :D “

          Pontosan. Az MGTOW felér egy győzelemmel az egyén szintjén. És ha sokan magukévá tennék, szótlanul megroppantaná a jelenlegi társadalmi helyzetet valamilyen formában, és kénytelenek lennének tenni valamit. (és küzdjünk azért, hogy ez ne valami szólásszabadság-ellenes dolog legyen a filozófiánk ellen, meg még erősebb össztársadalmi agymosás…) De ha nem, akkor is nyertünk magunknak egy nyugodtabb életet. Mi döntjük el, hogy mit akarunk az élettől, miért küzdünk, nem a társadalmi elvárások!

          Apropó, agymosás, előre unom az ünnepekkor játszott szerelmes szirupos dalokat, ez is az agymosás egy fajtája, blue pill túladagolás. Nem mintha máskor nem ez szólna a rádióból, sok éve le kellett szoknom a rádió és zenehallgatásról mert untam a szerelmi propagandát. Egy nagy rohadt hazugság az egész, én megmondhatom tapasztalatból, hogy egy párkapcsolattól nem lesz boldogabb az ember, csak eltereli a figyelmét a megoldandó feladatokról. Eleve, még egyes blue-pill körökben is azt  mondják, hogy előbb kellene általában boldognak lenni és akkor lehet kapcsolatot létesíteni jobb eséllyel. Amit elfelejtenek megemlíteni, hogy az életben lévő előrehaladás, és a szerelmi rózsaszín felhő két különböző “boldogság”, utóbbi ugyanazt a kémiát csinálja az agyban, mint a drogok (erre vannak komoly orvosi folyóiratos szakcikkek is) . És az ember tudja, hogy akármilyen “szerrel”, (akár vodka, akár “szerelem”)   elért mesterséges boldogság után jön a másnaposság, illetve a macskajaj minden elképzelhető formája. Szerelem után meg a depresszió, válóper, vagyonvesztés, gyerektartás. A vodkát legalább elég kialudni, és lehet tudni, hogy hol a határ. Ugyebár, piásan nem vezetünk járművet, de ugyanezek az emberek a sokkal erősebb hatású szerelem hatása alatt vezetik az életüket. És a rózsaszín ködtől nem látják, hogy éppen a falnak vagy szakadékba hajtanak az életükkel teljes gázzal. Fájdalmas tud lenni a kijózanodás, hogy mennyi áldozatot hoztak másvalakiért, miközben semmit nem törődtek magukkal, sehol se tartanak a régen kitűzött céljaikkal, vagy el is felejtették őket. Vagy nem is volt idejük célokat kitűzni mert fejbe csapta őket a rózsaszín köd.

          0     0
          • Előrebocsátom, hogy semmi bajom sem veled, sem az MGTOW srácokkal általában, sem pedig az általuk mondottak 99%-val, mert kibaszottul igazuk van majdnem mindenben. De az MGTOW végső következtetéseivel viszont igenis komoly problémáim vannak. Mert ha azt veszem, hogy a zsidók és a feministák fő célja az, hogy a fehér férfi és a nő ne találjon egymásra és ne szaporodjanak, akkor az MGTOW olyan, mintha önként lefeküdne az ellenségnek, és még büszke is lenne rá. Vagyis az ellenség elérte a célját, ráadásul az adott MGTOW férfi egyetértésével és együttműködésével, miközben ő azt hiszi, hogy rafkósan fityiszt mutatott mindenkinek.

            A férfi küldetése az, hogy rákényszerítse az akaratát egy ellenséges világra, nem pedig az, hogy kivonuljon belőle pusztán azért, mert a világ ellenséges és nem alapból olyan, amilyennek ő akarná, hogy legyen!

            Vagyis az MGTOW-val az a fő bajom, hogy túlságosan szűk látókörű, adottnak és megváltoztathatatlannak veszi ezt a feminista világot, a nőközpontú világrendet. Pedig a Manoszféra, a PUA, a Red Pill, és – igen, az MGTOW-tanítások nagy része is – igenis kezünkbe adja a fegyvert, hogy győzzünk még ebben a férfiellenes, feminista világban is. Ezeket a fegyvereket pedig használni kell, nem pedig letenni őket és azt mondani, hogy baszunk az egészre. A Patriarchátus nem fogja megalapítani önmagát, azért nekünk is tenni kell…

             

            4     0
    • “Hitler uralma alatt, az úgynevezett vészkorszakban”

      Az csak a parazitáknak volt vészkorszak.

      0     0
    • A fennálló helyzet kétségbeesett és katasztrofális állapota természetszerűleg kitermeli a másik végletet is. Csak, aki nagyon kivül került a világ valóságán, gondolhatja azt, h egy gyereknek ne lenne szükséges anyára. Persze, bizonyos esetekben (halál, alkalmatlanság) pótolhatja a nővér, nagyszülő. Egyéb esetben viszont pont ugyanakkora önzőség – amelynek később mind a szülő, mind a gyerek megfizeti az árát – ,mint amikor 30-40 éves nők a spermabankból választanak maguknak örökítőanyagot és apa nélkül nevelik fel a gyereküket.

      0     0
    • “A nők manapság már 7-8 évvel tovább élnek, mint az ugyanakkor született Férfiak. Biológia, mondják.”

      Olyan biológia, hogy sokkal több orvostudományi erőfeszítés megy a nők egészségére. A férfiakat meg tizedelik a szív és érrendszeri betegségek, balesetek, rohanás, stressz, stb. Nincs rá erőfeszítés, pont olyan eldobhatóak a társadalom szemében mint egy taknyos zsebkendő. Dolgozzon sokat, rohanjon haza időben (különben féltékenységi roham lesz ellene), fizesse be az adót,… “Elhasználódva”, a nyugdíjas kort elérve (ha egyáltalán) meg minél hamarabb haljon meg, mert már senkinek nem kell, felesleges.

      Követeljük az egyenlő életkilátásokat!

      0     0
    • Próbáltam tisztelegni a Szóval, Amit Tőled Hallottam Először :)

      0     0
  4. Csak kivancsisagbol kerdezem. Feminizmus ide vagy oda, egy ferfi sincs itt a ferfihangon aki elegedett az eletevel es boldog parkapcsolatban/csaladban el? Senki nem talalt meg olyan not, aki erre alkalmas lenne? Tenyleg mindannyian ilyen soteten latjatok a mai vilangunkat, mint ahogy a cikk felvazolja?

    0     0
    • Tizennyolc éves korom óta talán egy évnyi időt sem voltam soha egyedül, de ilyen borsúan látom a feminizmus várható társadalmi következményeit.

      1     0
    • Deansdale ilyen, de régóta nem jár erre. :(

      A Férfihang mondjuk rendesen tud generálni egy negatív, lehúzó energiás, “áldozatok vagyunk, nem tudunk mit csinálni, max. MGTOW” hangulatot, figyelni kell, nehogy teljesen beszippantson. (lásd: echochamber)

      0     0
      • Dan: az áldozatok között nagyon gyakori, hogy áldozatoknak érzik magukat.  Eltérően viszont a női magazinok világától, itt az “áldozat” nem zárja ki a többi életfunkciót, döntési tényezőt, felelősséget, estébé. Itt az van, hogy “áldozat vagyok ebben meg ebben, és amúgy szoftvermérnök”. Nem az, hogy “áldozat vagyok, tehát bűnös már nem lehetek, mert csak egy rubrika van az önismereti űrlapon”.

        Ha visszhangkamrákat keresel, arra vannak triviális helyek, sajtótermékek, civil szervezetek, társaskörök. Semmi szükség rá, hogy leírjam a nevüket, már a Kalmopyrin miatt is szégyellem magam.

        2     0
    • Privát hozzászólás.

      0     0
    • Ez egy nagyon érdekes felvetés. Tehát még egyszer: hogy vajon nincs-e itt a férfihangon olyan ember, aki a saját életével annyira elégedett (éspedig különösen egy nő jelenléte miatt – jól mondom?), hogy inkább a társadalmi trendekre, a világ sorsára már nem is tekint ilyen borúsan. “A többiek majd megoldják, szarok bele, én jól megvagyok, köszike”. Dióhéjban.

      Nos: de!  Nagyon sok ilyen van, simán lehet, hogy a férfihang olvasói és/vagy szerzői közé is jutott, mittomén, két vagy három ilyen jellemóriás.

      Én a többieknek szeretek írni.

      2     0
      • Az hogy valaki elegedett az eletevel miert zarja ki, hogy erdekeljek a tarsadalmi trendek? A ferfi elegedettseg feltetelet pedig nem kotom noi jelenlethez, de ha hetero parkapcsolatot feltetelezunk gyerek/gyerek nelkul, ahhoz mindenkeppen kell egy no. Latom a “boldog csaladapa” szarok bele hozzaallasra vonatkozo reszt mar torolted a kommentedbol. :)

        A sotet jovokepet ez alapjan a bekezdesed alapjan ertettem:

        “A gyerekeink úgy nőnek fel, hogy a felvilágosult szülők genderitának, feminitának, konformitának nevelik őket. Hogy üzembiztosan tudjanak menetelni a trendek közepén. A gyerekeket alapból arra tanítják, hogy a férfi vágyai bűnösek, hogy a férfi akkor igazi férfi, ha uralkodni tud magán, a nő pedig akkor igazi nő, ha megéli az igazi énjét. Hogy a női vágyak szépek, a férfivágyakat pedig legjobb lenne kiirtani. Hogy a nő az univerzum glóriája, a csodák beteljesítője, az anyaság temploma, a férfi pedig a régi kacat a padláson, a sufniba dobott koszos bicikliváz, a leeresztett focilabda, amivel egyszer, valamikor, talán, igen, egyszer régen nagy gólokat rúgtak. Persze akkor se ők maguk, mert minden sikeres labda mögött áll egy focista.”

        Ezek a szulok akirol itt beszelsz, azok mi vagyunk, a mai aktiv koru anyak es apak. En nem latom, hogy ilyesmire kondicionalnank a gyerekeinket. Pont a mai korban trend, hogy az apak is ugyanugy vegyek ki a reszuket gyereknevelesbol/hazimunkabol , toltsenek minel tobb idot a csaladdal. Ha a ferfiak aktivan jelen vannak a csalad eleteben hogyan nevelhetnek ezekre szandekosan a gyerekeiket?

        0     0
        • Benne van az idézett részben: “Hogy üzembiztosan tudjanak menetelni a trendek közepén” vagy mert tévedésben élnek maguk is.

          0     0
          • “Hogy üzembiztosan tudjanak menetelni a trendek közepén”

            Igen, ez egy nagyon fontos gondolat!

            Engem is kedves, vallásos, udvarias jófiúnak neveltek, belém verték hogy mi a “helyes” ilyen-olyan tekintetben. Nem mintha ártani akartak volna, de megnézve a szüleimet, meg mindent ahonnan jöttem, senki se nem boldog, se nem sikeres, se nem jókedvű. Vak vezet világtalant, de nagyon határozottan, egy a vakok által oda hallucinált irány felé. Nem hibáztatom őket, de sokkal jobban érzem magam, mióta alapjaiban véve mindent (szószerint) megkérdőjeleztem a neveltetésemmel kapcsolatban. És átálltam a sötét oldalra. Félreértés ne essék, nem vagyok gonosz és nem bűnözök, csak símán nem hagyom többé, hogy telehazudják a fejem és az orromnál fogva mézes madzaggal vezessenek a szakadékba. Inkább begyűjtöm a tényeket és megyek a saját fejem után. Nem hagyom, hogy szarakodjanak velem és kihasználjanak, vissza is pofázok, vagy teszek ellene, ha kell.

            0     0
            • Fiatal embereknek úgyis az a “dolga”, hogy kritika alá vegyenek és ha kell újratervezzenek mindent. :) Jó esetben az efféle mentalitás számolhatja fel azokat a borzalmas társadalmi mintákat is, amivel a feminizmus akar mérgezni.

              1     0
    • De van, én elégedett vagyok az életemmel és boldog vagyok pl. A párommal, aki igen nő, alkalmas az együttélésre. És kéozeld el nem, nem verem nem abuzálom sem szóban sem tettben, nem állok elé ideologizálni minden este és nem agymosom.

      DE ennek ellenére, és éppen ezért látom sötéten a világot, van egy 1 éves fiam aki ebben a mocsokban fog felnőni. És nem fog annyit szívni a párkapcsolatokban mint én, mert én apámmal ellentétben megtanítom majd neki hogy mit várhat az életben. És nem, nem fogom negatív szarral tömni a fejét.

      Talán lassan Te megérted, a világ nem azért sötét mert annak látod, hanem mert az. Ez a sok genderszarság, szépen átszűrődik mindenki egyéni kicsi világába hamarosan, most még nem igazán értjük ezt a meetto-t pl itt Kelet-Európában, mert valami nyugati, valami más. De mondjuk 10 év múlva, amikor már a gender-szkon tanultak beszivárogtak a közéletbe sokkal jobban, mint mondjuk ma az USA-ban, más szelek fognak fújni.

      Most még csak kérdezed és nem érted, hamarost majd meg fogod érteni.

      Ez akkor fog eljönni, amikor felteszed ugyanezt a kérdést, és szájba vernek, egy áthúzott falloszt mutató tüntetés táblával. Hogy hogyan jön ez ide?: na látod a második kérdésed majd ez lesz neked is, akkor…

      1     0
      • Ne legyen uldozesi maniad, senki nem mondta, hogy abuzalod az asszonyt. A nok kovetik a ferfit maguktol is, ha biznak benne es felneznek ra, igy alakul ki termeszetesen minden eroszak nelkul egy parkapcsolat/csalad. A tobbseg felveszi egy kapcsolatban a hagyomanyos noi szerepeket, de ahhoz kell egy ferfi, aki mellett megelheti a noiseget.

        En pont ezert latom pozitivan a jovot, amit te es Kalman ir. Ha egy apa aktivan jelen van a gyerekei eleteben, probalja felfogni a kivulrol jovo szart, ami persze igy is eljut a gyerekhez, de egy eros apa/ferfi keppel nem tud ra radikalisan hatni.

        0     0
    • Privát hozzászólás.

      0     0
    • Én elégedett és boldog vagyok. Ettől még a cikk által megjelenített hangulat valós. Az egyetlen menekvés, ha a modern kor hülyeségeit kirekeszti az ember az otthonából, és folyamatosan küzd ellene.

      A nagyobbik kislányom sem jár még oviba, iskolába, TV-t néznie tilos, így a feminizmus egyelőre csak “gyengén támadja”. De van például egy dalos CD-nk, amit szoktunk hallgatni és azon egy számot áttekerek mindig, mert annyira kérlelhetetlenül béta, hogy az már fáj. Szerintem a kislányomnak is ártana, ha ilyen szerepet hallana.

      Az ellenség tehát lapulva leselkedik rá, és ha nem vigyázok, támad.

      A világ tehát sötét – még ennél is sötétebb -, de ha kellően ügyesek és szerencsések vagyunk, akkor teremthetünk benne élhető szigetet magunknak. Még.

      A gyerekeinknek még sokkal nehezebb lesz, ha valahogy nem fordítjuk meg a folyamatokat.

      1     0
      • Igazából a gyerekesek, akiknek iskolába kéne járnia a gyerekének, úgy tudnák kikerülni a mai, sok szempontból csőd oktatási rendszert, h 10-15 szülő összeáll és felfogadnak 1-2 pegagógust, vagy/és a csoport tagjai közül, ha van pedagógus, ő is tanítja a magántanulói státuszban lévő gyerekeket. Így megvan az emberi, társadalmi közösség is.

        0     0
  5. Thx, Borisz!

    Bár szerintem ezt az idekommentelő feministák kurvára nem fogják/akarják majd érteni:” (nem azon, hogy lehet-e a légypapírból arzént főzni)”

    1     0
  6. Egy újabb Boriszcikk, köszi nagyon. Zseniális, mint mindig. És igaz, mint mindig.

     

    1     0
  7. Király cikk, köszönöm a szerzőnek.

    Tele van olyan igazságokkal, amit én évek óta mindig is sejtettem, csak itt a Férfihangon jöttem rá hogy mennyire igazam van.

     

    A  FB-on jött fel egy érdekes cikk. Nem is tudom, hogy komolyan gondolta-e az irományt férfitársunk, vagy csak egyszerűen szatírának szánta. Talán érdemes lenne kivesézni egy jó cikkben:

    “Férfit tartani nagy felelősség! Be kell tartani a szabályait!”

    http://www.she.hu/herself/20171212-egyutt-elni-egy-ferfival-ferfitartas-viselkedes-gyorfi-andras.html

     

     

    0     0
    • Szerintem viccesnek gondolta a szerző de annak meg borzalmas inkább lenézőnek tűnik. Persze lehet az én humorérzékemmel van baj! :-)

      0     0

Szólj hozzá Te is! Minden hang számít!

Ha hozzá szeretnél szólni, akkor be kell jelentkezned!
Nem vagy még regisztrálva? Csak egy 2 perces művelet és Te is részt vehetsz a beszélgetésekben!

A hivatkozások nincsenek engedélyezve.

Támogatóink

A tárhely támogatója a Webonic.hu

Saját virtuális szerver már 2850 Ft-tól a Webonic.hu-tól

Keresés

Ajánlott írások

,,,

Cikkajánló

BESZÉDTÉMA - Bulvár
Az antifeminizmus megkeresztelése

Aquinói Szent Tamásról úgy tartják, hogy megkeresztelte a pogány Arisztotelészt, vagyis mind...
Mikor a hímsovén férfi virágot vesz az asszonynak…

A feministák szerint a patriarchális családmodell eleve a férfiuralom és a nőelnyomás, a hímso...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Nemzetközi Férfinap 2016

November 19-én újra a Nemzetközi Férfinap köszöntött ránk. A tavalyi beköszöntőben sérelmeztük...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Rémálom a Retek utcában - feministák a tények ellen, ötszázadik fejezet

„Miért van az, hogy hamarabb nevezünk el egy utcát egy retekről, mint Janikovszky Éváról?” –  ...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Válás házasság nélkül: avagy a kormány a hálószobádban

Igen, a cím nem elírás, nem vicc: Kanada Brit Kolumbia területén ugyanis (habár máshol is haso...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Nem szereti a vastag férfikolbászt a német feminista

Egy németországi üzletlánc gasztronómiai újításán borult ki többek között Antje Schrupp fe...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
A lábtörlő dalol

A cikk Pozsonyi Ádám írása, akinek egyes könyveiről már ejtettünk szót korábban. A ...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
A félreértett csajozó művész - 1. rész

Világszerte egyre ismertebbek és népszerűbbek a PUA (pick up artist = csajozó művész) írások é...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Emberi reakciók

A múlt héten megjelent egy hír, miszerint egy népszerű amerikai rapper fellázadt a Negro cukor...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Juszt is a dagadt nők!

Jaj, ne tagadd már! Ne tagadd, hogy te is szereted a zsírpárnákat. Most mit rázod a fejed? Nem...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Szerepcsavar - modern elmezavar

Szociális gondozóként dolgozom Ausztriában. Mosás, főzés, takarítás, ápolás, kapcsolattartás -...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
20 milliós kártérítésért perli az ATV-t Havas Henrik

Mint közismert, Havas Henrik - aki a #metoo hisztériában előbb homoszexuális zaklatás áldozata...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Végre kiderült, mire jó igazából a Tinder

Nem egy alkalommal hallhattuk azt az agyrémet – bizonyos esetekben maguktól az érintett nő...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
A feminista szervezetek tiltakoztak a KEHI vizsgálat ellen

A Norvég Alap által támogatott civil szervezetek politikai elfogultságának gyanúját felvető ta...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Egy férfi nem panaszkodik?

Az a meta-probléma, hogy az emberekbe genetikailag van belekódolva, hogy egy férfi nem panaszk...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Hogyan változtatta meg az antifeminizmus az életemet?

Ez egy igen személyes történet lesz. Nem fordítás, és nem egy másik ember története. Az enyém....


androfóbiaApai jogokApaságCsajozáscsaládCsaládon belüli erőszakCSBEfeminizmusFeminizmus - AntifeminizmusférfiakférfiasságFérfigyűlöletférfi szerepekGender-ideológiagender mainstreaminggyereknevelésHipergámiaházasságHázasság 2.0IsmerkedésIsztambuli EgyezményKvótametooMGTOWNemek harcaNemi diszkirminációnemi erőszaknemi szerepeknőnapNőzésOktatásPiros pirulapolitikapszichológiaPUApárkapcsolatRandizásRed PillszerelemszexszexualitásSzexuális zaklatásTársadalomÉletmódÖnismeret