Jack

A nemileg egyenlőbb országokban kevesebb nő szerez diplomát STEM szakokon

Jack - 2018. március 23. péntek 10:16 - 70 hozzászólás

Címkék: , , , ,

drszosziEgy új kutatás szerint azokban az országokban, ahol nagyobb a nemek közötti egyenlőség, kevesebb nő szerez diplomát műszaki, természettudományi vagy matematikai területen (továbbiakban STEM). A kutatók azt mondják, hogy a döntéshozók a tanulmány eredményeit felhasználva felülvizsgálhatják a módszereiket, melyekkel növelhetik a nők részvételét ezeken a területeken.

A felmérés azt találta, hogy Albániában és Algériában nagyobb a nők aránya a STEM területeken, mint Finnországban, Norvégiában vagy Svédországban, mely országokat éppen a magas fokú nemek közötti egyenlőség miatt szokás dicsérni. Ezt a jelenséget a „nemi egyenlőség paradoxon” névvel illetik.

A tanulmányt készítő Leeds Beckett Egyetem és Missouri Egyetem kutatói úgy vélik, ez azért lehet, mert azokban az országokban, ahol kisebb a nemek közötti egyenlőség, gyakran alacsonyak a jóléti támogatások, ami vonzóbbá teszi a jól fizető STEM karriert.

Psychological Science-ben közzétett tanulmány arra is kíváncsi volt, hogy mi motiválhatja a lányokat és a fiúkat abban, hogy STEM tárgyakat tanuljanak, beleértve az általános képességet, érdeklődést az adott tárgy iránt vagy az általa nyújtotta élvezetet, továbbá azt, hogy a tudományos tárgy vajon a személyes erősségük volt-e.

Felhasználva 67 ország 475 ezer serdülő fiataljának adatait, a kutatás kimutatta, hogy amíg a fiúk és lányok eredményei a STEM tantárgyakban nagyjából hasonlóak voltak, a tudomány nagyobb valószínűséggel vált a fiúk kedvencévé. A lányok – még ha képességeik a tudományban ugyanolyan vagy kiemelkedőbb is volt azoknál a fiúknál – gyakran inkább szövegértésben voltak eredményesebbek, amely képesség a nem-STEM tárgyakhoz jobban kapcsolódik. A lányok hajlamosabbak voltak alacsonyabb érdeklődést mutatni a tudományos tárgyak iránt. Ezek a különbségek közel általánosak voltak minden vizsgált országban és régióban.

Gijsbert Stoet, az Egyesült Királyságbel Leeds Beckett Egyetem pszichológia professzora szerint ez megmagyarázhat néhány nemi különbséget a STEM területeken:

„Minél tovább jut valaki a közép és felsőfokú oktatásban, annál több tantárgyat kell mellőznie, míg a végén csak egy marad. Hajlunk arra, hogy azt válasszuk, amiben a legjobbak vagyunk, és amit élvezünk is. Ez teljesen logikus, és egybevág az megszokott iskolai tanácsokkal is. Így, bár a lányok képessége a tudományos területeken és a matematikában megegyezik a fiúkéval, ha azok nem tartoznak a kedvenc tantárgyaik közé, illetve ha kevésbé érdeklődnek irántuk, nagyobb valószínűséggel választanak inkább valami mást.”

A kutatók azt is vizsgálták, hogy várhatóan mennyi lány választ STEM szakot a további tanulmányaihoz, figyelembe véve a kritériumokat. Fogták azoknak a lányoknak a számát, akik rendelkeztek a STEM szakterület által igényelt képességekkel és azokét, akiknek ez a kedvenc tárgyuk is volt, majd hozzámérték a STEM szakon diplomázott nőkével. Ez minden országban egyenlőtlenségeket mutatott, de még nagyobbakat a nemileg egyenlőbb országokban. Az Egyesült Királyságban a STEM diplomát szerzők nők aránya 29%. Csak a képességeik alapján a lányok 48%-a várható, hogy ilyen területet választ. Ez a szám 39%-ra csökken, ha képességet és szak iránti érdeklődést is figyelembe vesszük.

A kutatásban együttműködő David Geary, aki az Egyesült Államokbeli Missouri Egyetem professzora hozzátette: „Bár a nemek közti egyenlőségben jobban teljesítő országok hajlamosabbak aktívan ösztönözni a nők részvételét a STEM szektorokban, mégis több nőt veszítenek a pályáról – akik ha a tudásuk szintjét vesszük alapul akár azt is választanák. Komoly gazdasági tényezők figyelhetők meg, melyek egyszerre járulnak hozzá a nők nagyobb részvételi arányához a STEM területeken a nemek közötti egyenlőség szempontjából gyengén teljesítő országokban, és a nők alacsonyabb részvételéhez a nemileg egyenlőbbekben.

Azokban az országokban, ahol nagyobb a nemek közötti egyenlőség, általában jóléti államok, melyek magas szintű szociális biztonságot nyújtanak az ott élőknek. Ott viszont, ahol kisebb az egyenlőség, a szociális biztonság is alacsonyabb és az életkörülmények is rosszabbak. Az UNESCO általános várható élettartam (OLS) adatait iránytűként használva a gazdasági lehetőségek és nehézségek feltérképezéséhez, a kutatók rájöttek, hogy a nemileg egyenlőbb országokban nagyobb az általános elégedettség is.

Stoet professzor szerint: „A STEM életpálya általában véve biztonságos és jól fizető, de az oka annak, hogy ne ezt az utat válasszuk változatos lehet. A gazdagabb országokban, ahol a karrierválasztás viszonylag veszélytelen, a nők választhatnak nem gazdasági tényezők alapján is. Fordítva, azokban az országokban, ahol kevesebb a gazdasági lehetőség vagy ahol bizonytalan a foglalkoztatás, a jól fizető és aránylag biztonságos STEM karrier sokkal vonzóbb lehet a nők számára”

Professor Geary hozzáteszi: „Lényegében, mikor csökkennek a gazdasággal kapcsolatos aggodalmak – ahogy a nemileg egyenlő országok esetében láthatjuk –, a személyes preferenciák erősebben jelennek meg. Ebben a helyzetben, a tudományos erősségekben és a szakmai érdeklődésben lévő nemi különbségek sokkal erősebben befolyásolják a főiskola és karrierválasztást, létrehozva a STEM paradoxont.”

A nők számának növelését célzó széleskörű erőfeszítések ellenére a STEM területeken a nemi arányok nagyjából stabilak voltak évtizedekig, ezek a megállapítások viszont segíthetnek hatékonyabbá tenni ezeket a módszereket.

„Fontos hogy figyelembe vegyük azt, hogy azok a lányok, akik saját elhatározásból nem STEM területen tanulnak tovább, mert úgy érzik, nem azt akarják csinálni , megalapozott okok miatt teszik ezt, ezért az összes lányt megszólító kampányok talán pénz és energiapocsékolásnak tekinthetőek.”- teszi hozzá Stoet professzor. „Ha a kormányok növelni akarják a nők részvételét a STEM szektorokban, egy sokkal hatékonyabb stratégia lehet az, hogy ha azokat a lányokat célozzák meg, akik egyértelműen ‘letértek’ a STEM ösvényről: azokat, akiknek a kedvenc tantárgya a természettudomány és a matematika, akik szeretik, de mégsem ezeket választják. Ha megértjük a motivációjukat, a közbeavatkozást úgy lehet megtervezni hogy meggondolják magukat.”

(Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2018/02/180214150132.htm)

(A forrás által használt tanulmány: Gijsbert Stoet, David C. Geary. The Gender-Equality Paradox in Science, Technology, Engineering, and Mathematics EducationPsychological Science, 2018; 095679761774171 DOI: 10.1177/0956797617741719)



3 votes, average: 5.00 out of 53 votes, average: 5.00 out of 53 votes, average: 5.00 out of 53 votes, average: 5.00 out of 53 votes, average: 5.00 out of 5 3 olvasó átlagosan 5.00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

A cikk megjelent a Társadalom - Pszichológia, Tudomány - Technika rovatban.


Hasonló témájú cikkek:


Háború a fiúk ellen

Múltkor a Vivane Reding-féle femináci törekvés kapcsán Deansdale rávilágított egy tanulságos összefüggésre: Több férfi a felsőoktatásban -> növ...
Háború a fiúk ellen (2. rész)

Na jöjjön a várva várt második része a Háború a fiúk ellen című cikk fordításának.   A teszt-pontszámok kérdésének tüzetes vizsgálata ...
Néhány gondolat az oktatási rendszerről

1, Sokak véleménye szerint az oktatási rendszerünk kicsit olyan, mint egy zseniképző. Olyasféle túlbonyolított módon adja át a matematikai, a történe...
MGTOW-jelenség a felsőoktatásban és a tudományos szférában

Az MGTOW mozgalom (Men Going Their Own Way) olyan férfiak közt terjedő irányzat, mely a günocentrikus társadalomból való önkéntes kilépést foglalja ma...
Gyöngyszemek a TRP kincsestárából

Az alábbiakban két TRP fordítás következik Projectselftől ill. Archwingertől. Jó olvasást!   Red Pill alapvetés (Forrás)   ...


Hozzászólások a Facebook-on keresztül
Hozzászólások (70) Hivatkozások (0)
  1. Nem értem ezt az egészet. Egyáltalán miért kéne akárcsak egyetlen nőt is ösztönözni a tudományos tárgyak irányába, sőt miért kell ezzel egyáltalán foglalkozni? Az ilyen felmérések is inkább arról szólnak, hogy egyesek nem tudják mit csináljanak jó dolgukban.

    0     0
  2. An Empty Plantation (MGTOW)

    Előre lányok, előre! :D :D :D

    Sőt, Japánban, ahol már réges réges régen nem divat a p*na, már az épitőipar irányába is “érzékenyitik” a hölgyeket, ami a multkori “hidas fiaskó” fényében különösen mulatságos.

    Szó szerint rózsaszín a női hegesztők világa

     

     

    0     0
  3. Aztán a STEM -es , jól fizető karrier csúcsán a(z annyira nem jó nők:) hisztiznek, hogy nincs a szintjükhöz méltó férfi, eltüntek, de azért ők követelik a pónit, mert látták a lószart az udvaron, akkor van, csak biztos elrejteték ….., azért nem találják….

    0     0
  4. “A nemek közötti egyenlőségben jobban teljesítő országok..” És ezt ki mondja meg hogy mi számít annak?    Szerk: Hülye kérdés,hát a nemek közötti egyenlőségben jobban teljesítő országok.

    0     0
  5. Én három igazán kiemelendő szempontot találtam a fordításban.

    1, Tudományosan igazolt tény, hogy a nők csak külső presszió hatására választanak STEM szakmákat, a természetük szerint sokkal inkább orientálódnának a szociabilitáshoz köthető pályák felé.

    2, E tudományos tény ellenére kutatják, hogy e természetes indíttatást mi módon lehet befolyásolni egy ideológia világképe alapján, milyen presszióval lehetne változtatni ezen a tényen.

    3, Ha végiggondoljuk egyérelművé válik, minél jobban törekszünk szabad és egyenlősítő társadalom létrehozására, a nemek szabad döntéséből adódóan annál jelentősebb különbségek fognak mutatkozni az élet számos területén, ami csak újabb hivatkozási alapot nyújt egyre extrémebb társadalmi beavatkozások megtételére. Ami persze tovább erősíti a folyamatot.

    Az utolsó pont egyben rámutat arra is, hogy a progresszívek beteg ideológiája az egyenlőnél is egyenlőbb társadalomról csak abban az esetben lehet sikeres ha elpusztítja a férfi és a női identitást. Ezért kell már négyévesen is maszturbációt tanítani a gyerekeknek szexuális felvilágosítás címén, ezért kell “vegyesnemű” óvodákat létrehozni, megváltoztatni alapvető kifejezések jelentéstartalmát, “érzékenyíteni” a társadalmat és ezzel bevonni minden egyént saját gyermekei nemi identitásának az elpusztításába stb.

    1     0
    • Egyáltalán nem igaz, hogy  a nők csak külső presszió hatására választanak STEM szakmákat. Épp ez az előítélet, ami befolyásol sok nőt a pályaválasztásnál. Elpusztítani csak a szocializáció során tanult magatartásformákat lehet. A veleszületett, valós különbségeket nem lehet megszüntetni.

      0     0
  6. “Ha a kormányok növelni akarják a nők részvételét a STEM szektorokban…”

    … és ez miért is lenne cél?

    0     0
  7. Érdemes beleolvasni ebbe a 2010-es tanulmányba is, amit Svein Sjøberg az Oslói Egyetem professzorának szervezésével a ROSE (The Relevance of Science Education) projekt publikált. Több mint 40 ország adatait gyűjtötte össze azzal kapcsolatban, hogy a másodikos középiskolás (15 éves) diákok mennyire érdeklődnek a műszaki és tudományos pálya iránt.

    https://roseproject.no/network/countries/norway/eng/nor-Sjoberg-Schreiner-overview-2010.pdf

    A tanulmány kimondja, hogy a szegényebb országokban a fiúk és lányok egyaránt érdeklődőbbek, mint svéd, finn vagy norvég társaik. Viszont a cikk szempontjából fontosabb, hogy pont ezen országokban van nagy eltérés a fiúk és lányok érdeklődésében.

    Hogyan működik a számítógép?

    Benzin- és dízelmotorok működése

    Egészséges táplálkozás

    Mennyire hisznek abban, hogy a tudomány megoldja a környezetünk problémáit

    Inkább olyan foglalkozás választanának amiben emberekkel kell foglalkozni tárgyak helyett

    Karrierjüket műszaki pályán képzeli el

     

     

    2     0
  8. LOL: “gazdagabb országokban, ahol a karrierválasztás viszonylag veszélytelen, a nők választhatnak nem gazdasági tényezők alapján is”
    Magyarul azt csinálnak amit csak akarnak, az állam – aki de facto a férjük – úgyis kihúzza őket a szarból. A mi adónkból…
    Egyébként meg egyáltalán nem veszélytelen a karrierválasztás, de erre csak a fal után jönnek létre, amikor macskás vénasszonynak maradnak.
    1     0
    • “Pethő Anikó szerint a női megérzés, az adott esetben tényekkel nem teljesen alátámasztott meggyőződés ad sok esetben olyan pluszt, ami végül sikerre vihet projekteket”

      “A nők közismert multitasking képessége, párosítva az anyasággal kialakuló időbeosztási képességgel, ideális kombináció a programozáshoz.”

      Hát persze. Emeljünk be legendákat is a cél elérése érdekében…

      Ez az a szakma, amihez valamilyen szinten hozzáértőnek is vallhatom magam, de soha ilyennel nem találkoztam a pályafutásom során. Jó informatikus nőkkel igen, de annak mindig igen komoly következményei voltak az élete más területén! Ezt kívánjuk, hát a nőktől?

      1     0
      • Az anyaság multitaskingja személyes tapasztalat alapján mese. A saját “egyszerre egy dolgot csinálj” taktikám időgazdálkodással együtt sokkal hatékonyabb mint a kedves nejem “egyszerre mindent, szarul” megoldása.

        1     0
      • Hogy egyértelműsítsük, milyen következményeket tapasztaltál?

        0     0
        • Egy esetben a család teljes hiánya. Szakmai fejlődés mindenek előtt.

          Másik esetben vívódás (évek!) a gyerekvállalás és a karrier között.

          Harmadik esetben ~6 éves szakmai lemaradás a döntés után, hogy mégis inkább gyerek(ek). Ez kilóg egy kicsit, mert inkább a szakmai terület lett beáldozva és nem más, de a választási kényszert jól illusztrálja.

          Eddig ez a 3 eset az, akit valóban jó informatikusnak tartok/tartottam.

          1     0
          • Femiék azt nem értik meg, hogy bizonyos pályákon azért több a férfi, mert ők hajlamosabbak beáldozni dolgokat, a nők sokkal gyakrabban mennek a gyengébb ellenállás felé.

            Belegondolva a feminista elképzelésekbe, ezek gyökerénél egyetlen alapvető hiba lelhető fel. Teljesen fals, valótlan idea él bennük a nőről, arról hogy milyenek a nők valójában. Nem is véletlen, hogy a harmadik hullám ideológiai alapvetését leszbikusok alkották meg, akik nyilván nem rendelkeznek objektívnek mondható véleménnyel a női nemet illetően.

            0     0
            • Az emberek elég profi módon hazudnak maguknak. Nekem is évekbe tellett, mire pár igazságot el tudtam fogadni magamról, pedig hajlamos vagyok túlelemezni dolgokat.

              A kényelmes hazugság mindig is kelendőbb volt a kényelmetlen igazságnál.

              0     0
      • Az informatikában nem árt valós teljesítményt nyújtani, ha valaki sikert akar elérni, vagy legalább boldogulni. Ezt még nem tudták olyan szinted lesilányítani, hogy sok nő zéró teljesítménnyel kiseggelje az egyetemet.
        Ilyenkor jönnek a mitikus női megérzés faszsággal, amit gyakorlatilag mindenre rá lehet húzni.

        1     0
      • A te magánéleted során miért nem lett komoly következménye az élet más területein a pályaválasztásodnak?

        0     0
      • Balogh-Mázi Mária szerint a nők hatékonyabbak érdekérvényesítésben, stresszkezelésben, csapaton belüli feszültségek, kimerültség vagy lelki hátráltató tényezők felismerésében. Pethő Anikó szerint a női megérzés, az adott esetben tényekkel nem teljesen alátámasztott meggyőződés ad sok esetben olyan pluszt, ami végül sikerre vihet projekteket, akár az irracionális mértékű erőforráshiány ellenére is.

      Eléggé úgy tűnik, hogy csak elképzelések vannak, alátámasztás nélkül vagy más munkakörökben hasznos tulajdonságokat akarnak feltüntetni a programozásban is. Megvizsgálták, hogy milyen képességek fontosak a programozáshoz? Itt megtalálható egy tanulmány róla, amiben 19 – egymástól független – felmérés eredményeit összesítették:

      https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0092656615300052

      Végkövetkeztetés:

      “In conclusion, the presented meta-analyses identified a unique combination of stable individual differences that characterize successful computer programmers: general mental abilities, conscientiousness, openness, and introversion.”

      Tehát a sikeres programozók az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek: general mental ablities, azaz GMA, vagy másnéven IQ, lelkiismeretesség, nyitottság és introvertáltság.

      “In line with previous research on job performance (Kuncel & Hezlett, 2010), general mental abilities were the most important predictor of programming aptitude.”

      A legfontosabb ezen tulajdonságok közül a magas IQ.

      “Whereas openness gained greater relevance in recent years, the importance of conscientiousness seemed to decrease. Unexpectedly, the most important personality predictor was introversion.”

      Tehát a lelkiismeretesség, nyitottság, introvertáltság hármasból a legfontosabb az introvertáltság. Talán már itt is volt róla cikk, hogy több férfi rendelkezik magas IQ-val, mint nő.

      Itt pedig egy 1995-ös tanulmány található az introvertáltságról:

      https://rdw.rowan.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=3256&context=etd

      A tanulmány 20 férfit és 20 nőt hasonlított össze, 18 és 26 év közöttieket. Az eredmény: a férfiak 70%-a introvertált, a nőknek 35%-a. Értelemszerűen a maradék extrovertált. A férfiak 90%-a volt “gondolkodó”, és 10%-uk “érző”. A nőknél ugyanez az arány 35%-65% volt. Hivatkozik az 1985-ös Myers–Briggs-típuselméletre, amely felmérésben 13 716 nőt és 11 897 férfit hasonlítottak össze, 18-20 év közöttieket. Az eredmények lényegében megegyeznek: a férfiak között több az introvertált és gondolkodó, mint a nők között.

      Introvertáltság: férfiak 48%, nők 39%.

      Extrovertáltság: férfiak 52%, nők 61%.

      Gondolkodó: férfiak 62%, nők 31%.

      Érző: férfiak 38%, nők 69%.

      A fenti adatok alapján inkább a magas IQ-val rendelkező, introvertált személyekre kéne vadászniuk és nekik programokat indítani, akik többségében férfiak lesznek.

      0     0
      • Pontosan. Viszont az IQ eloszlás görbe biztosan nem vág egybe a nem udvariaskodó kutatásokkal. A férfiak görbéjét 5-10 ponttal el kellene tolni jobbra, a magasabb IQ érékek felé, akkor ábrázolná a valósságot. Csakhát ez nem elég PC ahhoz, hogy túl sűrűn publikálnák… :) Éppen emiatt is könnyebb jó férfi programozót találni….

        0     0
        • Az IQ az amit az IQ teszt mér. Mivel van különbség a női és a férfi intelligencia között, ezért lehet olyan tesztet csinálni ami a nőkenk kedvez, és olyat is ami a férfiaknak. Sőt, olyat _kell_ csinálni, mert az a definíció, hogy a férfiak és a nők átlag IQ-ja is 100 :-).

          0     0
          • A manapság használatos IQ tesztek sajnos nem csak a logikai intelligenciát mérik, hanem mást is. Így jön ki az, hogy sokak szerint van különbség nőknek meg férfaknak írt teszt között. Holott ideális esetben egy rendes IQ teszt mindenkinek egyforma lenne, mert csak és kizárólag a logikai intelligenciát mérné.
            Megjegyzendő, hogy ennek ellenére a ami IQ tesztek hozzávetőleg mégis jól mérik a logikai intelligenciát. Torzulások lehetnek benne és ezt ki lehet ugyan használni, de azért ettől függetlenül nem annyira rosszak.

            1     0
      • Az introvertáltság/extrovertáltság mérésében igen sok a szubjektív tényező, így nem alapozhatunk rá. Ugyan mondhatjuk, hogy egy férfi jellemzően introvertáltabb, mint egy nő, ugyanakkor ha meg gyakorlati oldalról nézzük, azt látjuk, hogy egy férfi legalább annyira extrovertált, mint a másik. A férfiakkal szemben meglévő negatív előítéletek, illetőleg a párválasztási stratégia (férfi kezdeményez, így neki rizikósabb a kapcsolatépítés) okozhat simán olyan eredményt, hogy látszólag a férfiak nehezebben építenek kapcsolatot. Erre jöhet rá, hogy a férfiak gyakorlatiasabbak, míg a nők beszédesebbek. Tehát amíg a férfi megold egy problémát, addig a nő pofázik róla. Ebből egy külső szemlélőnek az jöhet le, hogy a férfi introvertáltabb. Holott nem, csak nem pofázik annyit feleslegesen. Akkor beszél inkább, amikor van értelme. Ha megnézzük pl. az itteni hozzászólásokat, bizony elég nehezen lehet azt mondani, hogy introvertáltak lennénk. :) De ha a hüvelygombáról lenne szó, szerintem egy szót sem szólnánk. További lényeges elem, hogy ez nem egy állandó érték, hanem helyzettől függ. Neki megfelelő közegben bárki, aki nem kifejezetten beteg, lehet extrovertált, míg más közegben az egyébként extrovertált ember is lehet introvertált. Ezt objektíven mérni gyakorlatilag lehetetlen. Nem beszélve arról, hogy az ember élete alatt is változik ez, a különböző behatások során. Ellentétben a logikai intelligenciával, ami alig módosul az élet során, az introvertáltság – ami az intraperszonális és interperszonális intelligenciákon alapszik – folyamatosan változik. Pl. fiúgyerekekkel kevesebbet törődnek, így fiatalabb korban egy férfi tűnhet introvertáltabbnak. Hiszen a gyerek környezetéhez való odafordulása elsősorban attól függ, hogy 3 éves koráig mennyit foglalkoztak vele. Szóval ezt objektív mérőszámokkal szerintem nemigen lehet mérni. Max. csak hozzávetőlegesen.

        Hasonló a helyzet az érvő – nem érző dolgokkal kapcsolatban is.
        A férfi is ugyanúgy érez, csak neki a döntéshozatala elsősorban logikai alapú, míg a nőnél a döntéshozatal érzelmi alapon történik. Ergo a férfi jobban uralkodik az érzésein. Van annak, csak nem feltétlen mutatja ki, avagy jobban tudja kezelni, elhelyezni. Ez kívülről nézve tűnhez érzéketlenségnek, holott jóval többször van szó inkább hatékonyságról, mintsem érzelem-mentességről. Még többet torzít az ilyen eredményeken, hogy ezeket főként nők mérik fel, akiknél az érzelem alapból befolyásolja az eredményt (már kapásból sokszor nem objektív), a férfiakkal szembeni előítélet még rátesz, és máris ott vagyunk, hogy ‘azok az érzéketlen, goromba férfiak’.

        Érdekes videó, ami kapcsolódik a témához a férfiakkal szembeni előítéletekhez, agresszióhoz, stb.
        (19:20-nál kezdődik az érdekes rész, de előtte mondja el, hogy pontosan hogyan is zajlik a kísérlet):

        https://youtu.be/N4t2tToJ-Qg?t=19m20s

        0     0
        • Végső soron hívhatjuk bárhogy, amiket írsz, hogy a férfiak gyakorlatiasabbak, megoldják a problémát, nemcsak dumálnak róla, azok mind számítanak a programozásban. Az utolsó oldalon írnak róla:

          “Introverts are reserved individuals with low levels of sociability; they tend to focus on their inner self instead of their social surrounding. (…) As a consequence, they might be more apt at software development tasks which require thoughtful analyses of design concepts and algorithms.”

          • Ha megnézzük pl. az itteni hozzászólásokat, bizony elég nehezen lehet azt mondani, hogy introvertáltak lennénk. :)

          A nagyobb mintavételezésű felmérés alapján is az jön le, hogy a nők és a férfiak többsége is extrovertált. :)

          Csak a férfiak esetében több az introvertált, mint a nőknél.

           

          0     0
  9. Én ezt komolyan nem értem,miért kéne ösztönözni bármelyik nemet,hogy inkább erre,vagy arra orientálódjon ? Aki annyira érdeklődik/rátermett stb nőként,abból úgyis lehet informatikus,gépészmérnök ilyesmi,de hogy arra tereljék őket ?! Minek ? “Csakazaértis” gondolom. Kinek ,mi haszna származik abból,ha valaki olyasmit csinál,ami iránt nem igazán érdeklődik,vagy amire nem alkalmas ? Megfordítva ,miért kéne ösztönözni pl férfiakat arra,hogy óvodákban,bölcsikben dolgozzanak,gyógypedagógusok legyenek ? (amihez elképesztő türelem kell és a férfiak nagyobbik része-nyilván vannak kivételek,ezzel a nagy türelemmel,jámborsággal nem rendelkezik). Nyilván tiltani nem kell,nem is lehet, és akad néhány mérnöknek,orvosnak (mondjuk ez egy érdekes terület,mert azért a gyógyítás ősi mesterségében elég régóta jelen vannak a nők), informatikusnak alkalmas nő,akinek élete álma,hogy az legyen,ha alkalmas rá,no problem,uccu neki ,de hogy errefelé tereljék,irányítsák őket ?! Minek,hogy meglegyen a nemi egyenlőség ? Ez orbitális baromság,ráadásul senkinek nem használ….

    0     0
    • Azért kell ösztönözni, mert különben léket kap az ideológia.

      1     0
    • Persze, hogy hülyeség. Ha már valami szükség volna, az (amerikai mintára) a pályaválasztási tanácsadó. Több haszna volna jóval, mint csak erőltetni, hogy legyél informatikus, mert az menő, és lányoknak amúgy is ingyenes.
      Ha visszagondolok, a középsulis évek alatt nálunk a lányoknak a pénzügyi, közgáz vonalt erőltették nagyon, a fiúknak meg az informatikát. Úgy érezted, konkrétan szívás, ha egyikben sem vagy jó, nem érdekel a terület, mert másban nincs lehetőség, annyira nincs, hogy még emelt szintű képzéseket sem indított az iskola humán tárgyakból, ha annyira ragaszkodtál hozzá, akkor ajánlottak egy másik iskolát, ahova átjárhatsz délutánonként. Aki tehát tovább tanult, az szinte biztos, hogy azon a pályán, amit ráerőltettek. Az olyanok pedig, mint én, nem láttak jövőt valami semmirekellő bölcsésszak elvégzésében, mert nincs is. Teljesen olyan érzés volt, mintha voltaképpen 5 szakma létezne összesen, mindegyik reál tárgyas, és nem hiszem, hogy ez azóta sokat változott volna, ahogy a világot nézem, mert ezekre van szükség. Nőként nehezebb, mert nem mi vagyunk azok, akik ezekben általában jók, de persze el lehet menni óvónőnek, ápolónőnek vagy takarítónőnek, csak felkopik az állad, olyan keveset keresel ezekben a szakmákban. Ha megfizetnék, többen választanák azt, amiben jók is, de tudjuk, hogy ezeket sosem fogják, a női munkáknak egyszerűen nincs értékük.

      0     0
      • Minek kéne tovább tanulni, addig se kellett volna, minél többet tanulnak, annál butábbak.

        0     0
      • Annyit azért hozzátennék, hogy az “értéktelen” munkáknak nem az az egyetlen jellemzője, hogy női. Az “értéktelen” munkáknak az a legfőbb jellemzője, hogy könnyen találni mást, aki elvégzi.

        Aztán azzal is vitatkoznék, hogy ezek valóban értéktelenek-e. Mint írtam fentebb, nem azért fizetnek értük kevesebbet, mert értéktelen (szükségtelen), hanem mert viszonylag kevés befektetéssel lehet kinevelni az utánpótlást.

        0     0
        • Könnyen találni mást, az igaz. Bárki képes pár gyereket életben tartani fél napig, vagy tud ápolgatni embereket, ahhoz nem kell semmi speciális tudás. Más kérdés, hogy milyen minőségben végzi a munkáját. A tanári pálya is olyan, hogy 99% alkalmatlan rá, nagyon kevés az, aki valóban tud is tanítani, nem csak az anyagot ismeri. A legjobb tanár, akit ismertem, egy lecsúszott, büdös, alkoholista nő volt, aki az egyszobás lakásában, a szintén általában kábulatában fetrengő férje mellett korrepetálta a diákokat. Mégis kurva jó volt benne. Én, aki tök hülye a matekhoz, heti másfél órás eligazítás után 4-5-ös dolgozatokat tudtam írni a középiskolában, sőt neki volt köszönhető, hogy évekkel később még a fősulit is elvégeztem reál szakon, aminek pedig az esélytelenek nyugalmával indultam neki. Ha úgy nézzük, az ő munkáját nehéz pótolni, pedig tanárokkal Dunát lehetne rekeszteni. Amit én látok az informatikusokból sokszor, ott tök ugyanezt tapasztalom. Elvégezte, kocka volt mindig is, elhiszi, hogy bazira ért hozzá, de amúgy szar, amit csinál. Ő ugyanúgy csak arra a pályára lett irányítva, de nem jó benne. Az orvos, állatorvos ugyanez, elvégezte, de nem ért hozzá. Valahogy olyan, mintha a világ tele lenne olyan emberekkel, akik nem jó helyen vannak, és voltaképpen valami egészen mást kéne csinálniuk. Ez nem csak női probléma, az inkább csak látványosabb, de mindenkit érint. Elméletben mindenki jó valamire, csak épp olyan szakembereket nem alkalmazunk, akik meg abban azok, hogy meglássák, kinek mi való. Meg úgy átértékelni, hogy igazából mit is kéne jobban megfizetni, kiket.

          1     0
          • Akár még egyet is lehet érteni, azzal amit írsz.

            De itt is tennék egy fontos kiegészítést: ha csak arra koncentrálunk, hogy kinek mi a jó szakma, arra viszont nem, hogy mire van/lesz szükség, akkor viszont azt érjük el, hogy lesz egy csomó drágán kitanított ember, aki ugyanúgy nem tud, mit kezdeni az életével, mint, akinek nyerő szakmája van, de nem szereti.

            0     0
            • Persze, hogy meg kell találni az egyensúlyt, ugyanannyira fontos, hogy szükség is legyen a szakértelmére, ne csak jó legyen valamiben, amivel nem vagyunk kisegítve.
              Épp a napokban gondolkodtam el azon így, hogy folyamatosan küzdök az ügyintézőkkel, adminisztrátorokkal, panaszkezelőkkel, hogy a többséggel az a legnagyobb probléma, hogy nem tudnak megfelelően kommunikálni, egy válaszlevelet nem tudnak helyesírási, központozási hibák nélkül megírni, sőt gyakran épp a lényeget nem válaszolják meg, mintha nem is fognák fel, miről is van szó. A sok magyarszakost simán át lehetne pakolni ezekre a területekre, akik talán beszélik is a nyelvet, tudnak fogalmazni, képesek egy szöveget értelmezni. Elvileg ők a szakemberek, akik most ott ülnek, mégis neked kell azon izzadnod, hogy úgy írd meg, hogy a hülye is értse, és ez visszafog mindent, futsz egy csomó extra kört, telnek a napok, fogy az idő, ami meg ugye pénz. Egy dolog, hogy alapszinten képesek elvégezni a betanított munkát, de elég alacsony minőségben. Ez kapásból egy olyan terület, amire senki sem figyel oda, pedig egy hozzáértő, egy arra alkalmas ember sok időt és pénzt spórolhat meg neked azzal, hogy csak csinálja, amiben jó. Aztán valahogy mégis azok vannak ott, akik.

              1     0
              • Ezt magam is tapasztaltam. Ezért csak írásban érintkeztem velük, hogy legyen nyoma a dolgoknak. Másrészt mindig visszakérdeztem, hogy az adott dolgon ugyanazt érti-e. Egyetemre jársz? Milyen reál főiskoláról írsz?

                0     0
                • Nem járok, jártam. Csak azért mentem neki, hogy a saját dolgaim felett legyen némi kontrollom nekem is, ne legyek pusztán könyvelőknek és tanácsadóknak kiszolgáltatva, ha üzleti dolgokról, pénzről van szó. Reál szakon azt értem, hogy csupa olyan tantárgy, amikhez alapból hülye vagyok, de erősebb volt az akaratom, hogy én ezt akkor is ki akarom tanulni. Nem volt egyszerű, nem is tudnék ebben a szakmában dolgozni, de amit el akartam érni vele, arra jó volt. Ez nem ugyanaz, mint amikor kitanulsz és szakmát és abban is szeretnél elhelyezkedni, nem is éreztem azt a nyomást, nem volt tétje.

                  0     0
              • “A sok magyarszakost simán át lehetne pakolni ezekre a területekre”
                Csak szólok:
                Éppen a magyar szakosok vannak ott igen nagy arányban. Meg a többi büfészakos. Kommunikáció, könyvtár, stb. Ezek egy döntő része nem tud elhelyezkedni sehol (hol is tudna a szart se érő diplomájával?), és más hiányában ide teszik őket. Mivel nők és ezáltal azt a csodát érhették meg, hogy körülnőtték a vaginájukat, így megkapják a sokadik, teljesen felesleges adminisztratív ‘munkát’, mert ezt még valamilyen szinten rájuk lehet bízni. A nőtartó rendszer kivételezik velük és nem hagyja őket az út szélén éhen dögleni a diplomájukkal. Az meg ugye a mai femináci világban kínos lenne megkérdezni tőle, hogy ‘Mancika, ennyi ésszel miért nem szerzett 18 évesen inkább egy férjet és ülne otthon, ahelyett, hogy itt kavarja a szart?’

                Én mondom, egyes területeken ordító igény van a gyerekmunkára. Főként azért, hogy az ilyen semmittevő, semmire nem alkalmas nők eltakarodjanak a munkaerőszektorból és átadják a helyüket olyannak, aki képes azt reális bérért (pl. három gombóc fagyi), normális minőségben megcsinálni.

                1     0
                • Egy ideje gondolkodom rajta, hogy amikor megalapítjuk a Magyar Patriarka Pártot, akkor mik lesznek a főbb tételmondataink. Már az eddigiekkel is nehéz lesz híveket szerezni, de ha ezt is felvesszük, akkor azonnal végünk lesz:

                  “ordító igény van a gyerekmunkára”

                  :-)

                  1     0
            • Ezért találták ki a fizetős szakokat. Aki akar, tanuljon, de ne az állam pénzén.

              0     0
          • A tanári pálya is olyan, hogy 99% alkalmatlan rá, nagyon kevés az, aki valóban tud is tanítani, nem csak az anyagot ismeri.

            Pontosan, nem pénzkérdés:

            - Úszd át a medencét.

            - De én nem tudok úszni!

            - És ha fizetek neked 1 milliót érte?………

             

            0     0
          • Messze nem tud mindenki ápolgatni embereket. Egy tanár feladata hajszállal több, mint fél napig életben tartani a gyerekeket. Ezeket a munkákat pl. tényleg jobban meg kellene fizetni, hisz valamivel nagyobb a felelősség, mint pl. aki egy gyártósoron selejteket gyárt.  Sok jó női orvos és informatikus van. Van közöttük kevésbé jó, de ez igaz a férfiakra is. Nem hiszem, hogy nők esetében ez látványosabb lenne.

            0     0
            • “Egy tanár feladata hajszállal több, mint fél napig életben tartani a gyerekeket.” – Ha csak ez lenne, egy biztonsági őr jobban megérné mert olcsóbb.

              0     0
            • A megfizetés fontos de csak azután jöhet miután az alkalmas emberek kerültek az iskolapadba,ott megtanították nekik amit tudni kell, meg is tanulták,és a tudás birtokában még mindig akarják a dolgot.Ebbe semmiképpen nem illeszthető bele se a női se a férfi se a néger,cigány, fehér,sánta, szép,nagy csöcsű és így tovább kvóta.

              0     0
      • Mert a kétségtelenül létező férfimunkák olyan jól fizetnek? Akkor nem sírnátok itt, hogy sok nő nem hajlandó az igényeit leszállítani a párválasztás során. Szerencsére itt van a sok jól kereső férfi.

        0     0
    • Mért ne kéne tiltani.

      0     0
  10. Mit kell ezen kutatni? Szegeny orszagban a gazdaság nem kepes bufeszakos végzettséggel irodai munkat finanszirozni.

    0     0
    • A STEM szakokok történetesen nem büfészakok.

      0     0
      • Ezt úgy kell érteni, hogy a szegény országban a büfészakos nők nem tudnak megélni. Csak gazdag országokban képes az állam és a nagyvállalatok olyan munkaköröket finanszírozni, ahol érdemi szaktudás nélkül is tudnak nőket alkalmazni.
        Vagyis ott a nők nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy ne tanuljanak használható szakokon, akármennyire is nem arról híres a hazájuk, hogy annyira a nemek közti egyenlőség élharcosa lenne

        0     0
  11. Feminizmus megjelenése egy gyökeresen más (nem nyugati) kultúrában:

    https://wmn.hu/wmn-life/48531-a-tehetseges-nok-nem-ertekesek–a-kinai-hazassag-piac-valosaga

    Érdekes hogy már Kínában is kezdi felvetni a fejét ez a hozzáállás, ha egy nő diplomát(kat) szerez akkor automatikusan értékessé válik. Egyelőre még csak 1-2 fejben, de gondolom előbb-utóbb ott is…

     

    0     0
    • Nem képesek felfogni hogy egy férfi számára nem az az érték amit ezek a nők nyújtani tudnak és csodálkoznak hogy nem kellenek (mint ez a lány, aki ezzel az életkorral arrafelé már öregnek számít). No persze ez is a társadalom hibája.

      Ez is érdekes: https://femina.hu/kapcsolat/mosting-randi-trend/amp/  Mint megtudtam, szexért kapcsolatot hazudni kegyetlen dolog. Majd ebből is csinálnak valamiféle erőszakot, mint a szülési erőszak, nézés erőszak stb.

      0     0
      • Most gondolom nem leplek meg ha azt mondom, hogy egy másik oldalon ahol ezt olvastam, már erőszaknak aposztrofálják.

        Bezzeg ha a nő nem veszi be a fogamzásgátlót, az az ő teste az ő döntése… – bár tudom ez köcsög tőlem.

        0     0
      • Ezt a linket már betette  foxtrott28 is egy másik cikkhez mondván hogy “a fagyi visszanyal”.. tulajdonképpen alátámasztja amit irtam fennebb hogy az “okosteló” és a velejáró mindenféle”társkereső” nemtudommik aláássák az igazi emberi kapcsolatokat.

        0     0

Szólj hozzá Te is! Minden hang számít!

Ha hozzá szeretnél szólni, akkor be kell jelentkezned!
Nem vagy még regisztrálva? Csak egy 2 perces művelet és Te is részt vehetsz a beszélgetésekben!

A hivatkozások nincsenek engedélyezve.

Támogatóink

A tárhely támogatója a Webonic.hu

Saját virtuális szerver már 2850 Ft-tól a Webonic.hu-tól

Keresés

Ajánlott írások

,,,

Cikkajánló

FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Baló György diszkriminatív televíziós vitát rendezett az Isztambuli Egyezményről

Baló György a Magyarul Balóval című műsorában ismét elővette az Isztambuli Egyezmény kérdését....
Szemléltessük mit ért az Európai Unió nemek közötti egyenlőség alatt!

Az Európai Parlament nemrégen elfogadott egy állásfoglalást a nemek közti egyenlőségről a 2015...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Miért lájkolják agyon a nők a férfihibáztató cikkeket?

Reneszánszukat élik azok az életmód-tanácsadó cikkek, amelyek faék-egyszerűségű logikával igye...
TUDOMÁNY - Technika
Ahol az élet ki tud alakulni...

Az interneten és az információcsere egyéb csatornáin is rengetegen foglalkoznak az ufókkal. Ez...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Gyermeteggé váltak a férfiak?

Egyre több könyv és tanulmány szól arról a társadalmi jelenségről, amely a nyugati országo...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Tóth Vera és a NANE hivatásos férfigyűlölői

Tóth Vera véleménye nem először váltja ki a feministák hisztérikus reakcióját. Korábban azért ...
HÍREK - Politika
Már a kormánynak is meg kellett szólalnia szexuális zaklatás ügyben

A szexuális zaklatás hisztéria kezd olyan méreteket ölteni, hogy azzal kapcsolatosan először e...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Ingyenjegy feministáknak a szaúdi nőparadicsomba

A World Economic Forum (Lásd a Wikipédiában: Világgazdasági Fórum) a nők helyzetét vizsgáló ku...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Pedofília 2.0

Seres László írt egy egészen tűrhető cikket a pedo-petícióval kapcsolatban. Természetesen azon...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Tiltakozunk az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány az apák társadalmi érdekeit sértő kampánya ellen

Az UNICEF már korábban is tanúbizonyságát adta, hogy társadalompolitikája a radikális feminizm...
TÁRSADALOM - Pszichológia
Mennyire rossz a nemi erőszak?

Meglepően sok helyen lehet olvasni erről a kérdésről. A dolog általában úgy kezdődik, hogy egy...
TÁRSADALOM - Pszichológia
Karinthy Frigyes: Barack

Hamvas héjú, illatos, bő levű barack... rózsaszínű barack, sárgába hajló árnyalattal a hajlato...
CSALÁD - Otthon
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleménye

Az áldozatok eljárás közbeni és utáni hatékony védelmére és megelőzésére, valamint a szemlélet...
+Kiemelt cikkek
Férfiak, akik a maguk útját járják

Bevezető Nagyon megörültem annak, hogy immáron hazánkban is szó esik a nemzetközi viszonyla...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Bérkülönbség - A kiirthatatlan feminista hazugság

“A nők férfiakkal szembeni hátránya az egész világon ismert jelenség, belénk van nevelve. Ezt ...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Hogyan ábrázoljunk erős nőt a médiában

A korábbi téma folytatásaként most rázúdítanám a nagyérdeműre, hogy szerintem hogyan kell ...


androfóbiaApai jogokApaságCsajozáscsaládCsaládon belüli erőszakCSBEfeminizmusFeminizmus - AntifeminizmusférfiakférfiasságFérfigyűlöletférfi szerepekGender-ideológiagender mainstreaminggyereknevelésHipergámiaházasságHázasság 2.0IsmerkedésIsztambuli EgyezményKvótametooMGTOWNemek harcaNemi diszkirminációnemi erőszaknemi szerepeknőnapNőzésOktatásPiros pirulapolitikapszichológiaPUApárkapcsolatRandizásRed PillszerelemszexszexualitásSzexuális zaklatásTársadalomÉletmódÖnismeret