Tökéletes férfi = aki megvalósítja a nő álmait

Egy nő sosem azt a férfit szereti, aki valójában ő. Egy nő mindig egy ideált szeret, akit felvázoltak neki a gyermekkorától kezdve a meséken át a ponyvaregényektől a romantikus filmekig, anyuci jó tanácsaitól a női magazinokig. Mindebből egy öntvényforma kristályosodik ki, amelybe szerencsés esetben belefér a férfi. Vagy ha nem, akkor sok-sok negatív tapasztalattal a tarsolyában és PUA-technikával beleerőlteti magát ebbe.

Mert miért is van, hogy a férfiaknak kell tanulniuk, hogyan legyenek sikeresek a nőknél? Miért a férfinak kell felvennie szerepeket ismerkedéskor, hogy legalább a párkapcsolat első fázisáig eljusson? Mindeközben a nőknek egy percig sem kell semmit sem tanulniuk: őket a férfiak valóban azért szeretik, akik valójában. Na persze nem azért, mert ők tökéletesnek születtek. Erről szó sincs. Arról viszont igen, hogy egy férfi valóban képes valakit szeretni pusztán önmagáért – akár a nem túl okos, akár követelőző, de mégis csak vonzó lányt. És nem azért, amivel a nők lépten-nyomon megvádolnak minket, vagyis hogy nekünk elég, ha egy nő jól néz ki. Másért. Azért, mert nem gyártunk irracionális elvárásokat a nőkről, amit aztán lehetetlen lesz teljesíteni.

Milyen is az ideális férfi női szemmel? Mindenek előtt egy alfahím. Olyan határozott ember, aki minden percben tudja mit akar és rendületlenül menetel a céljai felé, ami legtöbb esetben sosem egy újabb elem felfedezése a periódusos rendszerben vagy egy exobolygó a világegyetemben – a cél sokkal inkább anyagi természetű. Még a magasság és a súly-elvárás is formába van öntve. Nem csoda, hogy a férfiak ízlésvilága nők terén sokkal szélesebb skálán mozog, mint a nőké, ami olyannyira egyforma, hogy azon csak egy férfi csodálkozhat. Ám ez a férfi korántsem lehet önmagában az, aki: legfőbb jellemvonása az, hogy mindabba a szépbe, jóba, ideálisba és izgalmasba bevonja a nőt, amit képes magából kihozni. Ő a férfi, aki meg tudja venni a legújabb ruhákat, a legújabb cipőket, aki tökéletes utódokat nemz, aki évente kétszer is elvisz nyaralni (nem a Balatonra), akinek van autója, aki más nőknek is tetszik (irigykedhetnek ám a barátnők!), aki minden percben tudja, mit kell mondani a nőnek, aki ha kell, romantikus Cyrano, ha kell, oda is vág a falhoz… Röviden: aki megvalósítja a nő minden álmát.

Pedig ha belegondolunk, talán nincs is ilyen férfi. Nincs olyan, hogy egy férfi állandóan határozott. Még a legmagabiztosabb férfi is elgondolkodik a boltban azon, melyik mosóport vegye meg (ellenben a pszichopaták valóban rendkívül határozottak tudnak lenni). A férfi külsője is változik. És általában, mindig változunk. Csak az öntőforma nem: ez az a ketrec, amiből csak kiesni lehet.

Napjainkban – nagyrészt az internetnek köszönhetően – egyre több férfi ismeri fel, hogy a problémái cseppet sem egyediek, a férfiak döntő többsége hasonló gondokkal küzd: nem felelnek meg a nőknek, mert nem tudják megvalósítani az álmaikat. Ma még csak kevés férfi jut el addig, hogy kimondja: nem éri meg.

5 votes, average: 4,20 out of 55 votes, average: 4,20 out of 55 votes, average: 4,20 out of 55 votes, average: 4,20 out of 55 votes, average: 4,20 out of 5 5 olvasó átlagosan 4,20 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Jánosi Tamás

48
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
7 Egyéni hozzászólás
41 Válasz hozzászólás
1 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
19 Hozzászólások szerzői
TuzliliomGeri P.sRPdGábor FarkasAntifeminista Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Art
Olvasó
Art

Ha kicsit nagyobb lesz a fiam, ezt fogom tanítani neki: Egy nő sose azért szeret, aki vagy, hanem azért, amit nyújtani tudsz neki.

Aldo
Újságíró

Akkor anyád sem szeret, azért aki vagy?

Art
Olvasó
Art

de nem ám…

Art
Olvasó
Art

Ügyrendi kérdés: vajon hányan vagyunk itt, akik épp a tulajdon anyánkkal küszködük? És azt a viszonyt fondorlatosan rávetítjük a világ összes nőjére?

Razide
Újságíró

Azt akarod mondani, hogy a nőkkel szembeni sikertelenséget csupán egy belső konfliktus okozza minden egyes férfi esetében?

Art
Olvasó
Art

Nem említettem sikertelenséget.
És azt se gondolom, hogy minden férfi egy rugóra jár.
De egyszer rádöbbentem, hogy minden nőben elsőnek az anyám (női) hibáit találom meg, és gyanítom, hogy sokan vannak hasonló cipőben.

Reszet Elek
Szerkesztő

Meglehet azért mert pont az olyan típusú nőkre gerjedsz, mint anyád volt. Eléggé gyakori.

righeira
Olvasó
righeira

A szülőkép és a kapcsolati-kötődési minta vitathatatlanul befolyásol minket. Nem alaptalanul gyanakszunk arra, hogy a nők olyanok, mint édesanyánk, a férfiak mint az édesapánk. :) Nem kellene viszont ebből következnie a nőnemmel kapcsolatos elutasításnak.
Ha jó mintát láttál, kaptál, szuper.
Ha rosszat, még ott is megvan az esély, hogy tanulj belőle: mi nem működik, mit ne csinálj úgy, ahogy a szüleid. (Se a totál ellenkezőjét, mert akkor ugyanúgy hibás mintát örökítesz át, csak pepitában. Az arany középút a nyerő az esetek többségében.)

CurioSophus
Olvasó
CurioSophus

Ha jó mintát láttál, kaptál, szuper.

Ez mire garancia?
Ha olyannal akadsz össze, aki nem, akkor mit kezdesz a “jómintás” “tudásoddal”? Még nagyobb a szívás.

Szergej55
Olvasó
Szergej55

Van, amikor nem, de szerintem az első kijelentés még ha kicsit sarkosan is, de a párkapcsolati életre vonatkozik elsősorban.

Razide
Újságíró

Ellenkezőleg, anyád az első és utolsó nő, aki feltétel nélkül szeretett téged. Ennek megnyilvánulásait azonban már lehet vitatni.

herceg
Olvasó
herceg

… már persze abban az esetben, ha azt nem tekintjük feltételnek, hogy az ő fia legyél és ne másé.

Nem létezik feltétel nélküli szeretet. Szerencsére.

Gergely Pzsik
Olvasó

ha van eszd inkább azt tanítod meg neki hogy sose bízz egy nőben, és legfőképp sose vedd a nevedre mert felesleges koloncot csak az idióta cipel a hátán. használja ki őket arra amire valók, szórakozni, dugni, megjelenni mások előtt ha véletlenül a kevés egyike amelyik néz is ki valahogy aztán dobja ki a francba ahova valók.
A természetben pont ugyanez megy a többi fajnál, a nők átmeneti eszköz a fajfenntartása na most ez nálunk az önigazolással is kiegészül, megszerezted örülsz neki, mehet a gyűjteménybe aztán érdekességtől függően pár hét vagy hónap után pattintod. És új kihívás után nézel.
az ember nem monogám, pláne nem arra született hogy ezt a rém ostoba középkorból itt maradt egyházi érdekkapcsolatot magára erőltesse hogy házasság.
A nők három negyede amúgy is teljesen alkalmatlan hogy huzamosabban velük éljen bárki, pár év alatt kibírhatatlan érdekpiócákká korcsosulnak, ha gyereket csinálsz nekik akkor azzal el lesznek foglalva 20 évig és ebben ki is teljesedett az életük célja.

Gábor Farkas
Olvasó

óóó van ennél rosszabb nőtípus is, a nárcisztikus féle, amiből egyre több van. ő még gyereket sem akar, vagy ha igen, azt valami céllal teszi, ami őt tudatosan elősegíti valamihez ami az érdekeit kívánja. ez a fajta nem riad vissza az ütlegeléstől, akár mások föléd helyezéséről, bármi, a lényeg h te kevesebbnek érezd magad, s az eszközi végtelenek. foggal körömmel azon küszködik, hogy téged ledaráljon, hogy többnek érezze magát, s pont azt filozófiát tartja amit leírtál, megszerezni, használni eldobni. ha egy fickó találkozik egy ilyennel, romhalmaz marad belőle utána (vagy ha tapasztalt, egyszerűen hátat fordít 2 perc után, mert rágyújtják a házat). az általad leírt nőtípusok 1 fokkal jobbak, mert legalább a céljai eléréséhez (legálisabb, nem ennyire beteg módszereket alkalmaz), ami nem “szándékosan” az, hogy ledarálja a partnerét, még ha az elvárásai iszonyú magasak is, s az érdekei a minél magasabb státusz elérését célozzák is meg, de finomabb módszerekkel próbálja azt elérni. a céljaik ugyanazok, de a technikák mások.

Naooo
Olvasó
Naooo

“mehet a gyűjteménybe aztán érdekességtől függően pár hét vagy hónap után pattintod. És új kihívás után nézel.”

A kihívások uncsik. Csak a sima ügy érdekes.

Razide
Újságíró

Az utolsó mondat arany. Nem éri meg. Én is ezt hangoztatom úton-útfélen. Eközben mostanság újabb válás történt ismerőseim körében.

CurioSophus
Olvasó
CurioSophus

a férfiak döntő többsége hasonló gondokkal küzd: nem felelnek meg a nőknek, mert nem tudják megvalósítani az álmaikat.

A paradoxon az, hogy azért nem felelnek meg a nőknek, mert meg akarják valósítani a nők álmait, elhiszik azt, amit a nők mondanak nekik, nem számít, hogy mennyit szívnak, makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy ők „kevesek” a nőknek.

Ami igaz, kevesek, de nem úgy, hanem épp “ellenkező” előjellel.
Azért kevesek, mert „valakiért” bevállalnak minden szart, pincsiként. Tálcán nyújtják át a tökeiket, mert „elnőiesedtek”, a kockázat vállalási képességük minimális, ők is elkényelmesedtek, nem csak a nők.

Ahogy egy férfi sem „fél” a sikeres nőtől, csak épp nem szeretne egy “női testben lévő férfivel” versenyezni-dugni, úgy a nő sem szeretne egy férfitestben bújt töketlen nővel maszatolni, mert ösztönszinten „nem mozgatja meg”.

Ma még csak kevés férfi jut el addig, hogy kimondja: nem éri meg.

De, megéri, csak nem „úgy”.

Hajkurássza mindkét oldal a saját kék madarát, aztán mindig a másikat okolja a saját szenvedéseiért.
A férfi tragédiája, hogy egyenlő társat szeretne-látni a nőben, “felemelni”.
Ha megteszi, akkor erre már nem gerjednek a nők, mert ez nem domináns.
A nők pedig állandóan az egyenlőség utáni vágyról, az érzelmes férfiról ábrándoznak, aztán ha megkapják, akkor kiszárad a bugyi, és oda a „kémia” .

Ciro
Olvasó
Ciro

Én mindig próbálok racionalizálni. Ez egy érdekes belső feszültség a nőknél, hogy gyakorlatilag a saját boldogtalanságukat hajszolják. Mert nem tudom elképzelni, hogy egy nő boldog legyen egy bántalmazó kapcsolatban, mert egy durva ledominálás, egy totális ellenőrzés mindenképpen az. Szerintem ez a tudat alatti alfa hím utáni vágy dolgozik bennük, amit én valamiféle evolúciós maradványnak tartok, mint például a libabőrt, mert az alfák, ahogy az állatvilágban vannak (mint mondjuk az ezüst hátú gorilla), az ember esetében már nem léteznek.

CurioSophus
Olvasó
CurioSophus

Igazán “minden állatias ösztön” és késztetés megvan az emberben, csak “civilizált mázba” van burkolva, esetleg rejtve, áttétes módon, de megvan, bármilyen “ruhát” is pakoltak rá, vagy csomagolták időnként “logikus” , vagy annak tűnő hagyományokba, szokásokba.
Az meg az ember sajátossága, hogy “nagyarázatot” tud adni szinte bármire, és a valósággal akár teljesen ellentétes következtetésre is jutni , olyan dolgokban is, amelyek egyértelműek.

Gergely Pzsik
Olvasó

a nők döntő többsége sub hajlamú, még azok is akik addig nem tudták mert csupa puhapöccsel voltak addig de a késztetés megvan rá hogy kiteljesedjenek abban ha valaki elnyomja, kihasználja és uralkodik felettük. meg lehet nézni hogy fórumokon, ostoba chat oldalakon hány olyan nő van aki az anonimitást kihasználva megnyílik és fantáziál róla hogy dominánsok alárendeltje lesz vagy ott vannak a bdsm témára épült társkeresők, sokkal jobban pörögnek és nagy arányban sikerrel járnak a tagok mint a hagyományos és lassan leépülő oldalak. Mert sok picsa rájött hogy attól lesz a primitív élete teljes és ezért nem volt boldog eddig egyik exe mellett se a lelke mert nem nyomták el, nem uralkodtak rajtuk.
Azokba mostanra jóformán már csak a rengeteg 30+ korú szétcsúszott életű elb*szott középkorú megereszkedett tehenek járnak minimum egy gyerekkel, közben bíznak benne hogy így is lesz elég nagy balfasz aki megalkuszik ezzel a képtelenül szánalmas helyzetükkel cserébe hogy van valakit megdugniuk. De normális alak nem fog ekkora kompromisszumot kötni.

sokan kijelentették már a tényt hogy a sok emancipált nő tulajdonképpen saját magának rontotta el az életét, elvették a női létük alapvető szerepét ezzel hogy be akartak férkőzni a férfiak világába és úgy tenni mintha arra születtek volna pedig a frászt. A többi nő meg miattuk van szopóágon. Mi lenne ha ugyanolyan elvárásokat állítana a társadalom velük szemben is mint a férfiakkal, vagy azok ugyanolyan magasra tennék a mércét ahogy a nők velünk szemben? Töredéke se ugorná meg őket, nem is tudná, de sokan nem is akarnák. Mert az rohadt sok lemondással járna, és nem maradnának nők mellettük.

Reszet Elek
Szerkesztő

“a késztetés megvan rá hogy kiteljesedjenek abban ha valaki elnyomja, kihasználja és uralkodik felettük” – A szub lét egyáltalán nem ezt jelenti. A nők szexuális fantáziái mindenesetre árulkodóak.

Geri P.
Olvasó

akkor mit jelent költő úr, fejtsd már ki nekünk.

Reszet Elek
Szerkesztő

Nem tudom mitől lettem költő de megpróbálom. Egy kapcsolatban az egyik fél mindig irányít, vezeti a másikat. Az irányító a domináns míg az irányított a szubmisszív. A szubmisszív mintegy rátestálja a döntés lehetőségét (és felelősségét) a másikra. A szubmisszív személyiségű ember igényli az irányítást, a mások által megszabott kereteket, szüksége van rá. Dominánsnak vagy szubmisszívnek lenni egy kapcsolatban nem minőséget jelent (jobbat és rosszabbat, lévén egymás kiegészítői és a másik nélkül nem is értelmezhetőek), hanem állapotbeli különbséget jelent, eltérő szerepet a kapcsolaton belül.

Régen rossz, ha egy kapcsolatban az egyik fél kihasználja a másikat, annak akarata (vagy felismert ill. fel nem ismert érdekei) ellenére manipulálja, cselekedteti. Az ilyen ember nem lesz domináns és a másik fél sem lesz szubmisszív, legfeljebb erőszakoló és erőszakolt.

Te negatív kicsengésű szavakkal jellemeztél egy alapjában véve természetes attitűdöt illetve kapcsolati viszonyt, pedig az elnyom, kihasznál, uralkodik szavak helyett sokkal jobbak lettek volna a óv, irányít, gondoskodik és hasonló kifejezések.

Tuzliliom
Olvasó
Tuzliliom

Az alávetettség iránti igény legtöbbször valóban egy visszaélésekkel teli viszonyba torkollik valami szarházi oldalán. Ezután szoktak a nők komoly kapcsolatokat keresni a társkeresőkön, és ilyenkor jön elő a romantikára vágyódásuk, mert ők már adtak eleget. (Mondják ők.) Kivédeni úgy lehetne, ha szűrnék, hogy kikkel állnak össze, csak ehhez sem igényszintjük, sem sütnivalójuk nincs.

Reszet Elek
Szerkesztő

Gyakran mintájuk sincsen, nem tanítják őket.

Tuzliliom
Olvasó
Tuzliliom

Én is sokáig azt hittem. Ma már sokkal súlyosabbnak gondolom a problémát: pszichózisok állnak a döntéseik mögött.

Naooo
Olvasó
Naooo

Bédéesem egy undorító szarság, akik ilyeneket művelnek, azokat le kéne lőni.

Aldo
Újságíró

Mert nem tudom elképzelni, hogy egy nő boldog legyen egy bántalmazó kapcsolatban, mert egy durva ledominálás, egy totális ellenőrzés mindenképpen az.

Pedig sokan arra élveznek, ha szarba sem nézik őket. Elég megnézni egy híradót, amikor arról számolnak be, hogy H. József győri lakos kómásra vagy félholtra verte a nőjét, mert bekattant.
Nyilván nem ez volt az első eset, de a nő nem lépett le mellőle.

righeira
Olvasó
righeira

Ezek a szar viselkedésminták sajnos öröklődnek, nem tipikus, hogy az ember felülkerekedik az ilyen korai tapasztalatain. H. József vagy egészen pontosan ezt látta az apjától, vagy azt, hogy a férfi a nővel mindent megtehet.
Ez létező jelenség, de attól még káros egyéni és társadalmi szinten is. Az egyénit szerintem a törött tagok, és a stressz alátámasztják. Társadalmi léptékben a káros a szar minták (ezzel a mélyszegénység – mélyigénytelenség) továbbélése, az alacsony színvonalú hozzáadott érték az ilyen emberektől a társadalom irányába stb.

Szóval ezt az általános életminőség érdekében tűzzel-vassal irtani kellene – de mindig beleütközünk a szabad akaratba, meg abba a dilemmába, hol húzzuk meg a beavatkozás határát – és hogy nem fog-e visszaélni vele a társadalom, ha olyan beleszólást adunk az életünkbe neki, ami az ilyen magatartások megszüntetéséhez szükséges.
Egy átlagos intelligenciájú de tipikusan érzelemvezérelt (ezért következetlen, befolyásolható, könnyelmű) nő mellé evolúciós szempontból tényleg kell az férfi racionális ellensúlya( aki következetes, önálló, előre gondolkodó), aki képes az érzelemvezérelt kilengéseket megzabolázni. Más kérdés, hogy férfiak között is egyre több van a feelerekből…

Reszet Elek
Szerkesztő

“talán nincs is ilyen férfi” – Nyilván nics is ilyen férfi. A nők igazi (evolúciós) tragédiája kettős. Egyik részről ezek a bizonyos elvárások sem sztenderdek, hanem folyamatosan hangulattól függően változnak, akár napon belül is, másik részről pedig mindezt végletessé súlyosbítja a másik sajátosan női tulajdonság, a valóság mesteri tagadásának képessége. A nők 80-90%-a egyszerűen nem képes megfelelő módon szemlélni önmagát és így a férfiakat sem. A maradék 10-20%-ból kellene választani és talán van további 10%, aki kinevelhető, a megfelelő irányban változtatható.

Valószínűleg evolúciós okai lehetnek, hogy önmagukat, saját társadalmi pozíciójukat és a férfiakat ill. velük kapcsolatos viszonyaikat a nők túlnyomó többsége egyszerűen képtelen megfelelően látni, ezekhez érzelmileg megfelelően igazodni, noha az élet egyébb dolgaiban (hacsak az előbbiek nem szűrődnek be) igencsak jól tudnak dönteni (legalábbis nem rosszabbul, mint a férfiak). Bizonyos szempontból azt is mondhatnánk, hogy a nők nagyrésze alapban enyhén szociopata.

Többször felmerült már, milyen szüksége lenne a fiúknak és fiatalabb férfiaknak az idősebb férfiak általi mentorálásra. Én hozzátenném azt is, hogy a fentiek tükrében hasonlóra a nőknek is szüksége lenne olyan idősebb nők részéről, akik már túl vannak a klímaxon, az ösztrogén szinjük már a béka feneke alatt van és már csak parázslik bennük az evolúciós késztetés a hipergámiára, a jobb hímekkel való közösülésre, no és persze életükben már megéltek néhány dolgot.

Tuzliliom
Olvasó
Tuzliliom

Mindig csodálkozom, hogy “jó családban” élő anyák sem adják át a tudásukat a lányaiknak.

CurioSophus
Olvasó
CurioSophus

És a “jó családban” élő apák a lányaiknak? Mit adnak át? Mit kéne átadniuk?

Tuzliliom
Olvasó
Tuzliliom

Kicsit vulgárisan: kurvából nem leszel szűzmenyasszony. Fordítva még mindig előtted áll a lehetőség.

CurioSophus
Olvasó
CurioSophus

Még mindig nem tudom, hogy egy apa a lányának mit is kéne, hogy “átadjon”.

Tuzliliom
Olvasó
Tuzliliom

Az a te kérdésed volt, nem az enyém.

Reszet Elek
Szerkesztő
wittukind
Olvasó
wittukind

Már bocsánat hogy igy belekontárkodok de…a tökéletes férfi nem az amelyik megvalósitja a nő nemtummilyen álmait hanem az amelyik megzabolázza és a helyére teszi, nem hordja a pináját minden hülye helyre hanem házziasszonynak neveli mert ez a rend….persze lehet papucsállatka is de az már nem férfi.

ulomenen
Újságíró

“… csak kevés férfi jut el addig, hogy kimondja: nem éri meg”
Hmmm….

A természetben a szaporodás maga az evolúciós siker, bármi legyen is az ára.
Lásd azt a pókfajt, melynek sokkal kisebb hímje násztáncot lejt, és a nőstény ez alapján eldönti, hogy nász előtt vagy nász után öli meg… Még neki is megéri.

Többször kifejtettem, hogy a feminista individualizmus és az MGTOW individualizmus mennyire egy tőről fakadóan hasonló. Mert az.

righeira
Olvasó
righeira

Én hangsúlyosabbnak látom a tudatos-nem tudatos, a tervezett-ösztönszerű választóvonalat.

Ha a pókfaj, meg az állatvilág lenne a létezés csúcsa, akkor igazat adnék neked. De az élet bonyolultabb szerveződésekre is eljutott az emberrel, aki tudattal rendelkezik, felfogja, mi a halál, értelmezni tudja a múlt és jövő fogalmát, eszközt használ stb.Tervez, megfigyel, korrigál, a külvilágra reflexes és érzelmi válaszoknál hatékonyabb reakciókkal is képes válaszolni.
Emiatt képes saját létével kapcsolatban kérdéseket is megfogalmazni, és feltenni a kérdést: megéri-e egy cselekvés eredménye a beléfektetett energiát. Pl.: tigrisre vadásszunk- e vagy gnúra. A súlyuk hasonló (a nyúléhoz képest) – de az elejtésük nem ugyanolyan veszélyes, és mások a győzelmi esélyek. És ugyanezt a súlyozást az értelmesebb, az ösztönszintnél egy kicsit bonyolultabban működő ember a párkapcsolatoknál is meg fogja tenni.

Ha felismeri, hogy eredményessége a párkapcsolatokban mennyiben múlik a megváltoztathatatlan genetikai örökségen (vázszerkezet, vonzerő, idegrendszeri működés, intelligencia) és mennyiben a teljesítményen, racionális döntést hoz, ha a nagy erőbefektetéssel járó és bizonytalan kimenetelű, újabban alacsony színvonalú jutalommal járó tevékenység helyett, valami ígéretesebbe fog.

Röviden: az ember nem csak állati ösztönökkel bíró lény, értelemmel bíróként pedig mások lesznek a reakciói, a külvilágra, mint a pár pofonegyszerű reflexszel és féltucat ösztönnel bíró állatoknak.

ulomenen
Újságíró

Igazad van- elméletben. És a gyakorlat? A szaporodásból így pont az elvileg értelmesebb réteg marad ki, aki elvileg felül tud emelkedni a csak ösztönszintű léten, lásd Idiocracy c. film sokszor idézett eleje.

righeira
Olvasó
righeira

Pontosan, ahogy írod. :(

A jelenlegi szelekciós folyamatok folyamatosan húzzák vissza, szelektálják ki azokat, akik az ösztönvilágon túli tekintenének.

Naooo
Olvasó
Naooo

Az evolúció rossz.

sRPd
Olvasó
sRPd

De ez csak az elmúlt 1 évszázadban volt így. Ha nehéz idők jönnek, az intelligens, együttműködésre, közösségépítésre, tanulásra hajlandó és természetesen erős férfiak maradnak csak talpon. Ilyen barátokkal kell magunkat körülvenni! Akit csak a saját ösztöneinek kielégétése érdekel, és nem tesz semmit, hogy élő mikroközösségeket hozzon létre, vagy ilyen közösségekhez csatlakozzon, az lehúzhatja magát.

Amiatt gondolom ezt, mert az elmúlt 100e évben az emberi faj csak így tudott fennmaradni. Mi mindannyian közösségben élő és gondolkodó emberek leszármazottai vagyunk.

Delin
Olvasó
Delin

Egy ferfinak nem a nok almat kell megvalositania, hanem a sajatjat. Amig eleri, kialakul egyfajta termeszetes magabiztossaga, ami osztonosen vonzza a noket.

CurioSophus
Olvasó
CurioSophus

Pontosan.

Antifeminista
Olvasó
Antifeminista

A jó elnyeri méltó jutalmát.

Naooo
Olvasó
Naooo

Ha a sajátját megcsinálta, akkor az enyémet is biztos meg fogja – gondolja a nő.

CurioSophus
Olvasó
CurioSophus