Vitakultúra

Az alábbiakban szeretnénk iránymutatással szolgálni az oldalon párbeszédet folytató vitapartnerek számára a kulturált, célravezető és hasznos viták lefolytatásához:

A vita

Ha egy témán belül két fél eltérő véleményt képvisel, akkor vitáról beszélünk. A vita az érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. Bár a vita versengő műfaj, de fontos célja a tanulás is, hogy a felek együtt, közös belátással eljussanak az igazsághoz.

Felkészültség: Gyakran elegendő, ha a logika és mindennapi példák segítségével támasztjuk alá a véleményünket, azonban van olyan eset is, amikor egyes kérdésekben állást foglalni csak kellő felkészültség birtokában tudunk. Ilyenkor információgyűjtésre, előzetes kutatómunkára, különböző hiteles forrásokból származó bizonyítékokra, adatokra, mások véleményének idézésre van szükség.

Tárgyilagosság:
A vita akkor tárgyilagos, ha a vitázó az állításait független vagy külső forrásokkal is alátámasztja, az érvelése következetes, logikus, racionális, és a tárgyhoz kapcsolódó. A tárgyilagos vitapartner a másik fél állításait figyelemmel kíséri, igyekszik megérteni és reagálni azokra, lehetőséget ad az ellenérvek kifejtésére, felismeri és elismeri tévedését.

Vitakultúra:
A vitának vannak íratlan, de mégis fontos erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának. A kulturált vitapartner rendelkezik a kritikai gondolkodás képességével, higgadt és udvarias. Ha érvelés közben logikai hibát vétünk, vagy nincsenek jól alátámasztva az érveink, akkor azt illő elismernünk. Ha egy vitában valamelyik vitapartner a másik féllel kapcsolatos előítéletre alapozza érveit, a másik felet sértően jellemzi, a partnert nem tekinti egyenrangúnak, akkor vita helyett személyeskedésről beszélhetünk, holott a vita sohasem személyekről szól, hanem eszmékről. A vitapartner érvelésének akadályozása, megzavarására szintén nem tekinthető a kulturált vita részének. A vitában nagyon fontos a becsületesség és az őszinteség, vitapartnerünk elismerését csak ezzel vívhatjuk ki.

A vita módszertana

Tételmondat:
Rövid és egyszerű állítás, ami meghatározza, hogy miről vitatkoznak a szembeálló felek.

Fogalmak meghatározása:
Kijelöli a vita határait, leszűkíti a vita témáját. Ezek a pontos definíciók képezik az alapját a saját érvek felépítésének.

Érvelés:
Az érv olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. Az érvelés akkor hatásos, ha személyes példákat hozunk fel, ha ismert szaktekintélyektől idézünk. Az is fontos, hogy minél változatosabban érveljünk, mind az érzelmekre, mind az észre kell hatni. Az érvelésnek világosnak és logikusnak kell lennie.

Keresztkérdések:
A keresztkérdések célja, hogy meggyengítsék az ellenfél érveit, és a sajátunkat megerősítsék. Emellett a kérdések segítenek tisztázni a vitapartner állásfoglalását, illetve kiemelik a másik fél értelmezésének és érvelésének hibáit.

Cáfolat:
A keresztkérdésekben elhangzott válaszok segítenek a cáfolat megfogalmazásában, vagyis a másik fél véleményének tagadásában.

Induktív menetű érvelés:
Az érvelés egyik gyakori formája, hogy egyedi esetekből, tényekből indulunk ki, és ebből vonjuk le az általános következtetést, azaz az egyestől jutunk el az általánosig. Ezt az érvelési módot idegen szóval indukciónak nevezzük.

Deduktív menetű érvelés:
Az érvelés másik módszerével először egy általános tételt fogalmazunk meg, majd ebből következtetéseket vonunk le egyedi esetekre vonatkozóan, tehát az általánostól haladunk az egyes felé. Ezt az érvelési módot idegen szóval dedukciónak nevezzük.

Az érvek fajtái szerkezete szerint:

A tipikus háromtagú érv szerkezete a következő
Tétel→bizonyíték→összekötő elem a bizonyíték és a tétel között
Az érv legfontosabb része a tétel, vagyis az a megállapítás, amely valamilyen következtetést fogalmaz meg. Ennek az előzményét, magyarázatát tartalmazza a bizonyíték. A bizonyítékot és a tételt összekötő logikai láncszem az összekötő elem.
Példa:
Tétel: Az edzőnek le kell mondania.
Bizonyték: Az edző által felkészített csapat az utóbbi időben több meccset veszített, mint nyert.
Összekötő elem a bizonyíték és a tétel között: Az edzőt azért alkalmazzuk, hogy a csapatot nyeréshez segítse.
Ha az összekötő elem magától értetődő, a hallgatóság biztosan ismeri, akkor fölösleges megfogalmazni, elegendő kéttagú, rövidített érvet használni.
Mivel az edző által felkészített csapat az utóbbi időben több meccset veszített, mint nyert, az edzőnek le kell mondania.

Az érvek fajtái az érv forrása (alapja) szerint:

- meghatározásból levezetett érv: a definíció egy-egy fogalom (tétel) meghatározása, kifejtése, többnyire körülírással.

- ok-okozati összefüggésből származő érv: Az ember természetétől fogva kíváncsi, egyik leggyakoribb kérdésünk: a „miért”. Ezekre a kérdésekre az ok-okozati összefüggésből származó érveléssel felelhetünk.
A tudományos gondolkodás és a tudományos érvelés alapvető módja az okfejtés: az okok feltárásával bizonyítunk, magyarázunk. Így magyarázhatunk például egy történelmi eseményt.

- körülményekből levezetett érv: A körülményekből levezethető érvekkel arról akarjuk meggyőzni a hallgatóinkat, hogy az általunk bemutatott körülmények elkerülhetetlenné tesznek (tettek) bizonyos lépéseket, cselekedeteket; más mód nem lehetséges (nem volt lehetséges) vagy nem elfogadható. Az ilyen érvek jellegzetes mondatokban fogalmazódnak meg, általában így kezdődnek: „Nincs (nem volt) más választásunk, minthogy” stb.

- összehasonlításon alapuló érv: Az összehasonlítás, az analógia igen hatásos érvelési mód: az érvek szemléletesebbé tételére, megerősítésére használjuk fel őket (formájuk gyakran metafora vagy hasonlat). Igen gyakori módszere például az irodalomnak.

- ellentéten alapuló érv: Ha bizonyítani akarunk valamit, akkor az is elegendő, ha bizonyítjuk, hogy az ellenkezője hamis – ellentéten alapuló érveket használunk.

- általános-egyes elvén alapuló érv:  Példa szillogizmusra; 1. Minden ember halandó 2. Szokratész ember. 3. Szokratész halandó.
Az első premissza általános érvényű kijelentést fogalmaz meg, a második premissza egyes kijelentés. A konklúzió az első premissza állítmányát és a második premissza alanyát kapcsolja össze.

- valószínűségen alapuló érv: Alapja olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit mindenki elfogad.

- bizonyítékokból származtatott érv: Állításunk bizonyítékaként utalhatunk tényekre, fölhasználhatunk statisztikai adatokat, kutatási eredményeket, jelentéseket, beszámolókat stb. A bizonyítékoknak mindig megbízható, hiteles (megnevezett) forrásból kell származniuk.

Érvelési hibák:
Az érvelési hiba egy logikus érvben lévő olyan hiba, amely az előfeltevések (premisszák) igazságától függetlenül hiba. Tehát olyan hibákról van szó, melyek az érvelés szerkezetében vannak, és nem a kiindulási előfeltevésekben. Ha az érvelésben ilyen hiba van, akkor érvénytelennek mondják. Ha egy érvelés ilyen hibát tartalmaz, ebből még nem következik az, hogy a premisszák hamisak, és az sem, hogy a konklúzió hamis. Ugyanakkor az érvelés mégis érvénytelen, mivel a konklúzió nem következik a premisszákból oly módon, ahogy azt az érvelés állítja. A konklúzió alátámasztására tehát a hibás érv nem alkalmas.

Érvelési hibák fajtái:
–Formai (szintaktikus) hibák: A legszigorúbb értelemben az érvelési hiba egy nem érvényes (nem létező) logikai következtetés alkalmazása.
–Tartalmi (szemantikus) hibák: Az érvelési hibák e fajtájában az alkalmazott következtetési forma esetleg formailag megfelelő, de a felhasznált szavak jelentése, vagy nem releváns volta miatt a következtetés mégsem érvényes.
–Egyéb kategóriák: A hibáknak egyéb, a fentiekkel átfedő, és nem minden esetben egzakt kategóriái is léteznek, például érzelemre hivatkozás, relevancia hiánya, ok-okozati hibák, általánosítási hibák.

Példák érvelési hibákra:
–argumentum ad nauseam (sulykolás): olyan érvelést jelent, ami az állítás igaz voltáról úgy próbál meggyőzni, hogy gyakran elismétli ugyanazt (szó szerint: ’érvelés a rosszullétig’)

–argumentum ad hominem (személyeskedés): olyan érvelési hiba, amely a vitapartner személyét, tulajdonságait, vagy személyes érdekeit veszi célba, esetleg cselekedeteit, szavait használja fel vele szemben, gyakran elvonva a figyelmet arról, amit a másik fél állít

–argumentum ad verecundiam (tekintélyre hivatkozás): olyan érvelési hiba, amely nem a vita tárgyára épít, hanem egy hivatkozott személy vagy forrás tekintélyére, tudására vagy pozíciójára apellál.

–argumentum ad populum (közvéleményre hivatkozás): olyan érvelési hiba, amely nem a vita tárgyára épít, hanem az állítás általános elfogadottságára hivatkozik

–argumentum ad consequentiam (következményekre hivatkozás): olyan érvelési hiba, amely nem a vita tárgyára épít, hanem a vitatott álláspont nemkívánatos következményeire utal


Támogatóink

A tárhely támogatója a Webonic.hu

Saját virtuális szerver már 2850 Ft-tól a Webonic.hu-tól

Keresés

Cikkajánló

BÚÉK 2017!

A Férfihang szerkesztősége feministáktól mentes Boldog Új Évet Kíván minden kedves olvasóján...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Megállítható-e a feminizálódás? 4. – Szolgaerkölcsök

A feminizálódás, a hagyományos férfierények erodálódása visszafordíthatatlan következményekkel...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
A megvalósult álom - utópia a gyakorlatban

[A cikk fordítás, eredetijét lásd itt.] Civakodás a retikülök fölött és könnyek a mosdóban....
CSAJOZÁS - Szex
Csak tudja és értse! Magától...

Az írás eredetije Rollo Tomassi tollából származik, de ezúttal eléggé nagy fordítói szabadságg...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Ribancok

A cím kevéssé félreérthető, a szándék talán kicsit jobban. Nem akarok senkit megsérteni va...
MŰVÉSZET - Kultúra
Álljunk ellen: aszex és apolitika

A szex és a politika: mindent átható mozgatói és mételyei a modernkori együttélésnek. Előző ci...
TÁRSADALOM - Pszichológia
Öngyilkosság

A statisztikák szerint 2-3-szor annyi férfi lesz öngyilkos, mint nő. Egyes korosztályokban ez ...
FEMINIZMUS - Antifeminizmus
Együttműködhet-e a nőmozgalom és a férfimozgalom?

Kölnei Lívia keresztény-konzervatív feminista, művészettörténész, újságíró, a Talita online ke...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Megállítható-e a feminizálódás? 3. – A Nyáry-jelenség

Amikor a társadalom egyre több szegmensét saját képére formáló nőmozgalom ideológiai terrorját...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Ha a neten keresel barátnőt...

Minden férfi életében lehet egy olyan életszakasz, amikor egyedül marad. Szakítás, válás eseté...
CSAJOZÁS - Szex
A nadrágot viselő nő rémképe

Egyes nők dédelgetnek néhány tévképzetet a párkapcsolatok dinamikájáról. Ebből mutat be párat ...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
És újra, és megint, és ezredszer is: csúsztatás és kivetítés közpénzen.

Nem tudom, idehaza övezi-e komolyabb figyelem azt a kampány-plakátsorozatot, ami véletlenül üt...
BESZÉDTÉMA - Bulvár
Férfiak klubja - Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes

A férfiértékek visszaállítását, megőrzését céljául kitűző Férfiak Klubja misszió interjúi közü...
ÉLETMÓD - Egészség
Ezer nőből egy ha nem

Elöljáróban annyit, h ez az írásom volt a velveten, illetve a saját oldalamon is, de mivel szo...
CSAJOZÁS - Szex
A sokat szapult férfi szexualitás

A férfiak szexualitásáról alapvetően két csoport szokott beszélni: a feministák, akik szerint ...


androfóbiaApai jogokApaságCsajozáscsaládCsaládon belüli erőszakCSBEEgészségFemenfeminizmusFeminizmus - AntifeminizmusférfiférfiakférfiasságFérfigyűlöletférfimozgalomférfi szerepekGender-ideológiagyereknevelésHipergámiaházasságIsztambuli EgyezményKvótaMGTOWNemek harcaNemi diszkirminációnemi erőszaknemi szerepeknyugdíjNőzésOktatásPiros pirulapolitikapszichológiaPUApárkapcsolatRandizásRed PillszerelemszexszexualitásTársadalomVendégcikkÉletmódÖnismeret