A felnőtt magyar férfiak többsége túlsúlyos. A fiatalok is, de róluk most nem beszélek, hiszen náluk a hormonális változások miatt még össze-vissza jojózhat minden. (Ettől függetlenül azért jó ha ők is megszívlelik a mondanivalómat.) De ha elmúltál 30, és vannak még haverjaid – netán szoktál strandra járni – akkor tudod miről beszélek. Egy kis pocak (sörhas!), egy kis “egészséges” zsírréteg a téli hidegek ellen. Emellett persze az irodai munka, és a rég elfeledett sport miatt az izmok petyhüdtek, az izületek rozsdásak.
Ez az öntőforma, amiből a többség kikerül. Természetesen van némi egyéni variáció, de most az átlagról beszélek. Viszont érdekes módon még a normál testalkattal rendelkezők is hurcolnak itt-ott felesleges zsírpárnákat. Nézzük meg a strandon az átlagos csajokat: persze, nincsenek hájhegyek, meg emberi a forma, de mégis… A hason és combon azért látszik némi oda-nem-illő fölösleg.
Szóval az alaphelyzet a legtöbb modern embernél a sok zsír, kevés izom. Jó lenne ezzel kezdeni valamit, mert így a mozgás csak szenvedés, sőt, sokszor az alapvető feladatok is kínnal járnak. Fel kell kelni a fotelből? A rohadt életbe…
Az ilyen emberek előtt – azt hiszik – két út van, ami kivezethet a tespedésből: a tévé és a tévé. Mármint amit a tévében látnak arról, hogy a deltás csávók napi rendszerességgel izzadnak a konditermekben, alkalmanként akár több órát is; illetve a tévében is látható átverések, amik szerint ez a műanyag tokba tett két rugó szupergépezet erőfeszítés nélkül, tévénézés közben, napi 12 másodperc nyikorgással is Mr. Olympiát csinál belőlünk két hét alatt.
Ül tehát Bélánk a fotelben, és arra gondol, hogy a fene fog konditerembe járni, hiszen az drága, messze van, és különben is ő introvertált típus, nem akarja kitenni a szétfolyó testét a dörzsölt kondimókusok szánakozó vagy gúnyos tekinteteinek. Annyi esze azért már van, hogy ne dőljön be az átveréseknek, és nem rendeli meg a legújabb szupermaxi-powerplusz csodafegyvert, ami mondjuk gamma-sugarakkal edzené az izomzatát, miközben ő éppen orosz krémtortát töm a pofájába. Akkor mi marad? Semmi. Illetve a zsír, meg a nyikorgó izületek.
Ilyenkor szokott jönni a megváltó, aki előadja a nagy sztorit: “én lefogytam, és neked is menni fog! vedd meg ezt a rengeteg hülyeséget drágán, például a DVD-met, aminél száz jobbat lehet ingyen letölteni; a flancos (de tajwani) kondigépeimet; a csúcsszuper könyvemet, amiben heteken keresztül olvashatod, hogy “mozogj!”; vagy a kajáimat, amikben cukor (és minden más) helyett kőolaj van meg műanyagok”. Csakhogy ez a megváltás csak azoknál működik, akik valahonnan a lelkük mélyéről elő tudták kaparni a szükséges elhivatottságot; épp csak egy kis bátorításra volt szükségük. A megváltók ugyanis továbbra is napi több órás edzéseket írnak elő, legfeljebb az nem konditerem, hanem aerobic, pilates, bicajozás, gurgulázás vagy hahotázás. Akinek van pénze DVD-kre, sportszerekre, reform műanyag kajákra, meg ideje a napi 2 óra ugribugrira, az nem is tudom eleve miért és hogyan lett kövér…
Bélánk még mindig a fotelban ül, mert az “ügyeletes megváltót” is az átverés kategóriába tette – nem érdemtelenül. Nade nem lehet ez a sztori vége! Most akkor tényleg csak a két véglet létezik? Vagy az edzés tölti ki az életünket, salátával-ásványvízzel – vagy “boldog” életet élünk a fotelban a tévével, de akkor előbb-utóbb mi is úgy fogunk kinézni, mint a fotel?
Megváltó éppen nem vagyok, de van egy érdekes üzenetem: létezik középút. Ha valaki nem akar úgy kinézni, mint Stallone vagy Schwarzenegger a fénykorukban, akkor nem is kell annyit dolgoznia. De mivel ez a cikk még csak a bevezető, ezért először is tisztázzunk egy fontos alapkérdést (amit valójában már az általános iskolákban kéne tanítani):
A táplálkozás és az edzés együtt alakítják ki a kinézetet, de a hatásuk teljesen különböző. És nem biztos, hogy pontosan úgy, ahogy eddig képzelted. Nagyban leegyszerűsítve a dolgot: alapvetően a táplálkozás felel a zsírrétegért, a mozgás pedig az izomtömegért. A kettő két külön skála, amit ha koordinátarendszerbe teszünk, valami ilyesmi lesz az eredmény [figyelem, ezek direkt a végletek!]…
Jöhet a tanulság levonása :) Először is ami magától adódik: önmagában csak kajával, vagy csak edzéssel nem biztos, hogy elérheted a céljaidat. A kettőt együtt kell kezelni, mert egymás hatását erősítik (vagy gyengíthetik), legalábbis az “optikai tuning” tekintetében mindenképpen.
Gondolom – ha választani kéne – mindannyian leginkább a jobb alsó csávó testalkatához szeretnénk közelebb kerülni. Oké, hogy Fekete Laci a világ legerősebb embere versenyen hasított, de azért nem egy szexszimbólum (bocs, Laci), és azt hiszem az izületeimet sem cserélném le az övéire. A dagadt fószer az, ahonnan a legtöbben menekülni akarnak. A ványadt kiskölyök meg lehet, hogy a szó orvosi értelmében véve egészségesebb, mint a felső sorban bárki, de egyrészt az ilyen testalkat semmire se jó igazán, másrészt ennek az eléréséhez többévnyi léböjtkúra kellene – vagy esetleg fekete lyukakat kéne zabálni…
Most jöhet az igazi jó hír: a kigyúrt, de zsírmentes testalkat eléréséhez jóval kevesebb munka kell, mint azt a tévé megpróbálja elhitetni velünk. A második jó hír az, hogy az “okos evés” sem jelent olyan önsanyargatást, mint azt a média sulykolja. A rossz hír az, hogy a részletekkel a következő cikkben fogunk foglalkozni, mert ez már így is elég hosszú :)
Ja, és hogy miért írtam a címben a test-építést kötőjellel? Tudom, hogy eredetileg egybe van írva. De én nem a bodybuildingről akarok beszélni, hanem a szó legszorosabb értelmében a testünk építéséről – ami nem feltétlenül a kemény súlyzózás, sőt…
Üdv néktek!
Testépítés.
Jó a téma, de vajh a cél az egészség, vagy az EGO gyöngyöztetése?
Én speciel (talán hihetetlenül hangzik) egyáltalán nem szeretnék a jobb alsó Macsó Pál lenni, mivel:
Azon kívül, hogy (a jelenlegi kor szellemnek) szépnek találtatok, (saját magam számára is) semmilyen más előnyöm nem származik belőle. Lehet, hogy abban a korban, amikor az ökölharc győztese döntötte el az “igazságot”, akkoriban hasznosak lehettek, de kétlem, hogy ezek a sport muszklik bárkit is megvédenének egy valódi harctól edzett (akár Nyeszlett Leótól) figurától is.
Röviden: a Sport muszklik az EGO fényezésére pumpálódik. Célja: szép legyek!
Sok idő, és energia, pláne, ha nem tunkolod magadba a kiegészítők (hellyel-közzel) természetes arzenálját. Igaz, így már kimehetsz a strandra lelkiismeret nélkül…
De az időd azzal ment el, hogy magaddal foglalkoztál… sok időt…
Abban Kedves Dean, mindenképpen egyetértünk, hogy:
egyrészt, az vagy, amit megeszel! továbbmegyek: olyan leszel, ahogy eszel…
a mit és hogyan enni az első titka az egészséges életmódnak.
A másik pedig hogy hogyan élsz!
Nem lehet egészséges életmódot folytatni a 4 fal között. Na jó, ha 300m2-es a szobád, akkor azért vannak alternatívák :)
Ki kell mozdulni, sajnos felállni a puffból!
Túrázni, sokat, lehetőleg többnapra! ;)
Aztán úszni…
… és nem feltétlenül sportszerűen, hanem örömmel!
A fogyásra pedig a legjobb technika:
ha nem hagyod magad elhízni, vagy még idejében rajta kapod magad, hogy a tested elindult a pöffedés lejtőjén…
De hogy hogyan kellene kinéznie a testnek? Milyen a szép??? Ezt a kérdést, könyörgöm, hagyjuk már meg a természetnek? Mi emberek képesek vagyunk megetetni magunkkal azt a hülyeséget, hogy mi jobban értünk hozzá, mint a Természet! Aha! Látom.
Szóval, a média beinjekciózza az elménkbe a tuti pasi, és tuti csaj kinézeteket, hogy aztán ránk sózza a tutipasituticsaj-csináló izéit…
A helyzet az, hogy tényleg szükségünk van az egészséges élethez azokra a kis zsírpárnákra, és szerintem nem azért lettünk úgy kitalálva, hogy legyen mit leégetni magunkról.
Mondom még egyszer:
Ha tudatosan táplálkozol (és egyszer sem harapsz mellé :)
Tehát figyelsz arra, hogy mi kerül a szervezetedbe, és nyugodt körülmények között, megadod magadnak és az ételnek is azt a tiszteletet, hogy nem mellékesen, csak bedobsz nagyrohanva egy-egy falatot,
aztán pedig az életviteledbe szórakoztató mozgást igénylő eseményeket szősz, akkor a nyeregben maradsz…
Fogyókúra:
remélem megnéztük a szó jelentését:
El fogsz fogyni! Oké, tudom, hogy a zsírra értik, de akkor is! Az ember ne fogyjon, hanem gyarapodjon! Csak ne zsírban, hanem húsban. Miért nem gyarapító, vagy átalakító kúra? Azért mert valamit el akarsz veszíteni! Akard inkább átalakítani… sokkal egészségesebb hozzáállás a változtatás, mint az elfogyás…
Ne vond meg, hanem válogasd meg hogy mit eszel, ne kínozd magad, hanem járj gyakrabban mozgással kapcsolatos tevékenységeket folytatni…
… röviden…
:D
“Röviden: a Sport muszklik az EGO fényezésére pumpálódik. Célja: szép legyek!”
Így van, ahogy írod, de Deansdale nem róluk beszél. Aki így akar kinézni, szíve joga, sőt ismerek ilyen embereket, akik élvezettel gyúrnak. Deansdale inkább azokról szokott beszélni, aki tenni akar valamit az egészségéért és fogyni akar.
” az vagy, amit megeszel! továbbmegyek: olyan leszel, ahogy eszel…”
Én ezzel nem nagyon értek egyet. Ez így nagyon le van korlátozva egy tényezőre. Sok tényező van.
” Miért nem gyarapító, vagy átalakító kúra? Azért mert valamit el akarsz veszíteni! Akard inkább átalakítani… sokkal egészségesebb hozzáállás a változtatás, mint az elfogyás…
Ne vond meg, hanem válogasd meg hogy mit eszel, ne kínozd magad, hanem járj gyakrabban mozgással kapcsolatos tevékenységeket folytatni…”
Ezzel az a baj, hogy az emberek kilókban látnak. És nem csak magunkat látjuk így, hanem mást is. Ha zsírt átalakítjuk és ezáltal bár sokkal jobban nézünk ki, de csak 3 kilót fogytunk, akkor az elkeserítő lehet az embernek, és a társáság is azt fogja mondani, hogy még mindig 100 fölött vagy!
Jó gyorsan kardot ragadtál, cimbora :) Nagyjából ezekről fog szólni a cikk második része :D
De azért akármennyit csűrjük-csavarjuk a dolgot, ha csak a – fotókon is ábrázolt – végletekben gondolkodnánk, akkor fix, hogy a jobb alsó a “legjobb”. A bal alsót a szél elfújja, a bal felsőt szerintem hagyjuk :), Fekete Laci még egy viszonylag elfogadható alternatíva, de rajta annyi fölösleges tömeg van (akár zsír, akár izom), hogy az fölöslegesen megterheli a szervezetét.
Persze a kigyúrt csávó egy extrém véglet, de nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy:
“leginkább a jobb alsó csávó testalkatához szeretnénk közelebb kerülni” – és itt azon van a hangsúly, hogy “közelebb”. Ez egy olyan ideál, ami felé dolgozni érdemes, elérni viszont hülyeség :)
Bár a probléma szerencsémre csak kevésbé érint (jóval 30 után is csak legfeljebb 5 kiló plusszal kellene felvennem a küzdelmet), így eddigi életemben nem sokat foglalkoztam a kérdéssel. Ennek ellenére a cikk élvezetes hangvétele így is szórakoztatott, és emlékezetetett arra, hogy az igencsak mozgásszegény, számítógép előtti életmódot érdemes lenne kicsivel az egészségesebb felé eltolni. Ugyanakkor a hiúság is nagy úr; a “pocakosodó vén fószer” rémképe már ott lebeg a szemem előtt. :D Nem lenne rossz elkerülni. Ha már itt tartunk, valamely következő cikkben ejthetnél néhány szót arról, hogy tulajdonképpen milyen az ideális testsúly!? Annyi eltérő dolgot hallottam már. Létezik hitelesnek tekinthető számítási mód, a magasságot és kort figyelembe véve? Érdeklődve várom a folytatást!
Ha jóval 30 után még nincs ilyen problémád, akkor elég szerencsés vagy, és jó esélyed van arra, hogy később se legyél egy hegy. Persze folyamatosan lassul az emberek anyagcseréje, de én is ismerek olyan 40 körülieket, akik akármennyit ehetnek, és akármennyit lustálkodhatnak, még mindig nem híznak.
Nagyon tetszik a koordináta-rendszered. Sajnos nem csak ez a két tényező a meghatározó, de értem, hogy a téma és az ábrázolhatóság szempontjából is ez a jó megközelítés.
Én csak arra gondoltam, hogy ha jobb felső és a bal alsó sarokban lévő személyeknek felcserélnénk a táplálkozási és edzési szokásait, akkor sem kerülnének egymás helyére a koordináta-rendszerben, sőt lehet hogy bár közelítenének egymáshoz, még mindig ilyen irányban lennének egymástól.
Gondolom arra célzol, hogy nagy adag genetikai meghatározottság is közrejátszat abban, hogy a személy zsír és izom aránya hogyan alakul. Egyébként fel lehet venni a harcot a genetikával? Milyen személyreszabott programot kell ehhez követni?
Ez sajnos egy olyan változó a dologban, amelyet kevéssé ismerünk. A genetikával nyilván nem tudunk mit kezdeni, a génjeink adottak. Amivel segíteni lehet az az anyagcsere gyorsítása. Erre is lehet olvasni millió-féle receptet, de nekem ami bevált az az alma és az erős paprika. Olyan élelmiszerekről is írják, hogy anyagcsere-gyorsító, amelyhez nem jutok hozzá, ezért nyilván nem próbáltam ki mindet. De anyagcsere-gyorsító a testmozgás is, de ez amúgy is egy fontos eleme az egészséges életmódnak. Viszont tényleg gyorsítja a sport is, nekem legalábbis a foci egyértelműen csinálja.
A genetika szerepe szerintem egy kicsit túl van dimenzionálva. Modern korunkban a genetikára hivatkozni túlsúly esetén az esetek 99%-ában csak a lustaság leplezése. Nagyon-nagyon kevés olyan ember van, aki ne tudná helyrehozni magát egy kis akaraterővel és energiabefektetéssel – száz túlsúlyosból talán egy.
Ne haragudj, de ez biztos, hogy nem igaz. Nyilván olyan is van, aki csak ráfogja a genetikára és takargatja a gyengeségét, de nagyon is nagy szerepe van a genetikának. Nagyon sok olyan jelenséget ismerek, amit egyszerűen nem lehet mással magyarázni. Van a fent említett 40 éves fickó, aki nem dolgozza halálra magát, nem sportol, de zabál. De közel sem ő az egyetlen, akit ilyet ismerek, sőt van nála jóval durvább is, de arra rá lehet mondani, hogy még fiatal és gyorsabb az anyagcseréje.
Ugyanakkor látni az ellenkezőjét is. Ismerek olyat, aki gyakorlatilag már szinte nem evett, és egyszerűen nem fogyott (éppen nem is hízott), pedig lett volna miből és lusta sem volt.
Elfogadnám az álláspontodat, ha csak egy-két ilyen kivételes esetet ismernék, de nagyon sokat ismerek, csak esetleg árnyaltabbakat.
De fordítva is értelmezhető ez, lehet hogy te genetikailag nem is vagy annyira rossz ebből a szempontból, csak eddig rossz életvitelt folytattál. Aztán mivel változtattál az életmódodon, javulni kezdett az állapotod, és úgy érzed, hogy mivel neked ez sikerült, mindenkinél sikerülni kell, pedig valószínűleg vannak genetikailag rosszabb hajlamokkal rendelkezők nálad, akiknél ugyanez kisebb eredményt hoz, vagy semmilyet.
Az az igazság, hogy ma már annyi mindent tudunk meg, hogy gének határozzák meg, hogy meglepő lenne, ha erre nem lenne nagy hatással.
Szerintem egy olyan eshetőséget se hagyjunk ki a számításból, hogy az általad említett szélsőségek esetében valamilyen rejtett (vagy éppen ismert) anyagcsere zavar áll a háttérben és ezért nem híznak zabálás mellett sem, vagy éppen ahogyan mondani szokták még a pohár víz is hizlalja őket. Csak az a kérdés, hogy a lustaság okán hányan sorolják magukat genetika alapon a reménytelen kategóriába. Annyiban azt hiszem egyetértek Dean-el, hogy valószínűleg túlságosan is sokan… Mert lássuk be egy új életmód bevezetése kezdetben úgy tűnhet, hogy túl sok kényelmetlenséggel, “szenvedéssel” járhat. A saját példámat tekintve például; igaz szerencsésnek vallom magam, de jobban elgondolkodva azért hozzá kell tennem, hogy mindig is valamiféle ösztönös önmérsékletet tanúsítottam az evésben és az értelmetlen nassolás csak legfeljebb az ünnepnapok “bűne” nálam. Abban biztos vagyok, hogy ha annyit ennék, mint az, aki nehéz fizikai munkát végez, akkor máris nagyon komolyan keresnem kellene az életmód váltás lehetőségeit. Természetesen egy szűk sávot képezve ott lehetnek azok, akik olyan problémával néznek szembe, ami speciális megoldást igényel. Akár egy következő írás témája lehetne az is, hogy milyen egészségügyi problémák lehetősége merülhet fel, és kik azok akiknek mindenképpen érdemes egy orvosi kivizsgálást illetve dietetikus szakorvos segítségét igénybe venni.
Túl sokan vannak ahhoz, hogy egyszerű anyagcsere zavar legyen az oka.
Azt ugye tudjuk, hogy a genetika jelentős tényező a testünk milyenségében. Azt is tudjuk, hogy az anyagcsere gyorsasága nem mindegy, és azt is tudjuk, hogy az idő előrehaladtával lassul az anyagcsere. Sőt azt is tudjuk, hogy a géneknek köszönhetően idővel kopaszodni, őszülni, visszeresedni kezdünk.
Akkor miért ne lehetne ugyanilyen hatással a génállomány az anyagcsere-folyamatok különbözőségére? És miért ne lehetnének ennek olyan szélsősége esetei, mint amilyen a húszéves korban történő kopaszodás, vagy a 70 éves koromfekete sűrű frizura? És ha már ezek vannak, akkor vannak természetesen az árnyaltabb esetek.
Igen, tudom hogy vannak (és túl sokan) akik e mögé bújva leplezik gyengeségüket, de szerintem a génállomány ettől még egy jelentős tényező a testalkat kialakulásában.
QL79Q2 , [url=http://gxilgqhcwhxt.com/]gxilgqhcwhxt[/url], [link=http://hxljzkzkbisa.com/]hxljzkzkbisa[/link], http://fdssuufeeqym.com/