Toplak Zoltán
5 megosztás

Szerepcsavar – modern elmezavar

Szociális gondozóként dolgozom Ausztriában. Mosás, főzés, takarítás, ápolás, kapcsolattartás – ez a munkám. Itthon van egy Enneagram 8-as feleségem, (vezető, aki nem tűr konkurenciát maga körül), nekem meg egy ábrándos, hétköznapi terheket nehezen viselő természetem. A nadrág nálunk az asszonyé, slusszpász.
Ezek után mi marad nekem, mint férfinak? Focihoz nem értek, sörözni nagyon ritkán megyek. Barkácsolni nem tudok, inkább a gondolatközlés áll hozzám közel.
NEM PANASZKODNI AKAROK! Mert ezek ellenére boldog vagyok, de ehhez kell egyrészt a hit, hogy ezt a kifordítottságot Isten egy közelgő világvége előtt engedi csak meg, amikor nők állnak férfiszerepekbe, és megfordítva. Ideiglenes elmezavar csak, amiben élek, de az egész társadalom elmezavara. Menni fognak még a dolgok normálisan is. Segít a tudat, hogy modern vagyok, hogy a mai szerepelvárásoknak megfelelek. Eléggé megfelelni akaró emberke vagyok. Szóval modern férfiként élek.
Csak belül evett néha a penész, hogy mi a fenére legyek büszke? Mint férfi mi férfiasat tettem le az asztalra?
Engem a férfimozgalom “mentett meg”. Meghasonlott, elhasalt ember lennék, ha nem lenne blogom a férfivilágról, ha nem lenne férfiközösségem, ha most nem publikálhatnék itt, a Férfihangon. Ez ad erőt és vigaszt, ez az én fájdalomcsillapítóm, hiszen amúgy az életem alig szól olyasmiről, ami férfias. Az apaságot kivéve.
Nagyon mélyen bennem van, hogy nekem kéne lennem a családom vezetőjének, de ez lehetetlen, hacsak végtelen, gyereklélek-ölő háborút nem kezdek a feleségemmel. Ennyit nem ér meg.
Azt hiszem itt az ideje, hogy megtanuljam, és másoknak segítsek megtanulni, mit is jelent férfinak lenni. Ne az legyen, mint szegény szüleimmel volt: kimondták, hogy legyek bátor és erős, de nem mutatták meg, hogyan. Én szeretnék ilyenné válni, és aztán a fiaimnak is megmutatni, hogy hogyan kell ezt elérni. Azt hiszem, nyomon vagyok. Beiratkoztam karatéra is, ahol a fiammal tanulunk önmagunkat legyőzni, és kicsit megkeményedni. Gyakorlom magam abban, hogy szembenézzek a félelmeimmel.
Épül itt, belül valami. És kívül is: férfiközösségem szolgál mások felé, és igyekszünk továbbadni amivel rendelkezünk. Alakítani a világot. Mint ahogy ez a honlap is ennek jele. Kompenzálok, hogy ne legyek megtört lélek. Most reménykedő és küzdő ember vagyok, és a távlatok, miket sejtek, szépek, és tágasak.

Post Author: Toplak Zoltán

Toplak Zoltán
Lassan ötvenes, kétgyermekes apuka vagyok. Nagyon fontos nekem a férfimozgalmi tevékenység és a keresztény hit. Egy férfiközösség szervezője vagyok, igyekszünk megélni és kivinni a világba egészséges férfiszellemet. Személyes tapasztalatom az, hogy ez sok küzdelemmel és mély fájdalommal jár. De a végeredmény magáért beszél - megéri. ;-) eposzegy@gmail.com - on személyesen el lehet érni. Kommenteket ritkán olvasok.
f Facebook
5 megosztás


14
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
3 Egyéni hozzászólás
11 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
7 Hozzászólások szerzői
don FefinhoCervezaDon QujonZolizoltan1 Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Alter Ego
Szerkesztő

Talán ezt az írást tartom a legjobbnak az eddig itt megjelent három írásod közül. Korunkban szokatlannak számító, mélyen személyes hangvétele biztosan sok olyan férfitársnak szolgálhat majd útmutatásként, akik hasonló belső vívódásaikra keresnek megoldást.

Vasgerinc
Vendég
Vasgerinc

“Eléggé megfelelni akaró emberke vagyok. Szóval modern férfiként élek.”

Furcsa nekem ez a két mondat így egymás után. Szerintem nem ilyen a modern férfi, bár először tényleg tisztázni kellene, hogy milyen is a modern férfi.

Mindenesetre szerintem a férfias viselkedéshez tartozik az ,hogy nem törődik ennyit azzal, hogy mi a külvilág véleménye róla, nem akar megfelelni, nem lelkizik ennyit, hanem egyszerűen mindent úgy csinál, ahogy ő gondolja és kövessék az ő példáját mások.

Deansdale
Admin

A “modern” manapság a “feminizált” szinonímája, legalábbis általánosságban. A modern férfi metroszexuális, “tud sírni”, férfiretikült hord és folyamatosan a nők jóváhagyását, helyeslését keresi. (approval)

Ez persze nem Zoltán kollégára vonatkozik, őt nem ismerem személyesen :) De kétlem hogy ilyen lenne. Csak valami ilyesmire utalt, legalábbis szerintem.

A mi “szubkultúránk” – amit itt építünk – ennek pont az ellentéte. A Férfihang azt mondja, hogy merjünk férfiak lenni, és magasról tojni arra, hogy mások mit gondolnak rólunk, mert sokkal fontosabbnak és igazabbnak tartjuk a saját belső morális irányítűnket, mint a feministák megszégyenítési kísérleteit azért, hogy behódoljunk a politikai céljaiknak. Egy olyan világban, ahol a feministák tűzzel-vassal irtják a férfiasságot és a hagyományos értékeket, a valóvilág a menő és ladygaga meg parishilton a “sztárok”, kifejezetten szükséges, hogy egy férfi tudja magát függetleníteni a korszellemtől és saját stabil értékrendet felállítani magának. És nem csak azért, mert az “erkölcsösebb”, hanem azért is, mert a feminizált férfiak tizedannyi örömet, megelégedést és boldogságot sem találnak az életben, mint a “férfias” társaik, akik nem hagyják láncra verni és felismerhetetlenségig facsarni a lelküket és a természetes ösztöneiket.