2 megosztás

Test-építés másodfokon

A – némi nagyképűséggel nevezhetem így: – cikksorozat első és másfeledik részében lerendeztük az alapokat, és most elérkeztünk a lényeghez: hogyan tudjuk farigcsálni a testalkatunkat úgy, hogy elérhessük a saját magunk által kitűzött céljainkat.

Két téves hiedelem él a köztudatban a “helyes” életmóddal kapcsolatban. Az egyik, hogy sok pénzbe, energiába és lemondásba kerül. A másik az, hogy csodaszereket, étrendkiegészítőket, szteroidokat, csilli-villi kondigépeket kell szerezni hozzá. Az igazság az, hogy ha rendbe akarod tenni a tested, csak egyetlen dologra lesz szükséged: türelemre. Arra is csak azért, mert amit hosszú évek munkájával tönkretesz az ember, azt sajnos nem lehet egy hosszú hétvégés gyorstalpalón rendbetenni.

De végső soron mindegy, hogy mekkora vagy, hogy mit és mennyit sportolsz, hogy milyen gyors az anyagcseréd: két hónap alatt “kicserélheted magad” éhezés, önkínzás és egészségrontás nélkül. Persze ennyi idő nem elég a tökéletes állapot eléréséhez, arra viszont biztosan, hogy kézzelfoghatóan érezd és lásd a pozitív változásokat, amik elég motivációt adhatnak a  további kitartáshoz. Már amennyiben még “kitartásról” beszélhetünk 2 hónap elteltével, ugyanis sok esetben az életmódváltozáson átesett emberek életereje megnő, életkedve visszatér, ésatöbbi-ésatöbbi, egyszóval az új életmód számukra öröm, és nem igényel semmiféle “kitartást”. Én magam is ilyen cipőben járok, úgyhogy tudom miről beszélek.

Ha már “szóba kerültem”, pár szót ejtenék a saját tapasztalataimról: februárban kezdtem az életmódváltást, jelen pillanatban 10 (tíz) számmal kisebb nadrágot hordok, mint akkor, és amellett hogy leadtam kb. 25 kiló zsírt, sikerült felszednem vagy 10 kiló izmot. Ráadásul arányosan, normálisan, és “szerek” nélkül. És eközben egy percet sem éheztem, és – az edzésektől eltekintve – leginkább a számítógép előtt tespedtem. Tehát amit most mesélni fogok, az nem csak egy elmélet a sok közül. Alaposan végiggondolt és tesztelt minden egyes szó amit előadok.

1. Az étkezés

A fogyókúráknak semmi értelme. Bármit is csinálsz, akármennyit is fogysz, ha utána visszatérsz az eredeti étrendedre, akkor úgyis visszahízod. Az egyetlen megoldás az, ha “örökre” megváltoztatod a kajálási szokásaidat. Ez ellen a legtöbb embernek az a kifogása, hogy azt hiszi, akkor nem eheti soha többet a kedvenc ételeit, viszont olyanokat kell ennie amit utál, ráadásul sokszor éhen fog maradni. Ezt mind nyugodtan elfelejthetjük, ezek olyan mumusok, amikkel a fitneszedzők szokták riogatni a tudatlanokat, hogy minél több DVD-t és csodagépet adhassanak el.

A valóság sokkal egyszerűbb és prózaibb: szénhidrátcsökkentés. Tudom, tudom, sokan csak trendi diétaőrületnek tartják, sőt, egyes orvosok is ellenzik. Én azt mondom: úgy kell nekik. Tőled sem várom el, hogy nekem bármit elhiggy. Férfiak között az ilyesmi nem így megy :) Nem kell elhinned semmit amit leírok. Annyit kérek mindössze, hogy próbáld ki. Ha nem tudsz rá 2 hetet áldozni az életedből, akkor mi a fenét keresel ebben a cikkben egyáltalán? Ha meg van fölös 2 heted amit rászánsz a kipróbálására, akkor nem lesz szükséged semmiféle magyarázatokra, mert a saját tapasztalataidon fogod látni az eredményt (vagy a hiányát).

Amit mondok: felejtsd el a cukrot és a gabonát. Egyszerűnek egyszerű, de első hallásra nagyon nehéznek hangzik. Ha kipróbálod, egy hónap múlva nevetni fogsz az egészen. Főleg mivel kilókkal könnyebb leszel és életerősebb mint évek óta bármikor :) A kenyér is letehető, a péksütemények is, csak egy kis szervezés kérdése az egész. Nem akarom most a világ összes diétatudományát ideidézni; első lépésnek bőven elég, ha a magad életében annyit megteszel, hogy kidobod a cukrot, a kenyeret és a tésztákat (legyen az főtt, sült, kelt, leveles, hájas, bármilyen). Nem kell egy falattal sem kevesebbet enned mint előtte, nem kell kalóriát számolnod, nem kell üres salátalevelet enni ásványvízzel. A felvágottas kenyér alól hagyd ki a kenyeret, és edd a felvágottat paprikával, paradicsommal, vagy ami tetszik; pizza, spagetti és a hasonló tészták helyett egyél valamilyen húst valamilyen körettel. Nem olyan nehéz, mint amilyennek előre képzeli az ember.

2. A mozgás bevezetése

Ez azoknak szükséges, akik az elmúlt néhány évet monitor/tévé előtt töltötték. Nekik kell valami ami újraindítja a tüdőt, a szívet, az izmokat. Na ne valami fantasztikus dologra gondoljunk, nem kell rohanni aerobik-cuccokat vagy speciális futócipőt venni; a megoldás a séta. Tudom, ez az emberek egyik felének banálisan hangzik, a másik felének hülyén. Sebaj. Próbáld ki, és meglátod hogy beválik-e. A “szakértők” szerint naponta kb. fél órát kéne gyalogolnunk ahhoz, hogy a pozitív hatásait maximalizáljuk. Ez nagyjából egybeesik a tapasztalataimmal. Akinek a suli vagy a munkahely ~15 percnyi gyaloglásra van, az most örülhet, mert ha ezentúl nem kocsival vagy busszal jár, hanem gyalog, akkor minden gondja megoldódott :) Akinek ez nem megoldás, az morfondírozhat egyéb lehetőségeken: boltba járás, élvezeti séta, gyalog járni a szeretőhöz vagy az újságoshoz, mindegy. A lényeg, hogy lehetőleg naponta gyalogoljunk, mert a heti egyszeri 3 órás séta nem helyettesíti a napi félórásat.

Ha ennek nekiállunk, testalkattól függően 1-2 hét után már jelentkezik az érzés, hogy öröm sétálni, és ha kimarad, akkor hiányzik. Akinek ez hihetetlenül hangzik, az próbálja ki! Persze nem véletlenül lett ez a második pont az étrend megváltoztatása után, ugyanis jó ha 2-3 hetet hagyunk a két fázis elkezdése között: először a kaja, csak aztán a séta. Az a két hét elég ahhoz, hogy pár kilót ledobjunk, és ezáltal az ízületeink egy kicsit kevésbé fognak nyikorogni a séta közben :)

Na igen, a tél mondjuk nem a legideálisabb időszak a rendszeres séta bevezetésére – aki utálja a hideget az várhat a nagy sétákkal tavaszig. Viszont a szénhidrátszegény táplálkozás addig is mehet!

3. Az edzés

Valószínűleg ez lesz az a pont, ami a legtöbb hitetlenkedést fogja okozni. Az edzés ugyanis nevetséges idő-, energia- és pénzráfordítással is látványos eredményeket fog produkálni. Mint mindig, most is igaz, hogy nem kell elhinned, csak próbáld ki – de ezen azt hiszem csodálkozni fogsz: egyetlen órát kérek tőled. Egész pontosan hatszor 10 percet, nagyjából négynaponként. Ha ennyi idő alatt nem látod és érzed a változást, akkor hivatalosan is lehülyézhetsz. Semmilyen befektetésre nem lesz szükséged: se gépekre, se súlyokra, se könyvekre, se konditerem-bérletekre, se tápokra vagy szerekre. Én eddig összesen 2000 komoly magyar fityinget költöttem a saját edzésemre, amiből egy ajtókeretbe feszíthető húzódzkodó-rudat vettem, de még ez is teljesen opcionális! Jó ha van, de jobb ha nincs :)

Az edzés elmélete

Azt minden hozzáértő álmából keltve is fújja, hogy a rövid, ámde intenzív edzés az izmokat növeli, míg a lassabb, de alacsony terhelésű edzés az állóképességet. Aki ezt nem tudja elképzelni vagy nem hiszi, az gondoljon a futókra: egy maratoni futó is legalább annyit edz, mint egy olimpiai százas sprinter, de míg az egyiknek seprűnyél testalkata van, addig a másiknak derékvastag combjai. A lassú, egyenletes futás emberfeletti kitartást ad a maratoni futóknak, míg az intenzív, nagy terhelésű sprintek állati izmokat a rövidtávfutóknak.

Az a helyzet, hogy a fogyáshoz az intenzív, izomnövelő edzések a jók, és ez nekünk tripla haszon, mert 1. fogyunk 2. erősödünk 3. kevés időt kell az edzésre fordítanunk. Az állóképességnövelő edzés azért nem jó fogyáshoz, mert az arra neveli az izmokat, hogy kevesebb energiával is hosszabb ideig működjenek, tehát kevesebb kalóriát fognak égetni. Ehelyett a mi intenzíven megnövelt izmaink még pihenés közben is zabálni fogják a kalóriákat.

Sok testépítő úgy edz, hogy különböző részekre osztja a testét, és külön napokon gyúr rájuk; például (elnagyolva!) hétfőn láb, szerdán has, pénteken kar+váll. Ez elméletileg nem rossz, de számunkra semmilyen szempontból nem optimális. Egyrészt minden testtájékot hetente csak egyszer edz – holott ennél azért sűrűbben is lehetne -, másrészt viszont heti 3 napon kellene időt szakítanunk az edzésre, ami a fotel-generációnak már sok. Ráadásul nem használ ki egy sor testen belüli (hormonális) folyamatot, ami segítene a fejlődésben.

Az optimális megoldás az, ha minden egyes alkalommal végigeddzük a teljes testünket, és utána hagyunk elég időt a regenerációra. Ez a kezdeti időkben azt jelenti, hogy meg kell várnunk, amíg elmúlik az izomláz – és ha jól edzünk, ez legalább 3 pihenőnapot jelent :) Ebből nem nehéz kiszámolni, hogy 4 naponta kell edzenünk. A haladók, akiknek hamarabb múlik az izomláza, lemehetnek 2 pihenőnapra (3 naponta edzés), de annál lejjebb fölösleges, sőt, káros. Az izmoknak kell a regeneráció, mert a túlterhelés nemhogy fejlesztené őket, hanem inkább tönkreteszi. A köztes napokon elég a séta.

Az edzés gyakorlata

Edzhetnénk súlyokkal vagy gépekkel, de legalább annyi hátrányuk van, mint előnyük, ráadásul pénzbe kerülnek – tehát mi az egyszerűbb megoldást választjuk. Bármilyen hihetetlen, de már akkor is léteztek erős emberek, amikor még nem volt minden városban ultramodern konditerem. Ezeknek az erős embereknek a többsége a jó öreg “saját súlyos” edzésformát használta, amit egyesek talán “calisthenics” néven ismernek. Ennek a legismertebb gyakorlatai a fekvőtámasz, guggolás és a társaik. Gagyinak hangzik? Sebaj. Ha kipróbálod azon a hatszor 10 percen keresztül, amiről beszélek, utána majd eldöntheted, hogy tényleg gagyi-e.

A két lényeges tényező

1. Az egész testet át kell mozgatnunk, tehát annyiféle sajátsúlyos technikát kell egymásra pakolnunk, amennyit csak össze bírunk szedni.

2. Mivel izomnövelés/zsírégetés a cél, ezért minden gyakorlatot röviden, de intenzíven kell végeznünk.

Aki nem akarja túlbonyolítani a dolgot, annak nemsokára leírom röviden, hogy mit érdemes csinálni. A többiek olvassák el a Fegyencedzés c. könyvet, vagy Pavel Tsatsouline munkáit, mindegyik dugig van tömve hasznos infóval.

Ismétlésszám

A legtöbb sajátsúlyos gyakorlatnak többféle variációja ismert, amiknek különböző a nehézségi szintje. Guggolni lehet félig vagy egészen, nyitott vagy zárt lábbal, stb. Igyekezzünk kiválasztani egy olyan formát, amiből lassan!, szabályosan! körülbelül 8-12 ismétlést tudunk megcsinálni kidöglésig. A kidöglést úgy értem, hogy remegjenek az izmaink, és az isten szerelméért sem tudunk már még egy ismétlést csinálni. Ezt jelenti az intenzív tréning… Ha csak kevesebb ismétlés megy, az nem jó, mert az izmainknak még átmelegedni sincs rendesen ideje, plusz nagyobb a sérülésveszély is. Ha viszont több ismétlést bírunk, akkor már gyenge a gyakorlat és nem fogunk tőle erősödni. Épp ezért igyekezzünk minden egyes gyakorlatból olyan változatot keresni, amiből a kívánt ismétlésszám megy.

Aki biztosra akar menni, az viszont kezdje egyszerűbb gyakorlatokkal, amiből több ismétlés is megy, mert az hasznos az izületek edzésére. Nincs annál rosszabb, mint amikor az izmok jól fejlődnek, de egy nehéz gyakorlatnál meghúzódik vagy kificamodik valami, mert túlerőltettük vagy feleslegesen kapkodtunk. A világ összes ereje sem ér semmit egészség nélkül, ezért a legfontosabb, hogy ésszel haladjunk. Inkább szánjunk rá az elején plusz pár hetet, de fektessük le jól az alapokat, mielőtt a keményebb munkába kezdenénk.

Gyakorlatok (lásd még a videókat lentebb!)

Nagyjából fontossági sorrendben: fekvőtámasz, guggolás, lábemelés (ez felülés helyett van, mert jobb), hídgyakorlatok. Ezek mellett a Fegyencedzés égisze alatt fut még a kézenállás és a húzódzkodás, de ezek kezdőknek eléggé nehezek és sérülésveszélyesek, úgyhogy az első időkre nem tudom jó szívvel ajánlani. Ha a fő gyakorlatok lementek, folytassuk tovább a következőkkel: lábujjhegyre emelkedés (vádligyakorlat), törzsemelés hason fekve (hátizomerősítés), felülés (ne tévesszen meg hogy lábemelést már csináltunk :), esetleg speckó ujj- és alkarerősítő gyakorlatok – de ezek dupla odafigyelést igényelnek, mert az ujj és a csukló igencsak sérülékeny, tehát ésszel nyomjuk. Alkarerősítésnek csinálhatjuk például a fekvőtámaszok gyengébb formáit (lásd a videókat, ugye) nem tenyéren, hanem ujjakon.
[Hogy az ujjakon végzett gyakorlat miért erősíti az alkart? Mert az ujjakban nincsenek izmok, csak inak – az ujjakat mozgató izmok az alkarban találhatóak. Tehát – úgy igazából – az ujjakat nem tudjuk edzeni, csak az alkart, de a szorításunk úgyis attól lesz erősebb, szóval egyremegy.]
Aki még ezek mellé ki tud találni további sajátsúlyos gyakorlatokat, használja. A lényeg, hogy próbáljuk meg minden egyes izmunkat addig erőltetni, amíg már nem megy tovább. Ez 4-6-8 különböző gyakorlattal megvan jó 10 perc alatt, ha nem pihenünk közben órákat (ne pihenjünk közben órákat). Nem kell több “set”, vagyis ha egyszer lenyomtunk 10 fekvőtámaszt, és jól kidöglöttünk vele, akkor már nem kell még egy sorozat belőle!

Az “alapgyakorlatok” különböző nehézségi variációi fantasztikusan jól le vannak írva a Fegyencedzésben, de aki nem akarja megvenni a könyvet, az megnézheti marhára praktikus videókon:


Ez a 1., a leggyengébb szint, amit a hadirokkant nyugdíjasok is tökéletesen el tudnak végezni, mert annyira könnyű.


Ez a középszint (5.), ami egy egészséges férfiembernél jó kiindulási alap – de ne felejtsük amit az izületek megedzéséről írtam.


Ez pedig a 7. szint, szigorúan haladóknak :)


A közbülső szinteket keressétek meg a youtube-on, azt hiszem nem lesz nehéz, hiszen ugyanez a nevük, csak a számozás különbözik. A felsőbb szintekről nincs ilyen kombinált videó, de azt hiszem nincs olyan ember az olvasótáborban, akinek kapásból azokra lenne szüksége…

Természetesen fontos a jó bemelegítés is: ehhez csináljunk pár karkörzést, lábrázást, majd az alapgyakorlatok legkönnyebb variációiból párat. Ez elég a vérkeringés felélénkítéséhez és az izmok beindításához.

A saját súlyos gyakorlatoknak egy tonna előnye is van a súlyzós/gépes variációkhoz képest, de erről nem akarok kiselőadást tartani. Számomra a lényeg annyi, hogy itthon is tudom csinálni, ingyen, felszerelés nélkül, és hatásos, de kevésbé sérülésveszélyes mint a súlyzók és gépek.

És akkor zárszóként a lényeg, még egyszer:

  • Ha éhes vagyok, eszek. Reggel, este, nem számít. Nem számolok, nem mérek. A megszorítás: nem eszek búzát és nem eszek/iszok cukrot.
  • Egész nap székben ülök, (sajnos) nem sportolok semmit. Az összes mozgásom a séta és a négynaponkénti edzés. Az edzés rövid de intenzív, sajátsúlyos gyakorlatokkal.
  • És ezzel az életmóddal lefogytam több mint 15 kilót, megerősödtem, egészségesebb és életvidámabb vagyok mint az előző 10 évben bármikor voltam. És biztos vagyok benne, hogy erre bárki más is képes, aki hajlandó komolyan kipróbálni a “módszert”.

Post Author: Deansdale

Külön bemutatkozni nem szokásom a neten, beszél helyettem a véleményem - azt nem rejtem véka alá. Eleget foglalkoztam a feminizmussal ahhoz, hogy véleményt merjek formálni róla. Akkor is, ha ez a polkorrekt széllel való szembevizelést jelent.
f Facebook
2 megosztás


59
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
17 Egyéni hozzászólás
42 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
11 Hozzászólások szerzői
InaaraSuum cuiquedon FefinhoJilly DávidVasgerinc Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Alter Ego
Szerkesztő

Nagyon meggyőzőek azok a személyes eredmények, amiket leírtál. Egyébként mindig is úgy gondoltam, hogy akaraterővel legyőzhető a legtöbb ember súlytöbblet problémája. Leginkább valamilyen meggyőző példára és útmutatásra van szükségük ehhez. Az útmutatást Te most megadtad, kellő részletességgel, könnyen követhető irányelvekkel. Jól sikerült a cikksorozat, mert minden nagyképűség nélkül, nyugodtan nevezhető így. :)

rever
Vendég
rever

Túl nagy túlsúllyal azért nem érdemes nekiállni edzeni. Gondolok itt a 30 fölötti BMI-re. Amíg az le nem megy addig az étkezés és a séta. Ez meg az én saját tapasztalatom. :) (-35 kg)

Kezdetben hogy elinduljon a fogyás, el kéne hagyni az összes nagy szénhidrát/keményítő tartalmú cuccot is. Rizs, bab, krumpli. A krumpli adja magát mint zöldség köret, de nagyon sűrű kaja, nahéz belőle kis adagot enni. A hüvelyesek nagy része ilyen. Talán a rizs a leginkább szabályozható mennyiségileg.

hgyi
Szerkesztő

azt mondod, tévhit, hogy lemondásokkal jár?

elég kemény lemondás, ha egy ahhoz szokott ember nem ehet kenyeret, gabonákat, tésztákat, nem édesítheti a kávéját, teáját, kakaóját, nem ehet csokit, nem ihat meg időnként egy sört, vagy akármit. cukrokon milyen cukrokat értesz? a gyümölcscukor, meg a tejcukor mehet?

rever hozzászólásában még ott van a keményítő – amelyből gyorsan cukor lesz. marad a sovány husi sovány husival és nyers salátákkal. ez szerintem elég kemény lemondás. s mit csinál az, aki nem szereti a husit?

valamennyi szénhidrátra szüksége van az agynak. többre, mint az ősembereknek. igen, tudom, te is “agyas” vagy, és milyen jól működsz szénhidrát nélkül… :o)))

én leszek inkább dundi, de nem mondok le sem a tésztákról, sem az alkalmankénti csokiról, sem a fagyiról, sem a sütiről, ha nagyritkán megkívánom, sem a ropogós kifliről. nem azt mondom, hogy nem lennék képes midezt megvonni magamtól, csak értelmét nem látom annak, hogy ennyire szigorú legyek magammal. – volt 1,5 évem, amikor betegség miatt nagyon sok mindenről le kellett mondanom (a cukrokról is – még gyümölcsöt sem ehettem). épp elég volt. és igen rosszul éreztem magam olyan soványan. (akkor nem fogynom kellett, hanem hízni kellett volna.) néha az akkor készült fényképemmel riogatom az ismerőseimet.

hgyi
Szerkesztő

:o) én csak arra akartam kilyukadni, hogy van lemondás. ezek a dolgok sok embert megviselnek.

én, ha elhatározok valamit, akkor azt betartom. de állítom, hogy igenis erőteljes lemondásérzés van jelen, amit kevesen bírnak ki. visszanézve azt a másfél évemet, nem volt egyszerű. és nem múlt el mindennel kapcsolatban.

télen én nem tudok gyümölcsöt meg nyers salátaféléket enni. hidegérzetem van tőle – amúgyis fázós vagyok. a 80-20 nekem sajnos nem járható, mert a 20 sok, ha fogyni is akarok pár dekát. most éppen olyan korszakomban vagyok, hogy sem türelmem nem lenne, sem önuralmam. jön a tél és én hivatásos medve, vagy sün, vagy mormota akarok lenni! :o)

ja… azért kérdezz meg mondjuk 50 nőt, hogy milyen érzetei vannak az ételekkel kapcsolatban és miket esznek a menstruációt megelőző héten. :o)

rever
Vendég
rever

Neked a legkönnyebb a fogyókúra. A fent felsorolt összes állat téli álmot alszik. Most még bedobsz egy csülökpörköltet, rakott kelkáposztával, aztán legközelebb márciusban eszel.

Említetted a sovány husi sovány husival és nyers salátákkal, dolgot. Zsíros husi zsíros husival. Nem az én dolgom reklámozni Deansdale munkásságát, de a blogján van írás a zsír rehabilitációjáról is.

hgyi
Vendég
hgyi

:o))) igen, egyrészt fogyókúra is lenne a téli álom, de ebben nem az a lényeg. :o))pusztán annyi, hogy nem szeretem a hideget, inkább végigaludnám egy jó meleg kuckóban. :o)

egyébként meg utálom a zsíros húst. tőlem rehabilitálhatják, én egészen pici koromtól nem eszem meg.

Ulquiorra
Szerkesztő

miket esznek a nők a menstruációt megelőző héten?

Tara
Vendég

Dean, ismered a Harcosok étrendjét? Ha nem, feltétlenül ismerkedj meg a könyvvel és a fordítójával, Jilly Dáviddal. Valami csoda az egész, és működik, nálam is.

Itt a honlap:  http://harcosoketrendje.hu/

és a blog:  http://harcosoketrendje.blog.hu/

Tara
Vendég

A könyv írója egyébként nem eszik húst, de halat igen. Nagyon érdekes a könyv edzésprogramja is, teljesen mást mond, mint amit eddig tudtam. Nem szénhidrátellenes, de szó van arról, hogy ha valaki sokat szeretne fogyni mérsékelje a szénhidrátot. Nincs elég infó az említett weboldalon és blogban, mert ha Dávid mindent feltenne e netre, ki venné meg a könyvet, amit magánkiadásban, saját fordításában jelentetett meg? Egyáltalán nem paleo étrend, de ahhoz, hogy komoly formában véleményt alkoss és leszóld, mindenképpen el kell olvasni a könyvet. Így nem ér.

Arra figyeltem fel egyébként – már nem is emlékszem, mit kerestem éppen a neten, amikor rábukkantam, hogy este kell enni. Huha:) Nappal képes vagyok nem enni egész nap, vacsora nélkül viszont nem tudok aludni reggelig sem. Reggelizni sem tudok. Így aztán megvettem a könyvet és nem csalódtam. Tudományos magyarázatokat is tartalmaz – legalábbis a szervezetünk működéséről – de ha valaki előítélettel olvassa, nyilván talál benne olyasmit, amit le lehet fikázni.

Viszont: továbbra is azt mondom, mindenkinek más a jó. Kinek-kinek ki kell tapasztalni, mitől működik energikusan, mitől marad jó az emésztése, mitől tud fogyni stb.  A harcosok étrendjében van a napközbeni alulevés- azaz irányított böjt – és az esti túlevés. Az estit is egyénre kell szabni, nyilván az ehet sokat, akinek nagyon komoly az edzésprogramja naponta kétszer legalább. Elolvasásra érdemesnek tartom a könyvet, ezért ajánottam.

Tara
Vendég

Szerintem nem kellene összemosni a sokféle szénhidrátot és mumusnak tartani. A finomított szénhidrátokkal és a fruktózzal van igazán baj.

Eolvasásra ajánlom:

http://livinlavidalowcarb.com/blog/dr-robert-lustig-from-sugar-the-bitter-truth-explains-why-he-doesnt-believe-in-the-low-carb-lifestyle/8164

Dr. Robert Lustig igazán cukorgyűlölő, de még ő is titakozik a lowcarb étrend ellen. Érdemes meghallgatni az eőadását.

Tara
Vendég

Dean, igazad van abban, amit írsz, a mértéktelenség okozza a betegségeket. A finomított szénhidrátok, a rengeteg fruktóz, a nem természetes ételek mértéktelen fogyasztása. Gondolod, hogy a hús és egyéb állati eredetű agyonfőzött, agyonsütött fehérje mértéktelen fogyasztása nem okoz bajt? Dehogynem. Nehogy már átessünk a ló másik oldalára. Cseberből-vederbe. És aki nem eszik elég szénhidrátot, az a fehérjéből fogja magát túlenni, vagy sok alkoholt fog inni (az is cukor).

 

Ulquiorra
Szerkesztő

És aki nem eszik elég szénhidrátot, az a fehérjéből fogja magát túlenni, vagy sok alkoholt fog inni (az is cukor).

azt, hogy fehérjéből fogja magát túlenni, azt  még csak-csak elfogadom valahogy – bár kétségtelen, hogy ezt a gondolatot sem tudom maradéktalanul magamévá tenni -, hiszen vannak fura emberek , de azt végképp nem értem, hogy jön ide az alkohol??

jómagam is a “deansdale-féle” táplálkozást folytatom néhány hónapja és köszönöm, igazán remekül megvagyok. egyre könnyebbnek érzem magam a szó szoros és átvitt értelmében is. évi egy-két üveg sörtől eltekintve közel 10 esztendeje nem fogyasztok alkoholt – még szilveszterkor sem – és most sem érzem úgy, hogy szükségem lenne rá.

nem értem ezt a következtetésedet…

Jilly Dávid
Vendég

Hello Tara,

válaszoltam Dean-nek egy-két helyen. Gondoltam érdekel.

Tara
Vendég

Az egészséges szervezetben a szénhidrát ésa  fehérje egyensúlyban van. Ha nagy adag fehérjét eszünk, a szervezetünk nagy adag szénhidrátot kíván. Ami – egyéb híján – lehet alkohol is, mint folyékony cukor. Erre gondoltam.  Érdemes lenne utánanézni, hányan öblítik le a sok szelet húst evés után borral.

Vasgerinc
Vendég
Vasgerinc

A saját tapasztalatra épülő elméletekkel az a baj, hogy korántsem biztos, hogy mindenkinél, vagy akárcsak a többségnél is működne. A cukor kizárása és a pékáru+tészta kerülése nálam bevált és gyors eredményt hozott, viszont egyáltalán nem volt könnyű ezekről (főleg a pékárukról) lemondani, és ellentétben veled, én nagyon is vágyom vissza hozzájuk.

A fogyás aztán megállt , ahogy nálad is és javasoltad ezeket a mozgásokat, de igazából nálam az sem működik, hogy ha elmegyek x-szer sétálni, utána hiányozni fog, sőt továbbra is kínzás. Ami jó lenne nekem az a munkába járás gyalog, de azt nem engedi a munkám.

Az intenzív edzést még nem próbáltam ki, de az az igazság, hogy olyan sok eltérő tapasztalatunk van, hogy egyáltalán nem merem készpénznek venni, hogy nálam is működni fog.

És itt jön képbe, amit mondtam a velünk született tulajdonságainkkal kapcsolatosan. Ugyanis ahogy leírod hogyan éltél, nem csoda, hogy elhíztál, így ha ezen csak egy kicsit is jó irányba változtatsz, akkor nyilvánvaló eredményes leszel. Ugyanez viszont közel sem biztos, hogy működni fog például nálam, aki azért nálad mindig (jóval) többet mozgott, és viszonylag egészségesen táplálkozott.

Igazából az sem mindegy, hogy a 15 kg fogyás hogyan jött össze, mert ha egy 120 kg-os ember lefogy 105-re, az jóval könyebb, mint ha valaki 100-ról fogy le 85-re. És még nem számoltunk a magassággal, illetve olyan a súlyt egyértelműen érintő tulajdonságokra, mint a csontozat.

Alter Ego
Szerkesztő

Szerintem a kérdéskör elmélyült tanulmányozása mindenképpen a professzionális orvosi ismeretek irányába mutat. Sajnos igazán jelentős ismereteim nekem sincsenek ezen a téren, viszont eszembe jutott egy ismeretterjesztő film, amit úgy 2 hónapja láthattam (talán a Discovery-n) és híres önkísérletezőkről és önkísérletező orvosokról szólt. Több táplálkozással kapcsolatos önkísérlet is szerepelt a felelevenített sztorik között.

Akad néhány igazán meglepő táplálkozási elmélet, például a kalória szegény, de egyébként kiegyensúlyozott táplálkozás élettartam növelő hatásáról, amit egereken végzett kísérletek vitathatatlanul mutatnak, azonban az emberi táplálkozás tekintetében még egyetlen lezárult kísérlet sem történt, bár egy férfi már sok éve folytat ilyen táplálkozást, de a kísérlet csak évtizedek múlva (a halálakor) hozhat értékelhető eredményt, már amennyire egyetlen ember esete értékelhetőnek tekinthető.

Az említett ismeretterjesztő film engem mindenképpen meglepett, mivel nem gondoltam volna, hogy az egyoldalú táplálkozási formáknak ennyire drámai eredményei lehetnek. Volt olyan férfi (ha jól emlékszem az 1800-as évek tájékán), aki hosszú időn keresztül sorban próbálta ki magán az egyes egyoldalú táplálkozási formákat. Sikerrel be is szerzett néhány táplálkozási zavar következtében szokásosan előálló betegséget. Ha jól emlékszem, talán éppen a “csak sajt menünél” járhatott, amikor belehalt a kísérletezésbe. De a huszadik században is akadt őrült és mindenre elszánt önkísérletező, egy amerikai orvos professzor személyében, aki egy tápanyag hiányra vonatkozó elméletet akart igazolni és ezért evett hosszú hónapokon keresztül csak csirke húst főzve, minden fűszer és egyéb nélkül. A várton kívül egy-két egyéb betegséggel is szemben kellett néznie menet közben, ami miatt a kollégái is igyekeztek őt eltántorítani a további kísérletezéstől,  de ő megszállottként folytatta. Sok hónap után végre “örömmel” konstatálhatta, hogy a “várt” súlyos bénulásos tünetek megjelentek nála, így a megfelelő injekció kúra után a kísérletezés is véget érhetett.

Mindenképpen érdekes terület ezekkel a szélsőségekkel is foglalkozni. Dean, ha van kedved hozzá, akkor témaként javaslom egy későbbi cikkedhez a táplálkozási szélsőségekből eredő kisebb-nagyobb problémák és a mindenképpen pótolhatatlan vitaminok és nyomelemek ismeretkörét.

rever
Vendég
rever

A csökkentett kalóriák élettartam növelő hatásáról vannak emberes kísérletek. Az okinavaiak, akik feltűnően hosszú ideig éltek, az átlag japánhoz képest is, róluk kiderült, hogy az ajánlásokhoz képest 10-15%-al kevesebb kalóriát vesznek magukhoz. Ez egyébként a háború előtti nemzedékre igaz, a második világháború után amerikai hatásra megváltozott az életmódjuk és eltűntek a matuzsálemek.

don Fefinho
Újságíró

Roppant érdekes dolog egyébként, több helyen azt hallom, hogy kell azért a szénhidrát is ha nem akar az ember összeesni edzés közben, csak nem olyan és főleg nem annyi.
Személyes tapasztalatom (felelősségteljesebb étrend mellett) a következő: egy hónap (elég szar állapotban elkezdett) konditermezés után a kitartásom és az izomerőm megduplázódott. A kezdeti izomlázak egy-másfél hét után eltűntek. A sörhasam apadni kezdett, és többek szerint is látványosan fogytam nem csak hasról de arcból is – mindezt úgy, hogy a testsúlyom azóta ha visszaosztom, akkor durván heti fél kilóval monoton ütemben nő.

Az étrend fontossága a dologban akkor vált igazán szembetűnővé, amikor a második-harmadik hét fordulóján egy picit visszatértem a jó kis megszokott kelttésztás-cukros, magyaros étrendre, illetve főleg az Ünnepek körül. Pár nap után olyan szinten szarul voltam már az edzések közepe táján is, mint anno a legelső nap végén, sokszor nem is csináltam végig bizonyos gyakorlatokat. Émelygés, kavargó gyomor, folytonos fáradtságérzet; ami persze azonnal el is múlt, mihelyst megint normálisan kezdtem enni (hús, hal, tojás, zöldség, gyümölcs).

Úgyhogy mindenképpen van a dologban valami.

Suum cuique
Újságíró

Nekem például beválik a szénhidrát bevitelcsökkentés, igaz én nem vagyok olyan fanatikus, hogy ezt grammra számolgassam, de pl. kenyeret már egyáltalán nem eszek. Az ilyen életvitelt betartani persze nagyon nehéz, elég negatívan áll hozzá a társadalom.

Pl. valakinél dogmaszámba megy, hogy bizonyos ételekhez kenyeret kell enni, és roppant furcsán tud nézni, ha te mégsem eszel. Ha köret nélkül kérsz húsételt egy étteremben, szintén képes némely pincér olyan képet vágni, mintha emberhúst rendeltél volna.

A másik: ha sok húst eszel, akkor elkezdenek riogatni, hogy köszvényt fogsz kapni. Nehéz kiigazodni a különböző táplálkozástudományi iskolák közt, most hogy mondtad pl. erre kerestem rá:

Suum cuique
Újságíró
Suum cuique
Újságíró

Ebben érdekes információk vannak, hogy azért a túl sok fehérje sem jó:

Rabbit starvation

Suum cuique
Újságíró
Inaara
Olvasó
Inaara

Ha már cél, akkor így. És itt is ő egy (angol) cikkben.

Wow, ilyet még nem láttam: ez a 91(!) éves férfi hihetetlen. Évtizedekkel fiatalabbnak néz ki, sok 60-as elbújhat mellette.

Nemcsak a kondija fantasztikus, hanem a megjelenése is: ennyi idősen is egy sármos, jóképű  férfi, nem vált nemtelen manócskává, mint általában a hasonló korúak. És a hangja is férfias, nem  reszketeg és vékonyka… Komolyan, lenyűgöző. :) Ámulok és bámulok… :)

 

Suum cuique
Újságíró

A testzsír-százalékról jó kis illusztrációk, mivel ezt a méregetős dolgot úgyse értettem :)

Body Fat Percentage Pictures Of Men & Women