Toplak Zoltán
2 megosztás

Bella

Egyik barátommal beszélgetve ismertem meg ezt a kis történetet. Barátom neve legyen Ernő. Engedélyével adom közre, természetesen titkosítva.

„Három éve kerültem új állásba egy benzinkúton. Bella mellettünk dolgozott, egy kis büfében. Már az elején is vonzódást éreztem iránta, de megtudtam, hogy férjezett, ezért hagytam.

Mégis úgy alakult, hogy formálódott köztünk valami, mert estefelé, ha nem volt vendége, átjött hozzám, és beszélgettünk. Kiderült, rossz passzban van a házassága, a férje iszik, nem adja haza a keresetét, stb. Mindig meghallgattam, és végtelenül élveztem a bizalmát, az őszinteségét, hogy megosztja velem életének pillanatait. Izgalmas, belevaló nőnek ismertem meg, és valósággal felvillanyozott a közelsége.

Egyik este csak ketten voltunk a kúton, és kerestem valamit a pult alatt, amikor belépett. Segíteni akart, hát ő is hátrajött a pult mögé. Keresés közben közel hajoltunk egymáshoz, és számomra is váratlanul megcsókoltam. Nem tiltakozott, sőt pár másodperc elteltével visszacsókolt.

Semmi több nem történt, de aznap zárásig szokatlanul vidáman, és felszabadultan telt az idő. Hazavittem kocsival, és elbúcsúztunk.

Napokig nem láttam, legfeljebb amikor jött dolgozni, vagy ment el. Egyszer bejött, beszélgetni kezdett a nappalos kollégámmal (nappal mindig ketten dolgozunk a kúton). Jó hangosan mondta, hogy a férje elvonóra jár, és ő újra bízik benne. Érthettem, amit akartam.

Már máshol dolgozik, és volt néhány barátnőm utána. Mégis, ha véletlenül szembejön az utcán, hiába vagyok az aktuális barátnőmmel, kicsiny görcs támad a gyomorszájam tájékán, és megugrik a szívverésem pár másodpercre. Köszönünk, egyikünkön sem látszik semmi különös, arcpír, félrenézés, semmi. De mindig azt latolgatom ilyenkor, hogy mikor szűnik meg már felettem a titokzatos hatalma? Mikor lesz számomra egy érdektelen nő a sok közül?”

Post Author: Toplak Zoltán

Toplak Zoltán
Lassan ötvenes, kétgyermekes apuka vagyok. Nagyon fontos nekem a férfimozgalmi tevékenység és a keresztény hit. Egy férfiközösség szervezője vagyok, igyekszünk megélni és kivinni a világba egészséges férfiszellemet. Személyes tapasztalatom az, hogy ez sok küzdelemmel és mély fájdalommal jár. De a végeredmény magáért beszél - megéri. ;-)
f Facebook
2 megosztás


15 thoughts on “Bella

    Don Qujon

    (2011. november 25. péntek - 22:39)

    Nem akarok túlságosan közönséges lenni, de ha a csók után feltette volna a csajt a pultra és megtankolta volna, akkor most a csaj gondolná ugyanezt :]

      Toplak Zoltán

      Zoli

      (2011. november 26. szombat - 11:21)

      Ilyen önzőnek tűnt Ernő? Hogy megtankol, aztán agyő?

        Deansdale

        (2011. november 26. szombat - 12:22)

        Ha két felnőtt ember külön-külön ugyanazt szeretnék megtenni, együtt, saját szabad akaratukból, akkor ott nem lehet önzésről beszélni… Az egy viktoriánus korabeli nőimádó téveszme, hogy a férfi a szex-el “elvesz valamit” a nőtől, amiért valamiféle (erkölcsi, társadalmi) “ellenszolgáltatást” kell adnia. Manapság egyenjogúság van, emlékszel… :) Ha egy nő is akarja, akkor akarja és kész.

          Toplak Zoltán

          Zoli

          (2011. november 26. szombat - 14:25)

          Hm. Mindig tanulok valami újat itt. Talán Ernő túl félszeg volt, vagy puritán. Ha nem felejtem el, megkérdezem tőle.

    balin1

    (2011. november 29. kedd - 19:18)

    “De mindig azt latolgatom ilyenkor, hogy mikor szűnik meg már felettem a titokzatos hatalma? Mikor lesz számomra egy érdektelen nő a sok közül?”

    háát, én azt tanácsolnám a kedves Ernőnek, hogy ne várja azt a mielébbi érdektelenséget. mert az úgyis eljön egyszer. azonkívűl meg könnyen lehet, hogy az asszonyka csalatkozott a pult mögötti eseményekben, ki tudja ezeket kiismerni, ugyebár. :O))))

      Toplak Zoltán

      Zoli

      (2011. november 29. kedd - 19:30)

      :) Beszélek Ernővel, amint lehet. (Meg ha el nem felejtem.) Lehet, hogy ha jól megb…a, minden oké lenne, és acsaj már a válást tervezné. (Amivel éán egyikkel sem értek egyet, sem a “tankolással”, sem a válással, de nem az én életem.

        Deansdale

        (2011. november 29. kedd - 19:34)

        Vallásos emberként te kipontozva sem írhatsz ilyet :) A közönségességet nem az a pár betű jelenti, ami így láthatatlanná vált, hanem a gondolat ami mögötte van. Irgum-burgum!

        Viszont aki egyszer egy ilyen lehetőséget elszalaszt, annak utána már csak paraszthajszálnyi esély van folytatásra. Nem jó túl sok időt hagyni gondolkodásra és ülepedésre.

          Toplak Zoltán

          Zoli

          (2011. november 29. kedd - 19:44)

          Nagyon hozzászoktam itt, a neten a hatásos gondolat ésérzelem kifejezéshez. Szóval ne legyerk közönséges? Meggondolom. Köszi a jelzést.

          Sztem viszont Ernő jól tette, hogy nem “tankolt”. Igaz ő nem hívő, mint én, szóval sztem ő sajnálja, de okának lenni egy család szétesésének… És a pali (a férj) próbál változni, szóval nehéz, de nem reménytelen a helyzet.

            Deansdale

            (2011. november 29. kedd - 20:57)

            Egy kis lazaság a vallásos embereknek is kell, ugyanis túl sokan élnek úgy, mintha karót nyeltek volna. Szerintem ezt a saját istenük nem követeli meg tőlük.

            Másfelől viszont azért jó lenne ha a “kívülállók” hihetnének még abban, hogy legalább a vallásos emberek megmaradnak egy kicsit erkölcsösebbnek, mint a többség. Nyilván nem akarok beleszólni a magánéletedbe, de ha komolyan gondolod a kereszténységet akkor mutass jó példát azzal hogy megtalálod a középutat az életellenes prűdség és a mostanság oly divatos szenny között. Ne térj le egyik irányba se :)

              Toplak Zoltán

              Zoli

              (2011. november 30. szerda - 13:28)

              Hm. Sajnos én is ismerek olyan keresztény, és hívő házaspárt, akik fiatalon ráadásul nagyon szertelmesek is voltak egymásba, ahol most az apuka egy fiatalabb nő karjaiban van, a nő meg három gyerekkel azanyjával. Ez engem is megingatott. Ha ők isszéjjelmentek, vajon én megállom-e a helyem? Most már bízom, de akkor kicsit rossz volt ezzel szembesülni. A tanácsot köszi, bár némileg szubjektív, kinek mi aprűd.

                Deansdale

                (2011. november 30. szerda - 13:39)

                Nézd, szerintem létezhetne egy optimális rendszer, ami mindenkinek kellő szabadságot, boldogságot, és a felnövekvő generációnak stabil családi hátteret adna, csakhogy az emberek 99%-a nem tudná elviselni érzelmileg. Így maradnak a félmegoldások. Például a választási kényszer: vagy a boldogsága után megy valaki, vagy a családot tartja egybe.

                Lehetne a kettőt egyszerre csinálni, ha képesek lennének érzelmileg kezelni azt, hogy a másik esetleg félrelép.

                Persze keresztény szemmel még nehezebb a helyzet, mert a saját lelki beállítottságon kívül még a biblia is nyomja az ember lelkiismeretét :)

    Cerveza

    Cerveza

    (2012. július 16. hétfő - 17:53)

    Lehet,hogy én vagyok,túl konzervatív felfogású,de nekem tetszik,hogy nem rakta meg azonnal és,hogy a csaj sem bukott egyből a brére..Szerintem senki sem örülne annak,ha az ő felesége vagy férje tenné ezt,akkor amikor épp nincs  a helyzet magaslatán.Ha az a nő tényleg ilyen kellemes jelenség volt,akkor szerintem örüljön neki,hogy ez megtörtént..egy szép emlék.Ha tovább mennek akár egy durva lelki terror is  lehetne..valakinek biztosan.Szerintem úgy indulhat csak jól valami,ha mindenki lezárja a múltat magában.Kár lenne bármit is késöbb megbánni.Két független embernél már máshogy is alakulhat a dolog..és így senki sincs feleslegesen meghurcoltatva.

    Naooo

    Naooo

    (2014. augusztus 28. csütörtök - 21:31)

    Kurva.

    Reszet Elek

    Reszet Elek

    (2014. augusztus 28. csütörtök - 21:47)

    A cikket elolvasva szerintem ha sikerül(t volna) lefektetni. Így elmúlik a “nem kaptam meg” varázsa.

    Péter Chupi

    (2018. szeptember 9. vasárnap - 17:56)

    “Egy kis lazaság a vallásos embereknek is kell, ugyanis túl sokan élnek úgy, mintha karót nyeltek volna. Szerintem ezt a saját istenük nem követeli meg tőlük.” Ez így igaz , aki túl komolyan veszi az életet az bolond. :)

Vélemény, hozzászólás?