Mai, nyugati világunk emancipált. A nők pénzt keresnek, főnökök sokszor a munkahelyen (nekem több éven keresztül három szintig felfelé csupa női vezetőm volt), és részt vesznek a közéletben. Kényszer emancipáció van olyanoknak is, akik ezt nem akarják. (Beszéltem kilencgyerekes anyával, aki KÉNYTELEN elmenni pénzt keresni <figyelem, nem dolgozni, mert munkából otthon is volt rengeteg>, mert a mai, kétkeresős családi modellre berendezkedett gazdaság kicsiny hazánkban nem teszi lehetővé, hogy a férfi családfő, és a nő családanya legyen.)
Én is kerültem már olyan helyzetbe, amikor jópofát kellett vágnom olyasmihez, ami nem volt ínyemre. Mint ebben a kis történetben.
2009-ben Németországban ápoltam egy bácsit. Ott történt.
Eldugult a zuhanyzólefolyó. Próbáltam kitisztítani, de nem sikerült. Gondoltam, rendelek hozzá lefolyótisztítót. Egy asszony, Michaela járt arra minden hétfőn; leadtam a heti rendelést, meghozta. De most azt mondta, megnézi a lefolyót, mert nem mindegy, milyen tisztítót hoz.
Felment a fürdőbe, a lefolyó alkatrészeit tologatta, nyomta, benyúlt mögéjük, kivett egy maréknyi hajat és egyéb trutyit, és kész. Tisztító nem kell, a zuhanyzó működik.
Lehet sejteni, hogy éreztem magam. Én az okos, nagy és erős férfi ötször nekiálltam kitisztítani, ez a nő meg öt perc alatt megoldotta. És tudtam, hogy Michaela érzi a diadalt, hogy nő létére lefőzött egy férfit. Mert hiába emancipált a tudatában. (Vagyis elvben számára teljesen természetes, hogy ilyen előfordulhat az életben.) A zsigereiben igenis még mindig barlanglakó nőstény.
Mit tehettem? Vigyorogtam. ;-)
Ez talán azért lehetett, mert neki ez volt a munkája. Gondolom ha a kocsija robban le vagy a számítógépe nem látja a netet akkor nem tudta volna 5 perc alatt megoldani. Egyébként is, egy lefolyóból a hajat kiszedni nem az a “férfimunka”, aminél feltűnő lenne, hogy egy nő is képes rá.
Mindketten annak éltük meg, hogy ő volt a jobb. Emancipáció és egyenjogúság, meg nemi sztereotípiák mentes élet ide, vagy oda. Mindketten tőlem vártuk volna a helyzet megoldását. Jóképet vágtam hozzá, tudom magamról, hogy bütykölésben nem vagyok túl jó.
Egyébként igazad van, tényleg nem olyan nagy teljesítmény, végülis. De ez a munkájához nem tartozott, csak bevásárolni kellett neki.
Én a szövegből úgy értelmeztem, hogy valamiféle takarítónő vagy gondnoknő lehetett :) De ha nem is a munkája, azért azt hiszem a nőknek mindenképpen sokkal több tapasztalata van a fürdőtakarítással :D
Egyébként ilyen bárkivel előfordulhat, nem érdemes az embernek a lelkére venni. Inkább az a baj, hogy a feministák divattá tették ezt a mentalitást, hogy nem együttműködünk, és örülünk egymás ügyességének, hanem ha egy nő megcsinál valamit akkor arról azt képzeli hogy valamiféle csatát nyert a nemek háborújában. Az életben senki sem tudhat mindent, és minden embernek vannak olyan területei amin mások kompetensebbek nála. Csak hát ezen nem kárörvendeni kéne meg a másik nemet szidalmazni, hanem megtanulni a másikat tisztelni és becsülni azért amit ő tud jobban.
Na ja. Dolgoztam olyan helyen, ahol bizony a nők büszkék voltak, ha valami férfiasnak számító dologban versenyre kelhettek velünk. Ha belegondolok, elég sok ilyen nő él a környezetemben. Elég általános trend, hogy ma a nők nem hagynak minket férfiaknak lenni. Nagyon sokszor akarják bebizonyítani, hogy ők is olyan férfiasak, mint mi. Milyen sopkszor hallom: nem tudtam mellette nő lenni! És vajopn hány nő mellett tudnak férfiak lenni a férfiak?
,,És vajopn hány nő mellett tudnak férfiak lenni a férfiak?”
Kulcskérdés! :D
Engem nem biztos, hogy lefőzött volna. Nekünk is állandóan eldugul a zuhanyzónk, többnyire a haj miatt, úgyhogy ezzel a művelettel kezdtem volna a probléma megoldását. Bajban akkor lettem volna, ha a megtisztított lefolyó, ezek után is bedugul :D
Ez nekem se okozott volna gondot, én a mosdónál szoktam időnként hajat kiszedni. Különben tetszett a cikk, Zoli a mindennapi élet területén tudja jól leírni a feminizmussal kapcsolatos gondolatait. Különben jól kiegészítik egymást a szerzők. Van aki napi szinten ismeri a feminista mozgalom hazai és külföldi eseményeit, van aki a nők meghódításának szakértője, van aki a női-férfi kapcsolatot elemzi általánosan, van aki tágabb keretekben foglalkozik a feminizmussal – a társadalmat pusztító más csoportokkal együtt, stb.
Tényleg jó, és vicces is a sztori :D Olyan mintha egy humoros történetet mesélt volna egy baráti társaságban.
Igen, így jó a magazin, hogy színes, mint egy igazi magazin. Hiába írták korábban egyesek, hogy felesleges mondjuk a férfi-női kapcsolatokról, valamint a modern nők viszontagságairól is írni, és hogy csak a feministák cselszövéseiről szabadna szólnia a cikkeknek… Akkor elég lett volna csak a politika rovat, vagy egy sima blogoldalt kellett volna létrehozni. Így jó ahogy van, és szerintem így nagyobb sikerre is szert tesz. A nők meghódítása, a csajozás témaköre azért elég sok férfit érdekel, és ilyen cikkeknek nagyon is helye van az oldalon. Az meg külön jó pont, hogy más társadalmat pusztító csoportokról is szót ejtenek :D