A globális felmelgedés érzékelése

A globális felmelegedés ténye vitathatatlan, legalábbis annyiban, hogy az utóbbi két évtizedben jóval nagyobb volt a globális átlagos hőmérséklet, mint a 70-es években. A globális felmelegedés jelentős mértékben van jelen a médiában, szinte minden nap megjelenik egy hír, amelyben a globális felmelegedést teszik felelőssé valamiért. Így aztán nem csoda, hogy már hétköznapi emberek beszédtémájába is beépült a globális felmelegedés, és a médiaözön hatására ők is mindent ennek tudnak be.

Nagyon sok olyan véleménnyel találkoztam, hogy régebben a telek sokkal hidegebbek voltak, a nyarak meg hűvösebbek, télen rendszeresen befagytak a tavak, folyók, amelyek most nem, a tél olyan volt, hogy novemberben leesett a hó, és csak márciusban olvadt el, nem voltak aszályok, stb.

Nos, van ezeknek igazságtartalma, de az emlékeink játszanak velünk. Az emberi agy hajlamosabb a rendkívüli dolgokra emlékezni (gondolom ezt mindenki tapasztalja), mint a hétköznapiakra. Én is emlékszem a ’87-es télre, amikor jókora hóban kellett mászkálnunk, és baromi hidegek voltak, de érdekes módon nem emlékszem ilyen konkrétan a ’85, ’86, ’88, vagy ’89-es télre. Az ilyen emlékekből tehát egyszerűen a rendkívüli esetek maradnak meg, és ebből arra következtetnek sokan, hogy akkoriban minden tél olyan volt, és minden nyár olyan volt, pedig nem.

Az intenzív emelkedés 1970 körül indult meg, amely során a hőmérséklet 0,5°C -ot emelkedett globális átlagban, amelyet úgy kell érteni, hogy a sarkokon ennél jóval nagyobb melegedést mértünk, bizonyos területeken nem mértünk melegedést, sőt lehűlés volt, és vannak területek, ahol a melegedés az átlagos körül alakul. Ilyen átlag körüli felmelegedés ment végbe Európában is, tehát Magyarországon is kb. ilyen mértékű felmelegedés ment végbe, ahogy azt az OMSZ adatai is mutatják:

Ezt a 0,5°C-os felmelegedést ilyen formán érzékelni képtelenség, ennél sokkal jobban befolyásolják a pillanatnyi, vagy évenkénti helyi időjárást az áramlások. A grafikonon nagyon jól látszik, hogy ugyan van egy emelkedési trend, de olyan kiugró értékek is vannak, amelyek rendkívüli teleket-nyarakat tartalmaznak, amelyekre persze jobban emlékszik az ember, mint az átlagosra. Ugyanez igaz a csapadékok mennyiségére is:

Tehát az emlékezetünk becsap minket, ugyanis egy mai átlagos év, vagy évszak időjárása, nem sokban különbözik egy 40 évvel ezelőtti évétől, évszakétól, csak a mi emlékezetünkben a rendkívüli időszakok maradtak meg, és ehhez hasonlítjuk a mostani átlagos közeli időszakokat.

Magamon is észrevettem ezt akkor, amikor a globális felmelegedés témakörétől teljesen függetlenül nézelődtem az OMSZ honlapján és rácsodálkoztam, hogy Magyarországon az átlagos januári középhőmérséklet -1°C. Nyilván én is kevesebbet vártam ennél, mert a januárról mindig az jut eszembe, hogy milyen hidegek szoktak lenni, persze valójában valószínűleg csak egy-két hét ilyen, akkor is csak a leghidegebb hajnalokon, és nem is minden évben. Ezek után pedig elgondolkodtató, hogy egy „átlagos” télen ugyan hogyan maradhatott volna meg november végétől márciusig a hó…

Szokás még az, hogy az ember okozta globális felmelegedés (AGW) „követői” amikor a szokásosnál melegebb van, akkor a globális felmelegedésre hivatkoznak, és ugyanez megvan fordítva is, a globális felmelegedést tagadók állnak ki a maguk igazáért, amikor hűvösebb van az átlagnál. Jellemző volt ez például a legutóbbi ősszel (2011) olyan formában, hogy szeptember-októberben globális felmelegedést kiáltottak, novemberben meg már az ellenkezőjét, holott egyik hónapban sem történt semmi rendkívüli:

Nyilván nagyobb a 2011 őszének a kilengése, hiszen az átlag mindig „simább” görbe lesz, mint bármelyik év görbéje, de az egyértelműen látható, hogy egy sima átlagos ősz volt, felváltva az átlagtól melegebb és hűvösebb időszakokkal. 

Tudom, hogy az embernek nehéz szembenéznie azzal, hogy rosszul emlékezett valamire, de az adatok nyilván megbízhatóbbak, mint egyikünk, vagy másikunk emlékezete. Azt hiszem mindenki belátja, hogy ha visszagondolunk, akkor mindig  különösebb események ragadtak meg bennünk, az átlagos, hétköznapi dolgokra nem emlékszünk olyan tisztán. Így aztán nem gondolom, hogy ezentúl túl sok figyelmet kellene fordítanunk azokra a hangokra, amelyek globális felmelegedésre következtetnek a saját emlékeik alapján, még akkor sem, ha valóban volt felmelegedés, hiszen annak mértéke mérések nélkül nem érezhető, szemben egy egyszerű ciklonnal, vagy anticiklonnal, amelyek sokkal nagyobb mértékben befolyásolják a helyi időjárást.