Új állami programot indítanak vállalati bölcsődék létrehozására 5,5 milliárdért – adja hírül a Napi Gazdaság. A cikket mindenki olvassa el maga, a következtetéseklet is le lehet vonni. Amire én felfigyeltem, az a cikk alján a szövegdoboz, ami arról tájékoztat, hogy egyes szervezetek (feltételezem, feministák) azt szorgalmazzák, hogy GYES helyett az állam adjon az anyáknak “bölcsődeutalványt”.
Namármost.
Le kell szögeznem egy dolgot, amivel úgy tűnik ezek a neves és nívós profeminista szervezetek nem számoltak: MAGYARORSZÁGON MUNKANÉLKÜLISÉG VAN. Tehát ha a kismamákat beerőltetjük a munkaerőpiacra, azzal még nem tettünk semmit a megélhetésükért, ugyanis semmi nem garantálja, hogy tudnak is munkát szerezni, illetve a korábbi munkahelyeiket megtartani. Azzal, hogy egy eleve túltelített piacra betuszkoljuk még a kismamákat is, kifejezetten ártunk nekik, hiszen kitörölhetik a popójukat (vagy a kisdedét) egy bölcsődeutalvánnyal, ha mellette nincs munkájuk. Ezerszer többet érnének a GYES-sel, ami mellett otthon nevelhetnék a gyerkőcöt.
Micsoda lélektelen hozzáállás kell ahhoz, hogy valaki képes legyen azt állítani, a szegénységet azzal lehet megszüntetni, ha a nő nem kap GYES-t, hanem inkább munkát keres, és emellett a gyermeket bölcsődébe adja. A kormány választási programjában 1 millió új munkahelyet ígért – na az segítene a szegénységen. Sajnos ebből a mai napig körülbelül minusz párszázezer valósult meg. Lassan ott tartunk, hogy tényleg 1 millió munkahely lesz, csak nem új, hanem összesen. Akkor aztán tényleg nagyon fantasztikus lesz, hogy a sok munkanélküli kismama derékig fog állni a bölcsiutalványokban.
Mivel létezik munkanélküliség, ha már valakinek otthon kell maradnia és valamilyen formában állami segítséggel élnie, akkor legyenek ezek azok a kismamák, akiknek maguknak, és gyermekeiknek is jót tesz, ha egymás társaságát élvezhetik a gyermek korai fejlődési szakaszaiban. Vélhetően nem csak a kismamák, hanem a felnövekvő nemzedék, és így az egész társadalom is hasznát látná, ha gyermekeink nagyobb pszichológiai egészségben cseperednének fel. Ehhez persze nem ártana, ha nem kellene már 1 éves koruk környékén ipari gyermekgondozó intézetekbe préselni őket, hanem a saját édesanyjuk törődhetne velük.
Gyes helyett bölcsiutalvány
A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szintén ma bemutatott, szegénységet, mélyszegénységet vizsgáló kutatása is arra a következtetésre jutott, hogy növelni kellene a bölcsődék, családi napközik számát, hogy többen és korábban térhessenek vissza gyermekszülés után a munkaerőpiacra, mivel a szegénységben élőkön a nagyobb bevételt jelentő munka, a szegények gyerekein pedig a korai intézményi fejlesztés és gondozás segíthetne. Scharle Ágota, a Budapest Intézet ügyvezetője már egy korábbi tanulmányban kollégáival együtt javasolta, a gyes összegét (főleg kétéves kor után) inkább az intézményes ellátás költségeinek hozzájárulásaként, afféle bölcsőde-utalványként kellene az érintetteknek adni, amely jobban segítené a foglalkoztatáspolitikai célokat.
Nem tudom kicsoda és micsoda ez a Haza és Haladás k.p.a., de a linkjükre kattintva arra lettem figyelmes, hogy szerintük félmillió magyar állampolgár él mélyszegénységben, és ezen belül a nem-roma magyar lakosság 10%-a. Ebből persze matematikailag adódik, hogy magyarországon semmiképpen sem élhet 5 milliónál több nem-roma ember, ami ismereteim szerint téves, tehát levontam a megfelelő következtetéseket a H&H alapítvány megbízhatóságát illetően. A céljaik lehetnek nemesek, bár a GYES-hez kapcsolódó ötleteik tükrében ezt kétlem. Mindenesetre vagy tévednek, vagy hazudnak, és egyik sem vet rájuk túl jó fényt.
Ugyanezen a grafikán “családtámogatás” címszó alatt szerepel nyomtatott betűvel kiírva: rövidebb GYES. No komment.
A Budapest Intézet sem jut sokkal messzebbre. Azt állítják, hogy a családtámogatási rendszer miatt alacsony a nők munkapiaci részvétele, és ez valószínűleg részben igaz. Csakhogy az már erősen vitatható, hogy miféle erkölcsi vagy társadalompolitikai jogalapja van annak, hogy a támogatások elvételével kényszerítsük a nőket a munkába állásra, ezzel “korrigálva” az arányt. Nem az lenne ideális, hogy az dolgozzon aki akar? Hogyan nevezhető az nőpozitív intézkedésnek, ha bármire kényszerítjük őket? Emellett a linkelt tanulmányuk – bocsássanak meg a hasonlatért – egy kalap szamóca. Olyan semmitmondó, de trendi varázsszavakkal van tele, mint a “koherencia javítása”, “stratégiai megközelítés”, “dereguláció” vagy “bevonás, monitoring, értékelés”. Ezek mind szépen csengenek, épp csak fikarcnyit sem járulnak hozzá ahhoz, hogy kiderítsük, mégis mi a csudát kellene ahhoz tenni konkrétan, hogy a helyzet javuljon. És persze a fő javaslatuk a fent kifejtett agymenés, hogy GYES helyett legyen bölcsiutalvány. Ilyesmiket tanácsolnak a kormánynak:
“engedélyezzük, hogy (…) az önkormányzati bölcsődék az étkezési hozzájárulással együtt annyi hozzájárulást szedhessenek a szülőktől, amennyi ma a gyes havi összege.”
Persze érzik, hogy ez nem lesz mindenkinek szimpatikus:
“ezt komoly jog- és jövedelemmegvonásként fogják megélni a családok, különösen, ha az addig (kvázi) ingyenes bölcsődét kell kifizetni belőle.”
Mintha a családokkal lenne probléma, amiért a jövedelemmegvonást jövedelemmegvonásként fogják megélni…
Az a javaslatuk, hogy a GYES-t az állam ezentúl adja olyan formában, amit csak egy olyan dologra lehet elkölteni, ami most ingyen van. Ez technikailag annyit tesz, hogy megszüntetik a GYES-t a bölcsődei szolgáltatások emelkedő színvonalának reményében.
Még egy érdekes dologra felfigyeltem:
“engedélyezzük, hogy (…) az önkormányzati bölcsődék az étkezési hozzájárulással együtt annyi hozzájárulást szedhessenek a szülőktől, amennyi ma a gyes havi összege. (…) Ez az összeg az átlagos bölcsődei kiadások (2007. évi MÁK adatok alapján számolt 112.000Ft/hó) közel 20 százaléka”
Tehát ha jól értem, akkor arról beszélnek, hogy az államnak egy bölcsődei kisded havonta 112.000 forintjába kerül. Ez valami fantasztikusan irracionális, főleg annak tekintetében, hogy egy átlagos család ennek az összegnek a negyedét sem fekteti bele a saját bölcsődés korú gyermekébe havonta. De ha csak az üzleti oldalát nézzük: nem sokkal inkább megérné az államnak, hogy egy nő az otthonában nevelje a gyermekét a GYES összegéért, mint hogy bölcsődébe adja, ami – BP Intézetes megmondóembereink számítása szerint – négyszer annyiba kerül?! Az államnak minden egyes bölcsődébe adott gyerek a GYES-hez képest havi 83.500 forint ráfizetés! És hogy ezt honnan fizetik? Természetesen az adónkból. Vagyis, kedves barátaim, igen-igen komoly összegeket zsebel be tőlünk az állam azért, hogy az anyák helyett, azoknál négyszer drágábban nevelje a saját gyermekeiket. És micsoda nagy társadalmi fejlődés lesz az majd nekünk, ha még több gyerek kerül bölcsibe!
Ha rajtam múlna a választás, tudják mit, inkább fizetem a 28.500-at az anyának, hogy a gyerekkel lehessen, mint a 112.000-et az bölcsődének, hogy az anya ne lehessen a gyerekkel. Az évszázad üzlete lenne… És akkor még nem is beszéltünk arról az 5,5 milliárdról, amit most akar bölcsikre költeni az állam. Ennyiből hány munkahelyet lehetne teremteni? Mert egy-egy új bölcsivel alkalmaznak ugyan pár gondozónőt, de ugyanakkor 10-20-szor több anyát zavarnak vissza a munkaerőpiacra, tehát ez inkább rontja a helyzetet, semmint javítaná.
…
Mi a fene van a GYES-ben, amiért minden feminista szemét szúrja? Talán nem is láttam még más ilyen témát, aminek a terén ennyire sok és szerteágazó erőfeszítést tettek volna. Mindenesetre érthetetlennek tartom, hogy az egyik legfontosabb nőpolitikai cél a GYES tönkretétele, vagyis az anyák támogatásának elvétele. Ezzel tényleg minden nő egyetért? Esetleg a feministák fordítva tartották az adatlapot és ez egy gigászi félreértés…
“MAGYARORSZÁGON MUNKANÉLKÜLISÉG VAN. Tehát ha a kismamákat beerőltetjük a munkaerőpiacra, azzal még nem tettünk semmit a megélhetésükért, ugyanis semmi nem garantálja, hogy tudnak is munkát szerezni, illetve a korábbi munkahelyeiket megtartani.”
Ugyan már! Ezzel párhuzamosan szépen lassan a férfiakat kiszorítják a munkaerőpiacról, hiszen ahol több nő dolgozik ma is, azt hagyják annyiban, ahol meg több férfi dolgozik (vagy tanul, de ugye ez később dolgozót fog jelenteni) ma ott felhozzák minimum 50%-ra a nőket. :)
Annyit megjegyeznék, hogy az 1 millió munkahely elég merész elképzelése és nem sok esély van rá, de tavaly novemberi adatok alapján azért szerencsére jócskán pluszban vagyunk a kormányváltás idejéhez képest. Télen ez általában csökkenni szokott, de ezt is azonos időszakra szokás vizsgálni.
“Ezzel párhuzamosan szépen lassan a férfiakat kiszorítják a munkaerőpiacról”
Ez mondjuk igaz, és milyen szép is lesz egy olyan világban élni, ahol a nő a szülőszobából egyenesen a munkahelyre megy, mivel “apuci” munkanélküli, és éhenhalna a család… Fordítva valahogy logikusabbnak tűnik a felállás, dehát ez már hegemón maszkulinitás, vagy mi a -síp-om.
“tavaly novemberi adatok alapján azért szerencsére jócskán pluszban vagyunk a kormányváltás idejéhez képest.”
Én elég vegyes sajtót olvasok, biztos egy olyan orgánumból emlékszem más adatra, ami nem kifejezetten kormánypárti :)
off
ez mekkora faszság:
http://velvet.hu/trend/2012/03/22/ezert_keszit_magarol_egyre_tobb_lany_vetkozos_videot/
Pont erről írtam cikket, kész is van, de holnapra időzítem mert a mai adag már megvan :)
Azért valamilyen szinten mégis igazságtalan a gyes. Miért jár egy nőnek lóvé pusztán azért mert gyereket szül? Ennyi erővel a férfi is kaphatna lóvét mert megcsinálta a gyereket. A gyest kb a ’70-es évek közepén a Kádárista korszakban vezették be amolyan “szocialista vívmány”. Előtte nem volt ilyesmi mégis született elég gyerek és valahogy fel is tudták nevelni őket gyes családi pótlék nélkül is. Ma meg hiába a sok állami támogatás amivel a nők zsebét tömik max arra jó hogy a szociálisan hátrányos helyzetű nők “megélhetési gyerekszülésbe” kezdjenek. De abból meg mi haszna a társadalmonak ha olyanok szülnek akik nem igazán állják meg a helyüket az életben másként? Az ilyeneknek a gyerekei is megélhetési gyerekszülők lesznek, vagy bűnözők munkanéküliek.
A GYES elméletileg nem a nőt, hanem a családot segítené a gyermekvállalásban, ez végső soron nem rossz gondolat. Persze a gyermektelenek vitathatják, de hát ez a politika szépsége :)
A konstrukcióján lehet – és kell is – vitázni. Végülis ahogy a korok változnak, úgy változik az is, hogy kit érdemes a társadalomnak támogatnia és hogyan. Lehet, hogy most mást szeretnénk elérni, mint azok akik annak idején bevezették a GYES-t. Szerintem jó gondolat az adókedvezmény formátum, mert a mélyszegényeket nem biztatja végtelen szaporodásra. Mindenki annyi gyereket vállaljon, amennyit fel is tud tisztességesen nevelni, ne a segélyért tartsa a markát. Az persze ehhez hozzá tartozik, hogy teremtsünk olyan körülményeket, amiben egy átlagos család komoly áldozatok nélkül vállalhat 3 gyereket, de mondjuk egyet még a szegényebbek is. Ha a társadalom fele úgy él, hogy saját erőből egyetlen gyermeket sem tudna felnevelni, akkor ott iszonyatos gebasz van.
Az meg egy megint másik kérdés, hogy a modern kor kényelmi elvárásai teljesen irreálisak a korábbi korok életszínvonalához képest, dehát na.
Vannak is, aki szerint ezt az elképesztő jólétet hamarosan meg kell fizetnünk. Pl. Gabriele Kuby is érinti ezt a témát, csak úgy mellékesen A nemek forradalmában.
Viszont ha egy nő gyereket szül akkor az már “családnak” számít és nem csak a gyesre hanem a családtámogatási szociális segélyre meg egyéb védelemre is jogosult. Pl nem lehet kilakoltatni ha a számláit nem fizeti akkor sem kapcsolják ki a villanyt ilyesmik. Ez férfiként sehol sincs meg. Ergo nem mondják ki hogy a férfiakat hátrányosan megkülönböztetik a nőket pedig léhaságra nemtörődömségre biztatják ezzel de gyakorlatban mégis ez van. A jólétről meg annyit hogy a háború előtti időkben meg az elmúlt századokban se volt olyan fene nagy jólét a lakosság többségének ráadásul nem is védték meg támogatták semmivel az anyákat mégis született gyerek bőségesen. Nagypapámnak pl 6 testvére volt a dédszülőmnek asszem mégtöbb. Manapság meg hiába számít olyan nagy “értéknek” a gyerek hogy az állam megélhetést biztosít az anyának meg minden másnak az érdekeit jogait alárendeli a gyerekének/anyáénak mégis demográfiai válság van és pont ezekben a frankó nyugati típusú társadalmakban ahol ennyire ajnározzák a gyereket meg a nőt. Érdekes módon pl araboknál feketéknél ahol hagyomásnyos társadalmi rend van és a családfő a fontos ott valahogy ma sincs demográfiai válság pedig nem lehet azt mondani hogy olyab fenenagy jólétben élnének. Ebből egyértelműen látszik hogy az anyák újabb meg újyabb törvényekkel való támogatása “védelmezése” nem éri el a kívánt célt jelentős javulást ilyen állami “vesztegetéses” módszerrel nem lehet elérni. Ráadásul a gyerekhez férfi is kell manapság pedig mivel az ő jogaik erősen korlátozottak alárendeltek elég őrültnek kell lenni ahhoz hogy valaki gyereket csináljon mert könnyen rámehet az egész élete (lakása + tartásdíj fizetés) ha egy olyan nőt fog ki. Tehát szerintem pont ebből az irányból kellene megközelíteni a problémát.
Nagyon tetszett a cikked, sztem jó a stílusod, bár felteszem, ez nem újdonság neked. Az idézett cikkből az azért szemet szúrt, hogy nincsen vele tisztában, hogy két évig Gyed jár, és utána Gyes.
Sziasztok!
Most találtam rá erre a honlapra. Egyenlőre tetszik, sok mindennel egyetértek, de már nem tudom hányadik cikkben és hozzászólásban találok utalást az asszonytartásra. A környezetem elég nagy százaléka elvált (többek között én is), de senkinek nem jár ilyen. Elmebeteg dolognak tartom. Sőt, az én apám nemcsak hogy asszonytartást nem fizetett anyámnak (aki nem is igényelt ilyesmit), de a gyerektartást sem fizette rendesen, ami viszont alap, ha elhagyod a nejed (mert ő hagyta el, az én környezetemben én vagyok az egyetlen példa, akinél a nő adta be a válókeresetet). Nem könnyű egyedül felnevelni anyagilag két gyereket, főleg ha még mindkettőnek sok van a 18ig (én 4 voltam, nővérem 9). És nem, nem anyám akarta a gyereket, apám még harmadikat is akart, de anyámnak kijött nálam egy betegsége, ami miatt életveszélyes lett volna egy harmadik terhesség. Szóval oké, hogy rávilágítunk arra, hogy a nők többsége sokszor megfeledkezik, vagy tudomást sem vesz arról, hogy a pasi is ember, nade azért a pasikat sem kell félteni. Biztos vannak rendes pasik (nah ők már foglaltak. vagy csak azért tűnnek annak, mert foglaltak), de én ilyet alig ismerek, egyik ilyen nővérem férje. De nekem sosem jött össze. a cikkek kapcsán komolyan elgondolkodtam, hogy mégis mi a fenét csinálhatok rosszul, de nem tudom. Nem gondolom, hogy nem voltam hibás egyik kapcsolatomban sem, de tudjátok az azért elgondolkodtató, hogy a legtöbb, annak ellenére, hogy higgattan váltunk szét, arra a kérdésre, hogy “Azért elmondanád mit csináltam rosszul? Nem szeretnék legközelebb hibázni” kérdésre (ami nem hisztérikus hangnemben történt) a válasz ez volt: “Veled semmi baj, túl jó vagy hozzám.” Nagyon rosszul esik, hogy én, aki óhajtanám a negatív kritikát, és hányingerem van a mézesmázos hazugságoktól, amit barátságokon belül sem tűrök meg, nem lehet nekem megmondani. Most nyilvánn fogok kapni valami csípős választ stílusom alapján, ami nem lesz igaz mert ez a komment kevés egy jellemrajzhoz, de azt mondjátok meg nekem, miért kívánjátok a másiktól az őszinteséget, ha ti nem akarjátok ezt megadni. És azt meg nem hiszem el, hogy tényleg azt gondolták volna, hogy én túl jó vagyok hozzájuk, akkor már inkább azt mondjátok, hogy kibaszott rosszul választok.
Valószínűleg nem kibaszottul, de rosszul választasz. :o)
Vagy jól választasz, de valamit nem csinálsz jól.
Az asszonytartás egyelőre inkább még amerikai, de ami késik, nem múlik.
Na igen, a fél szemünk mindig a jövőn van, vagyis az angloszférán és a skandinávokon. Az EU-s és ENSZ-es szabályozásokkal úgyis ránk tukmálják a saját beteg törvényeiket, szóval az ő jelenlegi helyzetük a mi jövőnket mutatja. Nálunk még nem divat az asszonytartás, hál’istennek.
“Most nyilvánn fogok kapni valami csípős választ stílusom alapján”
Ha előítéleteket szeretnél, akkor máshol kell keresned :)
Az emberi kapcsolatok marhára bonyolult téma, amire nekünk sincs varázsszerünk. És nem arról van szó, hogy szerintünk a nők rosszak vagy a férfiak jók lennének. Mindenkinek megvan a maga keresztje, és minden zsák megtalálja a foltját, meg egyéb közhelyek :) Amiről ezen a honlapon szó van, az az, hogy a közbeszédben (főleg a “hivatalosban”) már az számít elfogadottnak, hogy minden nő angyal és minden férfi ördög – holott ez egyértelműen nem igaz. Mégis, erre már törvényeket is akarnak alapozni, ami katasztrófákhoz vezethet.
Én teljesen őszinte vagyok a kapcsolataimban – rá is ment egy pár -, de végre megtaláltam azt a partnert akivel ez működik. Ennél többet vagy jobbat másoknak sem tudok tanácsolni… Aki keres, az talál :) Emellett folyamatos önfejlesztésre van szükség, de nem a disney-féle polkorrekt álmodozás alapján, hanem olyan irányba, ami működik.