Április, április

Nehéz helyzetben van ilyenkor, aki a médiát böngészi ihletért, hiszen ki tudja melyik cikk áprilisi tréfa, és melyik komoly. Például igaz-e vagy vicc, hogy április 1-i hatállyal új miniszteri biztosunk van a nők munkaerő-piaci helyzetének javítására? Attól tartok, ez rosszízű tréfa lenne, tehát komoly.

A férfiaknak biztos annyira jó a munkaerőpiaci helyzete, hogy azt már nem is lehet javítani – vagy ha lehetne is, miért foglalkoznánk velük, hiszen csak férfiak… Ellenben a nők! Őket tolni kell, segíteni minden eszközzel, mert minél több nő dolgozik, annál szebb a világ, jobban süt a nap és finomabb a lekváros bukta.

A miniszteri biztos feladata lesz, hogy megtalálja és elemezze azokat az okokat, amelyek akadályozzák a nők munkaerő-piaci részvételének és aktivitásának növekedését, továbbá hogy összegyűjtse a női foglalkoztatás növelését és a családbarát munkahelyek megteremtését célzó munkaformákat.

Emellett javaslatokat kell kidolgoznia egyebek mellett a nők munkába való visszatérését segítő gyermekfelügyeleti intézmények fejlesztésére, a nőket érő diszkrimináció elleni fellépésre és a nők egészségmegőrzése érdekében a munkakörülményeik javítására.

Na igen. Meg tudná valaki indokolni, hogy mindez miért jó? A munkahelyek száma véges. Ha valakik munkapiaci pozíciója erősödik, akkor másoké romlik. Miért jó az nekünk, hogy a férfiakat hátrányba hozzuk, vagy kiszorítjuk a piacról a nők javára? Miért lenne az jobb, ha több munkanélküli férfi lenne? Fel tud mutatni az állam, vagy akár a feministák egy olyan tanulmányt, ami bizonyíthatóan kimutatja, hogy jobb az a társadalomnak, ha a férfiak ücsörögnek otthon, míg a nők dolgoznak?

Ezt a pénzt és energiát, amit erre pazarol az állam, talán munkahelyteremtésre is lehetne fordítani, ami valószínűleg többet segítene a nők munkapiaci helyzetén, mint ez a meddő vacilliálás, miniszteri biztossal.

Ja, és hogyan értsük ezt: “a nők egészségmegőrzése érdekében a munkakörülményeik javítására”, ahhoz képest, hogy a munkahelyi balesetek és halálesetek 95%-a a férfiakat éri? Miért a nők munkakörülményeit kell javítani, mikor azok már így is sokkal jobbak a férfiakéinál? Miért kell külön miniszteri biztos, aki egy korábban is létező nemi egyenlőtlenséget még tovább növel? Jelenleg minden női munkahelyi balesetre jut 19 férfibaleset; úgy tűnik az állam szemében ez még mindig nem elég jó, vagyis egy nő biztosan nagyobb érték, mint 19 férfi. Ez a patriarchális férfihatalom már csak ilyen…

Ertsey Katalin, az LMP országgyűlési képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: pártja 2010 ősze óta követeli, hogy nevezzenek ki egy miniszteri biztost, aki a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felel.

Ertsey Katalin egymagában lerombolja az egész LMP-t, a többi párt ezért valószínűleg hálás köszönetet rebeg majd neki (persze csak otthon, bajusz alatt). Már megint ő áll a rivaldafényben, már megint valami feminista szeméttel, amit megpróbál leerőltetni a köz torkán. El tudom képzelni mit érezhet az a politikára fogékony álláskereső férfi, aki most azzal szembesül, hogy újabb milliókat költ arra az állam, hogy ő továbbra se juthasson munkához. Bravó!

Miért nem követel az LMP (vagy Ertsey Katalin) soha, semmilyen témában férfiügyi biztost, minisztert, bizottságot? Nem egyenjogúságról volt szó? Hogyan lehet valami egyenjogú, ha a nők érdekeit speciális érdekcsoportok képviselik, a férfiakét meg senki? Nem úgy lenne “egyenjogú”, hogy ha a nőknek van saját állami óvónénijük, akkor a férfiaknak is legyen egy?

“Ez két éve szinte az egyetlen olyan javaslatunk, amelyet meg is valósít a kormány” – jegyezte meg.

Méghogy a feminizmusnak ne lenne politkai befolyása…

A sajnálatos ebben az egészben az, hogy tényleg nem tréfa, sőt, EU direktíva…

1 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 5 1 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Deansdale

Külön bemutatkozni nem szokásom a neten, beszél helyettem a véleményem - azt nem rejtem véka alá. Eleget foglalkoztam a feminizmussal ahhoz, hogy véleményt merjek formálni róla. Akkor is, ha ez a polkorrekt széllel való szembevizelést jelent.

42
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
7 Egyéni hozzászólás
35 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
7 Hozzászólások szerzői
Pash CutterZoliRaonDeansdaleAlter Ego Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Ulquiorra
Szerkesztő

Elolvastam a belinkelt cikket a zindexen “A női munkát kutató, miniszteri biztost nevezett ki Matolcsy” és finoman szólva elgondolkodónak találtam. A végén kezdeném: Az ellenzéki politikus ugyanakkor kifogásolja, hogy Varga Zsoltné Szalai Piroska Mária megbízatása csak fél évre szól, ez ugyanis szerinte “nevetségesen kevés”. Szerintem egy szűk hónap is elegendő lenne erre a munkára, tekintve hogy számtalan diplomamunka és egyéb tanulmány íródott már ebben a témában, elég lenne csak átolvasni, öszegyúrni és rendszerbe helyezni a bennük lévő információkat. (…)pártja 2010 ősze óta követeli, hogy nevezzenek ki egy miniszteri biztost, aki a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felel. öööö, izé… 1. A nők munkaerőpiaci helyzete olyan amilyen. Egy nő mindig is “hátrányosabb helyzetben” lesz a piactéren mint egy férfi és ez mondhatni logikus és valahol természetes is. Először is amíg pályakezdő, addig nem szívesen alkalmazzák, mert nincs munkatapasztalata – de honnan is lenne, ha mindenki ilyen indokkal utasítja el. De ez ugyanígy igaz a férfiakra is, úgyhogy eddig 1-1. Ha már szerzett egy kis tapasztalatot, akkor azért nem szívesen alkalmazzák, mert hajjajjj, lehet, hogy lassan szülni fog, ezért nem érdemes különösebben energiát belefektetni, hiszen mikor kezdene megtérülni, Sárika áldott állapotba kerül. Pasiknál ez meglehetősen ritkán forul elő, tehát 2-1 az ő javukra. Amikor GYES-en van, akkor GYES-en van…közben fejlődik minden, a gyermekére fordított idő alatt úgy lemarad több mindenről – pl. ha könyvelő volt, az idő alatt annyira megváltoz(hat)nak a programok – sőt az egész informatikai rendszer – hogy Sárika nem csak azt nem fogja tudni, hogy melyik legördülő menüt hol kell lenyitnia, de még lehet, hogy a klaviatúrát sem ismeri fel (enyhe túlzással persze). Tehát elég nehéz lesz neki valahogy visszakönyörögnie magát a régi munkahelyére és még nehezebb új helyre. Persze van olyan, hogy GYES után törvényileg “kötelező” lenne visszavenni a régi állásába, de hagy ne kelljen bizonygatnom, hogy ennek mennyire van/nincs realitása. 3-1 a férfiak javára. Tegyük fel, hogy Sárika nem maradt le semmiről, mert mondjuk folyamatosan képezte magát és követte a változásokat a GYES alatt. Akkor viszont jön az, hogy pici gyereke van, aki tuti fix folyton beteg lesz (hogy ezt honnan veszik azt nem tudom) és emiatt anyuka rendszeresen és rendszertelenül hiányozni a fog munkából, úgyhogy nagyon meggondolandó, hogy felvegyék-e egyáltalán. Nem megbízható munkaerő. 4-1 a pasik javára. Ott tartunk, hogy Sárika kb mondjuk 30-35 éves mikor lejár a GYES…innentől a gyerek kb még 10 évig munkáltatói szemmel “kisgyereknek” számít és hiába bizonygatja, hogy ott vannak a nagyszülők ha szükség van rájuk és nagyon szívesen elvannak a kölökkel, ha beteg, és istenbizony nem fog hiányozni munkából – a munkáltatók egyik fülén be a másikon ki. 5-1. És végül, mikor már mindenféle “negatív megkülönböztetést” végigjátszott és kinőtt Sárikánk akkor fellélegzik, hogy na végre most már dolgozhat, nem tudnak kitalálni semmiféle indokot az elutasítására…csakhogy megszívta, mert 45 éves lett és a kutyának sem kell, mert már öreg – és ráadásul évekig kiesett a munkából, nincs semmiféle tapasztalata (ez a férfiaknál is így van, ezért itt nem jár a pont). Na és ugyebár ez az egész fokozható azzal, hogy mondjuk 2-3 gyereket szül a nő egymás után. Szopás…(bocs) Lehet, hogy ez a kis esszé így nagyon túlzónak tűnik, de több nőtársam végigjátszotta ezeket. Ha nem is így folyamatában az egészet, de a kétharmadát nagy valószínűséggel. Ebből is látszik, hogy a nők nem a munkaerőpiacra, hanem a tűzhely mellé valók, arra teremtette őket a jóisten, hogy a családot szolgálják. Vezessék a háztartást, neveljék a gyerekeket, szeresség és tiszteljék a párjukat. Tartsák össze szeretetükkel a családot, biztosítsanak nyugodt otthont, békés hétköznapokat, mosolyukkal melengessék a szíveket. Úgy mint régen. Na persze van akit ez nem elégít ki, ő nyugodtan dolgozzon, ha ez nem megy… Tovább olvasás »

Alter Ego
Szerkesztő

Ulquiorra, bár tudom, hogy nem vagy feminista aktivista, mégis mintha az ő szájukból vetted volna ki a szót, amikor a nők munkavállalási nehézségeit ecsetelted. Ez a látszólag hathatós érvelés nagyon meggyőzőnek tűnhet bárki számára, egészen addig, amíg nem fordulunk a statisztikákhoz, és nem bizonyosodik be, hogy az egész érvelés nem más, csak egy ügyes csúsztatás. Ennek igazolására íme a hiteles statisztikák a KSH és a TÁRKI Társadalom Kutató Intézet adatai alapján:

http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-877/publikaciok/tpubl_a_877.pdf

A tanulmány 34. oldalán a 5. táblázatban egyértelműen látható, hogy például 2004-ben a nők és a férfiak munkanélküliségi rátája hajszál pontosan megegyező: 6.1 % és 2007-ben mindössze 0.5 % eltérés mutatkozik.

Azért a tanulmány más statisztikai elemzéseiben tetten érhető a feminista elvárások kiszolgálásának igénye. Például az inaktív munkavállalók arányának megállapításakor bevetésre került némi “számmisztika” és ügyesen inaktívnak minősítették a gyes, gyed, gyet kategóriát. Persze az EU elképzelésekhez igazodva az lenne a kívánatos, ha a kisgyermeket nevelő nők is dolgoznának.

Tekintetbe véve a nők anyasággal kapcsolatos szerepvállalását is, szerintem még a legrosszabb mutatók alapján sem nevezhetők drámaian rossznak a nők elhelyezkedési esélyei. A tanulmány sem állapít meg mást, mint ami a hagyományos nemi szerepekből adódóan szükségszerű; a gyermek vállalással arányban a nők munkavállalása csökken, míg a férfiaké növekszik.

Figyelmet érdemlő részlet a tanulmányból:

“A  „Nemzeti akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2005–2008” c. dokumentum (MKK, 2005) megtartotta a 2004. évi Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv számszerűsített célkitűzéseit. Ennek az volt a különlegessége, hogy Magyarország a nők mellett a férfiakra vonatkozóan is meghatározott távlati célt, mondván, hogy „noha a nők foglalkoztatottsága alacsonyabb a férfiakénál és a közösségi átlagnál, az EU-átlagtól való lemaradásuk kisebb, mint a férfiaké. (…)  A 2006 júniusában hivatalba lépett kormány – az Európai Bizottsághoz 2006. szeptember 1-jén benyújtott konvergencia-programmal összhangban – korrigálta a 2005-ben elkészült stratégiát. Ennek eredménye lett a  „Felül-vizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért 2005–2008”  c. dokumentum (MKK, 2006), amely a foglalkoztatásra vonatkozóan a korábbinál is visszafogottabb célt jelölt ki: azt, hogy ne csökkenjen a foglalkoztatottság és a gazdasági aktivitás. Ez fordulat a foglalkoztatás bővítésének előzőleg meghirdetett elsődlegességéhez képest. A felülvizsgált stratégia a férfiakkal már nem foglalkozik; csak a nőkre és az idősekre jelölt ki nemzeti célt – az EU elvárásának megfelelően.

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

1. Ezért kellene csökkenteni a GYESt. Azon kívül hogy a feleslegesen hosszú eltöltött idő alatt a nő elszokik a munkától, aránytalanul nagy terheket ró a társadalomra mivel az állami költségvetésből kell finanszírozni.

2. Volt olyan időszak hogy én is voltam 2-3 évig munka nélkül oszt mégsem változott annyit a szakmám hogy utána már azt se tudtam volna hogy merre meddig. Úgyhogy eddig ez a legbénább kifogás amit eddig hallottam.

“Persze van olyan, hogy GYES után törvényileg “kötelező” lenne visszavenni a régi állásába, de hagy ne kelljen bizonygatnom, hogy ennek mennyire van/nincs realitása.”

De igen kötelező visszavenni, és nálunk pl volt olyan fazon aki egy gyeses nő helyett volt 3 évig és utána lapátra tették, mert vissza kellett venni a kismamát.

“Ott tartunk, hogy Sárika kb mondjuk 30-35 éves mikor lejár a GYES”

Érdekes, én úgy tudtam hogy max 3 évig jár. most Sárika vagy 32 évesen kezdett szülni, vagy több gyereket szült (persze direkte 3 évenként) hogy ne kelljen dolgozni és mások pénzéből lébecolhasson.

” Ebből is látszik, hogy a nők nem a munkaerőpiacra, hanem a tűzhely mellé valók, arra teremtette őket a jóisten”

Hát a fene ezt a jóistent :))) de visszatérve a lényegre, az hogy nőként valóban nehezebb helytállni ha valaki szül akkor már ne is dolgozzon egyáltalán? Azért ez elég korai feladásnak számít. Ennyi erővel a szülésbe se vágjál bele mert az is olyan hogy sok előre nem várt probléma léphet fel. Meg mondjuk ilyen szemlélettel én is feladhattam volna a munkakeresést amikor az első helyről lapátra tettek hogy “na nem nekem való az ilyesmi” oszt mehettem volna a híd alá.

Raon
Olvasó

pifftike: Az internet csodája, hogy nem tudni, ki van a bitek másik végén – hány éves, milyen élettapasztalattal, milyen szociális és sima intelligenciával -; ellenben ezen csoda másik oldala az, hogy itt mindenki csak annyit ér, amit és ahogy leír. Szóval simán lehet, hogy élőben te egy elképesztően jó fej emberke vagy, de őszintén szólva nehéz megértenem, hogy mi értelmét látod annak, hogy immáron rendszeresnek mondható véleményhadjárattal így képviseld itt a magad álláspontját mondjuk pl. a gyes kapcsán. Ami józan ésszel nézve szerintem felháborítóan nagy hülyeség – de ez csak az én egyéni problémám, a lényegi rész annyi, hogy másképp látjuk a dolgokat. Én nem tudom, van-e gyereked (nehéz lenne elhinni, hogy igen),  vagy hogy egyáltalán láttál-e családközelből felnőni gyereket a gyes időszak alatt (a véleményed alapján még ezt is nehéz lenne elhinni). Az viszont tény, hogy a gyes lényege nem az, hogy a nő “nem csinál semmit az állam pénzén”, és az az idő még véletlenül sem “feleslegesen hosszan eltöltött idő”. Illetve természetesen lehet ezt így is csinálni, de az nem nő, nem anya, csak egy tájékozatlan, korlátolt, úgy nagyjából parazita életmódot folytató homo sapiens, puncival. Lehet a gyes kérdését a nők felől nézni, de ennyi erővel a focimeccsen is az edzők közötti párbajra fókuszálhatsz a játékosok játéka és a pályán bekövetkező eredmény helyett. A gyermek felől nézve ugyanis az első három év elképesztően fontos. Mit elképesztően, mindent alapvetően meghatározó alaptényező. Sokan beszélnek itt genetikáról, meg egyéb veleszületett képességekről – ezekből természetesen biztos sok minden igaz, de egy kisgyerek kapcsán csak arra jók, hogy szépen megnyugtassák és tévútra vigyék az okoskodó felnőtteket. Egy-három éves korban ugyanis semmi ilyesmi nem játszik,  kizárólag egy tényező határozza meg a gyermek fejlődését: hogy mennyit törődnek vele a szülei és hogyan. És azt is tudni érdemes, hogy a gyermekek számára levegővételhez hasonlatos evidencia a tanulás, nemhogy semmilyen megerőltetést nem jelent nekik, hanem csak úgy szívják magukba a tapasztalatot, tudást. Ebből adódóan értelemszerűen nem azt, amit a legtöbb szülő gondol (hogy mit magyaráz, játszik, mutat neki) – hanem mindent, amit lát, hall, érzékel. A mai műanyag világ egyik legnagyobb értékdegenerációja az, hogy ebben a demokráciának nevezett gazdasági diktatúrában szépen elfelejtettünk egy csomó hazsnos és értékes dolgot a gyermeknevelés kapcsán. Nagyon kellemesen lehet szenderegni a különböző önbecsapásokban, csak épp a valósághoz nincs semmi közük – és ennek bizony komoly ára van. Például sajnos elég kevés szülő tudja, hogy egy egyéves gyermek a közhidelemmel ellentétben már rendkívül intelligens, rengeteg mindent érzékel, és rengeteg ingerre reagál, csak épp mozogni, beszélni nem tud úgy, mint egy felnőtt ember. Ezen visszajelzés híján szokták azt hinni a felnőttek, hogy a gyermek még nem ér annyit, mint egy felnőtt ember. Dehogynem, sőt. Sokszor még okosabb is, mert tiszta, érintetlen. Háromévesen már kristálytisztán felidéznek egy-két évvel korábban rögzített emlékeket. Ez az, amit sok felnőtt nem is szokott elhinni – vagy inkább egyszerűen csak nem veszik komolyan, nem veszik észre. Ami a lényeg, hogy ezekhez a gyermekeknek nem kell különleges képesség, se extra genetikai csoda – minden gyermekben megvan ez a teljesség, tökéletesség, amíg a szüleik és a világ több kevesebb sikerrel szét nem rombolja bennük az egészet. A legszomorúbb az egészben az, hogy a szülők sokszor jót akarnának, de olyan szinten tájékozatlanok, hogy az eszméletlen (másképp szólva: kellemesen szenderegnek a mai üzletorientált gyermeknevelési szemléletben, és sosem ébrednek fel belőle). Ami ma az általános gyermeknevelési tudás része, az jellemzően a szülők számára könnyíti, kényelmesíti az alapvetően teljes ember igénylő feladatokat. Ez persze nem véletlen: valahogy csak el kell hitetni egy anyával, hogy a gyermekének nem káros a bölcsőde, adja csak be szépebn és menjen nyugodtan dolgozni. A történet másik oldala a gyermekek másik fontos tulajdonságáról szól. Ez a mindenek felett álló túlélési ösztön, ami ilyen esetekben a mértéktelen és határokat nem… Tovább olvasás »

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

A kilétem a téma szemszögéből nézve szerintem lényegtelen, a véleményem a lényeg. Az meg hogy a véleményemnél fogva megpróbálsz ledegradálni az inkább téged (pontosabban a szűklátókörűséged) minősíti. Igen is fölöslegesnek tartom, hogy az én általam befizetett adóból mások gyerekszülését támogassam. Lehet nem egyetérteni főleg ha te (pontosabban a nőd) hasznát húzod a gyesnek és ezért ezt másként látod érthető. De társadalmilag kétséges a haszna mert ha már itt tartunk régen sem volt gyes meg csp meg semmi állami családjogi támogatás mégis született gyerek bőven, és valahogy nem is haltak éhen. Úgyhogy ez megint csak a szokásos női hisztériakeltésnek köszönhető hogy addig sulykolják “milyen ember az aki szegény anyától elvenné a gyest” hogy az emberek egy része ezt meg sem meri kérdőjelezni hogy jogos-e. Pedig ha már a férfiaknak nincs hasonló jellegű apasági támogatás (mondjuk azért mert megcsinálta a gyereket hiszen arra is ráfoghatjuk hogy munka nem pedig alapvető biológiai dolog), akkor igen is jogos. A gyereknevelés túlmisztifikálása meg felesleges, mert egy életrevaló nőnek egyáltalán nem munka és nem szabad hogy gondot okozzon az alapvető anyai ösztönei miatt. Aki meg nem ilyen, a lóvéért ne is vállaljon gyereket mert még szülés utáni depresszióba esik szegényke vagy valami egyéb manapság divatos hülye betegségbe amik régen valahogy ismeretlenek voltak.

“Például sajnos elég kevés szülő tudja, hogy egy egyéves gyermek a közhidelemmel ellentétben már rendkívül intelligens, rengeteg mindent érzékel, és rengeteg ingerre reagál, csak épp mozogni, beszélni nem tud úgy, mint egy felnőtt ember.”

Igen ez igaz, pont ezért nem szerencsés ha a kisgyerek egész nap otthon ingerszegény környezetben van. Na jó, mondjuk nem feltétlen egy éves kortól de 3 évestől mindenképp. Sokkal jobb az, ha hasonló korú társai között megtanulja az együttélést a közösséggel mitha izoláltan nőne fel kizárólag az anyja mellett, aki esetleg túlzottan elkényezteti kíméli és ez majd az egész életére kihat.

Toplak Zoltán
Újságíró

“Ezért kellene csökkenteni a GYESt. Azon kívül hogy a feleslegesen hosszú eltöltött idő alatt a nő elszokik a munkától, aránytalanul nagy terheket ró a társadalomra mivel az állami költségvetésből kell finanszírozni”

Az én adómból támogassák csak az anyákat Gyessel. A legtöbb igenis kihasználja azt a három évet, és neveli, gondozza a gyerekét. És nem a megélhetés, meg a kapható pénzek miatt szül. Raonnak tökre igazat adok.

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

Tiltakozom! :))))

Raon
Olvasó

pifftike:
Félreértettél. Alapban a kiléted tényleg lényegtelen lenne, a neten csakis a véleményed számít. Épp azért írtam, hogy érdemes lenne tudni itt még pár dolgot, mert mondjuk a fiatalos okoskodásnak nevezett kereső jelenség, vagy mondjuk az érdemi tapasztalatok hiánya kellően árnyalhatná a véleményed értelmezését, megítélését. Én nem szeretek beskatulyázni embereket, ezért írtam, lehet hogy amúgy egy intelligens, jó fej emberke vagy, csak épp ezen témák kapcsán ‘habzik a billentyűzeted’.

Egyébként ha tényleg hiszel abban, hogy csak a véleményed számít, szeretném felhívni a figyelmed arra, hogy nem csak az általad leírtakból jön át rólad információ, hanem abból is, ha kapsz teljesen normálisan feltett kérdéseket, és nem válaszolsz rájuk, vagy épp nem továbbgondolod magadban, hanem látszólag eszedbe jut a leírtakról valami (ami egyébként nincs leírva), és azt kezded el megcáfolni. Ilyenkor voltaképpen saját magaddal vitatkozol, és – elnézést, nincs erre jobb meghatározás – az itteni olvasók előtt hülyét csinálsz magadból.

Plusz nem kötekedésképp, de olyan, hogy “ledegradál”, a magyar nyelvben nem létezik. Ezzel magyarosan ugyanis azt írtad, hogy én le-leminősítelek.

Nézzük a lényeget, tételesen:
– gyes: ha neked ez nem tetszik, szíved joga, A józan észben bízva azt azért remélem, hogy ilyen alapon ugyanúgy nem tetszik neked pl. a jobbára működésképtelen és vízfej hazai közalkalmazotti ballaszt fenntartása, a kisebbségekre elköltött eszetlen sok kidobott pénz, a jól fejlett korrupciós rendszerünkkel elcsúsztatott milliárdok, a politikai bűnözés haszonkulcsai, és a sort még sok mindennel folytathatnám. Ezek ugyanis arányaiban sokkal több pénzt vesznek el mások számára a te adódból, mint a gyes.
– a gyes-támogatás kapcsán Dean álláspontján vagyok: keressen a férfi többet, és akkor feloldható az egész problémakör.
– gyermeknevelés túlmisztifikálása: itt látszik, hogy nem sok érdemi tapasztalatod van a témában, már elnézést. Itt nem arról van szó, hogy ez mennyire erőlteti meg a nőt, hanem hogy ha normálisan akarja csinálni, akkor ez teljes embert kíván minimum napi 10-14 órában. És emellett nem árt, ha képes háziasszony is maradni és vannak feleségi teendők is ugye.
– lóvéért gyerek: én ilyenről nem írtam, ez neked jutott eszedbe, de ezzel egyetértek.
– “anya otthon a gyerekkel” – itt pontosítenék, mert szerintem félreértetted az általam írtakat (de jogos, nem fogalmaztam elég pontosan). Természetesen nem arról van szó, hogy négy fal között otthon, hanem a munkától távol, otthon. Normális anyánál ez egy rendkívül aktív időtöltés, amelynek ahogy a gyerek nő, egyre kevesebb része zajlik az otthoni négy fal között.
– az utolsó mondatoddal megintcsak egyetértek, de én ilyenről nem írtam, ez megintcsak neked jutott eszedbe.

Végül egy tipp. Ha már mindenképpen gyepálni akarod a gyest, érdemes látni a gyes gazdasági manipulációit is. Ha ugyanis valakinek egyáltalán nincs pénze, akkor kénytelen lenne ténylegesen is más módszereket keresni a gyermeke nevelésére, mint a mai trend. És akkor esetleg rájöhetne, mennyire felesleges a sok bizbasz, és nem is kellenek ahhoz, hogy  agyermekének jobb legyen az élete (ezek leginkább az erre épült iparágnak jók).
A rendszeres havi gyes ellenben lehetővé teszi, hogy a magad keretei között fogyassz mindhalálig. Eldobható pelenkát, szagos popsitörlőt, babaszappant, babasampont, babaakármilyenbizbaszt… normális, egészséges értékrend szerint ki ne akarna mindent, bármit megadni a gyerekének? Hogy ezek jó része teljesen felesleges (sőt, némelyik konkrétan káros is)? Az mindegy. Ilyenformán sokszor a megkapott gyesnél jóval többet költ a család, ha már rá van szoktatva a módszerre.

Az állam szempontjából ez az, ami tuti befektetés. Neki semmibe nem kerül másoktól elvenni a pénzt. Az anyának adja, aki az agymosás szellemében majdhogynem tutira el fogja költeni, még többet is, mint amennyit kapott. Komoly gazdaságtani ismeretek nélkül is ki lehet számolni a művelet egyenlegét.

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

“…ha kapsz teljesen normálisan feltett kérdéseket, és nem válaszolsz rájuk”

Pl? Mi volt a teljesen normálisan feltett kérdés?

“Ezek ugyanis arányaiban sokkal több pénzt vesznek el mások számára a te adódból, mint a gyes.”

Nem mondtam hogy kizárólag a GYES a probléma, de a női férfi egyenlő(tlen)ség és jogok kapcsán ez volt a téma így erre válaszoltam. Az meg hogy ezzel ne foglalkozzunk mert vannak más problémák is, az kb olyan, hogy akkor pl a késelős bűnözőkkel se foglalkozzunk mert más bűncselekmények is vannak.

“keressen a férfi többet, és akkor feloldható az egész problémakör.”

De nem keres. És attól hogy a nők nem dolgoznának nem is keresne. Tehát ezen értelmetlen tovább álmodozni, mert már megcáfoltam korábban ezt az eszmefuttatást. (persze lehet te nem olvastad) A kettő nincs ok-okozati összefüggésben, az alacsony béreknek gazdasági okai vannak.

“hogy ha normálisan akarja csinálni, akkor ez teljes embert kíván minimum napi 10-14 órában.”

Na látod ez az a propagandaszöveg, amit én vitatok. Pláne egy 3 évesnél nagyobb teljesen egészséges gyereknél.

“És emellett nem árt, ha képes háziasszony is maradni és vannak feleségi teendők is ugye”

És ezek úgy konkrétan micsodák is, és mennyi időt illetve energiát vesznek igénybe a mai világban mondjuk egy átlag városi lakásban?

“Normális anyánál ez egy rendkívül aktív időtöltés, amelynek ahogy a gyerek nő, egyre kevesebb része zajlik az otthoni négy fal között.”

Áruld már el nekem mi az a baromira aktív és megterhelő időtöltés egy gyerekkel kapcsolatban ami napi 10-14 órát igénybevesz, és amit csakis és kizárólag az anya tud végezni?

“És akkor esetleg rájöhetne, mennyire felesleges a sok bizbasz, és nem is kellenek ahhoz, hogy  agyermekének jobb legyen az élete (ezek leginkább az erre épült iparágnak jók)”

Na látod itt a pont. És ez meg is magyarázza, miért misztifikálják túl a gyereknevelést a médiában. Mert jó biznisz az hogy milyen bornyasztó nehéz a gyereknevelés és mennyire segíteni kell szegény anyákat.

Raon
Olvasó

pifftike: > Pl? Mi volt a teljesen normálisan feltett kérdés? Őszintén remélem, hogy ez csak figyelmetlenség volt részedről, nem az értő olvasás hiánya. :) De rendben, idemásolom. “A kérdés csak az, hogy pl. ha te szülő lennél, mit akarnál: hogy a gyermeked hasznos, értékes tagja legyen az agyhalott fogyasztózombi társadalomnak, vagy esetleg adnál neki némi esélyt, hátha nem darálja majd be így a rendszer? ” Az én érvelésem lényege az volt, hogy teljesen fordítva ülsz a lovon, amikor a gyes és a nők szerepéről beszélsz. Ebben a kérdésben ezek szerintem másodlagosak – avagy a gyermeknevelés kapcsán talán mégiscsak a gyermek érdeke lenne a legfontosabb. Szerinted nem így van? Illetve annak kellene legfontosabbnak lennie… Minden, amit írtam, egy ilyen szemlélet megnyilvánulása. Lehet ezért értetted annyi helyen félre? Tehát még egyszer kérdezem: szerinted a gyermeknevelés kapcsán mi lenne a gyermekek érdeke? Hogy ne legyen kezelhetetlenül nagy a válaszmennyiség, szűkítsük le az időtartamot az első három évre. > Nem mondtam hogy kizárólag a GYES a probléma… Ezt azért vetettem fel, mert itt az arányérzékedre lettem volna kíváncsi. A vehemens érvelési technikádból ezt nem lehet belőni (illetve őszintén reméltem, hogy az arányérzéked nem csak annyi, ami az itteni véleményedből átjön). > Tehát ezen értelmetlen tovább álmodozni, mert már megcáfoltam korábban ezt az eszmefuttatást. (persze lehet te nem olvastad) Láttam, de az engem nem győzött meg. > Na látod ez az a propagandaszöveg, amit én vitatok. Pláne egy 3 évesnél nagyobb teljesen egészséges gyereknél. Ajaj, ez így már csúsztatás. Ha maradok az általad is említett téma-fókuszálásnál, akkor szerinted a gyes kapcsán hogy jön ide az, hogy mi van a 3 évesnél nagyobb gyerekeknél? Remélem azt tudod, mennyi a gyes időtartama… Ha meg olyan nagy propoagandaszöveg, amit írtam, akkor ezt neked nyilván egy csuklógyakorlattal is meg lehetne cáfolni. Csúsztatás/terelés helyett legalább próbáld meg ezt. :) > És ezek úgy konkrétan micsodák is, és mennyi időt illetve energiát vesznek igénybe a mai világban mondjuk egy átlag városi lakásban? Főzés, mosás, rendtartás, takarítás napi szinten gyerek mellett minimum 2-3 óra. A háztartásvezetésbe én beleveszem azokat az ügyintézéseket is, amelyek a lakással, számlákkal kapcsolatosak és munkaidőben kell őket megcsinálni (így a férfinak nem mindig van rá ideje). Mondjuk az is tény, ahogy egyre nagyobb a gyerek, egyre több mindent lehet hatékonyabban csinálni. Feleségi teendőket remélem nem kell részletezni (és nem, nem csak a szex). > Áruld már el nekem mi az a baromira aktív és megterhelő időtöltés egy gyerekkel kapcsolatban ami napi 10-14 órát igénybevesz, és amit csakis és kizárólag az anya tud végezni? Na végre egy jó kérdés. :) Kénytelen vagyok magamtól idézni. A 10-14 óra érdemi törődés megértéséhez azt kell végiggondolni, mi az anya célja, az engedelmességre idomított, a felnőttek számára kényelmesen kezelhető, agyhalott fogyasztózombi kisgyerek kinevelése, vagy egy önálló, erős akaratú emberi lény kiteljesedésének maximális támogatása (de erről már írtam). Az első esetben ugyanis teljesen igazat adok neked: ilyenkor az anya otthon lebzsel és nem sok értelmeset csinál. Sőt, a tevékenysége elsősorban arra irányul, hogy könnyítsen a maga terhein és megnyugtassa a lelkiismeretét, hogy a gyerek is kapott némi koncot. Na ilyenkor jön az, amit Dean is említett, hogy a gyereket bebasszák valami játék elé (vagy mesét nézni), az anya meg csinálgatja a maga dolgait. Vagy az anyuka kiviszi a gyerkőcöt a játszótérre, kiteszi a homokozóba és összeül a többi hasonló anyukával közösségi életet élni. Ha sír a gyerek, cukrot meg csokit neki, attól elhallgat. Meg persze cumit a szájába, hogy elfoglalja magát. Veszettül tolni azt a kibaszott babakocsit, hadd élvezze a gyerek az agyrázkódást a magyar utakon. Szóval igazad van, így is lehet. Olyan is lesz az eredménye. Amiről én beszélek, az olyasmi, amikor a szülő meghozza magában azt a döntést, hogy nem… Tovább olvasás »

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

“A kérdés csak az, hogy pl. ha te szülő lennél, mit akarnál: hogy a gyermeked hasznos, értékes tagja legyen az agyhalott fogyasztózombi társadalomnak, vagy esetleg adnál neki némi esélyt, hátha nem darálja majd be így a rendszer?”

Hehe ez tetszik. Nos fogalmazzunk úgy, hogy ha lenne gyerekem (nincs csak hogy kielégítsem a kívácsiságod) valószínűleg azon lennék hogy minél inkább belenőjön abba a világba amiben él (te szavaiddal: agyhalott fogyasztózombi társadalom) és minél inkább megállja a helyét és hasznára tudja fordítani az adott lehetőségeket. Valószínüleg nem akarnám izoláltan, a többi ember (ill közösség) értékrendszerétől eltérően nevelni, hogy kívülállóként tekinthessen önmagára a világban és boldogtalan legyen. Az más kérdés hogy abban egyetértek hogy a mai társadalom tényleg egy “fogyasztásorientált médiaagymosó” gépezet de ez van. Ez már megint nem családjogi probléma hanem társadalompolitikai/pszichológiai.

” Ebben a kérdésben ezek szerintem másodlagosak – avagy a gyermeknevelés kapcsán talán mégiscsak a gyermek érdeke lenne a legfontosabb. Szerinted nem így van? Illetve annak kellene legfontosabbnak lennie…”

Miért és most nem ez van??? A gyerekre hivatkozva segélyt kapsz, GYEST kapsz CSP-t kapsz, nem raknak ki a lakásodból ha nem fizeted a számláidat, tartásdíjat követelhetsz, kompezációt kérhetsz a számláidra, stb stb. Most nem sorolom fel mind. Mi kéne még? Pont az a baj hogy mostmár csak a gyerek az érték, ezt súlykolják mindenütt a felnőtt becsületes dolgozó ember (pl elvált apa, minimálbéres adófizető) érdekei 3. rangúak. A gyerek mögé bújva a nő bármire jogosult. És ezekkel vissza lehet élni. Amivel pedig vissza lehet élni vissza is fognak. Egy olyan gyerek meg akit a szülei nem akarnak, nem gondoznak ill saját erőből nem tudnak felnevelni csak hasznok kicsikarására jó amiből az anyja megél nem értem mitől olyan nagy érték. Még több lumpen legyen a világban?

“Tehát még egyszer kérdezem: szerinted a gyermeknevelés kapcsán mi lenne a gyermekek érdeke?”

A gyereknek először is nincs érdeke, mert nem önálló döntésképes személy a szülőknek van érdeke. A szülők meg eldönthetik hogy bölcsődébe óhajtják-e járatni a gyereküket, vagy sem. Nem kötelező, sőt az óvoda sem. Akkor mi a gond??

” Csúsztatás/terelés helyett legalább próbáld meg ezt. :)”

Ok. Bár már valahol írtam. A gyerekszülés magánügy, szülő (feltéve nagykorú épeszű) vállalja a szüléssel járó kockázatokat és kötelezettségeket, ill eldönti hogy az anyagi helyezte lehetővé teszi e a gyerekvállalást. Miért kell ehhez GYES CSP állami lóvé? Régen sem volt. Mégis megéltek valahogy. Az meg, hogy a ha nem lenne gyes akkor bölcsödébe kéne vinni a gyereket hogy függ össze?? Pláne hogy a bölcsödéért is fizetni kell manapság sok helyen…

“Főzés, mosás, rendtartás, takarítás napi szinten gyerek mellett minimum 2-3 óra. A háztartásvezetésbe én beleveszem azokat az ügyintézéseket is, amelyek a lakással, számlákkal kapcsolatosak és munkaidőben kell őket megcsinálni (így a férfinak nem mindig van rá ideje).”

Húha. De bornyasztó. És férfiként hány olyan munkahelyet tudsz, ahol napi 2-3 óra munka és 3 év munkaviszony után egész életemben eltartanak? Mert rögtön megyek jelentkezni…

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

@ Deansdale:

“De én még mindig ott vagyok leragadva, hogy ha egyszer gyereket akarok, egy bizonyos nővel, akkor fel vagyok rá készülve, hogy a szülés, szoptatás alatt ő otthon lesz a gyerekkel, és nekem kell őket eltartani. Ez így működik mióta világ a világ. Sőt, én mint civilizált és családszerető ember azt preferálnám, hogy az asszony otthon maradjon a gyerekkel egészen addig, amíg az jót tesz a gyerek pszichológiai fejlődésének, ami szerintem kábé minimum 6 éves kort jelent. Emellett fut még az is, hogy nem szívesen adnám be a gyereket iskoláknak csúfolt ipari agytöpörítő intézetekbe, szóval azt se bánnám, ha egészen addig otthon lehetne valaki a gyerekkel amíg ki nem repül a családi fészekből, vagy mondjuk elmegy valahová felsőoktatásba mert kell a papír.”

És ebben most mi akadályoz meg? Tarthatsz nőt, nem tiltja semmi, jelentkezők is vannak rá, az meg hogy a gyerek óvodába, iskolába járás nélkül milyen lesz, és hogyan fogja megállni a helyét az életben (pláne egy fiú) a te dolgod. De a férfiak min 2/3-a tiltakozna egy olyan rendszer ellen ahol ez lenne az általánosan elfogadott vagy törvényileg támogatott.

Tehát ezt hiába próbálod úgy csomagolni hogy “antifeminizmus” vagy férfiaknak érdekeit képviselő dolog, ez nem az. Ez női érdekképviselet, mert nekik jó lenne, ha nem kéne dolgozni, sem tanulni mégis eltartanák őket. Férfiként viszont semmi érdekem nem fűződik ahhoz, hogy  a nők helyett is nekem kelljen dolgozni.

“Ha igaz lenne, hogy egy gyereknek jót tesz a bölcsi, akkor a JPMorganek meg GoldmanSachsek gyerekeit is megtalálnád ott. Van rá egy huszasom, hogy egyik se járt bölcsibe soha…”

Ja hát persze. Ha te is multimilliárdos lennél, akkor te sem járatnád a közemberek közé a gyerekeidet. De ez nem azt jelenti, hogy egy átlag ember átlag gyerekének ne lenne jó. JP Morgannak valszínűleg amúgy sem kell aggódnia hogy a gyerekei hogyan fogják megállni a helyüket a munka frontján. Elég, ha a “családi vállalkozásba” beletanulnak :)))

Alter Ego
Szerkesztő

Végig olvasva az elmúlt napokban folytatott vitátokat, én a következőkre jutottam:

A nők munkavállalásával és a gyermek gondozással kapcsolatos kérdésekben a biológia és pszichológiai alapvetések szerintem vitán felül álló dolgok; az anyaság olyan teljes embert igénylő feladat, amit a gyermek érdekében sem lehet „félállásban” művelni, legalábbis pár évig. Ha egy nő fontosnak érzi az anyaság hivatását, akkor szembe kell néznie azzal, hogy ez a „projekt” nem futtatható párhuzamban a karrierista élettervekkel. Ez ellen tiltakozni pont olyan ostobaság, mint az a közhelyes (szerencsére többnyire csak tréfának szánt) női mondat, hogy „miért nem a férfiak menstruálnak?”

Ahogyan egy korábbi hozzászólásban is céloztam rá; szerintem egyébként is a feministák eltúlozzák az anya szerepből adódó munkavállalási hátrány méretét. (Ezt bizonyítandó citáltam a statisztikákat.) De a legnagyobb probléma, hogy amikor a feministák kompenzációkat és társadalmi előnyöket követelnek a “nők” számára, akkor sok esetben nagyvonalúan megfeledkeznek a gyermektelen karrierista szingli és a családanya közötti különbségekről. Sajnos a nők gazdasági potenciáljáról szóló feminista kérkedés és követelődzés összekeveredik az anyákról való jogos társadalmi gondoskodás ugyancsak hangsúlyos elvárásával.

Bár én is azt hiszem, hogy sok átlag nő számára a munkavállalás csak szükségtelen robot, a “karrier kapuja” helyett, de a társadalom mai szerkezete már olyan szinten távolodott el a régi családi modelltől, hogy azt visszasírni nem csak hiábavaló, hanem szükségtelen nosztalgia. Egyébként szerintem a társadalom tesz egy nagy kört, mert az egyre bővülő juttatások útján nem a nők önállóságához érkezünk majd meg, hanem ugyanoda fogunk visszatérni, ahonnan elindultunk. A nők (az anyák és gyermekeik) továbbra is jelentős gondoskodásra szorulnak majd mindörökké, hogy biológia szerepüket betölthessék. Pusztán annyi társadalmi előrelépést könyvelhetünk el, hogy létbiztonságuk ezután nem egy családfenntartó (ingatag) gondoskodásán, hanem széles társadalmi gondoskodástól függ…

Tehát szerintem a modern nő (anya) önállósága és önellátása csak egy hazug délibáb. Ezekből kifolyólag is tökéletesen értelmetlen dolog a nők magas foglalkoztatását erőltetni, és az anyákat a gyermekgondozásból a mielőbbi munkavállalásba társadalmilag visszaüldözni.

Úgy gondolom, hogy a férfijogi mozgalmak szerepe abban áll, hogy egyrészt ellensúlyt képezve rávilágítsunk a feminista túlkapásokra; a minden értelmes ok és indok nélkül, pusztán „női jogon” járó kedvezmények igazságtalanságára, másrészt, hogy felhívjuk a figyelmet a kellő jogvédelem hiányában súlyosan mellőzött férfi- és apai jogok rendezésének szükségességére. Sajnos hovatovább már ott tartunk, hogy az a tét, hogy ne másodrangú állampolgárként kezeljék a férfiakat.

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

Az írásoddal nagyjából egyet lehet érteni, főleg a férfijogi mozgalom szerepét illetően. Pár dolog azért:

“Ha egy nő fontosnak érzi az anyaság hivatását, akkor szembe kell néznie azzal, hogy ez a „projekt” nem futtatható párhuzamban a karrierista élettervekkel.”

“Ahogyan egy korábbi hozzászólásban is céloztam rá; szerintem egyébként is a feministák eltúlozzák az anya szerepből adódó munkavállalási hátrány méretét.”

Mindkettőt te írtad, és itt ellentmondás van. Én a “b variánssal” értek egyet, vagyis igen is futtatható együtt a két projekt. Épp azért, mert az a 2-3 év kiesés a munkából amit egy gyerekszülés okoz, lényegtelen a legtöbb szakmában.

“Tehát szerintem a modern nő (anya) önállósága és önellátása csak egy hazug délibáb”

Egy dolgozó nő önállósága és önellátása miért “délibáb”? Akkor a dolgozó férfié is az? Abban gondolom egyetértünk, hogy az egy hazug femcsi lózung hogy a nők -azonos munkakör esetén- kevesebbet keresnek mint a férfiak. Aki dolgozni akar és tud is az elég önálló, és mivel megkeresi azt amit elfogyaszt, önellátó is. Ettől még persze valszínűleg keres párt, mert 2 kereső embernek együtt könnyebb az élet mint külön-külön. Meg azért egyedül uncsi na. Ezért nem feltétlenül “karrierista szingli”, ugyanúgy akarhat családot, gyereket. A két dolog nem zárja ki egymást, ugyanúgy mint ahogy egy férfi attól hogy dolgozik, még szerethet horgászni szabadidejében, ez jó esetben nem fog a munka rovására válni. Mivel a dolgozó nők önállóbbak, életrevalóbbak és szerintem jóval kevésbé hipergámok mint a nem dolgozók, ezért egy ilyen nő főnyeremény egy férfinak (persze lehet hogy elfogult vagyok a párom miatt:) )

Alter Ego
Szerkesztő

Úgy hiszem csak látszólagos az önellentmondás:

Szerintem az anyai teendők úgy 3-6 évre olyan szinten lekötik a nőket, hogy lényegesen kevesebb időt képesek karrier építésre, szakmai felkészülésre és az esetleg párhuzamosan végzett munkájukra fordítani, mint gyermektelen versenytársaik. Tehát ilyenkor a klasszikus értelemben vett karrier építés (mondjuk vezetői pozíciók megpályázása) viszonylag reménytelen vállalkozásnak bizonyulhat. De egészséges mentalitás esetén mindezért bőséges kárpótlást jelenthet(né)nek az anyai örömök, hiszen nyilván nem ok nélkül élveztek prioritást ezek a nő családalapítási döntésében. Ebből kifolyólag szerintem később nem igazán illendő panaszkodniuk, hogy milyen jelentős munkavállalói hátrányt szenvedtek el miközben boldogan babáztak otthon.

Bár könnyen megeshet, hogy a középvezetői, vezetői pozíció nem lesz megcélozható a gyesről (vagy a család pénzügyi forrásaiból még meg is hosszabbított gyermeknevelési szabadságról) a munka világába visszatérve, de szerintem nem zárulnak be olyan mértékben az elhelyezkedés lehetőségei, nem vállnak a munkaadók olyan mértékben elutasítóvá, mint ahogyan a feminista sirámokban oly sűrűn hallhatjuk.

Amikor azt írtam, hogy a modern nő (anya) önállósága és önellátása csak délibáb, akkor azoknak az anyáknak az esete forgott a fejemben, akiket a butácska feminista hangok “szupernőként” mutatnak be, mivel “munka mellett egyedül nevelik két gyermeküket, talán nincs is szükség a férfiakra”, miközben arról nagyvonalúan megfeledkeznek, hogy csak a társadalom aktív gondoskodása (családi pótlék, egyéb családtámogatások) és az elvált apa által fizetett gyermektartásból képesek ilyen “bravúrt” végrehajtani. Mindeközben úgy érzem, hogy mintegy divatjelenséggé vált, hogy a nők (visszaélve a társadalmi támogatással) fokozottan kompromisszum képtelenné váltak, egyre futurisztikusabb elvárásokat támasztanak partnerükkel szemben, felelőtlenül felrúgják házasságaikat, gátlástalanul teret engednek hipergámiájuknak… (Azt hiszem igazat kell adnunk Dean-nek, hogy mindezekért valószínűleg leginkább a régi családi modell felbomlása tehető felelőssé, de talán léteznie kell ennek feloldására valamilyen más megoldásnak is a társadalmi visszarendeződés helyett.)

Egyébként alapjaiban nem akartam megkérdőjelezni a nők öneltartási képességét és bizonyos életszakaszaikban nem ellenzem sem a munkavállalásukat, sem a karrier terveiket. Csak éppen mindent a maga idején és persze nemes elfogadással tudomásul véve az Isten vagy a biológia által elrendelt szereposztást.

Remélem többé kevésbé sikerült feloldanom az önellentmondásaimat, amik olykor azért létezhetnek. :)

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

“Tehát ilyenkor a klasszikus értelemben vett karrier építés (mondjuk vezetői pozíciók megpályázása) viszonylag reménytelen vállalkozásnak bizonyulhat.”

Ez mondjuk így igaz. De mit gondolsz, kb a dolgozó nők hány %-a az, aki kizárólag arra törekszik, hogy vezetői pozíciókra törjön? Elárulom kimondottan kevés < 20%-uk. Ezért van az, hogy a vezetői pozíciókban viszonylag kevés nő ül, nem pedig azért, amit a femcsik szajkóznak hogy a gonosz férfiak cinkosul kikuglizzák maguk közül a “gyenge” nőket. A nők többsége egyszerűen valami kultúrált normális munkahelyen jól elvan, és nem is vágyik arra, hogy ő legyen ott a fővezér ami komoly elhivatottságot, áldozatokat jó szervező- és irányítókészséget  komplex feladatmegoldóképességet igényel. Tehát ilyen kevés van. Aki pedig ilyen, az járathatja a gyerekét bölcsődébe, fogadhat bébiszittert (általában vezetői fizetésből megy) vagy dönthet úgy, hogy neki nem kell gyerek (nem kötelező mindenkinek szülni) mert a karrierje a fontosabb. Tehát nincs itt semmi gond, minden olajozottan működik csak megy a politikai hisztériakeltés.

Egy nő egyébként is tök önállóan el tudja dönteni, hogy mit szeretne, milyen céljai vannak az életben. Ezzel szemben ma mi van? Két oldalról sulykolják beléjük az ellentétes hülyeséget: Egyik oldalt állambácsi gazsolázik: Szüljetek, szaporodjatok ez a dolgotok mert fogy a Magyar, kaptok adókedvezményeket a gyerekért, ha többet szültök akár 100 rugót is, ha meg nincs pénzetek családalapításra sebaj, mert ott a jó kis GYES, a CSP, meg majd kiverjük az apából a gyerektartást ne féljetek. Másik oldalt meg a femcsik pattognak: Férjtől elválni! karrierépítés start! törjétek át az üvegplafont, kerüljetek vezető pozícióba, mert ha nem akkor jön a családonbelülierőszak, gonoszpatriarcháliselnyomás és egy szép napon arra ébredtek, hogy a férjecskétek hímsoviniszta lett és elvágja a torkotokat a konyhakéssel.

Szegény nő meg csak kapkodja jobbra-balra a fejét hogy mi legyen, mert mindenki jobban tudja hogy neki mi lenne a jó mint ő maga. Ezért ez úgy ahogy van sz@r. Az lenne a jó ha mindkét oldal takarékra tenné magát, az állam kivonulna végre a hálószobából ahelyett, hogy egyre inkább beteszi oda a lábát, a femcsik meg nem úgy akarnák kiharcolni a nők függetlenségét hogy közben eldöntik helyettük, mi lesz a jó nekik.

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

@Deansdale:

“Ami “igaz és jogos”, az például az, hogy fogy a magyar, és jó lenne ha több magyar gyerek születne.”

Ezt a témát eddig csak érintőlegesen tárgyaltuk most kifejtem. Az, hogy egy adott populáción belül a népesség nő vagy csökken, egy természetes egyensúlyi folyamat. Amikor az életszínvonal elérhető jólét nő, akkor a szaporodási kedv is nő, amikor csökken, tehát veszélybe kerül a megélhetés akkor csökken. Ua. mint az állatvilágban csak ott a tényleges táplálékmennyiség szabályoz. Tehát ebbe az egyensúlyba mesterségesen, ideológiai alapon belepiszkálni értelmetlen és káros.

“Ez speciel nem biztos hogy így van, tekintve, hogy a bolygón mindehol máshol nagyobb a gyermekvállalási kedv mint a jóléti társadalmakban.”

Itt is fordítva ülsz a lovon. Azokban az országokban ahol meredeken nő a népesség (afrikai országok arabok),  ha nem tűnt volna fel állandó a nyomor éhezés, mindennaposak az erőszakos bűncselekmények, belső lázadások, illetve a szomszédokkal való háború. Attól hogy több ember van, nem nő a helyben megtermelt ill felhasználható javak mennyisége, tehát mivel egyre több emberre egyre kevesebb jut, egyre kevesebb ember érezheti úgy, hogy “emberi” körülmények között élhet romlik az életszínvonal. Ez szerinted jó dolog? Tényleg az a minta, hogy itt is ez legyen??

De tovább megyek. Vegyük az Európai országokat (hogy ne mondhassuk azt hogy ezek más kultúra de mi bezzeg). Az elmúlt évszázadokban folyamatosan nőtt a népesség. A háborúk, belviszályok állandóak voltak, nagy volt a nyomor. Az elmúlt kb 60 évben viszont a népesség stagnált. Ennek eredményeképp nőtt a jólét, nincsenek háborúk belviszályok, gyakorlatilag nincs éhezés, csökkent a halandóság. Szerinted melyik a jobb?

A társadalom jólétének foka nem az állampolgárok mennyiségén hanem azok minőségén áll. Ha mesterségesen támogatjuk a szülést, akkor pont azok fognak szaporodni, akiknek nem kéne, mert nem nagyon tudják megállni a helyüket az életben másként, azok akik meg megélnek a kedvezmények nélkül is azokat nem igazán ösztönzi. Tehát kvázi kontraszelektív módon befolyásoljuk a születendő gyermekek minőségét. Ennek persze hosszú távon meglesz a böjtje, mivel romlani fog (és romlik is) a társadalmon belül az eltartó/eltartott arány.

Ajánlom figyelmedbe:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Thomas_Malthus

Az attól való “félelem” meg, hogy majd kihalunk,mert minden nő előbb utóbb karriercentrikus feminácivá lesz, akiknek csak a vezető pozíciók megpályázásán jár az esze és véletlenül se akar majd senki szülni kb olyan szintű alaptalan szélsőséges propaganda, mint a feministáéknál a CSBE általánossá válásától való “rettegés”.

Pash Cutter
Olvasó

“Ha az olvasó Malthusra emlékeztetne, akinek „Essay on Population”-ja 1798-ban jelent meg, akkor én arra emlékeztetem, hogy ez az írás első formájában nem más, mint iskolásan felületes és paposan fellengzős plágium.”

(Karl Marx)

“a lakosság gyér… persze, a Malthus-elmélet: a túlnépesedés a fő oka a társadalom bajainak.”

(Karl Marx)

Malthus a proletariátusnak születésszabályozást kínált a vadkapitalizmus nyomában járó nyomor gyógyszereként. Jó kis elavult neoliberális téziseket visszabüfögő vitapartnert találtatok Pifftike személyében! :)))

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

@ Deansdale:

“Amíg a föld teljes népessége elférne egy akkora moziban (fejenként 1 négyzetméter), ami kisebb mint egy magyar megye, addig engem a túlnépesedés nem nagyon foglalkoztat.”

Efelől mondjuk kétségeim vannak, de mindenesetre abban a “megyében” lakjál te :)))

“Egyébként a hozzáértők egy része arról beszél, hogy a népességnövekedés nem végtelen, és minden józan számítás szerint “magától” beáll majd egy szintre a nem túl távoli jövőben.”

A kérdés csak az, HOGYAN? Úgy hogy megmaradhatunk a civilizált környezetben, vagy pedig az éhezésnek és a környezetszennyezés okozta járványoknak kell “jobb belátásra” bírnia bennünket…

“Másfelől közelítve viszont igenis szaporodjon a magyar”

De a munkanélküliséget meg úgy “csökkentenéd”, hogy kivonnád a nőket a munkaerőpiacról. Az miért nem jó, ha kevesebb ember van, ahol mindenkinek jut munka, és mivel a javakat a dolgozók termelik meg, nem a munkanélküliek (háztartásbeli stb), így jobban élhetnénk, mivel az általunk megtermelt javakból több maradna meg nekünk, mint a mai rossz eltartó/eltartott arány (3.5M/10M) mellett.

“miközben a muzulmán családokban tucatokban mérik a gyerekek számát.”

Itt figyel be Malthus: ahol nincs fogamzásgátlás, abortusz, családtervezés (utóbbi 2-t te is ellenezted) ott a népesség meredeken nő a “fölöslegben” születő gyermekek miatt, és ezért növekvő szegénység, nyomor, háborúk vannak.

Ne mondd, hogy ez jobb mint a “gonoszfeminista” európai rendszer. Kivéve persze, ha szeretnél géppityuval a válladon flangálva vadászni a szomszédaidra az utcán :)))