A tegnapi cikkben Alter kellően kivesézte a Hymowitz által leírt jelenség társadalmi oldalát – én most a randizás felől közelítem meg a kérdést. Mert amellett, hogy a férfiaknak egyre több nagyon jó társadalmi/törvényi okuk van arra, hogy halogassák a családalapítást, a háttérben személyesebb tényezők is meghúzódnak.
Nem volt nagy teljesítmény Hymowitz részéről a probléma észrevétele, hiszen nők növekvő tömegei elégedetlenkednek egyre hangosabban a külföldi médiákban. Hazánkban ennek szinte egyedüli képviselője Soma, de tőlünk nyugatabbra az ő (egyébként meglehetősen egyedi) hangjánál ezerszer nagyobb az orkán. Szóval Hymowitz azt vette észre, hogy egyre több sikeres, ambíciózus, és (a saját megítélése szerint) vonzó harmincas nő panaszkodik, hogy nem talál magának férjet. Még mielőtt bármerre is továbblépnénk, talán gondoljuk át az alapproblémát még egyszer: arról van szó, hogy egyre több a vénlány, aki a kutyának sem kell. Ez így legfeljebb részben, vagy áttételesen társadalmi probléma; az elsődleges hiba az emberi kapcsolatokban van – azok alakultak át úgy, hogy most okot adnak a nők sírására.
Nem kell nagy zseninek lenni ahhoz, hogy a probléma emberi oldalát megértsük: manapság a nőknek fogalma sincs, hogy mi kell egy férfinak. Vagy ha igen, akkor nem érdekli őket, nem foglalkoznak vele. Ha egy nőt senki nem akar elvenni feleségül, azzal a nővel komoly probléma lehet, mert egyébként a férfiak szinte bármire hajlandóak, hogy a szingliség (rájuk nézve) kényszerű cölibátusából kiszabaduljanak. Köszönhetjük a változásokat a feminizmusnak, ami a nők több egymás utáni generációját agymosta nagy hatásfokkal. Ahogy a nők egyre férfiasabbak lettek, nem értették meg, hogy a férfiak magánéleti szempontból ívben tesznek a politikai mozgalmakra, és életük párjául továbbra is egy olyan nőt szeretnének, akivel jó együtt élni. Ezt a jó együttélést tette lehetetlenné a feminizmus azzal, hogy kinevelte a nőkből a nőiséget, és a helyére agressziót, arroganciát, kivagyiságot gyömöszölt.
Most egy kis kitérőt kell tennem a pszichológia területére, mielőtt tovább haladhatnék. A szakemberek régóta ismerik azt a jelenséget, hogy az emberek bármit képesek maguknak, maguk előtt kimagyarázni, ha ahhoz érdekük fűződik. Majd’ mindenki hajlamos arra, hogy bonyolult magyarázatokat gyártson arra, hogy ő miért nem hibás, hogy miért neki van igaza, hogy az ő döntései miért megkérdőjelezhetetlenek és korrektek. A probléma ezzel persze az, hogy a legtöbb ember sok esetben igenis hibás, téved és hazudik – vagyis ezek a magyarázatai önbecsapás jellegűek. Erre a műkedvelő körökben azt a kifejezést használják, hogy az emberek fejében a mókuskerékben szalad a “racionalizáló hörcsög”, de ez ide egy kicsit száraz – és talán érthetőbb is, ha a továbbiakban az önbecsapás hörcsöge kifejezést használom :)
A titok, hogy ez a hörcsög a nőkben sokkal fejlettebb és erősebb. Míg egy férfi talán hajlamos az önvizsgálatra, az őszinte magába tekintésre, addig a legtöbb nő erre képtelen. Számukra evidens, hogy ők soha semmiben nem lehetnek hibásak és nekik mindig mindenben igazuk van. Csak egy gondolatot idéznék a tegnap elhangzottakból:
“Mert mit is mond [Hymowitz]? Hogy a férfiak “elromlottak”, már nem felelnek meg a nők által támasztott követelményeknek, ezáltal a férfiak a hibásak a nők problémáiért, a férfiak nem találják a megfelelő válaszokat a nők problémáira, és ezért a férfiakat kényszeríteni kellene, hogy a nők elvárásainak megfelelően éljenek, viselkedjenek.”
Ennél jobb példa nem kell arra, ahogy egy nő fejében az önbecsapó hörcsög halálra hajszolja magát. Hymowitz meglát egy problémát, és addig csűri, addig csavarja, amíg valahogy rá nem tudja erőszakolni a kényszerzubbonyt, miszerint minden a férfiak hibája, hiszen ő – meg általában a nők – hibátlanok, tökéletesek.
És itt jutottunk el a lényeghez: született már Hymowitz kérdésére számtalan jó, racionális és hasznos válasz – épp csak ezek a válaszok képtelenek arra, hogy behatoljanak a nők 90%-ának a fejébe. Mintha egy pajzs lenne az arcuk előtt: odáig eljut az információ, de onnan visszapattan. Mert hát a válasz majd’ minden esetben az, hogy a nők vastagon sárosak, és nem csak társadalmi szinten, a feminizmus által, hanem egyénileg is, mint randizók a randipiacon.
Az egyik legkorrektebb, és egyben legviccesebb válasz Mentu Professzoré a Férfiegyetemről (egy blogról van szó, semmi hivatalos). Ő nem röstellte nyíltan és őszintén elárulni a nőknek, hogy mit tegyenek, ha férjet akarnak keríteni maguknak. Az írását nem fordítom le egy az egyben, inkább a lényegét öntöm magyar formába:
…
A nők nem értik azt az alapvető tényt, hogy ha azt akarják, hogy a pasijuk feltegye a nagy kérdést, ahhoz nekik maguknak kell egy olyan csomaggá válni, amit a férfi “meg akar venni”, vele akar majd élni. Vagyis a házasságra a másikat nem morgolódással, kényszerrel, ultimátumokkal kell rávenni, hanem azzal, hogy azt nyújtjuk neki, amire magától mond igent.
Sajnos a feminista agymosás hatására a nőktől teljesen idegenné vált a koncepció, hogy ha el akarnak adni valamit, azt vonzóvá kell tenniük a vevő számára; hogy olyasvalamit akarjanak eladni a vevőnek, amit az akar. A “modern nő” egyfolytában olyasmit akar eladni a férfinak, amivel az már eleve rendelkezik, és nem értékeli nagyra. A modern nő azzal áll a pasi elé, hogy:
– Önálló vagyok, ambíciózus és sikeres; van diplomám, munkám, egzisztenciám.
Erre a férfi válasza:
– Én is; nekem is. Valami egyéb?
A modern nő jeget akar eladni az eszkimóknak.
Egy férfi olyan társat keres, akiben azok a pozitív tulajdonságok vannak meg, amik őbelőle hiányoznak: nőiesség, gyengédség, anyai természet, fészekrakó ösztön, stb. A férfi ezeket nem látja “gyengeségnek”, mint azt a nők manapság képzelik a feminista agymosás hatására. Sőt, ezeket a férfi igen nagyra értékeli. Ezek hiányában a nőnek egyetlen értéke marad: a puncija. Így aztán kár azon csodálkozni, ha a modern nőknek az “igazi férfiak” csak ezt az egy értékes tulajdonságát látják meg és veszik igénybe. Amikor egy férfi családot szeretne alapítani, akkor nem egy igazgatót, menedzsert, írót, politikust vagy kutatót, és főleg nem főnököt, hajcsárt vagy versenytársat keres, hanem feleséget. Lehetsz te hiperszuper üzletasszony, de el tudod-e látni azt a házastársi feladatkört, amire te magad jelentkezel? Ne válaszolj, mert ezt nem te döntöd el, hanem az aki majd felvesz erre a pozícióra (vagy nem).
A tanácsok ezek után szinte maguktól értetődnek: 1. Ha férjet akarsz, tudd meg mi kell a férfiaknak és azt add nekik. 2. Olyan tulajdonságaidat “reklámozd”, amik benne nincsenek meg, de valószínűleg értékelni fogja őket. 3. Légy megbízható, vagyis jó ha nincs olyan híred a környéken, mint a legutolsó ribancnak. Ha végigment rajtad néhány focicsapat, a férjjelölt talán elgondolkodik, hogy ez a jövőben is megeshet, és ahhoz lenne pár keresetlen szava. 4. Légy olyan partner, akivel együtt lehet élni. Ha folyton embertársaid agyára mész, nyaggatod őket, nem hagysz nekik se teret, se levegőt, akkor ne csodálkozz, ha a kiutat keresik a nászutas lakosztály helyett. 5. Házassági szerződés. Mármint a vagyonelosztási fajta, esetleges válás tekintetében. Nem, ez nem akadályozza a boldog házasélet kibontakozását, ahogyan az utazási biztosítás sem akadályozza hogy élvezd a tengerparti nyaralást. És ha tényleg önálló és független vagy, akkor bizonyítsd ezt azzal, hogy aláírod a papírt, miszerint nem tartasz igényt az ő tulajdonára, ha meguntad a társaságát.
…
Hymowitz és társnői ezt képtelenek megérteni. Nekünk férfiaknak talán hihetetlen is, hogy mennyire ellenállnak ezeknek az egyszerű tényeknek. Az önbecsapó hörcsög öngyilkos rohanására a legjobb példa egy másik hasonló (ámbár ezerszer visszafogottabb és kenetteljesebb) cikk alatt található, a komment szekcióban: tucatszám özönlenek a nők, hogy beírják a véleményüket, miszerint ez mind hülyeség, mert ők igenis úgy tökéletesek ahogy vannak, őket úgy kell elfogadni, csak a szemét pasik ezt nem értik meg. Minden a rohadt macsók hibája! “A férfiak félnek az erős nőktől” – szajkózzák a kopott feminista lózungot, és egyszerűen nincs meg a kellő agyi kapacitásuk a valóság felismerésére. Egy “erős nő” egy férfi szemében olyan, mint egy másik férfi: tele van férfi értékekkel, viszont nincs benne semmi nőies. És a férfi nem férjet keres maga mellé, hanem feleséget…
Érdekes, hogy feminista oldalról vhogy mindig a férfiak a hibásak. Eddig azért voltak a hibásak, mert “elnyomták” a partnerüket, ma már azért , mert az “elnyomás” megszűntével a férfiak motiválatlanná és válogatóssá váltak. A nők elérték, hogy férfias dolgokat csinálnak, magas a státuszuk, és nem kellenek a kutyának se. Erre pedig az a magyarázatuk, hogy a férfiak válogatósak, ők túl okosak, stb., de a lényeg, hogy a férfiak a hibásak. Az eszükbe sem jut, hogy az ő hipergámiájuknak köszönhető legnagyobb mértékben.
A helyzet amúgy az, hogy hiába szajkózzák, hogy a férfiaknak kellene megváltozni (eleve képtelenség, ez ösztönös dolog), előbb vagy utóbb szerintem rá fognak jönni, hogy ezzel hiába próbálkoznak, egy tapodtat sem fognak előre haladni, ezek a nők pedig szépen magukra maradnak. Aki pedig képes felfogni, hogy mi a probléma valós oka, azok egészen egyszerűen (sokkal egyszerűbben, mint ahogy kiharcolta magának a magas státuszt) megtalálhatja a boldogságot.
Nagyon jó cikk, de azt hiszem, egy lényeges ponton félreérthető. B terv, hogy ez csak az én meglátásom. :)
Szóval én pl. kimondottan kedvelem az erős lelkületű, intelligens, talpraesett nőket, akikre egyenrangú félként lehet tekinteni. Akikre rá lehet bízni dolgokat, és nem kell helyettük gondolkozni, helyettük döntéseket hozni (mert ők maguk képtelenek erre).
A lényeg szerintem az lenne, egészen addig nem baj, hogy ilyen adottságokkal bír egy nő, amíg ezt nem a hagyományos női szerepvállalás helyett fejleszti ki magában. Mert ha egy mai, modern nő okos, képzett, önálló, de emellett képtelen háztartást vezetni, főzni nem tud, kisebbfajta szociopata és az érzelmi intelligenciája férfias irányokba konvergál, akkor egészséges férfi oldalról nézve párválasztási szempontból az összes pozitív vonása egy nagy rakás nullát ér. Az ilyen nő afféle “lelki eunuch” (hogy egy kellően képzavaros patriarchális elnyomást is idehozzak).
Ha ellenben a nő nő marad, és mellette jut ideje, energiája arra, hogy megvalósítsa önmagát, akkor azt szerintem egy kellően ambíciózus férfinak úgy hívják, hogy főnyeremény.
Nyilván nem baj, ha egy nő intelligens vagy képes önállóságra. Nem is erről van szó. Az csak egy másik idióta lózung, hogy a férfiak direkt keresnék a náluk butább nőket.
E tekintetben az a gáz, hogy sok nő (hála a feminizmusnak) összekeveri az intelligenciát a kötekedésre való hajlammal. A “modern nő” azt hiszi, hogy egyfolytában bizonyítania kell, hogy nem hülyébb a pasiknál, és ennek a formája az állandó kötözködés. Az meg úgy kell az embereknek, mint púp a hátukra.
Attól, hogy egy nő okos, még lehet nőies – és attól, hogy nőies, még lehet okos. A két tulajdonság nem zárja ki egymást.
Mint nő kedvelem a talpraesett, erős lelkületű, intelligens férfiakat egyenrangú félként ….Egyenrangú abban, hogy elfogadják a társadalmi változásokat és ők is munka után részt vesznek a háztartásban….
Részt vesznek hidd el, annyira “elfogadják a társadalmi változásokat”.
Csak éppen a saját háztartásukban, nem egy emanciéban. Amikor érzik hogy szükséges, nem pedig az önjelölt még egyenrangúbb parancsára.
Amúgy ha valami talibán- féleség hatalomra kerülne (tőlünk nyugatabbra már van rá esély) akkor te is kellő alázattal “elfogadnád a társadalmi változásokat”?
Rendben. Akkor lehet szépen megtanulni a szerszámgépek használatát, a kerékcserét az autón, kivenni a részed a bútormozgatásból, egyenlően…stb…stb. És most kéretik nem rávágni, hogy “de hát én ezt mind tudom/csinálom”, mert én meg rávágom, hogy hazudsz.
Egy igazán intelligens nő felismerné, hogy a társadalmi változások többnyire rosszak. Amúgymeg.
“és ők is munka után részt vesznek a háztartásban”
A sokkal keményebb és rosszabb körülmények között végzett munka után. értem. Egyenrangúság… meg csapatmunka… A két legnagyobb hazugság…
Ez így igaz az utolsó szóig. Mindig nagyon idegesít, mikor ezek az önző tyúkok vég nélkül sorolják, hogy ilyen legyen a pasi, olyan legyen a pasi, meg amolyan legyen a pasi, és akkor majd kegyeskednek leereszkedni hozzá, de arról egy szót sem szólnak, hogy ők mit nyújtanának annak a “pasinak”, mert ők ugyan nem stoppolnak zoknit. Nem tudom miből gondolják ezek a nők, hogy a harmincas sikeres férfiak majd közülük, az elvárásmániás, és kissé már leharcolt harmincas nők közül válogatnak majd, mikor huszonéves lányok hevernek a lábaik előtt.
Én csak azokat a nőket sajnálom, akik véletlenül kerültek be a húsdarálóba. Ismerek olyan 30-as nőket, akiknek nincs más vágyuk, mint belevetni magukat a családi örömökbe, de nem találták meg az igazit, és addig elfoglalták magukat, és mivel okosak, el is értek sikereket a munkájukban, és most egy férfinak az a benyomása róluk, hogy szépek, okosak sikeresek, biztos feministák, pedig nem is, viszont nem is nagyon próbálkozik náluk senki, pedig ők lennének az elsők, akik két lábbal rúgnák fel a sikereiket a család kedvéért. Mondjuk az érdekes, hogy az ilyen nőismerőseim nem menedzserasszonyok, vagy felsővezetők, hanem szinte kivétel nélkül gyerekekkel foglalkoznak.
“szépek, okosak sikeresek, biztos feministák,”
Mert igen, azok.
És annál taszítóbbak is a férfiaknak magától èrthetődően, minél feministábbak.
Nagyon szívemből írtál, olyan gondolatokat, melyeket nagyon ki akartam már adni magamból, de nem voltam képes így megfogalmazni. A cikked címe viszont szerintem lehetne pontosabb is. Hol vannak az igazi nők, vagy Válasz a hol vannak az igazi férfiak kérdésre. Nekem még nagyon tetszene, ha Deanhoz hasonlóan jeleznéd, ha egy link nem magyar nyelvű. Pár fölösleges kattintással kevesebb lenne az életemben. :)
Most jutott eszembe egy rendezvény, amelyről akkor írtam egy rövidke beszámolót. Ezt itt is közzétenném – igaz, 2 évvel ezelőtti, de azt hiszem, ez nem avul el. S hogy miért épp ehhez a cikkhez fűzöm és nem egy nőnapihoz? Mert ennek a beszámolónak igazi nők a főszereplői.
“beszámoló a 2010. március 19-i “Március a nőké” c. rendezvényről:
elmentem és nagyon jól éreztem magam. úgy láttam, nemcsak én. :o)
ez az este azért jött létre – nem először -, mert egész márciust a nők kapták.
ne csak egy nap legyen, amelyen a nőket ünneplik.
egy kedves, szerintem korrekt köszöntőt mondott dr. Herczog László.
számomra e köszöntő lényeg volt az a néhány mondat, amely elhangzott benne: manapság a nők választhatnak a “hagyományos női szerep” és a “karrirépítő nő” szerepe kül. s azt is megtehetik, hogy mindkettőt választják. valahogy így mondta: ha egy nő a családjának szeretne élni háziasszonyként, akkor szeressük benne ezt. ha egy nő karriert akar építeni, sikeres akar lenni, szeressük benne ezt a nőt. és ha mindkettőt szeretné csinálni, akkor szeressük ezt benne.
a fellépő művészek arról is beszéltek, mit jelent számukra a nőiség. és arról is, mik a céljaik, s hogyan érik el azokat.
Daniela egy ambiciózus, erős, önálló, sikeres fiatal nő, aki egyéb sikerei mellett családi sikereket is szeretne elérni.
Soma lenyűgöző élet- és emberszeretete magáért beszélt. halgassátok meg a “Van a van” c. dalt. Van a van.mp3;
arról szól, hogy ha nem tudjuk megbocsájtani magunknak és másnak a múltat, ha elszenvedett sérelmeinket dédelgetjük, ha keserűségeinket dédelgetjük, akkor nincs van. és nincs lesz sem.
“Romano Glaszo”-ék egy fantasztikus együttes. most négy kislány, egy kisfiú, egy amerikai fiú – aki a református egyház szervezésében hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik Magyarorzágon -, és az apuka zenéltek, énekeltek.
náluk az édesanya – aki nem zenél, nem éneke, nem táncol – arról beszélt nekünk, mennyire büszke a családjára (férjére, kislányára és kisfiára, akik énekelnek, zenélnek, táncolnak) és az együttes többi tagjára. büszke a sikereikre, maradéktalanul osztozik örömeikben, a nehézségekben és a nehézségek leküzdésében. boldog, hogy hozzásegítheti a családot mindehhez. náluk ő teremti meg a támogató hátteret a férjének és a gyerekeinek a munkához.
később a fogadáson is beszélgettem vele. ragyogó arccal, csillogó szemmel, mosolyogva mesélte el egy napjukat. határozottan állítom, hogy ő nem érzi elnyomva, kényszerítve, “megerőszakolva” magát. ő így érzi jól magát.
aztán jött a Karaván Família. úgy vettem észre, hogy itt az asszony – egy élénk, határozott, kedves nő – nagyonis ügyesen irányítja az életüket – a férjével egyetértésben. beszélt arról, hogy nekik mennyire fontos, hogy együtt csináljanak mindent. együtt írják a dalaikat is. hol az egyik irányít, hol a másik.
a szervező, Bódis Kriszta sem tűnt nekem egy szerencsétlen, elnyomott nőnek, aki csak azért szervezte volna ezt az estet, hogy a nők elnyomottságát mutassa be, hanem inkább az látszott, hogy ő tudja, hogy a nők mire képesek.
“Mindazok a készségek és szerepek, amit “női szocializációként” szokás emlegetni, ma már egyre inkább, mint társadalmi aktivitások jelennek meg, ezzel a köz javát szolgálva kilépnek a magánélet/háztartás szűk keretei közül. A nők társadalmi, szociális szerepvállalása és a közéletben vagy az alkotásban való részvétele meglehetősen színes, egymással sokszor összekapcsolódó, speciális képet mutat. Ezt bizonyítják a meghívottak egyesél és együttesen is.”
örültem volna, ha találkoztam volna valamelyikőtökkel ezen az estén. :o)
tudtunk volna beszélgetni a tapasztalatokról.”
A szívemből szóltál :)
Nagyon érdekes cikk volt, jól megfogalmazva (szerintem). Még nem olvastam a harmincas szingli nőkről ebből a szemszögből.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Ezzel a gondolatmenettel csak egyetérteni lehet! :)
Amikor nagykorúak lettek – Hanna tizenkilenc éves, Lázár most húsz éves múlt – úgy döntöttem, mindent tudhatnak rólam, hiszen belőlem lettek. Odaadtam nekik a naplómat, hogy olvassák el, egészen addig, amíg az apjukkal megismerkedtem.
Ők most vannak abban a korban, amikor sokat buliznak, és amikor ezt szóvá tettem, Hanna így vágott vissza: “Anyám, ezt te mondod nekünk, aki hajdan az év 365 napjából 360-at buliztál végig, és a maradék ötöt csak azért nem, mert annyira másnapos voltál, hogy nem tudtál felkelni?” – meséli a hot! magazinnak Soma Mamagésa.
Nekem mindigis nagyon szimpatikus volt, ezzel az új információval még inkább. Igazi szerepmodell, kész szerencse hogy életvezetési tanácsokat osztogat.
Nem ismétlem meg a fent leírtakat, ettől megkímélném önöket, de egy megjegyzés engedtessék meg nekem.
Tisztelettel kérném a Szerzőt és férfitársaimat is, ne használjuk a “pasi” kifejezést, mert ez egy derogáló, lenéző kifejezés, amely a férfit valamiféle segédeszköznek vagy gigolonak nézi, egy sajnálatosan nélkülözhetetlen megtermékenyítési segéderőnek. Van erre több szép magyar szavunk, erre a tartalomra. Pl. férfi, fiú, ember, vagy családapa.
A “pasi” rokona a “bige”, a “csaj”, “csajszi”, “liba” szavaknak és társaiknak, amelyek ellen – joggal – annyira tiltakoznak hölgy ismerőseink.
Ha tiszteltről beszélünk és azt várnánk el az egyértelműen orvosi eset feministáktól, először is ragaszkodjunk a becsületes megnevezésünkhöz, és ne fogadjunk el mindenféle magyartalan nyelvi nyegleséget. Mert a küzdelem a szavak szintjén (és észrevétlenül bár, de itt, itt is, elsődlegesen itt) folyik a harc a normalitásért!
Köszönöm, hogy meghallgattak!
Kedves Uraim!
Íme egy nő véleménye erről a cikkről:
Mélységesen fel vagyok háborodva! Önbecsapó hörcsög? Ami áadásul fejlettebb a nőkben?? Akkor íme néhány link:
“8 éve eljegyeztük egymást, mosok-főzök-takarítok, de nem akar esküvőt”: http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-kerdesek__120598-miert-nem-akart-eddig-meg-elvenni
“4 éve együtt vagyunk és nálam lakik, de nem akar elvenni”: http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__eskuvo__1613125-miert-nem-akar-hazasodni
52 hónapja együtt vagyunk, de nem kéri meg a kezem”: http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__eljegyzes__1157511-megkeri-valamikor-is-a-kezemet__oldal-1
“Már több, mint 5 éve együtt járunk, miért nem kéri meg a kezem?”: http://www.hoxa.hu/?p1=forum_tema&p2=75491&p4=2
Ezek a nők több éve vannak együtt a pasijukkal. De ezek szerint nem adtak meg mindent, amit egy férfi megkíván, ugye? Akkor megmondaná valaki, hogy ha a pasiknak “annyira rossz” brühüm-brühüm, szegénykéim, akkor miért maradnak ilyen sokáig egy kapcsolatban? Tudják, hogy ezek a nők reménykednek a boldog és közös jövőben! Nagyon is jól tudják, nem hülyék! Szóval???
“Egy férfi olyan társat keres, ami belőle hiányzik” – Tesséékk?! Nem értem, hogy egy olyan férfi, akiben nincs meg a család iránti szeretet, a gyengédség, az miért nem magában kezdi keresni ezeket, ha?? Miért másban, ezzel reményt keltve egy nőben??
“El tudod látni a háztartási feladatkört, amire jelentkezel” – Ez mi, könyörgöm?! A nő nem egy állásinterjúra jelentkezik egy pasinál, hogy betöltse álmai munkáját, ahol non-stop dolgozhat a pasi után is ingyé!!! Hanem kölcsönös szeretetet és tiszteletet vár tőle a szép szavak után!!! Kooperáció-mond valamit ez a szó?! Nem az állandó rendrakásról szól az élet, hanem, hogy közösen megtartjuk a rendet magunk után folyamatosan elpakolva, és nem a másiktól várjuk el, hogy körbe ugráljon!!!
Kedves cikkíró kisfiam, mond csak, hány éves vagy? Nem, nem az általad leélt évek számára vagyok kíváncsi, hanem az emocionális korodra!
A lényeg: azok a pasik, akik ezzel a szösszenettel egyetértenek, nem képesek belátni, hogy a nők, igenis azért változtak, azért emancipáltak, mert már tarthatatlan volt az azt megelőző állapot! Mikor lett az állatból asszony, és hasonló gondolkodásúak, nézzetek már magatokba! Jobban hisztiztek, mint egy gyerek! Ti hogyan kezeltétek a nőket annak idején, ha? Csak nem úgy, mint egy megtermékenyítésre alkalmas lény, ami másra nem is jó, csak arra, hogy gyereket szüljön, igaz??? Nevetséges! És ezt az állapotot akarjátok visszaállítani, ugye? :) Mert milyen jó, ha egy valaki egész nap otthon vár, és lesi minden kívánságomat, mert másra nem jó, ugye? És mi lett a vége? A legtöbb háborút férfiak kezdeményezték! Mert nektek akkora birtoklási vágyatok van, amekkora már nem fér bele az egótokba! És mit hozott magával a sok háborúzás? Sok sok halottat, járványt, szenvedést, éhínséget, folytassam? Jelölgetitek a territóriumotokat, asszonyt akartok “tartani”, stb… Meg lehet nézni, hogy mire vezetett ez az egész, na!
Talán a hisztizés helyett, lehet, hogy tartani kéne a lépést a fejlődéssel, a nőkkel. Ugyanis lehet, hogy dacból nem veszitek feleségül a barátnőtöket, mert karierrista, nem tud főzni stb, stb, de ti mivel is tudtok többet? Mert mi egykoron tudtunk háztartást vezetni, mi már bizonyítottunk, de nektek nem volt elég :) Akkor tiétek a staféta! Bizonyítsátok be, hogy jobbak vagytok, és ÚGY ne nősüljetek! Hajrá!
“Ezek a nők több éve vannak együtt a pasijukkal. De ezek szerint nem adtak meg mindent, amit egy férfi megkíván, ugye?”
Szemmel láthatóan jól elvannak élettársi kapcsolatban is. Mellesleg 2:1 az aránya, hogy válással végződik, amiben szintén 2:1 az arány, hogy a nő kezdeményezi – a válás pedig a gyakorlatban a férfi szabad lerablását jelenti. Persze emellett ezer ok miatt nem akarhatnak nősülni, viszont jellemzően a nők erőltetik, mert (egyedül) nekik éri meg anyagilag.
“Tesséékk?! Nem értem, hogy egy olyan férfi, akiben nincs meg a család iránti szeretet, a gyengédség, az miért nem magában kezdi keresni ezeket, ha?? Miért másban, ezzel reményt keltve egy nőben??”
Aki nem akar családot, az nem keres hozzá partnert, ennyi. A meghivatkozott mondat mellesleg teljesen másról szól, olvasd el mégegyszer.
“azok a pasik, akik ezzel a szösszenettel egyetértenek, nem képesek belátni, hogy a nők, igenis azért változtak, azért emancipáltak, mert már tarthatatlan volt az azt megelőző állapot!” … “Ti hogyan kezeltétek a nőket annak idején, ha?”
Lássuk csak… csökkentett elvárások, csökkentett felelősség (számonkérhetőség), ingyen kaja, ingyen fedél, ingyen biztonság, biztos hely a mentőcsónakon, mindezt a saját várható élettartamunkból 8-10 évet simán leradírozva. Így!
Nos igen, ez már tényleg tarthatatlan volt! Bizonyára rengeteg NŐ vissza is sírja, másként nem értem, hogy miért olyan nagy baj, ha a FÉRFI nem akar nősülni – lásd az első pontod.
“mert karierrista, nem tud főzni stb, stb, de ti mivel is tudtok többet? Mert mi egykoron tudtunk háztartást vezetni, mi már bizonyítottunk, de nektek nem volt elég :) Akkor tiétek a staféta!”
Bájos, hogy a heti egy fölmosásból meg mosógépes nagymosásból, amire együttesen nem kell több hetente másfél, de engedékeny leszek, kettő óránál, ebből akarsz mindenáron valami akkora nagy női misztériumot és egetrengető kizsákmányolást fabrikálni, mintha legalábbis deportálták volna a nőket a házasságkötés után. Azt tedd már hozzá, hogy a férfi meg 14 órákat robotolt kint a földön vagy a bányában, hogy a sanyarú sorsú, elnyomott, kiszolgáltatott nőnek egyáltalán legyen mit megfőznie. De a régi nők nagyon is jól tudták, hogy valahol azért a seggük ki van nyalva, és a minimum, hogy az apró-cseprő ház körüli dolgokat megcsinálták. A mai modern, emancipált, öntudatos nők gyakorlatilag már semmit nem csinálnak, minden a férfi dolga kéne legyen, de a régi elvárásokat azért nyilván megtartották a férfiakkal szemben. Mire föl is?
Mellesleg ha már karrieristák, legalább azt csinálnák normálisan. De még ott is a kvótákra meg a kollégák előzékenységére vannak utalva.
Szóval ki is hisztizik itt, kedves hölgyem? :)
“Azt tedd már hozzá, hogy a férfi meg 14 órákat robotolt kint a földön vagy a bányában, hogy a sanyarú sorsú, elnyomott, kiszolgáltatott nőnek egyáltalán legyen mit megfőznie. De a régi nők nagyon is jól tudták, hogy valahol azért a seggük ki van nyalva, és a minimum, hogy az apró-cseprő ház körüli dolgokat megcsinálták.”
Régen az asszonyok is dolgoztak a földeken, gyárakban mindamellett háztartást vezettek és gyermeket szültek. És ezt ne is tagadjátok!
Isten hozott nálunk!
Nem igazán értem a felháborodás okát, ugyanis sehol senki nem írt olyat, hogy minden férfi tökéletes lenne és katonásan pattanna az oltár elé amikor a nőnek úgy tetszik. Hoztál példákat olyan férfiakra, akik nem szeretnének elköteleződni. Oké, de ezek egyáltalán nem cáfolják ami a cikkben le van írva. Nem kellene fekete-fehérben látni a dolgokat, nem kellene azt hinni, hogy az egyik nem (értelemszerűen a nők) tökéletes, a másik nem (a maradék, vagyis a férfiak) pedig csúnya gonosz. Ugyanez fordítva sem igaz. Amennyire vannak férfiak akik szúrják a szemed, ugyanannyira vannak nők is akik nem jobbak a Deákné vásznánál.
…
“Akkor megmondaná valaki, hogy ha a pasiknak “annyira rossz” brühüm-brühüm, szegénykéim, akkor miért maradnak ilyen sokáig egy kapcsolatban?”
Akkor megmondaná valaki, hogy ha a nőknek “annyira rossz” brühüm-brühüm, szegénykéim, akkor miért maradnak ilyen sokáig egy kapcsolatban?
Egyébként senki nem mondta, hogy a férfiaknak rossz azokban a kapcsolatokban, most tulajdonképpen kivel vitatkozol?
“Nem értem, hogy egy olyan férfi, akiben nincs meg a család iránti szeretet, a gyengédség, az miért nem magában kezdi keresni ezeket, ha?? Miért másban, ezzel reményt keltve egy nőben??”
Félre is lehet magyarázni a cikkben szereplő dolgokat, ez is egy lehetőség :) A család iránti szeretet éppúgy megvan a férfiakban mint a nőkben.
“Ez mi, könyörgöm?! A nő nem egy állásinterjúra jelentkezik egy pasinál”
Ja bocs, akkor ne csodálkozzon ha nem veszik fel az állásra amire nem jelentkezett. Egyébként tudod te mit jelent a “hasonlat”? Ha mindent betű szerint értelmezel, akkor nehéz dolgod lesz az életben.
“Kedves cikkíró kisfiam, mond csak, hány éves vagy? Nem, nem az általad leélt évek számára vagyok kíváncsi, hanem az emocionális korodra!”
Az ilyen üres gúnyolódás nem a legjobb módszer a saját EQ-d fitogtatására, remélem érzed…
“a nők, igenis azért változtak, azért emancipáltak, mert már tarthatatlan volt az azt megelőző állapot!”
Egyes férfiak meg azért nem vesznek feleségül “emancipált” nőket, mert ez az állapot még sokkal tarthatatlanabb. Kapufa.
“Mikor lett az állatból asszony”
Nem mi beszélünk hímsovinisztákról, szóval az ilyen aljas kis vádaskodással fordulj a sóhivatalhoz… Itt senkinek semmi baja a nőkkel.
“Jobban hisztiztek, mint egy gyerek!”
LOL
“Ti hogyan kezeltétek a nőket annak idején, ha?”
Mi? Sehogy, mert nem éltünk 100-200 évvel ezelőtt. Egyébként a nők többségét akkoriban is sokkal jobban kezelték, mint ahogy azt képzeled. A kisszámú rosszpéldára alapozod a történelmi nézeteidet, azt gondolod régen minden pasi aberrált állat volt amíg a feministák el nem hozták a fényt az alagút végére. Ez blőd marhaság.
A további véresszájú hagymázas képzelgéseidet is viheted ugyanabba a sóhivatalba. Ha velünk akarsz vitázni, akkor azt vitasd amit mi állítunk, ne pedig azt amit szellemileg alultáplált feministák kitalálnak rólunk rágalmazásképpen. Magyarul ha valami problémád van azzal amit szerinted hiszünk vagy mondunk, akkor mutasd meg hogy hol mondtuk, különben csak hazudozol.
“Talán a hisztizés helyett, lehet, hogy tartani kéne a lépést a fejlődéssel, a nőkkel.”
Tartjuk, ezért nem házasodunk. Egyébként ha már hisztiről beszélsz, szerintem a példának hozott linkjeidre jobban illene ez a jelző. Nem mi siránkozunk a fősodratú médiában, hogy “hová lettek az igazi férfiak”…
“Mert mi egykoron tudtunk háztartást vezetni”
Manapság már sokkal kevésbé, gratulálok a “fejlődéshez”. Ki is a dacos?
“Bizonyítsátok be, hogy jobbak vagytok, és ÚGY ne nősüljetek! Hajrá!”
Nekünk ilyesmi eddig eszünkbe sem jutott. Szerintem sokat elmond a mentalitásunk különbségeiről, hogy szerinted egy verseny az egész, egymás eltiprása vagy legalábbis folyamatos egymásra licitálás, számonkérés és követelőzés. Pont ez a baj, pont az ilyen nőket nem akarja feleségül venni épelméjű férfi, mert kell a francnak otthonra egy ilyen házisárkány, aki ilyen véleménnyel van a férfiakról, ennyire arrogáns és agresszív, ráadásul minden hibát másban keres.
A férfiak pozíciói határozottan romlanak a kapcsolaton belül, amint megköttetett a házasság. Mit nem lehet ezen megérteni? A házasság egy szerződés, ha úgy vesszük, egy alku (racionálisan szemlélve). Nyilván nem kényszeríthetsz rá, hogy olyan alkut kössek, amiről előre tudom, hogy számomra hátrányos.
Ugyan már, tudhatnád hogy a házasság a nő elnyomására jött létre, tehát egyértelmű hogy a férfinak jó… Ez abból is látszik, hogy ők erőltetik a nők meg húzódoznak :)
“El tudod látni a háztartási feladatkört, amire jelentkezel” – Ez mi, könyörgöm?!
Ez, kérlek szépen, az ún. freudi elszólás, mármint részedről. A cikkben ugyanis házastársi feladatkör szerepelt.
Ezt észre sem vettem, átsiklott rajta a szemem :)
“8 éve eljegyeztük egymást, mosok-főzök-takarítok, de nem akar esküvőt”, “52 hónapja együtt vagyunk, de nem kéri meg a kezem” stb.
Nagyon sok nő hiszi azt, hogy az összeköltözésből előbb-utóbb házasság lesz, holott legtöbbjük többéves együttélés után is hiába vár esküvőre – ez az “együtt élünk, ennek ellenére mégse kellek neki igazán” érzés pedig tovább rombolja az amúgy is ingatag lábakon álló önbizalmukat. Nem véletlen, hogy ha a többéves együttélésekből végül házasság lesz, hamarosan elválnak – ilyenkor általában a nő által “kikényszerített” esküvő a probléma forrása, s borítékolható, hogy ez a vége. Tévedés azt hinni, hogy az együttélés szorosabbá teszi a kapcsolatot, hogy közelebb viszi egymáshoz a feleket. Pusztán azért nem fog elvenni egy férfi, mert összeköltöztök, és sütsz, főzöl, mosod a gatyáját, és ellátod a háztartást – végül is, miért is venne el? Máris úgy éltek, mintha házasok lennétek, anélkül is megkap mindent, beleértve téged is – bárhol, bármikor. :)
Sok férfiban akkor tudatosul, hogy igazán szereti a nőt és feleségül akarja venni, ha a nő elkezd kifelé lépdelni kapcsolatból, és rádöbben, hogy elveszítheti.
Lehetne sok mindent írni, mit nem ajánlott csinálni, ez az egyik: Ha a házasság a nő célja, akkor nem okos dolog sülve-főve együtt lenni – igenis, “ne légy kéznél”, ne láthasson, amikor akar, csak ha már megkérte a kezed, és az esküvő időpontja is fix. :)
A cikk arról szólt, hogy vannak agresszív, kötekvő, irracionális nők, akik nem találnak férjet és ezért a férfiakat hibáztatják, holott magukba kellene nézniük.
Erre jössz te agresszíven, kötekvőn és irracionálisan, és a férfiakat hibáztatod amiért egyes nők nem találnak férjet. Keresve sem találtam volna ennél jobb illusztrációt az igazamhoz, fogadd mély hálámat. Kézcsók :-)
Talán a hisztizés helyett, lehet, hogy tartani kéne a lépést a fejlődéssel, a nőkkel.
Nincs hozzá kedvem. Ballagjatok egyedül a szakadékba.
Ha a férfi pozíciói romlanak a házassággal, ha a válás ilyen fenyegető, ha jól elvannak élettársi kapcsolatban is, akkor talán nem egyedül azon múlik a dolog, hogy mennyire kedves, nőies és házias az illető nő, nem? Egyetértek Inaara-val, az együttélés veszélyes lehet ilyen szempontból.
Ha a férfi pozíciói romlanak a házassággal, ha a válás ilyen fenyegető, ha jól elvannak élettársi kapcsolatban is, akkor talán nem egyedül azon múlik a dolog, hogy mennyire kedves, nőies és házias az illető nő
A bizalmon múlik ez, szinte kizárólag. Illetve van aki azért házasodik (férfi oldalról), mert a rózsaszín köd rövid időre elnyomja a racionális megfontolásokat, de hát hadd ne bizonygassam, hogy ez rossz döntés szokott lenni.
Tudod, az csak egy dolog, hogy a nő most, perpillanat éppen milyen…
“..mert a rózsaszín köd rövid időre elnyomja a racionális megfontolásokat…”
A szerelemmel bizony épp a férfiak egyik legfőbb büszkesége, a racionalitás vész el (abba most nem menjünk bele, hogy az esetek többségében irracionálisan döntünk és viselkedünk akkor is, amikor racionálisnak hisszük magunkat). A férfiak nem járnak rosszul a házassággal, kifejezetten jótékony hatása van az egészségükre, a lelki kiegyensúlyozottságra, hosszabb a várható élettartamuk, míg a nők számára nem tudták kimutatni a házasság védő hatását (legalábbis nem olyan mértékben, mint a férfiaknál).
A bizalom valóban nagyon fontos, de garancia sajnos semmire sincs. Házaspárok válnak el és döbbennek rá 20-30 év után, hogy mennyire nem ismerték a párjukat.
A házasság nélküli együttélésben hiányzik az egymás iránti teljes bizalom, mindig ott lebeg a “hátha jön egy jobb”-hozzáállás, s nem teszik meg az utolsó lépést, azt hangoztatva, hogy “minek a papír, nem attól leszünk boldogok”. Leginkább a férfiak védekeznek ezzel, illetve azok a nők, akik így csapják be saját magukat. Szerintem azok a nők örülnek s hatódnak meg legjobban, ha megkérik a kezüket, akik a leghangosabban állítják, hogy ők nem is akarnak férjhez menni.
Ha a férfi nagyon tart attól, hogy egy esetleges válás során a felesége kirabolja, inkább készíttessen házassági szerződést. Lehet, hogy nem romantikus, de az sem az, amikor váláskor a kiskanalakon veszekednek…
A férfiak nem járnak rosszul a házassággal, kifejezetten jótékony hatása van az egészségükre, a lelki kiegyensúlyozottságra, hosszabb a várható élettartamuk
Tudod ki hiszi ezt el. Én biztos nem.
Annyit mondhatok, hogy mióta nem vagyok nős, sokkal, de sokkal stresszmentesebb az életem…. és még ha igaz is lenne, abból az életből nem öröm pár plusz év.
Természetesen csak a boldog, kiegyensúlyozott házasság jótékony. Számomra az is döbbenetes, hogy párok, akik valaha szerették egymást hová tudnak süllyedni…Én ezt el sem tudom képzelni (még nem voltam házas).
hermit, sajnálom, hogy rossz tapasztalatod volt, és tudom, hogy nem vagy ezzel egyedül… Egy pokoli házasságnál az egyedüllét ezerszer jobb, ez vitán felül áll (hm, innen a nicked?) :) . Ha így áll a dolog, örülj neki, hogy megszabadultál a rossz házasságtól, de azért ugye nem fordultál el teljesen a nőktől..? Vannak normális, kedves nők is, még ha egy csalódás után nehéz is ebben hinni… :)
A “nawalt” érvelést férfijogi körökben nem szokták nagyra értékelni :) Szerencsére hazánkban még tényleg vannak normális nők, nyugatabbra már macerásabb a helyzet.
“Szerencsére hazánkban még tényleg vannak normális nők” – Kéne róluk egy Excel táblázatot készíteni :)
Ez lenne az igazi gnózis. :D
Tényleg vannak normális nők. Bár ha sok feminista írást, vagy mondjuk csak simán Velvetet vagy ilyesmit olvasnék, akkor az a benyomásom lenne, hogy minden nő kétségbeejtően hülye, de én például egész konkrétan ismerek egy női mikroközösséget aminek a tagjai mindenféle társadalmi osztály tagjai közül kerülnek ki, és ezek a kézműveskedő nők (biztos van több is, csak azokat nem ismerem). Nem a hivatásszerűen alkotó iparművészek vagy képzőművészek, hanem a szenvedélyes hobbisok, varrók, hímzők, gyöngyözők, kötők-horgolók. Mivel én is ilyen vagyok, több száz nővel állok kapcsolatban a neten már évek óta, magyarokkal, fórumokon, blogokon, személyesen, és mivel az ilyen helyeken az OFF téma nem tiltott, mindenki rengeteget cseveg és vall a magánéletéről is, és azt vettem észre, hogy ezek között a nők között elképesztő arányban vannak jelen a hagyományos családmodellt preferáló és azt megélő nők. A legtöbbjük már persze házas, és nem ritka köztük a 3-4 gyermekes anya, sok van aki már házas, de még nincs gyereke (mert mondjuk nem lehet, vagy problémák vannak a fogamzással), viszont mindegyikük nagyon korán 20-22 évesen ment férjhez, és boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek, és vannak olyanok is, akik még nem házasok, fiatalok, de klasszikus feleség-anya, és hobbikézműves szerepben képzelik el a jövőjüket. És ami még érdekesebb, hogy ezekben a fórumokban sohase fordul elő olyan mocskolódós veszekedés, mint más női fórumokon, például a babamamában, könyvolvasósban, feministában, vagy a tyúkólban. Sőt egyáltalán nincs is veszekedés, olyan mintha mindenki alapjáraton nyugis lenne, és sohase szidják a férjüket. Én mondom, kész felüdülés :-)
Nem tudom hogy az ilyen beállítottságú nők, azért preferálják a klasszikus szerepeket, mert így sok idejük és lehetőségük van a hobbijuk kiélésben (ruházni a családot, díszíteni az otthont), vagy pedig azért ez a hobbijuk, mert ösztönösen a klasszikus szerepeket tartják élhetőnek és helyénvalónak, és ezzel együtt jár az igény az otthon szépítésére, a család ellátására egy magasabb szinten (ti. nem csak egy konzervet töm a gyerekbe két tárgyalás közt). Talán mindkettő.
Sokszor szokták kérdezni a férfiak, hogy hol keressenek rendes lányokat feleségnek, én azt mondom, hogy a rövidáru, és kézművesboltok illetve hobbikiállítások környékén érdemes kutakodni, ott hordával járnak a rendes lányok. :-)))
Köszi a linket, nem ismertem ezt a rövidítést. :)
Természetesen azokra a bizonyos “extremely rare” nőkre gondoltam a hozzászólásomban, akikről olvastam. Ugye, itt vagyok mindjárt én, az már 1 egész! Továbbá az ide író hölgytársak (kivéve az időnként felbukkanó kóbor feminácikat)! Az már mindjárt….lehet számolni, s meglehet, hogy már két kéz is kell hozzá! :)
De igen, teljesen elfordultam… az emberektől, nem a nőktől. Nem járkálok el, itthon vagyok, elvagyok egyedül. Annyi a kapcsolatom velük, amennyi itt, a neten van.
A “magas-fenntartású” lányok pestise.
A címet olvasva azt hittem, olyan nőkről lesz szó, akik mindenféle luxus ajándékot várnak el, meg hogy a férfi fizesse a fodrászt-műkörömöst-szoláriumot. Tényleg létezik ez a jelenség, hogy azért szakít a fiú, mert kicsit foglalkozni kellene a lánnyal, az meg neki megterhelő? Egyáltalán, ezt a kifejezést tényleg használják, hogy magas-fenntartású lány?
Amire a cikkben utal, az tényleg azt jelenti – a high maintenance elsősorban pénzbeli kiadásokat jelöl. Ahogyan ő a cikkben előadja, az már kavarás. Egyébként az egész téma beteg, ez is csak egy újabb kísérlet arra, hogy a férfiakat rávegyék a nyalizásra, önfeláldozásra, az extra munkára. Tipikus megszégyenítő nyelvezet. Az, hogy ki mit vár el egy kapcsolattól, vagy mennyire értékeli, teljesen a saját ízlésétől függ, és senki nem kérheti rajta számon. Ha egy nőnek felrónák, hogy miféle okok miatt szakított, lenne rögtön felháborodás. De ha egy férfi nem úgy viselkedik ahogy a nő elvárná, akkor valami baj van vele. Ha nincs kedve egy adott nővel utazgatni, és ezért inkább kilép a kapcsolatból, az nem “bűn”.
Nem hiszem, hogy magyarul sokan mondanának ilyet élő beszédben, én még sosem hallottam.
Most találtam a neten, a blogszférában, kicsit kommentelgettem:). http://30felettano.blog.hu/2016/07/25/szingli_csajok_ti_mind_ribancok
De egyedülálló nők és elvált asszonyok… ti is? Csak azért, mert élvezitek az életet és urambocsá’ nem siránkoztok, amiért éppen nincs mellettetek senki? – tehát akkor ez nem egy nyígős cikk, hanem…
Avagy miért szembesülnek a nők ezzel az előítélettel olyan gyakran, ha a párkeresés nem éppen akadályoktól mentes útját járják? – na lássuk, erre a kérdésre milyen választ adsz magadnak?
Azért, mert nem élnek megalkuvásokkal teli, testet, lelket, szívet elnyomó kirakatkapcsolatban – ezek mindent az abúzus irányából közelítenek meg, istenem…? Azért, mert nem élnek anyagi függésben – gondolom egy férfitől, nem dolgozol Drága?, és nem élnek állandó félelmek között – gondolom egy férfitől, komolyan mondom nem értem a bloggerinát milyen férfiakkal ismerkedett meg eddig?? Azért, mert volt merszük váltani? – mire váltottak a macskás-szingliségre? Vagy mert mindezek ellenére jól érzik magukat? – lehet b…ni szabadon mi?
Merthogy igenis (sokan) rohadtul (<-nem én emeltem ki…)jól érzik magukat – látni a fészen, a tinderen a badoon meg a többi oldalon…. És ha nem tudnád – egyesek szerint – meglepődnél hányan vannak, szerintem nagyanyád is ezt mondaná, az enyém biztosan ezt mondaná – pont ezért lesznek ők ribancok.
Zárójel: Félreértés ne essék: az egyedülálló nők többsége tisztában van azzal, hogy vannak jól működő kapcsolatok – biztos hogy tisztában vagy vele?, nekem nem ez jön át az irományodból.... Mi több, szeretnének is ilyet magukénak tudni. Szeretnének társat, csakhogy JÓ társat- tudjuk hovatüntekazigaziférfiak…. És nem minden áron – pont egy Balatonsound napi belépőnyi áron mindenképp… Pont – nem pont kell ide hanem SÓHAJTÓjel inkább, kár hogy nincs. Zárójel bezárva.
És hogy, hogy nem: vajon miért megint csak a nőket nyomasztják hasonló sztereotípiák? A férfiaknak miért nem vágják a szemükbe, hogy nem vagy te túl macsó… őőő… szívtipró… őőő… mi is?! Hiába keresem a szavakat, nem találom. Nem is találhatom. A ribanc szónak ugyanis nincs rokon értelmű megfelelője a férfiakra nézve. –konklúzió MEGINT a férfiak a hibűásak, mert ebben privilégiumunk vagyon, a k…életbe, legyen mán’ itt is mindenki egyenlő mondjuk metroszexuális legyen mindenki nem??
Mindazonáltal, hogy felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy ribancok voltak, vannak és lesznek is, kérdezem én: miért ribanc az, aki… – mert használja boldog boldogtalannal az izéjét… Azok a fránya erkölcsök, nem is értem, ha a Te erkölcseid alacsony nívóval működnek, azt várod hogy a társadalom is hasonlóan viselkedjen, gondolom…
De ez mind semmi, aztán jön igazán a hörcsög, akarom mondani rágcsálófarm:
rendszeresen randizik? Nem lehet, hogy éppen a társát keresi? – de, minden héten másikat…
minden hétvégén bulizik? Valóban, sokkal, de sokkal jobb lenne, ha otthon, begubózva sírná tele a párnáját a magányos hétvégéken. – azt majd 5 év múlva fogja…
néha felönt a garatra? Nyilván nem a közönséges lerészegedésről és az alkoholizmusról van szó, de mindenkinek jól esik néha kiengedni a gőzt. Vagy alkohollal vagy anélkül. – semmi gond, ez nem közönséges piázás, ez exkluzív bebaszcsi csak – bef…ok komolyan:)
teleposztolja a közösségi médiát? Éppen azok az emberek vágynak leginkább a visszajelzésre, akiknek nincs önbizalmuk, ellenben borzasztó nagy szeretethiányuk, ami nem feltétlenül egyenlő a ribancsággal. – mega pikachu!! akarom mondani hörcsög
aki társkeresőre regisztrál? Benne van a nevében: TÁRSkereső. – a Tinder is az…
aki szexpartnert keres a neten? Szíve joga. Nem ettől lesz ribanc. – hanem hogy minden héten mással
állandó szexpartnere van? Mi a probléma? – kedden is egy állandó, szerdán is egy állandó, jó ez így kérj pénzt szerintem
rendszeresen más férfiakkal bújik ágyba? Ha senkinek sem tartoz(nak)ik elszámolnivalóval, és diszkréten kezeli a dolgait, tegye nyugodt szívvel. – igen, ha lesz lányod neki is tanítsd ezt meg, agyréééééééééééééééééééém…
mindenkinek válaszol (akár elutasítóan, akár beleegyezően), aki randira hívja? Ilyenkor mi a jó megoldás? – ja a béták húzzanak, de ha kicsapod a porsékúcsot, akkor az más az már szerelem vagy kémia:)
senkinek nem válaszol, aki randira hívja? – sz.r az adatlapja gondolom…
flörtöl a pasikkal, ha éppen nincs senkije? Ugye nem komoly, hogy még mindig itt tartunk? – persze gonosz patriarchizmus, neki joga van arra hogy körülrajongják…
ad a külsejére? Ha nem adna, az lenne a baj. – Ja kurvának öltözöl, akkor nem értem miért nyígsz a poszton keresztül, hogy ribancnak néznek?
nem akarja elkötelezni magát? Miért kell – nem kell, ajánlott de nem kötelező, tényleg nem mindenkinek úgy cselekednie, ahogyan azt a társadalom elvárja tőle? – majd 5 év, aztán a BétaBéla meg fog nyerni magának, ha meg nem halmozz fel sok macskakaját előre.
Elolvastam. Valójában teljesen rendben van, semmi olyat nem ír a csaj, ami gáz lenne. Ha ez tényleg racionalizálás, hamis önigazolás, úgy az ő baja. De erkölcsileg semmi kivetnivaló sincs a gondolkodásmódjában. A legtöbb síró picsa a férfiakat szokta hibáztatni, alkalmasint gyűlölettől fröcskölve. Ebben a csajsziban semmi ilyen sincs. Azzal sincs gond, ha elemzed a blogját, csak annyira fontos volna, hogy ne lássunk ördögöt ott, ahol nincsen. Ahol nem találkozunk rosszindulattal, gyűlölettel és erőszakkal – és itt keresve sincs – azt érdemes hagyni virágozni.
“És hogy, hogy nem: vajon miért megint csak a nőket nyomasztják hasonló sztereotípiák? A férfiaknak miért nem vágják a szemükbe, hogy nem vagy te túl macsó… őőő… szívtipró… őőő… mi is?!
Hiába keresem a szavakat, nem találom. Nem is találhatom. A ribanc szónak ugyanis nincs rokon értelmű megfelelője a férfiakra nézve.”
Mondjuk az, hogy még mindig minden nő ezzel a fassággal jön, az elég unalmas. A ribanc párja a lúzer, szűz gyerek. Van rá szó, csak rossz helyen keresik a nők.
Innentől kezdve az a probléma, hogy férfiéletet akarnak élni, és azt várják, hogy úgy kezeljük őket közben, mintha férfiak lennének. Csak hát éppenséggel nők.:
aki szexpartnert keres a neten?
Szíve joga. Nem ettől lesz ribanc.
állandó szexpartnere van?
Mi a probléma?
rendszeresen más férfiakkal bújik ágyba?
Ha senkinek sem tartoz(nak)ik elszámolnivalóval, és diszkréten kezeli a dolgait, tegye nyugodt szívvel.
Leegyszerűsítve: Tekintsetek nőnek, de ne kezeljetek annak.
Big, szerintem ez az első állomás, és valahogy nem értem miért nem érzed bele a következőt? Vagy képzeled bele.
Azért, mert nem élnek megalkuvásokkal teli, testet, lelket, szívet elnyomó kirakatkapcsolatban Azért, mert nem élnek anyagi függésben, és nem élnek állandó félelmek között. nem érzed a rejtett alanyt a bántalmazó férfit?
Nem érzed az ellentmondást, tényleg nem jön át neked a SzexésNyújork érzés?
…rendszeresen más férfiakkal bújik ágyba? – teszi fel a kérdést, saját maga saját magának, miközben próbálja azt sugallni hogy ezaz ezt kell csinálni.ű
Meg egyátalán mitől fél? szerintem az elköteleződéstől simán…
Lehet kicsit erősen lettek ízekre szedve a mondatai elismerem, de majd ha hangosabban ketyeg a biológiai detonátor pár év múlva, akkor utjába fog kerülni egy felkészületlen gazdatest…
De simán lehet hogy neked van igazad, abban biztosan hogy rosszindulat nincs benne meg ördög, meg erőszak meg gyűlölet, de azért az erkölcsi dolgokban már vitába szállok veled, meg abban is hogy nincs kivetnivaló a gondolkodásmódjában.
Már csak azért is, mert , mert kapja a főoldalt a Zindexen, és annyira MANIPULATÍV a blog címe hogy odatalál az ember. Csak ennyi kell Te is tudod, hogy legyen fórumja majd fog ez radikalizálódni hidd el.
“Azért, mert nem élnek megalkuvásokkal teli, testet, lelket, szívet elnyomó kirakatkapcsolatban Azért, mert nem élnek anyagi függésben, és nem élnek állandó félelmek között. nem érzed a rejtett alanyt a bántalmazó férfit?”
Pont a legutóbbi poszt foglalkozik azzal, hogy a férfiak inkább maradnak a langyos állóvízben, mint a nők. Ez – bármelyik nem részéről – egy sima matek: többet kapok-e azzal, ha maradok, vagy úgy leszek boldogabb, ha lelépek? Ez tipikusan nem erkölcsi kérdés.
megalkuvásokkal teli, testet, lelket, szívet elnyomó kirakatkapcsolatban – ilyen százával van, itt a fenti matek a döntő.
nem élnek anyagi függésben – ebben rendszerint nagy vitáim vannak az oldalon. Rendületlenül és hatalmas meggyőződéssel hiszek abban, hogy az anyagi függés egyik félnek sem jó. Állítom, hogy vannak olyanok itt a Férfihangon, akik azért preferálják az egykeresős családmodellt, mert úgy érzik, hogy csakis az anyagi függéssel tudják maguk mellett tartani az asszonyt. Ez az egyik legszomorúbb dolog, amit el tudok képzelni. Ez az igazi kurvatartás. Olyan messze van a szerelemtől, a felnőttségtől, az önértékeléstől és az intimitás minden lehetőségétől, hogy el sem tudjuk képzelni.
nem élnek állandó félelmek között – ebben tök igazad van, ott van a háttérben a rejtett agresszor. Ha mindenképp mentegetni akarnám: Te milyen tanácsot adnál annak az elenyésző kisebbségnek, akit ver a férje? Nyilván azt, hogy legyen anyagilag független és költözzön el azonnal.
Sokféle anyagi függés van, nem csak a megélhetési, sőt szerintem abból van kevesebb. Gyakorlatilag anyagi függésben érezheti (és tuti érzi is) magát egy nő akkor is, ha ugyan megélne egyedül is, de az aktuális pasija hárommal jobb anyagi lehetőséget biztosít neki. Szép lakást, kocsit, ruhákat, utazást, valamint azt, hogy mindezzel lehet villogni a csajok előtt. Otthagyni ezt a pasit, egy ilyen kapcsolatból kilépni egyenlő a középszerű életmód újbóli felvállalásával, az újra munkakereséssel, aggódással, napi számolgatással, stb.:)
Amire ki akarok lyukadni, az az, hogy az a nő amelyik teheti, az általában maga választja ezt – lefele ugyanis tuti nem választ -, és nem pedig a pasi akarja anyagi függéssel maga mellett tartani a nőt. Az egykeresős családmodell párkapcsolati szempontból működőképesebb volt, csak nem kell elhinni a femi történelemmesélést, ami szerint minden ilyen nőt kihasználtak, vertek, aláztak, rabszolgasorba taszítottak.
“Gyakorlatilag anyagi függésben érezheti (és tuti érzi is) magát egy nő akkor is, ha ugyan megélne egyedül is, de az aktuális pasija hárommal jobb anyagi lehetőséget biztosít neki.” – na ez nem anyagi függés. Ez sima matek.
“Az egykeresős családmodell párkapcsolati szempontból működőképesebb volt, csak nem kell elhinni a femi történelemmesélést, ami szerint minden ilyen nőt kihasználtak, vertek, aláztak, rabszolgasorba taszítottak.” – itt most kevered a dolgokat. Maradjunk szimplán csak az anyagiaknál. Nem megyek bele, mert megjelenésre vár egy írásom, pont erről. Elöljáróban csak annyit, hogy az egykeresős modell elvileg működőképes, de nem mindenki számára. Gyakorlatilag meg szinte már alig nem létezik.
“na ez nem anyagi függés. Ez sima matek.” vö. “Gyakorlatilag anyagi függésben érezheti (és tuti érzi is) magát egy nő”
“az egykeresős modell elvileg működőképes, de nem mindenki számára. ”
Mindenki számára működőképes úgysem lesz. Melyik a jobb, vagy a kevésbé rossz. Az alapvető emberi ösztönöket az jobban kielégítette. Sokkal több nő tudott legalább anyagi értelemben felfele választani, nehezebben bétásult el a pasi, amíg ő keresett többet, cserébe megkapta, amire ő vágyott… többé-kevésbé, de többé, mint most:) De majd akkor ezt folyt. a cikked alatt.
“Sokkal több nő tudott legalább anyagi értelemben felfele választani, nehezebben bétásult el a pasi, amíg ő keresett többet, cserébe megkapta, amire ő vágyott”
Ez tökéletesen igaz, vitathatatlanul.
Annyira nem akarod érteni…
megalkuvásokkal teli, testet, lelket, szívet elnyomó kirakatkapcsolatban – ilyen százával van, itt a fenti matek a döntő. – milyen megalkuvás??? azt hogy ha szereted a másikat, akkor nem méricskéled centivel, ő azt teszi hiszen írja hogy persze a férfiaknak lehet leírja a sorok között hogy sok a kapcsolata szex-partnere van nem is egy. Szerinetd miért nem állapodik meg miért NYÍG CSAK, mert semmi sem jó neki.
Minden kapcsolat tele van megalkuvásokkal, nem 1-el vagy 3-al, hanem sokkal többel. Ha a nő arról beszél hogy sok a megalkuvás, akkor már a következő liánt fogja a kezében, vagy legalább is nézi a következőt. A poszterina meg két kézbe fogja a liánt, és közben meg sír hogy liánosnak mondja tán még a saját anyja is.
Ez az egyik legszomorúbb dolog, amit el tudok képzelni. Ez az igazi kurvatartás. Olyan messze van a szerelemtől, a felnőttségtől, az önértékeléstől és az intimitás minden lehetőségétől, hogy el sem tudjuk képzelni. – képzeld én sem támogatom az egykeresős modellt, sőt a poszterina sem hiszen dolgozik valszeg nem tudna szinglizni ha munkanélkül lenne, hegyjuk azt most hogy apuci támogatja,. Bár hogy leribancozzák szerintem azt otthon kapta meg sejtésem szerint lehet hogy pont apa volt a tettes.
Te milyen tanácsot adnál annak az elenyésző kisebbségnek, akit ver a férje? Nyilván azt, hogy legyen anyagilag független és költözzön el azonnal. – ez félrement, a poszterina nem bántalmazott nincs semmilyen agresszor, csak a társadalom ami férfimértékkel tekinti őt a saját megitélése szerint ribancnak.
És azért sír mert férfiéletet akarnak élni, és azt várják, hogy úgy kezeljük őket közben, mintha férfiak lennének. Csak hát éppenséggel nők. Dennis megírta. Megkapta mint egy férfi, mit véded, virágozzék csak hisz ezt akarja. Ja hogy a virágokra mennek a csúnya bogarak, szemét egy világ ez!
“Minden kapcsolat tele van megalkuvásokkal, nem 1-el vagy 3-al, hanem sokkal többel.”
Az egyik korábbi szeretőm – aki bőven a harmincas éveiben jár és szingli – mesélte, hogy egyszer rávette magát, s elfogadott egy vacsorameghívást az őt üldöző Béta Bélától. Amikor hazaért, kihányt mindet, amit csak aznap este fogyasztott. Senkinek nem lehet olyan társat lenyomni a torkán, aki ellen az ösztönei, a zsigerei tiltakoznak. Dennis többször leírta már az alfa-özvegy jelenséget: megtapasztalták, milyen a jó pasi, s már magasan van a mérce. Erre az a férfiválasz, hogy maradtál volna szűz, s mentél volna hozzá az első bétához, mert akkor sosem tudod meg, milyen a jó világ??? Tényleg azt tanácsoljuk az emberiségnek, hogy mindenki kösse be a fülét, s még véletlenül se hallja meg a szirének énekét?
Nem, Balton. Egy jó kapcsolat nincsen tele megalkuvásokkal. Egy jó kapcsolat tele van vággyal, testi-lelki vibrálással. Intimitással, közös célokkal, álmokkal és reményekkel.
“álmokkal”
Meg felébredésekkel.
Az alfaözvegységet egy módon lehet elkerülni: ha a lány maximalizálja házasságpiaci értékét, és vonzereje, termékenysége zenitjén talál magának férjet.
Rövid és tömör válaszom a faszt.
Hosszabban kifejtve, ilyen kapcsolat van. A mesékben, egyszer-egyszer. De mivel nincs két egyforma ember, így muszáj leszel megalkudni. Vagy váltogathatod hetente a pasid/csajod csak akkor ne sírj, hogy minden pasi olyan, és minden nő kurva.
Amúgy meg a 30-as szingli nő ismerősödet baszd jól pofán egy péklapáttal, és akkor esetleg helyre rázódik az esze. A fenébe már ezzel a nővédő maszlaggal. Ha neki Káró Berci kell, meg a HVCS akkor ne akarjon kapcsolatot. Ha kapcsolat kell, akkor meg nyelje le a békát, és fogadja el, hogy olyan emberrel, aki 80%-ban megfelel el kell menni, mert 100 %-ban megfelelő sose lesz.
De ha mindenáron az ösztönök minden alól felmentenek világot akarunk, akkor töröljük el a nemi erőszak büntetését, és tegyük törvényes házassági szerződéssé a fejbe csapom egy bunkóval, és a hajánál fogva berángatom a barlangomba típusú ismerkedést. (lehet a lábánál fogva is, de akkor érdemes az első kefélés előtt kimosni, mert tele mehet homokkal) Ilyen esetben a nő a tied addig, amíg le tudod csapni aki el akarja vinni. Merthogy férfiként EZ az ösztönös viselkedés. Csak ezért 20 évtől villamosszékig terjedő büntetés jár. Ellenben ha a nő lelép az első jobbal még te is mentegeted, hogy szegény az ösztönei…
Ez tényleg valami utópisztikus elképzelés. Először is a bőven 30as éveiben járó nő még korához képes kimagasló külsővel sincs olyan SMV helyzetben, hogy neki adott lehessen egy megalkuvások nélküli hím egyed. Bizony, ő azzal a bétával van egy szinten, akitől epét hányt. A nő lehetőségei: elfogadja ezt a helyzetet és “megtanulja” értékelni a Béta Bélában rejlő pozitívumokat. Vagy: hozzád hasonlóan kijelenti, hogy megalkuvásokkal nem kapcsolat egy kapcsolat, és tovább várja a szőke herceget a fehér lovon, amiről tudjuk, hogy sosem fog eljönni, aztán újabb 10 év múlva már annak a Béta Bélának is örülne, akitől most rosszul van… csakhogy már annak sem fog kelleni. Vagy: felkészül arra, hogy tökegyedül fog maradni, macskát gyűjt, és otthon kötöget, meg az öregasszonyokkal pletykálgat. Az ő választása. 100ból 1 csinos 30asnak van még esélye egy olyan nagy Ő-re, akiről álmodik, és neki se sok.
Nem mi vagyunk eltévedve a helyzetével kapcsolatban, hanem ő maga. Vagy megköt most néhány kompromisszumot és tesz pár megalkuvást, vagy később kell 3szor ennyit kötnie. Választhat.
Ha újra elfogadjuk azt, amit már elfogadtunk, hogy a nők 80%a a férfiak 20%ra vágyik, akkor elmondható, hogy a nők 60%nak bizony masszívan meg kell alkudnia. (Amúgy többnek, mert nem fog a top20% férfiből mindenki összebútorozni és monogámiára lépni… távolról sem). Vagy maradhat egyedül, és feltételezem, hogy a szerelemről, családról, gyerekről, unokáról való lemondás sokkal nagyobb megalkuvás, mint Béta Béla.
Gondolod férfiként más a helyzet? Hahaha lófaszt. Aki nincs a felső 10-20%ban, annak ugyanúgy megalkuvás egy kapcsolat. El kell nézni egy kisebb-nagyobb súlyfelesleget, nem szép cicit, neadjisten akkora segget, amire szélesvásznú filmet lehetne vetíteni, házsártos természetet stb… avagy lehet pina nélkül maradni.
Nem kell a nőket sajnálni. A legátlagosabb nő is, ha csak tizedannyi önfejlesztést végez, mint amit mi itt javasolunk egymásnak, akkor gond nélkül talál magához való szintű pasast, sőt még felfele is tud választani. Ha neki semmi sem elég jó, az az ő baja, én nem fogom sajnálni.
Amúgy nem vagyok hajlandó elhinni, hogy egy 30+ nő egy béta bélával való vacsora után hazament és hányt, szerintem ez az önsajnáltatás része volt. A klasszikus béta béla egy elfogadható külsejű, ápolt, relatíve művelt, jó esetben stabil megélhetéssel rendelkező kulturált fickó. Épp csak béta a mentalitása, és nem kiemelkedő semmiben, ami fizikai vonzalmat szokott generálni.
“A legátlagosabb nő is, ha csak tizedannyi önfejlesztést végez, mint amit mi itt javasolunk egymásnak, akkor gond nélkül talál magához való szintű pasast”
Semmit se kell fejlesztenie. A nők döntenek a kapcsolatokról is, mert ha nem akarnak, akkor nem lesz, ha akarnak, akkor lihegve ugranak a faszik, hogy legyen egy állandó picsájuk.
Dennis, Redreg!
Ez most nem csak a csajok problémája. Ismerek néhány negyven körüli srácot is, akik (még?) nem alapítottak családot. Mégpedig azért nem, mert találtak erre érdemes nőt. De őket sajnáljuk, mert a legjobb barátaink. Ők nem hibásak semmiben… Basszus, van 2-3 olyan haverom, akik kifejezetten jóképűek, kifejezetten vonzó csajokkal futkostak és nem tudtak megállapodni, mert egyik sem volt elég jó nekik. És valójában tök igazuk van: nem akartak olyan házasságot, melyben túl sok a megalkuvás. Pont ugyanez a helyzet a csajoknál is. Szerintem isteni szerencse, ha valaki talál olyan potenciális társat, akivel érdemes komolyan gondolkodni.
Persze, ez oda-vissza “probléma” (nem véletlen idézőjelben), ezt mondom én is. De azért hasonlítsuk már össze a kettőt. Egy férfinél, ha azt mondja, hogy nem talál megfelelő párt, túl sokat kéne megalkudni, az valójában azt jelenti, hogy bizony alul kéne választania. Egy nőnél pedig azt jelenti, hogy nem tud eléggé felfele választani. Érted a különbséget. De persze állandó pár választásánál már személyiségi kérdések is masszívan előtérbe kerülnek, nem csak az SMV.
Ez alól azért kivétel az igazi alfa ffi, neki nem kéne alulválasztania, de ők vannak a legkevesebben. És nem nekik vannak általános értelemben vett problémáik a nőkkel, hanem a többi 80-90%nak.
Most őszintén mondom, hogy irigyellek iróniamentesen. Jó magam gyarló voltában nem lenni tökéletes így a páromnak vannak megalkuvásai az irányomban, illetve mivel Ő sem tökéletes én is magalkuszom a hibáival. Lehet hogy furcsa neked a fentiek tükrében, de a vágy is rendben van, és nem csak az én irányomból, ez meg is teremti az intimitást is. Közös célunk meg a reményünk meg hamarosan meg fog születni. csak hogy mi legyena neve abban k..ra nem tudunk megállapodni hehe…
Viszont ezt nem bírom kihagyni: néha azt hiszem hogy Disney-hercegnő vagy…
Ha fiú lesz, legyen Levente! És legyen benne nagyon sok örömötök! Életem legjobb húzásai voltak a gyerekeim, tízszer annyi örömöt adnak, mint amennyi ráfordítást vagy bosszúságot.
Tudom, hogy egy hülye idealista vagyok, akár egy Disney-hercegnő. De nem vagyok hajlandó kicsiket álmodni. Sosem mondtam, hogy csak tízpontos csajok, Ferrarik és kastélyok jöhetnek szóba. De azt meggyőződéssel állítom, hogy teljes értékű életet kell élni, olyan partnerrel, akivel öröm az együttlét. Ha ez adott – és azt látom, hogy Nálad adott – úgy elfelejteném a rendkívül negatív megalkuvás kifejezést. Még a semlegesen csengő kompromisszum sem helyes.
Csak a példa kedvéért: Megalkuvás az, amikor a postázóban kapsz állást, pedig a vezérigazgatói széket pályáztad. Elfogadható állapot az, amikor főosztályvezetőnek neveznek ki, későbbi jó eséllyel valamelyik igazgatói pozícióra. Ez utóbbi élhető és benne van a fejlődés lehetősége. A megalkuvás kifejezés a szomorú, megsemmisítő, teljes lemondásról árulkodik.
Walter csak csendes, de azért nem unatkozik!!! Negyvenkettő!!!
:oDDDDDDDDDDDDDD
Adok én is neked egyet! Negyvenhárom! :o))))
Na, kapsz Te is egyet!
Óóóóóó! Köszönőőőőm! :oDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Most úgy elképzelem a szitut:
– Jó napot kívánok, a vezérigazgatói állásra jelentkeznék.
– Hát lássuk csak… Sajnos Önnek képzettség és tapasztalat híján csak a postázóban tudunk állást ajánlani.
– Na neeeem, az nekem megalkuvás.
– Tudja mit uram? Igaza van. Volna itt egy főosztályvezetői szék, mit szólna hozzá?
Ahogy Kolompár Lajcsi állásinterjúján:
-Jó napot, dolgozni szeretnék!
-Van itt ez a vezérigazgatói állás, kétmilliós fizetéssel, vállalati Mercedes-szel…
-Jaj, ne tessék velem viccelni!
-Maga kezdte…
“hamarosan meg fog születni. csak hogy mi legyena neve abban k..ra nem tudunk megállapodni hehe…”
Gratulálok neki! :o)
Nálunka 3. dednél volt macerás a névválasztás. Összeült a családi kupaktanács és 3 fordulós “szavazáson” sikerült végre a nevét kiötleni. :o)
A keresztnévvel voltak “elvárásaink” a vezetéknév miatt. Végül apukám eredeti nevét kapta – amelyet nem anyakönyvezhettek akkoriban. Vigyorgott is, mint a tavitök.
@HGYI, BIG: nem lesz Levente mert az apját nem úgy hívják:) de ha úgy hívnák akkor az lenne, így marad a vita. Merhát sajna uncsi és maradi a keresztnevem:)
De van kompromisszum 2 vezetéknév…
Okay visszaszívom a megalkuvást, legyen Tánc! -hogy klasszikust idézzek. Vagy akkor ne legyen Tánc!
Nálunk nem az uncsi és maradi keresztnév miatt volt a fennakadás, hanem mert eredetileg lányt vártunk. :o) (Apai keresztnév szóba sem jöhetett.)
A 2 vezetéknév a mi esetünkben igen hülyén vette volna ki magát. :o)
Idddétlen! :oDDDDDDDDDDDDDDD
Ne add neki a saját neved! Ez többnyire árukapcsolás: az álmaidat adod vele. Jobb, ha van neki saját útja, célja és álma. Szerintem. A Levente szimplán csak szép.
Big… A néma levente.
Egyébként én is kedvelem. De azért vannak olyan vezetéknevek, amelyekhez nem illik.
Én is keresztnevet akartam írni, mivel a vezetéknevünk az ugyanaz a tucatnév, höhöhö…
Ma az alábbi coachingot találtam Nőknek, bár 10 jelet írt ez csak 9 de nem baj ebből ennyi is sok. Szerintem BViki írta:) bár ez csak egy gonosz vicc. http://kapcsolatsuli.blog.hu/2016/08/02/10_jel_hogy_a_pasi_meg_nem_all_keszen_a_kapcsolatra
1. Nem tesz erőfeszítéseket a kapcsolatért – ez gondolom csak az ő feladata?
A párkapcsolat olyan mint egy növény (szerelempáfrány b..meg): ahhoz, hogy fejlődjön, növekedjen, gondozni, ápolni kell, hogy megadja azt a biztonságot, közelséget, amire vágyunk. Ha azt tapasztalod, hogy a társad nem tesz erőfeszítéseket azért, hogy a kapcsolat fejlődjön, ha neki elég kéthetente egyszer találkozni, ha sorozatban lemondja a találkákat, akkor még nincs kész egy új és tartós párkapcsolatra.
2. Jobban szeret kapni, mint adni – na erről már több cikkünk is születet, ő adjon fel mindent, aztán meg lehet majd kirakni ha eléggé béta… Nem igazán hajlandó semmiféle áldozatot hozni a kapcsolatért. Például nem hajlandó még néha-néha sem lemondani a saját hobbijáról azért, hogy egy hétvégét veled töltsön, viszont elvárja, hogy te igazodj az ő időbeosztásához. A saját élete, a saját programjai fontosabbak neki mint a veled való kapcsolat.
3. Korábban nem voltak komolyabb, hosszabb kapcsolatai – lehet hogy pont ilyenekkel találkozott akinek csak elvárásai voltak? Ha megkéred, hogy meséljen a korábbi kapcsolatairól, csak hímez-hámoz, jobb esetben kerek-perec bevallja, hogy pár hónapos kapcsolatoknál még nem jutott tovább. És ennek persze mindig a korábbi partnerei voltak az okai, vagy azt állítja, hogy nem találta meg bennük az igazit. Ez egy komoly vészcsengő! Ha a múltban nem volt képes hosszabb távon elköteleződni, kicsi az esélye, hogy ez éppen melletted fog megtörténni. – majd a 35. életévedet betöltve jó lesz bárki.
5. Állandóan megsértődik – tehát NEKED szabad a hiszti, NEKI még az se hogy szóljon miatta…Ha bármit is szóvá teszel neki azonnal megsértődik, és közli, hogy neked semmi sem elég, és egyébként is „mit hisztizel?”. Érdemes felfigyelni, ha a „hiszti” szó elhagyja a száját, ugyanis ő így aposztrofál minden megnyilvánulásodat, ami arra irányul, hogy neked valami nem tetszik az ő viselkedésében (mondjuk érdekes időzítés, kapcsolatra készül és már kritizál…). Egy pillanatra sem hajlandó elgondolkodni azon, hogy valamit esetleg máshogy csinálhatna. Bármit is tett, akkor is te vagy a hibás, mert alaptalanul hisztizel. – hát aki hisztizik annak sok igaza nincsen, szerintem legalább is…
7. Számára egy szoros párkapcsolat az ördögtől való – érdekes lehet hogy az ő szülei is elváltak, lehet anyu ott is sikeresen zsigerelt… Erősen házasságellenes, és órákig tud mesélni a szülei, barátai, rokonai elfuserált házasságáról. Számára elképzelhetetlen, hogy egy elkötelezett kapcsolat jó is lehet. Neki ez a szabadság totális elvesztését, önmaga feladását jelenti.
8. Nem igazán bízik másokban – gondolom 1-2 hasonszőrű királylány már áttette a palánkon… Nem bízik másokban, és azt vallja, hogy párkapcsolatban lenni nagyon veszélyes, mert könnyen megsérülhet, és a társa bármikor elárulhatja, megcsalhatja őt. Éppen ezért nagyon nehezen nyílik meg, az érzelmekkel teli helyzeteket kikerüli, elüti egy viccel. – érzelmekkel teli helyzet valaki segítsen az milyen???
9. Számára a legfőbb érték a szabadság – hát kisanyám neked meg az egyetlen értéked lesz ez 43,5 évesen szerintem a szabadságod, akarsz is majd szabadulni tőle rendesen…Na, nem azért, mintha annyira liberális volna, vagy áthatotta volna a francia forradalom szellemisége. Mások szabadsága nem annyira fontos neki mint a sajátja. Mindent elkövet, hogy megtartsa a függetlenségét. Nem költözik hozzád, ha programot terveztek, a műsorváltoztatás jogát az utolsó pillanatig fenntartja, és ha számára túl szorossá válna a kapcsolatotok, akkorát lök rajtad, hogy a fal adja a másikat.
Konklúzió: Félreértés ne essék: ezek az emberek nem gonoszak, csak sebzettek. Nem ítéletre, hanem segítségre van szükségük. De fontos tudnod: ezt a segítséget nem te fogod megadni neki. Azzal tudsz segíteni rajta, ha rábeszéled: keressen egy segítő szakembert. Sajnos erre a legritkább esetben hajlandók, mert egyáltalán nem érzik, hogy bármi probléma lenne velük. -> és a szög ki a zsákból, tulajdonképp ezek a férfiak betegek, orvos kell nekik. Veled kislány semmi baj, rád vár majd az igazi.
Ez csak nőbutítás Elég megnézni a többit. Örömtréning… omg!
https://www.youtube.com/watch?v=J0CSvId6SCA
Az ilyesmik csak arra jók hogy tönkretegye az ember a kapcsolatát az ilyen ökörségekkel.
Ja csak tudod a mániám, egy vezető hírportálon, nem kiemelten ugye, de szemetvonzó címmel arra csábít hogy ráklikkelj. És onnan már csak egy felismerés, jé a Béla is ilyen, jöhet a következő…
“szerelemtől”
A szerelem egy elmebeteg állapot.
Ahogy mondod. Szerintem elvesztegetett minden perc itt a Földön, amit nem elmebeteg állapotban töltünk :)
Megspórolok 5879 kiábrándulást.
Viszont ugyanennyi màmort is. 32 éven keresztül kétnaponta új nő… Ígéretes!
Az nem mámor, csak kínlódás. Mámor a pár decis után jön.
“…rendszeresen más férfiakkal bújik ágyba? – teszi fel a kérdést, saját maga saját magának, miközben próbálja azt sugallni hogy ez az, ezt kell csinálni.” – Valójában szíve joga. Az ő teste, az ő lelke. Nekünk meg jogunk van nem szóba állni az ilyennel, vagy legalábbis nem hosszútávra…
“Meg egyáltalán mitől fél? szerintem az elköteleződéstől simán…” – Ez is az ő baja. Sokan félünk tőle :)
“majd fog ez radikalizálódni hidd el.” – Olyankor én is be szoktam pöccenni…
Ja de neked nem adnak hokedlit, hogy körbekürtölhesd az aktuális feminista agymenéseidet.
És nem félünk az elköteleződéstől, hanem szeretjük…
Igaz is, hol vannak az igazi férfiak?
http://safespace.blog.hu/2016/12/14/hol_vannak_az_igazi_ferfiak
Hogy egy haveromat idézzem:
“az igazi férfi: családcentrikus, hűséges, romantikus, vad, önálló, humoros, magabiztos, erős egzisztenciával bír, gyengéd, magas, jól öltözött, intelligens, figyelmes, macho, ezermester, gyerekbarát, igényes, megbízható, művelt, szerény, harcias, szelíd, odaadó, önzetlen, jó szerető, ápolt, kompromisszumkész…. na és persze mindemellett egy igazi egyéniség.”
Meg gondolatolvasó is.
Ezúton is nagy gratuláció Jajtay-Bordáss Csuziciának és a Safespace blognak! Hiánypótló!!
“A férfiak nem értékelik a humoromat!”
http://www.she.hu/herself/20180410-nehezemre-esik-tisztelni-a-ferfiakat-csaszar-zsanett.html
“Hol marad a romantika, az udvarlás? Hová tűnt a lovagiasság, az előzékenység? Hol vannak azok, akik küzdeni akarnak egy nő kegyeiért, és akik ismerik a legalapvetőbb illemszabályokat?” – Teszi fel kérdéset Zsanettka. Mi tudjuk a választ. Hova tűnt a romantika és az udvarlás? Megöltétek! Küzdeni pedig csak értékes dolgokért hajlandó az ember.
“Hiányzik valaki, aki elvisz kirándulni vagy vacsorázni azért, hogy kiszakítson a hétköznapokból. (És boldoggá tegyen.) Hiányzik valaki, aki szenvedélyesen tud szeretkezni.” – Én, engem és nekem. Milyen szépen hangzana imígyen: Hiányzik valaki, akit el tudok vinni kirándulni vagy vacsorázni azért, hogy kiszakítsam a hétköznapokból. (És boldoggá tegyem.) Hiányzik valaki, akit szenvedélyesen tudok szeretni. No de nőtől ilyesmit nem igazán olvasni.
Neki való videó (az ódivatúról jutott eszembe):
https://www.youtube.com/watch?v=pirSM5IjosY
Imádom amikor egy nő felsóhajt “végső kétségbeesésében”: Hová lettek az igazi férfiak?
A friendzónádban vannak, cicukám, ahova száműzöd őket.
##MODERÁLVA##
Victus felhasználó fiókját letiltottuk.
Kinyalhatjátok a seggem buzikáim. Mi volt a gond a kommentemmel? Az, hogy belegázoltam néhány barátzónás, nyafogós balfasz lelki világába.
Hát, igazán röstellem. Illetve röstelli a faszom.
Victus felhasználó kitiltása ellenére már korábban is illegálisan használta a Férfihang.hu oldalt.
Victus felhasználó jelszóval zárolt fiókja visszaállítására a weboldal nem publikus felületét használta. Fejlesztettük a Férfihang fiókjainak védelmét a kitiltott felhasználók visszaélésszerű, abuzív használata ellen.
Victus felhasználó fiókját újra letiltottuk, jelszóval zároltuk.
Felhívjuk kitiltott felhasználóink figyelmét, hogy a Férfihang.hu használata a határozott tiltás ellenére bűncselekményt valósíthat meg.
Ez már tényleg szánalmas. Már csak ennyire futja alter? Először jön a hiszti, aztán a fenyegetőzés? Komolyan? Perelj be baszd meg. Majd akkor előszedem azokat a kommenteket, melyekben a torkom elvágása, a fejem baltával való történő szétverése és egyéb nyalánkságok szerepeltek. Ezek felett persze jótékonyan szemet hunytál, hiszen az ügyeletes kis kedvenceid hányták ide.
Érdekes, hogy az életveszélyes fenyegetőzés és a bűncselekményre való felbujtás valahogy nem haladja meg az ingerküszöbödet.
Mellesleg a rendszert olyan faszán megcsináltátok, hogy regelni nem lehet, de egy facebook profillal két kattintással bárki beléphet. Többet között olyan nagy infózseninek is képzelitek magatokat, ezt mégsem tudjátok megoldani. Miért is tudnátok?
És akkor te kiáltottad ki magad önkényesen a kollektív férfi nem szószólójának, holott erre senki sem hatalmazott fel.
Semmi másról nem szól az egész, mint a gyerekes hisztizésedről. Nem tudsz és nem is akarsz továbblépni a piti sérelmeiden, ezért magad köré gyűjtötted a hasonszőrű nyomorultakat és együtt gyűlölitek a nőket a világot, de legfőképp önmagatokat. A férfiak köszönik szépen, nem kérnek belőletek és a tevékenységeitekből, mert nagyon jól boldogulnak. A többség legalábbis. A szűk kisebbség – ti – pedig a kutyát nem érdekel és bármit is csináltok, semmit sem fogtok elérni. Az égvilágon semmit.
Elég megnézni a tegnapi kommenteket amiket csakxihoz címeztél. Nálad valami tényleg nagyon nincs rendben, öregem és nem ártana kezeltetned magad, amíg nem késő.
Egy rakás felnőtt testbe szorult, hisztis, ovis vagytok mindannyian, akik nem kapták meg a játékukat és csak duzzogni tudnak. Férfiak? Na, ne vicceljünk már.
Őszintén sok sikert kívánok az életben és remélem sikerül megtalálni a fényt a sötétségben.
Nahát. Csak nem veled is az történt, hogy a becsületsértő kommentjeidre válaszul “visszaütöttek” és most azt képzeled, hogy a te jogaidat sértették meg? Itt sem kellene lenned, hiszen a minősíthetetlen magatartásod miatt ki vagy tiltva már régen, és akkor esetleg nem is akarnának felelősségre vonni sem a becsületsértéseidért sem az informatikai rendszerrel való visszaélés miatt. Nyugodtan másolgasd, olvasgasd, készítgesd, csak itt ne rontsd tovább a levegőt!
És nehogy már pont egy buta nő mondja meg, hogy mely férfiaknak lehetek a szószólója. Nem a férfiak nem kérnek a tevékenységünkből, hanem te és a szánalmas feminista barátnőid. Ezért is tomboltok, romboltok itt egyvégtében. De majd megoldjuk, hogy ne tehessétek.
Esetleg te mutatnád a fényt? Egy gigantikus fekete lyukkal az agyad helyén?
Amúgy te nem Facebookkal léptél be, okoska, hanem Google fiókkal. Természetesen két perc alatt megoldhatjuk, hogy ezután egyikkel se tehesd. Egyúttal elnézést kérünk mindazoktól a tisztességes felhasználóktól, akik használnák ezt a lehetőséget, de ezután a rosszindulatú kretének miatt nem tehetik.
A lényeg az, kedves victus, hogy egy per során végre nyilvánosságra kerül a neved és a lakcímed. Úgyhogy feltétlenül szedd elő azokat a bizonyos kommenteket, és olvasgasd őket sűrűn.
Tudtam, bazmeg, hogy előbb-utóbb eljön az én időm, ha elég türelmes vagyok, és a Jóisten a kezembe adja a fejedet…
Én ezt már írtam neki, anno. Hogy ez olyan “fegyver” számára , mint az usa gyarmat eu ruszki ellenes szankciói.:D szóval előben nézheti a bumeráng “effektust”…
“A férfiak köszönik szépen, nem kérnek belőletek és a tevékenységeitekből, mert nagyon jól boldogulnak. A többség legalábbis.”
Aha, papucsok, nők szolgái.
Az volt a gond a kommentjeiddel, kedves victus, hogy teljesen értéktelenek. Semmi értelmeset vagy érdemlegeset nem mondtál még nekünk. Soha.