Túlvagyok a heti rendes pofaviziten a nőkertben, ami mint tudjuk a hazai feminizmus fellegvára, gyakorlatilag az egyetlen nyilvános fórum ahol feministák feministulnak. Nevezhetjük afféle gócpontnak vagy gyűjtőhelynek is, ahol találkát ad egymásnak a feminista társadalom színe-java.
Úgyhogy egyáltalán nem lepődtem meg, mikor a legfrissebb cikkükben egy pszichiátriai betegségben szenvedő nő apa- és férfigyűlölő versét tették közzé. Nem kenyerem az ilyen szemét terjesztése, mert úgy érzem az ennyire beteg emberek mintha magukhoz akarnák rántani a normálisakat is, ezért csak pár sort idéznék az elejéből:
Kinőttelek, kinőttelek:
Fekete cipő, visellek
Harminc éve, mint egy láb,
Féregfehéren, s lélegzeni,
Tüszkölni alig merek.
Apu, meg kellett hogy öljelek.
De még előtte meghaltál
(…)
És még mielőtt valaki azt hinné, hogy ez igazán rossz, elárulom, ez csak a bevezető – innentől még rosszabb. Sokkal.
Ez tehát a feminizmus, ez az a nőegylet ami állandóan az ellen védekezik, hogy beteg férfigyűlölő leszbikusok szedett-vedett bandája lenne százhúsz kilométeres politikai hátszéllel. A probléma az, hogy minden saját megnyilvánulásukból az derül ki, hogy mégiscsak ez az igazság. Mert senki nem kényszeríti őket, hogy ilyeneket tegyenek közzé a saját weboldalukon. Ők ezt szeretik, ebben tobzódnak. Mélyen együtt tudnak érezni a “költő” apagyűlöletével, hiszen ők maguk is ugyanabban a (fekete?) cipőben járnak.
Ne értse félre senki, nem azzal van “baj”, hogy egyesek rossz családi körből érkeztek, és hogy nehéz gyerekkorukért egy személyt okolnak. A baj azzal van, amikor ebből politikai mozgalmat csinálnak, és a személyes, gyűlölködő indíttatást elhazudva arról beszélnek, hogy őket csak az egyenlőség érdekli. Feltehetném a kérdést, hogy ez a vers vajon úgy hangzik-e, mintha egy egészséges lélek valami általános társadalmi problémát akarna megjavítani konstruktív empátiával, de annyira blőd lenne ez a kérdés, hogy az már-már demagóg. A feministák valódi indíttatása olyan erősen átüt a saját megnyilvánulásaikon, hogy teljességgel lehetetlen akár félre-, akár kimagyarazáni.
Ezek férfigyűlölők, pont.
Ha nem lennének azok, nem adnának közzé ilyen verseket, a kommentelők morbid helyeslésével.
És ha valaki kinyitja a szemét és szétnéz nálunk, akkor fel kell hogy tűnjön neki a hasonló gyűlölködés teljes hiánya. Itt nem adunk közre nő- vagy anyaellenes verseket, nem írunk arról hogy a nők miféle szemét népség, nekünk nincsenek nemi komplexusaink, irracionális félelmeink. Mi egy politikai mozgalom térnyerése ellen küzdünk – egy olyan politikai mozgalom ellen, ami egyértelműen, zsigerből gyűlöli a férfiakat. Annyit szeretnénk elérni, hogy kikerüljenek a törvényhozás közeléből, mert az ottlétük biztosan csak életellenes eredményeket hozhat.
Sylvia Plath feminista költőnő-gigász, nem tudtad?
Azért nem kezelik méltó helyén a költészet dicsőség-csarnokában, mert a magadfajta hímsovének lefitymálják :-P
Elolvastam nem semmi. A két komment se semmi, kíváncsi vagyok milyenek érkeznek még.
bájos… :-/
Sylvia Plath írt négy gyerekkönyvet is, aztán a fejét gázsütőbe téve öngyilkos lett, miközben a gyerekei a szomszéd szobában aludtak.
Terem más efféle virág is abban a nőkertben, konkrétan pl. Erdős Virág verseit is érdemes elolvasni. Nem ennyire gyűlölködő, inkább csak keserű hangvételű és néhol kicsit döcögős. És még nem értik, miért nem része a tananyagnak… Én bezzeg értem. Azért, mert az alábbi verset meg sem közelíti: http://www.ferfihang.hu/2011/10/24/vers-mindegy-kinek/
Egyébként a sztorihoz hozzátartozik, hogy az írónő nem is utálta az apját, sőt igazából imádta, 8 éves volt amikor az apja meghalt, és nagyon megrázta a halála.
Ez vall csak igazán beteg lelkületre, ilyen körülmények között ilyen verset írni… Nameg amit eggyel fentebb írtál. És ez a “feministák hőse”?
igen, mert a feministák csak annyit értenek belőle, hogy “blablabla egy szemét apa bántotta blablabla” :-)
Pár napja jött szóba egy itteni vita hevében a műértelmezés folyamata; hogy a művészeti alkotás befogadója miként értelmezi újra és alkotja meg a mű önmaga számára érvényes változatát. Az a lehetőség viszont soha fel sem merült még bennem, hogy ez a folyamat akkor válik igazán érdekessé, ha a művet egy pszichiátria beteg alkotja és végül egy másik beteg pszichéjű ember értelmezi.
Summázat: Ha már az input is beteges káosz, akkor mi lesz az output? Feminizmus! :D
Na de aki jobban elolvassa, az is azt látja, hogy a férfiakat a nácikkal azonosítja, miközben a nőket és a gyerekeket a szegény elnyomottakkal. És konkrétan minden férfit.
E vers létezése is bizonyítja (az ottani kommentek meg még inkább), hogy a feminácizmus létező jelenség, még ha szerencsére nem is tömeges.
Elég pocsék vers! Az undorító gyűlölködés csak tetézi.
Mondjuk számomra az is érdekes kérdés, mi vesz rá egy férfit hogy támogassa a feminizmust. Amikor a szövegeik folyamatosan általánosítva minden férfit hibáztatnak. Érdekesek az ilyen Stockholm szindrómás személyiségek.
Még csak nem is érdekesek. Többek között ez a bajom velük. :)