Alter Ego
0 megosztás

NANE – CSBE specialista vagy radikális feminista szervezet?

Szerzőtársnőm, Hgyi tollából minap megjelent “Áldozat kerestetik” című cikk arra ösztönzött, hogy egy kapcsolódó cikk formájában fejtsem ki álláspontomat az általa is gyakran említett Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) egyesület kommunikációjáról. Mindenek előtt fontosnak tartom eldönteni, hogy vajon milyen elvek mentén definiálja önmagát az egyesületet? Családon belüli erőszakra (CSBE) specializálódott, segítő egyesület, vagy radikális feminista szervezet? Nézzük elsőként az egyesület működésének módját: A NANE egy olyan civil szervezet, amelynek nem lehet tagja vagy közreműködője férfi. (!) Ezt a következőképp deklarálják honlapjukon: “A NANE Egyesület (mint neve is mutatja) nőszervezet: tagjai és segélyvonalas ügyeletesei csak nők lehetnek.” Tudni kell azt is, hogy segítői tevékenységük igénybevételéből is kizárják a férfiakat; családi erőszakkal kapcsolatos telefonos szolgáltatásukat férfi áldozatok nem vehetik igénybe. (!) Létezhet-e ennél nyilvánvalóbb, beszédesebb példája a nemi diszkriminációnak? Lássuk be, ez elég abszurd dolog egy olyan egyesület esetében, amely többek között a nemek közötti egyenlőség előmozdítását nevezi meg célja között.  (A NANE adatlapja az adhat.hu portálon) Úgy gondolom, a családon belüli erőszak problematikájával egyébként is lehetetlen csak női oldalról foglalkozni. Lehetetlen csak a nőkre „specializálódni”. Lehetetlen a problémát elválasztani a saját gyökereitől; a családtól. Illetve ez csak egyetlen módon lehetséges; ha kimondott vagy kimondatlan cél, problémamegoldási elképezés az, hogy a családi-, partnerkapcsolati erőszak megjelenése esetén a férfiakat kell démonizálni és meg kell szüntetni a családot. Sajnos úgy tűnik, ezt az utat kínálja leginkább a nőknek és a társadalomnak a NANE segítői tevékenysége. Szerintem ebben nem ok nélkül véljük felismerni azt a feminista iskolát, amit Simone de Beauvoir hagyományozott a nőszervezetekre a „feministák bibliájaként” is emlegetett, „Második nem” című könyvében: „Míg le nem romboljuk a családot a család mítoszával együtt, a nők elnyomatása fennmarad.”

Én úgy vélem, hogy az egyesület tulajdonképpen már az alapoknál mond le a probléma valódi megoldásáról. Ahogyan Hgyi is nagyon helyesen felismeri; az ilyen megközelítés minimális konfliktus esetén is szükségtelenül a nők áldozat szerepét hangsúlyozza és „a felelősség másik félre hárítását szorgalmazza”, és ezzel egyidőben erőszaktevő bűnbakként kezeli a férfiakat. Olyan megmosolyogtató feminista propaganda anyagokkal, amelyek lelki-erőszakká magyarázzák a nők sminkjének a kritizálását, (!) a partnerkapcsolati erőszak egyik ismérvének tekintik a nő (!) alkohol vagy kábítószer fogyasztását, nem lehet szakszerű munkát végezni, pusztán csak egyetlen üzenetet továbbítani: Áldozat kerestetik! (Az idézett anyagokat lásd itt és itt) És milyen megoldásokat kínálnak ugyanezek a propaganda anyagok? ” Ha ez a teszt megerősítette a rossz érzéseit, hogy a kapcsolatában valami nem stimmel, egy dologban biztos lehet: a kapcsolat nem lesz jobb, sőt: valószínűleg egyre rosszabbá válik majd.” Vegyük észre, hogy a NANE megközelítése egyenértékű azzal, mintha a szőlőt rendszeresen megtámadó peronoszpóra nevű betegséget úgy akarnánk gyógyítani, hogy a leveleken megjelenő legkisebb folt esetén azonnal kivágnánk az egész szőlőtőkét. Személyes véleményem szerint az ilyen megközelítés kifejezetten család és társadalomellenes, diszkriminatív, és éppen ezért nem felel meg a „közhasznúság” kívánalmainak sem. Az általuk alkalmazott propaganda bővelkedik a férfiellenes feminista (szub)kultúrkörből jól ismert elemekben, ezért társadalmilag kifejezetten kártékony.

Személyes véleményem szerint, nyilvános kommunikációja alapján a NANE egy férfiellenes, kirekesztő, nemi alapon diszkrimináló, radikális feminista szerveződés. Argumentum ad nauseam, a rosszullétig ismételgetve sulykolják a feminista dogmát; a családon belüli erőszak elkövetői 95%-ban férfiak és az áldozatok a nők. (Propagandájukban rendszeresen használják a már önmagában is a férfiakat megsértő “férfierőszak” szót, miközben az egyesület honlapján kifejtik, hogy a szőke-nő és anyós-viccek a nőket sértő, megalázó üzenetek.) Tökéletesen figyelmen kívül hagyják jelentős magyar és külföldi szaktekintélyek párkapcsolati, családi  erőszakkal kapcsolatos tudományos kutatásait. Hiába fejti ki Tamási Erzsébet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kriminológiai Tanszékének munkatársa kutatási adataira hivatkozva, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak 61%-a férfi, a fiú gyerekek pedig kétszer gyakrabban válnak bűncselekmény áldozatává, mint a lányok. Hiába elemzi gondosan a párkapcsolati erőszak természetét Ranschburg Jenő, a pszichológiai tudományok kandidátusa „Meghitt erőszak” című művében, rámutatva azokra a tévhitekre és előítéletekre, amelyek a valósággal szemben a férfiakat mindig erőszaktevő, míg a nőket áldozat szerepben tüntetik fel. Hiába állítja össze Martin S. Fiebert a Kaliforniai Egyetem Pszichológiai Tanszékének munkatársa azt a bibliográfiát, amely 282 tudományos vizsgálat és 218 tapasztalati tanulmány eredményeit összegezve azt mutatja, hogy a nők éppen annyira erőszakosak kapcsolataikban, mint a férfiak. Hiába figyelmeztet Dr. Resch Mária, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház II. Pszichiátriai és Mentálhigiénés Osztályának szakembere és szerző társa Bella Tamás az ál-áldozatok problematikájára „Pszeudoviktimológia” című cikkében. (Lásd Hgyi másik cikkét is ebben a témakörben.) Kommunikációjukat szemlélve úgy gondolom; a NANE egyesületre ezek a kutatási eredmények számottevő hatással nem voltak, a széles tudományos ismeret helyét kitölti a bigott feminista doktrina.

Ha a családon belül kialakuló, és kezeletlenség esetén akár erőszakká fajuló feszültségek “orvoslását” szeretné bárki is felvállalni, akkor a következő kívánalmakat kell szem előtt tartania: az egyik fél helyett a család egészét kell fókuszba helyeznie, fel kell ismernie a problémák mélyebb pszichológiai összefüggéseit, nem építhet elvakult feminista alapelvekre, nem támaszkodhat téves, ellentmondásos statisztikai adatgyűjtésre, nem alkalmazhat képzetlen „pszichoterapeuta” szaktanácsadókat, család-pszichológiai mediáció helyett nem hangolhatja egymás ellen a feleket, kommunikációjában nem lehet kirekesztően férfiellenes, nem alkalmazhat nemi diszkriminációt, nem működtethet ál-áldozatokat generáló mechanizmusokat, nem lehet célja a férfiak és ezzel együtt a családok kriminalizálása, és természetesen nem mondhat le automatikusan a családok együtt tartásáról.

Felhasznált források:
– A NANE egyesület honalpja www.nane.hu
– A NANE egyesület www.adhat.hu portálon elérhető adatlapja
– A képen a NANE egyesület logója látható, az adhat.hu szerverén elérhető formában, közvetlenül beillesztve

Post Author: Alter Ego

Alter Ego
Érdekelnek az emberek. Érdekelnek a közösségek. Mindez a pszichológia és a társadalomtudomány nagyítója alatt is. Mindig is meghökkentettek és lenyűgöztek az egyéni- és a közgondolkodás paradoxonjai. Emellett van személyes véleményem is a világról, sőt nem átallom néha le is írni. Elismerem, hogy az elemző énem felett néha a privát szenvedélyességem győzedelmeskedik, ezért a kedvenc műfajom a publicisztika.
f Facebook
0 megosztás


73
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
17 Egyéni hozzászólás
56 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
25 Hozzászólások szerzői
AldanReszet ElekBig G.BaltonAlfomernok Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
hgyi
Szerkesztő

Köszönöm, hogy kiegészítetted az én gondolataimat! Úgy érzem, jól összeillik, összecseng a két írás.

Látom, neked is szemet szúrt a segítők képzettsége. Nem véletlenül említettem meg, hogy egyik ajánlott irodalmuk Szil Péter egyik könyve. És persze azt sem, hogy saját segítőképző tanfolyamot szerveznek. (Mindössze 80 elméleti és néhány gyakorlati óra alatt el lehet sajátítani a tudást és máris lehet tanácsot adni, segíteni – még professzionális támogatóknak /pszichológusok, szociális munkások, stb./ is.) Csak érettségi kell hozzá és egy szintén általuk szervezett alkalmassági válogatás.

Nem méltányoltad [:o)], hogy az új, szexuális erőszak áldozatait segítő telefonsegélyük fogadja a férfiak hívásait is.

Átlagember
Újságíró

Tisztelt szerkesztők!

Az alábbi cikket szeretném idézni, szerintem a témához kapcsolódik, bár megérne egy önálló cikket is:

 

Biztosan erőszak a családon belüli erőszak?

A családon belüli erőszak egy a társadalom számára kevésbé látszódó, de az érintettek számára igen komoly probléma, amivel sokszor maguk a törvényalkotók sem igazán tudnak mit kezdeni. A helyzet azonban az, hogy bár nem nevesítve és kiemelve, de jelenleg is léteznek a törvények, amikkel ezt a kérdéskőrt kezelni lehet, csupán alkalmazni kellene őket. A probléma sokkal inkább ott kezdődik, hogy aki valóban átélt ilyet, az többnyire nem beszél róla, nem szívesen viszi az ügyet rendőrségre, bíróságra, nem dicsekszik vele, hanem megpróbálja elfelejteni, csendben kilép, vagy bízik abban, hogy nem fordul elő legközelebb.

A mai társadalom azonban már nem ugyanaz, mint húsz vagy ötven évvel ezelőtt. Nem érték a család, nem divat a másik tisztelete. Ha valami elromlik, kidobjuk és nem megjavítjuk. Sajnos ugyanez igaz a párkapcsolatokra is. Egyszerűbb a másikat hibáztatni, elvárásokat támasztani, mintsem kompromisszumot kötni. A pénz számít, csak akkor lehetünk boldogok, ha meg tudjuk venni azt, amit a média lenyom a torkunkon. A nők olyan mértékben emancipálódtak, hogy a mai férfi egy erősebb egyéniségű nő mellett, már csak akkor meri kimondani a problémát, amikor már késő.

Két normális ember, el tud válni kulturáltan, így el sem juthat erőszakosságig a kapcsolatuk, de egyre inkább ők lesznek a kisebbség. A sok női jogvédő szervezet, és a már javuló, de még mindig létező bírói gyakorlat kitermelt egy olyan réteget a társadalomban, akik nem élnek, hanem visszaélnek a jogukkal. Mégpedig rettentően tudatosan. A válóperek során igen gyakran felmerül a családon belüli erőszak különféle formája, mint válóok. Érdekes módon ezek többsége a vagyonmegosztással többé-kevésbé rendeződik, de jópár példa van arra vonatkozólag is, hogy még évekkel a válás kimondása után is bepróbálkozott az állítólagos sértett fél. Mivel nekem is gyanús volt, hogy egy-egy ilyen ügy után a problémaforrás érdekes módon szinte mindig a magát sértettnek valló fél volt, utánajártam a dolognak, és bizony ezek hátterében szinte minden esetben megtalálhatóak voltak a DRMMS szindróma (Válással Összefüggő Rosszindulatú Anya Szindróma) jegyei, melyet a bírósági pszichológiai szakértők szeretnek elbagatellizálni. Ez a szindróma magában is megérne egy külön cikket, de fontos megjegyezni, hogy nem szabad általánosítani, bármit is állítani csak a részleteknek tűnő kérdések megvizsgálása után szabad. Ott kellene kezdeni, hogy mi váltotta ki a helyzetet, hogy idáig fajultak a dolgok? Vannak-e jelentős értékrendbeli különbségek? Van-e esetleg köze harmadik félnek a dologhoz? Valóban megtörtént, valóban úgy történt, ahogy azt a sértett elmondta? Miért jutott el idáig? Ha megismétlődött, miért nem lépett ki a kapcsolatból az első alkalommal? Nem voltak jelek, amik utaltak volna arra, hogy ez lesz a végkifejlet? Számos kérdés van, amin áll vagy bukik a történet valódisága, de ezeknek egy-egy konkrét esetben történő kiderítése a nyomozóhatóságok és a bíróságok hatásköre.

A kérdés azonban fennáll, miből következtethetünk arra, hogy a hozzánk panasszal forduló illetőt valóban bántalmazták-e vagy csak kitalálta az esetet, esetleg valami apróság történt és az lett kiszínezve? Egyértelműen semmiből, de több apró részletből összeállhat egy reális kép. Figyelembe veendő, hogy akit valóban bántalmaztak, annak a viselkedése ezzel összhangban is áll. Többnyire megpróbálja elkerülni a későbbi konfliktusforrást, kerüli a kapcsolatot a bántalmazóval. Azonnal gyanús, ha az eset mögött más, főként más jellegű feljelentések is vannak, és az is elgondolkodtató, ha a feljelentőnek érdekében áll hűvösre küldeni a másik felet. Szintén ingoványosak az ilyenkor gyakori, „azért nem szóltam eddig, mert féltem” típusú válaszok olyankor, amikor az állítólagos sértett fél számos további más feljelentést, vagy sokkal súlyosabb dolgokat is tett, amitől érdekes módon már nem félt. Ezeket azonban sajnos a hatóság nem kezeli kellő súllyal, mivel többnyire alapból a gyengébbnek gondolt nőnek hisz, már csak a fizikai erőviszonyok miatt is. Pedig fordított esetre is bőven van példa, a feleség is bántalmazhatja a férjet, csak hát ez ugye mai szóhasználattal élve „ciki”.

De az is kérdés, hogy mi számít erőszaknak? Valakinek már az is erőszak, ha csúnyán beszélnek vele, valahol pedig a közös kocsmázás utáni otthoni bunyó sem minősül annak. Nem lehet tehát mindenkit egy kalap alá venni egy törvénnyel, és bízom benne, hogy ezt a törvényalkotók is tudják. Valaki megsértődik egy hangosabb kiabáláson is és lelki erőszaknak fogja fel, (amit furcsamód szintén büntetni szándékozik a törvény), valakit pedig minden héten laposra ver a részeges férje, de mégis valamiért eltűri.

A gond ott kezdődik, ha a törvény adta lehetőséget kihasználva gondol egyet a mai emancipált nő és a közös vagyon megkaparintása érdekében szépen beveti minden női fortélyát, melynek eszköztárából nem maradhatnak ki a lejáratás és ellehetetlenítés mellett a különféle hazugságokon alapuló feljelentések sem, melyek közül az egyik legfontosabb az erőszak. Ha pedig eddig jutott az ügy, akkor ott már nincs kegyelem, a meghurcoltatás garantált. És ez nem csak a házasságra igaz. Kellő előkészítés után, némi színjátékkal bárkire rá lehet fogni az erőszakot, tehát lényegében senki sincs abszolút biztonságban.  Bármennyire is nehéz, de ki kell mondani, hogy vannak olyan ügyvédek, akik tudatosan vagy akaratlanul, de bátorítják ezt a magatartást. A félrevezetett védegyletek és támogató szervezetek pedig csak azt tudják, amit az egyik fél mond el nekik (ha meghallgatnák a férjet is, bizony kiderülne, hogy a valóság egészen más, de ilyenről még nem hallottam). A női jogvédő szervezetek pedig harapnak rá, mert kaparja ki más a gesztenyét helyettünk alapon, van kit a kirakatba tenni. Tanúnak pedig sokszor az új (vagy már annyira nem is új) barát a legjobb, aki elfogultság nélkül mindent igazol. Ha szükséges nem gond egy látlelet sem, abból úgysem derül ki, hogy azt mikor és ki okozta, ezt az orvos nem is tudja megállapítani. (Most nem mennék bele abba, hogy miként lehet valótlan tartalmú látleletet beszerezni, de nem egyet láttam már.) Hol van kérem itt a nemi egyenjogúság? Egy a feminizmustól felvilágosult nő melletti férj, exférj, vagy felveszi a kesztyűt és százszorosan megszenved mindenért, vagy egy szál ruhában lép ki a házasságból, miközben a közös házban a volt feleség folytatja életét a gyerekekkel.

Persze most biztosan sokan felháborodnak, de akik ezt kívülállóként teszik, azok biztosak abban, hogy mindkét fél álláspontját ismerik? Mert igenis meg kell ismerni mindkét fél álláspontját és ki kell szűrni a joggal visszaélőket, különben a valódi áldozatok még inkább áldozattá válnak. Egyértelmű, hogy létezik családon belüli erőszak, de egyáltalán nem ritka az törvénnyel való visszaélés sem. Bár a sajtó nem szeret vele foglalkozni, de nem ártana, ha ezekről az elhallgatott „csalásokról” többet tudna a közvélemény is. Sajnos számos példa van arra, hogy idősebb, saját lakással rendelkező férfiakat behálóztak fiatal hölgyek, majd pár hónap után feljelentették az újdonsült férjet szexuális erőszakért. A rokonságban  persze rögtön mindenki tanúsította, hogy az öregúr márpedig egy erőszakos gazfickó, aki bizony korábban már előttük is bántalmazta a hölgyet. Ilyenkor aztán tehetett bármit is az ügyvéd, nem tudta megvédeni az ügyfelét a tárgyaláson, s ez még a jobbik eset, mert többnyire arról is tesz a menyecske, hogy ügyvédre se maradjon pénze. A bíróság pedig megalapozottnak látva az erőszakot, jópár évre hűvösre küldi az addig példás életű, de a látszatszerelemtől elvakult urat, aki aztán vagy öngyilkos lesz a börtönben, vagy csak rámegy az egészsége. Ezt követően már nincs más hátra, mint hogy szépen beköltözzön a népes família a házba, ahol vidáman élnek, míg meg nem halnak.

Meg kell hogy védjem tehát a törvényalkotókat, amennyiben a látszólagos időhúzás arra szolgál, hogy alapos munkát végezzenek. A törvény erejével ugyanis nem csak élni, hanem visszaélni is lehet. A helyzet pedig már csak azért is veszélyes, mert ha a törvény az áldozathoz teszi a bizonyítási kényszert, nem rendelkezik szankciókról, nem fogalmaz meg visszatartó erőt a hamis és alaptalan vádaskodásokkal, visszaélésekkel szemben, akkor pont az ellenkező hatást fogja elérni. A nagyhangú, az erősebb itt is elnyomja a gyengébbet, egy erőszakos, magáról mindenütt hallatni akaró feminista nő biztosan ott lesz a bíróságon, hogy ezt az eszközt is felhasználja a vagyon megkaparintásának szent céljának oltárán. A csendes, valódi áldozatok pedig majd nem értik, hogy mi is történik itt valójában.  A legrosszabbul tehát pont azok fognak járni, akik valóban áldozatai a családon belüli erőszaknak.

Sz.V.

 

Kodo
Újságíró
Kodo

A NANE támogatóinak listája.

http://www.nane.hu/tamogatas/tamogatok.html

Igencsak tanulságos végigböngészni.
Ide csak egyet emelek ki:

Esélyegyenlöségi Kormányhivatal

Nem semmi!
No komment….

smirti
Olvasó
smirti

Ezt sokan tudják (mármint azt, hogy a feministák állami támogatásban részesülnek), mégis csak néhányan tiltakozunk ellene. Egyébként eddig minden feminista bőszen tagadta, akit szembesítettem (vagy a párom szembesített) ezzel a ténnyel.

Suum cuique
Újságíró

Családon belüli erőszak: kivonultak a nők

Szerintük egyre kevésbé kapott szerepet a családon belüli erőszak elleni törvényjavaslat készítése során, hogy a jogalkotás elsődleges célja a bántalmazott nők és gyerekek védelme.

Deansdale
Admin

Micsoda hisztis banda, semmi professzionalizmus. Nem úgy mennek a dolgok ahogy elvárnák, erre felhúzzák az orrukat és lelépnek. Annyira tipikus yin viselkedésforma… :D

daphne
Olvasó
daphne

Igen, yang = kitartó a küzdelemben = jó, yin = felhúzza az orrát és lelép = rossz. :P

Ne azért legyenek már ellenszenvesek, mert nőkre jellemző módon viselkednek, hanem mert hülyeséget mondanak és ártalmasak. Amiért komolyan elhiszik, és próbálják a társadalommal elhitetni, hogy egy családban csak a nő és gyerek lehet bántalmazott, és a férfi minden esetben erőszakos disznó.

Deansdale
Admin

Alapvetően nem lenne baj, hogy nőkre jellemző módon viselkednek, csakhát a saját tetteikkel ássák alá a saját céljaikat. Arról papolnak, hogy több nő kell a politikába, mert ugyanolyan pengék mint a férfiak – de ha valami nem tetszik akkor durciznak meg hisztiznek, mutatva ezzel, hogy még a saját propagandájuknak sem tudnak megfelelni. Hol annak azok a bizonyos “erős nők” ha még a radikálfeminista lobbicsoportokban is ilyen állhatatlan hisztigépek ülnek???

És hát ha (legalábbis papíron) egy csoport érdekeit képviselik, akkor az a csoport joggal felháborodhat, hogy az érdekképviselete kimerült egy röpke nyafizásban. Ha tényleg a bántalmazott nőkért dolgoznának, akkor most igen rútul cserbenhagyták őket. Az embernek nincs joga felállni az asztaltól ha másokat képvisel. Ez a professzionalitás teljes hiánya, amire utaltam.

Visszatérve a felvetésedhez: a yin-nek is van pozitív és negatív oldala, meg a yang-nak is. Ez egy tipikusan negatív yin minta, és nem azért negatív mert yin, hanem mert negatív :)

daphne
Olvasó
daphne

Azért korai volna nevetni a megfutamodáson, biztos vagyok benne, hogy nem hagyják abba az “érdekvédelmet”.

Deansdale
Admin

Igen, igen, ez valójában egy ugyanolyan fegyver a kezükben mint bármi más. Őket a gonosz hegemón patriarcha bizottság “elűzte”, de továbbra is követelik hogy legyen olyan törvény amilyet ők akarnak – gondolom ez lesz az alapállás a közeljövőben.

Maestro
Szerkesztő

Na. Hát érted már, miért kell több nő a politikába? :-)))

Maestro
Szerkesztő

Még szép, ugyanis a cél a bántalmazott EMBEREK védelme, kortól és nemtől függetlenül. Na persze, az tetszett volna a kis szexistáknak, ha a törvény csak a nők és gyerekek bántalmazását bünteti.

edie
Olvasó
edie

http://barikad.hu/nem_csukta_be_a_furdoszoba_ajtajat_ezert_hasba_szurta-20130124

 

Az ilyen eseteknek nyilván semmi közük a családon belüli erőszakhoz.

don Fefinho
Újságíró

Abszolúte semmi, véletlen baleset volt az egész.
Különben is, be kellett volna csukja a fürdőszobaajtót.

Minden ötödik nő párja rendszeresen nem csukja be a fürdőszobaajtót. Sőt, főiskolán már minden negyedik nőé.

Deansdale
Admin

:)

Suum cuique
Újságíró
daphne
Olvasó
daphne

Szeretem az ilyen cikkeket, csak az nem derül ki, milyen lesz az új szabályozás. És ez is: “De ezeket is csak abban az esetben (tartja a jogszabály családon belüli erőszaknak), ha a bántalmazás rendszeres, ráadásul a bántalmazást az áldozatnak kell bizonyítania.” Miért, kinek kéne bizonyítani? Ja tudom, egyáltalán nem is kéne bizonyítani.

Inaara
Olvasó
Inaara

És még jó, hogy nem nők elleni férfierőszaknak akarják hívni –  több helyen láttam már (az egyik a NANE honlapja), hogy így emlegetik.

Íme két férfierőszak elleni videó, egy NANE nőverős, illetve összevert archoz sminkelési tippek:

http://www.nlcafe.hu/szepuljunk/20120704/smink-csaladon-beluli-eroszak-kampany/

 

Deansdale
Admin

Szemfényvesztés az egész. Eddig is megvoltak a törvények, amire a feministák azt mondták, szegény nők nem mernek feljelentést tenni, vagy a rendőrök nem veszik őket komolyan. Ha most a törvényeket megváltoztatják, ezek a problémák pontosan ugyanannyira fennáll(hat)nak. Odáig kéne már eljutni végre, hogy ha valakinek nem boldog a családi élete, az váljon el és tanuljon meg jobban párt választani. Mindenkinek megvan a saját felelőssége is abban, ha olyan emberrel él együtt aki bántalmazza. Persze a nőknél ilyesmire rámutatni tilos, mert “áldozathibáztatás”, dehát ki a tökömet kellene hibáztatni ha Gizike hozzáment feleségül a Gézához, mert olyan szexi volt a börtöntetkója??? Ment volna hozzá inkább egy unalmas könyvtároshoz, akkor nem lenne CSBE-gondja. Persze az nem olyan izgi. Ez van, bakker, választani kell és a döntéseknek következménye van, amitől nem védhet meg senki és semmi. Sőt, továbbmegyek: nem is kell, hogy megvédjen bármi is. Az ember úgy tanul, ha megtapasztalja a döntéseinek a tényleges eredményét. Egyesek szerint jó lenne egy olyan világban élni, ahol a nőket valami mágikus erő megvédi a saját tévedéseik eredményeitől, de én nem hiszek az ilyesmiben. Főleg ha ennek az az ára, hogy a férfiakat szapuljuk, sanyargatjuk, büntetjük. Ne kelljen már nekem elvinni a balhét azért mert valaki más nem tud normális emberi döntéseket hozni.

Suum cuique
Újságíró

“dehát ki a tökömet kellene hibáztatni ha Gizike hozzáment feleségül a Gézához, mert olyan szexi volt a börtöntetkója???”

Ezzel vigyázz, mert feminácik szerint az is patrihímsovén “legenda”, hogy az ún. bántalmazókat jellemzően fogatlan, alkoholista, tanulatlan vidéki tuskóknak képzeljük el, nem pedig tök átlagos fickónak :) (Hiszen akkor a valóban létező nőbántalmazásra az lenne a válasz, hogy számuljok fel az ilyen barbár törzsi viszonyokat, szubkultúrákat, nem pedig valami általában véve “patriarchális rendszer” ellen lehetne uszítani.) Itt az az ellenérvük, hogy dehát van, hogy egyetemet végzett, közmegbecsülésnek örvendő polgári férfi és elagyabulálja az asszonyt, és hát ugye nominalistáknál a végső érv mindig ez a “de van kivétel ám, ne általánosíts!” rizsa – és nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy mindig a főszabályból kell kiindulni, hogy mi az ami általában jellemző, és a kivételek maximum ehhez képest árnyalják a képet.

Bár feministáék szerint ugye nem csak a klasszikus értelemben vett asszonyverés számít bántalmazásnak, hanem pl. a női hiszti komolyan nem vevése, ilyenkor a nő vélemények lekicsinylése. Pl. hazaérsz, az asszony hisztizik magában valami műproblémán, és te rászólsz valami kis csipőset, hogy “na mivan, Gizi, megint túlpörgetted magad?” – akkor te bántalmazó vagy. A feministák szerint olyan, hogy női hiszti nincs, minden ilyesmit a férfinak olyan komolyan kell vennie, mint valami akadémiai székfoglalót. Mert ugye azt gondolni, hogy azon dolgok amiből a nők egy kapcsolat során problémát csinálnak, azok jelentős része álprobléma, az hímsoviniszta patrirachális köcsögség, hiszen minden amin egy nő problémázik, az igenis komoly probléma (mért itt van a zoknit, mért nem vetted fel a telefont, mért nem hajtottad le a vécéülőkét, mért van rajtad sapka stb.), legalább annyira, mint a globális felmelegedés, és így is kell kezelni.

Ilyen értelemben gyakorlatilag tényleg minden férfi “bántalmazó”, aminek egyenes következménye az, hogy minden férfira gyanakvással kell tekinteni, és bekorlátozásukra minél több törvényt hozni.

Inaara
Olvasó
Inaara

A másik furcsaság számomra a családon belüli nemi erőszak (itt most a házasok közötti erőszakra értem).

Ha szeretem a férjem, ő is szeret engem,  a szexuális vonzalom kölcsönös, együtt élünk, akkor nem tudok elképzelni olyan helyzetet, amikor nemi erőszaknak venném a közeledését. Nem értem… ugye, ebből is látszik, hogy teljesen a patriarcha agymosás áldozata vagyok…

 

Maestro
Szerkesztő

Van egy olyan feminista dogma, hogy minden erőszak, amit a nő nem akar (akár utólag is meggondolva magát!). Ez az idegenekkel szemben sem egészen értelmes dolog, mert lassan már bemondásra le lehet csukatni bárkit nemi erőszakért. Házastársak között viszont én azt mondanám, hogy csak a tényleges erőszakot tekinteném annak és egy kis nógatást azt nem. Másik dolog meg, hogy aki szeret valakit, az esetleg akkor is hajlandó a másik kedvére tenni, ha neki éppen nincs akkora kedve hozzá. Aztán sokszor evés közben jön meg az étvágy, de mondjuk olyat is hallottam már, hogy adni is öröm…

Inaara
Olvasó
Inaara

“…aki szeret valakit, az esetleg akkor is hajlandó a másik kedvére tenni, ha neki éppen nincs akkora kedve hozzá. Aztán sokszor evés közben jön meg az étvágy, de mondjuk olyat is hallottam már, hogy adni is öröm…”

Így igaz. Ha a nő szereti a férfit, akkor kizárt, hogy ne jöjjön meg az étvágy.

daphne
Olvasó
daphne

“Így igaz. Ha a nő szereti a férfit, akkor kizárt, hogy ne jöjjön meg az étvágy.”

Ez nem így van. A szeretet és a vonzalom nem ugyanaz.

Inaara
Olvasó
Inaara

Akkor úgy jó, hogy szerintem így igaz? :)  A szeretet és a vonzalom tényleg nem teljesen ugyanaz, de ha mindkettő megvan együtt, akkor az csodálatos?

daphne, tényleg ennyire furcsa? :)

daphne
Olvasó
daphne

Ha van mindkettő, akkor nyilván. Én csak kéretlenül felszólalok azoknak a feleségeknek a nevében, akiknek gondjuk van a vonzalommal :) Van olyan, hogy volt, de már nincs. Szeretet, az van. Akkor jön a szívesség-szex.

Inaara
Olvasó
Inaara

“Én csak kéretlenül felszólalok azoknak a feleségeknek a nevében, akiknek gondjuk van a vonzalommal :)”

Olyan vagy, mint egy jó riporter, képviseled a másik oldalt (ami nem feltétlenül  a saját véleményed). :)

Egyébként megnyugodtam, hogy jól vagy,  minden rendben nálad. :)

daphne
Olvasó
daphne

Hát, minden nincs rendben, ha már szóba került, de én sem akarom ragozni tovább. Azért köszi :)

mdmselle
Újságíró
daphne
Olvasó
daphne
mdmselle
Újságíró
daphne
Olvasó
daphne

Nem volt még olyan soha, hogy ő akarta, te meg éppen nem? Ha ilyenkor a férj, a feleség tiltakozása, védekezése ellenére mégis leteperi, az azért mégiscsak nemi erőszak. Azt nem tudom, hogy ez egyáltalán milyen gyakran fordul elő, valószínűleg olyan kapcsolatokban, ahol másképpen is bántalmazza a férfi a nőt fizikailag (azért van ilyen, ne essünk a ló túloldalára).

Maestro, lehet a másik kedvére tenni, de hosszú távon, ha túl sok a szívesség-szex, az egyik félnek se jó. Mondjuk akkor már súlyosabb problémák is vannak, amiken nem segít a “na jó”.

Inaara
Olvasó
Inaara

Hm, nem mennék bele a részletekbe, ha nem baj.  :)

Legyen elég annyi, hogy természetesen van olyan, hogy amikor a férfi akarja, akkor a nő éppen nincs hangulatban – legalábbis a legelején, de ez gyorsan változik… Érintések, csókok, simogatások, az, hogy a másik kíván… Ha jó a kapcsolat, ez így működik – de persze sokfélék vagyunk, nem akarom azt állítani, hogy ez mindig mindenkinél így van.  Egyáltalán nem a darab fa típusú “na jó, essünk túl rajta” szexről beszélek – szerintem ez borzalmas, abban nincs sok köszönet egyik félnek sem.

Ha pedig tényleg bántalmaz(na) egyéb módon is, akkor én már ott sem lennék…

daphne
Olvasó
daphne

Nem azért kérdeztem, hogy elmeséld :) Csak rá akartam világítani, hogy azért létezhet házasságon belül nemi erőszak.

Inaara
Olvasó
Inaara

:)

“…azért létezhet házasságon belül nemi erőszak.”

Igen, de amint már írtuk, ott más baj  van.

Deansdale
Admin

Hja, mondjuk a femcsi vádaskodás előtt el kellene gondolkodni, hogy a férj-feleség kontextus teljesen más szövegkörnyezet, mint egy sikátorban rád támadó idegen. Vagy ha egy nőnek a férje közeledése olyan, akkor azonnal váljon el a p*csába. El nem tudom képzelni mi értelme lehet egy olyan házasságnak, amiben a nő a férje közeledését úgy éli meg. Hacsaknem olyan névházasságról beszélünk ami női matematikusok karrierjének előremozdítására köttetett :)

Elméleti síkon lehetséges, hogy egy férj megerőszakolja a feleségét – gyakorlatilag a házasság részben “szexuális célú” társulás, vagyis az egyik leglényegesebb eleme a szexuális kapcsolat szentesítése. Nőnek csak úgy érdemes házasodni, ha ezzel tisztában van. Ha a házasságon belül nem “garantáltabb” a szex mint azon kívül, akkor az égegyadta világon semmi értelme nincs házasodni. Zéró. Különösen úgy, hogy egyébként a házastársi hűséget szokás továbbra is megkövetelni. Miféle eszement baromság az a hozzáállás, hogy senki mással nem szexelhetsz, mert házasok vagyunk, de velem sem mert nincs kedvem…?! Adott esetben hónapokig vagy évekig. Aki szerint ez valami normális dolog az ő maga nem normális.

Inaara
Olvasó
Inaara

De jól összefoglaltad! Már azt hittem egyedül vagyok a véleményemmel….  :)

daphne
Olvasó
daphne

Nem normális dolog, de fura tőled azt olvasni, hogy csak a válás lenne a megoldás.

Maestro
Szerkesztő

Ha a tiltakozása ellenére leteperik, az de facto erőszak. De ha azt mondja magában, hogy miért ne legyen legalább a másiknak egy jó napja?

daphne
Olvasó
daphne

Akkor az nem erőszak :)

Maestro
Szerkesztő

Hiszed te :-)
A vadfeminista definíció szerint már az is erőszak, ha szeretkeztek egy jót, de utólag úgy érzed, mégsem volt igazán kedved hozzá…

mdmselle
Újságíró

Igen az is az, de igazából a vadfeminista definíció szerint ott kezdődik az erőszak, ha szeretkeztek egy jót, pont. Mert az már eleve a patriarchális agymosás következménye, ha a nő egyáltalán akarja egy férfival. Előbb megerőszakolták az agyát, aztán a testét is…! Érted?? ;-)

Maestro
Szerkesztő

Hm, tényleg mintha lett volna olyan feminista ideológus, aki szerint minden heteroszexuális aktus nőelnyomás.
Bár, ha jobban belegondolok, ez így is van: ha a férfi van felül, akkor elnyomja a nőt, ha alul, akkor meg a nőt dolgoztatja!

Komolyan nem is értem, miért ragaszkodtok még mindig az idejétmúlt férfi partnerekhez, nem lenne sokkal felszabadultabb egy ideológiailag kellően képzett, felvilágosult nővel? :-P

Suum cuique
Újságíró

Na, a “vak komondor”-ügy a legújabb femináci gumicsont, lehet megnézni a videót, a régi elvtársnők megint rázzák az öklüket, szorgos népünk győzni fog!

hgyi
Szerkesztő
edie
Olvasó
edie
.
Olvasó

Mostanában szóbakerült a nane, jó, ha újra előjön ez a cikk.
Ide másolnék egy durva nanés eszmefuttatást:

Tévhit:
A feministák át akarják venni a hatalmat, és ugyanolyanok akarnak lenni, mint a férfiak.
Tény: A feminista mozgalom célkitûzése a nôk emberi jogainak biztosítása (biztonsághoz való jog, egyenlô bérek, egyenlô munkaerôpiaci esélyek, stb.), és nem a férfiviselkedés imitálása. A feminizmus már csak azért sem tekinti céljának a férfiak utánozását, mivel számos férfiviselkedést elítél és azok ellen fellép (nôk és gyerekek elleni erôszak, háborúk, versenyszellem, környezet pusztítása). Egyúttal a feministák arra is felhívják a figyelmet, hogy a nôi és férfi nemi szerepek mindkét nembeli egyének számára korlátozóak az önmegvalósítás terén, tehát a nôk nemi szerepek alóli felszabadítása magában hordozza a férfiak felszabadításának vágyát is. Az egyenlôségért való küzdelem az elnyomó szempontjából mindenképpen veszte ségekkel jár, ám ettôl ez még nem hatalomátvétel, hanem hatalommegosztás.
http://nane.hu/kiadvanyok/szorolapok/miafeminizmus.pdf
Kiemelések tőlem.
Férfi = elnyomó. Férfiviselkedés = környezetszennyezés, nő- és gyermekbántalmazás, háborúzás. (A versenyszellemmel nem tudom, mi a gond…) Mi ez, ha nem súlyos általánosítás, rágalmazás, férfigyűlölet?
Pash Cutter
Újságíró

Most nem tudom eldönteni, hogy ez egy Zséda-szám, egy NANE-propaganda vagy egyszerre mindkettő:

http://www.youtube.com/watch?v=j_mT3-UQv4o

Jelzem: népszerű klipről van szó! Olyat is hallottam, hogy valaki ennek a számnak a hatására lépett ki az erőszakos(?) kapcsolatából.

hgyi
Szerkesztő

Nyilván egyszerre mindkettő.
Zséda vagy feminista, vagy pénzért csinálta.

Ha valaki ennek hatására képes volt kilépni erőszakos kapcsolatából, az csak jó.

Pash Cutter
Újságíró

“Ha valaki ennek hatására képes volt kilépni erőszakos kapcsolatából, az csak jó.”

Az a kérdés, hogy az tényleg erőszakos kapcsolat volt vagy sem. Vannak nők, akiknek már az erőszakos kapcsolat, ha a férfi felemeli a hangját vagy éppen nem hajlandó lemenni papucsba.

Mondjuk számomra inkább az ilyesmi tekinthető hiteles klipnek az amúgy tényleg súlyos és elkeserítő témában:

Suzanne Vega – Luka
http://www.youtube.com/watch?v=VZt7J0iaUD0

Zséda klipje túlságosan hatásvadász, propagandisztikus, művi, sőt nyálas. Maga az énekesnő hangja és (a mások által írt) szövegei számomra irritálóak.

hgyi
Szerkesztő

Az a kérdés, hogy az tényleg erőszakos kapcsolat volt vagy sem. Vannak nők, akiknek már az erőszakos kapcsolat, ha a férfi felemeli a hangját vagy éppen nem hajlandó lemenni papucsba.
Ez valóban kérdés, de miért akarod te eldönteni, hogy tényleg erőszakos volt-e a kapcsolat, amelyből kiléptek, vagy nem?
Igen. Vannak emberek, akik számára az is erőszak, ha felemelik velük szemben a hangjukat. Ez éppen olyan, mint a fájdalomküszöb. Minden embernél más és nem ítélhetsz el senkit azért, mert neki jobban fáj, ha rávág az ujjára a kalapáccsal, mint hasonló esetben neked.
Kapcsolaton belüli bántalmazást kívülről – úgy, hogy sohasem láttad a párt, maximum hallottál róla az ismerősöd ismerősének rokonától – megállapítani nem lehet.

Zsédáról nem tudok véleményt mondani, nem ismerem. A linkelt klipet megnyitottam, de az első perc elég is volt.
Zséda személye és stílusa szerintem ebben a témában nem igazán releváns. Max. az érdekes (?), hogy miért csinálta meg ezt a klipet.

Naooo
Olvasó
Naooo

Én meg olyat hallottam, hogy amelyik megérdemli, az kapjon csak.

Pash Cutter
Újságíró

Te szereted Zséda zenéjét?

edie
Olvasó
edie

http://alfahir.hu/nevelt_lanyat_rugdosta_verte_tepte_egy_felgyoi_no

 

Kíváncsi vagyok a nane meg egyebek reakciójára.

Darth Hideous
Olvasó
Darth Hideous
hgyi
Szerkesztő

Na, akkor én is teszek hozzá.
Csak azt ne mondják, hogy de hát szegényke elmebeteg… Minden dühöngő támadóra lehetne ezt mondani.
http://index.hu/kulfold/2014/10/14/visszaeso_elmebeteg_olte_meg_a_cseh_fiut/

Valamint:
http://index.hu/kulfold/2014/10/14/idegesitettek_a_betegei_megolte_oket/ (Olaszország)

Adolf Weininger
Újságíró

A “visszaeső elmebeteg” zsurnalizmusa jól mutatja a vissza-irányt az elmebetegek társadalom általi morális kezelésében. A visszaeső köztudatba átment jogi műszó. Minden újságíró mondhatja, és ha kell, mondja is, hogy ő kizárólag köznyelvi értelemben használta. A köztudat azonban – inkább tudatlanul mint tudattalanul – garantáltan büntetőjogi értelemben fogja kódolni. Kommunikációs bújócska folyik az új középkor felé vezető promenádon, és eljön az idő, hogy a világ elhalad majd az ellenkező irányban igyekvő Philippe Pinel mellett.

ZegiBabus
Olvasó
ZegiBabus

Jó cikk, vélemény. Érdekes, hogy milyen nagy a csend, ha az ember ilyen dolgokról beszél. Terelés, példálózás és a szokásos félremagyarázás.

Alfőmérnök
Olvasó
Alfőmérnök

Szívemből “beszéltél”.

Balton
Olvasó
Balton

Az elmúlt pár napban a nyári uborkaszezonban felébredni látszik a Zindex is, ez már a második cikk amit látok a héten, amiben kijelentik megint a számaikat. Az az egészben a legszebb, hogy egy kis oldalt látható blogból simán lehet hogy hamarosan 32-es betűméretű cikk lesz középen (sajnos az elsőre nem reflektáltam).

http://kettosmerce.blog.hu/2016/07/20/magyar_nok_nem_ved_meg_titeket_a_kormany_mert_plakatolnivaloja_akadt

Szándékosan kiemelve, két bekezdéskezdet:

A nők elleni erőszak, illetve a családon belüli erőszak jelen pillanatban egy statisztikailag kevéssé feltérképezett terep Magyarországon, ami…- itt a cikk”író” beismeri hogy halvány lila.

Mindenesetre annyit tudni lehet, hogy Magyarországon közel…- aztán meg mégiscsak tudja…

A Nők A Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) 2014-es kutatása szerint – ja értem…

Megadsz a várt nézőközönségnek egy aktuálpolitikai felhangot(jelen esetben: Kormány), amire odakattint és lehet önteni a hivatkozásmentes “statisztikai adatokat”: 28 százalék a 18-74 év közötti korosztályban azon nők aránya, akik áldozatává váltak a fizikai illetve szexuális erőszak valamely formájának. ez már a nők egyharmadát jelenti!!

Komolyan kérdem, hogy most már bármit le lehet írni egy államilag támogatott szervezetnek vagy szervezetre hivatkozva. Mégis ez mekkora számszerűsítve 1,1-1,4 millió nő, csak én érzem hogy ez nem stimmel?!

 

Big G.
Újságíró

Igazi mocskos kis mű, egészen nyilvánvaló túlzásokkal. A kedvencem az a kommentelő pali, amelyik kifejti, hogy milyen erőszakosak a férfiak általában, a végén bevallva, hogy ő is ütött már meg nőt… Miből épül a vilgkép, igaz?

Számomra az a legelkeserítőbb, hogy a kormányra mutogatnak. Nem volna egyszerűbb elmagyarázni a nőknek, a saját lányaiknak, hogy ahogy kezet emel rád egy férfi, azonnal csomagolj össze? Mi a francért kell ehhez a kormàny, vagy bárki más? Pont erre való a hipergám ösztön, hogy a nő képes legyen kiválasztani a megfelelő palit…

Ha a szerző visszaolvasná a saját sorait, talàn ő maga is érezné a tömény férfigyűlöletet. Ez nem vezet sehová sem.

Reszet Elek
Újságíró

Az a pali nem is biztos hogy pali… lehet kimódolt női “személy” is. Túlontúl tipizálhatóak a kijelentései. Amolyan nagykönyviek, még az önostorozó nyomatékosítása is.

Aldan
Olvasó
Aldan

A női erőszak-killing-kajánság kombóról a legfrissebb Csao:

https://www.facebook.com/csakazolvassa/posts/1077860065642134?comment_id=1078056358955838&reply_comment_id=1078407418920732&comment_tracking=%7B%22tn%22%3A%22R2%22%7D

Az “ellenségének” meghalt valakije, ő meg kitette az Egy dögöt baudelaire-től. De nem is ez, hanem az agresszióját figyeljétek! A spícs végén már lehet tudni, hogy azért posztolta ki a verset, hogy kínozza a volt barátnőjét.

Aldan
Olvasó
Aldan

Bocs az offért