A feminizmus árt a nőknek

…mégpedig igen sokféleképpen, de most az egyik speciális problémára hívnám fel a nők, lányok figyelmét. Azzal, hogy a feministák és az egyéb válogatott neoliberálisok elterjesztették, hogy férfi és nő valójában egyforma, csak a nevelés során válnak különbözővé, egyúttal a nők között elhintették azt is, hogy át kell venniük a férfi életformát. Első a munka és a karrier, amihez kell a tanulás, tehát fiatalkorban irány az egyetem, a bulizás meg az éjszakai élet, aztán huszon-iksztől 35-ig lehet pedálozni a munkahelyen, és utána kerülhet szóba a család. Ez nagyjából a férfiak életpályája, illetve időrendi táblázata volt, de most már a nők is eszerint élnek.

Csakhogy ezzel van egy bökkenő, mégpedig a biológia. A női fogamzóképesség ugyanis 35 körül drasztikusan zuhanni kezd, tehát aki odáig halasztja a családalapítást, igen könnyen beleeshet a gyermektelenség csapdájába, amiből nincs kiút. (Az örökbefogadás még pótszernek is siralmas.) Márpedig aki a feminista propaganda hatására harminc fölött kezdi keresni az “igazit”, annak jó esélye van arra, hogy mire talál valakit [egy idő után az “igazi” helyett hajlamosak beérni bárkivel aki az első randin belemegy az azonnali gyerekcsinálásba], addigra már orvosi kezelésekre lesz szüksége a fogantatás érdekében, és még az sem biztosítja a sikert.

Persze a “megoldás” erre a problémára igen egyszerű: fel kellene ébredni, és megérteni, hogy a nők nem férfiak. Míg egy férfi 35 évesen problémamentesen válhat apává, addig egy nő 35 évesen már túl van a termékenysége javán. Ráadásul ennek a korosztálynak már sokkal nagyobb fizikai megterhelést jelent egy szülés, amit egy 20 éves nő szervezete még röhögve kibír. 40 körül sokkal komolyabbak a nehézségek, a fájdalmak, a maradandó problémák és a gyermek egészségére leselkedő kockázatok. Dehát olyan jó volt huszonévesen bulizni, hogy harminc után sem lehetett abbahagyni…

A Szex és Nyújork életstílus a nőknek családi értelemben zsákutca, öngyilkosság. A régiek tudták még, hogy egy nőnek fiatalon van a legjobb esélye arra, hogy kifogjon egy igazán megfelelő partnert, azzal családot alapítson és gyermekeket szüljön. Nem véletlen, hogy ükanyáink még tizenévesen mentek férjhez és féltucat gyereket szültek. És még volt idejük élni az után is, hogy a legkisebb is felcseperedett…

Manapság is működne ez az életterv, ha a fiatal lányokat nem arra nevelnék, hogy tündérmesékben higgyenek. Arra, hogy szépségük és termékenységük csúcsán ne csináljanak semmit, csak bulizzanak, élvezzék az alfa körhintát – aztán 10 évvel később majd úgyis találnak valakit, aki még szebb, még jobb és még gazdagabb mint akit a csúcson tudnának szerezni maguk mellé. Csakhogy a valóság rideg: a 20 éves cicababa lábai előtt hevernek a férfiak, de mire túljut a 30-on, már igencsak megcsappan a kérők serege. Az igazán jó partik, akik tehetősek és talán még jóképűek is, a huszonéves nők közül válogatnak (mert megtehetik), és egy pillantásnál többet nem vetnek a harmincasokra. (Adott esetben ez 1-2 gyors numerát jelent, ami után “valamiért” nem akarnak elköteleződni, sőt, minden kapcsolatot megszakítanak.)

Pedig nem kell hozzá nagy ész, hogy az ember papírra vessen egy valóban működő élettervet a mai fiatal nőknek. Gimnázium vagy középsuli után házasság, 2 gyors gyerek, és még a kisebbik is a kellő szinten önálló már, mikor a nő még csak harmincas. És akkor lehet tanulni, egyetemre menni – igaz ekkor már valóban tanulási céllal, nem azért hogy az éjszakai élet hírhedt királynői legyenek. Harminc után még bőven van idő karriert építeni, különösen hogy a munkaadók tudják, a nő már túlvan a családalapításon és az ahhoz kapcsolódó problémákon.

A férfiak és a nők egyaránt tanulhatnak, dolgozhatnak, és építhetnek karriert – csak nem ugyanúgy érdemes nekiállniuk, illetve nem ugyanakkor. Míg egy férfi 35 évesen, stabil munkahellyel és kisebb vagyonnal a háta mögött az isten lába a huszonéves csajoknak, akik szeretnének családot, addig egy nő 35 évesen, stabil munkahellyel és kisebb vagyonnal a háta mögött a feleségjelöltek listáján a “futottak még” kategóriát erősíti, mivel semmi olyat nem tud letenni az asztalra amivel a férfi ne rendelkezne már maga is, illetve a fiatalabb nők ne tudnák ugyanazt jobban. Éppen ezért a nőknek sületlenség átvenni a férfi élettervet, mert nem rájuk van szabva. A propaganda hangos, és a modern csajok élvezik a bulizást, meg a srácok kitüntető figyelmét, de ez csak úgy lehetséges, hogy a feministák társadalmilag elfojtották a bölcs nagyi hangját, akinek az intelmei között előkelő helyen szerepelt, hogy hamar kell férjhez menni, mert idővel egyre nehezebb lesz és egyre kisebb az esély a jó házasságra. A fiatal nőket átverik és megtévesztik azzal, hogy a karrier és az “önmegvalósítás” kedvéért nyugodtan halogathatják a családalapítást, mert ha majd valaha kedvük szottyan, az megoldódik magától – sőt, jobb jelöltek fognak értük versengeni, mint fiatal korukban. Ez egyértelmű hazugság.

Na és persze az “önmegvalósítás” is egy érdekes kérdés, mert manapság a csapból is ez folyik, de hogy mit is értenek alatta, az nem világos. Legtöbbször a bulizás szinonímájaként használatos, csak ez mégis egy kicsit kultúráltabban hangzik. Aki huszonévesként “keresi önmagát” vagy az idejét az “önmegvalósításnak” szenteli, az 10-ből 9 esetben annyit tesz, hogy szórakozni jár a haverokkal és élvezi, hogy nem tartozik senkinek semmilyen felelősséggel, miközben a munkáját, az iskolát és a kapcsolatait “átmenetinek” tekinti, amit majd lecserél egy jobbra, ha végre rájön, hogy mit is akar az élettől. Addig jó lesz adminisztrátorként megkeresni az új cipőre meg a hétvégi koktélozásra valót, miközben havonta más arcok bukkannak fel az ágy másik oldalán. Hogy ennek ára van, amivel csak később szembesül? Ugyan! Arról a prospektusban nem esett szó.

11 votes, average: 4,91 out of 511 votes, average: 4,91 out of 511 votes, average: 4,91 out of 511 votes, average: 4,91 out of 511 votes, average: 4,91 out of 5 11 olvasó átlagosan 4,91 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Deansdale

Külön bemutatkozni nem szokásom a neten, beszél helyettem a véleményem - azt nem rejtem véka alá. Eleget foglalkoztam a feminizmussal ahhoz, hogy véleményt merjek formálni róla. Akkor is, ha ez a polkorrekt széllel való szembevizelést jelent.

127
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
43 Egyéni hozzászólás
84 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
32 Hozzászólások szerzői
KorianderReszet ElekAdamAurelius RespectusEmily Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
balin1
Újságíró

fontos volna felismerni, hogy a feminista blődségek, az önmegvalósítás és a kihívások egy olyan társadalomból hallatszanak át ide, amelyik sokkal gazdagabb anyagi javakban, sokkal biztosabb a jó életminőség reményében és akkor sincsen baj, ha fenekestül fölfordul a világ, legfeljebb a magányos emberek száma nő borzasztó gyorsan, viszont senki nem fog éhen, szomjan maradni. kies hazánkban és a keleti blokk többi országában  azonban egy dacos, nem kellően átgondolt, ráadásul hamis prófétanők által fülbesutyorgott döntés következtében a legkeserűbb nyomort is nyakába veheti az, aki szinglinek marad, hiszen a legmagasabb végzettséggel és legjobb állással bíró szinglikkel is előfordulhat, hogy a multi átköltözik a határ túloldalára, Vietnámba esetleg, oda a menő munkahely, aztán rögtön megvan a baj. ami működik Belgiomban, Ausztriában, vagy Kanadában, az bizony nem úgy van mifelénk.

Maestro
Szerkesztő

Még valamikor régen volt egy olyan topik az Indexen, ahol azt javasolták, hogy a nőket csak akkor vegyék fel egyetemre, ha már szültek legalább két gyereket…

mdmselle
Újságíró

Jaj, nekem ez az önmegvalósítás a vörös posztóm. És az még hagyján, hogy fiatal lányok eszét elveszik vele, de hogy középkorú nők is bekajálják, az nagyon gáz. Az anyám egyik barátnője, most 1-2 éve ötvenakárhány évesen kiadta a férje útját, elvált tőle, mondván, hogy felnevelt két gyereket, mostmár itt az ideje, hogy megkeresse önmagát, és önmegvalósítson. Szóval szépen felrúgta a családot, eladták a házat, amit 20 évig csinosítottak, laktak, ahol felnőttek a lányaik, és most a házért kapott fele pénzen éldegél egy lukban, állást keres, és zokog, hogy milyen szemét a világ, hogy nem akarják őt alkalmazni, nulla év munkaviszonnyal, nulla szaktudással. És nem ő az egyetlen ilyen akit ismerünk. Nem tudom mitől hülyülnek meg a nők, én ezt a nőt is ismerem amióta élek, együtt nőttem fel a gyerekivel, és azt láttam, hogy bármi szeszélye, új hobbija volt, a férje mindig partner volt benne, volt hogy virágkötő akart lenni, volt hogy ólomüvegkészítő, meg még egy csomó minden és a férje akárhányszor azt mondta, hogy jól van anyukám, ha ehhez van kedved, akkor csináld, a lényeg, hogy boldog legyél, befizette tanfolyamra, vett neki anyagokat, a nő meg tök tehetséges volt mindenben, és minden ilyen alkotását egyből elkapkodták, még komoly zsebpénzt is csinált a hobbijából magának, a gyerekeket nagyon szépen nevelték, a férj is tünemény jó fej, se nem iszik, semmi káros szenvedély, kertészkedés a hobbija, az agresszió olyan távol áll tőle mint a hold soha félre nem lépett, oszt ez a bolond nő egyszercsak bekattan, és elválik, hogy megkeresse önmagát. Az agyam eldobom az ilyenektől! És még két éve siránkozás után is makacsul hajtogatja, hogy ő nem bánt meg semmit, nem bánja a válást, mert ő most önmegvalósít. A hülyéje!

finomfozelek
Olvasó
finomfozelek

mdmselle,

tényleg elhiszed, amit írsz? Hogy itt van egy értelmes nő, tökéletes házasságban, aki felrúg mindent csak azért, mert ezt olvasta valami magazinban? A hozzászólásod és az egész cikk (és az egész honlap) arra a premisszára épül, hogy a nők síkhülyék.

De mi van, ha nem? Mi van, ha ez a nő valószínűleg nagyon boldogtalan volt, rossz házasságban, a virágkötészet és az ólomüveg tünetek voltak, már évtizedek óta keresett valami kitörési lehetőséget. 100 évvel ezelőtt összeszorított foggal leélte volna az életét a rossz házasságban, mert a társadalom nem tolerálta a válást, ma pedig kilép belőle, vagy eleve bele se lép, ennyi.

Házasságra nem lehet rávenni a nőket, ha eltartják magukat, és a férfiakat se, ha van szabad szex. Ennek a feladványnak nem a feminizmus szapulása a megoldása, hanem a nők visszataszítása az anyagi függőségbe, és a szüzesség megkövetelése.

“A létfenntartás után a fajfenntartás a legerősebb ösztön, ha igaz lenne amit mondasz rég kihalt volna az emberiség.”

Te azért szexelsz, mert fenn akarod tartani a fajt? :) Az emberek szexelnek, mert jó, élvezetes. A szexből pedig gyerekek születtek, egészen a legutóbbi időkig (fogamzásgátlás).

Alter Ego
Szerkesztő

Jó kis sci-fi elmélet. Az emberiség a fogamzásgátlás útján megszabadulva a saját biológiájának rabságából, most szépen belemenetel a fajhalálba.

hgyi
Szerkesztő

Egy apró, de jelentős tévedésedre reagálnék. Azt mondod, hogy ez a lap arra a premisszára épül, mely szerint a nők síkhülyék. Épp ellenkezőleg. Ennek a lapnak az az egyik alappillére, hogy a nők nem síkhülyék.

mdmselle
Újságíró

Nem, nyugodj meg Finomfőzelék, természetesen nem hiszek abban amit írok, csak szeretek ide-oda beköhögni véletlenszerű szókapcsolatokat, mert ez az én mocskos kis hobbim ;-)

 

Balubacsi
Olvasó
Balubacsi

Az itt a legnagyobb baj, hogy a nők már azt sem tudják jó dolgukban, hogy mihez kezdjenek magukkal (tisztelet a kivételnek). Ha a kedves férj találta volna ki, hogy márpedig ő akarna mostantól ólomüveg-készítéssel foglalkozni (vagy állatpreparátumok készítésével, vagy akármivel), rögtön kiborult volna a bili. Ehelyett szegény birkaként asszisztált a nő hóbortjaihoz, nyilvánvaló, hogy nem is nézte a nő semmivel sem többre, mint egy ATM-et, amiből gombnyomásra kijön a pénz. No nem mintha én nem ugyanilyen lettem volna: azt hittem, hogy a nő attól lesz boldog, ha minden óhaja teljesül, és selyemkendővel van kitörölve a hátsója.

Kb. egy éve, hogy elkezdtem angolul cikkeket olvasni a férfi-nő kapcsolat témájában, mert éreztem, hogy szarul mennek a dolgok otthon. Először alig akartam hinni a szememnek, hogy ilyen marha módra működik a férfi-nő kapcsolat, hogy a nők tudat alatt a kapcsolat ellen dolgoznak (és az a kis százalék, aki az igazán jó feleség kategóriába esik, a tudatos felével igyekszik elnyomni ezt), és a kapcsolat lényegében egy állandó küzdelem. Aztán találtam magyar oldalakat is persze, köztük ezt. És érdekes módon, mióta elkezdtem alkalmazni az itt-ott olvasott tanácsokat, sokkal jobbak lettek a dolgok. Nem azonnal, de viszonylag hamar megint lett “becsületem”. Szegény bácsinak nyilván fogalma sem volt a sárkányszelídítés alapjairól. Szóval aki ezeket a dolgokat kétségbe vonja, az a tényekkel vitatkozik, azok pedig…mint tudjuk, makacs dolgok.

Septi
Olvasó
Septi

A cikkre reagálva: látszik, hogy az író alaposan elgondolkozott rajta. Sajnos még most sem sikerült megértenem, hogy mi köze a feminizmusnak a férfivá váláshoz… Ezt hallom nagyanyámtól is: jobb volt az egyenjogúság nélkül, legalább nem kellett dolgozni. (ő ugyanis 12 éves korától dolgozott, aztán még a férje helyett is, mert az lusta volt. Persze egyenjogúság nélkül élhettek volna nyomorúságban, mint dédnagyanyám, aki titokban piacra járt, hogy tudjon enni adni a gyerekeknek. Csak rendes állást nem talált.)

Azonban én nem így értelmezem az egyenjogúságot. A lényeg, hogy az ember lánya úgy élhet, ahogy akar. Ha ő ügyvéd akar lenni, az is lehet, ha még 8 gyereket akar, rajta.

Ez a biológiai óra… az én környezetemben lévő karrierista nők mindegyike 30 éves kora előtt szült. Nem is értem, hogy lehet ez. Mondjuk úgy, hogy a munkahelyén szükség volt rá, mert jó abban, amit csinál, és nem akarták elveszíteni, mert elment szülni. Azért meg amúgy sem fogok hamarabb megfelelő társat találni a gyerekvállaláshoz, mert nem mentem egyetemre. Sőt! Ott remek alkalom nyílik a partnerkereséséhez.

Ó, és azt se felejtsük el, hogy Magyarországon is gondolkoznak már rajta, hogy lehetne a nők helyzetén javítani. A cél ezzel: több gyerek. Ugyanis azokban a fejlett országokban, ahol a nők tényleg egyenjogúak, több baba jön világra. Pontosan az előbb leírtak miatt. Nem félnek attól, hogy egy esetleges gyerek miatt vége lesz a karrierjüknek.

Ráadásul ott az apukának is otthon kell maradni egy ideig a gyerekkel, és bizonyára többet segítenek a feleségüknek, mint itthon. Tisztelet a kivételnek, mert olyan is akad rendesen, és tisztelem is az ilyen férfiakat.

Én mindig dühösen gondolok azokra a férfiakra, akik a régi, szerintem megalázó rendszert szívesebben látnák. Viszont biztos vagyok abban is, hogy sok férfinek tetszenek az okos, céltudatos nők, akikkel érdekes beszélgetéseket lehet folytatni, bármiről, és nem csak gyerekcsinálásra jók.

Utoljára pedig: miért akarunk még mindig szaporodni? Pár évtizeden belül nem lesz elég hely a Földön! :)

Alter Ego
Szerkesztő

Az általad szemlélt keretek között persze nem érzékelhető a probléma, de feminista nézőpont szerint gondok vannak. Hagyjuk meg, a probléma felismerésében szerintem igazuk is van. Persze ők ezért is a férfiakat hibáztatják. A gondolatkört lásd például ebben a két cikkben:

Gyermeteggé váltak a férfiak?
Hová lettek az igazi férfiak?

Septi
Olvasó
Septi

és kicsit indulatosabban: ha már megszülettem, és egyetlen egy életem van, az se valami hosszú, akkor abban az egyben hadd éljek már úgy, ahogy én szeretnék. Itt vagyok én, igaz, hogy csak 18, de jó tanuló, szorgalmas, és nagyon nem érett még gyerekvállaláshoz, de azért szüljek egy rakat gyereket, és majd ha már vége a fiatalságomnak, menjek el tanulni, majd gürizni? Míg a férfiaknak teljesülhetnek a vágyaik, bulizhatnak, kiélhetik magukat? Ez hol igazságos…? Nagyon szomorú leszek, ha ebbe belegondolok, megalázónak és elkeserítőnek tartom. És az ilyen és ehhez hasonló vélemények csak jobban eltávolítanak a másik nemtől. akiket pedig szeretnem, tisztelnem kéne, de eddig egyetlen pozitív hatás sem ért. Pedig mindennél jobban szeretném. De azt is, hogy kihasználhassam ezt az egy életemet, és elérhessen mindazt, amit akarok. Hogy kipróbálhassam magam az élet több oldalán is, és persze gyerekeim is legyenek egyszer, de majd csak, ha megértem rá. Mert az se megy könnyen.

Alter Ego
Szerkesztő

Nézd, ha nincsenek pozitív tapasztalataid a másik nemmel kapcsolatban, akkor talán még arra sem értél meg. Kívánom neked, hogy minél előbb legyenek. Azt viszont tudnod kell, hogy a pozitív tapasztalataid hiányáról nem a férfiak tehetnek. Mint ahogy ők sem hibáztathatják általában a női nemet a saját pozitív tapasztalataik esetleges hiányáért.

the hermit
Olvasó

Míg a férfiaknak teljesülhetnek a vágyaik, bulizhatnak, kiélhetik magukat? Ez hol igazságos…?

Ez persze sehol nem lenne az, de hát nincs is így. Visszakanyarodunk most a “Kinek rosszabb?” című áldozati drámához, amit éretlen lelkek játszanak egymással. A szomszéd fűje persze mindig zöldebb- de tényleg zöldebb? Gondolkozz el ezen, mielőtt megvádolod a férfiakat azzal ,hogy nekik minden jobb (és hogy a feminizmus bármit is változtat ezen).

Toplak Zoltán
Újságíró

A férfiak közül se szeret mindegyik bulizni. Van, akinél a gyerek és család akár huszonévesen jöhetne. De hát a lányoknak első a tanulás…

hgyi
Szerkesztő

De azt is, hogy kihasználhassam ezt az egy életemet, és elérhessen mindazt, amit akarok. Hogy kipróbálhassam magam az élet több oldalán is, és persze gyerekeim is legyenek egyszer, de majd csak, ha megértem rá. ”

Kérdéseim:

  • Mit jelent számodra, az a kifejezés, hogy kihasználhasd az életedet? Mit értesz ez alatt?
  • Mit akarsz elérni?
  • Mit jelent számodra az, hogy kipróbálhasd magad az élet több oldalán is?
  • Hogyan fogod megtudni, megértél-e a gyerekvállalásra?
CigarettazoDietrich
Olvasó
CigarettazoDietrich

Szívem senki nem mondta, hogy nem élheted ki magad. Mi csak azt mondjuk, hogyha elcseszed az életed és nem veszed figyelembe azt, hogy neked a TERMÉSZET miatt nincs annyi időd, mint nekünk, akkor NE MINKET OKOLJ, hanem lásd be, hogy ifjonti hévvel elkúrtad.

Vasgerinc
Újságíró

Látom megint beindult (és ki is bontakozott) egy jókora vita, nem is bírtam végigolvasni. Mindenesetre azért annyit megjegyeznék finomfőzeléknek, hogy aki nem látja át, hogy a szex élvezete nem véletlen, így éppen hogy az ösztöneink (férfiakat-nőket egyaránt) vinnének a gyerekvállalásra.

És igen, valóban igaz az is, hogy ha a nők nem akarnának gyereket, akkor a történelem nagyon nem így alakult volna, ha csak azt nem feltételezzük, hogy az őskorban a férfiak rendre erőszakolták meg a nőket…

A nők tehát ösztönösen akarnak gyereket, bár igazából nem is értem, hogy mit akartál azzal mondani, hogy a “szívük mélyén nem akarnak”, de hogy az ösztöneik nem ezt diktálják az biztos. Viszont azt is látni minden normális kapcsolatban, hogy inkább a nők sürgetik a gyerekvállalást, a férfiak próbálnák elodázni, vagy épp csak rábólintanak.

Persze ezen kívül sok butaság elhangzott még, de azt hiszem, hogy ha valaki nem lát át ilyen egyszerű összefüggéseket, annak el kell gondolkodnia azon, hogy a többi témában is biztosan olyan makacsnak kell-e lenni.

Toplak Zoltán
Újságíró

Nekem, Ibolya, egykori kolléganőm mondása ugrik be erről: a nő, ha együtt él egy férfival, előbb utóbb akar közös gyereket.

Septi
Olvasó
Septi

Elfogadom, hogy most sokaknak nem tetszett, hogy össze-visszazagyváltam egy számomra érthetetlen dologról, mert még mindig az, és szerintem ez nem fog változni. Nos, igazából még konkrét véleményem nincs a témáról, bocsássatok meg. Először hallottam az antifeminizmusról, és nagyon felháborodtam. De szerintem ebben semmi csodálkozni való nincs. Ha valaki meg akarná csonkítani az addig természetesnek vélt jogaidat, te sem örülnél. Persze akkor jobb, ha el is felejtjük a demokráciát, mert ez nem, hogy nem az, ez… valami eszméletlen nagy birkaság… Én vagyok leoltva, holott igazából nektek kéne az orrotokra koppintani. Az látszik, hogy sok intelligens férfi van az oldalon, akik talán a nőktől féltik a munkahelyeiket, talán ki lettek már kosarazva egy karrierjét tervezgető nő által. Nem tudom. Annyi szent, hogy szabad világban élünk, ahol már a nő is az emberi fajba sorolandó. És ez a bizonyos ember nem a színe, nemzetisége vagy neme után ítélendő meg. Legalábbis normális esetben. Nem értem, minek ez a nagy tiltakozás az aktuális helyzet ellen. Úgyse fogtok vele elérni semmit. Mert ez az álláspont, akárhogy nézem, ellentmondásban áll a mai világgal. Ahol szükség van a nőkre több területen is. Vannak problémák, amik megoldásra várnak, és a világnak egyre nagyobb humán erőforrásra van szüksége. (Természetesen bizonyos kereteken belül.) És így világosan látszik, hogy egyik nagy szervezetnek sem áll érdekében visszaszorítani a nőket a munkaerőpiacról. Akiknek nem csak nemi szerveik passzolnak a férfiakéhoz, hanem elméjük is tökéletesen kiegészíti a másikét. Ez pedig egy olyan fajnál, ahol nem a szaporodás az egyetlen nagy cél, igazán hasznos dolog. Ahol a férfiak nem szuperelnek, ott a nők igen, ahol meg a nők nem, ott a férfiak igen. Szerintem ez nagyon jól hangzik. Jó, értem én ezt a biológiai órát. De azt nem, miért kellene továbbra is 30 alatt szülni. Miben jobb egy politikus számára (aki szerintetek akár 50 éves is lehet) egy éretlen 18 éves, mint egy okos, érett és továbbra is fiatal 30 éves? Mert a 30 még fiatal. Még legalább 15 évig fogamzóképes. Még 8 gyereket is tud szülni. Úgyhogy ez a probléma szerintem nem probléma. El van túlozva. Ezen kívül a párját az ember nem akkor találja meg hirtelen, miután végzett a tanulmányaival. A pár már együtt lehet húsz éve is, mire végre eljut a gyerekvállalásig. Ez nem gondolom, hogy újdonság. Példának okáért szüleim 15 évesen találkoztak, azóta együtt vannak. Anya igaz, hogy a gyerekek után kezdett a karrierépítéshez (ami miatt állandóan panaszkodik). De nem apa miatt. Ez egy hosszú sztori. Aminek semmi köze a témához. Nagyon sokáig válaszolgathatnék. Mesélhetnék nagyimról, aki tuti, hogy szívrohamot kapna, ha teljesülnének a felülírottak. Vagy arról, hogy mi oka van a népesség elöregedésének a fejlett országokban, meg mi nem. Vagy beszámolhatnék a férfiakról a környezetemben. Akik közül persze sokat nagyon szeretek. Kicsit túloztam. Meg rosszul fogalmaztam. Hirtelen nem jutottak eszembe a barátaim, akiktől majd bocsánatot kell kérnem. Mindenesetre vannak rossz tapasztalataim… mint mindenkinek. És ahogy nőkkel kapcsolatban is. És köszönöm a feltételezést, hogy én csak bulizok. Ne vetítsétek ki a sztereotípiákat rám is. Évente ötször megyek bulizni, azt hiszem, ennyit még megengedhetek magamnak. Tanulok, építem a jövőmet, csak máshogy, mint ti akarjátok. Hál Istennek nem ti fogjátok eldönteni, hogy ezt nekem szabad vagy sem. Ennyi vigasztal. Múltkor ideges és csalódott lettem, most (lehet, megint nem helyesen) inkább nevetek az eszméiteken. Jobb célokat is kitalálhattok magatoknak. Például gondolkozzatok el a túlnépesedésen. Ami nem azt jelenti, hogy nem férünk el, ha egymás mellé állunk. Azért az embernek nagyobb mozgástérre van szüksége. 7 milliárd még nem gond, de a 12 mondjuk már az lesz. Apokaliptikus képek villantak most fel az agyamban, nem írnám most le őket. A lényeg, hogy ideje elfogadni, új értékrendek vannak… Tovább olvasás »

the hermit
Olvasó

Kedves Septi. nekem eszem ágában sincs “leoltani” téged, de talán megbocsájtod, ha csak mosolygok azon, mikor te akarsz kioktatni …  Sok logikai bakugrás van az írásodban, ha megengeded, kiemelnék párat.

És köszönöm a feltételezést, hogy én csak bulizok. Ne vetítsétek ki a sztereotípiákat rám is.

Neked szabad? A “nézeteink”-ről beszélsz, közben itt különböző emberek vannak, akik sok mindenben nem értenek egyet.

Ha nem… nos, mi sem kedveljük a ti elméleteteket.

Mik az elméleteink? És ki az a “mi”?  Remélem nem akarsz az összes nő nevében beszélni. Másnak se jött be.

Én az elképzelésetekre haragszom.

Szerintem fogalmad sincs az elképzeléseinkről, és a feminizmusról sem.

 Apokaliptikus képek villantak most fel az agyamban, nem írnám most le őket. 

Remélem tudod, ha azokból az apokaliptikus képekből bármi is valóra válik, akkor a feminyomizmusnak game over…. abban a pillanatban.

Nem értem, minek ez a nagy tiltakozás az aktuális helyzet ellen.

Te jól érzed magad az aktuális helyzetben? De még ha úgy lenne is, elég az, ha te jól érzed magad?

 Mert a saját utunkat legalább mi választjuk, ezt meg pár unatkozó férfi. És ha magunk választjuk meg, könnyebben viseljük, hogy ez egész el lett rontva, mintha mások. Abba már könnyebb beleőrülni, és alkalomadtán akár… fellázadni is. Újra.:D

Próbálom követni a gondolatmeneted: szóval a feminizmus a nők jogos lázadása volt, mert elégedetlenek voltak a helyzetükkel. Ha a férfiak elégedetlenek, akkor ők kussoljanak…

Khm.

smirti
Olvasó
smirti

Nem látom, hogy itt bárki is a nők ellen fordult volna. Azért én is haragudnék. :) Rád sem haragszik senki, 18 évesen mindenki szélsőségesebb. Én is az voltam.

“Nem értem, minek ez a nagy tiltakozás az aktuális helyzet ellen. Úgyse fogtok vele elérni semmit. ”

Ez a feministákra is vonatkozik, ugye? (Látod, milyen butaság?) Másrészt sokkal inkább a feministák által megcélzott feminista uralom az ellenkezés tárgya.

“egyik nagy szervezetnek sem áll érdekében visszaszorítani a nőket a munkaerőpiacról”

Szerinted itt ki akarja a nőket kiszorítani a munkaerőpiacról?

“Például gondolkozzatok el a túlnépesedésen. Ami nem azt jelenti, hogy nem férünk el, ha egymás mellé állunk.”

Pontosan tudjuk, hogy mit jelent. Egyes területeken ez valóban probléma, de a Föld nagy átlagban ritkán lakott.

“Egy olyan világ, ami alkalmazkodik az új helyzetekhez, teszem hozzá, egészen jól, és ezen senki nem fog változtatni pár férfi kedvéért.”

Az a pár férfi az emberiség fele… és a nők túlnyomó többsége sem feminista. Miért gondolod, hogy a világ jól alkalmazkodott az új helyzethez? Mi ez az új helyzet egyáltalán?

keine
Olvasó
keine

Üdv

Valahogy azért nemtudom, 32 éves férfiként nekem is ketyeg az óra, nade azért pl egy mai 22_23 éves csaj komolytalan, . és azért 26-28 éves nőnek még bőven lehet gyereke nem? Ezek a hülye válások miatt na oké ez csak az egyik ok  a másik hogy a köcsög bankokba semennyire sem bízom  én pl évekig spóroltam lakásra , lakok a szüleimnél, hogy ne legyen albérlet költség stb.  és házasságba bele se mernék menni ha már nem úgy indul,hogy ott van az én lakásom tehermentesen, mert így ha válás lesz kevésbé rakhat ki a bíróság nem, ha megtörténne nem lenne igazságtalan? Ez a 95% gyerek a nőnél elég egyoldalú- segíti a válást .Amúgy meg ez a nemi diszkrimináció marhaság én ha pont ugyanolyan kepésségekkel rendelkező no és férfi jelentkezne egy állasra és én döntenem el kit veszek föl és nem kéne feltételeznem hogy csak az anyánál van a gyerek aki beteg,megy vele szabadságra, én inkább a nőt vennem fel mert én mar csak ilyen szexista állat vagyok aki valami gonosz nem gendersemleges  ideológiai okból meg csak a hangját is jobban szeretem egy nőnek…..

Septi
Olvasó
Septi

Megkérdeztem egy érett, sokat megélt férfit, az apukámat. Azt mondta, hülye vagyok. Szerinte is. Csak ő úgy mondta, hogy hülye vagyok, hogy ilyen emberekkel szóba állok egyáltalán. Remélem, nektek is lesz lányotok, ha valaki hajlandó lesz gyereket szülni nektek, és majd őket ti is ellátjátok jó tanácsokkal. Mindenesetre az én apukám nagyon jó tanáccsal látott el, és hallgatok is rá.

hgyi
Szerkesztő

Nekem van lányom. Nagyon szívesen szülne már. Imádja a gyerekeket és szeretne anyuka lenni. Kibulizta magát – nem gondolja, hogy harminconéves koráig az lenne a legjobb önmegvalósítás, hogy buliról bulira jár. A lányom dolgozik, tanul és boldogan él a párjával. Szereti a munkáját, de nem ez az elsődleges az életében. Az sem lenne számára megrázó, ha épp gyesen lenne, amikor befejezi az iskolát.

Nem kételkedem abban, hogy az apukád jó tanácsokkal látott el. Bár azt nem egészen értem, hogy milyen emberekkel ne állj szóba.

smirti
Olvasó
smirti

Nem láttam, hogy bárki lehülyézett volna. Sorban olvasok, de most már csak akkor válaszolok neked, ha nem tűntél el végleg azóta.

Septi
Olvasó
Septi

Apa ezen kívül azt is mondta, hogy az a baj velem, hogy mindenhez hozzá kell szólnom. Nagyon igaza van. Ehhez nekem semmi közöm, mert sosem fogom megfogadni az itt elhangzottakat, hogy miért, ezt nem fejtem ki. Hosszú, és részben már le is írtam.

Másrészt titeket nem ismerlek, de nem tagadom, hogy kíváncsi lennék rátok. Mert nem értelek titeket. És amit nem értek, annak megismerése ösztönösen vonz.

Lehet, hogy vannak lányaitok, feleségetek, de akkor sem értitek őket. Velük beszéljétek meg először. Hosszan, sokáig. Engem meg most már hagyjatok ki belőle. Nem vagyok hajlandó elviselni azt, hogy lehülyéztek, letaplóztok, míg nekem ugyanezt tilos. Van egy véleményem rólatok. Ahogy nektek is rólam. Elégedjünk meg ennyivel. Úgysem fogjuk egymást jobban megismerni, és így nem leszünk a másiknak fontosak, így nyugodtan semmibe vehetjük egymás véleményét. Kivételesen engedjük meg ezt a taplóságot egymásnak!

A tipikus hozzászólást olvashattam: nem tudtok meggyőzni, így inkább lehülyéztek…

Nos, beismerem, hogy azért reagáltam így, mert megsértettek. Ami nem éppen szerencsés, de most sajna jobb nem telik tőlem. Majd egyszer tiszta fejjel. Így csak rontok a helyzetemen. (megjegyzem bár még csak gimnazista vagyok, de kitűnő tanuló, elég tájékozott is, sok mindenről van konkrét véleményem. Egyszer erről is lesz, és akkor visszajövök beszélgetni. Ahogy megfogadtam, hogy az antiszemita nézeteket is inkább megpróbálom megérteni, az azonnali támadás helyett. Ezzel is így teszek. Talán akkor értelmesebb hozzászólásra is futni fogja. Bár butának továbbra sem érzem magam. Úgyhogy köszönök mindent. Leginkább az új témát, amin agyalhatok. Sziasztok! :))

hgyi
Szerkesztő

Septi… Én nő vagyok.

Slasher
Vendég
Slasher

,,megjegyzem bár még csak gimnazista vagyok”

Ebben biztosak voltunk.

Septi
Olvasó
Septi

Elnézést nem tudom, hogy ki nő és ki férfi. Már teljesen zavarba jöttem. De mint mondtam, hagyjuk az egészet, én feladtam, mert csak sérülést okozok vele saját magamnak. Ez már nem a témáról szól, hanem az én támadásomról, amit úgy is lefogtok tagadni, mert magatok sem veszitek észre.

hgyi
Szerkesztő

(o: Semmi baj. Nem tudhattad – bár benne van a bemutatkozásomban. (o:

Nem támad itt téged senki. Csak belenyúltál egy témába, amelyben nem vagy elég tájékozott és rádzúdult egy csomó minden, amit még nem értesz, vagy épp nem tudod feldolgozni.

Talán a korkülönbség is zavar, hiszen azt érzékelheted, hogy itt többnyire nem tizenévesek – sőt nem is huszonévesek írnak.(Többen az apukáid, anyukáid lehetnénk.) Én örülök, ha olvasnak minket fiatalok is – főleg ha írnak is! (ez most egy nálad 2 évvel fiatalabb barátnőmnek-fogadott lányomnak szól) -, de nem várom el tőlük, hogy azonnal megértsenek. Te támadásnak éled meg a reakciókat – nem szoktál még hozzá. Ezt is meg kell tanulni kezelni. Itt jó alkalmad nyílhat erre is. Nem vagyunk emberevők. Kifejthetnéd a véleményedet, megismerhetnénk egy tizenéves meglátásait. De ahogy gondolod…

Sokat írtál, akartam is reagálni, de most még nem fogok, mert lehet, támadásnak vennéd – nem szándékom.

the hermit
Olvasó

Lehet, hogy vannak lányaitok, feleségetek, de akkor sem értitek őket.

Ez pontosan így van. A te univerzumodban ebből az következik, hogy mi mind hülyék vagyunk, mert akit te nem értesz, az biztosan hülye…

 Velük beszéljétek meg először. Hosszan, sokáig. 

Benned egy Teréz anya veszett el, hogy meg akarsz minket menteni saját magunktól.

Engem meg most már hagyjatok ki belőle

Mi mentünk valahová győzködni téged, vagy te jöttél ide? Egy normális ember nem megy oda még egyszer, ahol hülyézzék és taplózzák ( habár én nem láttam ilyen postot, de biztos elkerülte a figyelmemet). Te is megtehetted volna., nem kötelező neked egy rakás nőgyűlölővel vitatkozni, nem igaz? Egyébként az arroganciád ismerős valahonnan. Gründolj magadnak egy weboldalt, ott terjesztheted a saját igédet… itt vendég vagy mindössze. Azért bocsáss meg, hogy meg mertük kérdőjelezni az életről alkotott elképzeléseidet, de ez pont ugyanazon elv alapján történt, ami alapján te megkérdőjelezted a “nézeteinket”. Számomra ez így rendben van, mindenki elmondta a véleményét, a nézőpontok nem közeledtek egymáshoz, a további vita valószínűleg értelmetlen.

Csak két kérdésem maradt:

1. Miért vagy még itt? (persze semmi közöm hozzá, csak kíváncsi vagyok)

2. Miért vagy vérig sértve?

Slasher
Vendég
Slasher

Tehetős szülők elkényeztetett, unatkozó gyermeke lehet :D

Septi
Olvasó
Septi

Válaszolok, de most kicsit másképp. Új lapot kezdtem.

1. azért vagyok itt, mert ilyen a jellemem. Tudom, rossz dolog, ha valaki makacs, és nem tud engedni. De én ilyen vagyok.

Illetve úgy döntöttem, alaposan el fogok rajta gondolkozni, utána olvasok. Kár, hogy ez a DSD téma foglalt, pedig szívesen csinálnám meg előadásban. (DSD: Deutsches Sprachdiplom. Németország által irányított nyelvvizsga. És az egyik feladat egy aktuális, német-magyar vonatkozású téma előadása öt perc alatt.) Ez a téma pedig tök jó lett volna, csak egy osztálytársam már a nők helyzetéről tart előadást. Azért még lehet az ellentétes oldalon, tehát az antifeminizmuson elgondolkozom. Illetve ütköztetem az érveket. Ha bárkinek van hozzá ötlete, nagyon megköszönöm.

2. Egyébként azt hiszen, lehiggadtam. Nem vagyok már vérig sértve. Ugyanis végleg arra jutottam, hogy tetszik ez a téma, és el fogok benne merülni. Miért tiltakoztam eddig ennyire? Nem is értem.

Csak nem bírom elviselni, ha bármi módon azt mondják rám, hogy buta. Még, ha csak úgy is, hogy hülyeséget mondok, csinálok. És emiatt nagyon ingerült lettem. Hááát… még csak most tanulom az önfegyelmet. Természetemből fakadóan kevés sikerrel.

Mindenesetre annak ellenére, hogy én csak elmegyek gyógyszerészetet tanulni (tehát egyelőre nem szeretném a tanácsaitokat megfogadni), el fogok gondolkodni. Ha bármi jó van benne – amit most még nem látok -, azt bizonyosan beépítem a saját értékrendembe.:D Voltak már életemben olyan dolgok, amik ellen nagyon tiltakoztam, de miután megértettem, egészen más véleményem lett róla. És éppen ezért igazatok van, most nagyon buta voltam. Én, aki folyton azt szajkózom; légy nyitott mindenre!, kezdettől fogva rettenetesen elutasító voltam. Csúnya dolog volt tőlem, elnézést.

Most pedig akkor napirendbe vettem a témát. Előtte még van négy témakör, amivel foglalkozni szeretnék, de erre is sor fog kerülni. :) Imádok tanulni, és új dolgokat megtudni, és most ez lázba hozott.

Illetve hozzáteszem: szeretném, ha valami okosság megfogalmazódna bennem, és azt veletek is megosztanám egyszer, ti se utasítanátok vissza elvből. Ha szeretnétek, ti is próbáljatok nyitottak lenni énfelém. Rosszul indítottam, de helyesen próbálom folytatni. Tényleg.:)

Anaconda
Olvasó
Anaconda

Érdekes cikk volt. Nem a kommentekhez szeretnék hozzászólni, hanem magához a cikkhez. Annak ellenére, hogy nem vagyok antifeminista, sokban egyetértek vele.

A legtöbb nőnek valóban nem jó, hogy csak 30-35 év körül gondolnak a családalapításra. Amit a bulizgatásról írtál, Deansdale, igaz. Manapság nemigen vannak már kulturált szórakozóhelyek sem, a bulizás többnyire a berúgásról szól. Sőt, sok nő iszonyat könnyűvérűen viselkedik. “Tapasztalatszerzés” címén részegen szexelnek vadidegen férfiakkal. Olvastam egy fórumon, hogy főiskolás lányok azon versenyeztek, hogy ki tud több férfit “beforgatni” egy hétvégén a szórakozóhelyeken. Nem minden fiatal nő ilyen, de pl. 40-50 éve max. a nők 5-10 százaléka volt könnyűvérű, ma 50-60%. Aztán az ilyenek sírnak 35 évesen, hogy a férfiak nem akarnak elvenni olyanokat, akiken már keresztülment a fél város.

A másik pedig az, hogy azzal, hogy a karrierépítésre koncentrál valaki 35 éves koráig, választhat a között, hogy a fent vázolt módon él, vagy nem létesít párkapcsolatot, apácamódra csak a tanulásnak-munkának él. Az utóbbi se egészséges. A harmadik opció, hogy próbál tartós kapcsolatot létesíteni, de mivel a házasságkötést többnyire halogatja, ezek a kapcsolatok is jórészt felbomlanak.

A nők pszichoszexuálisan úgy vannak megalkotva (többnyire), hogy ne virágról virágra röpködjenek, hanem egy partnerhez kötődjenek. Mivel már egy 17-18 éves fiatalnak is erős nemi vágyai vannak, ezért a női természethez valóban jobban klappol a 20 év körüli házasságkötés. A mai fiatal nők promiszkuitása főleg abból ered, hogy kitolódott a házasságkötési életkor a harmincas éveikre. Még 30 éve is a nők többsége 20-25 éves korban ment férjhez.

Sok gondolat megfogalmazódott bennem a cikk kapcsán, később még folytatom.

Septi
Olvasó
Septi

Őszinte vagyok. Tényleg így gondolom. Egy percig gondolkodtam, főleg azon, mekkora képmutató vagyok, amiért az elveimmel szöges ellentétben csak kárálok, ellenségeskedem. Egy percig sem próbálok megérteni. Ezzel nem csak nektek, magamnak is szereztem pár kellemetlen percet.

A másik: hirtelen úgy képzeltem el, hogy feminizmus kontra antifeminizmus. Aztán rájöttem, hogy így nagyon nem jó. Nem lehet ugyanis öt perc alatt a lényegét előadni. Ráadásul nem is elég konkrét. Példaképp egy megfelelő téma: a futball, mint állás? Azt hiszem, valami ilyesmi volt a címe az egyik előadásnak még a korábbi évekből. Ilyen szinten kell leszűkíteni a választott témát. Osztálytársam pedig a nők helyzetéről beszél majd a munkaerőpiacon. Ráadásul még nem ismertem ki magam eléggé. Így fogalmam sincs, hogy pontosan melyik oldalát fogjam meg. Beszélhetnék a háziasszonyokról, ami elég elterjedt életforma Németországban, ahol már nincs szükség a nő keresetére is. Vagy egy olyan férfiasnak titulált szakmáról, ahol a nők egyre jobban átveszik az uralmat. Esetleg magáról a női ideálról. Milyen egy tökéletes nő férfi szemmel, és milyen női szemmel, pozitív és negatív diszkriminációról… Á, nem tudom. Pedig tényleg érdekes lenne. Persze antifeminizmusról magáról is beszélhetnék valamiféleképpen. De akkor túl veszélyes vizekre eveznék. Bár ha ügyes vagyok, akkor ezt is fel tudom dolgozni közérthető formában. Csak nehéz. És… nagyon nem tudom még.

Egyébként sosem gondoltam, hogy itt nőgyűlöletről van szó. Én csak azt érzékeltem, hogy nem tudjátok valójában milyen nőnek lenni, mégis szeretnétek ti tanácsot adni nekik. Kívülállóként. Szóval olyan érzetem volt, mintha az ügyvéd mondaná meg a orvosnak, hogy mit írjon fel a betegnek, vagy a barátnő az anyukának, hogy mit szeret a gyereke enni… Vagy valami ilyesmi. Nem gondolnám, hogy a nőgyűlölet itt kezdődik. Azok inkább azok az emberek, akik eszköznek tekintik a nőket, és rájuk tényleg jogos haragudni. De ti, ha a magatok módján is, de jót akartok a nőknek. Persze kérdéses, hogy ez kinek mennyire tetszetős… És most már azt is érzem, hogy ez nem kényszerítés, csak egy lehetőség. Amivel lehet élni. De még bonyolultabb, mint az az alternatíva, amit manapság követni szokás. Tehát nehéz tizenévesen, érdek házasság nélkül párt találni, akivel leélnéd az életed. Anya meg is ölne, ha hozzá akarnék menni egy milliomos 30ahoz. Ők még a múltkori barátomnál a hat évet is sokallták.

A DSD-témára visszatérve: ez kimeríthetetlen. Így igazából azt kérném tőletek, hogy valami apróságot javasoljatok, ami titeket nagyon érdekel, és az oldalon is sokszor foglalkoztok vele. Illetve senkit nem érint kellemetlenül.

Azt nem kérem, hogy írd meg helyettem, ugyanis bele szeretném vinni mások véleményét is, és aztán a saját stílusomhoz igazítani. Még van rá egy nyaram. :D

Köszönöm a segítséget, de azért ne szánjatok rá több időt 10 percnél, mert még nem biztos, hogy nem mást választok. Például nagyon érdekel az EU, a különböző vallások, előítéletek, a nagy olajhatalmak, tehát politikai érdekek, környezeti problémák, összeesküvés elméletek, hogy a modern világban mit jelent embernek lenni, aztán önkéntesség, antiszemitizmus hatásai manapság. És még sorolhatnám. Mind hasonlóan veszélyes téma, érzem én, de ezek érdekelnek. A divat meg a sport nem annyira.

 

hgyi
Szerkesztő

Én örülök, hogy itt vagy! Ne tűnj el teljesen! (o:

(Anyukám 16 évvel fiatalabb az apukámnál. Én 8 évvel a gyerekeim apjánál. A lányom 5 évvel a párjánál. Miért rossz ez?)

Anaconda
Olvasó
Anaconda

Septi, együttérzésem anyád miatt. Azt írod, 18 éves vagy. Mi köze lenne anyádnak ahhoz, ha férjhez akarnál menni, és egy 30-ashoz? Felnőtt nő vagy, azt csinálsz, amit akarsz. Hat év korkülönbséget sokalltak? Az én kapcsolataimban több évtized korkülönbség volt. Ott is voltak a családomban, ismeretségemben, akik sokallták, de én nem mások ízlése szerint választok párt, hanem a sajátom szerint.

Shyausk
Olvasó
Shyausk

Anaconda te milyen nemű vagy? Csak, hogy a kapcsolataidban több évtizednyi korkülönbség volt, ráadásul többen is.

Anaconda
Olvasó
Anaconda

Nőnemű.

Shyausk
Olvasó
Shyausk

[MODERÁLVA]

hgyi
Szerkesztő

Nem tartom szerencsésnek, sőt inkább visszataszító, hogy Septit használod fel, manipulálod – rajta keresztül gúnyolódsz velünk, és igyekszel rontani e magazin megítélésén. Személyes sérelmeid és még ki tudja mi miatt ne ezt a lányt használd fúrópajzsnak.

Septi
Olvasó
Septi

De én nem szeretnék megházasodni. Én szomjazom a tudást, minden érdekel, a világ működése, a benne élő emberek, az irodalom, a nyelvek, az emberi test, az állatok és a növények, a különböző kultúrák, a vallások, a kvantum fizika, a komplett kémia… olyan sok mindent szeretnék tudni.

Egyik kapcsolatomban sem éreztem magam eddig jól, mert úgy gondoltam, nem ott van akkor a helyem. És én még mindig nem érzem magam rá készen- Keresem a párom azért én, de nem találom. Nekem valaki olyanra van szükségem, aki megért engem. Szellemileg szeretnék tartozni valakihez. Ami kicsit nehezebb, mint a külsőségek alapján keresni valakit. Szeretném, ha valaki kitalálná a gondolataimat, ugyanazok érdekelnék, mint engem. Úgy gondolom, egy ilyen férfi legkönnyebb az egyetem találni. A bulikban ilyen emberek nincsenek, ismerőseim se mozognak ilyen körökben.

Bennem nem a feminizmus dolgozik, én csak erre vágyok. Én egyszerűen ilyen vagyok. Ahogy a férfiak között is van olyan, akinek minden vágya egyetlen nővel leélni az életét, családapának lenni, míg mások az agglegények életét élik. Csupán ez a jellemem. És az alapvető tulajdonságaimon nem tudok változtatni. Nem tudom elképzelni, hogy én, aki már azon drámázik, ha egy apróságot nem tud, majd le tudom élni az életem a nagyon vágyott tudás nélkül. Mert a tudás hatalom, és utálnám, ha nélküle könnyen ki tudnának használni. A férjem megvédhetne, de én annál többre tartom magam, minthogy egy másik embertől ennyire függnöm kelljen. Ha ott hagy engem két gyerekkel, mi lesz velem? Se szakmám, se férjem… menjek vissza a szüleimhez….? Nem. Lehet, hogy átgondolom a dolgot, de nem fogom letagadni mindazt, amit eddigi életem során sikerült felépíteni magamban. Aki azt vallja, a tudás a legnagyobb fegyver… Még, ha szerelmes is leszek, nem fogom ezt az elvemet feláldozni. Ilyet nem mondtam… Sajnálom, de ezt el kell utasítanom. Abba beleegyezek, hogy rögtön egyetem után, 25 évesen gyereket szüljek, ha megtaláltam a párom, és csak utána próbáljak munkát találni… De. Á, nem…

 

Megjegyzem, bár nem annyira hiszek az asztrológiában, de az biztos, hogy én tipikus vízöntő vagyok… Úgyhogy, ha valaki tud róla egy s mást, az megértheti, miért zagyválok össze ennyi mindent.

the hermit
Olvasó

De én nem szeretnék megházasodni. Én szomjazom a tudást, minden érdekel, a világ működése, a benne élő emberek, az irodalom, a nyelvek, az emberi test, az állatok és a növények, a különböző kultúrák, a vallások, a kvantum fizika, a komplett kémia… olyan sok mindent szeretnék tudni.

Csak nehogy úgy járj, hogy sok mindenből tudsz keveset, és semmiből sem eleget

Ahogy a férfiak között is van olyan, akinek minden vágya egyetlen nővel leélni az életét, családapának lenni, míg mások az agglegények életét élik. 

Nézd, ha egy férfi ilyen, és ezt tudja is magáról, az megszívta. Nem “mások” élik magányosan az életüket, hanem pont ezek a típusok (én is jó példa vagyok erre). Lehet hogy te is ilyen leszel, nőben.

Szellemileg szeretnék tartozni valakihez

Ezért a mondatért kapsz tőlem egy virtuális pirospontot, de asszem te is megszívtad.

Septi
Olvasó
Septi

Örülök, hogy megértesz. Megpróbálom nem sokáig halogatni a családalapítást, de semmit nem fogok magamra kényszeríteni.

Milyen törvényekre gondolsz pontosan?

Septi
Olvasó
Septi

Igazából én pont azt hallottam, hogy azt szeretnék elérni, hogy a nők a munkahelyen, a férfiak pedig a családban legyenek egyenjogúak. Tehát jobban bekapcsolódhassanak a gyereknevelésbe, a háztartáshoz is több közük legyen, stb. Ezek kötelezettségeknek tűnhetnek, pedig csak elősegítik, hogy a gyerekekkel szorosabb legyen a kapcsolatuk, és jobban otthon érezzék magukat a saját házukban. Vajon a nők miért tudják jobban, mi hol van? Mert ők rendezgetik a házat. Vagy miért beszélgetnek velük többet a gyerekek? (mondjuk én többet beszélgetek apával)

Persze lehet, hogy rossz a forrásom, és valójában nem erről van szó.

hgyi
Szerkesztő

A feministák nem az egyenjogúságért, hanem az egyenrangúságért harcolnak – bár nem szeretik a harcolós kifejezést, mert a harc, az egy patriarchális elnyomást, agressziót jelentő kifejezés.

Egyenjogúság van, hiszen nincsenek olyan munkatörvények, amelyek külön férfiakra és külön nőkre vonatkoznának. Joga van minden nőnek dolgozni. Tudom, te nyilván arra gondolsz, hogy “egyenlő munkáért egyenlő béreket” követelnek. Van, amikor ebben van igazság, de a legtöbbször nincs. Nyilván csak nőket foglalkoztatnának, ha az anyagi érdek vezérelné a munkaadókat.

A családban a férfiak jogai ugyanolyanok, mint a nőké. Pl. ők is mehetnek gyesre. És egyenrangúak is, mivel senki sem korlátozza őket. Szabadon bekapcsolódhat a gyereknevelésbe. Hogy a háztartáshoz miért kell, hogy több közük legyen azon kívül, hogy megalkottak egy rakás háztartásigépet, azt nem nagyon tudom. Persze, örül az ember lánya, ha a párja elvégez néhány háztartási munkát, de hogy 50-50% legyen a megosztás, az számomra hülyén hangzik. Főleg olyankor, amikor a férfi több időt tölt pénzkeresettel, mint a nő. Hidd el, úgy is nagyon jól érzik magukat a saját házukban – sőt esetleg jobban -, mint ha ők is takarítgatnának, vasalnának, függönyt mosnának. A gyerekekkel való kapcsolat nem attól függ, mennyi házimunkát végzel. A gyerekkel való szoros kapcsolat attól is függ, hogy nyugodt, jókedélyű-e a szülő.

Én nem tudok elképzelni magam mellett olyan férfit, aki a lakást rendezgeti. De tegyük fel, hogy igen. Akkor ő fogja jobban tudni, mi, hol van, hiszen ő pakolta oda. Én meg nekiállok átrendezgetni, és akkor fordul a kocka. De szerintem egyáltalán nem lényeges kérdés, ki tudja jobban a tárgyak helyét. (Én kiírtam kis cetlikre a férjem szekrényében, hogy a polcon melyik sorban mit talál. Pl. otthoni pólók; utcai pólók; házipulcsik; elmenős pulóverek; stb.)

S hogy miért beszélgetnek többet az anyával a gyerekek? Lehet, nem is beszélgetnek többet. Sokszor csak az anya beszél. De van olyan is, amikor tényleg alig találkozik a gyerek az apjával (vagy az anyjával).

 

Toplak Zoltán
Újságíró

Hm. Otthon lenni, főzni, takarítani, játszani a lurkókkal, játszótérre menni velük, egy filmet közösen megnézni. Mivel a házimunka eléggé takarékon van benne, nagyon szeretem. A drága kis kölkökkel lenni – nagyon jó. :)

the hermit
Olvasó

Igazából én pont azt hallottam, hogy azt szeretnék elérni, hogy a nők a munkahelyen, a férfiak pedig a családban legyenek egyenjogúak. Tehát jobban bekapcsolódhassanak a gyereknevelésbe, a háztartáshoz is több közük legyen, stb. 

Ismered a viccet a 80 éves fogatlan banyáról, aki megígéri a királyfinak, hogy gyönyörű fiatal királykisasszonnyá változik, ha az magáévá teszi?

Ne azt figyeld mit mondanak a feministák, hanem hogy mit tesznek. Nagyon jó példa erre a legutóbbi NANE megmozdulás

Anaconda
Olvasó
Anaconda

Deansdale: Valóban érdekes a házassággal kapcsolatos közfelfogás megváltozása. 100 évvel ezelőtt faluhelyen már a 20 éves hajadonokat is vénlánynak bélyegezték. Manapság a társadalom többsége túl korainak tartja a nők 20 éves kor körüli házasodását. Ebből a szempontból szerintem a legjobb helyzet 30-40 évvel ezelőtt volt, amikor a nők átlagosan 20-25 évesen mentek férjhez.

Manapság azoknak a nőknek is nehéz dolguk van, akik ezt a társadalmi véleményt nem osztják, és 20 éves kor körül házasodni szeretnének. A férfiak ugyanis nem veszik komolyan őket, mert azt látják, hogy a kortársaik többsége olyan bulikirálynő, aki péntek éjszakánként beveti magát az éjszakai életbe, hányásig leissza magát, a családalapításra pedig még vagy 10-15 évig nem gondol. Sose felejtem el, hogy az egyik internetes fórumon egy 36 éves férfit a többi fórumozó kórusban próbált lebeszélni arról, hogy 23 éves barátnőjét feleségül vegye. Azzal indokolták, hogy egy ilyen korú lány még éretlen a családalapításra (ami azért röhejes, mert orvosok szerint pont a 20-25 év közti életkor a legalkalmasabb a szülésre). Sajnos, ahogy nevelik (ill. nem nevelik) a fiatal lányok többségét, a lelki érettsége ma valóban nincs meg a 23 évesek nagy részének.

A biológiai részt illetően is nagyrészt igazad van. Az emberi faj biológiája valóban nem úgy alakult ki, hogy egy nő 35-45 éves korában szüljön először. Azzal azonban vitába szállnék, hogy a 35 éves nők 50%-a meddő lenne már. A statisztikai adat arra vonatkozik, hogy 1 év alatt már csak az ilyen korú nők fele fogan meg. Minél idősebb egy nő, annál hosszabb a teherbe esés átlagos ideje. Tehát amíg egy 25 éves nő 1 éven belül nagy eséllyel terhes lesz, addig 10 évvel idősebb társának már lehet, hogy 2-3 év ez az idő. Azért lehet sok nő kétségbe esve, mert a mai világ egy “instant világ”. Sokan azt hiszik, hogy a tervezett gyerek “legyártása” akár egy aktussal is megvalósítható. Aztán ha nem jön össze, máris pánikolnak.

Anaconda
Olvasó
Anaconda

Szórakozás 100-200 éve is volt. Én inkább abban látom a huszonéves nők komolytalanságának okát, hogy félrenevelik őket. 100, de még 50 éve is komoly párkapcsolatra nevelték őket. Egy 15 éves lány pl. arra készült, hogy néhány év múlva férjhez megy. Akkor is szórakoztak a fiatalok, de egy fiatal lány nem lebujokba járt leinni magát, hanem kulturált táncmulatságokba felügyelettel.

Sajnálom, hogy kiábrándultál a házasság intézményéből. Különben miért írtad volna, hogy csak terhes nőt érdemes elvenni? Mitől tartasz? Attól, hogy lehúznak egy váláskor?

Amúgy azért is van ma sok harmincas hajadon nő, mert a férfiak nem akarnak, nem mernek nősülni. A házasság intézménye nemcsak válságban van, hanem megszűnőfélben. Ha ez a tendencia folytatódik, 50 év múlva már csak elvétve fog egy-két “szentimentális, őskövület barom” házasodni.

Septi
Olvasó
Septi

Gondolom, azért azzal semmi baja sincs a férfiaknak, hogy én kihasználnám a természet adta tehetségemet, szóval tanulnék.

Attól nem kell félteni, hogy a végén túl sok mindenről túl keveset fogok tudni. Van, amit intenzíven űzök, lsd. biológia és kémia, de azért nem csak ennyi érdekel.:)

 

Más: Deansdale, szerintem még mindig inkább a negatív diszkrimináció igaz. Ugyanazért a munkáért a nők kevesebbet kapnak, persze nagy különbség igazából a kétkezi munkánál figyelhető meg. Ami részben érthető, de nem olyan mértékben, hogy egy német női munkás 40%-kal kevesebbet kapjon, mint férfi társa. Egyedül az orvosnők és a gyógyszerészek kapnak átlagosan többet, mint a férfiak. Ha nem csal az emlékezetem.

Ezen kívül: valóban hamarabb felvesznek egy nőt? Szerintem ez nem igaz. Esetleg tudnál mutatni egy semleges oldalról valami statisztikát, cikket, felmérést,  bármit? Köszi.:)

 

Én is hozok egy példát a későn szülésre: a biológia tanárnőim is mindketten biztosan tisztában voltak a biológia órájukkal. Erre az egyikük most szülte a két gyerekét így hirtelen. Most 42. A kisebbik lánya pedig tavaly született. A másik tanárnőm, igaz, hogy már előtte volt három fia, de ötven felett van egy 12 éves lánya. Ő is negyven körül szülhetett. Tehát ők nem hittek a tudománynak.

Tudom, hogy igaz, amit leírtok, de ha valaki 30 évesen kezdi el a próbálkozást, még biztosan sok esélye van rá, hogy sikerrel jár.

Plusz azt is figyelembe kell venni, hogy sok esetben egy 16-20 éves lány teste még nincs kész a szüléshez, könnyen el is vetélhet, illetve maga a szülés is kemény próbatétel.

Azt pedig egyenesen blődségnek tartom (már bocsánat), hogy 18 után a nők már nem érnek. Elég nagy baj lenne az a világnak. Nem maradna a legtöbb gyerek életben.xD Szerintem egy férfi és egy nő érésében csak annyi a különbség, hogy mikor történik meg. Nem gondolom, hogy míg a férfi életével végéig mind bölcsebb lesz, a nő megakad egy szinten. Bár tény, hogy sok éretlen férfi mászkál még harmincon túl is, de nőből sincs kevesebb.

 

hgyi. Tudom, hogy igazad van.:)

Anaconda
Olvasó
Anaconda

A cikkeket majd elolvasom, köszönöm az ajánlást.

Szerintem gyerek nélkül is lehet értékes egy házasság. Az összetartozás, stabilitás élménye akkor is megvan. Sajnos amit írsz a kockázatról, az igaz. Viszont ez ellen is lehet védekezni pl. házassági szerződéssel. Sajnálom, hogy a mai férfiak ennyire nem mernek házasodni. Borzasztó az a pesszimista szemlélet, hogy még meg se kötötték a házasságot, és már a váláson agyalnak. Látni lehet, hogy a sok válás “gyorsítóként” működik. Egyrészt könnyebben elválik az, akinek a szülei is elváltak, másrészt a környezetben látott válások és anyagilag póruljárt férfiak is megerősíthetik azt a szándékot, hogy nem akar házasodni valaki.

Másrészt a mai elkényelmesedett civilizált ember gyakran minimális kockázatot se mer vállalni. De ennek megissza a levét, mert boldog élete így nem lesz. Szenved a langyos, híg löttyben. Mert az “biztonságos”. Csernusnak vannak nagyon jó előadásai erről.

Toplak Zoltán
Újságíró

Én nem vagyok ilyen pesszimista, szívesen házasodtam, bár én is későn találtam meg az enyémet. Ma azonban néha kicsit aggódom. A feleségem a megnyilatkozásai alapján jó, ha fele olyan elkötelezett a házasságunk mellett, mint én. Ha feltűnne egy vonzó, pénzes pali, aki elfogadná őt gyerekestül… hát nem tudom, nem egy kirámolt lakásra mennék-e haza? (Ismeretségi körben megtörtént eset.) Szóval kicsit recegek miatta, mert ha válni akarna, szerintem abból én nagyon nehezen jönnék ki jól. Dehát én csak egy csekély értelmű medvebocs vagyok.

Anaconda
Olvasó
Anaconda

Septi, a biológiatanárnőid egyszerűen mázlisták voltak.

Másrészt egy 20 éves nő jobban bírja a szülést, mint egy 40 éves. Nem tudom, honnan veszed, hogy nincs kifejlődve. Egy átlagos 20 éves mai nő kb. 8 éve ivarérett. Nőknél a végleges testmagasság általában a 17. évben áll be.

Másrészt egy 16 és egy 20 éves nő nem ugyanabba a korosztályba tartozik biológialiag, a 16 éves általában még a serdülőkor vége felé jár, a 20 éves egy fiatal felnőtt. A vetélések inkább a korosodó, 30 feletti nőknél gyakoribbak, valamint olyanoknál, akiknek hormonális zavaraik vannak, vagy gyenge a méhszájuk. Olyanoknál is gyakoribb, akiket korábban kapartak (akár abortusz miatt, akár diagnosztikai célból).

A munkaerőpiacon valóban gyakori a negatív nemi diszkrimináció. Ennek azonban nem férfisovinizmus az oka, hanem az, hogy a mai átlagos munkáltató olyan biorobotot szeretne, aki sose beteg, nem jár nyaralni, nem vesz ki szabit, és nincs gyereke. Sőt, pisilni se jár (egyre több helyen panasz, hogy nem engedik ki a vécére az alkalmazottakat). A Munkahelyi Terror blog sok “érdekes” történettel tud szolgálni sajnos.

Anaconda
Olvasó
Anaconda

Deansdale, valóban fel kell a váratlan eshetőségre készülni. A házasságnak akkor lenne hitele, ha az emberek újra felismernék annak szellemi értékét.

A gyerektartást nem kellene eltörölni. Az arról szól, hogy amíg nem lesz felnőtt a gyerek, mindkét szülő felelős érte anyagilag is. Más kérdés, hogy manapság főleg az anyáknak ítélik a gyerekeket, így az apák fizetnek gyermektartást. Ha azonban az apának ítélik, valószínűleg az anyának is fizetnie kell.

A gyermekelhelyezésnél pedig sima válás esetén (értsd: egyik fél se bűnöző, alkoholista, drogos) a gyerek véleménye a legfontosabb, igazából az ő kívánságát kellene a bíróknak figyelembe venni.

Anaconda
Olvasó
Anaconda

Valóban az ma a helyzet, hogy az anyának ítélik a gyereket. Viszont ha pl. egy férfi megnősül, van már egy lakása, a nőnek nincs, elválnak, a férj nem tehető ki a lakásból, ha kötött előzőleg házassági szerződést. Szerintem még akkor sem, ha van egy-két gyerek.

Suum cuique
Újságíró

Családjogi törvény 31/B. § (3)
“Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve.”

Clement
Olvasó
Clement

hóhó, nem várt meglepetés.
Az egyik hungarista portál vágatlanul átvette a hírt…

Maestro
Szerkesztő

Melyik?

hgyi
Szerkesztő

Nemigazán tartozik ide, de egyelőre máshová nem tudtam beszúrni. (Ha valakinek van ötlete, hová illik, áttesszük.)

A cikk minősége pocsék, de a gondolatok továbbvihetők. (Nem is tudom, kérdezte-e valaki a férjeket, akik apává váltak, hogy pl. mi zavarja őket és mi nem.)

Így válnak antinővé az anyák

“Pedig szülés után sem lenne szabad elfelejteni, hogy nőből vagyunk, és egyáltalán nem önző dolog, ha a férfi elvárja, hogy azok is maradjunk. Összegyűjtöttem a legalapvetőbb hibákat, amiket egy nő el tud követni annak szellemében, hogy az anyaság a legfontosabb dolog a világon, és minden más nélkülözése és hanyagolása természetes dolog.”

Néhány vezérfonal:

  • A szex hiánya
  • Szégyenlősség, takargatás
  • Slamposodás
  • Kötekedés, hiszti
  • Közös programok hiánya
antagonisztikevics
Olvasó
antagonisztikevics
Engem speciel az tudott igazán kiborítani, hogy a nejem képtelen volt tudomásul venni egy hihetetlenül triviális tényt, mégpedig azt, hogy a férfi (apa) és a nő (ANYA!) hormonrendszere másként működik.
Halálosan meg volt sértve, hogy míg ő éjjel a ded egyetlen kissé lassuló lélegzetvételére is azonnal vészüzemmódra kapcsolt és pattant ki az ágyból, addig én csak a sziréna üzemmód 120 decibel fölötti szakaszánál kezdtem ébredezni. És képes volt többször is fölrázni éjszaka, hogy most pedig az én dolgom a teáztatás meg a pelenkacsere. És közben árgus szemekkel figyelt ÉS PIKÍRT MEGJEGYZÉSEKKEL KRITIZÁLTA, HOGY MINDENT SZARUL CSINÁLOK. És halálosan megsértődött, amikor a kb tizedik ilyen alkalom után átköltöztem a másik szobába a díványra.
hgyi
Szerkesztő

http://index.hu/tudomany/egeszseg/2012/07/06/elnyujthato_a_nok_termekenysege/

Elnyújtható a nők termékenysége

Egyre több tapasztalat gyűlik össze a petefészek-transzplantációról, amellyel kitolható a nők termékeny időszaka. Ezzel az eljárással eddig már 28 gyerek született világszerte – hangzott el az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) Isztambulban rendezett konferenciáján.

A módszer abból áll, hogy a fiatal, termékeny nő petefészkéből kivesznek egy darabkákat, majd lefagyasztva eltárolják, és a szükséges időpontban műtéttel visszahelyezik. Így bármely életkorban vállalhat terhességet a nő, amíg általános fizikai állapota alkalmassá teszi a baba kihordására és a szülésre. A változó kor ilyen módon való elhalasztása csökkenti a csontritkulás és a szívbetegségek kockázatát, növeli viszont a mell- és a méhrák kockázatát. …

smirti
Olvasó
smirti

Ekkora hülyeséget… kíváncsi lennék ezzel kapcsolatban egy közvélemény-kutatás eredményére, főleg a női válaszadók véleményére.

Suum cuique
Újságíró

Terez
Olvasó
Terez

Én nagyon szeretnék nő lenni, csak épp nem tudok, mivel az uram jó 6 éve nem dolgozik és hát a gyereknek enni kell adni ergo dolgozni valamit nekem kell. De hálás vagyok ha egy férfi elárulja, hogy mit kéne változtatnom? :-) Hogy lehet ebből jól kijönni?

Kodo
Újságíró
Kodo

Valóban, ez így egy nagyon nehéz helyzet!
Kb olyan, mint amikor egy férfit kényszerítenek női szerepbe. Nálatok ez most pont fordíva van.
Tehát az lehet a gond, hogy ő nem tölti be a szerepét. Neked kellett az ő helyébe is lépned és így egyszerre két fajta követelménynek megfelelned szinte lehetetlen. Nem tudsz úgy zavartalanul nőnek lenni, hogy nem kapod meg ehhez a férfi oldali kiegészítést. Pontosan ez a baj a feministákkal is. Azért veszélyesek, mert elutasítják a női feladatokat. Férfiak szeretnének lenni, férfias szerepeket utánozni. A feminizmus hasonlóan zavaros gondokat okozhat, hiszen ők pontosan a nemi szerepek ellen harcolnak. Ha feminista lennél, akkor most nem panaszkodnál (mint ahogy most jogosan) hanem boldog lennél az elért céljaiddal. Éppen ezért ehhez képest neked persze most fordított gondjaid vannak.
Várjuk meg, jönnek-e a többiek ennél valamivel okosabbat és talán gyakorlatiasabbat is mondani.

Terez
Olvasó
Terez

Nem mondom, hogy velem nem lehetett gond, bár sosem tartottam magam feministának – annyi tény, hogy több évig éltem egyedül (nem jókedvemben) és ilyenkor az ember kénytelen maga megcsinálni dolgokat, magyarul önállósodik.,  elvégez mondjuk egy-egy “férfiasabb”‘ munkát, megfog egy csavarhúzót akár. De ma már úgy látom, hogy tudatosan keres(ett) is mindig olyan társat, akit neki nem kell eltartani, mert ha a másik fél nem is karrierista (én semmiképp sem vagyok az, de az “elődeim” viszont igen), azért megvan és legalább eltartani nem (neki) kell. Mindehhez a férjem még egy diplomás, eszméletlenül művelt ember is, aki betéve tud mindent – én tényleg elbújhatok mögötte, mert nagyon hiányosak az infóim, a matek nálam kimerül a négy alapműveletben (jó ez viccesen persze) viszont furcsa  mód a napi életben kettőnk közül én vagyok mégis az, aki boldogul, aki kreatív és mindig van valami ötlete, hogy hogyan tovább. Amúgy én rendszeresen szoktam kimondani is, hogy azóta van baj a világgal, amióta a nők elmentek dolgozni, meg karriert csinálnak és rendszeresen le vagyok hurrogva, hogy én magasan többre értékelem azt a női karriert, aki 2-3 netán több gyereket tisztességesen felnevel (magyarul hasznos és nem elzüllött) tagja lesz a társadalomnak. Nekem tökéletesen megfelel a gyereknevelés, semmi női feladatot nem utasítok el. Nem mondom, hogy nincs szükségem egy kis “munkára” amikor nemcsak gyerekről meg főzésről van szó, de a gyerekek érdekében nem tudnám elképzelni, hogy beüljek valahova 12 órát robotolni (anyám sem tette, nő lehetett otthon). De úgy gondolom, hogy alapvetően nem az én feladatom lenne a családfenntartás, max. a kiegészítés ami ugye Magyarországon ma részben kényszer is. Nyilván ki kell szállnom, nem vitás, hogy felébredjen benne végre az elhalt “vadászösztön” (mert ha nem dolgozik kaját sem tud venni, így értem), bár nem vagyok benne biztos, hogy valóban felébred (max. keres majd mást aki eltartja).

Veronique
Olvasó
Veronique

Nem olvastam minden hozzászólást, mert nagyon hosszúra nyúltak. Amellett, hogy egyet értek a cikkel (27 évesen, egyetemi diplomával), valahogy nekem ez a modell úgy tűnik kivitelezhetőnek, hogy egy nőnek legalább 10 évvel idősebb partnert kell választania, mert egy hasonló korabeli, 23-26 éves “srác” még  a legtöbb esetben sem anyagilag sem szellemileg (ez ugyan az utóbbi pár évtized nagy szerencsétlensége, mint ahogy a nőkre is igaz az  infantilizálódás. hosszúra nyúlik a probléma gyökerére való visszavezetés, de valahol a tradicionális családmodell felbomlása körül szimatolnék…) képtelen egy többgyermekes család érdemi navigálására (tisztelet a kivételnek, apukám 23 évesen lett apa, de milyen más is volt még az a kor…).AZ idősebb korosztállyal nekem ugyan nem lenne bajom ( párom 13 évvel idősebb), de a barátnőm már el se tudná képzelni az életét olyan férfival, aki 5 évnél idősebb tőle. És főleg a mai lányok hebehurgyasága miatt is van, hogy egy 38 éves férfi, aki mondjuk nem elvált és gyereke sincs, és aki már jobb esetben jövendő gyermekei anyját keresi (mert talán ő se akar nagypapa korú kispapa lenni), az nem feltétlen egy “bulizós” csitri viselkedésű huszonévest akar maga mellé, akinek a szezononként körömlakk-trend a legfontosabb az életében. A párom pl amig meg nem ismert jobban, tartott is tőle, hogy velem komolyabban tervezzen, mert ő elég komoly és konzervativ gondolkodású, én meg majd nyávogni fogok, hogy discoba akarok menni meg hasonlók :D:D:D Nem lett igaza, de férfiismerőseim nagy részének elmondásából és saját tapasztalatból tudom, a korombeli nők jelentős része nem az én értékrendemmel nézi a világot.

Margó
Olvasó
Margó

Egyre kisebb szigeteken kell hajótöröttködni a régi világ túlélőinek.

Suum cuique
Újságíró

Emily
Olvasó
Emily

Kedves Mindenki! Elég régen reagáltak erre a cikkre és a hozzászólások tömkelegére, és nem akarom újra felhevíteni a vitát, itt elnézést is kérek attól aki esetleg unná a témát, de csak az előbb találtam rá az írásra és egyáltalán erre az oldalra. Azért remélem valaki észleli a hozzászólásomat és reagál is valamit. Csekély 18 évem, elvált szüleim, és az utóbbi ellenére valószínűleg erős naivitásom ellenére tehát megkísérelek érdemben reagálni az olvasottakra. :) Nem tartom magam feministának, egyáltalán semmilyen „-istának”, mert nem szeretek sarkalatos, rendíthetetlen véleményt alkotni a dolgokról mindaddig, amíg nem látom azokat minél több oldalról, minél több szempontból, és amíg talán nem lesz részem valamiféle tapasztalatban a témát illetően. Csupán pár észrevételem van az írással kapcsolatban, és egy-két kérdésem a szerzőhöz, a hozzászólók valamelyikéhez, vagy bárkihez aki úgy érzi, hogy hozzá szeretne szólni. Az elmúlt egy órát a a cikk és a hozzászólások végigolvasásával töltöttem, és azt szűrtem le az egészből, hogy a szerzőnek az az egyik baja, hogy nyugaton a nők átveszik a férfiaknak szánt élettervet. A jelenség egyes elemei lassan hazánkra is jellemző lesz, ez őt aggasztja, és ezért fel akarja hívni a nők és lányok figyelmét a problémára. Viszont a cikk olvasása közben végig az az érzésem volt, hogy a szerző csak a partyállat, felelőtlen, komolytalan nőkről és nőknek(!) szól. Bár valószínűleg manapság ők vannak többségben, ezért elvileg őket érdemes megszólítani, mégsem gondolom, hogy ez a gyakorlatban is igaz. Valamelyik hozzászólásban is leírták: kutyából nem lesz szalonna. Miért várjuk pont a szex-és-nyújorkerektől, hogy egy cikk hatására feladják a koktélfogyasztást és a cipővásárlást, és rohanjanak családot alapítani? :) Ha viszont olyan naiv lennék is, amilyen azért nem vagyok, és azt hinném, hogy egy cikktől megváltozna valami, akkor sem egy ilyen hangvételű írást fogalmaznék meg. Ha egy ilyen nő valami érthetetlen módon ezen az oldalon és ennél a cikknél kötne ki, elkezdené olvasni, de közben csak azt tapasztalná, hogy szidják, hatalmas erőre és önfegyelemre lenne szüksége egyrészt ahhoz, hogy végigolvassa az írást, másrészt pedig ahhoz, hogy aztán szembe nézzen önmagával és változtatni próbáljon. (Ha az írás célja csak részben ez, és nagyrészt az, hogy a szerző kiadja magából a véleményét erős érzelmi töltéssel dúsítva, akkor viszont ne lepődjünk meg, ha valaki ugyanolyan erős érzelmekkel reagál és sértve érzi magát.) Igazság szerint, szelídségemnél fogva, bármilyen indulatos cikket is írnék valakikről, legalább egyszer biztosan beleírnám, hogy természetesen vannak kivételek is, amit bár lehet, hogy a szerző is így gondol, ha ezt írásában egyszer sem közli, nem fog az olvasó tudomására jutni, mert bármilyen nagyra becsült is a kedves publikum, sorai közt kevés a gondolatolvasó. Nem akarok szőrszálat hasogatni, vagy bárkit kritizálni elsős egyetemista létemre, csupán azt mondom, hogy ha meg akarnék győzni valakit a témában, akkor a kisebbséget, a rendes nőket és lányokat céloznám meg és egy jóval szelídebb, baráti hangú írást vetnék monitorra, ami nem azt üzenné (erős túlzással), hogy „ti nők mind rosszak vagytok, rosszul élitek az életetek, és jaj de nagyon rosszak vagytok, de én tudom mit kellene tennetek”, hanem sokkal inkább „figyeljetek ti rendes lányok, vannak akik ezt csinálják, de szerintem ez helytelen, és a helyes inkább az lenne, és ügyeljetek arra, hogy ne legyetek olyanok, mint akik ezt csinálják.” Persze nem azt mondom, hogy rossz az írás, végig látszott, hogy a szerző értelmes, nagy elme, és amint túl tudtam magam tenni azon, hogy csak egy női kategória létezik benne, amibe – a cikk szerint – én is beletartozom, találtam benne szellemes és vicces (költői) képeket. :) Egy másik gondolatom az, hogy szerintem aki igazán felelősségteljes és gyermeket akar, az nem hiszi el a feminizmusnak, hogy végtelenségig lehet várni a gyerekszüléssel, hanem mondjuk megkérdezi az orvosát,… Tovább olvasás »

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Üdv Emily

Nem kell félni, azért nem olyan gonoszak itt a kommentelők, nem fognak bántani, legalábbis remélem :) Elég sokat írtál, csak egy dologra reagálnék, amit a válás utáni utcára tételről írtál. Az emberi együttélés elég bonyolult dolog, menet közben derülnek ki negatív dolgok évek múlva a felekről és a külső problémák is rombolhatják a kapcsolatot, megutálhatják egymást a felek és ilyenkor a bosszú bekövetkezhet a végén. Különben gratulálok, nagyon jól nevelt vagy.

Adam
Olvasó
Adam

Helló!

A szerző azért nem írja oda, hogy “vannak kivételek”, mert azt egyértelműnek tartja. Ha oda kell írni, az már eleve rosszat sejtet, hiszen olyankor kell kivételekkel foglalkozni, mikor arányaiban kevesen vannak(hiszen ezért kivétel).

Én erre a mondatodra reagálnék: Egy másik gondolatom az, hogy szerintem aki igazán felelősségteljes és gyermeket akar, az nem hiszi el a feminizmusnak, hogy végtelenségig lehet várni a gyerekszüléssel, hanem mondjuk megkérdezi az orvosát, vagy alapból tudja, hogy ez nem igaz, mert ne adj’ Isten figyelt biológia órán annak idején.

Sajnos éppen ez a baj. A feminizmus “átmosta” a nők agyát. Elvárás lett, hogy karriert építsenek. A gyerekkel úgy vannak, mint a diákok a tanulással: mindig csak halasztják, a végén pedig késő lesz.

ha valaki annyira szerelmes, hogy úgy érzi, a másikkal akarja leélni az életét, akkor miért fél attól, hogy a másik majd megunja és kiforgatja a vagyonából?

Ez lenne az ideális, mégsem ez van. A válások többségét a nők kezdeményezik. Tehát van valami, ami nekik nem felel meg. http://www.atv.hu/belfold/20131129-a-hosno-eppugy-csalo-mint-a-hos

Slasher
Vendég
Slasher

,,a szerző csak a partyállat, felelőtlen, komolytalan nőkről és nőknek(!) szól. Bár valószínűleg manapság ők vannak többségben,”

Ahogy mondod.

,,Ha egy ilyen nő valami érthetetlen módon ezen az oldalon és ennél a cikknél kötne ki”

Hát ennek valóban kevés az esélye, épp ezért kell az írásokat és az oldalt reklámozni. Ez a cikk mondjuk mindenkinek hasznos, minél több és többféle ember olvassa el, annál jobb.

Slasher
Vendég
Slasher

Annak meg én is örülök, hogy nem vagy ilyen és hogy jól nevelt vagy :)

Reszet Elek
Szerkesztő

Készül az új szépségideál. Ha a nők nem vigyáznak, a feminizmusnak köszönhetően néhány év múlva már csak ilyen műanyag gyerekeket kapnak játszani. Íme a feminista férfiszépség…

Koriander
Olvasó
Koriander

Nincs semmi baj a gyerekekkel, egy kis proteindús házikoszt és máris emberformájuk lesz.

hgyi
Szerkesztő

De azért szerencsére nem ebből kell kiindulni, mint ahogyan a kifutók nőiből sem.
Idióta divatizék – mert diktátornak nem nevezném – elmebeteg művészeti megnyilvánulásai. Normális emberekkel/embereken nem lehet eladni “briliáns” ruhakölteményeiket.

Naooo
Olvasó
Naooo

“betegesen sovány”

Ezeken mi a betegesen sovány? A hányadék haj most nem téma.

hgyi
Szerkesztő