Alter Ego

Gyermekvállalás az utolsó perc után

Deandsdale A feminizmus árt a nőknek című cikkében igyekszik felhívni a figyelmet a feminista megközelítésű, karrierista, női életterv elhibázottságára. Ahogyan kifejti; sajnálatos tény, hogy a feminista propaganda eredményeként ma egyre kevesebb nő van tisztában saját biológiai adottságaival, a problémamentes gyermekvállalás megfelelő időpontjával. Természetesen ezzel egy időben az átlag férfi ismeretanyaga sem elégséges ahhoz, hogy megfelelő partnerválasztási, családtervezési döntéseket hozzon. Mindenkinek figyelmébe ajánlom Deansdale cikkét, az ott elmondottakat  én ezen a helyen csak a részletes orvosi, orvos-statisztikai adatok kigyűjtésével és közreadásával tudom alátámasztani. Ezt azért érzem szükségesnek, mivel a cikk kapcsán született hozzászólások ékesen bizonyították, hogy valóban hatalmas ismeret hiány áll fenn a leginkább érintett fiatal nőknél is. A szakemberek viszont már régen tudják, hogy a gyermekvállalás kitolódásával, az életmód megváltozásával arányban növekszik a klinikákon a meddőségi problémákkal jelentkező nők száma és növekszik a sikertelen terhességek száma.

Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet főorvosa a következőképpen foglalja össze ezt a problémát: „Ma már szinte mindenki tudja, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz, az alkoholizmus májzsugorodáshoz vezet, a homoszexuálisok körében pedig nagyobb az AIDS valószínűsége. Vannak ilyen jól ismert tények, amiket az orvostudomány már sikeresen átvitt a köztudatba. Jó néhány szintén fontos dolog viszont tévesen él a köztudatban, többek között az is, miszerint 35 éves kor után sokkal nehezebb gyermeket szülni, illetve nagyobb az esélye annak, hogy beteg lesz a születendő gyermek. Sajnos itt van egy meglehetősen komoly eltérés: ugyanis a nők termékenységi képessége már 30 éves koruktól kezdve fokozatosan csökken, 40 év után pedig szinte zuhanórepülésbe kezd, 45 éves korban pedig már szinte a nullával egyenlő. A nőket sajnos az idő nem kíméli – ők nem várhatnak, a biológiai órájuk ketyeg, a túlsúly, a dohányzás, a stressz mellett legnagyobb ellenségük, az öregedés csökkenti legnagyobb mértékben a teherbeesés valószínűségét. Vajon miért is? A nők születésekor több ezer petesejttel rendelkeznek, embrió korukban már megvan az összes petesejtjük, az embrionális kortól a világrajövetelig elvesztik ennek 10%- át, majd mikor elkezdenek menstruálni és pubertásba kerülnek, szintén ennyit vesztenek. A serdülőkor után néhány ezer petesejt kezd el érni, majd életük során néhány száz lesz, amely meg is érik. Könnyen ki lehet számolni, hogy a nők kb. 160 petesejtet ovulálnak egy életen át. Harmincadik évüket átlépve a nők petesejtjeinek nagy része, akár 50 százaléka is végleg eltűnhet. A női termékenységről szóló kutatások során arra a következtetésre jutottak, hogy a nők petesejtjeinek mindössze csupán 3 százaléka marad meg, mire betöltik negyvenedik életévüket. Bár minden nő szervezetében e folyamatok eltérő időben jelentkeznek, azt mondhatjuk, hogy átlagosan a 30-as évek közepén csökken a termékenység jelentős mértékben. A petesejtek száma az évek múlásával szépen fogyatkozik, gyakoribbá válnak a reproduktív rendszer betegségei, az ovuláció rendszertelenné válik, a petefészek kevesebb ösztrogént és progeszteront termel, a petesejtek megtermékenyítése – mind a természetes, mind a mesterséges úton való teherbeesés esélye – egyre nehezebbé válik, és emelkedik a petesejt kromoszóma-rendellenességeinek gyakorisága is.” 

Fontos tény, hogy a nőgyógyászati, szülészeti szakkönyvek a 20-29 éves kort tartják az anyaság vállalására ideális időpontnak. Állításaikat kétségbevonhatatlan orvos-statisztikai adatok támasztják alá. Még egy húszas éveinek elején lévő nőnek az egy éven belüli sikeres teherbe esésre közel 100% az esélye, addig egy harmincas évei elején lévő nőnek már csak 60-70%. Ezzel egy időben a sikeres, élve születéssel záruló terhességek száma is jelentős mértékben csökken már a 30-as éveik elején járó nők esetében is. A korai és középidős magzati halálozás esélye 10-16%-ra növekszik. A 35-39 éves nők magzatának már csak 39% esélye van arra, hogy élve megszülethet. A vetélés kockázatát egyrészt a Down-szindróma gyakoribb előfordulása, másrészt a génállományt rongáló, káros hatások felhalmozódása (életünk során elszenvedett sugárzási és kémiai ártalmak) növelik.  Sokkal több esetben válik szükségessé a genetikai rendellenesség vagy más komplikáció miatti művi vetélés. 35 éves kor feletti terhesség esetén már az ugyancsak rizikós magzatvízből való mintavétel eljárását is kötelező elvégezni, hiszen magas a súlyosan fogyatékos, Down kóros gyermek születésének kockázata. Számításba kell venni azt a lehetőséget is, hogy egy sikertelen terhességet követően mennyi ideje marad a nőnek az újabb próbálkozásra. Egy meghiúsult terhességet követően a nő szervezetének időre van szüksége a regenerálódáshoz, miközben újabb a fogamzóképesség szempontjából kritikus időszak telik el. A statisztikák szerint a harmincöt év feletti, első gyermekes anyának 40% esélye van arra, hogy csak császármetszéssel tudja világra hozni gyermekét, szemben a huszonévesek mindössze 14%-os esélyével. A szakemberek véleménye szerint ennek az oka, hogy az idősebb anyáknál gyakoribbak az embrionális problémák, és a kihordás második szakasza sok esetben elhúzódik, ebben a korban már többször lehetnek jelen alapbetegségek, rosszabb a  fizikai kondíció, a méhben esetleg myoma-göbök találhatóak. A szülőnők korának előrehaladtával a csecsemőhalandóság arányában is növekedés mutatkozik. Míg a 20–29 éves nők újszülöttei között a legalacsonyabb (7,5 ezrelék) a csecsmő halandóság, addig a 30–34 évesek újszülöttei körében már 44%-os növekedés mutatkozik. A 35–39 éves anyák élveszülötteinek pedig közel 17 ezreléke hal meg első születésnapja előtt, ami több mint kétszeres emelkedést jelent a minimummal szemben.

Ahogyan Deansdale is rámutat, teljességgel tarthatatlan stratégia az, ha a nő a 30-as évei elején vagy éppen derekán kezdi el megvalósítani családalapítási terveit. Egy nő, aki 32 évesen talál alkalmasnak látszó partnert családalapítási szándékaihoz, majd szerencsés esetben két éves kapcsolatépítés után, 34 évesen a partner beleegyezését is elnyerve elkezd próbálkozni a terhességgel, könnyen megeshet, hogy már túl van a biológiai lehetőségeinek határán. Hozzávetőleg 60%-os éves fogantatási valószínőség mellett megeshet, hogy két évig is próbálkozhat a teherbeeséssel, mire rádöbben, hogy valami nincs rendben. Ekkor már 36 éves és maga is belátja, hogy komoly veszélyben van gyermekvállalási terve, ezért vészforgatókönyvre van szüksége. Jó ha erős idegrendszerrel rendelkezik (ő és férfipartnere is), mivel orvoshoz fordulva egy rendkívül stresszes (és költséges) tortúra veszi kezdetét: nőgyógyászati, petevezető átjárhatósági vizsgálat, ultrahang, hormon vizsgálatok, bakteriológiai vizsgálatok, szexuális úton terjedő betegségek szűrése, prekoncepcionális tesztek elvégzése, genetikai vizsgálatok, a pár férfi tagjánál ezzel egy időben urológiai, andrológiai kivizsgálás, stb… Mindezek sikeres lezárultával természetesen az orvos kötelességszerűen szembesíteni fogja a nőt az itt is megtekinthető grafikonokkal, a teherbeesés esélyeivel, és tájékoztatni fogja őt, hogy sokkal hamarabb kellett volna orvost keresnie, mivel a kora miatt rosszak az esélyei. Fontos tudni, hogy az orvostársadalom korántsem híve a feminista vezérelveknek, mondhatni haragszanak a halogatásra, hiszen senki sem ismeri náluk jobban a kockázatokat és a keserű tapasztalatokat. Náluk senki sem találkozott több kétségbeeséssel és könnyel. Ha a hölgy közelebb áll a 40-enhez, mint a 30-hoz, akkor a kockázatokra való tekintettel arra fogják inteni, hogy talán vegye számításba a gyermekvállalási tervek feladását. Azok a nők, akik megjárták ezt az utat, akár a következő mondatokat is idézhetnék számunkra: „higgye el, hölgyem, sajnos már nem sok esélye van.”, „Hamarabb kellett volna elkezdeni.”, „Tudnia kell, ebben a korban már kockázatos a nő és a gyermek szempontjából is.”, „Nézze, egyébként is inkább a nagyanyja lehetne már csak a gyermeknek, nem az anyja.”

Az érdeklődő olvasó az interneten számos blogot, élménybeszámolót találhat 30-as nők tollából, amelyek részletesen elmesélik, hogy legrosszabb esetben mennyi tortúra, érzelmi szenvedés, milliós nagyságrendű orvosi kiadás után kell végül mégis eljutni a szomorú felismeréshez: túl késő. Tehát csak óva inthetünk mindenkit, hogy elhiggye a hazug feminista propagandát: “fő a karrier, a gyermekvállalás ráér 30 után is”. Nagyon könnyen kiderülhet, hogy a halogatás végső ára a gyermektelenség.

Forrás:
A Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet hírlevele
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával a TÁRKI Társadalomkutató Intézet által készített
A késői gyermekvállalás problémái című tanulmány

4 votes, average: 5,00 out of 54 votes, average: 5,00 out of 54 votes, average: 5,00 out of 54 votes, average: 5,00 out of 54 votes, average: 5,00 out of 5 4 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Alter Ego

Alter Ego
Érdekelnek az emberek. Érdekelnek a közösségek. Mindez a pszichológia és a társadalomtudomány nagyítója alatt is. Mindig is meghökkentettek és lenyűgöztek az egyéni- és a közgondolkodás paradoxonjai. Emellett van személyes véleményem is a világról, sőt nem átallom néha le is írni. Elismerem, hogy az elemző énem felett néha a privát szenvedélyességem győzedelmeskedik, ezért a kedvenc műfajom a publicisztika.

82
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
23 Egyéni hozzászólás
59 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
21 Hozzászólások szerzői
hunbagiraLierinAngelo01MissLizellasanya Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
finomfozelek
Olvasó
finomfozelek

Alapvetően egyetértek a cikkel, és nyilvánvaló, hogy a statisztikák által kirajzolt kép is az igazságot mutatja.

De azért tegyük hozzá, hogy a nőgyógyász társadalom jövedelmének jó része abból származik, hogy a nők nem tudnak teherbe esni.

Családomban is találkoztam olyan esettel, amikor évekig tartó “rendkívül stresszes (és költséges) tortúrának” vetették alá a nőt, de nem magyarázták el neki, hogy hogyan tudja a peteérést figyelni. Mindenkinek, aki gyermeket szeretne – vagy nem szeretne, vagy egyszerűen csak fontos neki a nő egészsége – ajánlom, hogy küldje el a hölgyet a katolikus egyház által szervezett természetes családtervezés tanfolyamra. A hitoktatási részt figyelmen kívül lehet hagyni, ha nem tetszik. Az ébredés utáni hőmérőzéssel és némi önmegfigyeléssel a nők többsége nagyon pontosan meg tudja állapítani a peteérés időpontját. Lehet, hogy kevesebb pete érik meg, stb. stb. de azt a keveset a tapasztalatok szerint 95% körüli biztonsággal el lehet csípni.

Még egyszer: nem a cikk alapállításával vitatkozom, hanem az orvostársadalom álságos hozzáállásával kapcsolatban vannak fenntartásaim. Ha valóban érdekelné az orvosokat a nők termékenysége, akkor a 35 év felettiek felvilágosítása mellett azért kampányolnának, hogy középiskolás lányok számára legyen kötelező a természetes családtervezés oktatása. Ilyen hangokat az orvosok részéről én még nem hallottam. Olyat viszont igen, hogy diplomás, értelmes nőket kioktattak, hogy úgysem lennének képesek megfelelően levenni az adatokat, meg elkészíteni és értelmezni egy egyszerű grafikont. Pffff……

Deansdale
Admin

A peteérést megtalálni nem túl nehéz dolog, a két menstruáció között félidőben kell keresni.

Úgy sejtem a termékenységi kezeléseknél a nőgyógyászok azért nem beszélnek erről mert feltételezik hogy aki odáig jut az az ilyen alapszintű dolgokat már biztosan átrágta. Persze tévedhetek. És azért az nem nagy titok hogy a modern világunk civilizációs ártalmai kifejezetten ártanak a termékenységnek (férfi és női oldalon egyaránt), és hogy ebből a gyógyszergyárak és még egy páran szépen profitálnak.

finomfozelek
Olvasó
finomfozelek

Update és infó az érintettől: ez a könyv lett végül is a megoldás: http://www.amazon.com/Taking-Charge-Your-Fertility-Achievement/dp/0060950536 Ugyanazt írja le, amit a katolikus tanfolyamokon tanítanak, csak nagyon részletesen és hittérítés nélkül. (Hogy nem csak mifelénk működik, jól mutatja, hogy 464-ből 435 olvasó öt csillaggal értékeli a könyvet.)

Szerk.: ez a legújabb kiadás úgy látom: http://www.amazon.com/Taking-Charge-Fertility-Anniversary-Edition/dp/0060881909/ref=dp_ob_title_bk

Beleolvastam az értékelésekbe, nagyjából ugyanaz a kép, mint nálunk: http://www.amazon.com/review/R2M5STP0QFJZ4H/ref=cm_cr_dp_title?ie=UTF8&ASIN=0060881909&nodeID=283155&store=books

Deansdale
Admin

Oké, ez szép és jó, csak annyi a gondom vele, hogy ha nem halogatnák a nők a családalapítást “természetellenesen”, akkor semmi szükség nem lenne ilyen könyvekre vagy tanfolyamokra. Semmi.

finomfozelek
Olvasó
finomfozelek

“A peteérést megtalálni nem túl nehéz dolog, a két menstruáció között félidőben kell keresni.”

Gondolom innen lemaradt a szmájli. Mert ha ezt komolyan mondod, akkor nem érted a problémát. A nő ciklusa 28 napos, ebből 4-5 nap a menstruáció. Marad 23 nap, ezek valamelyikén történik a peteérés. A spermium maximum 2-3 napig életképes. Magyarán a peteérés előtti 2 nap az az időszak, amikor szexelni kell. Ehhez pedig előre kell tudni jelezni a peteérést. A legtöbb nő – és férfi! – vagy semmit nem tud ezekről a dolgokról, vagy azt gondolja, hogy a ciklus 14. napja körül van a peteérés. Olyankor kefélnek, mint a nyuszik – pedig a nők egy jelentős része jóval a 14 nap előtt vagy után ovulál. Például a családtag hölgy, aki bennünket is felvilágosított, a 10. nap körül. Évekig próbálkoztak a 14. nap körül, és a 10. nap körül pont nem, azért, mert erőt gyűjtöttek a 14. napra! Azaz pont akkor nem szexeltek, amikor kellett volna! Majd évekig jártak kezelésre, és ott sem mondta nekik senki, hogy vegyen már kiskegyed egy hőmérőt és ébredés után dugja már a nyelve alá… Viszont elköltöttek egy vagyont, meg egy vagyont költött rájuk a társadalombiztosítás.

Deansdale
Admin

Komolyan gondoltam, hogy ott kell keresni. Az “átlag nőnek” – ha beszélhetünk ilyenről – nagyjából tényleg félúton van a peteérés, vagyis ott ahol az ismerőseid is keresték. (Nem véletlenül keresték ott.) Aki az átlagtól eltér, az ilyen értelemben balszerencsés, neki tényleg szüksége lehet a hőmérőre és az egyéb varázsszerekre :)

Vasgerinc
Újságíró

Hát azért az általános az, hogy a két menstruáció közötti félút körül kell keresni a fogamzóképességet, és ez működik is. Persze vannak eltérő esetek, de nagyon sok olyan esetről hallani, olvasni hogy ezektől teljesen idegen időpontban is teherbe tudnak esni.

finomfozelek
Olvasó
finomfozelek

“ha nem halogatnák a nők a családalapítást “természetellenesen”, akkor semmi szükség nem lenne ilyen könyvekre vagy tanfolyamokra. Semmi.”

Teljesen igaz. De ha már a cikk az orvosokat idézi, meg termékenységi görbékkel és statisztikákkal érvel, akkor a teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy itt bizony a társadalmat tudatlanságban tartják az emberi reprodukció működésével kapcsolatban.

finomfozelek
Olvasó
finomfozelek

Egyébként ha a feministákat komolyan lehetne venni, akkor a nőgyógyászok csesztetése, valamint termékenységi felvilágosító kampányok szervezése az egyik fő tevékenységi területük lenne.

Deansdale
Admin

Ők inkább antikampányokat szerveznek – általában erősen harcolnak azért hogy a nők ne tudják meg hogy a termékenységük hamarabb és drasztikusabban csökken mint általában hiszik. El lehetne gondolkodni hogy miért csinálják ezt…

Anaconda
Olvasó
Anaconda

Ez is jó cikk volt. Valóban ma sokan azt hiszik, hogy 30 felett ugyanolyan könnyű ügy a családalapítás, mint  huszonévesen. A férfiak nagy része is egyébként. Azért, mert mindenki ismer olyan nőket, akik 40-45 évesen is szülőképesek voltak, abból sokan azt a téves következtetést vonják le, hogy tömegesen termékenyek még ebben az életkorban.

Egyébként  sok nő nem tudatosan, hanem kényszerből szül későn. A nőknek is nehéz ma felelős társat találni, mert egész egyszerűen nem divat az elköteleződés a férfiak részéről sem (természetesen tisztelet a kivételnek). Ha pedig egy 18-19 éves lány azt szeretné, hogy az aktuális (mondjuk 10 évvel idősebb) férfipartnere vegye feleségül, az szemberöhögné. Tehát nem mindenki karrierizmus miatt csúszik ki az időből. Az egész társadalomban válságban van a házasság intézménye. Azt pedig meg lehet érteni, hogy házassági kötelék nélkül sok nő nem óhajt szülni. Sok mai férfi még akkor is ódzkodik a házasságtól, ha már a párjával közös gyereke is van.

Vasgerinc
Újságíró

Igen, a férfiak részéről egyre nehezebb az elköteleződés. Ennek is meg van az oka, szerintem ez is egyértelműen a feminista vívmányoknak köszönhető, én is azért ódzkodom tőle, mert félek hogy tönkreteszik az életem. Hiába rózsaszín minden egy kapcsolat elején, gondolni kell arra, hogy ez nem lesz mindig így, és akiről nem feltételeznénk, hogy rosszat akar nekünk, az később kicsinálhat minket. És ez fordítva is igaz. Akiről azt gondoljuk, hogy sosem bántanánk, és ha el is hagyna, biztosítanánk neki egy csomó dolgot, mire odakerülünk, teljesen más lesz a mi hozzáállásunk is.

Deansdale
Admin

A nők hozzállása általában sokkal radikálisabban képes megváltozni. Nem vagyok “nőellenes”, ez egy egyszerű tény. Régen érintettük a témát itt is – ha egy férfi “háziasul” a nő mellett, elveszíti a dominanciáját, akkor a nő egyre kevsébé fogja tisztelni, kiszeret belőle, és sok esetben megutálja, mert nem érti hogy hogyan is volt képes egy ilyen alakkal összeállni. Ezt Michelle Langley is leírja a Női hűtlenség c. könyvében. Sok válás esetén a férfi nem is érti hogy mi történik, és nem érti hogy a nő hogy tudja őt úgy gyűlölni. Talán nem lenne annyi félreértés ha kicsit nyíltabb lenne a közbeszéd a nők szexuális ösztöneiről…

Deansdale
Admin

“Ha pedig egy 18-19 éves lány azt szeretné, hogy az aktuális (mondjuk 10 évvel idősebb) férfipartnere vegye feleségül, az szemberöhögné.”

Ez azért nem feltétlenül igaz. A férfiak is tisztában vannak azzal, hogy az ő esélyeik sem javulnak vég nélkül a “szexpiacon”, tehát ha egyszer az ember 30 körül kifog egy “minőségi” 20 évest akkor azért sokmindenre hajlandó. Miért ne venné el feleségül? Inkább kihajítja és majd elvesz helyette egy 30 éves nőt? Nem lenne túl bölcs döntés.

“Az egész társadalomban válságban van a házasság intézménye.”

Ez tökéletesen igaz, csakhogy van ezzel kapcsolatban három dolog amit soha nem fogsz a mainstream médiában hallani.

1. A házasság csődjének egyik legfontosabb oka a tudatos feminista kultúrrombolás.

2. A másik legfőbb ok az erőviszonyok eltorzulása; a nők pozícióinak hajmeresztő sebességű erősödése és a férfiak hasonló tempójú kizsigerelése.

3. Ez az államnak pont megfelel így, ezért nemhogy ellenkezne, de még ahol lehet segít is ezeknek a folyamatoknak.

Anaconda
Olvasó
Anaconda

Vasgerinc, gondolom arra célzol, hogy sok nő lehúzza a férfit váláskor. Ez sajnos tényleg így van, de okos ember előre bebiztosíthatja magát ez ellen. Deansdale-nek is írtam ezt tegnap. Egy nő szintén gondolhatja hasonlóan. Viszont így sose lesz boldog. Szerintem nem kell rettegni a házasságtól, de felelőtlenül se kell belevágni (értsd: legyen menekülési útvonal, ha nem sikerül). Egy olyan nő, akinek vagyona van, szintén félhet attól, hogy válásnál lehúzzák. Házassági szerződéssel ő is nagyobb biztonságban élhet. Sajnálatos, hogy sokan már házasságkötés előtt a válástól rettegnek. Minden házasságba úgy kellene belemenni, hogy a felek úgy érezzék: nekünk sikerülni fog! A válás tulajdonképpen arra való lenne, hogy ha már nagyon nem megy, egy végső megoldás lenne. Manapság inkább azt lehet megfigyelni, hogy kis problémák esetén is ezt alkalmazzák. Sőt, ha a nagy lángolás elmúlt, akkor is elválnak sokan.

Anaconda
Olvasó
Anaconda

Deansdale, ez a “minőségi 20 éves” kifogása ma már nem így működik. Egy 30 körüli férfi általában azért keres komoly kapcsolatra hasonló korú nőt, mert ma az is számít, hogy milyen az egzisztenciája. Egy 20 évesnél még nem mérhető le, hogy “mit tett le az asztalra”. Ezt is fórumon olvastam, és ledöbbentem. A siker ma mindenen fölül álló tényező (meg a külső). Pl. egy jól kereső 30 éves informatikus azért nem fog elvenni 20 éves egyetemista lányt, mert az utóbbi még le se diplomázott. A diploma utáni 5-10 évben dől el, hogy a nő a szakmájában sikeressé válik-e, vagy leragad “mosóporügynöki” pozícióban. Ma máshogy gondolkodik a férfiak többsége is, mint a 30-40 évvel ezelőttiek.  Akkor elvettek egy önálló egzisztencia nélküli nőt, mert akkoriban az a szemlélet uralkodott, hogy a családfenntartás elsősorban a férfi dolga. Ma elvárják a nőtől is, hogy bizonyos jövedelemmel, vagyonnal rendelkezzen, ha nincs neki, ugyanolyan nehéz megházasodnia, mint egy hasonló helyzetű férfinak. Tehát a 20 éves, akár világszép egyetemista vagy várhat még 10 évet a házassággal, vagy a szépségét máshol kamatoztatja (Dubajban?). Ma pl. már tömeges jelenség a felsőoktatásba járó nők prostitúciója-mindig is létezett, de ma nagyon sokan csinálják.

Deansdale
Admin

“Egy 30 körüli férfi általában azért keres komoly kapcsolatra hasonló korú nőt, mert ma az is számít, hogy milyen az egzisztenciája.”

Ez a női álláspont férfiakra való kivetítése. Pénzt mernék tenni rá, hogy 10-ből 8 férfi simán lecserélné az egzisztenciával rendelkező 30-as párját egy nincstelen bombázó 20 évesre – ha az erkölcsi és emberi megfontolásokat félretesszük. Furcsállom ugyanakkor, hogy az viszont elterjedt nézet, hogy a férfiak hajlamosak lecserélni az idősödő feleséget egy fiatalabbra – ami viszont pont az említett erkölcsi és emberi megfontolások miatt nem gyakori. Ez a második nézet azt mutatja, hogy a közfelfogás szerint a férfiaknak nem számít semmi, csak a feszes segg – és így 180 fokkal szembefordul az első nézettel, miszerint a 30-as pasi lecseréli a bombázó barátnőjét valakire akinek egzisztenciája van.

A pasik általában azért keresnek hasonló korú nőt, mert a 90%-uk meg van arról győződve hogy a fiatal szépségek úgysem állnának szóba vele (és ebben általában igazuk is van, olyan okok miatt amit itt nem fejtenék ki). Aki elég tökös ahhoz hogy keressen, az általában talál is.

“Pl. egy jól kereső 30 éves informatikus azért nem fog elvenni 20 éves egyetemista lányt, mert az utóbbi még le se diplomázott.”

Ez tényleg a női szempontok kivetítése a férfiakra. Egy 30 éves informatikus egy szexi 20 évest úgy venne el feleségül hogy füstölne a papír az aláírás nyomán. És az sem érdekelné ha pincérnő. Na jó, nyilván egy bizonyos szintig – kell, hogy legyen némi minimális közös beszédtéma és kultúrális háttér :) A lelki-szellemi kompatibilitás megállapításához viszont nincs szükség diplomára vagy papírokra, csak kétszer fél óra beszélgetése.

“Ma elvárják a nőtől is, hogy bizonyos jövedelemmel, vagyonnal rendelkezzen, ha nincs neki, ugyanolyan nehéz megházasodnia, mint egy hasonló helyzetű férfinak.”

Megint csak ismételni tudnám magam, ez a női mentalitás :) A férfiak ösztönei nem változnak olyan gyorsan mint a feminista dogma.

“Ma pl. már tömeges jelenség a felsőoktatásba járó nők prostitúciója-mindig is létezett, de ma nagyon sokan csinálják.”

Ennek nem az az oka hogy ne tudnának férjet keríteni ha nagyon akarnának. Nem akarnak. Nekik csak a pénz kell, és azt így a legkönnyebb megkeresni.

Anaconda
Olvasó
Anaconda

Deansdale, én ezeket az állításaimat férfiak fórumbeszélgetései alapján írtam. Nekem pl. nem tetszik ez a mentalitás. Ma megint anyagiasodik a világ, sokaknál a pénz, vagyon fontosabb szempont a párválasztásnál, mint az érzelmek.

Pl. egy fórumon egy férfi leírta, hogy ő nem költözne össze olyan nővel, aki minimálbért keres, mert neki nettó 150 ezer a havi fizetése, és akkor neki kellene részben (tehát nem teljesen) eltartania a nőt. A csúcs az, hogy olyan pasas volt, aki végigsírta a topikot, hogy nem talál megfelelő társat. Tehát az, hogy te más szempontok alapján választanál társat, és a barátaid is hozzád hasonlóan gondolkodnak, a mai férfiak más, elég nagy része még így gondolkodik.

Deansdale
Admin

Nem kétlem, hogy vannak páran akik így gondolkodnak, és az is tuti hogy vannak akik azt mondják, hogy így gondolkodnak :)

De aztán engedd ki őket az utcára és nézd meg mit csinálnak. Tudod a magazinokban meg a neten még soha nem láttam olyat, hogy 20 éves bombázók sírtak volna hogy senki nem áll szóba velük, de olyat hetente látok hogy üzletasszonyok sírnak hogy 30 fölött a kutyának sem kellenek, pedig van karrierjük és vagyonuk…

Nem csak magamról beszélek, hanem általában a pasikról – csak nem a magamutogató jófiúskodás meg az erkölcsi magasló oldaláról, és nem is az anyagiról, hanem arról amit általában a legtöbben képviselnek.

Nyilván nem képzelem, hogy én vagyok a mindentudó kismalac, és minden férfi lelkébe látok, de azért foglalkoztam már eleget a témával ahhoz hogy hozzávetőleges elképzelések terén pontosabban lássak mint a népszerű női magazinok vagy a feministák :)

Inaara
Olvasó
Inaara

“…még soha nem láttam olyat, hogy 20 éves bombázók sírtak volna hogy senki nem áll szóba velük, de olyat hetente látok hogy üzletasszonyok sírnak hogy 30 fölött a kutyának sem kellenek, pedig van karrierjük és vagyonuk…”

Na, ezzel a “senki”-vel vigyázzunk, természetesen nem szó szerint értendő. Annyit jelent, hogy senki, aki pont olyan, amilyet szeretnének. :)

Balubacsi
Olvasó
Balubacsi

Ebben a gyermekvállalási mizériában vagyunk mi is. Miután 1 évig nem esett teherbe, én voltam az első, aki felajánlottam, hogy oké, elmegyek andrológushoz. Alacsony spermiumszámot állapított meg, amit vitaminnal és életmódváltással sikerült teljesen normálisra felhozni. Azóta eltelt egy újabb év, és nem esett teherbe. Most 32. Azt hiszitek, hogy eddig tett bármit is, volt bármilyen vizsgálaton? Most tart ott, hogy sikerült kiválasztania azt a nőgyógyásznőt, akihez elmegy majd konzultálni, remélhetőleg valamikor a nyáron. Hát várom… (Legutóbb ilyen ultimátumot adott magának múlt szeptemberre, nem lett belőle semmi.)

Összetett a probléma: fogynia kéne, cukorbetegséget (2-es típusú) le kellene küzdenie. Pár hónapja duruzsolom már a fülébe, hogy paleo, paleo… most mintha megragadt volna valami belőle. Úgy néz ki, hogy hajlandó lenne megenni, csak neki ne kelljen megcsinálni, mert lusta. Vettünk könyveket, illetve kölcsönöztünk a könyvtárból és megígértem neki, hogy inkább kelek hajnali 4 helyett 3-kor, hogy ne csak reggelit csináljak, hanem főzzek is (paleósan), csak haladjunk valamerre, mert ha rajta múlik, semmi nem lesz belőle. Használni fog a családfői státuszomnak? Aligha hiszem. Lesz eredménye? Ha meg tudja állni a napközbeni csokizást, akkor talán.

Ha a csillagok állása is kedvező lenne, idén vagy talán jövőre összejön a gyerek, ő akkor lesz 33, én 31. Én választottam ezt a sorsot, ezeket a kereszteket? Igen. Van jogom panaszkodni? Nincs, nem is teszem, inkább cselekszem. Nem cserélném le egy húszéves bombázóra (ha félretesszük az erkölcsi megfontolásokat, és azt, hogy minden hülyesége ellenére alapvetően szeretem)? Nem a frászt, dehogynem.

hgyi
Szerkesztő

Én fiatal koromban szültem. Igaz, akkor még úgy volt, hogy nem ijedünk meg, ha 2-3 évig nem lesz baba, mert egyrészt alapból nem kedvező a méhem állása (hátrahajló), másrészt fejletlen – volt akkor a “diagnózis”. Ehhez képest 2 hónap múlva elkészült az első gyerek. :o) Az esküvőn még nem tudtam, de már 1 hónapos voltam. Aztán tervszerűen jött a második. Kb. abban az időben, ahogy szerettük volna. Az első akkor volt kicsit több, mint 2,5 éves, amikor megszületett a második. Aztán amikor 4 hónapos volt a kicsi, észrevettem, hogy jön a harmadik. :o)) (Pedig még nem is menstruáltam a szülés után.) Szóval a kedvezőtlen elhelyezkedésű, hátrahajló méhem nagyon gyorsan kifejlődött, majd gyorsan belejött és befogadott még kettőt. :o)

Én még 18-20 éves koromban elhatároztam, hogy 30 éves korom fölött már nem akarok szülni. Ez össze is jött szépen. Igaz, nem akartam soha karriert – gyereket annál inkább. Épp eleget szórakoztam az első gyerekig. A barátainkkal utána is összejártunk – hol gyerekestül, hol gyerekek nélkül. Nem is tudom, miért gondolják sokan, hogy ha az embernek van gyereke, vége az életnek, és már többé nem is lehet szórakozni.

Sok olyan esetről tudok (személyes ismeretségi körben), amikor nem jött össze a baba, pedig nagyon akarták. Szinte görcsösen. Olyankor a legritkább esetben sikerül még a mesterséges megtermékenyítés is. És amint valamely úton oldódott a stressz – a “babagörcs” -, nemsokára meg is fogantak. De addigra már mindegyikük elmúlt 30 – sőt volt, aki 40 is.

Deansdale
Admin

Első mondatodat úgy olvastam, hogy “én fiatal koromban születtem” :)

Egyébként érdekes, hogy mennyire így megy ez… Fiatal korban jön a gyermekáldás sitty-sutty, viszont 30 fölött már inkább szenvedés mint áldás a téma. Mintha a természet úgy gondolta volna, hogy a nő akkor szüljön, amikor a szervezete a legerősebb, legegészségesebb, és szexuálisan is a legvonzóbb… Micsoda radikális hímsoviniszta nézetek :]

Na mondjuk azt teljes mellszélességgel támogatom, hogy a feministák halogassák a családalapítást, lehetőleg 80 éves korukig :D Mindenki jobban járna ezzel, többek között ők maguk is – nekik a házasság úgyis koncentrációs tábor, a férfi elnyomó, a gyerek meg a karrier akadálya.

mdmselle
Újságíró

Már csak azért is jó időben elkezdeni a próbálkozást, mert egy sok bajt elfed a fogamzásgátló, ami ugye mesterségesen fenntartja a ciklust, ha meg abbahagyják 30 fölött, akkor hirtelen megőrülnek a hormonok, és legalább egy évig még a próbálkozást is nehéz elkezdeni, amíg ki nem megy a szervezetből az sok vacak fogamzásgátló. Mennyi ilyen nőt ismerek!

Néhányunknak viszont csak simán pechje van.

 

Inaara
Olvasó
Inaara

A legnagyobb gond a fogamzásgátló tablettával, hogy mesterséges, nem endogén hormonokkal tartja fenn a ciklust. Ezek a szintetikus hormonok szó szerint mérgek a szervezet számára, sokkal erősebben kötődnek a receptorokhoz, mint a bioidentikus hormonok; ebből fakad a  sok mellékhatás. Az üzlet mindenekfelett – a természetes hormonokat nem lehet levédeni, nem éri meg a gyógyszergyáraknak ilyet gyártani, ezeken nem tudnak keresni.

hgyi
Szerkesztő
Deansdale
Admin

Az “idősebb apák gyerekei” szindrómára szerintem van egy nagyon egyszerű és logikus evolúció-biológiai magyarázat… Ugyanis ha egy apa viszonylag idősen nemz, akkor feltételezhető hogy ez valamilyen módon összefüggésben áll a külső körülményekkel, és eszerint a gyermekének is van rá egy esélye hogy ugyanazon külső körülmények miatt ő maga is későn fog nemzeni – tehát hasznos, ha tovább egészséges marad és tovább él.

Ha egy férfi 20 évesen már létrehozta az összes utódját, akkor az evolúció szemében onnatól kezdve “fölösleges”, vagy legfeljebb áttételesen segíthet a faj fenntartásában. Éppen ezért nem baj ha úgy van kalibrálva, hogy 30 évesen kipurcanjon. De ha 40 évesen nemz akkor meg is kell érnie azt a kort valahogy, tehát szüksége van a (relatíve) hosszabb életre.

Anaconda
Olvasó
Anaconda

mdmselle: Ezért se jó a hormonális fogamzásgátlás. Egészségtelen. Ráadásul nem ritkán olyan is előfordul, hogy a sok éves szedése annyira megviseli a szervezetet, hogy nem tér vissza a menstruációs ciklus, meddőségi problémák léphetnek fel. A természet megbosszulja, ha “szórakoznak” vele. Nem tudom, hogy Magyarországon mitől olyan népszerű a hormonális fogamzásgátlás. Annyi más módja van a terhesség megelőzésének, hogy érthetetlen, miért ezt választják a legtöbben.

hgyi: Érdekes cikk az idősebb apákról szóló. Ez is azt a véleményt erősíti bennem, hogy 15-20 év korkülönbség a férfi javára nem probléma. Reprodukciós szempontból egy 40 éves férfihoz jól illik egy huszonéves nő. Ma kevés pár él ekkora korkülönbséggel, sőt, sokan rendellenesnek tartják az ilyen kapcsolatokat. Pedig 50 éve gyakran az anyák, nagymamák pontosan arra biztatták a lányokat, hogy érett férfihoz menjenek hozzá, ne pedig a kamaszkorból éppen kinőtt fiúhoz.

Anaconda
Olvasó
Anaconda

Találtam egy elég korrekt ismeretterjesztő cikket, ami jól összefoglalja, miért veszélyes az első szülést túl sokáig halogatni:

http://www.fokuszbanano.hu/test_es_lelek/egeszseg/1765/Kesoi_terhesseg_%E2%80%93_gyerekvallalas_35_folott

Deansdale
Admin

Az adatok amiket mondanak korrektek, de a hozzáállásuk – a színes szöveg amit ők fűznek hozzá a szakirodalomhoz – nem annyira. Úgy beszélnek, mintha természetes lenne 35 körül kísérletezni, és mintha egyébként 40 körül se lenne semmi gond. Mindez persze ellentmond az idézett statisztikáknak, de pont ez az újságírás szépsége, hogy az ügyesen megválasztott szavakkal a valóságot bármerre lehet masszírozni. Szerintem a cikk azt az érzetet kelti a nőkben, hogy nagyon helyes előrevenni a karriert és 30 utánra hagyni a családot, csak egy ici-picit jobban kell majd figyelni 35 évesen hogy rendben menjenek a dolgok. Ha ez ilyen egyszerű lenne akkor ez a probléma nem is létezne és nem is beszélnénk róla…

“A szülés szempontjából ideális életkorban lévő, 25-30 éves nők”

Ez meg kifejezetten hülyeség, a szülés szempontjából ideális kor az kb. 18-25. Persze a biológiát manapság csípőből “felülírja” a feminizált korszellem (és a fiatal nők félelme hogy a terhesség tönkreteszi az alakjukat :), de azért nem árt ha tisztában vagyunk az igazsággal. A nők termékenysége – ahogy azt minden forrás említi – 30 után kezd erősen süllyedni, de valójában már 20 éves kortól csökken (csak nem olyan látványosan mint 30 fölött).

Anaconda
Olvasó
Anaconda

Deansdale, én nem éreztem úgy, hogy késői szülésre biztatták volna a nőket a cikkben. Amúgy a szülés ideális időpontját illetően az orvosok közt is vita van. 25-30 éves kor még nem késői az esetek 90%-ában.

Egy 1950-es években írt orvosi könyvben azt írták, hogy a 18 és 30 év közti életkor a legalkalmasabb a szülésre, fiatalabb és idősebb anyáknál egyaránt több a komplikáció. Ezt az újabb vélemények inkább a 20-35 év közé teszik. Abban is vitatkoznak az orvosok, hogy a 20-25 év, vagy a 25-30 év jobb-e a szülésre.

Az egyéni adottságok is sokat számítanak. Pl. a 18 éves korban történő szülés jó lehet annak, aki 11 évesen kezdett menstruálni, de lehet, hogy egy kicsit korai még annak, aki csak 15-16 éves korától nemileg érett.

Az, hogy 20 éves kortól csökken a termékenység, az még nem baj. A legtöbb nőnek ilyenkor még semmi baja. A férfiak nemi potenciája is tizenéves korban a legnagyobb, mégsem akkor alapítanak családot. Ez azért lehet így, mert amikor az emberi faj kialakult, az emberek átlagosan 25 éves korukban meghaltak (őskori, civilizálatlan körülmények között). Az a mai probléma, hogy sokan halogatják a gyerekvállalást, a megnövekedett átlagéletkorral is összefügg. 100 éve Európában is 40-50 év volt az átlagéletkor, ma 80. A mai 30 éveseknek a szülei 60 körüliek, és gyakran nem érzik magukat öregnek. Sokszor ők sem veszik észre, hogy a lányuk már benne jár a korban, sőt, ha 20 évesen, egyetemista fejjel akarnának szülni, ők beszélnék le a leghatározottabban róla. Gyakran ebben az is közrejátszik, hogy sok középkorú ember fél a nagyszülővé válástól, mert úgy érzi, egy unoka öregítené. A másik pedig az, hogy a felsőoktatásban való tömeges részvétel kitolta a gazdasági felnőtté válást a fiataloknál. Ez infantilizálja a fiatalokat, gyakorlatilag tini életmódot folytatnak huszonévesen, és ez a szülőkben is olyan fals érzetet kelt, hogy még nem felnőtt a gyerekük, és ezért ellenzik a házasodást-gyerekvállalást a 20 év körüli lányaiknál.

A mai munkaerőpiac sem piskóta. Egy szülőképes korban lévő nőt minden életkorban megbüntet, ha szülni merészel. Ha 18 évesen szül, akkor “felelőtlen”. Ha egyetemistaként, 20-25 év közt, szintén “felelőtlen”, aki még a tanulmányai befejezéséig se tudott várni. 25-30 éves kora közt: nem kap gyest, mert nem volt elég munkaviszonya, nem dolgozta be magát a szakmájába, ami gyakran azt jelenti, hogy abból végleg kiesik. 30-35 közt van talán az a néhány év, amíg talán a legkevesebb hátránnyal szülhet. 35-40 közt már jöhetnek egészségügyi gondok, ráadásul, ha pl. 37 évesen szül, esetleg azért nem lesz sokáig állása, mert mire visszatér gyesről, 40 éves, és “öreg”. 40 felett ugyanígy. Ha gyermektelen marad egész életében, akkor a termékeny időszaka alatt azért talál nehezebben munkát, mert elmehet szülni, utána meg már öreg munkavállaló. Ma M.o.-n az 50 feletti korosztály tud a legnehezebben elhelyezkedni.

Az pedig egy tévedés, hogy minden szülést halogató nő karrierista lenne. Ma hazánkban amerikai típusú karrierépítés még a diplomás nőknél is csak 10-15 %-ra jellemző. A legtöbb nő azért halogat, mert nincs kellő egzisztencia, nincs kellő partner, vagy ezek kombinációja. Ma nem jellemző M.o.-n a létbiztonság, és ez mindként nemnél a szaporodás korlátozása felé hat.

Shark
Olvasó
Shark

Maximálisan egyetértek.

Nálunk a férjemmel véletlenül jött össze a gyerek, egyszer nem védekeztünk és besikerült. Abortuszt elleneztem és mivel volt munkám, lakásom (85nm, +2 albérlővel tehát rezsiköltségünk nem volt) és vőlegényem, akinek szintén volt munkája, azt mondtam, miért ne. Ja és egy elég támogató családom, aki amint megtudta, hogy terhes vagyok, átváltott mocskolódó közösséggé, mondván én felelőtlen 21 éves azonnal vetessem el. Szerintem ez a mentalitás is közrejátszik, hogy a lányok későn szülnek. Családi támogatás nélkül nehéz. Hozzátenném nővérem 25 évesen szült és őt mindenki támogatta….Végül a történet teljesen abszurd irányt vett, nem is terhelnék ezzel senkit. A lényeg, hogy itt állok 25 évesen, elváltan gyerek nélkül. 18 éves fejjel azt mondtam, 25 előtt szülni szeretnék mert nem tartottam egészségesnek a 30 felett szülést. Most kapcsolatom sincs és a gondolat, hogy nagyobb eséllyel 30 fölött fogok szülni, elborzaszt. Nem önként akartam így. Tudjátok lehet valami abban, hogy édesapáink elrontottak valamit, mert minél öregebb a generáció, annál radikálisabban gondolkozik a korai (?) szülésről. Nagymamám 75 éves,  20 évesen szült először és ő közölte velem, hogy  az én gyerekemet fogja a legjobban szeretni, mert ilyen felelőtlen (megjegyzem azóta, hogy elvesztettük a lányunkat mindenki azt mondja, hogy kár hogy így lett, mert fantasztikus anya lennék, még a pasik is szokták mondani akik láttak már gyerekekkel engem) szemét anyja van. Anyám 57 éves, 25 évesen szült először és sírva könyörgött hogy ne tegyem tönkre az életem. Nővérem 30 éves, 25 évesen szült először és 5 percig volt mérges, majd végig támogatott. Megjegyzem most várja a harmadikat és ő is szenvedett az első hónapban hogy micsoda egy idióta, minek harmadik, hiszen mindketten félmillió fölött keresnek, 100nm-es lakásuk van és mivel van már 2 gyerek semmit nem kell neki venni mert minden megvan. Micsoda felelőtlenség, pfuj! Én nem tudom anyáink és apáink hol rontották el anno, de álmaimban sem gondoltam volna, hogy a nagymamám fog lebeszélni a terhességről, miközben a 22 éves vőlegényem világgá kürtöli hogy apa lesz. Azt hittem fordítva lesz. Ez hol normális? Mintha megfelelő környezetben gyereket szülni beteges lenne. A társadalom irreális elvárásokat támaszt a gyermeket tervező párok elé, amivel csak tolja ki a gyerekvállalást. Nem csak a nők a ludasak ebben a történetben. Nagyanyáink is felnőttek, olykor nyomor közepette, mégis élnek, élünk. Nővérem és a férje, amikor 25 évesen eljegyezték egymást, akkor bejelentették, hogy belecsapnak a lecsóba, jöhet a gyerek is, hiszen 5 éve voltak együtt, munkájuk és lakásuk is volt. Mindenki mondta, hogy várjanak, mert még egzisztenciát kéne építeni. Az volt a válaszuk, hogy aki arra vár, az várhat örökké, semmi sem biztosabb annál, mint ami most van. És milyen igazuk volt.  Az élet is őket igazolta.

Deansdale
Admin

Ez az egzisztencia-építés elég sokszor kamu duma. Manapság a legutolsó koldus is ezerszer jobb körülmények között él, mint 100 évvel ezelőtt az átlagemberek. Teljesen elvarázsolt minket a luxus és a holmik halmozása, és ezért inkább a gyerekekről mondunk le, ami agybaj.

Egyébként meg lehet nézni, hogy a társadalom tetején hogyan csinálják a dolgokat, valójában valami olyasmi lenne a normális. Orbánnak 5 gyereke van egy stabil házasságban. Valahogy úgy érzem nem véletlenül. Akinek komoly életterve van az még mindig valami ilyesmivel számol, csak az “alsóbb rétegeknek” nyomatják a hülye agymosást, hogy nem kell gyereket vállalni mert nem jó az.

A családodért, hát, fogadd őszinte részvétem. (Legalábbis a tárgyalt kérdés tekintetében.) El sem tudok képzelni olyan családot ami így viselkedik, ilyen dolgokban ennyire nem áll a családtag háta mögé. És még hogy ráadásul nyíltan hangot ad az ellenszenvének, ellenkezésének… Kemény.

daphne
Olvasó
daphne

A modern fogamzásgátlók elterjedése előtt nem nagyon volt más lehetőség, az abortuszon kívül, mint teherbe esni és gyereket szülni. Most van meg az a luxus, hogy eldönthetjük, mikor akarunk gyereket. Hogy mi a gazdagság, az nézőpont kérdése, de a gyerekvállalással elég nagyot zuhan egy család életszínvonala. Hozzájön ehhez a jövőtől való félelem is, nem mintha be lehetne biztosítani magunkat minden veszély ellen. Valószínűleg itthon és nyugaton más okok miatt születik kevés gyerek. Azt olvastam, hogy itthon családonként legalább 1-el kevesebb gyerek születik, mint amennyit szeretnének.

don Fefinho
Újságíró

“Most van meg az a luxus, hogy eldönthetjük, mikor akarunk gyereket.”

Irigylünk ezért a luxusért. :P

daphne
Olvasó
daphne

Most tűnt csak fel, hogy írtál. Bár nem teljesen értem mit akarsz mondani.

Inaara
Olvasó
Inaara

Nos, akkor itt vagyok én biológiai csodának…:-)

Néhány cikketek elolvasása után szomorúan szembesültem a komor ténnyel, hogy 30-on túli nőként én már egy “besavanyodott,  kivénhedt csotrinak” számítok – hál’ Istennek tapasztalataim ennek merőben ellentmondanak. :-)

Koromnál nagyon sok évvel fiatalabbnak látszom (ez látszólag pozitívum, de mostanában azért jár némi elbizonytalanodással), így úgyszólván minden korosztályból próbálnak udvarolni, a nálam jóval fiatalabbaktól kezdve a jóval idősebbekig. Nőgyógyászati vizsgálatok eredménye szerint a női hormonjaim szintje egy kb. 10 évvel fiatalabb nőének felelnek meg, csakúgy, mint a petesejtek állapota (nem kicsit döbbent meg az orvos, még egy kollégáját is áthívta). Van azért remény, ha nem nagyon fiatalon szülnénk, ezért ajánlatos időnként megnézetni, mi  a helyzet “odabent”. :-)

A cikk amúgy természetesen igazat ír, ez az általános, én csak egy szabályt erősítő kivétel vagyok.

Suum cuique
Újságíró

Na, egy újabb feminista blog:

Már megint a nők miatt fogy a magyar

Suum cuique
Újságíró

Az origo házi feminista blogja üzeni:

Harmincasok, ne pánikoljatok!

jaja, nem kell “pánikolni”, építsük csak tovább a szocializmust kapitalizmust, nehogy már holmi természet kedvéért megváltoztassuk a terveinket! Pf…

Tibi
Olvasó

Azt felejtik el, a “feminák”, hogy az átlag férfi nem egy 35-40 éves nőnek akar gyereket csinálni. Úgy csinálnak mintha ebben kizárólag csak nekik lenne döntési joguk. Elképzelem ahogy 60éves nénik mennek a gyermekeik szalagavatójára. Vicc. Most csúnya lesz amit írok;de a 40-es nőktől inkább sok esetben szabadulnának a férfiak, nem hozzáláncolódnának. Amennyire én látom…. Másik dolog, egy 40-es nőhöz 50-es férfi illik, aki már nem a legtermékenyebb. Úgyhogy leszögezhetjük, néhány kivételtől eltekintve, a nőket megint -és megint egy zsákutcába üldözik az ilyen és ehhez hasonló kártékony cikkek. Komolyan mondom, már félve várom azt, amikor 10év múlva nők tömegei fognak felháborodni: “De hát azt mondta mindenki, ráérek?! Most meg a kutya nem akar velem még pénzért sem együtt lenni?!” – remélem nem sok nő ül fel ezeknek a badarságoknak. Az ilyen cikkeket rendszerint szingli gyermektelen 30-asok írják (névtelenül), és ez elmond sajnos mindent.

vkati15
Olvasó
vkati15

Szia!

A következtetés akkor ez lehet (ha jól értettem 10 év korkülönbséget feltételezve) :

  • a férfiak 20-25 éves nőket akarnak, ha megkapják akkor kb. 35-40 éves korukig elfogathatónak találják őket.
  • Majd ekkor cserélnek? Természetesen egy újabb fiatal nőre?
  • Vagy ha a 20-25 éves nő gyermeket vagy gyermekeket szül neki, akkor már megbecsült tag lesz, így nem lebeg majd felette, hogy lecserélik egy fiatalabbra?

Érdeklődök csupán, mert ha végigtekintek szűk környezetemen akkor ez tűnik valóságosnak.

Másrészt nem lehet, hogy a mostani 50-60 éves generáció okozhatta (persze csak idézőjelesen) a család válságát? Hiszen “anyáink” soha nem mondanák lányiknak “Ne tanulj, inkább a családra koncentrálj!”, ez mellet legyen az apa bármilyen mentalitású, olyat sem hallottam mag soha, hogy ő (mármint az apa) tanácsolt volna hasonlót lányának.

Tibi
Olvasó

Szia!
“a férfiak 20-25 éves nőket akarnak, ha megkapják akkor kb. 35-40 éves korukig elfogathatónak találják őket.
Majd ekkor cserélnek? Természetesen egy újabb fiatal nőre?” – a férfiak általában nem azért válnak, mert az asszonyka betöltött egy bizonyos kort, vagy mert megnőtt “hirtelen” a feneke, és még csak azért sem, mert egyel több szarkaláb jelent meg azon a bájos pofin. Egy ilyen elhatározás férfirészről, már a legutolsó lépés… A gyilkosság, öngyilkosság, válás variációjából a legkevésbé rossz döntés meghozatala; az elválás. Gyakran egy folyamat vége, mikor már tényleg csontig van “lenyúzva” érzelmileg, idegileg, anyagilag… minden téren. Szerintem. Bár bizonyára arra is akad bőven példa, mikor az újabb, frissebb élmények illúziója bolondítja meg a férfi embert.

“Másrészt nem lehet, hogy a mostani 50-60 éves generáció okozhatta (persze csak idézőjelesen) a család válságát” – Ez a generáció több mindenért felelős mint hinnénk (szerintem)… ez az a réteg aki a legtöbb “értelmiségit” adja ennek az országnak… akik beülnek egy budai kávézóba, 1500.- ért kérnek egy feketét és azon búslakodnak; ” ejj Pistám, hogy megváltozott minden, hova tűntek a régi értékek…!”. S, hogy milyen útravalóval engedik világnak gyerekeiket, nem tudom (“szopnék” poló minden második tinilányon, a srácok 50%-a alkohol vagy drogfüggő) bár a referenciáik alapján nem is különösebben érdekelnek. A legtöbbje, egy olyan rendszerben szocializálódott, amelyről 25 éve bebizonyosodott, hogy életképtelen, innentől kezdve rutinjuk tudásuk erősen megkérdőjelezhető… tisztelet a kivételnek.
(na megint jól beléjük rúgtam)

– nyilván ez csak az én személyes pesszimista, hétfői, szubjektív véleményem, ami semennyire sem kötődik az eredeti cikkhez… de illett megválaszolnom.

Igazából a 3 hónappal ezelőtti hozzászólásomban arra szerettem volna figyelmeztetni, hogy ne nyaljuk be “gizike” cikkét a femináról, azaz ráérünk arra még, első a karrier… mert ha idővel kiderül hogy mégse, azaz nem érkezik megfelelő donor, akkor nincs kinek reklamálni. Gizikét nem fogja érdekelni…

vkati15
Olvasó
vkati15

Tehát ha feltesszük, hogy egy 25-28 éves nőnek van egy stabil párkapcsolata de a férfi nem akar tőle gyereket még és nem veszi el feleségül (és utána nem vállalnak gyereket) akkor kb. 3 maximum 5 évet érdemes neki belefektetnie (tehát a nőnek utána logikusan új párt kell keresnie) és ekkor már a “piaci” értéke erősen csökkenőben van…..

Tehát a kérdésem, hogy a nőnek milyen “taktikát” érdemes követnie, hogy ne essen bele abba  a helyzetbe, hogy “már nincsen kinek reklamálni”? Meddig érdemes egy férfi mellett kitartania?

vkati15
Olvasó
vkati15

igazán csak érdekelne mi a legjobb út arra, hogy az ember lánya elkerülje ezt:

“Igazából a 3 hónappal ezelőtti hozzászólásomban arra szerettem volna figyelmeztetni, hogy ne nyaljuk be “gizike” cikkét a femináról, azaz ráérünk arra mégelső a karrier… mert ha idővel kiderül hogy mégse, azaz nem érkezik megfelelő donor, akkor nincs kinek reklamálni. Gizikét nem fogja érdekelni…”

:-)

Tibi
Olvasó

Milyen taktikát? :)
Szerintem jobban tapogatózom a sötétben ilyen téren, mint mások. Én nőtlen vagyok, bár sok válást láttam. Ettől még nem leszek releváns.
Talán a legnagyobb hibát ott követik el a lányok, hogy erősen fölé céloznak, és nem az embernek mondanak IGEN-t, hanem a státusznak.
Illetve a kapcsolat első negyedében, főz, mos, takarít, sőt még “le is nyeli” aztán idővel megszüli, hogy az igazságtalan. Ami igaz is, csak ne azután változtassunk a viszonyokon, mikor már a másik berendezkedett erre. AZ “ígéret”, az ígéret… márpedig a kapcsolat hajnala, telis-tele van mindkét részről ígéretekkel.
Továbbá gyakori sirám, mikor beszélgetek rossz házasságban “sínylődő” nőkkel; “Tibi én már 20 éve tűrök!!!” – ami valljuk be erős túlzás, hiszen 20 éve van férjnél. Nászéjszaka óta Ő csak tűr és tűr. Ki az hülye, aki azért megy férjhez, hogy tűrjön? Abszurd.
Legyenek önmagukhoz legalább őszinték, vállaljanak felelősséget a rossz döntéseik után, és legyenek konkrétak a másikkal. A mellébeszélés csak akadályozza a probléma megoldását.
Hangsúlyozom, ez a saját véleményem, és ne felejtsük a válások közel
70%-át a nők kezdeményezik… azaz valószínű, ők jobban tudják miért válnak.

Deansdale
Admin

Ez egy szabad ország, mindenki eldöntheti, hogy mikor akar gyereket és meddig akar együtt maradni a partnerével. Nem lehet receptet adni, hogy hány évig, illetve hány éves korig kell várni. Ha egy nő gyereket akar, keressen olyan férfit aki szintén, ez az egyetlen “jó taktika”. Kivárni hülyeség, főleg ha a nő már túlvan a termékenysége javán. És tekintve, hogy manapság a legtöbben 30 körül kezdenek észbekapni, általában már túl vannak.

vkati15
Olvasó
vkati15

Sziasztok!

Akkor ezek alapján az érzelmekre alapozott kapcsolat egy vakvágány, hiszen egy biztos, hogy semmi sem biztos, így egy kapcsolat elején bármit állítson az egyik fél nem biztos, hogy úgy történik (hiszen mindannyian változunk, és az a szerencse ha a 2 fél egy irányba halad). [Tehát 20 év alatt sok minden változik, még az ember maga is, eddig úgy gondoltam, hogy egy jól működő kapcsolatban ezt a felek tolerálják és képesek rugalmasan kezelni].

A taktikának egy nem érzelmekre alapozott kapcsolat esetén pedig helye kell, hogy legyen.

Persze a végeredményben egyetértek ,hogy vállaljon mindenki saját magáért felelősséget, de így akkor a nők véleményem szerint még jobban távolodni fognak a hagyományos gondolkodásmódtól. Hiszen így természetesen meg fog növekedni az önmagukért kiállás is (többek közt), pl.: ha egy kapcsolatban  3 év alatt nincs házasság akkor végett vetnek neki (ezek szerint ez egy logikus lépés lenne – bár elég szívtelennek tűnik leírva).

Bár mindezek alapján ez így lenne tényleg logikus, és ilyesfajta felvázolás mentén teljes mértékben egyetértek a konzervatív elvek terjesztésének szükségszerűségével.

sanya
Olvasó
sanya

Ez sajnos így van. Még nem találtam olyan nőt aki szült volna tőlem gyermeket. Már 47 éves férfi vagyok. Elmehet az összes karrierista nő a picsába!

hgyi
Szerkesztő

Ezek szerint te csak karrierista nőket szerettél volna gyermekeid anyjának tudni.
Egyébként sok, karrierrel rendelkező nőnek vannak gyerekei. Nem egy 40 fölött is szívesen szül.
Lehet, hogy nem csak a nőkkel volt a gond.

MissL
Olvasó
MissL

Kedves sanya! Ne keseredj el, nincs még késő, láttam már olyat h 50 éves 25 évessel..sőt a lány akart házasodni meg gyereket szülni neki..és most évek múltán boldogok, tényleg szeretik egymást, sőt a KEDVES FÉRJE SZÉPEN KI IS VIRULT ;)..szerintem legfőképp ismerkedni nehéz fiatal vagy fiatalos nőkkel a te korodban, mert hol és mikor ugye..meg a “jó nők” sokszor foglaltak legyen az 20 éves vagy 40..a legjobb lenne fiatalon párt találni és boldogan élni míg…de tudjuk jól az élet ennél sokkal érdekesebb..

Suum cuique
Újságíró
MissL
Olvasó
MissL

Sziasztok! Még új vagyok itt, sőt ez az első hozzászólásom..sok számomra  érdekességről írtok és tetszik hogy  férfi meglátással teszitek mindezt..Szeretem a férfiakat és a férfi agyat..:D

A témához kapcsolódva..lehet h az ismerősi köröm a különc kategória de én például pont nem azt látom h a 20 éves Gizike lenne a kikapós hanem az aki valamilyen egzisztenciával rendelkezik, vagy mondjuk úgy h valamit letett az asztalra, ha nem is pénzben vagy státuszban mérhető épp (mondjuk tudásban? akár..) Én örülnék a legjobban annak ha pusztán a szépség elég lenne a sikerhez( férjhezmenetel) meg a gondoskodó kedvesség mert az nekem van, de egzisztencia na az nincs:S igaz most csinálom a második diplomámat meg vállalkozok (egy kis pénz keresek vele) de ez édes kevés sajnos. A párom magas egzisztenciával él, magas a státusza ha úgy tetszik, és ahelyett h azt mondaná legyen családunk majd én eltartalak mert van miből ugye , nem nem ezt mondja hanem h keress sok pénzt..több éve együtt vagyunk és szeret de ezt látom nem csak nála hanem másnál is..nem állítom h “ciki” a rosszul kereső vagy épp háztartásbeli feleség, de h nem pozitív az biztos. A párom barátai de a bátyám( ő értelmiségi és jól kereső) baráti ismerősi körében is ezt látom. Mindig mesélik egymás közt büszkélkedve h a párom ennyit keres vagy ilyen pozícióban van, mert h ugye ezzel megfogta az Isten lábát. Igaz h ez a társaság akiről beszélek a klasszikus értelmiségi magas egzisztenciával rendelkezők köre. Sokan közülük későn vállalnak gyereket, mert nem akar egyik sem. Most született  két késői gyermek ( 36+) a testvérem baráti köréből..Az én ismeretségi körömben meg szinte senki nem akar 30 alatt..ez van ..sajnos vagy nem nem tudom, mert ugye egy nő nem csak akkor ér valamit ha 40 alatti és szép, az érték mint olyan nagyon relatív…Jobb lenne ha az emberek nem lennének ennyire felszínesek ( szépség, gazdagság) de ez nem hiszem h megváltozik attól mert ide írtam..

hgyi
Szerkesztő

Szia!
Üdvözlet a csapatban! :o)

Sajnos ez a karrierizmus egyre inkább elborít mindenkit.
A jól kereső férfiak – akiről írtál is – nyilván gond nélkül el tudnák tartani a családjukat, csak valamiért fontos mutogatni a feleséget. De az is lehet, hogy bizonytalanok – ki nem az mostanság – és nem akarják bevállalni, hogy ha ők hirtelen az utcára a padlóra kerülnek, akkor ott maradjon a család pénz nélkül.

(Én 20 éves koromban elhatároztam, hogy ha módom van rá, akkor 30 éves koromig szülök, utána nem. Így is lett. Nem bántam meg, hogy huszonévesen anyuka voltam.)

MissL
Olvasó
MissL

A párom is ezért nyom előre, tapossam a többi fejét valami karrierista klubban..:D..de én nem ilyen mentalitású vagyok, nem véletlenül van vállalkozásom, tehát a magam módján boldogulok..(hozzáteszem amennyi járulékot fizet egy magánvállalkozó az állambácsinak nem sok marad az önállósodásra..) És a félelmeket megértem, de ha az elődeink is ilyen “kulturáltak” lettek volna és előre gondolók , biztos h kihalt volna az emberiség..

félre ne értse senki ne azt mondom h akkor menjünk és gyártsunk babákat de jó sokat most azonnal..személy szerint én is még várok vele..az egyetem meg miegymás, de tényleg olyan társadalom ( és nő)romboló ha nő egész egyszerűen “csak” szül..nem hiszem..csak épp nem látom az úgymond “sztárolt” rétegeknél..

Angelo01
Újságíró

Üdv itt MissLizella!

Szigorúan saját vélemény ezzel kapcsolatban. Én egy párkapcsolatban fontosnak tartom, hogy a barátnőmet egyenrangúként tudjam kezelni. Ezt akkor tudom megtenni, ha sok tekintetben (pl. végzettség, kereset, műveltség, stb.) hasonló hozzám, akár felfelé, akár lefelé való eltéréssel. Vagy, néhány tekintetben olyasmit tud adni amire én képtelen vagyok, de cserébe én is olyat tudok adni, amire ő képtelen. A lényeg az egyensúly. Ha ez az egyensúly eltolódik, akkor alá-fölé rendeltség keletkezhet (vagy törvényszerűen keletkezik), ezt pedig manapság nem szeretné sem a férfi, sem a nő.

hgyi
Szerkesztő

Engem szívesen eltartana a párom, de sajnos ez most nem megy.
Én ugyan szeretek dolgozni és hobbinak megtartanám, de szívesen lennék eltartott. Cserébe sokmindent adok. :o)
A hülyeségeimet mindenképp! :o)))

Angelo01
Újságíró

A függőségi viszony nem baj, ha valaki el tudja fogadni a függés tényét, és a másik fél nem él vissza vele. Ha ez mondjuk nálatok működne, és nem ártana a kapcsolatnak, akkor miért ne? A gond akkor van, ha valaki függésben él minden szempontból, mégis egyenrangúként akarja magát kezeltetni.

hgyi
Szerkesztő

Ettől még egyenrangúak lennénk. Csak különböző dolgokat hozunk a kapcsolatba.
Mindketten “függünk” a másiktól.

Angelo01
Újságíró

Én az egyoldalú függésről írtam, ami egyensúlytalanságot okoz. Egyoldalú függés esetén már nem lennél egyenrangú. Kölcsönös “függés” nem okoz egyensúlytalanságot.

hgyi
Szerkesztő

Tisztázó megjegyzés: Akkor is kölcsönös függésről beszélek, ha az egyik eltartja a másikat, a másik pedig nem alárendelődik, hanem büszkén vállalja a háttérmunkát. Az eltartó pedig nem fikázza, hogy nem dolgozik, hanem elismeri a háztartást (főzés, mosás, takarítás, rendrakás, kertrendezés, vásárlás, programszervezés, logisztika, stresszoldás, stb.), gyereknevelést, lazulássegítést, önkénteskedést, stb.

MissL
Olvasó
MissL

Igen de – saját párkapcsolatomban is látom – h ezeket a háttérmunkákat a párom a napi munka  mellett is elvárja, illetve gyerek mellett is levárná..ezt a “kölcsönös” függést nem sokan szeretnék maguknak, mert nincs értéke pénzben kifejezhető..és mint tudjuk a kapitalisták(értsd mai társadalom) istene a pénz..De amúgy egyetértek veled..

hgyi
Szerkesztő

Igen, én is megcsinálom. Csak nem mindig van idő főzni, takarítani, rendet rakni, bármit szervezni. Mivel koránkelő vagyok, általában reggel főzöm/sütöm meg vagy fejezem be az elkészítését az aznapi ebédet. De ha este 7-8-ra érek haza, semmi kedvem se rendet rakni, se takarítgatni, se főzni, se semmi ilyesmihez. Olyankor már csak pihenni szeretnék.

Ha meg otthon van az ember, sokkal jobban el lehet osztani ezeket a feladatokat és ha este hazajön ember, akkor nem csak támolygok. :o)
És más, pl. társadalmimunkát is hatékonyabban tudnék végezni.

MissL
Olvasó
MissL

Húú de igaz , a társadalmi munka, vagy önkéntesség nagyon ráférne erre az országra..De napi munka és háztartás mellett nehéz ..Én például véradó vagyok csak sokszor nehéz lenne elmennem mert nem érek rá, de szerencsémre az egyetemre eljönnek a vöröskeresztesek és így könnyű..de még így sem adnak sokan így látom, de ez nem ehhez a témához tartozik.

Sokkal boldogabb emberek lennének a férjek ha az asszony otthon és a közösségben tevékenykedne mint munkában belátom, mint nagyanyáink a fonóban vagy mikor csuhéjaztak együtt, vagy bármi közösségi jólétet elősegítő munkát végeztek..Persze ilyenkor mikor összejött az asszonysereg jött ám a “kontyos rádió” is és így mindenki tudott mindenről..na más élet volt..szebb, kielégítőbb a nagy átlagnak..

Angelo01
Újságíró

Ezeket a háttérmunkákat ki csinálta meg a párodnak, amíg nem voltatok együtt? Nekem nem tetszik ez az “elvárja” szó…

Én is sokat dolgozom, meg tanulok, de mellette egy egész háztartást gond nélkül elintézek. (ez itt nem a reklám helye :) ) A házimunka mennyiségét, időráfordítását, és nehézségét nagyon sokan eltúlozzák.

MissL
Olvasó
MissL

Nyilván maga csinálta..a párom egyébként tisztaság mániás és ez nem vicc..nálunk pedáns rendnek kell lenni..

Én sokkal rendetlenebb és figyelmetlenebb vagyok mint ő..takarításom sokszor felületes szerinte, szerintem meg nem..ő ezért takarít néha és jól is csinálja, be kell vallanom (húú de nőietlen vagyok ezen a téren)..de hát jól megvagyunk, ha majd egyszer jön a gyerkőc más lesz minden még a rend fogalma is..

Angelo01
Újságíró

Mivel írtad, hogy jó egzisztenciája van, ajánlom a párod figyelmébe, hogy havi 10-20 ezerért nagyszerű bejárónőt lehet találni. Nem viccelek! Talán többet ér számára az együtt töltött időtök, mint ez az összeg. Ráadásul tényleg profi módon tisztán tartják a lakást+mosás+vasalás. Pl. egy komplett nagytakírítás (függöny, szőnyeg, stb.) kevesebb mint 20 ezerbe kerül manapság, egy 50 nm-es lakással. (szintén nem a reklám helye)

Ez is egy megoldás a problémára :) vagy megtanulsz az ő szája íze szerint takarítani :)))

hgyi
Szerkesztő

ha majd egyszer jön a gyerkőc más lesz minden még a rend fogalma is..
Ez igaz. De egy rendmániás megőrül a gyerek után keletkező rendetlenségtől. Te meg az elvárásoktól, hogy rendet tegyél. Gyerek mellet meg hát nem is olyan egyszerű, mert nem ő igazodik hozzátok, hanem ti a gyerekhez.

Épp tegnap merengtem el azon egy totyogós kicsi és anyukája láttán, hogy milyen fárasztó elmenni egy ilyen kis totyogóssal a 100 méterre lévő közértbe. A kicsi mindig másfelé megy, minden kavicsnál, fűszálnál megáll, megnézegeti, megfogdossa, megnyalogatja, visszafelé indul – ha indul bármerre is. :o) Egy egyébként 15 perces akcióból lesz 40-50 perces. Ha nagymama leszek, biztosan élvezni fogom, de anyaként már nem szeretném újra végigcsinálni. :o)

hgyi
Szerkesztő

Angelo… Ha magadra háztartasz, az egészen más, mintha még 2-3 ember igényeit is ki akarod elégíteni. De akkor is, ha van még rajtad kívül egyetlen ember, akire akkor is főznöd kell, ha nincs kedved, akkor is mosnod kell, ha nem akarod megtenni, akkor is ki kell vasalnod az ingeit/blúzait, ha magad nem igényelnéd a vasalást, mert nem hordasz vasalandó cuccot, stb.

Angelo01
Újságíró

@högyi

Teljesen igazad van. Tisztában vagyok vele, hogy gyerekkel/gyerekekkel más a helyzet , de most egy konkrét szituációról beszélünk, 1+1 felállásról. Amúgy meg az ésszerű munkamegosztást pártolom, az nem járja, hogy az egyik fél csak “elvár”.

Olyan nincs, hogy nincs kedvem főzni, csak olyan, hogy nincs időm :)))

Angelo01
Újságíró

Tisztázó megjegyzés 2: Amikor azt írtam, hogy “függésben él minden szempontból” akkor az úgy értendő, hogy az egyik fél gyakorlatilag semmit nem csinál, vagy nagyon-nagyon keveset. Pl. Eltartott cicamica sorozatot néz, de a lakás szalad, vacsora nincs, a hűtő üres, este meg fáj a feje… Vagy, pocakos fotelharcos sörözik a tv előtt, de a szemetes tele, az ajtó nyikorog, a kiégett körte nincs kicserélve… Ok, ezek sztereotipikusak, de példák :)))

Az egyensúly a lényeg, meg a kölcsönösség, akkor el lehet kerülni az alá-fölé rendeltség kialakulását, ha ez mindkét fél szándéka.

hgyi
Szerkesztő

:o) Na, így azt hiszem, megértettük egymást. :o)

Deansdale
Admin

Két dolog jutott eszembe.

1. Szép lassan átalakult a kultúránk, ez tagadhatatlan. Az viszont vitatott, hogy előnyére vagy hátrányára. Van aki szerint mindenféle változás “haladás”, és mint ilyen, üdvözítő, de vannak akik szerint a családok szétrombolása igazából nem vicces. A rendszer amiben élünk, beteg, és ez nem valami vaskalapos hülye rizsa, mert minden statisztika erről beszél. Az emberek egyre boldogtalanabbak, a pszichológiai betegségek szaporodnak, hordószám tömjük az antidepresszánsokat, stb. A többség nem érzi jól magát a bőrében, és ezt nehéz lenne arra a társadalmi berendezkedésre kenni, amit évtizedekkel ezelőtt leromboltunk.

2. Alapvető különbség van a fiatalkori együtt járás és az igazi családalapítás között, amiket általában az első gyerek születése különít el egymástól. Amíg csak huszonéves yuppiként lézeng az ember, addig lehet cikinek érezni, ha a barátnő csak otthon lóg és zsebpénzért kuncsorog. Így érthető, ha a pasik olyan nőt akarnak, akinek van munkája. De egy normális férfi jól felfogott érdeke, hogy a gyermekei testileg-lelkileg épen és egészségesen nőhessenek fel, vagyis amikor a nő anyává válik, akkor már nem ciki, ha otthon marad és apuci látja el a családot. Persze ehhez kell az, hogy az ő keresete elég is legyen erre. Ha elég, de a pasi mégis ragaszkodik ahhoz, hogy az anya dolgozzon gyereknevelés helyett, akkor egy barom :)

MissL
Olvasó
MissL

Sok igazság van benne..Csak mindkét nem sokat akar a másiktól..ez a legnagyobb probléma..mindannyian emberek vagyunk nem gépek akik teljesítményre hajtanak..Legyen valaki 20 évesen feleség örülnék is neki h ilyet is látok a mai világban, de sajnos ezt a példát főként a tanulatlanabb szegényebb rétegeknél tapasztalni, amihez nem jó tartozni, ezt a tv is megmondta többször, meg a femi lapok..hát nem olvassátok?:D na csak egy gyenge viccnek szántam..olyan jó hallgatni mikor a párom nagyija meséli h 16 évesen férjhez ment, és nem volt hol lakniuk valaki padlásán “csöveltek”, közben jött az első gyerek..és neki ez az időszak a legboldogabb volt mind közül..közben meg csillog a szeme..igaz 4 elemit végzett..(mai nézettel =buta)

MissL
Olvasó
MissL

Nyilván nem szeretnék én sem egyenlőtlenséget, ki szeretne ..de ugye az itt felszólalók közt többen állították hogy 20-25 éves kor között ideális a gyermekvállalás meg a házasság, nyilván egy idősebb mondjuk 35 éves társsal ( aki eltartja, mert az úgy természetes h a férfi a munkahelyén a nő meg otthon)..De kérdem én egy 20 éves mit tudott letenni még..semmit sőt ha jönnek a gyerekek lehet még úgy sem..sőt még egy 30 évesnek is nehéz manapság bármit felmutatni…

Ráadásul én azt látom h a nők is olyan elvárásokkal vannak férfiak felé, főként egzisztenciális és “fizikális” téren h az valami agyrém..de egyébként én vagyok a fura h nekem egyszerűen azon kívül h legyen pénz ételre meg ruhára, tehát úgymond normális keresetről beszélek azon kívül nem számít a pénz és a nagyzolás..nem vágyom luxus autóra, hawaii nyaralásra vagy gyémántra ami állítólag a legjobb barátom stb..Sokszor hallom ahogy a bátyám a luxus életről a méregdrága kocsikról, villákról szőtt álmát meséli apunak, de mondjuk család és gyerek na az épp az utolsó, pedig már 40 felé süvít és 12 éve együtt van a párjával akit amúgy imád..mire az álmai megvalósulnak Matuzsálem lesz…

Csak azt akartam tulajdonképp közölni a hozzászólásomban h mindenki mást keres egy nőben és mások az elvárásai nem lehet azt mondani h aki elmúlt 30 az elkésett meg nem ideális feleségnek, mert én pont nem ezt látom..Számomra az lenne az ideális ha mindenki úgy élen ahogy akar, mindenféle leszólás nélkül..Példának okáért aki háztartásbeli az ne legyen lenézve (sokszor látom) aki karrierista az sem..Legyen boldog és elégedett mindenki ezt kívánom!!..És ha egy autó tesz boldoggá vagy egy munka vagy bármi ám legyen..

hgyi
Szerkesztő

Én is hasonlóképpen vagyok a pénzzel, mint te.

Azt látom problémának, hogy mostanság inkább az autó, a ház, a munka teszi boldogabbá az embereket, mint a párkapcsolat, a család, az együttlét.

MissL
Olvasó
MissL

Örülök h vannak olyanok akik hasonlóan állnak a pénzhez mint én..igaz én kicsit ezoterikus gondolkodású vagyok..és hiszem h a legjobb dolgokat nem lehet pénzért venni..és h a lélek a legfontosabb..na de nem akarok a nézeteimmel senkit nyaggatni, hova vezetne az…

Lierin
Olvasó
Lierin

Miért az a kérdés, hogy “miért nem vállalnak gyereket a nők 30 éves koruk előtt?” ahelyett, hogy “miért nem vállalnak gyereket a párok a nő 30 éves kora előtt?”?

A gyerekvállaláshoz ugyanis két ember kell, nő és férfi, meg egy otthon, ahova haza lehet vinni az újszülöttet, tehát nem kizárólag a nőkön múlik, hogy mikor szülnek gyereket.
Ne legyünk nevetségesek, mintha a 25-35 éves férfiak aztán térden állva könyörögnének a nőknek, hogy szüljenek már nekik gyereket és azok a csúnya-gonosz nők nem akarnának, mert miniszterelnöki posztra törnek…

hunbagira
Újságíró

Nem törtök. :) Szopjátok az alfák faszát a discoba meg shoppingoltok..:)…meg reménykedtek, hogy ti majd “megszelíditek” (nem fogjátok) és hirtelen azon kapjátok magatokat, hogy jön a FAL

És innem 2 út van, lesz belőletek egy férfigyűlölő macskásszingli vagy egy férfigyűlölő alfaözvegy egy szerencsétlen mellett akin kitöltitek a bosszútokat…:)

ui: Újra és újra lefutjuk ugyanazt a kört? :)