Angol nyelvterületen már jó ideje folyik a küzdelem a feminizmus térnyerése ellen, és “kinti testvéreinknek” volt ideje megfigyelni, milyen módon vitáznak a feministák. Már ha vitának lehet nevezni azt, amikor valaki a témával egyáltalán nem foglalkozva a szerző, vagy kommentelő személyét igyekszik befeketíteni.
Talán már ennyiből is kiderült, most nem a logikai vagy érvelési problémákról lesz szó – bár azok is sokszor előkerülnek a feministákkal folytatott viták során -, hanem arról, ami a férfiszférában “shaming language” vagy “shaming tactics” néven vált ismertté. Magyarul ez annyit tesz, hogy megszégyenítő nyelvezet, taktika, ami elég jól leírja a jelenség lényegét.
A gyakorlatban arról van szó, hogy a feministák nem szeretnek elveket, elméleteket, gondolatmeneteket ütköztetni. Nagy dumájuk az van, de érveik nincsenek. Ha lennének, mostanra már előálltak volna velük, és akkor nem kéne még mindig ezekkel a taktikákkal találkoznunk a netes fórumokon. De még ma is naponta előfordul, hogy ha az ember egy feministával merül vitába, akkor előkerülnek a sértegetések: csak azért vagy antifeminista, mert utálod a nőket, mert lúzer vagy, ésatöbbi. Ezekről persze a hülye is látja, hogy üres vádaskodások, amiknek semmi köze a vita témájához.
Mielőtt belevágnánk a megszégyenítő nyelvezet vesézésébe, érdemes megnézni hogy hogyan tudjuk megkülönböztetni a releváns megállapításoktól. Ebben legnagyobb segítségünk a szövegkörnyezet. Ha valaki oldalakat tölt meg azzal, hogy “minden nő k*rva” és hogy mindegyiket utálja, akkor rá lehet sütni, hogy baja van a nőkkel. De ha valaki arról beszél, hogy nem ért egyet a feminista politikai lobbi célkitűzéseivel, arra nem adekvát válasz, hogy “biztos nem szerette eléggé anyuci“.
A gond a megszégyenítő nyelvezettel az, hogy sok ember nincs rá felkészülve. Sokan először megszeppennek, megijednek, olykor valódi fájdalmat okoz az ilyen aljas szúrkálódás. Amikor valakik először találkoznak a férfiszférával, és elkezdik belátni, hogy a mondandónkban sok az igazság, maguk is kommentelni kezdenek internetes fórumokon. Az ilyen normális, egyszerű emberek még nincsenek felvértezve a femináci taktikákkal szemben; teljesen váratlanul éri őket, ha például arra a kommentjükre, hogy a “családi pótlék jó dolog”, azt a választ kapják, hogy nőgyűlölők. Ilyenkor a feministák elkönyvelhetnek pár “győzelmet” – egészen addig, míg az adott antifeminista harcedzett veteránná válik, aki már messziről felismeri a feminista vitatechnikát annak, ami: kisszerű és érvtelen piszkoskodás. A sértegetés azok fegyvere, akiknek már nem maradt más. Hogy a feministák ezzel kezdik a vitát, megmutatja miféle szellemi háttérrel rendelkeznek.
A külföldi antifeministák már oly sokszor találkoztak ezekkel a taktikákkal, hogy összegyűjtötték és osztályozták őket. (A rendszerező férfi elme…) Ezt fordítom most le magyarra, kicsit szűkebbre szabva az eredetinél. Akit a bővebb verzió érdekel, az olvassa eredetiben :)
Vörös kód – harag
Az alanyt azzal vádolják, hogy érzelmi vagy dühkitörési problémái vannak.
Példa: “Csak keserű vagy!” “Túl kell tenned magad a nők felé érzett dühödön.”
Fekete kód – nőgyűlölet
A férfit azzal vádolják, hogy baja van a nőkkel, nőgyűlölő.
Példa: “férfisoviniszta vagy (mert az vagy, ez tény)” “Vissza akarod nyomni a nőket a konyhába!”
Sárga kód – félelem
A nőktől, vagy az “erős nőktől” való félelem vádja.
Példa: “Nem bírod elviselni a sikeres nőket!”
Kék kód – túlérzékenység
Az alany személyes, vagy a férfiak általános problémáinak “felnagyításával”, gyávasággal vagy tutyimutyisággal való vádaskodás.
Példa: “Hagyd abba a nyafogást!” “A törékeny férfiegó…”
Zöld kód – éretlenség
A vitapartner lelki, szellemi érettségének, felnőttségének megkérdőjelezése.
Példa: “Ugyan, nőj már fel!” “Még mindig anyukáddal élsz?”
Narancs kód – veszélyesség
A taktika alkalmazója igyekszik az alanyt veszélyesnek feltüntetni, vagy saját érzelmeire hivatkozva, vagy annak megnyilvánulásait eltorzítva, fenagyítva.
Példa: “Ti veszélyesek vagytok a társadalomra.” “Félek tőletek!”
Lila kód – savanyú szőlő
Az alanyt azzal vádolja, hogy csak azért van a feminizmus ellen, mert nem sikeres a nőknél.
Példa: “Csak azért vagy keserű mert nem tudsz magadnak csajt szerezni.”
Barna kód – szélsőségesség
Radikalizmussal, fanatizmussal való vádaskodás.
Példa: “Biztos szélsőjobbosok vagytok, neonácik”
Levendula kód – szexuális jellegű vádak
A másik szexuális beállítottságának, vagy férfiasságának megkérdőjelezése.
Példa: “Te meleg vagy?” “Biztos kicsi a fütyid”
Szürke kód – általánosítás
Alaptalan általánosításokkal vagy sztereotipizálással való vádaskodás.
Példa: “Nem minden nő ilyen.” “Ez csak nőellenes sztereotípia.”
Fehér kód – instabilitás
Szellemi vagy lelki instabilitás vádja.
Példa: “Neked agybajod van. “Gumiszobában lenne a helyed.”
Ezüst kód – önzés
A taktika használója megpróbálja a dolgokat úgy feltüntetni, mintha az alany csak a saját hasznára lenne feministaellenes.
Példa: “Neked jó hogy a nők kevesebbet keresnek, ugye?” “Persze hogy véded a férfiprivilégiumaidat.”
Arany kód – felszínesség
A férfi párválasztásával kapcsolatos felszínesség vádja.
Példa: “Azért gondolkodsz így minden nőről mert a buta libákat hajszolod.”
Okker kód – megjelenés [eredetiben “tan” kód, vagyis ~cserszín]
A férfi képzelt kinézetének színezése.
Példa: “Biztos az a bajod hogy randa vagy és nem kellessz a csajoknak.”
Gesztenye kód – pesszimizmus
A férfi életszemléletét, feminizmussal kapcsolatos meglátásait próbálja pellengérre állítani.
Példa: “Túl negatív vagy, cinikus.” “Túl könnyen feladod.”
Pink kód – visszataszítóság
A férfi nézeteinek a párkapcsolataira való képzelt hatását taglalja.
Példa: “Aki így gondolkozik azt biztos elhagyja a nője.” “Amíg ilyenek mondasz nem megy hozzád senki feleségül.”
Mandarin kód – abúzus
A férfi magánéletébe feltételezett agresszivitás
Példa: “Biztos vered a feleséged!”
Magenta kód – az elesett nők ellensége
A vád szerint az alany kizárólag sérült, vagy csökkent önértékelésű nőket keres, vagy azokkal próbál kapcsolatot kialakítani. (Ez elsősorban PUA-k elleni vádaskodás.)
Példa: “Ha egy nő veled van akkor biztos pszichológiai gondjai vannak.”
Bézs kód – meghatározatlan
Homályos, nem definiált vádaskodás.
Példa: “Szégyenletes amit csinálsz.”
—
Férfitársam, ha ilyesmivel találkozol odakint, a net dzsungelében, ne csüggedj! Nevess inkább.
Ennyi színt csak egy nő tud megjegyezni :D
Színigaz :D
De megjegyezni elég az elvet :)
El tudom képzelni, smsben adják egymásnak a tanácsot egy veszekedésnél: drágám most vesd be a margarin kódot és a többi. A férj utána, amikor megtalálja, akkor azt mondhatja a nő, hogy csak szólt a barátnőm, hogy a közös sütésre hozzák margarint.
Érdekes,hogy minél jobban elterjed a feminista szó úgy tűnik el a “pszichopata”,pedig megnyilvánulásaiban erősen hasonlít egymásra a kettő.
Ezek 3 kivételével a pszichopátia Cleckley által meghatározott jellemzői:
Megjegyzés: egyes szakemberek szerint, ha ebből 3 jellemző illik egy egyénre, az pszichopatának nevezhető.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Antiszoci%C3%A1lis_szem%C3%A9lyis%C3%A9gzavar
Nem is tudom, ezekből 3-4 a lakosság felére is simán ráillik… A politikusokra még több is.
sajnos ez igaz..
http://zona.hu/article/2036/rengeteg-a-pszichopata-a-felso-cegvezetok-kozott.html
elég beteg ez a világ.
Nem rossz cikk, bár a színekkel hadilábon állok..:D Ami viszont a PUA-kat illeti, őket én sem szeretem. Azt viszont, hogy minden férfi látens PUA, a legkomolyabban visszautasítom és a feministák legundorítóbb demagógiájának tartom.
A színkódok szerintem angolul egy fokkal jobban hangzanak, és csak arra kellenek, hogy ha egy vitában felmerül a shaming language akkor az ember egyértelműen le tudja lőni egy-két hivatkozással, vagy MRA-k egymás között utalgatnak ilyenekre más viták kapcsán. Nem gyakran fordul elő ilyesmi, de olykor mégis :)
A valódi PUA életstílus szerintem legtöbbször válasz a nők elribancosodására. A legtöbb PUA olyan srác, akit éveken keresztül visszautasítgattak, sokszor durván, aztán mikor ezt megunta nekiállt “felfejlődni”. (Ezt nem lekezelő éllel mondom, a túlnyomó többség nem születik Casanovának, és aki felül tud emelkedni a korlátain azt külön tisztelem is ezért.) Az anyag amit összehoztak, kőkeményen odavág. Ez a pár suhanc aki a kocsmázási tapasztalatait osztotta meg egymás között a net sötét zugaiban többet megértett a nők lelki- és ösztönvilágából, mint előttük a legkomolyabb és legelismertebb pszichológus és szociológus szakemberek ezrei. Páran közülük kaphatnának valami megosztott Nobel-díjat a munkájukért.
Az más kérdés, hogy a kívülállók megkérdőjelezik az erkölcseiket. Sokat csajoznak. Hát, szerintem lelkük rajta, én nem tudok ezért haragudni rájuk :) A tudást amit felhalmoztak fel lehet használni “jobb célokra” is, például egybentartani egy házasságot.
http://en.wikipedia.org/wiki/Ad_hominem
Nem mai keletű a dolog, tudnak róla tógás cimboráink is :)
Azon kívül érdekes megfigyelni azt az érvet, hogy “nem tudsz magadnak nőt szerezni”.
Tényleg ezt szoktuk csinálni? “Szerzünk magunknak” egy nőt? Nem. Beleszeretünk egy nőbe, összejövünk egy nővel, megkívánunk egy nőt, maximum felszedünk egy nőt, de még az is olyan, hogy mi megyünk oda és törjük magunkat. Vagy ha nagyon elmegyünk az alfahím irányba: ledönteni, levarrni, megcsinálni, gerincre vágni egy nőt – igen, ilyet mondanak a férfiak.
De “nőt szerezni”?
Mint valami kincset, mint a Nirvánába vezető kapu egyik szükséges kulcsát, megszerezni a nőt? Jó hogy nem megfogni egy életre, vagy magamhoz láncolni, ej, ej, lányok, hát honnan jön ez a terminológia?
Megmondom: TI nem szeretitek a férfiakat, hanem megszerzitek őket, onnan. Ti “fogtok egy palit” magatoknak, ti olyan könyveket írtok, hogy “hogyan fogjál magadnak férjet”, vagy “hogyan hálózd be álmaid pasiját”, vagy “hogyan hódítsd meg”. Nektek a férfi egy kellék, mert megalapozza a barátnők felé való hencegést, “az én pasim ennyit meg ennyit keres”, ilyen jót szereztem, nekem jobb van, mint neked, bibibí – keressük már meg férfiaknál ugyanezt! “Az én csajom jobb, mint a tiéd”? Legutóbb az autóskártyával volt ilyen, hogy az enyémnek nagyobb a végsebessége. Nekünk a nő nem kellék, nem vagyunk rászorulva, és nem arról szól az életünk, hogy minél jobbat szerezzünk belőle.
…
Oké, lehet, hogy csak én vagyok paranoid, de nem az első mondat, amiről eszembe jut.
A nők egy életen át játsszák, hogy nélkülözhetetlenek, kincsek, ritkaságok, őket meg kell szerezni, birtoklásuk mesés ajándék, tegye össze a két kezét aki stb. holott az ő létük értelmetlen a férfi nélkül. Sem életük végső célját (anyaszerep), sem a puszta megmaradásukat nem tudják biztosítani férfi nélkül.
Nem győzöm hangsúlyozni: Túl kellene lépni az egymásramutogatáson.
Fontosak vagyunk egymás számára. Egymás nélkül nem lennénk itt.
.
Gondolom a tanács nem Hgyi-nek szólt, mert az ő kommentjében nem látok bükkfát :)
A nő létének legfőbb értelme (ahogy jó esetben mindenki életének): utóda, a gyermeke. Ehhez természetesen kell a férfi. Mivel az eddigiekben olyan társadalmi berendezkedésben éltünk: kellett, azon túlmenően, hogy “spermadonor”.
Másrészt kellett, hogy a nő rajta keresztül valósíthassa meg önmagát. Szintén beteges dolognak tartom, amikor a “férj” nem több egy megszerzendő státusznál (mert az volt). “Akkor vagyok valaki, ha ilyen meg amolyan férjem van.. több vagyok nálad, ha magasabb státuszú, többet kereső férjem van, mint neked.”
Őszintén szólva: mi mással versengtek, rivalizáltak volna a nők, mint ezzel? Nem a lét értelmét adta ez- esetleg abban a vonatkozásban, mint a nagyobb ház, magasabb rang, vagy szebb ruha. :)
(Ezért történhetett, hogy a gyermek, gyermekek megszületésével sok helyütt a férfi jelentéktelenné vált a feleség számára: a lét értelme általában a fiúgyermek lett, aki beválthatta anyja hozzá fűződő társadalmi reményeit).
Egyébként a férfiak is rivalizálnak és használják a “nőt szerezni” kifejezést. Tisztelet a kivételnek. Ha Borisz nem használja, az csak jó pont. (És igen, bizonyos férfiak számára is mérvadó, kinek szebb, csinosabb, nagyobb mellű, vagy rendesebb a barátnője- még ha nem is ezek a látszólagos szempontok döntenek).
Én sem akartam soha “férfit szerezni”. A férfi nem egy tárgy és nem is egy eszköz arra, hogy megéljem önmagam (fenti értelemben). Mi megismerkedtünk, emberileg megszerettük (és nem megszereztük!) egymást, semmiféle megszerzési kényszer nem munkálkodott nálam.
ez tipikus olyan eset, amikor először egyedül kell megtanulni boldognak lenni, de a vég cél, hogy utána egy másik emberrel együtt legyen boldog az ember, mert egészséges kapcsolat csak két teljes értékű ember kapcsolatából lehet.
Hát ezt mintha magam mondtam volna. :) Sok “baj” elkerülhető lenne így.
Nem akarok senkit megbántani, de néha úgy érzem sokan (nem csak itt) a holdban élnek. Ezért javaslom a székely parasztot, mint példát, vagy bármit, ami a fertőzött nyugattól keletebbre esik.
“A nő létének legfőbb értelme (ahogy jó esetben mindenki életének): utóda, a gyermeke.”. A nő élete a baloldali utópiák által meg nem fertőzött világban a férjhez menés, és a gyerek. Hatéves korától a kelengyéje, a főkötője, a majdani esküvője tölti ki az életét. megtanul mindent, ami a férje vagy gyereke számára hasznos. Nem önmegvalósítást, atomfizikát, meg kant tételeit, hanem hímzést, betegápolást, és türelmet, odaadást, alázatot. (Nem tűnt még fel senkinek, hogy egy normális kapcsolatban a nő idomul a férfihez? A Timi akkor metálos, amikor a pasija az, és akkor lesz alternatív, ha összejön a Gézával. Jó reggelt)
A férfinek is az utód, de magasabb nívón a SZELLEMI plusz, amivel a közösségnek használ. A nőnél ez a sík hiányzik. Nincs, nem volt, nem is lesz. Hiába erőltetik, most sincs.
Nem azért mert alacsonabbrendű, hanem mert MÁS A SZEREPE.. Mióta férfit csináltak belőle ugyanúgy nincs női zeneszerző meg komoly irodalmár, de a női feladatát sem végzi. A lét számára felesleges lény.
Tudom, ezek komoly mondatok, és ezzel a legkonzervatívabb nőt sem lehet megnyerni – ezért is nem forszírozom, hogy megírom cikkben – de a valóság. Legalább mi legyünk tisztában vele. Aztán majd a cikkekben elég elmenni a nagy fene “egyenlőség” szintig. Ami meg is volt mindig, csak nem a papírok-pecsétek szintjén.
Na igen.
Van egy alapvető probléma, mégpedig az, hogy a konzervatív/”férfijogi”/épelméjű oldal arról beszél, hogy van itt egy létező társadalmi rendszer, ami tízezer évek óta flottul működik, kivezette az emberiséget a kőkorból egészen az űrbe, fűkunyhók helyett felhőkarcolókat meg katedrálisokat épített, giliszta meg kökény helyett stroganoff-bélszínt eszünk és tiramisut, satöbbi… Ezzel szemben a neoliberális/feminista/idióta oldal azt mondja, hogy söpörjük félre a társadalmi rendet, romboljuk le úgy, hogy újjá se lehessen építeni, mert van nekik egy frankó ötletük arra, hogy hogyan lehetne ez az egész “igazságosabb” meg “egyenjogúbb”. Kipróbálta már valaki ezt az új rendszert? Igen, és mind rendre belebuktak. Sebaj, nekünk biztosan sikerülni fog!
Vagyis illúziókat, utópiákat állítanak szembe tényekkel, és nem érdekli őket az az eredmény, ami a valóság talaján keletkezik. Ha az oktatás, az egészségügy, a társadalom tönkrement a változtatásoktól, az nem baj, csak haladjunk tovább a kitalált utópia felé, majd egyszer biztosan varázsütésre minden megjavul.
Persze így soha nem lehet majd érdemi vitát folytatni, hogy valaki a valóságról beszél, a másik fél meg álmokról, ideákról. Femcsiék a társadalom erejével meg akarják változtatni az embert, mert nem értik, hogy a társadalmat kell az emberi természethez szabni, különben bukta van.
Nem értek egyet kedves Elemér. A nőből sose lesz férfi (szerencsére). Csak (szintén szerencsére) immár nem kell visszafognia a Női természet bizonyos jellegeit. (Jah, hogy azt a férfi a kis álomvilágában magához tartózónak kategorizálta? Egész nyugodtan! Mindenki úgy kategorizál, ahogy akar. :)
De felőlem úgy hiszed, ahogy neked tetszik, nekem aztán nem oszt nem szoroz a véleményed.
Béke. :)
Íme az illusztráció a kijelentéseimhez… Kösz, Kiniskel.
“A nő élete a baloldali utópiák által meg nem fertőzött világban a férjhez menés, és a gyerek. Hatéves korától a kelengyéje, a főkötője, a majdani esküvője tölti ki az életét. megtanul mindent, ami a férje vagy gyereke számára hasznos. Nem önmegvalósítást, atomfizikát, meg kant tételeit, hanem hímzést, betegápolást, és türelmet, odaadást, alázatot. (Nem tűnt még fel senkinek, hogy egy normális kapcsolatban a nő idomul a férfihez? A Timi akkor metálos, amikor a pasija az, és akkor lesz alternatív, ha összejön a Gézával. Jó reggelt)”
De egy kis érdemi:
– Említs még egy választási lehetőséget a “nem megfertőzött” világban a kengyelegyűjtésen kívül.
– Még egy esély: abban egyetértünk, hogy a legtöbb nő akar gyereket. Régen vezetett bármiféle út ehhez a férjhezmenésen kívül? :)
“A férfinek is az utód, de magasabb nívón a SZELLEMI plusz, amivel a közösségnek használ. A nőnél ez a sík hiányzik. Nincs, nem volt, nem is lesz. Hiába erőltetik, most sincs.”
A SZELLEMI plusz (amit annak nevezel) valamiféle “kétségbeesett” törekvés arra, hogy a nőnek is legalább annyira szüksége legyen a férfire, mint viszont (törekvés egy olyan rendszer kialakítására, melyben ne lehessen gyermeke a férfi “ottléte” nélkül).
Ilyen rendszerben Timi akkor metálos, ha a pasija az. Mert “szerezni” akar egy pasit. Más rendszerben a pasi akkor metálos, ha Timi is az. Mert imponálnia kell a nőnek, hogy az biztos utódot garantálhasson neki.
*Nem baj Dean. Megyünk az űrbe. ;D Nincs mit, ingyen volt. :)
én valahol Deansdale és NN12 véleményével is egyetértek: már mint közel sem baj, hogy a nők sincsenek már visszafogva, mert ez kell hogy felnőjenek, és társuk legyenek a férfiaknak. Amúgy nekünk sem baj, ha filozófiálunk. Ami gáz, hogy alantasabbnak akarják feltüntetni a feministák azokat a természetes értékeket, amiket te is leírsz. Nincs bennük készség az áldozathozásra.
Meg a másik, hogy ők tényleg a Holdon élnek, mármint a nők lázadásán a beszédek: mind politikai célú, újabb követeléseket megfogalmazóak. Ráadásul még addig sem jutottak el, hogy olyan nő szólaljon meg, akit tényleg érint a családon belüli erőszak. Mármint Kováts Virág, aki harmincvalahány éves, és egyedülálló aztán tényleg tűzvonalban van a CSBE témájában. Csak arra kellett az egész téma sok szervezetnek, hogy előadhassák magukat.
Elég nehéz nőként nem megsértődni azon amit írsz, pedig el tudom fogadni, hogy igazad van. De így tényleg nehéz meggyőzni valakit.
Férfit nem lehet csinálni a nőből persze, de férfiassá lehet tenni. Ha az valósul meg, amit a gender elmélet hívei elképzelnek, akkor a férfiakat alig lehet majd megkülönböztetni a nőktől. Ez meg nem látom be, miért lenne jobb.
Ezzel együtt, most hogy emancipálódva vagyok és nem otthon ülök nyolc gyerekkel:) nem tudom mit kéne tenni. Esetleg sokan belátják, hogy a nőknek más szerepük van, és akkor, hogyan tovább?
Deansdale: a legdühösebb attól tudok lenni, amikor valaki át akarja nevelni a társadalmat, mert “rosszak a beidegződések”. A hajam égnek áll. De bezzeg ő egyedül jobban tudja, hogyan kéne, mint előtte száz generációnyi ember.
@Deansdale és Kiniskel: szerintem a szellemi pluszt felesleges így beállítani (és nemek közötti ellentétet generálni belőle bármelyikőtöknek). Ez másról szól: vagy gyakorlati tudásról, ami kellett a mindennapokhoz (a nőknek is volt másmilyen), vagy elméletiről, ami nem hiszem, hogy bármelyik régi nagy filozófusnál is potenciál pótlás lett volna. A nőknek annyi pechük van, hogy addigra hallathatják a hangjukat ilyen téren is, mire az elmélkedés vakon ideológiákat szolgál ki, és igyekszik nekik bizonyítékokat kreálni. Az más dolog, hogy teljesen más a két nem észjárása, amit már bebizonyítottatok Deansdale és Kiniskel Borisz posztjánál (bár egyik sem jobb, vagy rosszabb a másiknál), illetve az aggaszt egy kicsit, hogy a nők talán jobban kaphatóak a fanatizmusra (itt csak a gondolkodók felső rétegéről beszélek).
B, én semmiféle “nemi ellentétet” nem generálok, csak arról beszélek, hogy volt itt egy társadalmi rend, ami felvirágoztatta a kulturánkat és civilizációnkat. Ez ugye tény. (Lehet fantáziálni, hogy egy másféle rend talán még jobban felvirágoztatta volna, de ez csak fantáziálgatás, amit a valóság semmilyen szelete nem támaszt alá.)
A femcsik ezt le akarják rombolni (gyakorlatilag már megtették), és a helyébe egy olyan valamit akarnak állítani, amit már kipróbáltak párszor, de sosem működött, és mindig az adott kultúra halálát okozta. Ez is tény.
Az ellentét nem “nemi”, hanem társadalmi, esetleg ideológiai. Politikainak nem nevezném, bár ahhoz is közelebb áll, mint a nemihez.
Jól vettem ki, hogy NN12 hölgy? :)))) Nem csak onnan jön le, hogy ellenkező nézeten van, hanem hogy csípőből ÉRZELEM a lényege a közlendőjének. (Na, ezért nem mehetne normális világban a nő politikusnak. :P)
@Deansdale: én elsősorban arra céloztam, hogy Kiniskel kijelentését nem érzetem semmihez sem illusztrációnak, mert messze állt azoktól a felforgató nőktől, akikről beszélsz. A többiben egyetértek, hogy ami most csinálnak a feministák az egy érték pusztítás.
mind a kettő kell cikkek szintjén, filozófiaibb és köznyelvibb. A vitapartnernek, meg ha látja, hogy a másik feleslegesnek tartja a filozófiaasibb hangnemet, tudni kell alkalmazkodni a másikhoz erről szól a másik érzékelése a párbeszéd során. Ebben igazad van.
Bár most ebben a helyzetben szerintem ez nem áll fent, mert hgyi teljesen korrekt módon válaszolt, szóval nincs itt bükkfa:)
mesterséges anyaméh
igaz
“Meg a másik, hogy ők tényleg a Holdon élnek, már mint a nők lázadásán a beszédek: mind politikai célú, újabb követeléseket megfogalmazóak. Ráadásul még addig sem jutottak el, hogy olyan nő szólaljon meg, akit tényleg érint a családon belüli erőszak. Már mint Kováts Virág, aki harmincvalahány éves, és egyedülálló aztán tényleg tűzvonalban van a CSBE témájában. Csak arra kellett az egész téma sok szervezetnek, hogy előadhassák magukat.”
Ezeket én is ellenzem, de a véleményem viszont attól is fényévekben mérhető távolságra áll, amit néha Dean (és társai) dobnak be itt. :)
igen. de ez nem baj. különben mi haszna lenne a komment funkciónak. :) szerintem itt sokan különféle véleményen vagyunk, de van egy címe az oldalnak, ami mégis ad egy támpontot, és annyi. Utána már vitatkozni kell, hogy előbbre jussunk :)
Nem mindig jutottunk előbbre tőle. Sőt. Általában csak az ellentétek jöttek még inkább elő. :D
daphne: Nem hogy nehéz- lehetetlen.
Nagymamám boldog volt a hagyományos női szerepben. (Semmi kétség, hogy abban is lehet boldognak lenni). Nem tudott továbbtanulni, mert akkoriban nem volt szokás még lányokat továbbtanulni adni. De remek esze volt. Egész életében olvasott. Közben gyereket nevelt, háztartást vezetett, mosott, főzött, stb. De hogy kevésbé lett volna “szellemi lény”?
Meg volt becsülve: ez az egyik része. A férje nem irányította, mindent megbeszéltek, és nagypapám MEGKÖSZÖNTE az ételt, amit főzött neki. Soha, egyetlen olyan szó nem hagyta el a száját, hogy “ti nők “csak(!)” a háztartáshoz értetek, bezzeg mi férfiak vezetjük a társadalmat!” (Főleg, hogy a családot SAJÁT bevallásuk szerint inkább vezette nagymamám!)
Meggyőződésem, hogy rengeteg probléma nem feltétlenül abból fakad, hogy a nő és férfi MÁST csinál. Hanem abból, hogy leminősítik egymást. (És ezen még a te hierarchia elméleted sem segít (olvastam), hogy “de hát az alacsonyabb rangú is fontos, és valójában egyenrangú, mégha nem is..” :)
A “feministák” leginkább ott tudtak fogást találni, hogy a női munka, jelleg bizonyos téren le volt minősítve.
így van.
Szerintem több probléma fakad abból, hogy mindenki főnök akar lenni és megalázónak érzi, ha neki kéne tenni valamit a másikért. Mindenkinek akkora önérzete van mint egy ház. Ezen kívül a vezetés, irányítás is, ha jól csinálják, egyfajta szolgálat. Olyat tuti nem írtam, hogy az alacsonyabb rangú valójában egyenrangú:) Legfeljebb, hogy nincs megalázva.
“Az más dolog, hogy teljesen más a két nem észjárása, amit már bebizonyítottatok Deansdale és Kiniskel Borisz posztjánál (bár egyik sem jobb, vagy rosszabb a másiknál), illetve az aggaszt egy kicsit, hogy a nők talán jobban kaphatóak a fanatizmusra (itt csak a gondolkodók felső rétegéről beszélek).”
Itt azért ne Annie Besant-ból, vagy H.P. Blavatsky-ból, esetleg hasonlókból indulj ki. (Akiknek ennek ellenére voltak olyan brilliáns logikai meglátásaik, hogy néha csak néztem, amikor anno még foglalkoztam a mozgalommal- mármint szigorúan tanulmányozás szintjén!)
jó megpróbálok elvonatkoztatni :)
“(Na, ezért nem mehetne normális világban a nő politikusnak. :P)”
Tényleg nem mehettek. Látod, ezért nem voltak női politikusok.
Közepével egyetértek, a végével nem. :) Linkelgetni nem fogok (el sem férne itt a sok tehetséges festőnő, stb.- bővíthetné szegény Dean a tárhelyet. :)
*No:
“Az a baj, hogy maguk a nők nézik le a nőiességet. Vitatkoztam pár feministával (mind azt mondta h ő nem az), és amikor soroltam a nő kimagasló értékeit, azzal végtak vissza “De a nő nemcsak annyi, hogy….” Ezt arra értették, hogy igenis a lányok is csillagászat, meg mi is autóversenyzés, mg drámát akarok írni és punktum). És nem értette, hogy ő nézi le… Próbáltam magyarázni, hogy pipettával oldatot felcsippanteni nem magasabb rendű cselekvés, mint megvigasztalni egy árvát. Egyetlen mosollyal kibékíteni két húsz éve haragban lévő családtagot nem kevesebb, mint kiszámolni egy együtthatót. Nem értetteék… és jöttek, hogy “De a nő nemcsak annyi, hogy….””
Semmi gond ezekkel az értékekkel. De ha neki verset írni van kedve, vagy érdekli a csillagászat, esetleg a drámaírás, akkor hiába mondod neki, hogy “de te nő vagy, értékes, és egy csoda az, amikor kibékítesz embereket, biztosítod az otthon melegét, úgyhogy NE vágyj másra- főleg azért ne, mert NEM ÉRTESZ hozzá”.
Megpróbálhatja mindenki. Rengeteg női költők által írt verset nagyon szeretek (ahogyan férfi költők verseit is). Járok kiállításokra, és csodás képeket festenek a nők (is). Miért ne tennék? Miért ne kaphatnának elismerést érte?
(És hidd el, NEM azért teszik, mert irigylik a férfit és el akarják venni tőle a férfiasságot- rajzolni nem tudok, de a versírás kisiskolás korom óta érdekel. Nem nagy férfi költőkre való irigységből fakad ez- főleg, hogy akkor még nem is tudtam róluk. A kisfiú osztálytársaim is inkább fociztak, magasról tettek a költészetre.:)
Rendben, egyezzünk ki. Ha akar, írjon a nő verset, de aki nem akar, csak anya és feleség lenni, az hadd tegye csak azt, és ne legyen neki kötelező diplomával szarozni és robotolni gyárban. Ez így mehet? (Mivel a nők 98 % ezzel kiegyezne, a 2 % csudabogarat szeretettel keblére ölelné a társadalom)
Drámát is írjon bárki. Fessen is, ha akar. De egy feltétellel: A díjazásnál EGYENLŐSÉG van. Csak azért nem jár hozsanna, mert nő, és kizárólag tehetség meg minőség a mérce. Az élet majd eldönti, hogy áll arányban a Kaffka Margitok meg Jókai Annák minősége egy Adyhoz, Madách-hoz, vagy Kosztolányihoz….
Az utolsó mondatod volt a szívlapát.
“Rendben, egyezzünk ki. Ha akar, írjon a nő verset, de aki nem akar, csak anya és feleség lenni, az hadd tegye csak azt, és ne legyen neki kötelező diplomával szarozni és robotolni gyárban. Ez így mehet? (Mivel a nők 98 % ezzel kiegyezne, a 2 % csudabogarat szeretettel keblére ölelné a társadalom)”
A %-ban nem értünk egyet. De ezt kivéve igen.
“Drámát is írjon bárki. Fessen is, ha akar. De egy feltétellel: A díjazásnál EGYENLŐSÉG van. Csak azért nem jár hozsanna, mert nő, és kizárólag tehetség meg minőség a mérce. Az élet majd eldönti, hogy áll arányban a Kaffka Margitok meg Jókai Annák minősége egy Adyhoz, Madách-hoz, vagy Kosztolányihoz….”
TELJESEN egyetértek! Semmi kivételezés- egyik nemmel SEM! :)
Nézd, itt is függ attól, ki mit olvas- meg részben(!) az egyéni ízléstől is. Meg aztán, a nők és férfiak talán másképp írnak (mert eleve mások).
Véleményem szerint Szendrei Júlia szépenszólva alacsony szintű költő volt (bárhogy próbálják sztárolni- épp ezért érzem néha, hogy a feminizmus tényleg a nők elleni összeesküvés, oly csodás módon találják meg a legtehetségtelenebb női alkotókat). És női gondolkodókat. Az alig ismert, valóban zseniális női gondolkodók helyett általában feminista filozófusnők vannak kiemelve, akiket nem valami nagy élvezet olvasgatni (amellett, hogy néhány hátborzongató elvükkel valóban nem értek egyet: nem akarok se férfi lenni, se leszbikus, szerintem enélkül is foglalkozhatok filozófiával, versírással, vagy matematikával..)!
Imre Flóra, Erdős Renée versei egy fokkal jobban tetszenek. Vagy egy kortárs, ő is tűrhető (és akkor még mindig nem a legjobbaknál tartunk).
http://www.poet.hu/vers/89020
(Szándékosan linkeltem “női témát”).
ezt a részét én sem értem, hogy miért vitatkoztok ezen, ez egyértelmű, hogy nem az égvilágon nincs benne semmi kivetni való, és teljesen más kategória, mint a feminizmus. Nem szabad szerintem ennyire visszamenni. Ez már ortodox :)
Mit ne mondjak én szerettem Jane Austin filmjeit (múlt karácsonykor végig is néztem az összes feldolgozást, amit találtam. Szóval tényleg fan vagyok. Szóval az ilyen jellegű kötött szerepekről, amiről most vitatkoztok, engem nem lehet meggyőzni. Én szigorúan a modern feminizmus ellen vagyok, ami a 60-as évektől került előtérben, és a mai napig szedi ‘áldozatait’ a gondolkodni nem akaró emberek között.
OK! :) Akkor keressük azt, ami összeköt minket. Én 1789-ig megyek vissza, onnantól nem tetszik, de belátom, a 60-as évektől kezdődik a legbrutálisabb szakasz, fogjunk össze az ellen.
Csók a hölgyeknek, az uraknak kézfogás!
Nekem meg azért nem tetszenek a mostani “minden nőnek ugyanannyi “jogot”…” dolgok, mert PONTOSAN a tehetséges nőket áztatja el.
(“Miért került oda? Biztos azért, mert nő!”)
Ha rajtam múlna, hidd el, senki sem kapna azért jogokat, elismeréseket, mert nő. Kinézem a nőkből, hogy enélkül is piszok tehetségesek. Ezért célom minden lejárató törekvés ellen fellépni.
Ha mégis alulmaradunk, hát én szívtam meg, de akkor se kell “kegyelemkenyér”. :) /Nekem soha nem is kellett- a versenytársak kizárása főleg nem, sőt, akár előnyt is adtam ha úgy alakult/.
jó hozzáállás. támogatom. Mennyire nevetséges már a kvóta, hihetetlen. Amikor úgy indokolják, hogy azért kell kvótában megkötni a férfiak arányát (mert a nők pozitív kvótája egyben negatív kvóta is a férfiakkal szemben, ha fejre állnak), mert az egyetemekről több nő kerül ki és a gazdaságnak megéri őket alkalmazni, az olyan, mint amikor a numerius classusban azt írták, hogy azért kell csökkenteni a zsidók számarányát az egyetemeken, mert a magyar társadalomhoz képest nagyobb arányban vannak jelen. Egyforma gondolatmenet az érvelésnél az Eu ‘jogharcosától’. Arról nem is beszélve, hogy nekem az olyan szövegek, hogy a nők kevésbé merészek, sokkal gondosabban járnak el a gazdasági kérdésekben, mint a férfiak, általánosító, meg megint csak a rossz emlékű náci birodalom zsidók elleni érvelési technikáját idézi.
Beszéltem egy feministával erről a kérdésről, hogy szerintem mindenkit a képességei szerint kéne alkalmazni, de ő erre azt mondta, hogy bezzeg a középkorban megégették a nőket, és nőből nem lehet pápa, szóval hol vannak itt a képességek. Akkor feladtam a normális kommunikáció lehetőségét vele :D
Nézz meg egy A. Merkelt, vagy a vasladyt és sorolhatnám, a feministák panaszkodnak rájuk, hogy nem ‘támogatták’ a nagy ügyet, közben ők tökéletesen tudták, hogy nem kell ilyen szinten különbséget tenni. És ők vállalták, hogy lehet többet kell küzdeniük a tiszteletért, de náluk van súlya annak.
Az általánosítás az elme egyik logikus eszköze. ;D
De komolyra fordítva: az, hogy nő valóban nem lehetett pápa még nem indok arra, hogy most meg egyfajta megfordításával a dolgoknak be legyenek nyomva a nők, boldog-boldogtalan, amivel- igen- férfiaktól vesznek el lehetőségeket.
Ha a feministák nem helyeselték az akkori rendszert- ne helyeseljék az elveit akkor sem, ha ők maguk az “elkövetők”.
Az jogos, hogy mindenkit a képességei szerint kellene alkalmazni. :)
logikus, csak általánosításra nem lehet törvény javaslatot húzni, az maradjon meg a mindennapok szintjén. Mert ha tovább lépünk vele, akkor veszélyes talajra tévedünk. Ráadásul ezt kutatásokkal is alátámasztották, tehát tudományos szintre hozták, hogy egy indokként szolgáljon. Ha statisztikailag bizonyítják is, bár mondjuk hülyeség, mert egy bank nem venne fel olyan brókereket, akik nem kockáztatnak, nem merik bemocskolni a kezük, akkor sem szabadna ennek, mint tudományos érvnek felmerülnie.
A pápa dolog inkább vicces, gondolom ő sem epedezik azért, hogy egy olyan szervezet vezetője legyen, amiben már nem is hisz. Tudom régen élet-halál ura volt az egyház, de ma már más a helyzet, a régi békát pedig tessék neki lenyelni. Sérelmi alapon nem lehet politizálni. A korábbi dolgok nem jogosítják fel őt a jog sértésre.
Igen, a nő nem lehetett pápa, ellenben megtehette azt, hogy háború idején nem kellett lövészárokban féllábbal tántorogni, ha pimasz volt, tudta, hogy úriember nem üti meg, ha zuhogott esrnyőt tartottak fölé és a férfi szarrá ázva kutyagolt mellette, előreengedték, felsegítették, cipelték helyette, ha az autója elromlott, a férfi ingyen megállt megjavítani, és még ma is áll, hogy ha kivágott blúzban megy vizsgázni a dékán elé, a szépsége miatt átengedik… És még pápa is legyen? (Az nem zavar senkit, hogy a papi rendbe amúgy sem vehettek fel nőket?????)
“mert az egyetemekről több nő kerül ki és a gazdaságnak megéri őket alkalmazni”
Ó, ha tudnád! A mezőgazdaság, az ipar, a számítástechnika és a kutatás-fejlesztés is csak úgy kapkod a tolongó szociológuslányok után!
Ez olyan, mintha magamat olvasnám. :) Ha “alulmaradunk”, akkor nemcsak te szívtad meg, hanem mindenki.
addig nekem nincs bajom, már mint pont szakdolgozat kutatásomnál került elém egy érdekes hirdetés egy értelmiségi nő keresett férfi lelki társat, akivel szigorúan szerelmi kapcsolat nélkül el tud beszélgetni (ez volt az 1918-1920-as évek Magyarországban. Emiatt is érzem úgy, hogy túl kell mutatnia a férfi női kapcsolatnak a nemzésen, és hogy a mindennapi kérdésekkel foglalkozzanak. Szóval az az egészséges, amikor eljutnak oda, hogy hajlandó legyen a két nem leállni és ilyenekről beszélgetni. Értem én, hogy a 60-as évek folyamata is innen gyökeredzik, csak 60-tól már tartalom nélküli, öncélú vált a feminizmus, és ha egy eszme öncélúvá válik, onnantól nem lehet vele észérvekkel vitázni, és normális esetben el kéne tűnnie.
Foglalkozzanak a nők is a matematikával, költészettel, bármivel ha akarnak.
Meg is tehetik, mint ahogy meg is teszik. Senki és semmi nem korlátozza őket ebben.
De ne az legyen a női kiteljesülés, hogy a férfit bekorlátozva mostantól egy ellenkező irányú egyeduralomra tör.
Nem kell a hiszti, ha valami nem úgy sikerül ahogyan a tükörben látni szeretnék magukat. Nem a tükröt kell szocreál festményekkel eltakarni, nem előjog törvényekkel kell a valóságot az elképzelt ideákhoz erőszakolni.
Ha mindenki betölti a társadalomban a természet szava szerinti szerepét, ezen kívül azt csinálhat még amit csak akar. Ha e helyett csak az azt akarom és csak az azt vagyok hajlandó csinálni elvét fogadjuk el, összeomlik a társadalom. Az élet nem kívánságműsor, amiből csak a kiválogatott legszebb perceket legyek csak hajlandó megélni olyan módon, hogy az összes fekete levest nyelje le helyettem valaki más.
igen, erről van szó, csak sajnos ez ellen hat minden mostanában.
Példának okáért itt vagyok most én.
Látom, milyen sok érdekes cikk és hozzászólás pörög már egy ideje, de még rendesen átolvasni sem volt/van időm, nemhogy belefolyni.
Most akkor érezzem magam elnyomva és követeljem a hozzászólási jogomat?
Kitől? Az élettől?
“De ne az legyen a női kiteljesülés, hogy a férfit bekorlátozva mostantól egy ellenkező irányú egyeduralomra tör.
Nem kell a hiszti, ha valami nem úgy sikerül ahogyan a tükörben látni szeretnék magukat. Nem a tükröt kell szocreál festményekkel eltakarni, nem előjog törvényekkel kell a valóságot az elképzelt ideákhoz erőszakolni.”
Ezzel egyetértek. Az egyéb kommentekben bemutatott látásmódod és következtetéseid jó részével már nem. :) [Moderálva]. A fene se akar elnyomni benneteket (én legalábbis nem).
Jó, akkor nem TŐLETEK, hanem úgy általában a “férfiaktól SE” kell a hiszti. :)
“Igen, a nő nem lehetett pápa, ellenben megtehette azt, hogy háború idején nem kellett lövészárokban féllábbal tántorogni, ha pimasz volt, tudta, hogy úriember nem üti meg, ha zuhogott esrnyőt tartottak fölé és a férfi szarrá ázva kutyagolt mellette, előreengedték, felsegítették, cipelték helyette, ha az autója elromlott, a férfi ingyen megállt megjavítani, és még ma is áll, hogy ha kivágott blúzban megy vizsgázni a dékán elé, a szépsége miatt átengedik… Tessék ezt is nézni. Egy-egy…”
Azt olvastam, hogy “nem lehetett páva”… /bár az most se lehet..khm…!/
1:1- ha így nézed. Én sosem írtam, hogy a nők el voltak nyomva- abban az értelemben. Dean emlékezhett rá. Sok nőnek a feneke is ki volt… (akárcsak most- másoknak meg nem). Viszont jó kérdés, hogy mit akarsz.
– Esernyőt én is tudok tartani magamnak, kereket cserélni is.
– Nálam nem vette figyelembe a prof. asszony a kivágott blúzt (bár nem is abban mentem)- de erről az egészről eszembe jutott Vilar “Idomított férfi-ja” is… másrészt a fene a dékán jó dolgát. Igenis NE engedjen át SENKIT a kivágott blúz miatt. Mi 300-an indultunk, mire diplomáztunk (az nem tartozik ide, miből), olyan 40-en voltunk. A kivágott blúzban járók addigra kiestek.
“Azt olvastam, hogy “nem lehetett páva”… /bár az most se lehet..khm…!/”
Most? Hát hogyne lehetne páva? Rózsaszín ingben? Bodorított, színezett hajjal, festett szemmel? Nyafogva? affektálva? Hajaj…. lehet bizony, ezt is elértük…. :D (Igaz, a családot sem létrehozni, sem fenntartani, sem megvédeni nem tudja. De legalább vannak kvóták)
De nekem azt mondták a fiúk, hogy “páwa” csak fiú lehet. :I Pedig ÚGY akartam volna! :(
*Mármint a nőkre írtam, hogy nem lehet “páva”, na mindegy, akkor itt mégis egyről beszélünk.. részben.
**A bodorított haj meg nem tetszik. A vasalt már jobb egy fokkal.
a páva dolog helyett :D inkább arra várnék választ, mert a fontosabb mellett elsiklottunk, hogy: logikus, csak általánosításra nem lehet törvény javaslatot húzni, az maradjon meg a mindennapok szintjén. Mert ha tovább lépünk vele, akkor veszélyes talajra tévedünk. Ráadásul ezt kutatásokkal is alátámasztották, tehát tudományos szintre hozták, hogy egy indokként szolgáljon. Ha statisztikailag bizonyítják is, bár mondjuk hülyeség, mert egy bank, ami a ‘semmiből’ teremti elő a nyereségét és egy it vállalat, meg egy hagyományos megint más vezetést kíván. más érdekeket tart szem előtt. sőt a bankcsődnél ha fedezetlen hitelek adására biztattak a brókereket, akkor nem lehet hibáztatni őket, hiszen a bank érdekeinek legmegfelelőbben jártak el.
Konkrétan mire vársz választ? Mindenféle kvótának ellene vagyok, még akkor is, ha tényleg segítené a vállalatok helyzetét/politikát a női vezetés. Megoldják addig másképp- de leginkább nem foglalkozom a kérdéssel.
Lehessen vezető és politikus nő is. Nekem ennyi bőven elég. Így is növekszik (ha lassú ütemben is) a nők száma. Ha ez egyszer majd megáll és kevesebb lesz a férfiakénál- akkor kevesebb. Ha több- akkor több. A lényeg, hogy a tehetség döntsön, ne az illető neme. (Bárhogyan is függjön össze, bármiben is a kettő, bármelyik esetében is).
én arra céloztam, hogy az általánosításra írtad: ‘Az általánosítás az elme egyik logikus eszköze. ;D’ de egy ilyen fajta általánosítás, törvénytervezetben, vagy rendeletben történő lehivatkozása már szerintem nem intézhető el ilyen könnyen. Azt hittem, hogy a komolyabb kérdést nem zárjuk ezzel ilyen rövidre.
Vagy az általánosítást a feminista boszorkányos pápás véleményére értetted?
Jaj. :D Az inkább ironikusan jött, reflexből, az itteni fiúk szokták használni. Olvasd el a “vita egy feministával” c. irományt (azt hiszem abban volt). :)
Sajnálom, de azt a részét egyáltalán nem szándékoztam túl komolyra venni. Nem feltétlenül kell rövidre zárnunk, talán röviden fejtettem ki a véleményem ezzel kapcsolatban- de a lényeg benne van. Ha kérdezel még, konkretizálod, mire vagy kíváncsi, szívesen válaszolok.
*Különben leginkább ez tetszett belőle:
“Nézz meg egy A. Merkelt, vagy a vasladyt és sorolhatnám, a feministák panaszkodnak rájuk, hogy nem ‘támogatták’ a nagy ügyet, közben ők tökéletesen tudták, hogy nem kell ilyen szinten különbséget tenni. És ők vállalták, hogy lehet többet kell küzdeniük a tiszteletért, de náluk van súlya annak.”
Inkább küzdök többet. De legyen súlya.
a kvóta kérdésben nincs különbség köztünk, meg, amit előbb írtál. Ott az egész reakciót nem értettem, mert a sztereotípia/általánosítás egy bizonyos mértékig egészséges (bár pont a feministák ágálnak mindenféle sztereotípia ellen), de rendeletet nem lehet rá előkészíteni. Szóval azt azért nem éreztem rá válasznak. Arról nem beszélve, hogy az arányos (hogy több nő jön ki egyetemről dolog) meg más kérdés.
Ezt az utolsó témát szerintem ne ragozzuk tovább. Itt viszont meg kell, hogy kövesselek.
“@Deansdale és Kiniskel: szerintem a szellemi pluszt felesleges így beállítani (és nemek közötti ellentétet generálni belőle bármelyikőtöknek). Ez másról szól: vagy gyakorlati tudásról, ami kellett a mindennapokhoz (a nőknek is volt másmilyen), vagy elméletiről, ami nem hiszem, hogy bármelyik régi nagy filozófusnál is potenciál pótlás lett volna.”
Egyetértek. Ide nem egészen áll az előző utalásom a férfiak szellemi értékeiről. Főleg, hogy egészen jól belegondolva, a nagy tudósok, gondolkodók, művészek többsége abszolút nem volt “csajozós” (jó részük egyenesen saját neméhez vonzódott), sokukat a nők abszolút nem érdekelték, semmilyen szinten. (És itt most nem hozom fel újra Schopenhauert és nőkhöz való viszonyát-viszonytalanságát, mert számára a világ is a lehetséges világok legrosszabbika, úgyhogy valóban felesleges a nőkkel való negatív elfogultsággal gyanúsítani. :)
A többi férfi meg nem értett jobban ezekhez a dolgokhoz az akkori átlag nőknél.
Hölgyek, Urak! Ezt láttuk? :)
http://www.gyakorikerdesek.hu/szerelem-szex__parkapcsolatok__3300135-ti-ismeritek-a-ferfihanghu-weboldalt
Ez a “nincs nőjük” állandóan visszatérő shaming language. Ehhez képest, az Index fórumán érdekes módon az antifeministák voltak jellemzően házasságban vagy tartós párkapcsolatban élő emberek, és a feministák voltak, akik nem szexeltek már 20+ éve vagy még életükben soha LOL
Ja ja… Amiről ír, az egy felettébb vicces félreértés; az egyik hirdetést összekeverte a lap tartalmával. :D
A feminista vitatechnika újabb gyöngyszeme:
reinanicolasa – január 30, 2013 – 14:13 szerint:
“Nem: a lényeg, hogy nem mondjuk meg senkinek, mit szabad, és nem definiálunk normákat, csak létezünk és figyelünk. Mert minden más félrevisz, eltávolít, és ha az igazi helyzetre vagyunk kíváncsiak, nem keverhetünk bele ítéletet. Nem lehet más a cél, csak hogy a maximumot kihozza magából mindenki, és a should nem segít.”
Csöndesen jegyezném meg, hogy ez is egy norma: megmondod másoknak, hogy nem szabad megmondani másoknak, hogy mit szabad…
Hozzászólás ↓
csak az olvassa – január 30, 2013 – 17:51 szerint:
Most van az, Reina, hogy elköszönünk egymástól. Egy élmény volt.
Hozzászólás ↓
Mindent elsöprő érveket kaptál. Mit szeretnél még? :)
Feminista vitakultúra:
A szexista trollok mind lúzerek