Egy olasz hölgy, bizonyos Lucrezia Marinella könyvet írt az alábbi címmel: “A nők nemessége és kiválósága, valamint a férfiak hibái és bűnei“. Ne szaladjunk a boltba, ha kíváncsiak vagyunk a könyv mondanivalójára, ugyanis 1600-ban adták ki Velencében – a gonosz nőgyűlölő patriarchátus fénykorában. Egy rövid részlet, hogy fogalmat alkothassunk a 400 évvel ezelőtti nemi nézetekről:
“Bámulatos, hogy városaink utcáin a cipész, a hentes vagy a hordár felesége selyemruhában jár és aranyláncokat visel nyakán, gyöngyöket és értékes gyűrűt… És megfigyelhetjük a férjét, amint húst darabol, vagy terhek alatt görnyed mint a szamár, bemocskolva állatvérrel, szegényesen öltözve olyan ruhában, amit zsákanyagból varrtak… De ha valaki jobban belegondol, érthetőnek és indokoltnak fogja ezt találni, hiszen magától értetődik, hogy a hölgynek – még ha nemtelen családba született is – kijár a csillogás az ő természetes kiválósága és méltósága okán, míg a férfinak természetes a dísztelenség, hisz a nő rabszolgájának, teherhordó szamarának született.”
Na igen. Mit is lehetne ehhez hozzátenni? Tipikus feminista mentalitás – nem véletlen, hogy Lucrezia-t afféle ősi nőjogi aktivistaként istenítik feminista körökben. Bennem viszont felmerül a kérdés, hogy miféle “nőjogi aktivistára” van szükség egy olyan társadalomban, ahol a nemek helyzete olyan, ahogy az író felvázolta – és az erről szóló, ezt helyeslő könyvet meg is jelentetik.
Állítólag – ha hinni lehetne a feminitáknak – még ma is borzasztó nőelnyomás van mindenhol… Vajon ma megjelenhetne olyan könyv, amiben azt fejtegetné az író, hogy a férfiaknak jár az ékszer és a csillogás, a nők pedig elégedjenek meg a zsákruhával és azzal, hogy “rabszolgának születtek”? Nevetséges gondolat.
Nehogy azt higgyük, ez valami különös véletlen volt, kis botlás a nőelnyomó gépezetben. Heinrich Cornelius Agrippa német író és asztrológus “Szónoklat a női nem nemességéről és elsőbbségéről” c. könyvét 1529-ben adták ki, és valószínűleg nem nehéz elképzelni, hogy miről szól. Modesta di Pozzo di Forzi a fentebb említett Lucrezia-hoz hasonlóan Velencében élt és alkotott, a nők felsőbbrendűségéről írt könyvét 1593-ban adták közzé – nagy sikerrel. Őket messze megelőzte Christine de Pizan, az első “protofeminista”, aki az 1300-as(!) évek végén kezdte meg munkásságát.
Miért nem fejezték le ezeket a (Agrippa kivételével) nőket? Miért nem darálta be őket a “patriarchátus”, miért adták ki a könyveiket? Hisz nyíltan hirdették a nők felsőbbrendűségét, vagyis szembementek a feministák által a múltba feltételezett nőgyűlölettel. A 14-17. századi “nőellenes patriarchális elnyomás” megengedőbb volt az eltérő véleményekkel szemben, mint modern és felvilágosult korunk szólásszabadsággal és demokráciával vastagon bélelt társadalmai?
Döbbenet. Mondhatni szerencse, hogy a pár napja lezajlott parázs vita kierőltette annak a mélyebb áttekintését, hogy egyes történelmi korokban milyen volt a nők társadalmi szerepe. Szerintem lassan körvonalazódik, hogy valójában mennyiben kell igazat adnunk a feministáknak például a középkor “patriarchális nőelnyomását” illetően. És körvonalazódik a történelem hamisítás mértéke is. Köszönet neked az irodalomtörténeti, történeti kutatásért! Olyan dolgok kerülnek szép sorban felszínre, amelyek még engem is mélyen megdöbbentenek… Elismerésem!
Off
olvasod az AVFM-et, dean? Állítólag a youtube-on (meg a saját blogján) Femitheist Divine néven futó csajszi öngyilkos lett…
http://thefemitheist.blogspot.hu/2012/04/allow-me-to-introduce-myself.html
ez a blogja, asszem már mutattam
Olvastam, nem igazán tudok mit reagálni rá. A csaj nézetei betegek voltak, de alapvetően nem örülök senki halálának. Nem tartom kizártnak azt sem, hogy kamu az egész. Mindenesetre egy biztos: ezt a témát mélyrehatóan megmérgezte a femináci tetűség, amikor az öngyilkosság gondolatával foglalkozó MRA srácot “biztatták”, meg olyanokat írtak, hogy “eggyel kevesebb, még X van hátra”. Az ilyenre nincs megfelelő kifejezés. Ezek után örülök, hogy az AVFM-en megmutattuk, mennyivel jobbak vagyunk náluk.
Most látom csak, reklámot kaptunk:
http://mandiner.blog.hu/2012/07/25/vesszetek_feministak
a szerző a nevét se vállalja, említésre méltatlan. Kiemel egy-két mondatot (pl azt amit én is hevesen kritizáltam), és ebből csámcsog hosszas értekezésbe kurucos-népszavás stílusban. Ha jól tudom ez a valami az index körébe tartozik, tehát egy vadliberális uszítás…. hagyni kell a fenébe…
Tyű emberek, ez egy remek lehetőség! A mandineres very értelmiségi törzsközönségtől ugyan sokat nem érdemes várni, de a forgalma az kétségkívül megvan – ezt vétek lenne nem kihasználni.
Mehetne is a kesztyű, a bevett szabályok szerint, de csak úriember módjára. Az egészből kb. annyi élmény várható, mintha férfi feministákkal beszélgetnénk, de ez sem lehet teljesen haszontalan.
Bárki belefolyik, csak okosan! :)
Igen, valóban elég radikális dolgokat emelt ki, amelyek tényleg nem hangzanak így önmagukban túl okosnak és kulturáltnak, de ez részben a mi hibánk, másrészt viszont ez tipikus kiragadás. Összességében viszont úgy látom, hogy a szerző nem idegenkedik az antifeminizmustól és jót is kiemel, tehát valóban le kellene csapni ilyen reklámlehetőségre.
az olasz szerzőn nem vagyok meglepve
Olaszországban bánnak a legrosszabbul a nőkkel, egykori barátom mesélte, hogy ott a lányának az üzletek bejáratánál is bevágnak elé, az utcán olykor lökdösödnek bocsánatkérés nélkül, meg mámmáznak és hasonló. Olaszország az egyetlen európai állam, ahol valóban több odafigyelést érdemelhetnének a nők. Ettől még a könyv elítélendő és jó hogy rámutattál.
Nekem teljesen más tapasztalataim vannak Olaszországgal kapcsolatban. És a kint élő ismerőseimnek is. De biztosan vannak helyek, ahol ilyen kellemetlen tapasztalatokat lehet szerezni.
Lehet, hogy 1600 óta megváltozott a helyzet :D
Hát, most, hogy mondod… Már az 1800-as években sem olyan volt, mint az 1600-asokban. Valahol le is írtam, milyen volt, de elfelejtettem, hová tettem a jegyzeteimet. :o)))))))
mert mindig mindent elkavarsz;)p
szép estét mindenkinek!
Persze. Mert pont ééén vagyok az, aki mindent elfelejt… :o)))
el is felejtettem, hogy én vagyok:)
Jó végre olyan oldalon lenni, ahol értelmes emberek vannak és nem ostoba fröcsögés:)
Isten hozott :)
köszönöm szépen:) körbe nézek egy kicsit.
Dean!
Össze kellene szedni egy “szeretetcsomagot kezdőknek”. A legmeggyőzőbb cikkeket, amelyek átláthatóan, egyértelműen összefoglalják, mi a gond a feminizmussal. Ha ez meglenne, könnyebb lenne tájékoztatni az érdeklődőket, csak be kellene szúrni a linkeket. Én most elkezdtem keresgélni, mert emlékeztem jó cikkekre, de tíz perc után feladtam, ehhez túl sok anyag van már itt fenn.
Tudsz segíteni?
Van a főoldalon egy “kiemelt cikkek” doboz, annak pont ez lenne a funkciója, és félig-meddig már működik is, de még csak tesztüzem :) Most kapóra jött volna, ha már frankón be van izzítva – dehát na, az ember azzal dolgozik amije van. A legközelebbi invázióra felkészültebbek leszünk :D
eltűnt a chat? :O
“A férfi csak egy hordozható pénisz. Tulképp a nő selejtesebb kivitelben azt annyi. A szellemi képességei a nőknek ugyanolyanok. Sőt! 11%-al több agysejtünk van mint nektek. (Czeizel cikkből) Bár igaz többnyire kommunikácijóra használjuk az extrát de hát az is vmi:))))”
a feminácika nick (tökéletes névválasztás) megállapítása. Sírok : DDDDDDD :DDDDD
szerintem erre a szintre felesleges időt pazarolni…
http://www.tradicio.org/kvintesszencia/weininger.htm
van benne egy csomó túlzás, illetve nem értek egyet mindennel, de brutális leírás a Nő-ről.
Férfiak számára az az egy probléma, hogy kevertnek tartja a nemeket és nem a fizikai nemi jelleg alapján határozza meg a nőt.
Sok szeretettel ajánlom minden kedves lakónak, ha néhol magára is ismer, az nem a véletlen műve:)
Biztos van benne sok okosság, de egy kicsit túl tömény az ízlésemnek. Már a tartalomjegyzék elborzasztott :) Ehhez össze kell gyűjteni a lelkierőt, nem egy habkönnyű nyáresti olvasmány…
Egyébként az előszóban emlegeti a vallások nem túl baráti hozzáállását a nőkhöz… Na az egy marhára összetett téma. Ahhoz, hogy az ember bármit is megértsen ezen vallási megszorítások és hitelvek okaiból vagy céljaiból, annyi ismeretanyagra van szükség, ami 20 átlagemberben együtt sincsen meg. Erről érdemi eszmecserét folytatni gyakorlatilag esélytelen.
Vannak ennél töményebbek is:)
Az a marha nagy helyzet, hogy a vallások, a szellemi irányzatok, különböző tradíciók ismerete nélkül összefüggéseiben semmit nem lehet látni. Marad femicica mega a hímsovén f..kalap párharca. Miközben elbeszélnek egymás mellett.Tényleg azt gondolom, hogy ezt a könyvet érdemes elolvasni, mert nagyon sok olyan kérdést felvet, ami az egésznek a gyökeréig hatolhat.
Nagyjából a könyv arról szól, hogy a férfi energia az állítás, a valami, a női pedig a tagadás és a semmi. A nő az abszolút semmi. Aztán ezt még boncolgatja a nő két arcával anya és a szajha típussal, Az előbbi célja a szaporodás, utóbbié a férfi birtoklása.
Ami viszont soha nem jutott eszébe, hogy van egy harmadik típus is, amelyik ezen a női dualitáson túlmutat. De sajnos ebből mára szinte semmi nem maradt, maximum nyomokban figyelhető meg némelyik nő karakterében, ha a másik kettő keveréke és egymás szapulása nem nyomja el végleg.
A férfi és női egyenlőség pedig nem a saját karakterhez való jog, hanem valami olyasmi birtoklására való törekvés, ami nem létezik. És pontosan ebből nőnek ki a femicicák meg a hímsovénok. Egymást egészítik ki és meg is érdemlok egymás társaságát.
Azt gondolom, hogy ebből a nyagyon rossz ízű mocsárból csak akkor lehet kilépni, ha az ember képes ezen felül emelkedni és képes a saját mechanizmusaitól megszabadulni.
“a férfi energia az állítás, a valami, a női pedig a tagadás és a semmi”
Ez engem messzemenőleg a yin-yang elméletre emlékeztet :)
“Azt gondolom, hogy ebből a nyagyon rossz ízű mocsárból csak akkor lehet kilépni, ha az ember képes ezen felül emelkedni és képes a saját mechanizmusaitól megszabadulni.”
Na igen, egyelőre egyetlen kiút létezik, és az az egyéni felülemelkedés. Csakhát ez a legnehezebb, és ez az amiben a legkevesebbet lehet segíteni embertársainknak.
Pontosan, a kínai megfelelője…
Valóban ez az egyetlen út. És ez nem lehet sem hit, sem vallás, hanem csak a tiszta, érzelem mentes szellemi út, nevezzük azt bárhogy is. A többi marad a tömeg ópiuma.
Azt hiszem, itt összecsengünk – Dean, te, meg én. Merthogy nem véletlenül írtam az Enneagramról. Ott nemigen találkozunk olyan kifejezéssel, hogy a férfiak, vagy a nők. És az egyéni továbblépést, a megértést, a tudatosulást segíti. (Természetesen vannak női sajátságok, meg férfi sajátságok, de ezeket már csak akkor érthetjük meg és tudjuk elfogadni, ha már nem kizárólag ezeket látjuk és nem a két nem különbözőségét akarjuk erőltetni az egyenrangúság megteremtéséhez.)
Ja, a vallások, mivel ezek mind férfi találmányok, nem csodálom, hogy a nőket nem tudják benne hová tenni. Pontosan a fentebb leírtak miatt, csak a két féle nőt ismerik, az anyát (pl. Mária) és a szajhát (Magdolna). Ezek a figurák a különböző kultúrákban különböző neveken szerepelnek. A harmadik nő típusról pedig egyre nagyobb a hallgatás, pedig valójában az a típus a valódi férfi párja…
Ennél azért bonyolultabb… Pont a nők yin természetéből fakad, hogy alapvetően kevésbé foglalkoznak olyan dolgokkal, amik elvontak és valamiféle külső mértéket állítanak az ember elé. Különösebb rosszindulat nélkül mondom, de a legtöbb nőnek a vallás vagy az ezotéria csak a napi státuszharc része. (Templomba kell menni mert a szomszéd is megy, mit gondolnának az emberek ha nem mennénk, fontos hogy szépen kiöltözzünk, stb.) Nem véletlen, hogy a legtöbb “igazi” vallásos ember és filozófus férfi volt. És ezért mondják a keleti tanok, hogy nőből nem válhat buddha, és ezért mondja a kereszténység, hogy nő nem lehet pap. Nincs ebben semmi nőellenesség, egyszerűen felismerték, hogy a “tartalmas” vallásosság közelebb áll a férfi természetéhez.
Na, pont ezért lenne érdemes elolvasnod ezt a könyvet, beugrónak:) Ezt is boncolgatja. Abszolút értelemben ez így is van, csak ma már nincs 100%-os férfi és 100%-os nő. A vallások pedig kizárólag (na jó, vannak kivételek) a fizikai nemiség alapján húzzák meg a határt. És akkor léphetünk tovább a homoszexualitás üldözésének irányába, hiszen makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy férfi testben férfi lélek lakik, ha meg mégsem, akkor az torzszülött. Egy női testben lakozó férfi lélek meg vagy felcsap leszbikusnak, vagy elmegy apácának, vagy mélyen hallgat.
Bonyolult történet ez, bárhol belekezd, mindig egy irányba lyukad ki, az egyén felelősségénél.
“ma már nincs 100%-os férfi és 100%-os nő”
Nyilván, bár szerintem soha nem is volt. Esetleg Ádám és Éva :)
“A vallások pedig kizárólag a fizikai nemiség alapján húzzák meg a határt.”
Ezzel nem látok problémát, mivel az esetek 98%-ában a fizikai nem szinkronban van azzal, hogy az adott személyiségben a yin vagy a yang van-e hangsúlyban. Sosem voltam annak a híve, hogy kisszámú kivétel miatt leromboljunk egyébként tökéletesen működő szabályokat.
“Bonyolult történet ez, bárhol belekezd, mindig egy irányba lyukad ki, az egyén felelősségénél.”
Na igen, de egyéni utat csak az egyén járhat, egy közösség vagy társadalom sorsa nem nyugodhat az egyén vállán :) A vallások kénytelenek voltak általános megfigyelésekre alapozott szabályokat felálllítani, amik az esetek túlnyomó többségében a kívánt eredményre vezettek. Hogy ennek néhányan “áldozatul estek”, az az egyéni sorsuk része, nem lehet érte a közösséget felelősségre vonni…
Pedig nagy probléma, akkor is ha nem látszik elsőre. Gyakorlatilag (és persze hülyeség statisztikázni) nagyon meglepődnénk, ha készítenének erről valamiféle felmérést.
Másrészt a férfi-nő probléma szinte teljesen analóg az egy-sok problémájával. Ha ebben az összefüggésben vizsgálod, akkor a férfi energia pontosan az egyén energiája a tömeggel szemben. Továbbá a közösség felelőssége is nyilván való. Nagyon sokan elfelejtik, hogy a jogok csak az ugyanolyan mértékben figyelembe vett felelősséggel együtt képesek működni. Az nem, hogy a közösségnek csak jogai vannak, az egyén pedig mehet a reszlibe. Ettől lesz igencsak torz a társadalom. Ettől lesznek olyan kiskirályok is, akik a tömegre támaszkodva mindenféle felelősség nélkül gyakorolják a jogaikat.
Na ez meg már azért bonyolult kérdés, mert az “ezoterikus” vetülete mellett megjelenik a praktikus is, vagyis perszehogy szép lenne egy olyan társadalom, ahol az egyénnek teljes szabadsága van – csak sajnos nem működik. A társadalomnak szüksége van keretekre, és ez az egyént szükségképpen korlátozza. Meg kell találni a kompromisszumot a társadalmi érdek és az egyéni szabadság között.
“Sajnálatos módon” az a kollektív történelmi tapasztalat, hogy minél szilárdabbak a keretek, annál tartósabb a társadalom. Az egyéni szabadság csodás dolog, csak sajnos széthulláshoz vezet. Ahogy Maestro egyik kedvenc idézete mondja, a jelenlegi nyugati kultúrában élő nők a történelem csúcshercegnői, ennyire még soha senkinek a feneke nem volt kinyalva, és ők mégsem hajlandóak annyi gyereket szülni, hogy ez a társadalom fennmaradhasson. Jönnek majd mások, akik átveszik a helyünket (pl. muzulmánok), de ott a nők sorsa közel sem lesz ennyire rózsás. Tehát annak, hogy jelenleg fantasztikus egyéni szabadságot élvezünk, kollektíve isszuk meg a levét.
Ez a modern liberalizmus mintha az egyének lázadása lenne a társadalmi normák ellen, mert sajnos az egyének túlnyomó többsége (99,9%) nem lát tovább az orránál, és inkább beáldozza a jövőt, hogy most bulizhasson egy kicsit. Jelenleg még tart a buli, de szerintem már mindenki a csontjaiban érzi, hogy a kidobólegények hamarosan kántálni kezdik: záróra…
Én sehol nem beszéltem arról, hogy liberális lennék:) Merthogy kő keményen konzervatív vagyok.
Az egyéni szabadság nem alapjog (más kérdés, hogy a nyugati demokráciák annak tartják), azért bizony dolgozni kell. és a korlátozott joghoz tartozik a korlátozott felelősség. Ha ezt a két dolgot is duálissá veszem, akkor a jog lesz a női oldal, míg a felelősség a férfias.
A szaporulattal semmire nem mész, a minőség lenne a megoldás, de sem a családpolitika, sem az oktatás nem ebben az irányba mozdul. Lásd tömegtermelés, tömeg igény. Ez a tragikus ebben az egészben.
“egyének túlnyomó többsége (99,9%) nem lát tovább az orránál,” merthogy ők nem egyének… A maradékkal meg senki nem foglalkozik, mondván, hogy ők csak a kivételek. és ebből lesznek a kocsmázó, szétesett diplomások is, pl., akik ellen hadat kell üzenni és közmunka programmal “megnevelni”, stb…
“Én sehol nem beszéltem arról, hogy liberális lennék:)”
Nem is rád értettem :)
“Ha ezt a két dolgot is duálissá veszem, akkor a jog lesz a női oldal, míg a felelősség a férfias.”
A feministák ezt szó szerint értették :) Erre gyúrnak már jó 40 éve, hogy minden jog a nők kezébe kerüljön, és mindenért a férfiak viseljék a felelősséget.
erről beszélek… Az, hogy valaki férfi vagy nő, nem kiváltság, hanem állapot.
ma Mo-n, hála a femiknek a nemi erőszakért közel ugyanolyan büntetés jár, mint a gyilkosságért. Miért is hagynák őket élve tanúnak? Lásd Bándy Kata…
gratula, ezt is sikerült elintézni.
és valóban, közeledik a záróra.
Lábjegyzetként:
Ugye, valaha az volt az elvárás, hogy egy nő legyen szajha az ágyban, szakácsnő a konyhában, úrinő a társaságban. A feministák elérték, hogy (ha egyáltalán van valamiféle hetero párkapcsolat) a nő szajha lesz a társaságban, szakácsnő az ágyban és úrinő a konyhában.
A szerencsés férfiak az olyannyira emlegetett alaptípusok HELYETT ( szűz, szajha, anya) megtalálják a csupanagybetűs, nagyonvastagonszedett NŐT! Érdekes módon az ilyen nőt sohasem cserélik le másikra, szebbre, fiatalabbra.
Ez a fentebb említett, az indexen is ámokot hentergő HP (feminácika) és hasonszerű barátai és tisztelői meg egyszerűen oly sötétek a matematikához, hogy nem tudják mi az a százalék. Ez a két lábon járó emaszkulátor azt hiszi, hogy az a plusz 11 DARAB agysejtje (ráadásul nem a férfiakhoz, hanem a tyúkhoz képest) az 11 százalék. Pedig kizárólag közterület-higiéniai célból növesztette a koponyájába az evolúció.
jajj, te még jársz az indexre???? Mazocihista-e vagy?:)))))
jó a lábjegyzet, próbálom elképzelni, hogy hogyan is működik a szakácsnő az ágyban, a többit még valahogy felfogtam:)))
elmagyaráznád? okulásul…
Valahogy így?
Ó, nem!
Most képzeld el a reciprokát, a pasi, aki úgy áll hozzá, mintha halászlét keverne a bográcsban. ÖTCENTIS fakanállal…
Időnként betekintek, mert érdekel mennyire gárgyyultak már meg egyes ismert nickek. Egy-egy új nicken (mert a régieket kivágták és meghirdették rám a vadászidényt), időnként írok is pár sort amúgy emlékeztető gyanánt, hogy élnek még páran, akik számára az időszámítás ne 1998-ban, pláne nem 2012-ben kezdődött. És még emlékeznek kellemetlen dolgokra.
én már három éve nem járok, rám és a társaimra akkor volt vadászidény… Polidili. Nem vállaltuk, hogy bemegyünk moderátornak, hát lelőttek. De ez már igen régen volt, akkor bosszantott, ma már csak mosolygok azon a trágyadombon. hgyi tudja a részleteket is, ááááá, mindegy, hagyjuk is:)
Már a Wágner is az FB-n nyomul
Nem véletlen, a vén rókával csúnyán kiqrtak.
Mit finomkodunk itt kérem, kőkemény okkultista volt a bácsi.