Ha cikket írnék, amiben hosszan fejtegetném, hogy a zsidók valójában fölöslegesek, sőt, ha egyik pillanatról a másikra eltűnnének a föld színéről, az hatalmas előnyökkel járna a világnak, sokan igencsak felháborodnának. Valószínűleg még a bíróságra is becitálnának; közösség elleni izgatás, gyűlöletbeszéd, és ki tudja még milyen vádpontokban kellene védeni magam a börtön hideg árnyékától.
Hasonló lenne a helyzet, ha a cigányokat, a négereket titulálnám fölöslegesnek, vagy akár a nőket. Normális ember manapság nemhogy nem ír, de nem is gondol ilyesmit.
Épp ezért nem értem, hogy a New York Times szűrőjén milyen fondorlattal tudott átjutni egy ilyen cikk. Azért az mégsem a Kacsa magazin, kérem szépen. Ott elvileg szerkesztők vannak, főszerkesztő, akiknek feladata odafigyelni az ilyesmire. Talán még külön felelőse is van a polkorrektségnek, akinek most valahogy mégiscsak átcsúszott a keze között egy cikk. Talán elaludhatott munka közben… Augusztus 24-én ezt olvashatta a nagyérdemű, ha fellapozta az újságot: Férfiak, mi szükség van rájuk?
A cikk tipikus elefántcsont-toronyból lecsöpögő entellektüelizált szócséplés; olyasmit ír benne a biológia és büntetőjog egyetemi professzoraként ismert szerző, hogy a férfiak mellével nem lehet szoptatni, a megtermékenyítéshez meg jó a fagyasztott sperma is, tehát a férfiak teljesen fölöslegesek. Életidegen orwelli rémálom, amiben arra nem tér ki Dr. Hampikian, hogy ki tenné bele a fagyasztóba a cuccot, amit a nők kivennének (ahogy arra sem, hogy kik dolgozták ki és/vagy találták fel a folyamathoz szükséges eszközöket és eljárásokat – kezdve mondjuk a fagyasztóval). A cikk mintha azt mondaná, hogy a férfi szerepe az volt a történelemben, hogy kitalálja, hogyan tehetné fölöslegessé magát, és most hogy “végre” itt a mesterséges megtermékenyítés, talán észrevehetnénk magunkat és lehúzhatnánk a rolót. Úgyis csak a baj van velünk, ugye; szegény nőknek micsoda teher, hogy el kell viselniük minket, és igazán udvarias lenne ha szép csöndben kihalnánk. (Ha nem, akkor vannak feminista jelentkezők szívderítő ötletekkel, hogy hogyan lehetne a létszámunkat csökkenteni.)
Mindezt 2012-ben, a polkorrektség korában, a “felvilágosult nyugat” egyik médiaszentélyében.
Hihetetlen.
És persze a cikkből megtudhatjuk azt is, hogy egy ideje már több a nő a felsőoktatásban, mint a férfi, meg hogy amúgyis mindenben jobbak és szebbek, mint mi. A szokásos feminista duma, a férfigyűlölet politikailag leokézott nyomulása. Mindezt bárki mással szemben előadni azonnali kivégzőosztag, de a férfiak még mindig szabad préda. Hiába akarunk mi békejobbot nyújtani bárkinek, ha a politikai ellenfeleink a kiirtásunkról tárgyalnak, nem is túl burkoltan. Manapság már igenis létezik “a nemek harca” – a feministák hozták létre, és a férfiak ellen zajlik. S még csak bizonygatnom sem kell, hogy ez így van: elég felütni a New York Times-t. Ott van feketén-fehéren.
Csak hogy biztosak legyünk a dologban, vizsgáljuk meg a kommenteket is. A szerkesztők kigyűjtötték nekünk a kedvenceiket, amik közül a legelsőben ez állt:
“Amikor úgy döntöttem spermabankból vállalok gyereket, a férfiismerőseim közül sokan zavarodottak lettek. Rájöttem, attól félnek, hogy fölöslegessé válnak. Elméletem szerint ez a félelem áll a vágyuk mögött, hogy világszerte elnyomják a nőket, legyen ez az elnyomás a nemi erőszak tagadása vagy az iskoláztatástól való elzárás – nehogy felébredjünk és rájöjjünk, hogy a férfiak fölöslegesek! Ne aggódjatok, sokan közülünk még mindig kedvelnek benneteket, de már elmúltak azok az idők, hogy egyenlőek lehetnénk.”
Gyomorforgató, ha szépen akarok fogalmazni. Magyarországról nézve ezt még sokan nem látják, de a nyugat itt tart. A világ egyik legismertebb lapjának ilyenek jelennek meg a hasábjain, a weboldalán.
A kérdés az, hogy meddig fognak elmenni a beteg nemi háborújukban, és ha egyszer “győznek”, az mit is fog konkrétan jelenteni, és mi lesz a vesztesekkel?
Asssssssztakurva!!!!
Tudod, miért ütött ez szíven, Dean? Mert éppen ideültem a géphez, hogy korrekt, kegyensúlyozott szellemben megválaszoljam azokat a kommenteket, amiket legutóbb kaptam, hogy igazából mindenki szeresse egymást, és nincs is baj a nőkkel, meg hogy meg kéne dugni a csúnyákat is irgalomból, hadd érezzék, milyen szépek.
Hogy mivan?
Én halálos komolysággal azt szeretném tudni, hogy milyen lehetőségei vannak a férfiaknak. A “ne nyavalyogj néhány nő miatt”-klisé ugyanis hamarosan el fog törölni a Föld színéről egy olyan fajt, ami elég udvarias hozzá, hogy akkor is átadja a helyet, ha nincs lába. Hová lehet fordulni, ki az, aki érvényt tud szerezni a férfiak érdekeinek? Van erre bármilyen nemzetközi szervezet, aminek kihallatszik a hangja legalább az újságokig?
Az a tragédia, hogy rengeteg nőt megmérgeznek ilyen szarokkal. És aztán hiába szereted te a nőket, hiába nem akarsz ellenük “küzdeni”, ha a munkatársnőid, az ismerősied, meg a kedves arcú csaj akit leszólítasz az utcán mind ugyanazzal a femidióta szöveggel jön, akkor mit tudsz tenni? Vagy elkezded “viszont-utálni” őket, vagy csöndben tűröd a mocskot, vagy megpróbálsz elmenekülni. Fantörpikus.
És tényleg nem “a nőkkel” van a baj, hanem a feministákkal, csakhát lassan és alattomosan mérgezik a többi nőt is.
És ezeknek a jenki picsáknak majd ugye a férfiak által befizetett adókra és az abból pénzelt szociális juttatásokra, a férjük keresetére, nőtartásra, gyerektartásra, katonai-rendőri védelemre, illetve a férfiak mérnöki-techniai szaktudására sem lesz majd szükségük? Ugye?
Most is csak abba a készbe akarnak beleterpeszkedni, amit megintcsak férfiak hoztak létre.
Hogy is nézett ki az ember első félmillió éves szakasza?
Ebbe nem gondolnak bele.
Csak már túl késő lenne amikor rájönnének, hogy nem is volt az olyan haszontalanság és borzasztó, amikor még a férfiak gondolkodtak helyettük is. Sok mindent készen kaptak, sok mindentől megóvta őket, amit jelenleg fel se ismernek.
Lásd: pl. a bűnmegelőzés kérdése!
Dehogynem gondolnak bele: pontosan az a pénz KELL nekik!
Az a baj a férfiakkal, hogy nem értik, mit jelent a nő számára “hazudni”. Ugyanolyan művelet, mint megnyomni egy gombot. “Persze hogy hazudtam, hiszen az volt az érdekem.” Nekik igenis kell a pénz, és mivel az egy fontos dolog, nem ciki érte bármilyen mocskos eszközökkel menni. Igen, kell a pénzed, és kellesz te is, hogy dolgozz. Másba meg ne szólj bele. Ez a királynők világa.
Félig meghajoltam, de egészen nem.
Amit írtál, abban igazad van.
Így nézve mégsem haszontalanok a férfiak, csak úgymond a helyükre kell tenni őket – szerintük.
Ez viszont üti azt amire én reagáltam.
Mert én arra a végletes megoldásra gondoltam, amelyben a férfi teljesen felesleges és kinyírják őket.
Amikor már nem a férfi megy le a bányába.
Ha meg senki, hol lesz akkor a pénz?
Mondjuk én nem bánom hogyan nyírják ki magukat, csak ne akarnák mindenáron itt is ránkerőltetni.
Egyelőre téged akarnak kinyírni…. meg persze engem is…
Mármint Amerika úgy általában.
Aha bocs, rosszul értelmeztelek!
Nyugi bele, ezt sem állítja meg az óceán.
Ja okés. :D Hááát… hacsak nem dől be jóval előbb, látványosan.
Kaptam én kérem szépen hideget-meleget, amikor a kasztrálásról szóló cikkhez tettem egy olcsó kis javaslatot, egészen pontosan 55,- Ft-osat (gy.k. tarkólövés). No akkor most mi is itt a helyzet?! :-)))
Abban reménykedjünk, hogy a férfiak a tengeren túl úgy tömegesen kapcsolnak egyszer, és csinálnak egy országos csetepatét, amivel helyre kerül nagyon sok minden. Bár a remény csalfa úrnő.
Elgondolkodtatò. A megoldàs csak egy lehet, és arra Balubacsi mutatott rà…
Egy ribisétàra ellàtogatni egy forgòtàras gépfegyverrel a klasszikus maffiafilmekböl, és màris jobb hely lett a vilàg…
Azt azért ami most van, ezt a civilizációt úgy sikerült összehozni, hogy a nők biztosították a háttér ellátórendszert, a férfiak pedig építkeztek.
Nők nélkül a férfiak egy része betölthetné a hátteret, míg a többiek folytathatnák a fejlesztéseket. Nyilván kevésbé hatékonyan, de tovább tudna menni a szekér.
Fordítottan másképp festene a dolog, nem adná ki az előbbi megoldás tükörképét.
Nyilvánvalóan a legelső a legésszerűbb, ami az együttműködés és egymás kiegészítése, nem pedig az egyik vagy másik fél lenyomása, netán kinyírása.
Csak már ott tartunk, hiába gondolkodunk helyettük is, már nem tudjuk meggyőzni őket az ő saját valódi elemi érdekeikről sem. A józan érvekkel tálalt és unalomig elmagyarázott jótanácsokat is nőelnyomásként utasítják el. Méghogy egy férfire hallgatni bármiben is, méghogy egy férfi mondja meg nekem… hiszen mindenben sokkal jobbak és többek vagyunk náluk.
Addig még van némi remény, amíg a normális nők vannak többségben, de az elbutító hadjárat sajnos eléggé hatékonyan fertőzi az agyakat és sajnos még férfi oldalon is.
Igen. Ha van egy gyengébb képességű valami a közeledben, ami csak az egyszerűbb feladatot tudja végezni, te meg bármelyiket, nyilván az egyszerűbbet adod neki, mert akkor párhuzamosan tud haladni a munka. Ezért vannak a nők a háztartásban, nem azért, mert el vannak nyomva. A háztartás egyszerű, nem kell hozzá gondolkodni. Amikor kell, azt el is rontják, erről szól a modern technika: bolondbiztossá tenni mindent, hogy a buta háziasszonyok se égessék meg magukat. Most nyilván nem a “mindennőről” beszélek, de a nők jelentős része bizony nem érti a technikát, és ha valami valamire nincs ráírva, azt nem fogja tudni.
Namármost az, hogy az együttműködésben csak az egyik oldalon tudtak részt venni, ne legyen az érdemük, plíz. Ők is jóllakhattak az asztalnál, pedig kevésbé bizonyultak hasznosnak, és pótolhatóbbak voltak.
Itt kezdődik az egyenlőtlenség.
Képzeld el, hogy az egyik munkás nem csinál semmit, a másik dolgozik, aztán meg ugyanannyi bért kapnak! Vagy hogy az egyik végzi a nehéz munkát, a másik sepreget, és ugyanannyit kapnak. Mindenki érezné az igazságtalanságot.
Az a duma, hogy “a nők biztosítják az alapot, nélkülük a férfi” trallala, pontosan ott bukik meg, amit te is írtál: hogy igenis betölthetné a többi melót férfi is. Csak tudod mi van? A férfi, ha varrni kell, feltalálja a varrógépet. A hátteret gépek töltenék be, ha a nők nem léteznének. Nő nélkül a férfi gépekkel élne együtt. És az egyetlen dolog, ami így rosszabb lenne, az a hangulat. Na ennyit megadok nekik. Hangulatgyárosok.
Az, hogy még az antifeministák is el akarják fogadni a nőt egyenlőnek, óriási engedmény. Ne feledkezzünk meg erről. A két nem sose volt egyenlő, csak “úgy szép a világ”, ha egyenlőként kezeljük őket. De nézd meg, mit kapunk ezért a szép gesztusért cserébe!
Szóval én nem vagyok hajlandó az ő érdekeiket védeni. Azt láthatólag elég jól védik ők. Mutassanak valamit, ne csak mindig ők legyenek az őrült, akinek mindent szabad, mi pedig a gumifal, ami mindent bír.
Ez azért már egy kicsit erős :) Szerintem azért vannak a nők a háztartásban, mert 10-12 szülés mellett az volt a teljesen normális, és így volt megszokott évezredeken keresztül. Oké, hogy a fizikai erejük kisebb, de azért az túl erős általánosítás, hogy ők csak egyszerűbb feladatot tudnának elvégezni. Ha mondjuk csak az IQ-eloszlást nézzük, azon belül is a férfiak számára pozitívabb kimutatásokat, akkor is az van, hogy a nők 49%-a okosabb mint a férfiak 49%-a.
Eszem ágában sincs másokat nyírbálni, de azért ne essünk át a túloldal lovára. A túlegyszerűsítések és a túlzott férficentrikusság nem vezet jóra. A feministák hülyeségei bármennyire idegesítőek is, azért ne a nőkön akarjuk elverni a port.
Hozzátetted a “nem minden nő” kitételt, de szerintem a csajok még így is fel fognak háborodni. Sajnos nem mondhatnám, hogy ok nélkül.
Lehet, hogy okkal, mert fáj nekik a véleményem. Talán én sem tudom a megszokott korrektséget hozni, a NYT cikk és főleg a kommentjeik után. Megadom, van erre egy esély.
De vajon ugyanannyi ésszel, ugyanannyi szorgalommal és ugyanannyi ötlettel, amennyivel a férfiak kitalálták a világot, miért nem csinálnak a nők olyan gépeket, amik könnyítik a házimunkát? Ha te minden nap egy unalmas, repetitív dolgot csinálnál, nem terveznél azonnal egy gépet, ami megoldja helyetted? Porszívózás, például. Már vannak robotporszívók, de azokat is ki tervezte, ki programozta? Nők?
Nem. Nekik egyszerűbb kézzel porszívózni. Ha azt se lehetne, akkor sepernének.
Miért?
Állítólag ez egy kellemetlen munka, igaz? Szabadulnának tőle. Hol akad el a kitűnően edukált női agy? Miért nem segít ezen, ha egyszer szeretne karriert, szeretne szabadidőt, és ugyanolyan okos, mint egy férfi?
Mosógép? Mosogatógép? De akár: TAMPON? Csupa női feltaláló?
Miért nem?
Oké, kreativitásban is van 2 pont különbség átlagban a férfiak javára, amire rátesz egy lapáttal a nagyobb szórás, de ez azért még mindig nem az a kategória, hogy “csak egyszerűbb dolgokat lehet rájuk bízni mert minden máshoz hülyék”. Értem a felindultságodat, és vannak olyan részletek amikben igazad is van, de balszerencsés így összemosni a dolgokat. Nem mondhatod, hogy véres szájú liberális lennék, szóval ha már én szólok akkor a többségnek égnek állhat a haja :)
Egyébként bármilyenek is a nők, az evolúció csiszolta őket olyanra, szóval botorság lenne ezt felróni nekik. Más specialitásokkal rendelkeznek, mint mi, épp ezért ne is kérjük számon rajtuk a saját erősségeinket. Lehet, hogy hamarabb találnám fel a mosógépet mint egy nő, de ugyanakkor tudom magamról, hogy gyereknevelés területén a tizedét sem bírnám türelemmel, mint ő. Az “összehasonlítgatásoknak” csak addig van értelme, amíg nem kezdünk el minősítgetni az eredmények alapján, vagyis amíg el nem kezdjük fikázni valamelyik nemet a gyengeségei miatt. Ez oda-vissza érvényes.
Háááááát… Nekem ezzel is bajom van, de ezt már tudjuk, más informatív tartalma pedig nem lenne, ha leírnám, mint hogy “Borisznak ezzel is baja van”. Side note: feltalálás vs türelem, eleve nem ugyanazon a libikókán ülnek, de még ha igen, akkor se a türelem felé billen. Then again: nálam.
És én tényleg nem mondom, hogy “márpedig minden nő síkhülye és csak seperni jó”, mert én viszont mániákusan gyűjtöm az okos (AND szép) nőismerősöket, nekem iszonyú szexis nőtulajdonság, ha valaki okos, és jól használja az okosságát. Tudom, hogy léteznek, és szeretem őket. Csak látom, hogy miből lehet még választani, és néha elszörnyedek.
Az is jogos, amit a nők mindig mondanak, hogy “na és a férfiak?”, igen, ott is van egy vékony réteg, akik jó arcok, meg egy vast majority.
“feltalálás vs türelem, eleve nem ugyanazon a libikókán ülnek”
Ezért mondtam, hogy mások az erősségeink. A gyerekneveléshez kapcsolódó türelem talán nem a legjobb példa, de azért elfogadható. A monotóniatűrés is előnyös tulajdonság, és szükség is van rá, úgyhogy badarság lenne összevetni a kreativitással, hogy melyik “értékesebb” vagy “jobb”. Mindkettőre szükség van, és az egyik nem az egyikben jobb, a másik a másikban. Olyan ez, mint hogy pl. a takarító munkáját le lehet nézni, mert nem kell hozzá nagy tehetség, de azért sokan nem csinálnák szívesen. Ezeknek illene inkább hálásnak lenni a takarítónő felé, semmint lenézni.
Deansdale, egyetértek Veled.
Összehasonlitani eleve csak két ugyanolyan dolgot érdemes. Márpedig a nők és a férfiak nem ugyanolyanok és pont ebből jön a konfliktusok java része, hogy nem a saját kvalitásaihoz és életfeladataikhoz képest viszonyulunk a két nemhez.
Hülye, régi mondás, de valahol helye van: almát az almával, körtét a körtével érdemes összehasonlitani.
“De vajon ugyanannyi ésszel, ugyanannyi szorgalommal és ugyanannyi ötlettel, amennyivel a férfiak kitalálták a világot, miért nem csinálnak a nők olyan gépeket, amik könnyítik a házimunkát?”
Jaj, imádom! :D Miért nem csináltak félmillió évig? Volt félmillió év matriarchátus! :D
Baszhatjuk a hátteret, akár ott a nő, akár nem, mert addig se szül, nincs meg az utánpótlás, és szép lassan elfogy a népesség – illetve felcserélődik…
Jó hát persze, hogy sarkítottam és leegyszerűsítettem az élesebb érzékeltetés érdekében.
Nem kell ezt annyira komolyan venni!
Vagyis… nem SZABAD annyira mellre szívni!
Lehet ez játékos cukkolás, hogy jót röhöghessenek a háborgásunkon.
Lehet tudatos, célzott cukkolás, hátha elragadtatjuk magunkat és olyat mondunk, vagy teszünk, amibe jól bele lehet kapaszkodni.
Lám lám, nem megmondtuk? Ilyenek a férfiak!
Máris jöhet a következő tüntetés a következő megszorító törvény kikövetelésével.
Ettől még persze ne húzzuk be a fülünket, vagy a farkunkat, azok nem arra valók.
Na. A nemek közt nincs àltalànos érvényü hierarchia, ha pusztàn a fennmaradàst nézzük, bizony nök is kellenek – méghozzà több, mint férfi.
Arròl az icipici kis, teljesen elhanyagolhatò tényröl pedig mindenki elfeledkezik, hogy egy férfiak àltal alapìtott orszàg ffiak àltal épìtett vàrosàban egy ffiak alapìtotta ùjsàgban a ffiak àltal alkotott nyomdagépen egy ffi, greg koma a ffiak fölöslegességéröl ìrdogàl. Egy kicsit elgondolkodtatò arra vonatkozòan, hogy akkor tkp melyik nem àtlaga az igazi hülye. Mert hàt, kedves férfitàrsaim, ezt elkùrtuk, nem kicsit, nagyon…
Tusé, vagy hogy mondják a franciák :) Szerintem ne szálljunk el a férfiúi erényeinktől, ha egy férfitársunk ekkora barom cikket bírt írni a NYT-ba… :D
No, pedig ez is már önmagában két újabb férfierény: önkritika, önmérséklet. Megnézném a mondatod reciprokát valakinek a szájából a nőkerten, de hiába keresném… :)
Nem kell annyira felkapni a vizet, hiszen a nagy óceán nyugati túlpartján, Kelet-Ázsiában nem egy ország kormányzati- vagy társadalmi hozzáállása miatt drámaian felborult a két nem aránya, amiért alacsonyabb rendűnek tekintik a lányokat. Kínáról köztudott az egyke-politika, aminek hatására kevesebb nő jut egy férfira (mivel nagyobb a társadalmi megbecsültsége az utóbbi nemnek), ami magányhoz, erőszakossághoz, és egyéb kriminális tettekhez vezet (nem hiába annyira nagy érzelmi pótlék a nacionalizmus), másfelől (teljesen jogosan!) elképesztően válogatóssá teszi a kínai nőket, aki -mondhatni szerencsés túlélőként- csak az anyagilag jól eleresztett kérőknek fognak engedni, és amint a linken található oldalon olvastam, a többi férfi hulladék (így!). Nyugaton a helyzet fordítottba akarna átlépni, de szerencsénkre az evolúció megkerülhetetlenné tette a két különálló nem létét; az általuk egyénileg hordozott gének mutációi nagyobb valószínűséggel segítik az utód túlélését mind a folyamatosan változó környezetével (beleértve a ragadózóktól kezdve az éghajlatig minden külső tényezővel), mind potenciális parazitáival (férgek, baktériumok, vírusok) szemben, mintha pusztán a “nő” önmagát teherbe ejtve lemásolná (gy.k. klónozná) magát, és amíg a genetika tudománya nem lesz képes ezt mesterségesen létrehozni, addig így is marad. Ez logikus, és ez az, amiért a cikkben szereplő feministák nem képesek ésszel felérni, de legyen, várjanak pár évtizedet az első spermát elállító mű-herére! Szép új világ lesz az, ahogy Aldous Huxley megálmodta…
Á, elég, ha két petesejtet rá bírnak venni, hogy úgy kavarják össze a DNS-üket, mintha az egyik hímivarsejt lenne. És máris két anyja van a gyereknek, ráadásul tutira lány lesz.
Emberi szűznemzés csak a mesékben (illetve a Bibliában) van, fajunk legnagyobb sejtjét nem lehet anélkül belső osztódásra majd embrióvá válásra késztetni, hogy ne érné az a bizonyos hatás, amit a spermiumok (pontosan az a bizonyos példány, akinek sikerül áthatolnia a sejt membránján) fejtenek ki rá (különben egész kockázatos lenne a női önkielégítés).
Elvétve előfordul, hogy a női petesejt spontán osztódásnak indul, és a nő mintegy szűznemzi a saját klónját, de jelenleg alig egy maroknyi ilyen nőről tudunk világszerte.
Igen, génsebészeti megoldásra gondoltam én is. De pl. bármely testi sejtből vett génmintát is rá lehet venni az osztódásra, ha ide-oda pakolgatják, és onnantól őssejtként viselkedik. Ez a klónozás alapja.
A klónozás egy dolog, én azért különítem el a hagyományos megtermékenyüléstől, mert az fajunk számára hátrányos. Nem az egypetéjű ikrekkel van baj, hanem a klónokkal, akik -jelenlegi ismereteink szerint- teljes hasonmásai lennének az eredeti forrásának és ez az általam korábban már említett külső- és belső változók miatt túl kockázatos (valahogy úgy, mint a vérfertőzés esetében, ami miatt a túl közeli rokonok utódai hatványozottan kivannak téve a káros mutációk veszélyének, mivel a két szülő egyaránt hordozza azokhoz vezető génprogram egyik felét), ezért van szükség a gének megfelelő arányú keveredéséhez, hiszen ezzel nemcsak olyan hasznos mutációk jöhetnek létre, amelyek megvédenek pl: a HIV-től, de teljesen új faj is kialakulhat.
Persze nem vagyok genetikus, ezért nem tudom, hogy mekkora lehet az esélye annak, hogy a klónokat is úgy módosítsák, mintha kromoszómáik két helyről származtak volna, de azt tudom, hogy elképesztően bonyolult és túlságosan véletlenszerű az egész folyamat ahhoz, hogy ebben az évszázadban megoldják azt.
Ami a videót illeti – na, oda tessenek menni hőbörögni, ott tényleg volna mit tenni a nőkért! De az indiai és a kínai nők elnyomásáról is nyilván mi (ki más), európai középosztálybeli heteroszexuális fehér férfiak tehetünk, ugye ezt nem vitatja senki.
Nem tudom kinek mi az álláspontja ezzel a kínai fiúpreferenciával kapcsolatban, de a linkelt cikk egy rakás sz*r. Nem azért akarnak fiút, mert “nagyobb a társadalmi megbecsültsége”, vagy mert “alacsonyabb rendűnek tekintik a lányokat”, ez csak feminista maszlag ami arra jó, hogy megpróbálja elterelni a figyelmet az egyszerű és érthető okokról:
Ha csak egy (azaz 1) gyereke lehet egy családnak, akkor praktikusabb ha az fiú, például mert a munkájával többet tehet a család boldogulásáért. Ráadásul ő örökli a családi nevet, ő viszi tovább a családfát, s bár ennek nyilván nincs egyértelmű “fizikai” vonzata, lélektanilag sokat jelenthet.
Nyugaton a feminizmus fordította meg a helyzetet, ez egyértelmű. Mióta itt a férfiak lenézett, agresszívnak tartott barbár népségként lettek elkönyvelve, a lányok viszont mind kis hercegnőcskék, azóta felszaporodtak a buggyant anyajelöltek, akiknek csakis leánygyermek jöhet szóba. Az pont beleillik a habkönnyű és rózsaszín romantikus álmaikba. Persze az is sokat elmond a feminista hozzáállásról, hogy a kínai fiúpreferenciát mélységesen elítélik, és nemzetközi szervezeteken keresztül akarnak belenyúlni az ottaniak dolgába, de a nyugati lánypreferenciával semmi gond nincs. Amíg fiúkat abortálnak, addig ugye semmi gond a nemi szelekcióval…
Egyébként el lehet gondolkodni, hogy ha errefelé haladunk tovább, akkor mi lesz az eredmény. Az a sokmilliónyi “fölösleges” férfi ellenállás nélkül beszambázik ide és learatja a szépen beérett női hordákat. Ki fogja őket ebben megakadályozni? Valami női hadsereg? Persze ez itt és most még csak egy paranoid gondolatnak tűnik – merthát a mi kultúránk, a mi civilizációnk nyilván örökkévaló lesz, máshogy gondolni szélütöttség.
Akkor én biztos egy beteg elme vagyok, ha fiúgyerekeket akarok :D :P
Dean: elmész a p**** ezzel a címmel… egyébként zseniális, kíváncsi leszek a kattintás számra. :)
A cikk maga erősen a “nyugalom megzavarására alkalmas” kategória, nagyon kíváncsi lennék, hogy mit tudnának erre reagálni az átlag, alvó, nem tájékozott népek (értsd: persze mindent ki lehet magyarázni, de ezt már képzett háttérrel sem lenne egyszerű).
Nem mondhatod, hogy ne lenne “jogos”. Sajnos.
Amíg a többség szinte szemrebbenés nélkül siklik át az ilyen nyílt és durva férfiellenességen, addig muszáj drasztikus eszközökkel felrázni őket. A (fehér, hetero, keresztény) férfiak tényleg az utolsó olyan réteg, amire lazán és nyugodtan lehet köpni azt a gyűlölködő, aljas szöveget, ami mindenki másra nézve szigorúan tilos.
Utálod a zsidókat? Gyűlölködő antiszemita tetű vagy!
Utálod a cigányokat? Gyűlölködő rasszista tetű vagy!
Utálod a melegeket? Gyűlölködő homofób tetű vagy!
Utálod a nőket? Gyűlölködő szexista tetű vagy!
Utálod a férfiakat? Te is, hát milyen csodálatos, nesze eperfagyi.
Jó régen olvastam már, hogy a feminizmus olyan mint a ku-klux-klán… Egy időben sikkes volt gyűlölni a négereket, de aztán kiment a divatból. Mostanában trendi gyűlölni a férfiakat – reméljük ez a mozgalom is hamarosan feledésbe merül.
Borisz:
Pár ötlet a “mit lehet tenni felvetésre”:
Nem tudom, hogy mennyire látod ebben a kérdésben az igazi szörnyet – ezért ez nem okosítás, általános logikai levezetés, a te háttered ismerete nélkül. Ha mellé ment, elnézést – de akkor remélem lesz kedved megírni a tapasztalataidat is.
Első körben szerintem az is elég lenne, ha lemérnéd, hogy szimplán az ízlésedre hogy reagál az ismerettségi köröd. Pl. szerinted milyen következménye lenne annak, ha naponta egy efféle témájú, kiválasztott cikket megosztanál a facebookon?
Én nem tudom, nálad mi a helyzet, ellenben ha a magam példájából indulok ki, akkor sírni tudnék, de nem tnt módra. Kimondottan értelmiségi, agyonképzett, egy csomó más kérdésben amúgy teljesen normális emberként megnyilvánuló ismerettségi köröm nagy része azt hinné, hogy megőrültem, vagy elkapott valamilyen szekta, amiért így elkezdtem hinteni az igét. Ezért nem is erőltetem ezt a kérdést, csak néha, ha nem bírom megállni. Jellemző módon azt is agyonhallgatják, vagy el sem olvassák, mert csak. Ellenben ha személyesen rákérdezek, akkor csak úgy dől belőlük a leoltani való hülyeség véleményük az természetesen van.
Bennem is felmerült már ez a mit lehet tenni dolog, és arra jutottam, hogy itt csak a hosszú távú tervezés működhet. Ráadásul a mai társadalmunk közönye/gyankvása miatt túlságosan erőltetni sem szabad az igehirdetést, bármennyire is az tűnne elsőre értelmesebb megoldásnak. Ami viszont biztos, hogy ha hagyod, hogy az emberek maguktól találjanak ide, és maguktól ébredjenek, akkor annál korrektebb “meggyőzés” nem létezik.
Szóval szerintem a mozgásterünk szűkös, de legalább formálható, kb. a következő módokon:
– minél minőségibb tartalmat kell szolgáltatni
– lehetőség szerint minél jobban összecsiszolódni, közösséget építeni
– ha ez a kettő jól alakul, idővel lesz egy pont, amikor az egész egyszercsak egyfajta tehetetlenségi nyomaték révén újfajta pályára áll. Ezt a pillanatot kell elkapni, és okosan kihaszálni a lendületet.
– okos kihasználás1: médiamegjelenés (először jellemzően internet, de az élmezőnyben, akár az “ellenség” oldalán is, pl. index, hvg)
– okos kihasználás2: a játék lényege, hogy ha elérünk egy bizonyos számú olvasóközönséget, megkerülhetetlen tényezővé válhatunk, így “odaát” akkor is kénytelnek lesznek velünk foglalkozni, ha a hátuk közepére nem kívánják az egészet. Na ilyenkor lehet olyasféle interjúkban gondolkozni, amelyekben egymás mellé lehet tenni pl. egy nőkertes és egy férfihangos véleményt (amely után már nem is kellene több marketing).
– summa summárum: tehát szerintem csakis szisztematikus építkezésről lehet szó, ami amúgy eddig úgy magától is egész jól megvalósulni látszik, már meglátásom szerint
Egyetértek a cselekvési tervvel. Egyébként ma már egészen biztos vagyok benne, hogy egyenes úton haladunk a megkerülhetetlen tényezővé válás felé. A további feladatok adottak, de teljesíthetőek.
A interneten elért sikerekről semmi sem árulkodik jobban, minthogy a “feminizmus” kereső szóra keresve a Google-ben, a második találati oldal tetején helyezkedünk el a 164 000 találat közül. Már csak egy két pozíció választ le minket az első oldaltól. Azt követően pedig lehetetlen lesz bárkinek beírnia a “feminizmus” szót a keresőbe anélkül, hogy velünk ne szembesüljön. ;)
A poszt kiváló feltevésre alapul. Én is elfilózom azon, hogy egyes “haladó szellemű”, “mértékadó” és -természetesen “független” “gondolkodó” szövegében kicsrélném a ‘magyar’ szót más nemzetiségekre, meddig hallatszana az ajvékolás.
Na, mindegy.
Hogy mi szükség van ránk? Ti már elébb leírtátok komolyan.
De ne idegesítsük magunkat*, hanem gondolatban adjunk oda a szerzőnek egy jó szorosan lezárt befőttesüveget.
*Deansdale-nek sajnos nagyon igaza van: megmérgeznek más nőket és tényleg nem tudhatod, melyik nő ilyen torzult gondolkodású. Vigasztaljon a tudat, hogy ilyen nőt nem akarsz társnak és anyának sem, úgyhogy jobb, ha az elején kiderül.
Az a cikkben a leggyönyörűbb – meg úgy a feminizmusban is -, hogy egy ország férfijaitól megszabadulni gyakorlatilag egyet jelent az ország lerombolásával. Megint csak oda lyukadunk ki, hogy egy civilizációban gyakorlatilag mindent és mindenkor férfiak találtak fel, építettek, üzemeltettek, fejlesztettek tovább. Férfiak végzik a termelőmunkát, ők építkeznek, ők szerelik meg a hibás kütyüket. Egy ország GDP-je ugyebár az adott évben előállított hazai termék, termény, áru. Ha csökken a férfiak száma, csökken a termelés, törvényszerű gazdasági recesszió jön, baszhatják a semmitérő bölcsészdiplomával aktát tologató hölgyek a negyedmillás irodai fizetésüket, ha nem lesz mit venni belőle, plusz az állami munkahelyről is kibasszák a leépítések miatt, mivel nem lesz elég magánvállalkozás (férfi) akinek az adójából fizetnék az ő aktatologatását, illetve aki megtermelné neki azt amire a fizetését elkölthetné.
Hogy a hon- és rendvédelem szóba se jöjjön…
Bár én annak csak örülök, ha nem igazán jóakaró szomszéd- és távoli országok tönkreteszik magukat, csak a hülyeségeik ne gyűrűzzenek be ide.
Minden keresztényben lakik egy zsidó
“Minden keresztényben lakik egy zsidó – idézi Ferenc Pápa szavait az Itt az idő rendezője a film leírásában. Megosztó témában, a zsidóság és a kereszténység közös hagyományairól, a vallások között feszülő ellentétekről, azoknak a társadalmi vetületeiről és megoldásairól forgatott Novák Zsombor Péter.”
https://youtu.be/cSdWVV2r_tA
https://index.hu/belfold/2020/12/20/minden_keresztenyben_lakik_egy_zsido/