A legutóbbi hasonló bejegyzésben a sörkollektorról esett szó, most próbáljuk ki a “napsütőt“. Tudom, tudom, nem a legjobbkor jövök elő ezzel, hiszen épp vége az igazi napfény-szezonnak, de hát mit tegyek, magam is csak most kerültem testközelbe egy ilyen szerkezethez.
Már ha szerkezetnek lehet nevezni két kartondobozt, egy üveglapot és egy négyzetméter alufóliát – ugyanis ennyi kell csak ahhoz, hogy megépítsük a saját napenergiával üzemelő sütőnket. Az eredeti nevén “solar cooker” ugyanis nem egy bonyolult dolog: egy helyre tükrözzük a napsütést, ami köszöni szépen, cserébe megfőzi az ebédünket.
Első hallásra talán kamunak tűnhet, pedig nem az. Afrikai éhezőknek (vagyis inkább szomjazóknak) már régóta osztogatják egyes verzióit, amik vízforralásra is alkalmasak, ezért jól lehet velük a szennyezett afrikai vizeket fertőtleníteni. A mi éghajlatunkon is működik – rövid magyar leírás és videó itt található -, sőt, az igazán jól összerakott változatai még akár télen is, a havas udvar közepén. Működési elve olyan, mint a napon felejtett kocsié: a napsugarak bejutnak a szélvédőn, felmelegítik az ülést meg a műszerfalat, de a meleg az üveg miatt már nem tud kiszökni a zárt térből. Ha erre tükrökkel és extra hőszigeteléssel rásegítünk, elérhetünk olyan hőmérsékletet, amin már főzni lehet.
Egy ilyen szerkezettel napfényes időben ingyen készíthetjük el az ebédünket, vacsoránkat; az egyetlen “buktató” az, hogy kb. kétszer annyi ideig tart amíg megfő/megsül az étel. Ez valamelyest a kiviteltől is függ – egy sebtében összedobott alufóliás dobozban másfél óráig is készülhet egy rántotta, de egy tükrökkel felszerelt és precízen a napra irányított dobozzal nem sokkal tart tovább az étek elkészítése, mint mondjuk egy gáztűzhelyen. Persze mindehhez az “égiek jóindulatára” is szükség van – akik ilyesmivel sütnek, általában türelmes emberek: óránként kimennek az udvarba igazítani egy kicsit a dobozon, hogy minél jobban a nap felé nézzen, aztán a többit rábízzák a napsütésre. Ha egy órával tovább tart a főzés, hát egy órával hamarabb teszik ki a dobozt, mint ha a tűzhelyen főznének. Esetleg két órával is hamarabb, hogy számoljanak az átvonuló felhőkkel :)
Annyit érdemes tudni a praktikus részletekről, hogy minél vékonyabb falú és minél sötétebb színű edényben kell betenni a kaját, valamint hogy le kell takarni egy átlátszó fedővel/fóliával (átlátszatlan fedőt ne alkalmazzunk!). Ez elősegíti, hogy az étel melegedjen és ne a doboz, valamint hogy a pára ne üljön ki az üveglapra, ami csökkentené a dobozba beeső napfényt.
Spirituálisabb lelkületűeknek extra bónusz, hogy maga a nap süti meg az ételt, vagyis halmozottan tele lesz fénnyel és energiával – biztosan egészségesebb, mint ha mikrohullámú sütőben készült volna :)
Egészségesség: Úgy rémlik, hogy valamilyen Tv műsorban hallottam, hogy nem bölcs dolog bizonyos hőfok alatt főzni-sütni, mert ahelyett, hogy megölné a baktériumokat, inkább szaporítja őket. Biztosan elég meleget ad ez a szerkezet?
Most egy gyors Google kereséssel erre akadtam:
“A baktériumok 40 és 140 C˚ között szaporodnak a leggyorsabban.”
http://www.csaladivilag.hu/cikkek/taplalkozas/hasznos-tippek-a-nyari-etelmergezesek-elkerulesehez/1276/
Szóval megeshet ám, hogy nem elég forráspontra melegíteni a vizet vagy az ételt!
Igencsak meglepődnék, ha a baktériumok 140 fokon szaporodnának… Forralással szoktak fertőtleníteni, az meg (légköri nyomáson) nem nagyon megy 100 fok fölé. Nem tudom miféle kontár álszakértő mondhat ilyet, de egészségére :D
A 140 fokot talán valóban túlzásnak minősíthetjük. Kerestem egy doktori disszertációt a témához.
“A thermophil és thermotolerans baktériumok optimálisan 40-50 C hőmérsékleten szaporodnak.”
(És nyilván valamivel az optimális felett is még egészen jól.)
“A konzervgyártásban azonban a thermophil baktériumok spórái (Clostridiumspp.) közül egyesek képesek az autoklávozást (T=120 C) is túlélni. (…) A baktériumok spóráinak nagy hőtűrőképessége gondot jelenthet a konzervált élelmiszerek sterilezése során, hiszen az endospórát képzőbaktériumok nagyságrendekkel hőellenállóbbak, mint a spórát nem képzők.” – http://www.mtk.nyme.hu/fileadmin/user_upload/phd/2006/Turcsan_J._disszertacio.pdf
Ahogyan olvasom, a hőmérséklet mellett a hőntartás is fontos a csírátlanításhoz. Tehát előfordulhat, hogy alacsonyabb hőfokon (100 fok alatt) így-úgy megfő az étel, de a csírátlanítás tekintetében nem az történik, mint amit várnánk, történetesen megeshet, hogy irtás helyett éppen optimális hőfokon szaporítjuk őket. Én azért megmérném, hogy hány fokon pöszörög az a pörkölt a napon. :)
Sokan nem tudják, de némelyik baktérium meglepően ellenálló. Egyes algák pedig még az atomerőművek primer hűtőkörében is megélnek. :D
Nem mintha nem tekinteném érvényes felvetésnek ezt a bacilus-dolgot, de szerintem némiképp túldimenzionálod :) Egyrészt az ételt te magad készíted elő, nem hiszem hogy olyan sok veszélyes baktériummal találkozna egy átlagos háztartásban. Másrészt a forralás ténylegesen megöli a legtöbbjüket, és ha néhány különösen ellenálló példány vagy fajta csírája esetleg túléli, azzal elbánik a gyomorsav vagy az immunrendszer :) Nem túl régi őseink még kutakból meg patakokból ittak, ha némi baktérium kinyírhatna minket már rég kipusztultunk volna. Na és hát a világ legnagyobb részén még manapság is megisznak olyan vizeket, amiben te kezet sem mosnál… lásd Gangesz. Nem mondom, hogy menjünk vissza a kőkorba, de szerintem kicsit “túlcivilizáltak” lettünk az utóbbi időben, és ez nem biztos hogy a hasznunkra válik – lásd az allergiákat.
Lényeg a lényeg, én nyugodt lélekkel megeszek egy rántottát, ami nem gázon sült, hanem a napon :)
Ja, és amit lefelejtettem: az UV-sugárzás is fertőtlenít.
Egy 80 fokon készült baktérium tenyészet pörkölttel szerintem embert lehet ölni. :D
Remélem a rántotta elfogyasztása után is beszélünk még! :P :D
Na jó, talán egy kicsit túl civilizált vagyok. :)
Azt is tegyük hozzá, hogy a tápanyagok egy része is lebomlik magas hőfokon. Több vitamin is különösen hőérzékeny, pl. Egyes ételeknél kifejezetten előny, ha nem túl nagy hőfokon készíted. Az meg már egyéni ízlés kérdése, hogy ki mit tart fontosabbnak.
Szóval oké, az érveid jók, de nem nyomnak eleget a latban ahhoz hogy eltántorítsanak :)
Óriási ötlet, köszi, a következő horgásztúrámon ki is próbálom, ott úgy is nagy áldás, ha az ember meleg ételt tud enni. :)
Ha főzésre esetleg nem is, de melegítésre biztosan könnyen hordozható, jó eszköz.
Tényleg horgászathoz, vagy sátrazáshoz tök jó. Bár átlátszó fedőt a legritkább esetben viszek magammal :D
Vajon a műanyag kajásedény lefóliázva kibírja a hőt? Kipróbálom alkalomadtán.
Horgászoknak/túrázóknak még egy használható akció, VARTA lámpák, elempakkok matricákért: http://minu.me/-vartacuccok Mondjuk a sátorcöveket nem a kézi refivel verném le, mint a reklámban, de elég strapabíró cuccok.
Középtájon van egy magyar videó, magyar dobozzal és magyar rántottával, szkeptikusok nézegethetik :)