Belleville

Háború a fiúk ellen

Múltkor a Vivane Reding-féle femináci törekvés kapcsán Deansdale rávilágított egy tanulságos összefüggésre: Több férfi a felsőoktatásban -> növelni kell a nők számát az egyenjogúság nevében -> női kvóta a felsőoktatásban; több nő a felsőoktatásban -> növelni kell a férfiak számát az egyenjogúság nevében a nőknek nincs elég munkahely -> női kvóta a munkahelyeken. A bemeneti oldalt szeretném megvizsgálni az amerikai példán keresztül, hogy miért csökkenhet a férfiak száma a felsőoktatásban – Christina Hoff Sommers Háború a fiúk ellen című írásának fordításával, több részben.

Ez az amit gondolunk: az amerikai iskolák a fiúkat előnyben részesítik, és a lányokat elnyomják. Az igazság nagyon is az ellentéte. Gyakorlatilag minden intézkedés a lányoknak kedvez, és a kisfiúkból másodrendű nemet csinál az iskolákban. Ma rossz fiúnak lenni Amerikában. A női labdarúgó csapatunk diadalmas győzelme a tavalyi világbajnokságon (1999), szimbolizálja az amerikai lányok lelkületét, a Columbine Gimnáziumban a tavaly tavasszal történt lövöldözés, pedig a fiúkét. Ezeknek a fiúknak a megalázottsága nem véletlen. Éveken át a nők panaszkodtak, hogy a fiúk igazságtalanul részesülnek a lányokkal szemben előítéletes iskolarendszer támogatásában. Az iskolarendszer kevesebbet ad vissza a lányoknak – panaszkodott az American Association of University Women. A lányokat pszichológiailag visszafogja  az oktatási rendszer – hangoztatta két neves oktatási szakember/pszichológus is.
Könyvek és pamfletek sokasága igazolta, hogy nemcsak kedvez a fiúknak az oktatási rendszer, de hogy miattuk erőszakosabb, és szexuális zaklatásnak sokkal kitettebb az iskolai légkör.

Az a vélemény győzedelmeskedett az elmúlt évtizedekben az amerikai oktatásban, amely sérelmezi a fiúk igazságtalan szexuális előjogait, és a lányok nemi egyenlősége elé görgetett akadályokat. Ezt a felfogást támogatja sok iskola, és sok tanár úgy érzi most, hogy kompenzálnia kell a lányok irányába. ‘Ez teljesen világos, a fiúk az elsők ebben a társadalomban, ahogy sok helyen másutt a világon’ – mondta Patricia O’Reilly, aki oktatási professzora (és most kapaszkodjatok) és igazgatója a Cincinnati Egyetem Gender Equity Center-ének.

Az az elképzelés, hogy az iskolák és a társadalom elnyomja a lányokat, olyan törvények meghozásához és politikához vezetett, amely meg akarta szüntetni a férfiak előnyeit, és orvosolni a lányok helyzetét. A lányokat második nemként kezelik az iskolában, és emiatt szenvednek, a fiúk kiváltságos helyzetben vannak és előnyökben részesülnek – szerintük ezek olyan dolgok, amelyekkel mindenkinek tisztában kell lennie. DE EZ AZ EGÉSZ HAZUGSÁG.

A férfiak kiváltságos helyzetének és bűnösségének bizonyítását szolgáló kutatások tele vannak hibával. Szinte egyik sem jelent meg elfogadott tudományos szaklapokban. Néhány adatról kiderült, hogy ‘rejtélyes’ módon eltűnt. A tények pontosabb felülvizsgálata után kiderült, hogy a fiúk azok – és nem a lányok -, akik az iskolai nemi megkülönböztetés áldozatai. Egy tipikus fiú másfél évvel van lemaradva egy tipikus lány mögött az olvasáshoz és íráshoz szükséges készségek elsajátítása terén, kevésbé elkötelezettje a tanulásnak, és kisebb eséllyel fog továbbtanulni. 1997-ben a nappali tagozatos főiskolai helyeket 45 százalékban fiúk és 55 százalékban lányok foglalták el. Sőt az oktatási minisztérium szerint a fiúk aránya tovább fog csökkenni.

A U.S. Department of Education adatai és számos egyetemi tanulmány azt mutatja, hogy az állítólag félénknek és csüggedtnek beállított lányok manapság felülmúlják a fiúkat. Jobban teljesítenek. Magasabbra ívelő karrier-törekvéseik vannak a felsőoktatásban. Mi több, a komolyabb tudományos programokban és a minőségibb képzésekben nagyobb aránnyal vesznek részt. National Center for Education Statistics szerint több lány iratkozik be a magas szintű matematikai és természettudományos képzésekre, mint fiú [na ennyit a férfiak természettudományos területen való uralmáról. fordító]. A lányok, akik állítólag félénkek és hiányzik belőlük az önbizalom, a fiúknál nagyobb számarányban vannak a diákönkormányzatokban, a honor society-kben, azaz diákszövetségekben, az iskolai újságoknál és vita-klubokban. Csak a sportok területén vannak még előnyben a fiúk, és ezért a női csoportok ‘a sport-szakadék’ kérdését támadják teljes erővel. A lányok többet olvasnak. Jobban teljesítenek a fiúknál a művészeti és zenei teszteken. Több lány jut ki külföldre cserediákként. Többen csatlakoznak a Békehadtesthez. Ugyanakkor több fiút függesztenek fel az iskolából, mint lányt. Nagyobb eséllyel maradnak le, és esnek ki az oktatási rendszerből. A fiúknál háromszor valószínűbb a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar diagnózisa. Több fiú vesz részt a bűnözésben, lesz áldozata az alkoholnak és a kábítószernek. Bár több lány kísérel meg öngyilkosságot, mint fiú, de a fiúknál gyakoribb a sikeresen végződő kísérlet. 1997-ben, egy átlagos évben, 4483 fiatal (5-24 év közöttiek) öngyilkosból: 701 lány és 3782 fiú.

Az oktatási szakértők szerint a lányok tanulmányilag jobban “elkötelezettek”, mint a fiúk. Tavaly a The CQ Researcher-ben egy cikk ismerteti az általános szülői véleményt a fiúk és lányok tanulmányi eredményeivel kapcsolatban: ‘A lányok azt kérik, hogy a tanárok adjanak több időt egy-egy projektre, a még több megbecsülésért a házi feladatot olyan jól csinálják meg, amennyire csak lehetséges. A fiúk összecsapják a házi feladatukat és rohannak ki játszani, nem érdekli őket, hogy a munkájukat hanyagnak tartja-e a tanár.’

Az iskolai elkötelezettség kritikus mércéje a gyermek sikerének. A U.S. Department of Education meghatározta a diákok elkötelezettségének követési kritériumait: ‘Mennyi időt fordít a házi feladatra esténként?’, ‘Felkészülve jönnek-e a tanulók az osztályba, készen állva a tanulásra?’ (Elhozták a könyveiket magukkal és a ceruzáikat? Megcsinálták a házi feladatukat?). A felmérések szerint a negyedik, nyolcadik és tizenkettedik osztályosok között a lányok folyamatosan jobban csinálják meg a házi feladatot, mint a fiúk. A 12. osztályos fiúk négyszer nagyobb valószínűséggel nem csinálták meg a házi feladatukat, mint a lányok. Több fiú, mint lány számol be arról, hogy “általában” vagy “gyakran” felszerelés, vagy kész házi feladat nélkül jönnek iskolába.

A fiúk és lányok teljesítménye közötti különbség a gimnázium alatt növekszik meg olyan mértékben, amely magyarázza a két nem közötti szakadékot a felsőoktatásba felvételizők számának tekintetében – az oktatási minisztérium jelentése szerint 1996-ban 8,4 millió lány és 6,7 millió fiú felvételizett. Ha a lányok így folytatják, a következő évtizedre újabb növekvést jósolnak, és 2007-re a várható számok: 9,2 millió lány és 6,9 millió fiú.

folyt köv.

3 votes, average: 5,00 out of 53 votes, average: 5,00 out of 53 votes, average: 5,00 out of 53 votes, average: 5,00 out of 53 votes, average: 5,00 out of 5 3 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Belleville

Belleville
Először is szeretnék mindenkit üdvözölni. Már nem új dolog nekem a blogolás, írás, mivel már évek óta űzöm az ipart. Eredetileg filmművészeti bloggal indítottam. Így valószínűleg itt is többször ebben a témában fogok írni, mivel csak arról akarok értekezni, amit tökéletesen átlátok.

43
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
10 Egyéni hozzászólás
33 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
15 Hozzászólások szerzői
ulomenendon FefinhoÁtlagemberNN12CigarettazoDietrich Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
daphne
Olvasó
daphne

Nem meglepő, a lányok jobban szeretnek, és jobban képesek megfelelni a külső elvárásoknak. Mindebből csak az derül ki, hogy az iskolának nincs sok köze a való élethez; az ottani jó teljesítmény nincs összefüggésben a későbbi, felnőttkorban elért sikerekkel.

Animebj
Olvasó
Animebj

Teljesen mindegy, hogy a lányok mennyivel vannak többen, hiszen a férfi vizuális, tehát térben gondolkodó elme, amely nehezen jegyzi meg a szövegeket, mondatokat és oldalakat, de ha azokat ábrázolnák, látványosabban adnák elő a nyomtatott papíron avagy a táblán, biztosra vehetően javulna az átlag. Persze ez sem pénzben, sem puszta belefektetett energiában nem éri meg igazán, meg hát különben is; számoljuk össze hány férfi és hány nő Nobel-díjas van (persze levonva a béke-, illetve az irodalmi eseteket, mivel azok túl szubjektívek, nem képezhetik az emberiség egyetemes tudását), és gondolkodjunk el a kapott érték alapján, hogy mi végre a nagy jelentkezési-, érettségi- és diplomázási számok, ha végül csak kevés nőből lesz több, mint asszisztens vagy netalán valamely tudományos területen ténykedő csoport élén álló vezetősség tagja? El kell fogadni, hogy nem lehet az evolúció által ránk maradt alapvető különbségeket egy eszmével, a nyugati feminizmussal “kijavítani”, ezzel sokkal több kárt okozunk, mint hasznot.

OFF: kedves borosta, a szövegedet jó lenne egy kicsit elolvasni, mielőtt beküldenéd, mert olvasási- illetve értelmezési hibák vannak benne.

Alter Ego
Szerkesztő

Igen, de legyünk elnézőek Borostával szemben, mivel elismerésre méltó mennyiségű anyagot kutatott fel és fordított le, hogy olvasnivalóról gondoskodjon nekünk, és ebbe már óhatatlanul belecsúszhat egy-két kisebb hiba. Hgyi személyében pedig egy olyan zseniális olvasószerkesztőnk van, aki még a legapróbb hibákat is kiszúrja. Rendet vágna még a leggaládabb anyagban is, és ebben az esetben pedig pillanatok alatt helyre tesz majd biztosan mindent, ha erre jár. Ezúton is köszönet neki minden szerző nevében az áldozatos munkájáért! :)

Kodo
Újságíró
Kodo

A lányok az anyag kritikátlan elfogadásában, bemagolásában és pontos felmondásában jobbak.
A fiúkat az adatszerüség helyett az összefüggések felismertetése ragadja meg.

A lány jobban igyekszik készülni, mert ha nem, akkor belesül, nem tudja felmondani az anyagot ha nem emlékszik rá jól.
A fiú, mivel nem ragadják meg a száraz adatok, nincs türelme hozzájuk. Viszont bízik a kreativitásában, hogy majd csak kivágja magát valahogy a számonkérésnél. Ez sokszor sikerül, máskor nem. Ezért rosszabbak is a jegyei.
Az életben viszont vannak helyzetek, ahol váratlan és új feladatok adódhatnak. Elönyösebb ilyenkor a suliban begyakorolt kreativitás. Na az ilyen helyekre kellenének a femik szerint a kvóták.

Borisz
Újságíró

Ezt akartam mondani, szinte szóról-szóra.

A fiúk azért tanulnak szarabbul, mert számukra a jelenlegi oktatás unalmas. Ugyanis nem rájuk van optimalizálva, hanem arra, hogy “mindenki értse” az anyagot. Ez teljesen egyértelmű, bocs, ha nagyon technikai példával élek: olyan, mint 9600-as modemmel lecsipogni az anyagot egy ADSL-nek, nyilván a fogadó oldal egy csomó más processzt is futtatni fog, mert nem köti le az input. És pontosan ez történik. Nem figyelnek, elkalandoznak, mire persze sietünk őket hibáztatni, nem az oktatást.

Önmagában az, hogy a tudományos életben jobban teljesítő férfiak az iskolában rosszabbul teljesítettek, NYILVÁNVALÓAN JELZI, hogy az oktatás nem jó. Nem valid módon készít az életre. Nem tudjuk, mire készít, de szemmel láthatóan az életre nem.

Elemer a zsarnok ferfi
Olvasó
Elemer a zsarnok ferfi

Az oktatással nincs semmi baj. Pontosabban amíg nem kezdték moderrnizálni. A régi porosz rendszer tökéletes volt. Hogy a kimagasló elméknek nem jó? Persze. De nem a kimagasló elméknek van, hanem a tömegnek. A zseni majd kiverekszi magát, és amúgy is teher alatt nő a pálma. De a tömeg tegye ami dolga.

Kodo
Újságíró
Kodo

Á, a poroszosnak is a szó szerinti számonkérés inkább a lényege. Nem volt ez másképp a Karinthy, Molnár Ferenci idökben sem. Egyszerüen mert a lexikalitást egyértelmübben, könnyebben lehet mérni. A kreatív gondolkodást sokkalta szubjektívebb dolog megîtélni és pontozni.
A feministák számára ez most kedvezö kōrülmény lehet, de ezt én nem az ö ármánykodásaiknak tartom.

Elemer a zsarnok ferfi
Olvasó
Elemer a zsarnok ferfi

Szerintem semmi baj a számonkéréssel meg a magoltatással. A kiindulási alap ott hibádzik a porosz rendszert bírálóknál, hogy abból indul ki “mi mind egyéniségek vagyunk”. Holott a plebs 70-80 % semmi szellemi eredetiséggel és igénnyel nem rendelkezik. Az iskolát a nagy tömegek számára állítsák fel, majd a zseni meg a müvészlélek valamelyik egyetemen önkifejez és saját utakat jár. De a postás, bakter, pék és szabólegény magolja be, tudja mi az erkölcstan, alapok a történelem és jog terén, azt annyi. A tények amúgy makacs dolgok. Mióta nem a porosz van, és nem “magoltatnak” ,meg nem kérnek számon idiótákkal vannak tele az utcák, és az egyetemen düllelsztik a picsájukat olyan lények, akik nem 1910-ben, hanem 1982-ben az érettségin nem mentek volna át.

Elemer a zsarnok ferfi
Olvasó
Elemer a zsarnok ferfi

A nők nem szellemi lények. Nem azért nincs a történelemben jelentős író, festő, és egyetlen zeneszerző sem mert “elnyomás” hanem mert a nő feladata a felszín símogatása. A család békéje. A sok apró részlet. A férfi egy dologra tud figyelni kimagasló szinten, a nő sokfelé közepes szinten. Lehet görcsölni, de azért mert a balos utópisták azt akarják se a körtefa nem fog szőlőt teremni, se a nőből nem lesz férfi.

Kodo
Újságíró
Kodo

Én sokszor voltam úgy, hogy az órán a napnál is világosabban értettem az anyagot, a tanár levezetéseit. Röhögtem is a lányokon, milyen aprólékosan, még a közhelyeket is lekörmölve jegyzeteltek. Én persze nem, mert hát minek és otthon se tanultam rá az ilyen magától értetödö dolgokra. Na aztán feleléskor volt hogy fordult a kocka. Hiába értettem az anyagot, a logikai folyamatot, ha hiányzott néhány lexikális adat.

A megértett folyamatokra, összefüggésekre viszont hosszú távon emlékeztem.
A lányok a folyamatokat hamar kiejtették, ök inkább az adatokra tudtak sokáig emlékezni.

Végülis nekem csak pár adatot kellett volna bemagolnom, hogy jobban szerepeljek. Szegény lányoknak meg be kellett biflázniuk az egészet. Így aztán mégis ök tudtak jobb jegyeket szerezni. Végülis megdolgoztak érte. Azt láttam, hogy aránytalanul több energiát fektettek be a tanulmányi eredményekben elért különbségekhez képest.

Borisz
Újságíró

Kötelezően vizsgáltatnám az összefüggések megértését. Olyan különbség, mint rárajzolni az ajtót a házra, vagy beépíteni egy valódi nyílászárót. Ha csak fényképpel ellenőrzik, egy jól megrajzolt ajtót el fognak fogadni, de ha az lenne a teszt, hogy nyisd ki, menj be, és integess ki az ablakon, akkor kiderülne a lényeg.

Hogy ezt miért nem lehet? Szerintem mára ez se kérdés. Képzeld el, ahogy kiesne a nők 85 százaléka, és a Hangos Csajok A Buta De Szeretnivaló Leendő Háziasszonyokért Egyesület felgyújtja az iskolát.

the hermit
Olvasó

Gyerekek, senki nincs, aki átnézné az ilyen cikkeket, mielőtt kikerülnének az oldalra? Tisztelet a fordítónak, hogy időt és energiát szánt rá, de kissé összecsapottnak érzem. Helyesírási hiba ugyan nincs benne, de elütés igen, és bántóan magyartalan megfogalmazások is. Pont után szóköz jön, ésatöbbi, rossz ezt így olvasni. A “kolumbiai főiskola” egy Columbine nevű Colorado állambeli iskolát takar (Columbine városában), a szöveg alapján Dél- Amerikára gondolhatnánk inkább, pedig nem mindegy, ugye.

ui: A béka hadtest azért ütött…

hgyi
Szerkesztő

Bocs, tegnap délután nem voltam gépközelben.
Ma igyekszem. :o)

the hermit
Olvasó

Megosztom veled szívesen a feladatot, ha akarod…

Kodo
Újságíró
Kodo

Itt is az van, mint máshol. Vannak összemberi tulajdonságok, tulajdonság párok. Ezeknek mindig megvannak a nemek szerint jellemzö hangsúlyaik, eltolódásaik.
Itt nagy vonalakban a kreativitás és logika – memorizálás állnak párban és aránylanak másképp, a nemekre jellemzöen.
Mindkettö egyaránt szükséges és fontos, ezért – föleg az oktatás területén – nem ártana ezeket egyaránt figyelembevéve kibontakoztatni, mindkét oldalon kedvezöbben. Megérné, mert mindkét nem körében sikerülhetne a jelenleginél jobb agyakat kinevelni.

hgyi
Szerkesztő

borosta: “Viszont mondjuk az előző cikkemet a fiúk iskolai helyzete miatt jogosnak érzem, mert egyszerűen beteg dolog, és ez engem tanárként külön aggodalommal tölt el.”
(Apophis cikke alatt lévő hozzászólásodból vettem át ide, mert az ehhez kapcsolódó mondandóm is inkább ide illik.)

Két dolog jutott az eszembe ezzel kapcsolatban. Egyik dolog, amivel elég régóta foglalkozom és az alapjait itt is közzé tettem (Ki vagyok én? Ki vagy te?). Ez a rendszer nem veszi figyelembe a nemi különbözőségeket, viszont ha a tanárok alkalmaznák, sokkal több figyelmet tudnának fordítani a gyerekek fejlesztésére, a segítségre.
A másik dolog, amely rendkívül érdekel, az előzőhöz szorosan kapcsolódhatna. Épp most vetítik a Spektrumon a Vedd észre, hogy kivételes! (Make your Child brilliant) c. sorozatot. “Bernadette Tynan 20 éve tanulmányozza gyerekeket, és elsősorban az érdekli, hogyan fejleszthető tanulási képességük. Saját különleges módszerével igyekszik kihozni a legjobbat minden egyes gyerekből. Sokukról úgy tartják, hogy átlagosak, aztán kiderül róluk, hogy van bennük valami, amivel érdemes, sőt kell is foglalkozni. Nemcsak neki, persze, hanem tanáraiknak és a szüleiknek is. A 6 részes angol sorozat minden epizódjában egy-egy brit nagyvárosba látogatunk el Bernadette-tel. Az általa kiválasztott gyereket figyelve valóban megállapíthatjuk: mindegyikük kivételes a maga nemében.”

Magyarországon állítólag remek a fejlesztőpedagógus-képzés. Milyen jó lenne, ha alkalmaznák is ezeket a módszereket az általános iskolákban! Sajnos a tanártársaik is rosszallják azok törekvéseit, akik akár szabadidejükben és saját költségükön próbálják kihozni tanítványaikból a legjobbat.

CigarettazoDietrich
Olvasó
CigarettazoDietrich

Az a baj, hogy ha indítanánk egy feminizmus mintára épülő irányzatot, nemigen tudnánk elnevezni. Az én ötletem a humanizmus lenne, de alighanem elvetnék:DD.

Átlagember
Újságíró

Most olvastam egy cikket, miszerint a román nők a napokban lázadozni kezdtek az ellen, hogy a lej összes címletén csak férfiportrék vannak, és Magyarországon egyes újságok szintén felvetették ezt az egetverő problémát. Lassan ez is egy kicsit olyan, mint a női kvóta.

don Fefinho
Újságíró

Igen, ez volt is már téma nálunk is. :P Szép ötletek születtek.

ulomenen
Újságíró

Egy jó cikk a fiúk iskolai problémájáról:

Fiúgyerekek a modern iskola ellen: 0-1

“Százötven évvel ezelőtt a fiam egy mintagyerek lett volna. Ma pedig, inkább többé, mint kevésbé egy bajkeverőnek tartják, amiért nehezen (vagy egyáltalán nem) alkalmazkodik a modern oktatási rendszer elvárásaihoz.”

“Statisztikailag a fiúk minden iskolai felmérésen rosszabbul teljesítenek, mint a lányok, és szintén gyakrabban kerülnek bajba és esnek ki az oktatásból idő előtt, mint a lányok. Kevesebb fiú jár főiskolára, mint lány, és többen hagyják abba húsz éves koruk előtt, mint a lányok.

Nem a fiaink buknak meg. Mi bukjuk el a fiainkat.”

 

………………..

+

 

Egy jó videó a témában (egy remek sorozat része), megoldási javaslatokkal:

https://youtu.be/OFpYj0E-yb4