Belleville

Jobb így a (görbe) tükörbe nézni

Múltkor az egyik kommentben közöltem veletek egy nyílt levél linkjét a nőkért.hu című oldalról, amellyel körülbeül úgy vagyok – és gondolom ti is -, mint a Moszkva tér-ből az Ofő, amikor kezébe veszi a történelem könyvet, és azt mondja: mert ami ebben áll az elképesztően magas valóságtartalmú ugyan, de százszázalékosnak azért nem mondanám.  Na hát azért született ez az írásom, mert parázs kis kommentelés alakult ki a témában a már említett nyílt levél posztjánál.   És az egyik kommentelő belinkelt egy cikket. Szögletes zárójelekben elvégeztem a cikk lektorálását:

Fáztam az irodában, ezért becsuktam az ablakot, pedig a kolléganőm többször kijelentette: nagyon melege van. Nem vettem róla tudomást, visszaéltem azzal, hogy a beosztottamról és egy nőről volt szó – meséli Kuszing Gábor, aki az első magyarországi férfi feminista csoportban beismerte: a kolléganője “hatalmaskodás” áldozata lett.

A Teréz körúti bérház udvari lakásában, annak is a legfélreesőbb helyiségében feminista férfiak gyülekeznek. [Ki kell hangsúlyozni a számkivetettségüket, ahogy a  Holt költők társaságára hajazó fekete-fehér kép is teszi.] Azért találkoznak havi rendszerességgel, hogy megbeszéljék tapasztalataikat az általuk patriarchálisnak tartott társadalom működéséről, önkritikusan vizsgálják magatartásukat saját párkapcsolatukban, és rávilágítsanak arra, hogyan kellene helyesen viselkedniük a hétköznapokban úgy, hogy ne sérüljenek a nők emberi jogai. [Az Anonim Alkoholistákhoz hasonlóan körbe ülnek, és mindenki egyenként elmondja, milyen eredményeket ért el az “önkasztráció” terén.]

A csoport vezetője Szil Péter pszichoterapeuta úgy gondolja: a nők hiába lépnek fel a kizsákmányolásuk ellen, hosszú távon csak akkor lesznek eredményesek, ha a férfiak is megmozdulnak. [Totális átnevelés kell.] Például elismerik és küzdenek az ellen, hogy a férfiuralmi rendszer [nem létező] jogtalan előnyökhöz juttatja őket.

A csoportnak nyolc tagja van, mindannyian a harmincas-negyvenes éveikben járnak, felsőfokú végzettségűek. [Vagyis egyáltalán nem reprezentatív, feltehetően egy szűk baráti társaság azonos politikai elvekkel.] Megszokták, hogy vállalt feminizmusuk miatt környezetükben egy sor előítélettel kell megküzdeniük, úgy tapasztalják, feministának lenni nálunk olykor még egy nő számára is kínos. [‘Feminism is against the basic nature of men’, ahogy egy külföldi lap megfogalmazta.]

Ez a férficsoport világossá szeretné tenni: a családon belüli erőszakot a nők szenvedik el, és férfiak követik el. [Ehhez nincs mit hozzáfűznöm, úgy látszik leosztották a kötelező szerepeket.] A feleségbántalmazás és a szőkenős viccek szerintük ugyanannak a jelenségnek, a férfidominanciára épülő rendnek különböző megnyilvánulásai.

Molnár György harmincas jogász, két kisgyerek apja. Azt állítja: a csoport más megvilágításba helyezte a mindennapjait, rácsodálkozott addig természetesnek vett dolgokra.

– Ha elfogadom, hogy feleségem dolga kivasalni az igeimet, és nekem csak be kell nyúlnom értük a szekrénybe, akkor én is haszonélvezője vagyok egy olyan kultúrának, amelyben nőket kihasználnak – mondja. György most már a környezetében is megpróbálja figyelmeztetni azokat, akik emberjogi szempontból helytelenül bánnak a nőkkel. Eddigi tapasztalatai szerint erre csak nevetés a válasz. [Mivel érzi a környezete, hogy mennyire pitiáner dolgokba csimpaszkodik bele.]

Sutka Balázs néhány éve végzős közgazdászként került kapcsolatba a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) egyesülettel. [Tehát a lehető “legelfogulatlanabb” szervezettel vette fel Balázs a kapcsolatot.] Akkoriban írta a diplomamunkáját az erőszakmentes kommunikációról és ahogy mondja, “megfertőződött”. [Tudat alatt rátapintott a lényegre.] A csoportmunka folyamán jött rá ő is arra: mennyire hajlamos a mindennapi kommunikációjában uralni a beszélgetést, főleg ha nőkkel társalog. [Vajon miért szeretik a nők a nagy dumás pasikat?]

– Az otthoni vitákban látszólag mindent megbeszéltem a párommal, de valójában mindig az volt, amit én akartam – ismeri be a fiatalember -, megkönnyebbülést éreztem, amikor szakítottam a barátnőmmel. Úgy gondoltam, nem való nekem a párkapcsolat. A szabadságvágyamról beszámoltam a csoportban, erre a többiek azzal szembesítettek, hogy nem azért akarok szabad lenni, mert egyedül élő típus lennék, hanem mert a könnyebb utat választom. Azóta beláttam, nem könnyű a páromat teljes értékű embernek elfogadni, de mégis ez az egyetlen helyes út. [A rossz párkapcsolatok miatt a férfiak okolása elég gáláns dolog a feministáktól.]

A csoportban gyakran beszélnek munkahelyi és párkapcsolati konfliktusokról, rendszeresen előkerül a családon belüli munkamegosztás témája is.

– Azt hittem, jó fej vagyok, mert segítek otthon a feleségemnek – meséli az egyik csoporttag. – Épp a segítés szó árult el engem: a házimunkát valójában nem tartottam saját feladatomnak. A csoport döbbentett rá, miért lenne automatikusan női feladat például a közös vacsora utáni mosogatás? [Egyesek hisztériás rohamot kaptak, majd utána eltervezték, hogy egy hétvégén át kommunista oktató filmeket fognak nézni a mosogatás rejtelmeiről.]

Az Európai Unió Daphne akcióprogramja a gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak leküzdését és megelőzését tűzte ki célul, [Megint ‘sikerült’ pontosan meghatározni a sértettek körét, véletlenül sem hagyva ki bárkit is.] ennek keretében indította el nálunk a Habeas Corpus Munkacsoport a Stop-Férfierőszak Projektet. [Témánál vagyunk; vajon melyik csoport tagjai lehetnek ezek a férfiak, ki mit tippel?] Felvilágosító kiadványokat adnak ki, működtetik a profeminista férficsoportot, és hetente egy alkalommal telefonügyeletet tartanak, ahová olyan férfiak hívását várják, akik maguk is tenni szeretnének valamit a nők elleni erőszak felszámolásáért, vagy felismerték saját erőszakos magatartásukat, és változtatni akarnak azon.

Szil Pétert nagyon elkeseríti, amikor látja, milyen nőkép árad a reklámokból, médiából, hogy a munkahelyeken, az utcán, a villamoson, [ez minket is elkeserít, de félek más okból, mint Pétert] a családokban hogyan viselkednek a férfiak a nőkkel. Feminizmusának kibontakozását erősítették személyes élmények is, elsősorban vad, bántalmazó apja példája. De hatással volt rá bátyja is, aki tevékenyen részt vett a demokratikus ellenzék munkájában.

– Nekem már akkor feltűnt, hogy miközben ment a duma az emberi jogokról, a nőket senki nem kérdezte meg, ők csak főzték a kávét, és a ropit tálalták fel. Lehet őszintén gondolkodni az egyenjogúságról, ha a társaság nőnemű tagjait ennyire lekezelik? [És fordítva?]

A hetvenes években Szil Pétert a bátyja miatt állandóan figyelték, zaklatták a hatóságok, ezért disszidált. Szerencséjének tartja, hogy éppen Svédország fogadta be. [Mennyire kapóra jön most a cikk propagandája szempontjából is ez az információ.] Ez idő tájt ugyanis két hely volt a világon, ahol férfi feminizmus bontakozott ki: az egyik Kalifornia, a másik Skandinávia.

Akkoriban már a legtöbb európai országban komoly feminista mozgalom működött, az egyenjogúsító törvények tehát [nem] organikusan nőttek ki a társadalomból. Magyarországon ez kicsit másképp történik: az uniós tagság miatt kötelező ezekkel a problémákkal foglalkozni. Hirtelen számos európai norma vált követendővé. Ráadásul Magyarország csatlakozott több nemzetközi egyezményhez is, amelyek előírják, hogy a családon belüli erőszak és a női egyenjogúság terén milyen programokat kell elindítani. [A két kérdés továbbra is egységesen ugyanazt sugalmazza a cikkben.]

Az úttörő magyar férficsoport tagjai úgy látják: csak bátor tettekkel lehet nekikezdeni a szexizmuson és hímsovinizmuson alapuló [mesebeli] patriarchális társadalom lebontásának.

– Uraim, ez nem könnyű, ne legyenek illúzióink, sokkal kényelmesebb a fotelből meccset nézni, mint elmosogatni vagy inget vasalni – figyelmeztet Szil Péter.

És hogy miért érné meg a férfiaknak kiváltságaikról lemondani? A csoport tagjai szerint azért, mert jobb így reggel a [görbe] tükörbe nézni.

Megtisztítjuk az országot a hím sovinisztáktól!

 

1 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 5 1 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Belleville

Belleville
Először is szeretnék mindenkit üdvözölni. Már nem új dolog nekem a blogolás, írás, mivel már évek óta űzöm az ipart. Eredetileg filmművészeti bloggal indítottam. Így valószínűleg itt is többször ebben a témában fogok írni, mivel csak arról akarok értekezni, amit tökéletesen átlátok.

14
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
3 Egyéni hozzászólás
11 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
6 Hozzászólások szerzői
smirtiNN12DeansdaleAnimebjborosta Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Suum cuique
Újságíró
Animebj
Olvasó
Animebj

“és hetente egy alkalommal telefonügyeletet tartanak, ahová olyan férfiak hívását várják, akik maguk is tenni szeretnének valamit a nők elleni erőszak felszámolásáért, vagy felismerték saját erőszakos magatartásukat, és változtatni akarnak azon.”

Na az majd megnézzem (hallgatom), hány igazi férfiállat fogja majd megbánni az asszonyverést egy betelefonálás alkalmával.
“Nekem már akkor feltűnt, hogy miközben ment a duma az emberi jogokról, a nőket senki nem kérdezte meg, ők csak főzték a kávét, és a ropit tálalták fel. Lehet őszintén gondolkodni az egyenjogúságról, ha a társaság nőnemű tagjait ennyire lekezelik?”

És most mindenki képzelje el, milyen lehet az arab világban, sőt Nyugat-Európa muzulmán gettóiban a nők élete. Rájuk kényszerített öltözködés? Fejük felett eldöntött érdekházasság, akár a vérfertőzés határát súrolva? Igazi családon belüli erőszak? Női körülmetélés? Szégyenkultúrájuk miatti becsületgyilkosság? Megerőszakolásukkal öngyilkosságba kényszerítés, akár a terrorizmus eszközeként? Ugyan uram, ez mind csekélység a hétvégi porszívózás és mosogatás elviselhetetlenül pokoli borzalmaihoz képest, amit nyugati nem-muzulmán nők millióinak kell átélnie.

Nehéz eldönteni, hogy a feminista nők vagy a férfiak a hülyébbek illetve veszélyesebbek a társadalom természetére.

Deansdale
Admin

Ez akkor lesz különösen vicces, ha a betelefonálókat feljelentik :)