A napokban a Férfihang.hu Facebook oldalának rendszeres látogatója volt Kóczián Mária, a Talita keresztény feminista portál egyik alapító újságírónője. Nem csak hozzászólt cikkeinkhez, hanem idővonalunkon figyelmünkbe ajánlotta saját írásaikat is. Ennek kapcsán váltottunk szót a magyar feminista mozgalom, különösen pedig a keresztény feministák célkitűzéseiről, a CSBE kérdésköréről és a Férfihang.hu által képviselt magyar antifeminizmusról. Ennek a beszélgetésnek a naplóját adom az alábbiakban közre. Az eredeti beszélgetés Facebook oldalunkon is olvasható.
Kóczián Mária: Ha igazán tenni akarsz a családon belüli erőszak ellen. – www.talita.hu – Talita – keresztény portál nőknek
Alter Ego: Kedves Mária! A keresztény feminizmus bizonyos szemszögből még számunkra is értelmes feminizmusnak tűnhet(ne), azonban például ezzel a cikkel is nagyon nagy baj van. Történetesen a férfi-női elkövetők és áldozatok számával. Sajnos ez a mítosz és vele együtt az emberek félreinformálása megállíthatatlan. Hiába fejti ki Tamási Erzsébet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kriminológiai Tanszékének munkatársa kutatási adataira hivatkozva, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak 61%-a férfi, a fiú gyerekek pedig kétszer gyakrabban válnak bűncselekmény áldozatává, mint a lányok. Hiába elemzi gondosan a párkapcsolati erőszak természetét Ranschburg Jenő, a pszichológiai tudományok kandidátusa „Meghitt erőszak” című művében, rámutatva azokra a tévhitekre és előítéletekre, amelyek a valósággal szemben a férfiakat mindig erőszaktevő, míg a nőket áldozat szerepben tüntetik fel. Hiába állítja össze Martin S. Fiebert a Kaliforniai Egyetem Pszichológiai Tanszékének munkatársa azt a bibliográfiát, amely 282 tudományos vizsgálat és 218 tapasztalati tanulmány eredményeit összegezve azt mutatja, hogy a nők éppen annyira erőszakosak kapcsolataikban, mint a férfiak. Hiába figyelmeztet Dr. Resch Mária, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház II. Pszichiátriai és Mentálhigiénés Osztályának szakembere és szerző társa Bella Tamás az ál-áldozatok problematikájára „Pszeudoviktimológia” című cikkében.Szeretném arra kérni, hogy a fenti szakemberek kutatásait áttekintve vizsgálja felül cikkének tartalmát. Legalább keresztény nők ne vegyenek részt ilyen hazugságok terjesztésében!
Kóczián Mária: A cikket Vértes László írta, nem én. Tamás Erzsébet néhány írását olvastam. Én elfogultnak tartom, bár abban biztos vagyok, hogy igaza van: az erőszak már csak a jéghegy csúcsa. De a férfiak általában erősebbek, érti… Az amerikai kutatásokat nem ismerem, utánanézek. Amiben biztos vagyok: ki kell lépni az agresszor-áldozat szembeállításból. Sok-sok játszma vezethet ahhoz, hogy erőszak lesz belőle. A nemek egymásra találása lenne a lényeg. És ezt csak harc nélkül lehet megoldani. :)
Alter Ego: A harc mindaddig elkerülhetetlen, amíg egyesek önérdekből adatokat hamisítanak és ilyen cikkek egy keresztény feminista portálon is megjelennek. Egyébként ” A férfi jog nem emberi jog?” című cikkünk kapcsán tett bejegyzésedre is válaszoltunk. (Maradjunk a tegeződésnél, ha ott voltál olyan kedves ebben a bizalmasabb hangvételben.) Éppen a Talita kapcsán merültek fel egyik korábbi cikkünknek gondolatai. :)
http://www.ferfihang.hu/2011/12/01/a-koztunk-elo-oxymoron/
Kóczián Mária: Létezik-e keresztény feminzmus? – Ez a Talitáról jelent meg. :) Szombaton beszélgetünk erről a Loyola Caféban. Szeretettel várjuk az érdeklődőket :) Nem gondoljátok, hogy a Talita harapófogóba került? Mert én azt hiszem. Sajnos ebben a kérdésben is valaminek a kiegyenlítése jut nekünk. Legalább is a próbálkozás.
Alter Ego: Sőt egy másik cikkünk is foglalkozott veletek, ez jelentősebb áttekintést adva, egy keresztény írónk tollából:
http://www.ferfihang.hu/2012/03/07/keresztenyseg-es-feminizmus/
Ahogy azt a cikkekből láthatod; több szerzőnk úgy gondolja, hogy a Talita önellentmondásba került. Könnyen lehet, hogy válaszút elé kerültök, és alkalmanként a kisebb és a nagyobb rossz között kell választanotok. Én azt gondolom, hogy tisztességesen gondolkodva nem nehéz felismerni, hogy mi az, ami nem a csak a nőknek, hanem az egész társadalomnak a boldogságát szolgálja. A harc helyett mi használhatunk többféle kifejezést arra, amire elhivatottságot érzünk, de a tényeken sajnos semmit sem változtat: Attól tartunk, hogy csak áldozatos munkával, intenzív figyelemfelkeltéssel lehetünk képesek változtatni azokon a káros társadalmi trendeken, amelyek hazánkba is begyűrűzni igyekeznek.
Kóczián Mária: Ez a vége a cikketeknek: “Ha a feminizmust úgy definiáljuk, mint a női szempont hangsúlyát hordozó, a gondokra valódi megoldást kereső mozgalmat, akkor ezzel együtt tudnak a keresztények dolgozni. (Pl. a Talita alapján ez így tűnik.) Ha viszont a radikálisabb irányokból értelmezzük a feminizmust, (és ez a hangosabb) akkor az ellentét hatalmas és kibékíthetetlen a kereszténység és a feminizmus közt.” – Ez pontos. Ezt akarjuk. És visszadni a feminizmusnak az eredeti jelentését, amit a 20. század elején még hordozott. :)
Alter Ego: A Talita, ahogyan bármely logikus, tisztességes gondolkodást a középpontba állító, a nőkre való befolyásával nem visszaélő női csoportosulás ugyancsak sokat tehetne. Viszont tartok tőle, hogy azok az állásfoglalások, amelyeket meg kellene tenni ennek érdekében, a “nőmozgalmi” jelleg miatt nem történhetnek meg. A nőket elvadult eszmékre hangolók viszont nem válogatnak az eszközökben. Sajnos aktuálisan is van mire hivatkozni; lásd a Nők Lázadását, amely demonstráció szakított magával a kiindulási alapjával is (a törvény kikövetelésével) és elvadult feminista eszméket mutatott fel azonnal, amint a hangját hallathatta.
Kóczián Mária: Ebben is teljesen igazad van, a Nők Lázadása okafogyott dolog volt. Meglátjuk, a Talitával hogyan lépünk majd tovább:) A magyar nőmozgalom nem a férfiak ellen jött létre, legalább is a katolikus változata, hanem a nők új helyzetére reagálva elsősorban a nő érdekében, a család védelmében.
Alter Ego: Szerintem nagyjából ismered a véleményünket a nőmozgalmakról: Csak addig látjuk értelmét, amíg az a nők egyenlő jogairól szólt. És nem véletlen a múltidő, úgy hisszük ezen már régen túljutottunk. Az egyen-jogok után már csak az előjogok kikövetelését tűzte a zászlójára a feminizmus. Olyan mozgalom nem lehet igazságos, társadalmilag hasznos, amely csak az egyik nemre fókuszál, és bármi áron a nők hátrányos helyzetét bizonygatja, minden problémáért a férfiakat hibáztatja, és nemi alapon megkülönböztető törvényekért lobbizik. Minden mással nyilván egyetért a férfiak jelentős része is, hiszen ennek hiányában semmire sem jutott volna a nőmozgalom. Attól tartok, hogy ma egy társadalmilag igazságos, hasznos kezdeményezésnek nem szabad a feminizmusra hivatkoznia. De ha mégis, akkor kifejezetten és deklaráltan el kell határolódnia az egyre inkább terjedő radikális feminizmustól. Ellenkező esetben nem élvezheti a férfiak szimpátiáját és támogatását, és a nők közül is csak legfeljebb azokét, akik az elrontott életükhöz keresnek bűnbakot. Szerintem pontosan szükséges lenne kifejteni, hogy mi a különbség a férfigyűlölet és a feminizmus között, mert mára már sokak számára ez sem világos. Szerintem csak olyan társadalmi célokat kitűző mozgalomnak van értelme, amely minden túlkapástól mentesen, meggyőzően maga mellé tudja állítani a férfiakat is, mert ellenkező esetben számukra más nem marad, mint a határozott társadalmi ellenállás, a defenzív antifeminizmus.
Kóczián Mária: Nagyon örülök, hogy mindezt leírtad! Csupa fontos érv, amin érdemes elgondolkodni! A feminizmust nem szabad meghagyni a radikális feministáknak, ez viszont meggyőződésem most.
Alter Ego: Én is örülök, hogy sikerült közös pontot találnunk. Egyébként nagyra értékeltem a Pussy Riot ügy kapcsán írott cikkedet, ami szerintem számos olyan gondolatot tartalmazott, amelyek nem állnak messze attól, amit magam is fejtegettem a fentiekben. (Ehhez képest volt kisebb csalódás ez a CSBE-vel kapcsolatosan megjelent cikketek.) Én részetekről szükséges lépésnek érezném, hogy ha nem értetek egyet a hazai radikális feminista vonallal, (amely például a Pussy Riot kiszabadításáért is szervezett magyar tüntetést) akkor attól is kellően hangsúlyos deklarációkkal határolódjatok el. Szerintem egyébként is csak ebben az esetben lehettek képesek kellő társadalmi figyelmet elérni, és így a hisztériakeltés helyett értelmes feminista programot felvázolni azok számára, akik szükségét érzik valamiféle nőmozgalmi iránymutatásnak.
Ha kedved és lehetőséged van rá, akkor akár egy rövid cikkben is tudósíthatod olvasóinkat a szombati beszélgetés konklúzióiról és a Talita jövőre vonatkozó terveiről.
pozitív írás, bár sajnos nehéz a szélsőségektől távol maradniuk. A 20. századi történelem elég példát mutat erre. Mindenesetre sokkal inkább szimpatikusak nekem a keresztény feministák!
Na neeeeeeeeeeeeee! Remélem nem várja senki, hogy hasra esek attól, mert egy feminista odabiggyeszti a főnév elé, hogy “keresztény” )Mint a népi demokrácia). És nem azt a célkitűzése, hogy kasztráljon minden férfit, hanem csak minden harmadikat. A feminista az feminista. Tehát a természet törvényei ellen megy. (A két fogalom amúgy is kizárja egymást. keresztény – feminista)
“De a férfiak általában erősebbek, érti…” Magyarul: De akkor is a férfi az erőszaktevő. (toporzékolás)
Nagyon remélem az oldal nem tesz engedményeket és nem ad lejjebb a tónusból csak azért, mert egy ilyen mérsékelten gyűlölködő szóba állt, és egy fokkal kevésbé akarja felborogatni az élhető világot….
Én pedig nagyon remélem, hogy ez az oldal olyan emberek oldala marad/lesz, akik képesek (emberi hangon) kommunikálni más meggyőződésű emberekkel is. Azt is remélem, hogy ezáltal nem válik inverz “nőkertté”, millává, nanévé.
Én pedig nagyon remélem, hogy egyszer eljut odáig mindenki, hogy ezt s szót ‘Inverz” nem alkalmazza, és semmi hasonlót, ha van rá magyar kifejezés is….
Rendben. Majd figyelünk, hogy minél kevesebb idegen szót használjunk.
Azért az sérelmezem, hogy borostát miért nem cseszted le, hogy a ‘szimpatikus’ szót használta, hiszen van rá magyar kifejezés is…
Nekem meg az a bajom, hogy a mai fiatalok büszkék a tudatlanságukra, és már a magyar szavakat sem ismerik. Ha valakinek kicsi a szókincse, és nem ért valamit, akkor ne a másikat vádolja elitizmussal, hanem vegyen kézbe egy szótárat és fejlessze magát. Nem téged akarlak b*szogatni, de vedd észre, hogy a fejlődés útja a többiek felemelése, nem pedig a fent lévők lerángatása az alsóbb szintekre. Én speciel nem tartom kizártnak, hogy Hgyi nem a műveltségét akarta fitogtatni, hanem azt a szót érezte odaillőnek.
Itt van egy kis felfogásbeli különbség. Az idegen szavak alkalmazása (nyakló nélkül, csak azért mert egy modoros kiszóláscsokor elterjedt egyes körökben) nem magasabb szint, hanem alacsonyabb. Amit tiszta, romlatlan magyar beszéddel nem lehet elmondani, azt nem is érdemes. A nyelv, egy gondolkodásbeli kód is egyben. Nem mindegy, hogy a flegma multikulti okoska gondolkodásbeli automatizmusait alkalmazod, vagy Arany Jánosét. Átalakult az érvrendszered, a szemléletmódod, és ezzel még a véleményed is kissé, mert más lesz a világban betöltött helyed. A sznobkodás nem magasabb szint, hanem süllyedés. Ahogy az emancipált lányka, aki nem akar hímezni, meg főzni a “pasinak”, hanem inkább kioktatja kibernetikából, az sem magasabb szint, hanem végtelenül alacsonyabb és primitívebb.
Ööööö, izé. Alapvetően egyetértenék veled, én magam is szeretem szép magyar nyelvünket, és többet is tudok róla az átlagos állampolgárnál, de azért ez már egy kicsit túlzás:
“Amit tiszta, romlatlan magyar beszéddel nem lehet elmondani, azt nem is érdemes.”
Ez már nem a nyelv védelme, ez szellemi bezárkózás.
Szerintem nem nagyon vádolhatsz minket nyakló nélküli modorossággal, elvétve ha találsz itt idegen szavakat – kivéve nyilván azokat amik foglalkozási ártalomból adódnak, pl. “gender” és hasonló baromságok.
Amit mondasz, akár jó is lehetne – ha egy fokozattal kevésbé durván adnád elő, sokkal többen fogadnák el. Nem tudom a szélsőségesség nálad valódi, vagy csak a “vita hevében” reagáltál nagyobb lendülettel a szokásosnál…
Én csak aggódok, és előre szeretnék lenyesni “vadhajtásokat”. :D Nem beszélve arról, hogy – tapasztalat – csak így megy át, sokáig rögzül, s mivel körülöttem senki nem mível hasonlót, nem is igen lehet ezt másként.
A bazárkózással szerintem meg semmi gond. Nagyon-nagyon kevés fontos dolog van az életben, ami valóban fontos. Gondoljon bele mindenki, hogy az, amiért 5-10 éve törte magát, idegeskedett, munkát tett bele, veszekedett, intrikált, ma érdekli-e egyáltalán?
“Jó az emésztésem. Szép a lány szeme. Megjött az apám, és pecáztunk. Köszönöm, hogy segítesz”. Ezek élő és aktuális gondolatok, mondatok, és érdekeltek 10 éve, és fognak amíg élsz…..
:o) Ne aggódj, nem veszem magamra. Gondolom, általánosságban írtad, s nem személy szerint nekem szántad, csak épp azon az egy szón akadtál ki. Semmi baj.
Én is szeretem a magyar nyelvet. Nem véletlenül javítom a helyesírási és nyelvhelyességi hibákat a cikkekben – még visszamenőleg is.
De azért hadd hívjam fel a figyelmedet a saját szavaidra:
“Nem mindegy, hogy a flegma (gör-lat) multikulti (lat) okoska gondolkodásbeli automatizmusait (gör-lat) alkalmazod, vagy Arany Jánosét. Átalakult az érvrendszered, a szemléletmódod, és ezzel még a véleményed is kissé, mert más lesz a világban betöltött helyed. A sznobkodás (lat) nem magasabb szint, hanem süllyedés. Ahogy az emancipált (lat) lányka, aki nem akar hímezni, meg főzni a “pasinak”, hanem inkább kioktatja kibernetikából (gör), az sem magasabb szint, hanem végtelenül alacsonyabb és primitívebb (lat).”
Én a részemről be is fejeztem ezt a nyelvi diskurzust beszélgetést.
Látod, még én sem vagyok tökéletes. Az automatizmus helyett valóban kereshettem volna mást. De ugye, hogy szebb a “beszélgetés” ? Bár én oda vagyok azért is, hogy “csevej” :D
(Megjegyzem, a magyar nyelv nem is latin-göröggel van fertőzve (az végül is európai közös nyelv, azzal nincs is gond), hanem jiddis és cigány kifejezések áradatával. Az igazi gond ott van. De ez tényleg messzire vezet. Most nem is megyek bele…
Én csak aggódom, és szeretném előre lenyesni a vadhajtásokat. :D Nem beszélve arról, hogy – tapasztalat – csak így megy át, sokáig rögzül, s mivel körülöttem senki nem mível hasonlót, nem is igen lehet ezt másként. Arról nem is beszélve, hogy tapasztalataim szerint csak így hatásos, mert sokáig tart rögzíteni ezt a felfogást (tárgyat illett volna a mondatba tenni – a szerk) és mivel senki nem mível hasonlót sem, nem hiszem, hogy másként működhetne (amennyiben nem Google fordítót használsz).
Szerintem a bazárkózással nincs semmi gond . Nagyon-nagyon kevés fontos dolog van az életben -!-. Gondoljon bele mindenki, hogy az (nem kell vessző) amiért 5-10 éve törte magát, idegeskedett, dolgozott (a munkát végzik, nem teszik), veszekedett, intrikált, ma érdekli-e egyáltalán?
“Jó az emésztésem. Szép a lány szeme. Megjött az apám, és pecáztunk. Köszönöm, hogy segítesz”. Ezek élő és aktuális gondolatok, mondatok, és érdekeltek 10 éve, és fognak amíg élsz….. (A magyar nyelv nem ismeri az öt pontot, mint írásjelet, a gondolatok nem élnek, a mondatokhoz, pedig nem kell vessző. Azt az apróságot, hogy a rejtett alannyal is probléma van meg sem említem).
Ahhoz képest, hogy mekkora nyelvvédőnek mutatod magad, az írásjelekkel sem, és ha már itt tartunk, a magyar nyelvben használatos szórenddel sem vagy tisztában.
Talán némiképp felmenti, hogy az 5 pont közül (én így látom) 2 másfajta, mint az előző három (bár felmerül bennem, hogy a minap lepörgetett “2+3=5” fejtegetés zavarhatta össze). :)
*Komolyan érdekelne, a biológia alapkérdéseiben is ekkora szakértő-e.
Ha esetleg egy közlendő értelmét is vizslatnád, arra reagálnál, s nem írásjelekbe és lényegtelen körülményekbe kötnél bele, még tartanálak is valamire…
Jaj már, hadd csipkelődjenek csak. :)
Nenenenene!
Én nem ítélkeznék túl korán. Nálam mindenki tiszta lappal indul.
A feminizmus szó használata gyanús lehet, de várjunk. Figyeljük meg, mi van mögötte ő szerintük, ők milyen értelemben használják. Még az sem biztos, hogy tisztában vannak vele, milyen is a nőkertes feminizmus valódi természete. Lehet, hogy csak naív gyanútlansággal “feministák”.
Egyelőre nem akadnék fenn ilyen szerencsétlenül logikátlan kijelentésen sem, hogy “De a férfiak általában erősebbek, érti…” amíg nem tudni hogy csak automatikusan átvették, vagy komolyan is gondolják. Hátha nekik el lehet magyarázni és meg is értik, hogy mert a traktor nagyobb a Trabantnál, az még nem perdöntő hogy egy karambolban ki a hibás.
Inkább azt veszem észre, Kóczián Máriának vannak olyan gondolatai is, amiket a nőkerten simán kicenzúráznának.
Valószínű ők sincsenek tisztában velünk, gyanakvóak.
Ha ki tud alakulni egy párbeszéd, megismerés, az még nézetkülönbségek fennmaradása esetén is csak hasznos lehet. Nézetazonosság különben sem várható el senkitől. Azt hiszem még egy párhuzamos, másik antifeminista oldallal, nézetekkel is lenne min vitázni, mint ahogyan itt helyben sem mindannyian egyformán látjuk a dolgokat.
Olvasgattam az oldalukat, eddig még nem találkoztam szembeötlően nőkertes típusú hajlammal.
Nekem egyelőre ez a hozzáállásom és a véleményem, ami később nyilván változhat, bármely irányban.
Így kiragadva ez a mondat általánosságban még igaz is.
Ezt most csak hirtelenjében vett példaként odaszórtam. Lehet kár is volt, a hozzászólásom lényege messze van attól, hogy egy ilyen apró konkrétum keltsen figyelmet.
Nincs jó feminizmus, és pont.
Ebben a szóban benne van az, hogy ha férfi vagy, és bármi problémád van, akkor leszarnak. Nemi alapon pedig nem lehet igazságot tenni. Egyetértek azzal a kijelentéssel, hogy a feminizmus és a kereszténység összeegyeztethetetlen.Vagy ez, vagy az.
Humanizmus van, meg antihumanizmus, és a feminizmus az utóbbi csoportba tartozik.
Ezek tények. A kérdés az, hogy Talitáék megtévesztett jótétlelkek, vagy báránybőrbe bújt farkasok :)
Oktalan bolond az, aki kasztrálni kívánja a férfiakat. Hogyan tudnák akkor kielégíteni a nőket? :) (Ironikus voltam- “jó” szokásom).
Micsoda egy önző… Jóóó van na :)
Problémás a szitu, mert egy kétarcú mozgalmat nehéz helyretenni. Ha kritizálod, miért kritizálod, hiszen keresztény, tehát jót akar… Viszont feminista, tehát nyugodt lélekkel terjeszti, hogy “A családon belüli fizikai erőszak 90-95%-ában a férfi az agresszor, a nő az áldozat.” (copy-paste a weblapjukról)
És a tévedéseket, hibákat elfedi még a saját szeme elől is azzal, hogy “ő csak jót akar”… Ha igazán jót akarna akkor nem terjesztené mások hazugságait, dehát ezt monumentális feladat lesz megértetni velük.
Én egyelőre tájékozatlan vagyok velük kapcsolatban.
Adok annyi megelőlegezést, hogy az adatokat simán csak megették, mint sok más jóérzésű ember is. Megígérte, hogy utánanéz. Ha tényleg megteszi és nyilatkozik, jelzés értékű lehet.
Tök mindegy ki mit állít magáról, majd kiderül minek mutatja magát valójában. Ha ők is simán csak álságosak, akkor nem keresztény és vica verza.
Kíváncsi vagyok önálló lények-e, vagy csak a sárkány egy újabb feje.
Alapvetően tényleg pozitív ilyet olvasni – a helyenkénti bizonytalanságot/támadási felületet meg tudjuk be tapasztalatlanságnak. Én örülnék neki, ha ilyen irányelvekkel bíró személyek határoznák meg a feminizmust – viszont reálisan nézve erős kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy ha tényleg feltűnnek a feminista térképen, mennyire merik majd felvállalni a radikális vérmarxista vonulattól való egyértelmű elhatárolódást. Merthogy az értékeiket máshogy védeni nem nagyon lehet.
Annak meg nem sok értelme lenne, ha a szólamok szintjén igyekeznének szebbnek mutatni ezt az egészet, de a tettekben, gyakorlatban nem jelentenének a radikálisokkal szemben valós alternatívát.
Summa summárum: részemről a bizalom, a többit meg majd meglátjuk.
Mivel már régebben is foglalkoztam velük, illetve mert ismerem a külhoni “elvtársnőiket”, ezért 99%-ban biztos vagyok benne, hogy nem a feminizmust akarják keresztényebbé tenni, hanem a kereszténységet feministábbá. Adja az Úr, hogy tévedjek…
“Annak meg nem sok értelme lenne, ha a szólamok szintjén igyekeznének szebbnek mutatni ezt az egészet, de a tettekben, gyakorlatban nem jelentenének a radikálisokkal szemben valós alternatívát.”
Ezt juttattad eszembe.
Szerintem határozottan pozitív, hogy úgy tűnik, lehet velük beszélgetni.
Nem mindegy, hogy habzó szájú vagy kulturált a vita.
Igen, de azért a szavak csak szavak
Ui: bocs az idegen szóért, az alternatívát sokszor helyénvalóbbnak érzem :)
A Mária által emlegetett “harapófogót” nagyon is értem, mert nomen est omen, könnyen megeshet, hogy már a nevébe van kódolva a keresztény feminizmus sorsa: vagy az derül ki, hogy nem eléggé feminista, vagy az, hogy nem eléggé keresztény. Azt nyilván mondanom sem kell, hogy melyik változtatott érezném nagyobb rossznak és nagyobb szégyennek.
Nem tudom figyeltetek e rá, hogy a Loyola Caféban megrendezett beszélgetés vendégei között Ertsey Katalin neve az első. Ha most abból próbálnék következtetéseket levonni, hogy a keresztényinek cseppet sem nevezhető feminista díszvendég milyen eszmeiséget képvisel, akkor lemondóan legyintenék, de amíg lehetséges, én a bizalom híve vagyok.
Nekem szimpi, hogy nem rögtön válást emleget kapcsolati probléma esetén. Asszertív tréning, egyebek, ez tetszik.
De: “Egy anyagilag életképes nő minden további nélkül ki tud lépni a rossz kapcsolatából.” Ez a Talitás cikkből van. És nekem gáz, mert számomra azt sugallja, hogy a rossz kapcsolatból jó megoldás kiszállni, sőt később erre utalva kifejti, hogy az anyáknak befolyásolniuk kellene a lányaikat, hogy több pénzt keressenek, mert akkor könnyebb kiszállni a nehéz párkapcsolatból. És az ezzel a gond, hogy keresztény (sőt ha jól sejtem, katolikus) ember írja ezt! Ahol nincs válás! (Legfeljebb annak kimondása, hogy ez a házasság soha sem volt érvényes, de őszintén: a legtöbb ember komolyan gondolja azokat a feltételeket, amelyek érvényessé teszik a templomi esküvőt.) Felmerül bennem a kérdés, hogy vajon hogyan áll hit dolgában a cikk írója? Mert persze, ha az élet, vagy a testi-lelki egészség van komoly veszélynek kitéve, el lehet válni ágytól-asztaltól, de a házasság megmarad. Vagyis nincsen új partner. Nekem ez jutott az eszembe a belinkelt cikkel kapcsolatban.
A radikális feminista eszméktől viszont szerintem is el kell határolódni. Ez próbaköve a szememben (de szerintem egyáltalán) a Talita hitelességének. Meg kell tisztulni. Amúgy alap nálam is a szimpátia, és jó, ha érdemben foglalkoznak a nők problémáival. Csak lassan a csapból is ez folyik, míg a férfiakkal alig foglalkozik komolyan valaki.
Talitáék hozzáállásán látszik, hogy a feminizmus az első, a kereszténység a második. Ahol a kettő ellentétben van, ott mindig a feminista dogma “nyer”, a keresztény tanítások mennek a kukába. Persze ez így már nem kereszténység… Erről írtam a cikket annak idején.
Egyébként Hermitnek van igaza: nincs jó feminizmus. Hiába keverik vagy higítják jó dolgokkal, attól a feminizmus még rossz dolog marad. Eleve lehetetlen azt “megnemesíteni”, így csak annyit érnek el, hogy a kereszténységüket szennyezik be vele. A “keresztény feminista” kábé annyit jelent, hogy “jobb rossz”. Oké, érdekes gesztus, de nem lehetne inkább a “rosszat” simán elhagyni???
Én még a tanulmányozás fázisánál tartok.
Mi tagadás van benne valami, amit mondasz.
Ha őszinték akarnak lenni, a helyükben én szükségét érezném meghatározni a nőkertes természetű radikális vonalhoz való viszonyulásukat.
Arra is kíváncsi vagyok, felülvizsgálják-e a hamis statisztikák iránti bizalmukat?
Na millás D. Ági már uszít a katolikus feministák ellen: Mivel a katolikus vallás (s előzőleg a zsidó vallás is) kijelentette, hogy a nők nem emberek, s ezért emberi jogaik sem lehetnek, érdekes színfolt a feminizmus történetében, hogy a katolikus nők elkezdtek emberi jogaikért küzdeni. Szerintem fából vaskarika. Amíg elhiszik, hogy a bibliai Éva nem Ádámmal egyenrangú ember, csupán Ádám oldalbordája (segítője, szolgája), amíg elhiszik az ókori mítoszt, hogy Éva a kígyóval szövetkezve az egész nőnemet kollektíven megbélyegezte az ördög gonoszságával, addig esélyük nincsen egyenjogúságra.