Bár a most következő történet nem új, viszont még nem tettünk róla említést itt a Férfihangon, és az év végének közeledtével, lassan felmerülhet a szülőkben, hogy milyen ajándékkal lepjék majd meg gyermeküket karácsonykor. Ennek apropóján visszatekinthetünk az elmúlt év végén lezajlott LEGO ellenes mizériára. Bár ennél jóval korábban, 2008-ban már svédországban (hol máshol, mint a feminista idiotizmus fellegvárában?) az Ethical Council against Sexism in Advertising nevű szervezet hirdetésfigyelői belekötöttek egy reklámfotóba, amelyen egy kislány rózsaszín szobában hercegnőkkel és egy kastéllyal játszott, míg a kép másik oldalán egy kisfiú egy kék szobában repülőgéppel, tűzoltóautóval és tűzoltóállomással foglalatoskodott. A szexista hirdetések ellen háborúzó szervezet akkor felháborodottan adta hírül, hogy mennyire elítéli az efféle nemi megkülönböztetést! Aztán végképp “borzalmas dologra” vetemedett a LEGO: Mivel a játékgyár szeretne minél több lánygyermeket is az építőjáték használatára ösztönözni, ezért egy merőben új készletet bocsátottak forgalomba. Az új konstrukcióban a bábok LEGO-lányként kecsesebb, nyúlánkabb alakot és színesebb külsőt öltenek, és a borzalmak sora ezzel nem ér véget, lányos kerettörténetek és hangulatos épületek csábítják a nagy múltú játék használatára a lányokat. Természetesen a nevelési szakemberek szerint is a világ csak nyerne vele, ha a lányok is sűrűbben vennék kézbe ezt a készségfejlesztés terén is jeleskedő játékot, de úgy látszik, egy kis rózsaszín és néhány lányos kiegészítő elég ahhoz, hogy a LEGO-t máris szexizmussal vádolják meg. Mert ugye micsoda borzalmas “nemi szegregáció” a lányoknak lányos játékokat készíteni és vásárolni? Pfúúj! Nem is csoda, hogy számos női feminista oldal és blog vetette rá magát hisztérikusan a témára. Csoda lenne ha kis hazánkba nem gyűrűzne be minden ilyen hülyeség, ebben az esetben Orisek Andrea, a Hír24 hasábjain megjelent gender-feminista kirohanásával adta meg az alaphangot:
Álljunk meg egy pillanatra, de tényleg. Még hogy a lányok szerepjátékához ez a rózsaszín izé kell, meg flipflop a lábra és csodás frizurák (ami elvileg passzol az eredeti miniember fejére is, brrr!). Lehet, hogy a LEGO jót akar a kislányoknak, de hogy a két nemet nem szeretné közelebb hozni egymáshoz az is biztos, hogy csak egyetlen szempontot ragadjunk ki. Például az új készlet figurái 5 milliméterrel magasabbak, mint a régiek. Még emlékszem, hogy kisfiúkkal való közös játéknál az is megosztotta a népet, hogy kié legyen a szakállas (abban a csapatban épp ezért erősebbnek vélt) figura, de milyen képet sugall, mire ingerel a nagydarab, határozottan szexis LEGO csajszi?!
Rendben, a gyerekek még hagyján, de már látom az aggódó szülőket, ahogy sóhajtoznak az ötéves Pistike felett, aki szívesebben játszik a húga lególányával, mint a tűzoltóval. Ne adj’ Isten, még a babaházat is szívesebben építi… Igen, a LEGO-nak sikerült újabb lépést tenni a nemi szegregáció rögös útján. Ráadásul ez a lányos kiadás ismét bűzlik a rózsaszín barbie-k és pónik fülledt giccsétől – jó ízlésre végképp nem ezzel neveljük a csemetét.
Fogalmam sincs, hogy most végtére Jancsit vagy Juliskát félti e jobban, de Orisek Andrea “bölcselkedése” arra éppen elég, hogy elrettentő például szolgáljon. Minden szülőnek, akit elborzaszt a gondolat, hogy egy egész generáció lányai válhatnak ilyen nemi szerepeiben eltévelyedett, megkeseredett nővé, azt javaslom, hogy vásároljanak lányaiknak a LEGO Friends készletből! Duplán nyernek vele, hiszen a játékgyár szemmel láthatóan az eddigi készségfejlesztő tulajdonságok mellett egy forradalmian újat is felvonultat: a fertőző gender-kórság közepette is segít egészséges nemi identitású nőket nevelni a lánygyermekekből. Jobb jelszó nem is kell ehhez: Let’s go, LEGO!
A LEGO szerintem nagyon mellétrafált, az építőkockák világa nagyon fiús, a mi szokásunk a környezet jobb megfigyelése, a térbeliséggel való játék, ezért nem lehet kiterjeszteni a lányokra. A feministák válasza sem meglepő, körülbelül annyira értelmes, mint a kelet-magyarországi bűnözési trendeket a cigányságra, mint etnikum egészére húzni: Egyszerűbb az előítéletekkel válaszolni, mint utánajárni és kezelni a kialakult helyzet hátterét.
Mi a kialakult helyzet háttere?
Figyelj! Lehet Legot adni lánygyereknek. Az én lányom is játszott Legoval. Ráadásul egy nagyméretű, mindenféle színű kockákból álló készlettel és figyeltem mit csinált. Nos asztalokat és székeket. Utána odatett egy asztalhoz négy széket. komolyan mondom dicséretes. A gyerek utánoz, leképezi a való világot.
Hehe, a téma sok helyen előkerül :)
Hadd említsek egy talán német rajzfilmet, ami egy átlagos spanyol családról szól: egy tanár/tanító anyukátról, egy értelmiségi apáról, egy nagylányról, aki lehet úgy kb 6-7-8-os max, de lehet hogy fiatalabb és egy még beszélni és állni nemtudó kisfiúról. Plusz környezet, egyéb szereplők és mellékszereplők. (Én meg a lányaim miatt nézem.)
A sorozat gyakorlatilag minden része vmilyen társadalmi problémát boncolgat, ezért is gondolom, hogy német, de ez most mellékes. Szóba került már a bevándorlás, a hátrányos társadalmi helyzet, az egykeség és a feminizmus is. Pontosabban ezt egy másik problémán keresztül mutatja be, de erről van szó.
A lényeg, hogy anyuka teljesen elszörnyülködik, hogy a fia mivel játszik (egy fél görkorcsolyával). Tévesen azt a következtetést vonja le, hogy rosszul neveli és mindenféle feminista nevelési elvet kipróbál a fiún, de az csak visszatér a régi játékához. Az apa oldja fel a helyzetet: rátalál a neten egy cikkre, ami a gyerekek életkorbeli sajátosságaival foglalkozik. Ebből kiderül, hogy a kisfiúk inkább a mozgást értékelik, míg a kislányok inkább a színeket, a formákat és a “szépet”.
A LEGO időről időre megpróbálkozik a lányos kiadásokkal, aztán újra megszünteti ezeket, mert így sem játszik vele elég sok kislány. Én mondjuk imádtam legózni, és nagyon haragszom is az ilyen spéci készletekre, amikben alig van sima kockaelem:)
Nincs mit tenni, a kisgyerekek azzal játszanak, ami tetszik nekik, ezt nem lehet kinevelni belőlük. Írtam már itt valahol azt a cikket, ahol majmoknak kínáltak fel – a mi fogalmaink szerint – lányos és fiús játékokat, és a hímek nagyrészt a fiúsakat választották. És eszembe jut még egy történet, amit nem tudom hol hallottam, hogy a Szovjetunióban voltak kísérletek, hogy az óvodákban leneveljék a kislányokat a lányos játékokról, ezért eltávolították a csoportszobából az ilyesmiket. Végül a kislányok a játékpuskákkal babáztak:)
Ha megnézem a gyerekeimet (egy fiú, egy lány), mindketten szeretnek legózni, de egész másképp játszanak ugyanazzal. A fiam a legóautót tologatja, meg tornyot épít, a lányom meg berendez egy lakást és babázik benne a figurákkal. És nincs külön lányos meg fiús készletünk.
Igen Daphne. Köszönöm is azt a cikket, amely szemléltette, hogy a nőstény majmok mindkétféle játékkal egyenlő arányban játszottak, a hím majmok meg csak a “fiúsakkal”. Le is mentettem. Én kislányként pont így voltam: baba, kisautó (bár ezt az oviban el akarták venni).
No igen, jellemző módon a szovjet példa felett szépen elsiklottál. Boldog emberek azok, akik csak azt hallják meg, amit őt akarnak. Így minden szó csakis az ő véleményüket támasztja alá. :D
Nem elsiklottam, hanem az ég megadta világon semmi furát nem találtam benne. Ha elveszed a babát a kislányoktól, megtalálják a módját, hogy valamivel pótolják. Én mindenféle játékkal játszottam, volt legóm, kisautóm, babáim is, de nagymamámmal (vidéken) “gyártottunk” tengeriből babát, stb. Egyedül ezek a “barbie és társai” nem jöttek be, kaptam olyat is, de fésülgetni, öltöztetni nem szerettem, más lett a sorsuk. Viszont a klasszikus-ringatós-igazi csecsemőt mintázók a mai napig megvannak, eltettem őket emlékbe. :)
Ha elvették volna tőlem, bizonyára én is találok pótlékot a játékbaba helyett. De a szüleim nem vettek el semmi ilyesmit. Bár volt, hogy felcserélődtek a dolgok, a játék-katonákkal babáztam, a babákat meg szétszedtem aztán összeraktam. A szovjet példában nincs tehát semmi fura. És abban sem, hogy a lányok “lányos” játékokkal (“is”) játszanak.
Eddig is úgy értettem, hogy oda akarsz megérkezni, hogy a nők univerzálisak, a férfiak meg… :D
Ezek a dolgok egyre inkább hasonlítanak egy agyrémre. Én például legóztam, és nem csak kisfiúkkal, kislányokkal is. Minek külön legó a lányoknak? Minek egy reklámba belekötni? Minek több lányt bevonni? Aki akar játszik vele. Na nem fárasztalak tovább benneteket. Nekem lassan már “magas” az egész hercehurca.
*A reklám viszont tényleg rémes, merő giccs az egész. De akinek nem tetszik, ne nézze, ne vegye meg.
Nekem kimondottan tetszik :) én pl nagyon ilyen “rózsaszín világú” kislány voltam (barbie baba, póni, stb…). Nem legóztam, de szerintem egy ilyet elfogadtam volna :)
Kicsit tökkelütött dolog az a rózsaszín-hupikék páros. A világ nem ilyen. Fogalmam sincs mikor alakultak ki ezek a színek amiket a babakocsiktól a babaruhákig megtalálni. Nos a lánygyerek is öltözhet kék ruhákba, a fiúk rózsaszínbe… Izé ez még valamiért nem megy. Akkor nézzük milyen a rózsaszín. Férfi létemre mondom: Ronda. Nőkön is ronda, kislányokon se szép. Egyszerűen a rózsaszín egy ronda, vízes, nem piros, nem igazi, szóval egy semmilyen, de mégis viszolyogtató szín.
Amikor én gyerek voltam a suliban nem eredeti Lego volt, hanem annak silányabb hazai változata. Nos csakis piros és fehér kockákból állt. Lehetett vele játszani és ez volt a lényeg. Otthon -családi örökségként- apám gyerekkori fakockái voltak. Jó nagy darabok, sárga, barna, zöld színben. Lehetett építeni vele.
Szeretném, ha minden hülye az Ethical Council against Sexism in Advertising nevű szervezet tagjai közül megértené: A gyerekek elsősorban játszani szeretnek. Nemigen foglalkoznak a játék színével, ha pl. épitőkockákról van szó. A legfontosabb nem az kell legyen, hogy milyen színre kenjük, ne kenjük őket, hanem, hogy jól lehessen játszani velük. (A Lego név is ezt sugallja) és a praktikumhoz hozzá tartozik a célra legalkalmasabb, láthatóság szempontjából a legideálisabb színek használata nemre való különbség nélkül.
Én is utálom a rózsaszínt. (Csak a természetben szeretem.)
Több ember kedveli a kéket, mint a rózsaszínt.
Nemrég alakult ki. Nagyon sokáig nem festegették a ruhákat – főleg a szegényebbek nem. Eredetileg ráadásul fordítva volt – a lányok színe volt a kék.
Az ultramarinkéket – amely a legdrágább festék volt – csak Szűz Mária palástjához használták a festők a középkorban és a reneszánsz idején – Mária-kéknek is nevezik.
Kicsi koromban – 1-10 év – a piros volt a kedvenc színem. Pedig arra azt mondják, férfias szín – pl. ld. a régi katonai zubbonyok. Akkoriban nem voltak rózsaszín játékok. Az építőkockáink natúr fa színűek voltak, vagy kék, zöld, sárga és piros vegyesen. Volt egy kedvenc lendkerekes motorom az piros volt. :o) És igenis fontos volt a színe is!!! :o))
Az meg, hogy a Lego szexista, szerintem egy nagy baromság.
A katonai vörös ruházatnak ősi hagyományai vannak, már az ókori görög városállamok katonái is vörös tunikát hordtak (pl. Thébai, Spárta). Ennek gyakorlati oka volt, a vörösön kevésbé láthatóan ütött át a vér. Meglehet ez van a szín “fiúsítása” mögött is.
A kék árnyalatai közül talán a leghíresebb a lyoni kék, amelyet ólomüveg ablakok színezésére használtak (templomok stb.). Pontos elkészítésének titka elveszett.
Igen, valószínű. A rózsaszín a “gyerekvörös”. :o)
Jut eszembe! A rozét is szeretem. :o)
“Kibuggyant az állat vére. Hihetetlen, mennyi vér van egy kifejlett állatban! És most veszendőbe megy az egész, ez a rengeteg erő, nemzőképesség, fékezhetetlen energia. Ugyanakkor milyen szép ez a karmazsinvörös, gazdag, olajosan fénylő, mégis sűrű folyam. Lenyűgözve bámulta, képtelen volt a tekintetét elfordítani. Talán minden, ami az élettel, az energiával függ össze, vörös. A tűz. A vér. A haj – az én hajam. A férfi nemi szerve. A senatorok cipője. A hús. A megolvadt fém. Az izzó láva.” – Colleen McCullough: Róma első embere