Kedves feminista barátaim (mit barátaim, egyenesen bajtársaim)!
Nagy örömömre szolgált, hogy a fácsébúkon meglátogathattam újabb mozgalmatok oldalát, amely arra irányul, hogy a mocskos patriarchátus által veretett, az elnyomást szentesítő érméket, illetve préselt bankjegyeket lecseréljük nőket ábrázoló érmékre, és papírpénzekre. Én is tevékenyen szeretnék részt venni mozgalmatokban! Így szeretnélek megkérni titeket, hogy lépjetek velem kapcsolatban és az általam megadott posta címre juttassátok el a birtokotokban lévő, a most használatos, a patriarchátus jegyében született érméket és bankjegyeket, hogy nálam biztos megőrzésbe kerüljenek a feminista birodalom győzedelmes eljöveteléig.
Először is szeretnék mindenkit üdvözölni. Már nem új dolog nekem a blogolás, írás, mivel már évek óta űzöm az ipart. Eredetileg filmművészeti bloggal indítottam. Így valószínűleg itt is többször ebben a témában fogok írni, mivel csak arról akarok értekezni, amit tökéletesen átlátok.
Ha egy fiút, egy lányt, egy macskát és egy kutyát elhagynának egy parkban először kin segítenének? A New Yorkban végzett kísérlet során a hatéves kislány, Carly volt az első, aki segítséget kapott egy idegentől. A kutya második lett,...
Az abortusz történeti áttekintése
A terhesség megszakítások története gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Mióta ember az ember, azóta létezik nem kívánt terhesség és annak megszakítására tett kísérlet.
Nem régen tartottuk a Nemek közötti szolidaritás napját. Tavaly március 31-én a Valódi Egyenlőségért Civil Társaság hirdette meg először ezt az alkalmat. A kezdeményezés célja, hogy legyen egy nap, amikor a nők és a férfiak közötti...
A mai társadalmi kérdések közül talán az egyik legerőteljesebb az abortusz. Nagyon kevés embernek nincs véleménye a témában. Sokan még mindig hevesen reagálnak az ellentétes véleményre, de már egyre többen vannak azok, akik a kulturált...
Már korábban is közreadtuk Zsu gondolatait egy kommentben, (a kommentje kitűzve a cikk alá) most azonban (anonim módon) egy önálló cikket kaptak azok. Itt kiemelten a gondolataira adott válaszokra reagál szelíd határozottsággal.
"Sokfélék...
Ma van a láthatatlan munka világnapja. Mivel az utóbbi évtizedekben ez a fogalom egy szexista tartalommal telítődött, és kizárólag a nők által végzett háztartási munkát érti alatta a társadalom, itt az ideje, hogy foglalkozzunk az érme...
0. rész - Előszó helyett
Az „Élet a Földön kívül” cikkecskék után most egy másik nagy témakörbe vágom a fejszémet. Ennek a témának azonban nem lehet csak úgy nekifutni, mert már önmagában a témaválasztás is olyan, hogy...
Ki ne hallott volna már Robert Bly Vasjankó című könyvéről? A mű lényege: a férfi lelke mélyén egy zabolátlan, ősi, természeti erőközpont van, amely felszabadítja a tudatát a női (anyai) elnyomás alól és visszaviszi a természetbe....
A Rádió 1 reggeli stábja, Sebestyén Balázsék egy podcastműsort készítettek a hónap elején arról, hogy egy önkéntes közreműködésével kipróbáltak egy vibrátort, amelyről úgy hírlik, hogy "az orgazmusszerzés Ferrarija". - A műsort...
Nem régen magyar férfiszervezetek nyílt levéleben tiltakoztak Pauine Hermange férfigyűlöletre uszító könyvének megjelentetése ellen. A Férfihang.hu női olvasóinak figyelmét is felkeltette a könyv, olyannyira, hogy eredeti kiadásban olvasták...
Vági Márton "Miért nekem kell fizetnem azt, ha te gyereket akarsz?" című cikke azt boncolgatja, hogy globálisan túlnépesedett bolygónkon miért a gyermekvállalást támogatják az adóelvonásokból, miért nem a gyermektelenséget, miért nem csak...
Ahogy a végére érünk a Földön kívüli élet kutatásának, szeretném az utolsó részt amolyan saját véleményként, saját gondolatmenetként bemutatni, kissé elengedve az eddigi „féltudományos” hangvételt.
Élet a Földön...
Borítókép: Poszter a Stellaris című PC játékhoz (Paradox Interactive, 2016)
Élet a Földön kívül - 4. rész, A földönkívüli élet keresése-1
Most, hogy láttuk, a Naprendszerben milyen sok, az élet megtartására potenciálisan...
Fenti idézet dr Warren Farrelltől, amerikai pszichológustól és férfijogi aktivistától van. Miért idézek tőle? Mert az eheti (2021/4) Nők Lapjában Jónap Rita: A nők ereje című írása jelent meg. Ehhez szeretnék hozzászólni, vitázni...
Élet a Földön kívül - 3. rész, a Naprendszer, mint kutatási terület
Mielőtt szélesebb spektrumban vizsgálnánk a Kozmoszban az élet nyomait, előbb a saját csillagrendszerünkben nézzünk körül! Mint látni fogjuk, „idehaza” is...
2021. január 23. 19:41
19
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!
Pénzkvóta. Először arra gondoltam, hogy nem is olyan nagy hülyeség, miért ne lehetne, mondjuk majd a magyar eurón (hehe..) néhány nő is. Aztán végignéztem, kik is vannak most a pénzeinken, és nem igazán jut eszembe hasonló “kaliberű” történelmi személy a nők közül, aki magyar volt, vagy legalább Magyarországért tett valami jelentőset. De javítsatok ki, ha tévedek. Persze lehetnének a pénzen tudósok is, vagy művészek.. akkor sem jobb a helyzet. Végül egy igazán jelentős nőt találtam csak, ez pedig Szűz Mária:)) (“Mária országa”, ugye) De nem hiszem, hogy rá gondoltak.
Nyilván kevesebb nőnek volt lehetősége bármi jelentőset véghezvinni, vagy befolyásolni a történelmet, de akkor meg miért kéne odaerőszakolni a férfiak mellé. Vagy ha mégis van olyan nő a történelemben, akinek helye lenne a magyar pénzen, akkor lehet, hogy nem is volt elnyomás?
Hát én sem tudok senkit így. Mária Teréziát csak nem tehetjük rá, Sissy egy kicsit elcsépelt lenne. Zrínyi Ilona talán. Vagy egy személyes kedvenc: Bátory Erzsébet, aki állítólag szüzek vérében fürdött. Na ha őt ráraknánk valamelyik érménkre, tuti egyedülállóak lennénk Európában.
Olvasó
Naooo
Tormay Cécile. Állítólag leszbikus volt, így a demokratáknak és feministáknak megfelelne. De nem, mégse, a Bujdosó könyvével diszkvalifikálta magát a versenyből. Keressünk tovább.
A Wikipédiában is felmerül a Báthory Erzsébet elleni habsburg koncepciós per erős valószínűsége, de így sajnos mégsem állíthatjuk nemzeti példaként őt… Bár: “Pártfogásába vette a török által kirabolt-fölégetett falvak legyilkolt férfiainak özvegyeit, a megerőszakolt, mindenükből kifosztott lányokat-asszonyokat, nemzetiségükre való megkülönböztetés nélkül.”
Ha tényleg nem találunk alkalmas nőket, akkor az a patriarchális nőelnyomás egyfajta bizonyítékául szolgál majd? :)
De természetesen találhatunk olyan nőket akiknek a portréja joggal szerepelhetne valamelyik pénzünkönt!
Méghozzá szabadságharcosokat! Katonákat is!
De előbb az 1600-as évekből Lorántffy Zsuzsanna, aki amellett, hogy a habsurg ellenes katonai akciók szervezésében vett részt férje oldalán, ráadásul jelentős oktatási, kulturális és vallás reformmal kapcsolatos tevékenységet folytatott. Egyébként az ő birtokán született meg a Tokaji aszú: udvari papja, Sepsy (másképpen: Szepsi) Laczkó Máté, aki a szőlőtermelést irányította, az akkori hadi események miatt a szüretet novemberig késleltette. A szőlők emiatt megtöppedtek, összeaszalódtak, így a borok édesebbek, tüzesebbek lettek.
Szót kell ejteni az 1800-as évekből Brunszvik Terézről, aki az első magyarországi kisdedóvó létrehozója, az óvodák létrehozását támogató egyesület létrehozója, az első magyar karácsonyfa felállítója, és unokahúgával együtt az első nőnevelő intézet egyik létrehozója. És persze feltétlenül szót kell ejtenünk az unokahúgról is:
Teleki Blanka az 1800-as évek elején Münchenben és Párizsban festészetet, Budán pedig szobrászatot tanult. 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten, a mai Szabadság téren. A szabadságharc alatt, 1848 végén kénytelen volt az intézetet bezárni. “A márciusi forradalmat Teleki Blanka lelkesen, növendékeinek a Nemzeti dalt is elszavalva üdvözölte. Az Életképekben megjelent cikkével nőtársait a hazaszeretet helyes megélésére és önmérsékletre intette, de 1848 végén intézetét bezárta, és Leövey Klárával együtt követte a kormányt Debrecenbe. Továbbra is kapcsolatban maradt Vasvárival, és pénzzel támogatta az általa toborzott Rákóczi-szabadcsapatot, amelynek zászlóanyai tisztét is vállalta. A szabadságharc leverése után családja szatmári birtokán bujdosókat rejtegetett, tiltott könyveket terjesztett, gyűjtötte a szabadságharc ereklyéit és a nép hangulatáról jelentéseket küldött Párizsba. “Kora egyik legveszedelmesebb lázadójának” nyilvánították és 1853-ban a haditörvényszék 10 évi várfogságra ítélte; az ítéletet is az Újépületben hirdették ki. Teleki Blanka Brünnben, Olmützben és végül Kufsteinben raboskodott. Miután 1857. május 11-én amnesztiával szabadult a kufsteini börtönből, többé nem tért haza; Ausztriában, majd Franciaországban élt, húgánál. Ekkor a menekültek ügyét karolta fel. Párizsban érte a halál. A montparnasse-i temetőben nyugszik. 2008-ban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója alkalmából egy elképzelés szerint tervezték ugyan földi maradványai hazahozatalát és a martonvásári Brunszvik-kriptában való újratemetését, de ez az elképzelés (egyelőre?) mégsem realizálódott.
És akkor jöjjenek a szabadságharcos katonák, akiket ugyan nőként nyilván nem akartak a csatatér közelébe engedni, de ők csellel mégis szabadságharcosok lettek:
Lebstück Mária 1830-ban született, honvéd főhadnagy. A forradalom alatt Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. Honvédtisztként az 1848-as márciusi és októberi bécsi forradalomban a jogászcsapatban küzdött. A bécsi forradalom leverése után 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, sok más csata mellett részt vett a branyiszkói és a kápolnai összecsapásban, és ott volt Buda visszavételénél is. A kápolnai csatában megsebesült, hősiességéért hadnaggyá léptették elő. Később főhadnagy lett a Miklós-huszároknál. (Többit lásd a wikipédiában) Alakját 1942-ben Huszka Jenő és Szilágyi László örökítette meg Mária főhadnagy című operettjében.
Bányai Júlia 1824-ben született az erdélyi Vízaknán. Tanulmányai befejeztével feleségül ment Sárossy Gyula ügyvédhez, akinek 1848-ban bekövetkezett halála után műlovarnőként dolgozott a bécsi cirkuszban. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörése után férje nevén, férfiruhában jelentkezett a honvédseregbe. Az erdélyi harcokban kitűnt bátorságával és közlegényből a 27. honvédzászlóalj főhadnagya, majd századosa lett. Harcolt Gyulafehérvárnál, Zsibón, Dévánál és Kolozsvárnál fedezte a magyar sereg visszavonulását is. Nemcsak a fegyveres harcokban vett részt, hanem – francia nyelvtudása révén – az osztrák és az orosz hadseregnél gyakran kémkedett is, táncosnő szerepében. Bem tábornok katonai kitüntetéssel jutalmazta hírszerző tevékenységét. A szabadságharc leverése után Törökországba emigrált, ahol Bem tábornok kapitánnyá léptette elő.
No de, fent említett nők feminista szempontból biztosan mégsem tekinthetők jó példaképnek. Elvégre nem voltak leszbikusok, nem voltak férfigyűlölők, egyszerűen nők voltak, akik ha tenni akartak valamit, akkor azt tették is, anélkül, hogy szükségét érezték volna, hogy háborút hirdessenek a férfiak ellen. Akadt jobb dolguk is a nemi ellentétek szításánál, így aztán jutott idejük a társadalmat szolgálni és valódi példává válni.
Mégis azt hiszem, hogy kár keresgélnünk a múltban, itt vannak nekünk a modern idők női! Harcos, lázadó feministáink, akik “társadalom jobbító tevékenységükkel” nem csak egy nyomorult pénzérmét érdemelnének, hanem egyenesen azt, hogy aranyba öntsék a nevüket. Ők azok, akik veretesen példázzák nemzetünk 21. századi feminista ihletettségű felemelkedését. Szép ívű életpályájukkal, közösségi és családi életükkel felmutatják a modern nő minden erényét. Igazságszeretetük, őszinteségük, jóságuk méltóvá teszi őket arra, hogy az egész nemzet eszményképei legyenek! Igaz példaként szolgálhatnak mindenki számára!
Kerüljön hát pénzérmére Lovas Nagy Anna és Antoni Rita portréja!
“Időt és pénzt nem kímélve” el is készítettem ezeknek az érméknek a tervét. A portrék megragadják azt a nemes pillanatot, amikor előterjesztik a lázadó nők kiáltványát. Íme:
emlékszem, amikor csináltak az ötvenforintosoknál emlék érméket. Rátették a vörös keresztet és satöbbi. Én támogatom az ötletet, hogy csináljunk Anton Ritás és Lovas Nagy Annás emlékérmeket. Indítványozom, hogy hozzunk létre ez ügyben egy peticiót olyan címen: hogy adjanak ki Anton Ritás és Lovas Nagy Annás emlék érmeket :D Mert imigyen írt róluk anno Emese példa értékű disszertációjában: “Néhányan már felröppentek, vállalva, hogy könnyű célpontjai lesznek a jól körülhatárolt, könnyen felfogható és érezhető, szilárd ideológia- és hazugság-köveknek.”
Manapság az az oldal úgyis minden kis sz*rság miatt petíciót hoz létre. Külön oldal van már erre.
WÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁHHH :D :D :D
hülye állat! de rohadt jó lett… :D
Olvasó
Balu1st
De hülye vagy! Idetalál valami MNB-s, aztán tényleg nézegetheted Antoni Ritát valamelyik érmén. Kell neked ez a vizuális környezetszennyezés? :-)
Újságíró
Kodo
Az nem baj, hogy ez a nök tárgyiasítása lenne?
Mi lesz ha jön az infláció? A nök elértéktelenedése, lebecsülése?
:)
Nem jók az eddigi javaslatok.
Nézzük csak meg ezt a dumát az oldalukon:
“Mindenkit Üdvözlünk! „Minden sikeres férfi mögött áll egy nő” – tartja a mondás. A magyar forint bankjegyeken azonban nem I. Mátyás neje, vagy Széchenyi István felesége látható, hanem a sikeres férfiak.”
Tehát a nök közül se a megbecsülésre érdemes sikereseket, hanem inkább a férjeiket kellene a pénzekre tenni?
holnap délben várlak akkor a helyszínt beszéljük meg, mindkettőnk hozhatja a párbaj segédjét, mert Ritáért meg kell velem küzdened. Nem engedem olyan könnyen, az október 23-i képei alapján megszül nekem vagy négy-öt kölyköt, kiváló szülőcsatorna, az ilyenhez foggal, körömmel ragaszkodom :D
Jellemzö, hogy a hülye feministàk csak annyit fognak fel a történelemböl, hogy egyesek milyen sikeresek, és a nöket mindebböl kirekesztik. Mindig csak az egyéni érvényesülést làtjàk, a kötelességtudat, az àldozatvàllalàs és a lemondàs szàmukra nem létezik.
Persze, mindig csak a kimeneti oldalt nézik, azt oda nekik de azonnal;
a bemeneti oldalt, vagyis a rászánt időt és munkát kerülik, mint ördög a tömjénfüstöt.
Saját kenyeret a nőnek! Dögöljön meg az összes rohadt elnyomó hímsoviniszta szántóvető és pék!
Pénzkvóta. Először arra gondoltam, hogy nem is olyan nagy hülyeség, miért ne lehetne, mondjuk majd a magyar eurón (hehe..) néhány nő is. Aztán végignéztem, kik is vannak most a pénzeinken, és nem igazán jut eszembe hasonló “kaliberű” történelmi személy a nők közül, aki magyar volt, vagy legalább Magyarországért tett valami jelentőset. De javítsatok ki, ha tévedek. Persze lehetnének a pénzen tudósok is, vagy művészek.. akkor sem jobb a helyzet. Végül egy igazán jelentős nőt találtam csak, ez pedig Szűz Mária:)) (“Mária országa”, ugye) De nem hiszem, hogy rá gondoltak.
Nyilván kevesebb nőnek volt lehetősége bármi jelentőset véghezvinni, vagy befolyásolni a történelmet, de akkor meg miért kéne odaerőszakolni a férfiak mellé. Vagy ha mégis van olyan nő a történelemben, akinek helye lenne a magyar pénzen, akkor lehet, hogy nem is volt elnyomás?
Hát én sem tudok senkit így. Mária Teréziát csak nem tehetjük rá, Sissy egy kicsit elcsépelt lenne. Zrínyi Ilona talán. Vagy egy személyes kedvenc: Bátory Erzsébet, aki állítólag szüzek vérében fürdött. Na ha őt ráraknánk valamelyik érménkre, tuti egyedülállóak lennénk Európában.
Tormay Cécile. Állítólag leszbikus volt, így a demokratáknak és feministáknak megfelelne. De nem, mégse, a Bujdosó könyvével diszkvalifikálta magát a versenyből. Keressünk tovább.
A Wikipédiában is felmerül a Báthory Erzsébet elleni habsburg koncepciós per erős valószínűsége, de így sajnos mégsem állíthatjuk nemzeti példaként őt… Bár: “Pártfogásába vette a török által kirabolt-fölégetett falvak legyilkolt férfiainak özvegyeit, a megerőszakolt, mindenükből kifosztott lányokat-asszonyokat, nemzetiségükre való megkülönböztetés nélkül.”
Ha tényleg nem találunk alkalmas nőket, akkor az a patriarchális nőelnyomás egyfajta bizonyítékául szolgál majd? :)
De természetesen találhatunk olyan nőket akiknek a portréja joggal szerepelhetne valamelyik pénzünkönt!
Méghozzá szabadságharcosokat! Katonákat is!
De előbb az 1600-as évekből Lorántffy Zsuzsanna, aki amellett, hogy a habsurg ellenes katonai akciók szervezésében vett részt férje oldalán, ráadásul jelentős oktatási, kulturális és vallás reformmal kapcsolatos tevékenységet folytatott. Egyébként az ő birtokán született meg a Tokaji aszú: udvari papja, Sepsy (másképpen: Szepsi) Laczkó Máté, aki a szőlőtermelést irányította, az akkori hadi események miatt a szüretet novemberig késleltette. A szőlők emiatt megtöppedtek, összeaszalódtak, így a borok édesebbek, tüzesebbek lettek.
Szót kell ejteni az 1800-as évekből Brunszvik Terézről, aki az első magyarországi kisdedóvó létrehozója, az óvodák létrehozását támogató egyesület létrehozója, az első magyar karácsonyfa felállítója, és unokahúgával együtt az első nőnevelő intézet egyik létrehozója. És persze feltétlenül szót kell ejtenünk az unokahúgról is:
Teleki Blanka az 1800-as évek elején Münchenben és Párizsban festészetet, Budán pedig szobrászatot tanult. 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten, a mai Szabadság téren. A szabadságharc alatt, 1848 végén kénytelen volt az intézetet bezárni. “A márciusi forradalmat Teleki Blanka lelkesen, növendékeinek a Nemzeti dalt is elszavalva üdvözölte. Az Életképekben megjelent cikkével nőtársait a hazaszeretet helyes megélésére és önmérsékletre intette, de 1848 végén intézetét bezárta, és Leövey Klárával együtt követte a kormányt Debrecenbe. Továbbra is kapcsolatban maradt Vasvárival, és pénzzel támogatta az általa toborzott Rákóczi-szabadcsapatot, amelynek zászlóanyai tisztét is vállalta. A szabadságharc leverése után családja szatmári birtokán bujdosókat rejtegetett, tiltott könyveket terjesztett, gyűjtötte a szabadságharc ereklyéit és a nép hangulatáról jelentéseket küldött Párizsba. “Kora egyik legveszedelmesebb lázadójának” nyilvánították és 1853-ban a haditörvényszék 10 évi várfogságra ítélte; az ítéletet is az Újépületben hirdették ki. Teleki Blanka Brünnben, Olmützben és végül Kufsteinben raboskodott. Miután 1857. május 11-én amnesztiával szabadult a kufsteini börtönből, többé nem tért haza; Ausztriában, majd Franciaországban élt, húgánál. Ekkor a menekültek ügyét karolta fel. Párizsban érte a halál. A montparnasse-i temetőben nyugszik. 2008-ban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója alkalmából egy elképzelés szerint tervezték ugyan földi maradványai hazahozatalát és a martonvásári Brunszvik-kriptában való újratemetését, de ez az elképzelés (egyelőre?) mégsem realizálódott.
És akkor jöjjenek a szabadságharcos katonák, akiket ugyan nőként nyilván nem akartak a csatatér közelébe engedni, de ők csellel mégis szabadságharcosok lettek:
Lebstück Mária 1830-ban született, honvéd főhadnagy. A forradalom alatt Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. Honvédtisztként az 1848-as márciusi és októberi bécsi forradalomban a jogászcsapatban küzdött. A bécsi forradalom leverése után 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, sok más csata mellett részt vett a branyiszkói és a kápolnai összecsapásban, és ott volt Buda visszavételénél is. A kápolnai csatában megsebesült, hősiességéért hadnaggyá léptették elő. Később főhadnagy lett a Miklós-huszároknál. (Többit lásd a wikipédiában) Alakját 1942-ben Huszka Jenő és Szilágyi László örökítette meg Mária főhadnagy című operettjében.
Bányai Júlia 1824-ben született az erdélyi Vízaknán. Tanulmányai befejeztével feleségül ment Sárossy Gyula ügyvédhez, akinek 1848-ban bekövetkezett halála után műlovarnőként dolgozott a bécsi cirkuszban. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörése után férje nevén, férfiruhában jelentkezett a honvédseregbe. Az erdélyi harcokban kitűnt bátorságával és közlegényből a 27. honvédzászlóalj főhadnagya, majd századosa lett. Harcolt Gyulafehérvárnál, Zsibón, Dévánál és Kolozsvárnál fedezte a magyar sereg visszavonulását is. Nemcsak a fegyveres harcokban vett részt, hanem – francia nyelvtudása révén – az osztrák és az orosz hadseregnél gyakran kémkedett is, táncosnő szerepében. Bem tábornok katonai kitüntetéssel jutalmazta hírszerző tevékenységét. A szabadságharc leverése után Törökországba emigrált, ahol Bem tábornok kapitánnyá léptette elő.
No de, fent említett nők feminista szempontból biztosan mégsem tekinthetők jó példaképnek. Elvégre nem voltak leszbikusok, nem voltak férfigyűlölők, egyszerűen nők voltak, akik ha tenni akartak valamit, akkor azt tették is, anélkül, hogy szükségét érezték volna, hogy háborút hirdessenek a férfiak ellen. Akadt jobb dolguk is a nemi ellentétek szításánál, így aztán jutott idejük a társadalmat szolgálni és valódi példává válni.
Mégis azt hiszem, hogy kár keresgélnünk a múltban, itt vannak nekünk a modern idők női! Harcos, lázadó feministáink, akik “társadalom jobbító tevékenységükkel” nem csak egy nyomorult pénzérmét érdemelnének, hanem egyenesen azt, hogy aranyba öntsék a nevüket. Ők azok, akik veretesen példázzák nemzetünk 21. századi feminista ihletettségű felemelkedését. Szép ívű életpályájukkal, közösségi és családi életükkel felmutatják a modern nő minden erényét. Igazságszeretetük, őszinteségük, jóságuk méltóvá teszi őket arra, hogy az egész nemzet eszményképei legyenek! Igaz példaként szolgálhatnak mindenki számára!
Kerüljön hát pénzérmére Lovas Nagy Anna és Antoni Rita portréja!
“Időt és pénzt nem kímélve” el is készítettem ezeknek az érméknek a tervét. A portrék megragadják azt a nemes pillanatot, amikor előterjesztik a lázadó nők kiáltványát. Íme:
emlékszem, amikor csináltak az ötvenforintosoknál emlék érméket. Rátették a vörös keresztet és satöbbi. Én támogatom az ötletet, hogy csináljunk Anton Ritás és Lovas Nagy Annás emlékérmeket. Indítványozom, hogy hozzunk létre ez ügyben egy peticiót olyan címen: hogy adjanak ki Anton Ritás és Lovas Nagy Annás emlék érmeket :D Mert imigyen írt róluk anno Emese példa értékű disszertációjában: “Néhányan már felröppentek, vállalva, hogy könnyű célpontjai lesznek a jól körülhatárolt, könnyen felfogható és érezhető, szilárd ideológia- és hazugság-köveknek.”
Manapság az az oldal úgyis minden kis sz*rság miatt petíciót hoz létre. Külön oldal van már erre.
WÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁHHH :D :D :D
hülye állat! de rohadt jó lett… :D
De hülye vagy! Idetalál valami MNB-s, aztán tényleg nézegetheted Antoni Ritát valamelyik érmén. Kell neked ez a vizuális környezetszennyezés? :-)
Az nem baj, hogy ez a nök tárgyiasítása lenne?
Mi lesz ha jön az infláció? A nök elértéktelenedése, lebecsülése?
:)
Nem jók az eddigi javaslatok.
Nézzük csak meg ezt a dumát az oldalukon:
“Mindenkit Üdvözlünk! „Minden sikeres férfi mögött áll egy nő” – tartja a mondás. A magyar forint bankjegyeken azonban nem I. Mátyás neje, vagy Széchenyi István felesége látható, hanem a sikeres férfiak.”
Tehát a nök közül se a megbecsülésre érdemes sikereseket, hanem inkább a férjeiket kellene a pénzekre tenni?
Szerelmes vagyok! Férjezett már? :D
ez nagyot puffant :)
Ki? Kiss Jennifer vagy Antoni Rita? :D
Az egyik nem is létezik, a másik meg jobb lenne, ha nem is létezne. ;)
Természetesen a Ritára gondoltam, ez nyilvánvaló! :D Nem is értem hogy lehet kérdés… :P
holnap délben várlak akkor a helyszínt beszéljük meg, mindkettőnk hozhatja a párbaj segédjét, mert Ritáért meg kell velem küzdened. Nem engedem olyan könnyen, az október 23-i képei alapján megszül nekem vagy négy-öt kölyköt, kiváló szülőcsatorna, az ilyenhez foggal, körömmel ragaszkodom :D
most egy pillanatig bevillant egy kompromisszumos megoldás, de az egyrészt nem tűr nyomdafestéket, másrészt így is hetekig rémálmaim lesznek tőle… xD
Jellemzö, hogy a hülye feministàk csak annyit fognak fel a történelemböl, hogy egyesek milyen sikeresek, és a nöket mindebböl kirekesztik. Mindig csak az egyéni érvényesülést làtjàk, a kötelességtudat, az àldozatvàllalàs és a lemondàs szàmukra nem létezik.
és ilyenkor kerülnek elő olyan fennhangok is a facebook oldalukon, hogy művészt tegyünk az érmékre.
Persze, mindig csak a kimeneti oldalt nézik, azt oda nekik de azonnal;
a bemeneti oldalt, vagyis a rászánt időt és munkát kerülik, mint ördög a tömjénfüstöt.
Saját kenyeret a nőnek! Dögöljön meg az összes rohadt elnyomó hímsoviniszta szántóvető és pék!