Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) néhány napja egy lista formájában közreadta annak a vizsgálatának eredményét, amely a magyar piacon jelenlévő élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát vizsgálta. A vizsgálat jelentőségét az szolgáltatja, hogy bár a transz-zsírsavak egészségkárosító hatása már régen ismert, azonban az élelmiszergyártók számos esetben nem kellő gondossággal száműzik azokat a termékeikből.
A transz-zsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkező vegyületek. Egyre több kutatás támasztja alá a transz-zsírsavak szerepét más, a hazai megbetegedési és halálozási statisztikákban előkelőhelyen betöltő kórképekben, mint egyes daganatos betegségek, hasi elhízás, és cukorbetegség, sőt még az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozhatók. Azok a transz-zsírsavak, melyek az élelmiszeripari feldolgozás során keletkeznek, az elfogyasztott mennyiség függvényében súlyosan károsítják az egészséget. Egyes kutatók szerint ma nincs más olyan élelmiszer-összetevő, mely egységnyi élelmiszerre vonatkoztatva a transz-zsírsavaknál nagyobb mértékű egészségkárosodást okozna, ezért kizárásuk étrendünkből rendkívül fontos. Az OÉTI egy részletes tájékoztatót adott közre a transz-zsírsavakat tartalmazó élelmiszerek fogyasztásának veszélyeiről.
Az OÉTI a közreadott listán szereplő termékeket 2009-2012 között vizsgálta. Egyes gyártók kifogásolták, hogy tulajdonos váltás, receptúra váltás miatt a listán szereplő egyes termékek már esetleg teljesítik az élelmiszeripari ajánlásokat, míg más gyártóknak állításuk szerint egyenesen tudomása sem volt termékük magas transz-zsírsav tartalmáról. Akad olyan áruházlánc, amely saját márkás termékének gyártójáról sem kíván információt szolgáltatni, annak ellenére sem, hogy azok az OÉTI listáján kiugróan rossz adatokat produkáltak. Akad olyan gyártó is, aki termékeit kifejezetten egészséges tulajdonságú, saját fejlesztésű élelmiszer termékként hirdeti, azonban véleménye szerint egyrészt a 2009-es vizsgálatkor nem voltak még élelmiszeripari ajánlások a transz-zsír tartalom csökkentésére, és törvény lényegében ma sem szabályozza ezek megengedett mértékét. Ezért méltánytalannak érzi a termékek azon “szégyenlistáját”, amelyet az OÉTI adott közre. Részemről úgy gondolom, hogy inkább szenvedjen hátrányt a gyártók érdeke, minthogy károsodjon a fogyasztók egészsége. A közölt vizsgálati eredmények egyébként kizárólag a fogyasztók tájékoztatását szolgálják, nem képezik alapját semmilyen, jogi következménnyel járó eljárásnak. Tehát szolgáljon mindannyiunk okulására az OÉTI listája. Sajnálatos tény, hogy szinte minden termékcsoportban találunk nem kellő körültekintéssel gyártott élelmiszereket: Süteményt, kenyeret, és mindennemű egyéb pékárukat, csirkemellet, és mindenféle húskészítményeket, pizzát, hamburgert, különböző készételeket, levesport, margarint és még müzli szeleteket is láthatunk a listán.
Nem tudom mennyire tűnik erőltetettnek a gondolatmenet, de amíg minden családban volt legalább egy háztartásbeli, addig közel sem voltak az emberek annyira kiszolgáltatva az arctalan, szenvtelen kajacégeknek. Manapság egy átlag családban legföljebb vasárnap főznek, egyébként valami bolti cucc van. Arra meg igyekszünk nem gondolni, hogy egy többmilliós-milliárdos forgalmú cégnek legföljebb az számít, hogy nemzetközi botrány ne legyen, az alatt bármi belefér. Transz-zsírok? Ugyan… Mázsánként 70 forintot lehetett spórolni a román/kínai/chilei sz*rral, hülyék lettek volna a drágább alapanyagot használni.
Majd’ minden cégre jellemző a modern vadkapitalizmusban, hogy ha sikerül valamivel betörni a piacra, akkor előbb-utóbb jön a matek, hogy hogyan lehetne olcsóbban előállítani a cuccot. Ami persze minőségromláshoz vezet, ami szinte garantált bukás. Dehát jobb ma 100 forint extra profit, mint egy holnap is prosperáló cég.