Feminista hazugságok

Ugye tudjuk, a feministák elméletei nagyobbrészt arra épülnek, hogy a múltban milyen szörnyű módon elnyomták a nőket a férfiak. Ismerjük a megcáfolt városi legendákat, mint pl. az angol nyelvterületről származó “hüvelykujj-szabály”, ami a femcsik szerint azt jelentette, hogy a férj szabadon verhette a nőt, amíg a használt bot nem volt vastagabb a hüvelykujjánál. Ezt a szélütöttséget még manapság is terjesztik egyesek, holott már ezerszer megcáfolták. Még az 1600-as években létezett olyan angol törvény, amely engedélyezte a férjeknek a feleség fegyelmezését (és ezt mossák össze a hüvelykujj-hülyeséggel a feministák), de már az a törvény is tiltotta a feleség verését. Az 1600-as években!

És itt jön a képbe a mostani mondanivalóm: a feministáknak általában be nem áll a szája, hogy a gonosz férfiak, de főleg a férjek hogyan s miként bántalmazták folyamatosan a szegény szerencsétlen nőket. Ha olyas körökben járunk, még a csapból is az folyik, hogy a maszkulin társadalom egyenesen bátorította és jutalmazta a feleségek verését és megerőszakolását, amikhez a férjeknek ilyen meg olyan jogai fűződtek. Ha valaki még nem hallott ilyesmit, az nem is beszélt feministával.

Csakhogy a valóság egy kicsit máshogy néz ki.

– Dehát ezeket mindenki tudja! – hápoghatják most sokan, akiknek valójában halvány fogalma sincs arról, hogy mi is zajlott a nyugati társadalmakban 100-200 évvel ezelőtt, mert már a suliban is unták a történelmet, és szakkönyvek helyett legföljebb feminista propagandát olvasgattak. (Akarva vagy akaratlanul, teszem hozzá, hiszen nem kell a feminista hazugságokat kifejezetten keresni ahhoz, hogy az ember arcába másszanak.)

A valóságot szerencsére felszínre hozta nekünk egy angol blogger, aki az 1700-as évektől a második világháború utánig terjedő korszakból gyűjtött össze plakátokat, cikkeket, újságkivágásokat oldalakon és oldalakon és oldalakon keresztül. Komolyan, lehet a linkre kattintani és tekerni a lapot, mindenki meggyőződhet személyesen az anyag elismerésre érdemes mennyiségéről. S hogy miről szólnak ezek a képek, cikkek, írások? Arról, hogy a társadalom hogyan viszonyult a feleségveréshez. Szó esik meglincselt és felakasztott feleségverőkről, olyanokról akiket a város főterén vontak szégyenpadra, zártak kalodába, ostoroztak meg vagy ítéltek kényszermunkára. Természetesen utalnak a törvényekre is, amik alapján ezeket a büntetéseket kiszabták; bár nem volt ritka az önbíráskodás sem (akár idegenek által is), a rend őrei igenis eljártak az ügyekben és lekapták tíz körméről a gaz bántalmazót a megfelelő jogszabályok alapján. A feleségek verését a törvény tiltotta, és ennek érvényt is szereztek.

Csak hogy egy esetet ragadjak ki találomra a sok közül:

A város vajon pellengérre állítsa a feleségverőket? Jobb, mint a börtön – mondta a bíró

New York kövesse Kansas City példáját és tegye ki nyilvános megszégyenítésnek azokat a brutális férfiakat akik nem megfelelően bánnak a nőkkel – nyilatkozta Appleton rendőrbíró – mivel a férj bebörtönzése a feleség számára is büntetés.

A végét én emeltem ki, hogy kicsit rávilágítsak a kor mentalitására. Nem sokban különbözött a maitól, ugye? Szegény nőket manapság is istápolni kell, akkor is ha gyilkosok. Ha férfiről van szó, akkor nincsenek erkölcsi aggályok a büntetéssel kapcsolatban, szóba kerülhet akár a nyilvános lincselés is – csak nehogy véletlenül valahogyan a nőnek is kárára váljon a dolog.

Na igen, a szemét nőgyűlölő patriarchális társadalom, az már csak ilyen. Hogy sanyargatták szegény nőket, és micsoda paradicsom volt ez az agresszív férjeknek. Vagy az is lehet, hogy a modern feministák szemérmetlenül hazudnak mint a vízfolyás. Egyfolytában egy borzalmas nőelnyomó múlt rémképeit vetítik elénk, miközben a valóság fennmaradt tényekben, hírekben, könyvekben. Titanic. Hammurabi. Lucrezia Marinella. A vérengző családfők mítosza. 4000 évvel ezelőttől napjainkig fel-felbukkanak olyan történelmi emlékek, amik romba döntik a feminista vádakat. Épp csak annyira lenne szükség, hogy a valóság is eljusson az emberekhez, ne csak a hazugságok.

7 votes, average: 5,00 out of 57 votes, average: 5,00 out of 57 votes, average: 5,00 out of 57 votes, average: 5,00 out of 57 votes, average: 5,00 out of 5 7 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Deansdale

Külön bemutatkozni nem szokásom a neten, beszél helyettem a véleményem - azt nem rejtem véka alá. Eleget foglalkoztam a feminizmussal ahhoz, hogy véleményt merjek formálni róla. Akkor is, ha ez a polkorrekt széllel való szembevizelést jelent.

15
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
4 Egyéni hozzászólás
11 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
6 Hozzászólások szerzői
Kővári Dánieldon FefinhodaphneDeansdaleAlter Ego Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Merlin
Olvasó
Merlin

A feminizmus törekvései egy szempontból biztosan jogosak voltak. Az 1800-as években, de később is, a nőket úgy alkalmazták a gyárakban, hogy kevesebb bért kaptak, mint férfi társaik és kevesebb jog illette meg őket. Ráadásul a szülés számukra munkaszempontból kifejezetten hátrányos volt. Az ez elleni tiltakozás szerintem abszolút jogos és talán ma az egyetlen feminista törekvés, amivel egyet lehet érteni, mivel ma is előfordul a nők hátrányos megkülönböztetése a munkahelyeken.

De ezt csak a korrektség miatt említem meg. A nőverés/feleségverés kérdésében a fenti cikkel teljesen egyetértek.

Alter Ego
Szerkesztő

Igazad van, legyünk korrektek, talán léteztek 1-2 százéve jogos követelései a feminizmusnak…
Manapság meg:

http://www.ferfihang.hu/2012/05/13/mire-jok-a-ferfiak/#comment-3345
(Túl sűrűn kell ezt emlegetnem.)

No meg:
http://www.ferfihang.hu/2012/09/08/tarsadalmi-nemi-megkulonboztetes-a-munkaeropiacon/

Nekem úgy tűnik, hogy egyre inkább a férfiaknak vannak munkavállalási és oktatási problémái… Nem véletlenül?

daphne
Olvasó
daphne

A nők hátrányos munkaerőpiaci helyzetét éppen a sok, nőket illető kedvezmény okozza. Ha a nőnek nem járna semmi a munkáltatójától, amikor elmegy szülni, nem kellene utána fizetnie a táppénz harmadát (negyedét?) amíg terhes, nem kellene fenntartania a helyét, aztán visszavenni öt-hat év múlva is úgy, hogy előbb ki kell adnia három hónapnyi szabadságát (vagyis addig nem dolgozik, de fizetést már kap), és el sem küldheti a gyerek három éves koráig (ezt már talán megváltoztatták), akkor miért ne alkalmazna ugyanolyan eséllyel valamilyen munkára egy nőt, mint egy férfit. De amíg ezek maradnak, hát igenis kockázatos nőt felvennie, mert ha elmegy szülni, évekig csak szívatja magát vele.

Merlin
Olvasó
Merlin

Ez így van/lehet, azonban azt azért hozzá kell tenni, hogy bizonyos szakterületeken a hölgyek tehetségesebbek, így még mindig megéri  őket ott alkalmazni. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy a nők a szülési szabadságról visszatérve hűségesebbek az illető céghez, mint a férfiak. Sokszor ez inkább előny.

danibusz
Olvasó

“Az 1800-as években, de később is, a nőket úgy alkalmazták a gyárakban, hogy kevesebb bért kaptak, mint férfi társaik és kevesebb jog illette meg őket.”

Nos, én erről hallottam egy nagyon érdekes dolgot. Lehet (biztos), hogy a nagyvállalatok biztatták a nőket a nagy fellázadásra, csak azért, hogy fillérekért elvállalják a munkákat, mivel így ők “egyenlőbbek lesznek”. Lehet így már más fényt mutat ez a kevés bért kaptak, ugye? Ugyanis, ha férfit és nőt is alkalmazhattak a cégek, nem egy ember tartotta el a családot, így több embernek lehetett kevesebb pénzt adni, mint egy embernek.

Merlin
Olvasó
Merlin

Ja igen, ami még ide tartozik, a kvóták kérdése. A kvótát akkor lehet elfogadni bármilyen területen, ha az “pozitív”, tehát egy hátrányos helyzetben lévő csoporton segít. A nőket idesorolni viszont erős lenne, mert akkor azzal elismernénk, hogy a nők hátrányos helyzetén nem tudunk változtatni.

A másik fele az éremnek, hogy nem lehet minden szakmában mindenféle kvótát alkalmazni. Pl a tűzoltók, katonák esetében, vagy akár az iparosemberek esetében se. Nyilván tenni kell azért, hogy a nőket ne zárják ki ezekről a területekről, de nem véletlen, ha a fenti esetekben a nők jelentősen alulreprezentáltak.

Alter Ego
Szerkesztő

Nem azt ismernénk el a kvótákkal, hogy a nők hátrányos helyzetén nem tudunk változtatni, hanem azt ismernénk el, hogy a nők hátrányos helyzetben vannak. Ez viszont nagy probléma lenne; mert nem igaz! :)

don Fefinho
Újságíró

Az a röhej, hogy a liberalizmusnak meg a genderfeminizmusnak az a törekvése, ami mindenféle csoportok vélt vagy valós különbözőségének megszüntetésére irányul, a maga bigott tagadásával valójában nem hogy nem szünteti meg magát a problémát, hanem a kvótákkal, többletpontokkal, a követelmények csökkentésével tulajdonképpen MÉG TÖRVÉNYBE IS FOGLALJA.

Merlin
Olvasó
Merlin

Pfff… Én szeretek finomabban fogalmazni, de legyen igazad :)

Ettől függetlenül én kvótát akkor alkalmaznék mit törvényalkotó, ha pl vmilyen hátrányos helyzetű csoportot szeretnék helyzetbe hozni – ezzel gondolom te is egyetértesz. Erre van példa pl Dél-Koreában az északi menekültekkel szemben az egyetemeken. Bár szerintem sokszor nem a kvóta az igazán jó segítség, hanem az extra támogatás.

danibusz
Olvasó

Mi az, hogy alulreprezentáltak? Igenis vannak olyan nők….

Igen, de még nem láttam olyan tüntetőt, aki bányába akart volna menni. A kvóta gyönyörű szó, csak minőségi kvóta legyen, ne szám kvóta. És mi az, hogy pl 20% nő legyen, amikor ez lecsökkenti a férfi részt. Mi van, ha 10% nő jelentkezik? Megfelezik a férfiak számát? Na ezt nem szeretem a szám kvótában, hogy nincs erre megoldás, csak a nyafogás, ahova egymillió nő akar menni.

don Fefinho
Újságíró

Igen, pontosan így. Ha nincs meg a női létszám, akkor addig rugdosnak ki férfiakat, amíg meglesz. Amerikai egyetemeken sportválogatottak tucatjai szűntek meg emiatt.

Alter Ego
Szerkesztő
“Épp csak annyira lenne szükség, hogy a valóság is eljusson az emberekhez, ne csak a hazugságok.”

Tettünk egy újabb lépést efelé. Szeretem a történelmi tényfeltáró írásaidat; kérlelhetetlenül utasítják a helyére a feminista, történelemhamisító propagandát.

danibusz
Olvasó

Igen, ez a poszt jól mutatja, mi a legnagyobb baja a feministáknak. Nekik teljesen más az erőszak és a büntetés.
Erre a dologra biztos azt mondanák: “Ez csak egy eset volt, miközben naponta, óránként vertek egy nőt, csak a patriarchista rendszer ezzel csitította a nők lázadási kedvét! ”

Kicsit nehéz elfogultan hozzáállni ehhez a témához. Hisz nem  ismerjük a “történelmük”, az ideáljaikat (ha van). Addig meg csak vaktában lövöldözünk.