Karácsony van!!!

Charles Dickens
Karácsonyi ének
(részletek)
Fordította: H. László Éva

 

“Egyszer egy este – éppen szent karácsonyeste volt – az öreg Scrooge javában dolgozott az irodájában. Csípős hideg idő volt, hozzá még köd is terjengett. Behallatszott, amint a járókelők keményen topogtak, átfagyott lábukat melegítették. A toronyóra épphogy elütötte a hármat, de már sötét volt; úgyszólván egész nap nem is volt világos. A szomszédos ablakokban már gyertyalángok lobogtak, mint imbolygó vörös fantomok. A köd beszivárgott a réseken és kulcslyukakon és odakint olyan sűrű volt, hogy a szűk kis udvar túlsó végében álló házaknak csak kísérteties árnyalakja látszott. A sűrűn leereszkedő ködfelhő olyan volt, mintha óriás sörfőzőüst nehéz párája lenne. Scrooge nyitvahagyta irodájának ajtaját, hogy szemmel tarthassa segédjét, aki sötét kis odujában leveleket másolt. A főnöki szobában sem égett valami nagy tűz, de a segéd szobájában már csak egy darab szén maradék parazsa pislogott. A szenesláda Scrooge szobájában volt, és ha a didergő segéd arra vetemedik, hogy egy lapát szénért menjen, az öreg holtbiztos rámordul, hogy keressen magának másik állást. Így tehát szegény feje nem tehetett mást, mint bebújt kötött lélekmelegítőjébe és a gyertya lángjánál próbálta melengetni magát. Szegényes fantáziájú ember létére, nem sok sikerrel.
– Boldog karácsonyi ünnepeket, bácsikám, minden jót kívánok! – kiáltotta hirtelen egy vidám hang. A hang Scrooge unokaöccséé volt, aki oly észrevétlenül lépett be, hogy az öreg csak a mondókájára figyelt fel.
– Hagyjuk ezt a szamárságot, – mondta mogorván. A fiatalember a fagyos ködben, úgy látszik, sietve jött és úgy kimelegedett, hogy most kipirult arccal, csillogó szemmel állt az öreg előtt. Forró lehelete látható páraként lebegett csinos álla körül.
– De bácsikám, csak nem akarod azt mondani, hogy a karácsony szamárság. Ezt magad sem gondolod komolyan.
– De mennyire! Boldog karácsony! Tán te is boldog vagy? Mi okon? Mi jogon? Egy ilyen ágrólszakadt szerencsétlen flótás, aki szegény, mint a templom egere.
– Most megfogtalak – válaszolt a fiú még mindig incselkedő hangon – ha a boldogság csak pénzkérdés volna, te igazán nem lehetnél ilyen mogorva és elégedetlen. – Scrooge nem sokat törte a fejét, hogy a fiúnak valami szellemes választ adjon, hanem egyszerűen csak legyintett:
– Hagyd már abba ezt a szamárságot.
– Ne mérgelődj, bátyám, – mondta szeliden a fiú.
– Már hogyne mérgelődnék, mikor a világon annyi ostoba fickó jár-kel szabadon! Boldog karácsony! Már hogy az ördögbe lehet, mondjuk a te számodra boldog? Boldogság talán, hogy egy csomó kiadásod van és egy garasod sincs? Vagy hogy egy évvel idősebb lettél és egy fillérrel sem gazdagabb? Hogy esztendőd mérlege csupa veszteség? Nos, ha rajtam múlik, mindenkit, aki boldog karácsonyt emleget, a betlehemes jászol elé kötnék, ha ugyan nem mindjárt a saját karácsonyfájára akasztanám fel.
– De bátyám!
– De öcsém! – mondta az öreg szemmel láthatóan türelmét vesztve. – Hagyj most már békén. Úgy ünnepelem a karácsonyt, ahogy nekem tetszik.
– Hiszen, ha megünnepelnéd. De inkább csak káromlod – válaszolta az unokaöccs.
– No, de most már elég legyen öcsém, légy boldog karácsonyoddal, hozzon neked most is annyi hasznot, amennyit eddig hozott.
– Vannak dolgok, amikből sohasem húztam hasznot, noha megtehettem volna – ilyen a karácsonyi ünnep is! Ha a karácsonyünnep közeledett, világosan éreztem és tudtam, hogy az év legszebb időszakához értem. Mert ez az ünnep – eltekintve szent jelentőségétől és eredetétől, ha ugyan el lehet ettől tekinteni – a megértés, a szeretet, a jótékonyság áldott ünnepe volt számomra. Ünnep, amelyen férj és feleség háznépükkel együtt megnyitják szívüket és jobban érzik, mint bármikor, hogy nem önös érdek utalja őket egymásra, hanem rendeltetésszerűen lettek utitársakká az életúton, hogy kitartsanak egymás mellett a sírig! Egy morzsányi aranyat, egy ezüstszilánkocskát nem juttatott nekem soha karácsonyom és lám, mégis hiszem, hogy jót tett velem és boldoggá tett mindig! Isten áldása legyen szent ünnepén!”

“A kéményekből nedves fa sűrű, keserű füstje szállt alá és úgy megtöltötte az utcát, mintha Nagy-Britannia valamennyi kéménye ideokádta volna füstjét. Egyszóval az időjárás nem volt éppen szívderítő. Mégis derű és öröm volt a levegőben; foszló-fehér felhős nyári kék ég alatt sem lehetett volna különb. Ez a vidám derű a lakosságból sugárzott. A férfiak a házak ereszén állva – miközben a havat lapátolták – vidáman kiáltoztak egymásnak, olykor egy-egy hólabdát is hajítottak. Jót nevettek, ha célba talált, még jobbat, ha elhibázta a célt. A mészáros boltja félig nyitva van még, a gyümölcsös kulipintyója teljes dicsfényben tündököl. A gesztenyés kosarak az ajtóban úgy dülleszkednek ki az utcára, mint valami tekintélyes úriember önérzetes pocakja. A szép nagy barna spanyolhagymák, mint valódi spanyolok büszkén sorakoznak egymás mellé a polcon és csak, ha egy nagyon csinos lány megy el a bolt előtt, kacsintanak rá nagy huncutul. A körték, almák sárgálló gúlákban mosolyognak. A bejárat felett fonalra aggatva csodás szőlőfürtök függnek. Mindenkinek jogában áll megszemlélni őket, sőt a boltos különös előzékenysége folytán teljesen díjmentesen futhat össze láttukra a nyál bárki szájában. A norfolki aszaltalmák mély aranysárgája beleolvad a narancsok meleg és a citromok hideg sárgájába. Egy szegen készen állnak a papírzacskók, türelmetlenül várva, hogy azt a sok zamatos gyümölcsöt befogadják és vacsora utáni csemegének elvigyék gazdagok és szegények ünnepi asztalára. Még az aranyhalak is fontoskodva úszkálnak körbe-körbe a kirakat közepére tett uborkás üvegben. Ha az ember meggondolja, hogy milyen szenvtelen és hideg, nedves elemben élő lények, szüntelen keringésük izgatott tüntetésszámba megy.
Hát még a fűszerüzlet! Oh, a fűszerüzlet! Bár kirakatait már bezárták és az ajtó csak félig van nyitva, az ajtóhasadékon át még mindig káprázatos dolgokat láthat és hallhat az ember. A mérleg serpenyői szüntelen csengenek, a spárgagombolyagok, mint az ördögmotolla pörögnek, a bádogdobozok, mintha varázslat folytán volnának örökös mozgásban polc és pult között. A tea és a kávé illata ingerlően száll a levegőben. A mazsolás hordóból aranyszínű mazsola ömlik, a fahéjrudak a világ leghosszabb fahéjrúdjai, a tisztított mandula a világ legfehérebb mandulája. A cukrozott gyümölcsön olyan vastag a barázdás szürkés cukorréteg, hogy az ember rosszul lesz az éhségtől, ha ránéz! Az aszaltszilva és a koszorúfüge is ünnepi díszbe vágták magukat; fenyővel és magyallal vannak díszítve. A vásárlók a keskeny ajtóban az ünnepi bevásárlás rettentő sürgősségétől űzve és a dolog őrült fontosságától áthatva minduntalan egymásba botlanak, ott felejtik a megvásárolt árut és izgatottan visszafutnak érte. Vagy elfelejtenek fizetni és akkor meg a boltos lesz izgatott. A személyzet örömtől sugárzó arccal áll a csata hevében a pult mögött. Oly fényes az arcuk, mintha a cég különlegességeként árusított és a világ legkitűnőbb cipőpasztájának híresztelt krémmel subickolták volna ki.
Mikor az esteli harangszó megkondul, a város apraja-nagyja ünneplő ruhát és ünneplő arcot öltve tolong a templomok és kápolnák felé vezető utcákon. A mellékutcák és a városvég egyszerű népe szakajtókban hóna alatt viszi az ünnepi fonott mazsolás kalácsot a pékhez. A szellem különös érdeklődést mutat irányukban. Scrooge-dzsal együtt ott állnak meg a legforgalmasabb pékműhely ajtaja előtt. A szellem felnyitja a szakajtók fedelét és a kezében tartott bőségszaruból szentelt vizet hint a kalácsra. A szentelt víz hatására, ha akad a tömegben egy-két civakodó, savanyúképű vagy bánatos arc, az is menten felderül és osztozik az általános jókedvben. Maguk mondják, hogy civakodás, bánat méltatlan a szent karácsonyünnephez. És ez így is van. Isten látja lelkem, így is van!”

 

 

0 votes, average: 0,00 out of 50 votes, average: 0,00 out of 50 votes, average: 0,00 out of 50 votes, average: 0,00 out of 50 votes, average: 0,00 out of 5 0 olvasó átlagosan 0,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: hgyi

A nickem kiejtése helyesen: högyi - merthogy há, mint hö + gyi :o) Nőként határozottan tiltakozom a feminista nővédelem ellen. (Lehet, hogy ha ilyen intenzív férfivédő szervezetek működnének, nem háborognék ennyire, mert nem érint személyesen – de ismerve magam, ez nem biztos.) Ha feminizmusról van szó, öreg nénikének érzem magam, aki ugyan csupán a gyerekére vár az út szélén, de a feministák megragadják és akkor is átviszik a túloldalra, ha ő hevesen tiltakozik ez ellen. Nem értek egyet sem az elvekkel, sem a módszerekkel. Korábban nem gondoltam, hogy beszélgetéseken kívül véleményemet bárhol is kifejtsem, gondolataimat ilyen formában leírjam, de mivel meghívást kaptam ide, hát élek a lehetőséggel.

27
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
11 Egyéni hozzászólás
16 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
11 Hozzászólások szerzői
NaoooForay Nándordon FefinhoDeansdalemdmselle Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Cerveza
Olvasó
Cerveza

Nagyon boldog karácsonyt kívánok mindenkinek! :)

Alter Ego
Szerkesztő

Boldog karácsonyt mindenkinek! :)

the hermit
Olvasó

Boldog és békés karácsonyt kívánok !

Raon
Olvasó

Hgyi: tudom, hogy ezt nem lenne szabad, de jó ez az idézet. :)

Kellemes ünnepeket mindenkinek!

mdmselle
Újságíró

Boldog és vidám karácsonyt mindenkinek! :-))

Deansdale
Admin

Ne menjetek át a nőkertbe, és ne nézzétek meg a kontrasztot, ami a két honlap, és a két életfelfogás között tapasztaható így karácsony tájékán…

don Fefinho
Újságíró

Okés, nem megyünk. :D
Én három rövid anekdotával kedveskednék így az ünnepekre:

Hódító Vilmos érkezett leánykérőbe Flandriai Matildához, aki híres volt arról, hogy rengeteg kérőt visszautasított és megváratott. Amikor négyszemközt beszélgettek, Matilda megsértette Vilmost, mire az páncélkesztyűvel pofonvágta.
Másnap kérdezi Flandria ura, Matilda apja az összegyűltek előtt, hogy mégis döntse el végre kit választ, mire Matilda:
– Vilmost választom.

Vörös Erik fiai után, akik sikeresen keltek át első európai telepesekként az Újvilágba, végül házasságon kívül született lánya, Freydis próbált eljutni Vinlandra, de útközben viszály tört ki a hajón. Freydis álmukban feleségestől megölette két társát, az asszonynépet pedig maga mészárolta le egy harci bárddal. Vissza kellett térnie Grönlandra, ahol az emberek megvetése sújtotta.

Íme a sörkészítés feltalálásának legendája: Mezopotámiában 7000 évvel ezelőtt szigorú munkamegosztás uralkodott, a férfiak vadásztak, halásztak, a földeken dolgoztak, míg a feleségek a családi tűzhelynél maradtak. A feleség készítette az akkori búzafajtából, a tönkebúzából az ősi kenyeret. Elkészítette a tésztát, és amíg az megkelt, kihasználta az időt egy kis pletykálkodásra a szomszédasszonnyal. A történet szerint eleredt az eső, és részben emiatt, részint a kellemes pletykálkodás miatt a feleség a szomszédban ragadt. Közben a férj éhesen és fáradtan hazaérkezett, de csak az elárvult főzőhely fogadta. Hiába kereste megszokott lángosát, helyette valami habosat talált a tésztástálban, és jobb híján, kissé bosszúsan megragadta az edényt, és kiitta tartalmát. Hirtelen elszállt a mérge, kellemes, elégedett hangulat lepte meg. Alig várta, hogy a felesége hazajöjjön, hogy megköszönhesse neki a pompás folyékony kenyeret.

Alter Ego
Szerkesztő

Meg sem fordult volna a fejemben, de most, hogy mondod; semmiképp! :)

Fox
Újságíró

Ha karácsonyi énekről van szó, akkor ez a klasszikus:

http://www.youtube.com/watch?v=lTRseREYzEU

don Fefinho
Újságíró

Nándor, tőled inkább erre számítottam volna! :D
De ha te már nem is, hát akkor én most lelőttem.

Fox
Újságíró

Veled is az a gond, hogy csak a mocskolódásaimon keresztül ismersz. Ha közelebbről ismernél, tudnád, mekkora Hupikék Törpikék-, továbbá Disney Channel-fan vagyok.

Alter Ego
Szerkesztő

:)

Akkor ezt elsősorban neked küldöm:

http://www.youtube.com/watch?v=h3vCjOrcywA

(Hogy legyen benne egy kis kihívás is; angolul) :)

don Fefinho
Újságíró

Én meg komolyzenei igényességgel megkomponált japán videójátékzenéket (is) hallgatok. Gondoltad volna?

Fox
Újságíró

A Final Fantasynak, amelyet összességében is csak valami isten hozhatott össze, valami isten zenéje van.

don Fefinho
Újságíró

Meg mindennek, ami Konami.

Fox
Újságíró

SATAN AND SANTA, ami a Mikulást/Télapót illeti spirituális szempontból:

http://www.youtube.com/watch?v=4yBc2ZifVKU

Naooo
Olvasó
Naooo

Boldog szeretet ünnepét!

Naooo
Olvasó
Naooo

Trollal nem ér trollkodni. :(

Alter Ego
Szerkesztő

Whehe :) Valld be, hogy a szíved mélyén tényleg csak ennyit akartál mondani! :)