Raon

Magyar hitvilág

Nincs könnyű helyzetben az, aki a mai Magyarországon ősi hagyományaink kapcsán tájékozódni szeretne. A  probléma sokrétű és rendkívül összetett.
A természetes kíváncsiságnak, a normális, “izmusmentes” érdeklődésnek a szükségesnél jóval kevesebb szabad mozgástere van – szomorú kimondani, de mintha ez senkinek nem állna érdekében. Aki nem áll be valamely irány mögé, az ma jóformán teljesen magára marad a témát övező elképesztő információ-kavalkádban.
Már azt is komoly sikernek lehet elkönyvelni, hogy a felsőoktatás néhány éve szakított a finnugor vonallal, és ezt a többszörösen bizonyítottan téves mesét végre a helyén kezelik (mint kizárólag nyelvészeti elméletet). Ugyanakkor elfogadott, hivatalosnak nevezhető irányvonal tudományos körökben máig nem létezik, csupán egymásnak sokhelyütt ellentmondó elméletek széles tára. Ami nagyobb gond, hogy a köztudatban máig tartja magát a kritikátlan finnugorimádat, mintha a társadalom többségének extra perverziója lenne abban hinni, hogy merjünk kicsik lenni.

Ezt az értékdegenerált káoszt szépen keretbe foglalják a nem tudományos oldalról jött, józan ésszel nézve minimum meghökkentő irányultságok (lásd szíriuszi magyarok, a Kárpát-medence a Föld szívcsakrája, és társai). Az efféle vadhajtásokkal szemben valahol még érthetőnek is nevezhető értelmiségi reakciók nyomán viszont már odáig jutottunk, hogy manapság sokan eleve ostobaságnak, nemzeti bohóckodásnak tartanak minden, a magyarsággal kapcsolatos kérdéskört.
Ez józan ésszel nézve természetesen agyrém, de egy (főleg a városokban, kiváltképp Budapesten) általánossá vált társadalmi tévhit szerint az emberek jó része úgy tudja, hogy a puszta válaszkeresés egyenértékű a legszélsőségesebb marhaságok elfogadásával, és hát az “az efféle magyarkodás milyen ciki már”.

Szeretném leszögezni, hogy a fenti gondolatmenet nem ítélkezés, csupán helyzetelemzés. Nekem semmi bajom sincs azokkal, akiket kicsit sem érdekel a magyarságtudat. Az ő életük, az ő választásuk, lelkük rajta. Azt a jelenséget viszont, hogy azért, mert valakit érdekel, bárki bármilyen okból “nem normálisnak” tekintsen, rendkívül szégyenletesnek tartom. Ez egy beteg világ beteg üzenete – és semmiképpen sem a jövőnk egyetlen igaz útja.
Az ugyanis, hogy az ember megismerje ezeket a dolgokat, teljesen egészséges, minden nemzet és náció számára érthető igény. Ráadásul ha épp nem erről a témáról lenne szó, jóformán bárki készséggel elismerné, hogy a normális, józan ésszel könnyen elfogadható irány éppenhogy az lenne, hogy tájékozódunk, mielőtt állást foglalunk egy kérdésben.
Azaz legalább ismerjük meg azt, hogy mire mondunk nemet.

Korábban kitértem már az információ börtön jellegére. Ennek a jelenségnek a vizsgálata ebben a témában elkerülhetetlen.
Miután a tudományos életünk nem szolgál még csak meggyőzőnek látszó válaszokkal sem (sőt, szemlátomást nincs az a heroikus mozgolódás a háttérben, hogy ez a közeljövőben változzon), az általunk begyűjtött információk helyes értelmezése szerintem jórészt csakis az analógiás logikával lehetséges. Mert lehet, hogy a kapott információkat külön-külön szemlélve az azonosságlogika módszerével “tételesen meg lehet cáfolni” (de legalábbis elővenni annyi kétkedést, hogy a válaszok ne tűnjenek hitelesnek – ez a szkeptikusok legkedveltebb és egyben legkényelmesebb módszere), de ha egymás mellé tesszük ezeket az információkat, egységükben (az analógiás logikával) szemlélve “ennyi minden azért már csak nem lehet véletlen”.

Miután ennek a cikknek nem mások meggyőzése a célja, hanem pusztán csak annyi, hogy ablakot nyissak egy olyan megközelítésre, amelyet a tisztelt olvasók eddig talán nem ismertek, én akkor ezen a ponton szögezném le a magam vélelmezett igazságát. Senkinek semmit nem akarok bebizonyítani. Az alábbiakban nem várható semmilyen igazolás, semmi olyan, ami lehetőséget kínálna egy össznépi tagadásra. A lényeg ugyanis nem ez, a hangsúly nem ezen van. Engem az alábbi információk egysége meggyőzött, és tovább kutakodva még szebb és meggyőzőbb dolgokat találtam. Mivel szilárd álláspontom, hogy a felfedezés örömét senkitől nem szabad elvenni, én csak az irányt szeretném megmutatni, néhány útjelzővel – pusztán csak annyit mondani, hogy ha valaki utána akar járni ezeknek a dolgoknak, szerintem érdemes errefelé keresgélnie.

Alapozásra természetesen most is szükség van, de a kristálytiszta érvek helyett inkább csak arra, hogy kitegyük magunk köré a megfelelő gondolatpárnákat.

Kiválasztott, természetesen

A legjobb rögtön így első körben kiigazítani egy alapvető tévedést. Nem tudom, a tisztelt olvasó mennyire van tisztában ezzel, de a néprajzi hagyományok szerint a Földön úgy kb. minden kultúra minden népe kiválasztottnak gondolta, gondolja magát. A világépítő, világhódító civilizációk nagyjai és szakrális hatalmasságai éppúgy, ahogy a legutolsó polinéz törzsközösség őskorba ragadt matriarchái. Így vagy úgy, de minden teremtésmítoszban ott szerepel, hogy a nagy égi őserő alászállt és odaáldotta a szent népvezérnek a tudást, és csakis annak a népnek, senki másnak, természetesen. A változatosságot csak az jelenti, hogy van, ahol az egyetlen igaz isten jött el, másutt a roppantmód ijesztő ősszellem, a leírhatatlanul idegen csillagfény birtokosa, a szent fehér zsebkendő… és így tovább.
Én senkit nem szeretnék megsérteni a hitében, akinek ez kell ahhoz, hogy ne verje otthon a párját, gyermekét, kerekebbnek érezze a világot, hát lelke rajta. Mivel a magam tudásával eldönteni úgysem tudom, hogy tényleg léteztek-e Igazzy Kiválasztottak, vagy ritka közös nevező az emberiségben, hogy amikor származása eredetiségét bizonyítania kell, akkor mindenkinek elmentek hazulról, én ezzel a kérdéssel nem foglalkoznék. Nem, a magyarokkal kapcsolatban sem. Ha ezt hallom, mindig igyekszem megértő arcot vágni, és a lendületes igehirdetés közepette óvatosan megveregetni az illető vállát, hogy jó-jó persze, tudjuk, tudjuk. Igen, mi mind kiválasztottak vagyunk, köszönjük Brian – menjünk tovább.

Nyelvében él a nemzet

Ilyen hosszú bevezető után a kedves olvasóban nyilván már felmerült, hogy mikor következik végre valami témába vágó is – hát akkor kezdjük mindjárt az egyik legordasabb közhelyünkkel, ami témánkat tekintve egyben minden dolgok alfája és omegája is. Nem megyek bele abba, hogy a magyarság eredetével kapcsolatban már jó ideje a belső-ázsiai eredet a legvalószínűbb irány, hogy a kultúránk nagy részét a fehér hunoktól örököltük, és hogy jó eséllyel eleve a magyar is egy kultúrkör kifejezése, nem egy konkrét népé – akit érdekel, nézzen utána.
Ezen a ponton most csak a józan eszünket próbáljuk meg elővenni, és a fentiektől függetlenül eltűnődni az alábbiakon.

Varga Csaba és a szógyökelmélete megérdemli, hogy külön cikket kapjon, így itt most csak annyiban utalnék erre, hogy a magyar nyelvnek egyértelműen van egy olyan sajátos, belső logikája, amely ritka egyedülállónak tűnik széles-e világon.

Arról van szó, hogy rengeteg olyan magyar szavunk létezik, amelyek önmagukban is teljesen logikusan rámutatnak arra, hogy miért az a kifejezés adja vissza a legjobban az adott tartalmat. Mintha a nyelvünknek eleve meglenne egy belső védelme, karbantartása, karban-tartása, egy szülő által biztosított legegyértelműbb védelem.
A jelenkori ismereteinkkel sokszor már nem is értjük, hogy az általunk használt szavak valójában mit is jelentenek. Mennyire gyakori az, hogy egy átlagember a kezébe veszi a Magyar Értelmező Kéziszótárt? Pedig érdekes dolgokat találhat az, aki ezen gondolkodik… azaz hogy mit is csinál?
Nos, nézzük.

gondol – vmi van az eszében, felbukkan a tudatában
gondolkodik – rendszeresen (és módszeresen) tudatos értelmi tevékenységet fejt ki.

Valóban ezt jelenti? Akinek gyanús a ‘gond’ része (szógyöke), jó úton járhat.

gond – nyugtalanító, nehezen megoldható kérdéssel való foglalkozás, az ezzel járó lelkiállapot

Aki a fentieket írta, bizonyosan nem gond-olta ezt végig. Mert akkor azt írta volna, hogy a gondolkodás nem kizárólag tudatos értelmi tevékenység, hanem egészen pontosan valamilyen nyugtalanító, nehezen megoldható kérdéssel való értelmi foglalkozás, az ezzel járó lelkiállapot (amely lehet tudatos és sokszor öntudatlan is).

“Gondolkodom, tehát vagyok.”
A fentiek tükrében ezzel szépen nézünk ki (és de jó is az nekünk, hogy ez van reflektorfénybe téve).

Természetesen nem csak negatív jellegű tudati folyamatok léteznek – és erre vannak is más, kiváló magyar szavaink.

tűnődik – magában tanakodik
tanakodik – az eshetőségeken töpreng

Mindkettő szép szó, és a gond-olkodás folyamatához hasonlatos, ám attól érdemben teljesen eltérő, pozitív, könnyed tevékenységet fejez ki.
Hiszen aki tűnődik, annál a gond-olat el-tűn-ik, avagy az a tan megmérettetik, megízleltetik, és jó esetben befogadásra kerül. Ha nem, az illető akkor is negatív dolgok nélkül ábrándozik, mereng.
(itt jelzem, hogy a szótárban a töprengés értelmezésében – töpreng: hosszasan, fárasztóan gondolkodik – is benne van némi materialista-analitikus ítélkezés, mintha a lehetőségek mérlegelése bármilyen szinten is problémás lenne)

De ez legyen csak ízelítő, menjünk tovább.
Ha kijelentjük, hogy az analitikus gondolkodásmód nem feltétlenül a maga teljességében és a leghelyesebben értelmezte a nyelvünk által használt szavakat, akkor máris más megvilágításba kerülhetnek mondjuk a szólásaink, közmondásaink, és azok “furcsa, ostoba vagy szimplán csak érthetetlen volta”.
Analógiás megközelítésben ugyanis arról lenne szó, hogy ezeknek nagyonis megvolt az értelme, csak ezek egyszerűen… kilúgozódtak a köztudatból.

“Ördöge van.”

Mikor mondják ezt? Ha valakinek szerencséje van. Hogyan? Hát normális ez a magyar, hiszen az ördög maga a gonosz, mitől lenne ez szerencsés? Régen esetleg sátánisták voltunk, vagy mi van?
Kapargassuk csak meg kicsi ezt a kifejezést. Ördög. Ör-dög. Őr-dög.
Az értelmezéshez a régi magyar hitvilágig kell visszanyúlni, a táltos hagyományokhoz. Az őr rész egyértelmű, a “dög” kifejezés régebben semmilyen pejoratív jelentéstartalommal nem bírt, egyszerűen egy állati minőségét jelentett.
A kifejezés régi értelmezése tehát őr-állat, segítő-szellem – azaz keresztény vonatkozásban “őrangyal”. A táltos hagyományokban az alsó, állati világ asztrális létezőiről van szó, akik egyfajta esszenciális tükörképként, tiszta asztrális minőségként végigkísérik az embert a születésétől a halála pillanatáig.
A szólás azt jelentette, hogy az illető tudott az őr-állatáról, egy táltos révén kapcsolatba lépett vele, és így tudatosan is részesülhetett a segítségében, áldásában.
Röviden: szerencséje volt, azaz rajta kívül álló tényezők segítették ahhoz, ami neki jól jött.

Mi történt?

Ezen a ponton elkerülhetetlen kitérni arra, hogy lett a köztudatban az őr-állatból a keresztény vallás ördöge. Alaptalan vádaskodás nélkül is nehéz ezt másnak nevezni, mint ami, így elnézést, ha ez a kijelentés egyeseket sérteni fog, de ez van. Tudatos kultúrarombolás jegyében zajlott le ez a folyamat, amelynek célja természetesen az volt, hogy a “pogány magyarságot” áttérítsék a kereszténységre. Jézus tanításaiban ugyan sehol sem szerepelt, hogy a hitetleneket minimum négyfelé kell koncolni, ha nem akarják átszellemült vigyorral magukba fogadni az egyházi üdvözülést, de ez nem akadályozta meg a derék misszionáriusokat abban, hogy azokban a hősidőkben minden létező eszközzel érvényesítsék a maguk akaratát.

A régi magyar hitvilágban a táltosok szellemi vezetők, bölcsek és gyógyítók voltak – a kereszténység áldásában értelemszerűen nem maradhatott nekik hely. A bűn kifejezés régen ritka szent szó volt a magyarban, varázslatos képességet, beavatott tudást jelentett (ezt őrzi a magyar bűbáj, analógia a tibeti bön). Bűnösnek lenni akkoriban annyit tett, mint a régi hiten lenni – ennek tükrében érdekes fricska volt a bűnöző is. Boldogasszonyról és Szűz Máriáról biztos mindenki hallott már, amit kevesen tudnak, hogy Szűz Mária a szeplőtlen fogantatásos résszel lényegében megsemmisítette Boldogasszony legszentebb női minőségének eszméit. Kevéssé ismert, hogy a magyarban eredetileg a pokol sem bírt semmilyen negatív jelentéssel, egyszerűen annyit jelentett, hogy magzatburok. Lásd: “pokolba születtünk”, “pokol nélkül nincs élet”.

Amit kiirtani nem lehetett volna, ott az újraértelmezés működött. Egy kifejezéssel azonban sehogy sem bírt az egyház sem, a fentiek kapcsán vitathatatlanul a legfontosabbal, Isten nevével. Azaz azzal, hogy Isten.

Ki az az Isten?

A legtöbb népnek nincs saját szava Istenre, ezt másoktól vette át (aki nem hiszi, nézzen utána).
A magyarnak nemhogy volt saját szava, de ennek az értelmezésében benne van a teljes régi hitvilágunk esszenciája.
Első lépésben a szógyökelmélet vonatkozásában IS-TEN formában kell gondolkoznunk.

Kezdjük az IS kifejezéssel.
A régi magyar hitvilágban az IS volt a lélek, az ÉSZ pedig a lélek tudatos része (ami a testhez kötődik, el nem hagyhatja azt).  Az IS hasonulása az iz, íz – ennek logikus továbbfejlesztése volt az ész, amely bővítette az eredeti jelentéstartalmat.
Ahhoz, hogy itt észre lehessen venni a belső logikát, nem kell táltosnak lenni, elég ha a mondásainkat felidézzük.
“Kilehelte a lelkét”. Azaz lélekutazást tett, táltos kifejezéssel révült.
“lélek-zet” – ma lélegzet, a léleknek az a része, ami ki tud repülni a testünkből.
“Elissza az eszét”, azaz a háttérbe szorítja a lélek tudatos részét. Ez nem csak egy kis ivás, itt konkrétan lélekvesztés történik. Ezt egyébként a részeg kifejezés is őrzi, rész-eg, azaz nem teljes egység, csak része önmagának.

( “Látjátok feleim… isa por és hamu vagyunk.” —> elmélet kiszedve 2013.02.08.)

Visszatérve az IS-TEN kifejezésre.
A TEN alak a legtöbb pusztai népnél a tengri kifejezésben él. Tengri=tenger, ami táltoshitben a végtelenség (tengernyi sok).

IS-TEN régi magyar hitvilágbeli értelmezése tehát “végtelen tudat, végtelen lélek”.
Sőt, az IS-ÉSZ jelentéstartalmat is mellé téve egészen pontosan “végtelen szabad lélek”.

Ha a régi hitvilágokról van szó, az átlagember az esetek többségében úgy gondolja, hogy az valami buta, logikátlan, primitív babonaság volt. Ez az esetek többségében nyilvánvalóan nem igaz, ahogy a régi magyar hitvilágra nézve sem.

Ahogy a régiek látták a világot, az a mai analitikus-materialista rémálomhoz képest a maga egyszerűségében is sokkal teljesebbnek tűnő, ún. harmónia világkép volt. Ismerte és tisztelte a természeti törvényeket, és semmiben nem akart ezekkel szembehelyezkedni. Istent egy korlátlan hatalmú személy helyett jóságos, pozitív teremtőként értelmezte, és ennek tükrében teljesen mást jelentett az, amikor azt mondták, “Isten a maga képére teremtette az embert”. Az megannyi, jóságos, pozitív teremtőt teremtett, akik a helyes úton járva maguk is képesek lehettek teremteni.
A régi magyarok az élet természetes részeként tekintettek a rossz dolgokra, és ezektől nem félni kellett, hanem legyőzni őket, felülemelkedni rajtuk (igen, ez a fehér hun gyökerek okán nem véletlenül emlékeztet a buddhista, taoista dolgokra).

Ez okozta a vesztüket is. A kalandozásoknak nevezett katonai hadjáratok mögött sosem húzódott meg vallási ellentét – a magyar ősvallás mindig is békepárti volt. Az “öreg isten” hite még Koppány után is sokáig kitartott, de végül a “fiatal isten” hívei módszeres alapossággal levadászták az összes táltost, akik inkább szép lassan mártírhalált haltak a hitükért, de soha nem kezdtek semmilyen vallási háborúba. Ezzel persze felmérhetetlen károkat szenvedett a magyar kultúra, de az általuk őrzött tudás nagyságára és minőségére jellemző, hogy még ezt is túlélte ez az örökség, és ha csak nyomokban is, de rengeteg értéket megtalálhatunk mind a mai napig. Csak talán nem olyan egyértelműen.

Az alábbi idézet hitelességéről nem tudunk meggyőződni – talán így volt, talán csak egy jól hangzó legenda. Bármi is az igazság, ezekben a letisztult, egyszerű szavakban szintén sok minden benne van.
(a történet szerint ezt az egyik táltos közösség rótta egy táblára és tette ki a földjük határára, hátha ezzel elejét vehetik az erőszakos hittérítéseknek)

Nem kérünk utakat, mert azon könnyebben bejöhetnek a rossz dolgok.
Nem kérünk tanokat, mert megvannak a magunk tanai.
Nem kérünk papokat, mert megvan a magunk ősi vallása.
Köszönjük, jól vagyunk: nem kell minket megmenteni.

Források:
Előadások: Sólyomfi-Nagy Zoltán, Kovács Imre Barna
Ceybert Róbert Gyula: Hun-magyar ősvallás
Varga Csaba: A magyar szókincs titka
Hamvas Béla életműsorozat

2 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 5 2 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Raon

Raon
Hagyománytisztelő normák, liberális nyitottság, radikális problémamegoldások. A család, gyermekek, feleség a legfontosabbak. Ahogy az igazság is.

122
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
22 Egyéni hozzászólás
100 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
25 Hozzászólások szerzői
hercegxyzKataMargóAurelius Respectus Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Vasgerinc
Újságíró

Engem is érdekel a történetünk és tényleg nagyon zavaros a kép, és én sem szeretem ha valaki emiatt mást lenéz. Ugyanakkor azt a nagymagyarkodást sem szeretem, amely nem csak szívcsakrákról szól, hanem sumér eredetről, meg 14 000 éves magyar írásról Etiópiában, és amikor az ember elmagyaráz alapvető dolgokat, amik cáfolják ezeket, akkor úgy állítják be az embert, mint aki nem is magyar.

Ebben a nyelvészkedésben én nem látok olyan egyértelmű analóg logikát, mint amit te írsz. Én erőltetést is érzek ezekben a dolgokban, elsősorban az Isten nevének magyarázásánál feltűnő ez. Ahogy egyáltalán nem látom, hogy az “isa por és hamu vagyunk” (az én emlékeim szerint egyébként “Látjátok feleim szümtükhel mik vogymuk, isa por és homou vogymuk”) azt jelentené, hogy lélek és anyag vagyunk.

Maestro
Szerkesztő

Igen, szerintem is túl erőltetettek ezek a szógyökös dolgok. Az ‘isa’ pl. inkább ‘bizony’ értelemmel bír a Halotti Beszédben…

Deansdale
Admin

A nyelvészet nem túl egzakt, de azért lehet belőle következtetéseket levonni. Sajnos ha az ember elkezdi szőni a gondolatokat, akkor előbb-utóbb eljut egy határra, ahol az összefüggések már lehet, hogy csak oda vannak képzelve. Anyám ebben nagy művész, nála a fapapucs is összefügg a körömvirággal, úgyhogy ismerem a jelenséget :) Ez segít abban, hogy realista fejjel mérlegeljek ilyen téren. Pl. a gond-olkodásos példa Raonnál telitalálat, az istené már grízesebb. Az is egy magyarázat, de hallottam már istent ős-ténynek is “lefordítani”. Ezek már nagyobbrészt spekulációk (amitől történetesen még bármelyik lehet igaz, vagy akár egyszerre több is).

Kíváncsi vagyok mikor jutunk el oda a nyelvészkedésben, hogy az ősmagyar írásban a magánhagzókat nem jelezték, vagyis isten leírt alakja STN, ami ugyanaz mint a sátáné :)

.
Olvasó

És a sátán mennyire ősmagyar szó? :D

Vasgerinc
Újságíró

Nekem a faterom lát rengeteg külföldi névben magyar nevet felfedezni.

hgyi
Szerkesztő

Hát van “szívósszemű Márta” is. :o)))

herceg
Olvasó
herceg

Erről valamiért ez jutott eszembe:

https://dictzone.com/cigany-magyar-szotar/devla

hgyi
Szerkesztő

“Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Menyi miloſtben terumteve eleve miv iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut hazoa. Eſ mend paradiſumben uolov gimilcictul munda neki elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl. Ge mundoa neki meret nu eneyc. yſa ki nopun emdul oz gimilſtwl. halalnec halalaal holz. Hadlaua choltat terumteve iſtentul. ge feledeve. Engede urdung intetvinec. eſ evec oz tiluvtgimilſtwl. es oz gimilſben halalut evec. Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize. hug turchucat mige zocoztia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horogu vec iſten. eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele. eſ levn halalnec eſ poculnec feze. eſ mend w nemenec. Kic ozvc. miv vogmuc. Hog eſ tiv latiatuv ſzumtuchel. iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut. yſa mend ozchuz iarov vogmuc. Wimagguc uromv iſten kegilmet ez lelic ert. hug iorgoſſun w neki. eſ kegiggen, eſ bulſassa mend w bunet.”

“Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terümtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës odutta volá neki paradicsumot házoá. Ës mënd paradicsumben valou gyimilcsëktül mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik: isa, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, halálnak haláláal holsz. Hadlavá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben ha-lálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü vala-vizë, hugy turkukat migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek halálut ëvék. Haraguvék Isten ës vetevé űt ez munkás világ belé: ës lëün halálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének. Kik ozuk? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isa, ës nüm igy embër múlhatja ez vermöt, isa mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, ës kegyigygyën, ës bulcsássa mënd ű bűnét!”

“Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: biza por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban (kegyelemben) teremté eleve [Úr] mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki Paradicsomot házává. És mind[en] Paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, [a]ki napon eendel az[on] gyümölcstől, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé. Engede ördög intetének, és evék az[on] tiltottgyümölcstől, és az[on] gyümölcsben halált evék. És az[on] gyümölcsnek oly keserű vala vize, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de mind[en] ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez[en] munkás világ[ba] bele: és [az] lőn halálnak és pokolnak fészke, és mind[en] ő nemének. Kik azok? Mi vagyunk. [A]hogy is ti látjátok szemetekkel: íme, egy ember sem múl[aszt]hatja ez[en] vermet, íme, mind ahhoz járó[k] vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét ez[en] lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa mind[en] ő bűnét!”

Deansdale
Admin

Ez a téma azért jó, mert akik kinőttek a finnugor halandzsából, azok mind egy szálig más-mást hisznek a magyarság eredetéről :) Jóformán nincs két ember, aki ugyanazt gondolná. Én most megsúgom nektek az igazságot :) Méghozzá nem a saját elképzeléseimet, hanem egy nemzetközi szakembergárda által nemrég feltárt tényt. “a magyar férfiak 93 százaléka 4 ősapától származik, akik már az őskorszakban is Európában éltek.” – forrás Ha az ember megnéz (és megért) egy genetikai térképet, teljesen egyértelművé válik néhány dolog. A “4 ősapa” akiket Czeizel is emleget genetikai markerjeik szerint az R1a (33%+), R1b (20%+), az I (20%+), és E1b1b (más néven E-M78, 10%+). Ezek mindegyike határozottan európai. Létezik egy marker, amit “finnugor génnek” csúfolnak, ez a TAT C (más néven N1c), ami a finnek 60%-ban megtalálható – a magyarságban még nyomokban is alig fedezhető fel. [Állítólag a honfoglaláskori temetőkben még találtak pár leletet, amiben volt TAT C, de ezt kifejezetten “finnugorista” magyar tudósokon kívül még soha senki más nem állította, tehát részemről a hitelessége kétes.] Látszólagos ellentmondás, hogy a finnekben vannak “magyar gének”, de a magyarokban nincsenek finn gének. Ezt a problémát az igazság nagyon könnyen feloldja: nem onnan jöttek ide emberek, hanem innen mentek oda. Ezzel a nyelvészeti “rokonság” is magyarázható – az a százvalahány szó amit rokonnak gondolnak simán odakerülhetett innen. A vándorlás irányát magyarázza, hogy a földművelés elterjedésekor a Kárpát medencében volt egy “népességrobbanás”, néhány emberöltő alatt a többszörösére nőtt a lélekszám, és többfelé is kivándoroltak innen kisebb-nagyobb csoportok. A magyar történetkutatásnak mindigis volt egy olyan dilemmája, hogy túl sok helyen találtak rokonságra utaló jeleket: észak- és déleurópától kezdve ázsia legkülönbözőbb területeiig rengeteg nyelvi és kulturális elem utal valamiféle összefüggésre. Ezt a legtöbben úgy kezelték le, hogy különböző táborokra oszolva hirdették: innen jöttünk, onnan jöttünk. Manapság már nehéz lenne olyan területet találni, ahonnan nem jöttünk. Ez természetesen mind hülyeség, nem tudtunk mindenhonnan jönni – innen mentünk ki sokfelé. Gordiuszi csomó szétvágva. Akkor mi van a Honfoglalókkal? A legrealisztikusabb elmélet szerint a Kárpát medencében akkoriban nagy volt a háborúskodás (elsősorban nyugatról szerettek volna bejönni páran), ezért a katonának befogható férfiak száma jelentősen lecsökkent. Ezért üzenetet küldtek az itteniek valamelyik kivándorolt nagyobb csoport után, hogy volna-e kedvük visszajönni. Így jött be – haza – Árpád és a “honfoglaló” magyarság, akikről ugye a korabeli krónikák megírták, hogy amikor bejöttek, akkor az itt lévő népek örömmel fogadták őket és ugyanazt a nyelvet beszélték. Azt hiszem ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. És azért nem lehet a magyarság genetikájában a “honfoglalók” nyomát megtalálni, mert gyakorlatilag ugyanolyan magyarok voltak mint akik itt éltek. (A “honfoglalók” esetleg hozhattak magukkal keleti irányból hozzájuk csapódó más nemzetiségű embereket is, így juthatott az ország területére némi elenyésző mennyiségű TAT C, amit akár meg is találhattak a honfoglaláskori sírokban. Ki tudja…) Ez az egész elmélethalmaz elsőre furcsának tűnhet, de mindenre magyarázatot ad, méghozzá fantasztikus eleganciával. Ráadásul genetikailag és régészetileg is teljesen igazolható, ami semmilyen más elméletre nem mondható el. Szánalmas például az MTA néhány “szakemberének” suta mentegetőzése, miszerint igaz, hogy genetikailag európaiak vagyunk és semmi közünk a finnekhez, de attól még lehetünk finnugorok. Hiszen a nyelvészet… Pf. Ha már szóba került a nyelvészet, az innen kivándorlók és sok helyre eljutók nem csak a finnekkel való (meglehetősen gyér) nyelvi kapcsolatot magyarázzák, hanem más népektől származó “átvételeket” is. Ami ugye az új elmélet tükrében megintcsak megfordul: nem mi vettünk át mindenféle szavakat mindenkitől akikkel összefutottunk, hanem elsősorban ők tőlünk. [Nem nagyzolásképpen mondom ezt, csak mint tényszerűséget.] A magyar nyelv belső egységessége, amit Raon is emleget, nagyjából jelzi, hogy nem lehet az a szedett-vedett szar, aminek a finnugorista magyar nyelvészek megpróbálták beállítani. Az ilyen burkoltan magyarellenes kísérletek lebuktatója a magyar szóbokor-rendszer, amiben… Tovább olvasás »

daphne
Olvasó
daphne

Azt én se értettem soha, hogy van mondjuk egy szavunk, ami egy szláv nyelvben is hasonló, akkor miért olyan egyértelmű, hogy mi vettük át, és nem ők.

.
Olvasó

Na igen, ezen én is sokat szoktam bosszankodni. Ez a mindent mi vettünk át másoktól-agybaj nagyon demoralizáló.

Deansdale
Admin

Ha úgy nézed, hogy az Uráltól jött rénszarvashajcsárok vagyunk akik semmihez nem értettek, akkor nyilvánvaló, hogy csak mi vehettünk át mindent. Dehát mit vársz egy olyan néptől, aminek a hétfő, kedd és vasárnap szava beszédes (jelentéssel bír), de a szombatot a héberektől vettük át, a többit meg a szlávoktól… Nem is tudom hogy sírjak vagy nevessek. Az őseink biztos olyan hülyék voltak, hogy amikor elindultak az Uráltól akkor a hétfőt (mint napot) már ismerték de a szerdát még nem :\

.
Olvasó

Nem vagyok magyar szakos (talán jobb is), de az egyik szakom az oskolában a horvát. Nos ugye mi azt mondjuk Wienre, hogy Bécs. A horvátok is (Beč) (Meg a szerbek, de hát ott délen nem sok különbség van a szláv nyelvek között, tehát lényegtelen.) Csodálkoztam is sokat, hogy van az, hogy horvátul/szerbül meg magyarul Bécs, a többi nyelven (hiába szlávok mondjuk azok is, lengyel, orosz…) hasonlít a Wienre, semmi bé, semmi é, semmi csé. Persze azt írják, hogy márpedig a Bécs szláv szó, mi is a szlávoktól vettük át. DE! Akkor a horvátokon és a szerbeken kívül miért hívja minden más szláv valami Wien-esnek Bécset? A lengyel, a cseh, a tót, az orosz. Nos, a helyzet az, hogy több helyen olvastam még róla, és kiderült, hogy valószínűleg ez egy avar szó, amit mi őriztünk meg meg a horvátok, de nem kizárt a török, esetleg törökös-magyar származás sem. És hogy ne mindig csak szidjuk az egyetemeket, az egyik tanárom, aki töriföcit meg magyar középkoros órákat tart, cáfolta meg, hogy szláv eredetű lenne a szó.

Amúgy tényleg hasonlítanak a szláv szavakra a magyar hét bizonyos napjai, és itt mindegyik szláv nyelvben hasonlóan vannak ezek a napok, nem hiszem, hogy a szerbektől az oroszokig mi tanítottunk volna meg mindenkit a napoknak nevet adni. Én olyasmit tudok elképzelni, hogy volt egy alapszókincsünk a napokra, de átvettük az idő során ezeket a szláv megnevezéseket. Most is ha megfigyelitek, van pár szó, amire van magyar eredeti, mégis átveszünk újakat (már aki…), shoppingolni mennek vásárlás helyett, meg ilyenek. Nem hiszem, hogy ez csak akkor történik meg, ha alacsony szellemi színvonalra süllyed a népünk, hanem ha együtt élünk valakikkel, szerintem elkerülhetetlen néhány szócsere oda-vissza. Csak itt az a baj, hogy a mi “nyelvészeink” egyoldalúan mutatják be ezt a dolgot, hogy csak mi vettünk át, mások nem vettek tőlünk. De még nyelven belül is megváltozott a napok jelentése: amíg nem tartottunk vásárokat, biztos volt egy másik magyar neve a vasárnapnak.

Más: mi van akkor, ha nekünk nem 7 napos volt a hetünk? Hanem letelepedtünk, jött az új életforma, és a másfajta naptár. Lehet, hogy szláv szavakkal pótoltuk ki a hiányzó napokat. Nem tudom. Csak hangosan gondolkodtam. :-)

Deansdale
Admin

Nem látom valószínűnek, hogy egyszercsak friday-nek kezdjük hívni a pénteket és a hivatalos naptárakat is átírjuk aszerint… A magyar nyelv annyira egységes, hogy azt jóformán semmilyen más (ismert) nyelv nem éri utol.

Egyébként ahogy fentebb írtam, a magyar nép “törzse” egyáltalán nem vándorolt, és így semmi nyomós oka nem volt arra hogy másoktól vegyen át kifejezéseket. Új szavakat be lehet építeni, addig oké, a magyar nyelv általában elég ügyesen magába olvaszt dolgokat, ha kedve van, de lecserélni… Az húzósabb.

A fősulin elhűlve hallgattam a született angol előadót, aki ecsetelte, hogy mivel az angol történelem egy jó darabon szinte csak arról szól, hogy mikor ki foglalta el őket, ezért az angol nyelv egy hatalmas katyvasz, legalább 5 másiknak az olvasztótégelye. Nálunk a 150 éves török jelenlét sem tudott néhánytucat jövevényszónál többet itthagyni.

.
Olvasó

Nem egyszer csak, ezt egy folyamatnak képzelem el. Pl. ahonnan én származom, ott sok sváb szót használunk, holott a családom nem az, csak a megyében sok a sváb, aztán gondolom átvettük. De persze lehet, hogy nincs igazam, csak találgattam.

Azért az is biztos, hogy vannak átvett szavak. Pl. az oroszlán. Ezt miből vezetnéd le? Elvileg ez egy perzsa szóból (arslan) ered, egy a több közül a nyelvükben. Persze lehet erre azt mondani, hogy azért az oroszlán szó nem annyira alap dolog, mint a csütörtök. :D

Hát töri szakosként azért nekem kicsit meredeken hangzik az a kijelentés, hogy a magyar nép egyáltalán nem vándorolt. Pl. akkor hogy került a szókészletünkbe egy perzsa szó? VAgy jöttek ide perzsák és úgy? Vagy miért vannak vándorlós mondáink, krónikáink, miért írják rólunk más krónikások is, hogy vándoroltunk?

Amúgy nem akarok valamiféle tekintély lenni azáltal, hogy én egyetemen tanultam ezekről, mert elég érdekes az egyetemi oktatás ezen a téren. “Az ország vezető bölcsészkarán” tavaly óta van csak magyar őstörténet kurzus, és az is nagyon össze-vissza, mindenki utálja. De az biztos, hogy magyar középkoros órákon tanulmányoztunk pár krónikát, meg ilyesmit, és azért ezekhez se szabad úgy állni, mint ahogy a Bibliához se, hogy na most én leülök tök laikus ember és akkor mindent szó szerint kell venni és pont úgy volt, mert van olyan krónika, ami csak  épp egy sorral arrébb mond ellent saját magának.

Deansdale
Admin

Nyilván vannak átvett szavak, senki nem állítja, hogy ne lennének. Nem kívánom a floppy disk-et magyar alapokról magyarázni :) De remélem magától értetődik, hogy ez a “szerdára” nem érvényes… Mármint hogy valami tök ismeretlen dolog lett volna a magyaroknak, ezért simán átvették az idegen kifejezést rá.

A krónikáinkkal szemben a legtöbb kifogást a finnugoristák támasztották. Elsősorban ott, ahol a krónika nem felelt meg az elméleteiknek… Például eleink szerint Árpád a nagy hun Attila leszármazottja volt – erre mondták a finnugoristák, hogy micsoda hülyék voltak a krónikásaink. Ugyanígy ócsárolták azokat a szövegeket amiket említettem, hogy Árpádék magyarul beszélő népet találtak itt amikor megérkeztek. Nem mondom, hogy minden ókori leírás színigaz, de néhányat muszáj újragondolni és átértékelni a finnugorizmus leáldozásának fényében. Van köztük olyan, ami rendelésre készült vagy épp hamisított, de nem lehet a fürdővízzel a gyereket is kiönteni.

.
Olvasó

Én is így gondolom.

Amúgy nem szabad elhinni, hogy vannak a csúnya hivatalos történészek, meg mi, mert igazából ők is nagyon sokat vitatkoztak/vitatkoznak egymással ilyen dolgokról.

Nehéz dolog a krónikák kérdése. Itt is szerintem az arany középút a jó. Hogy alázattal állok hozzá, nem a saját elméleteim igazolását olvasom ki belőle direkt, hagyom, hogy a krónika mondjon nekem valamit: de nem is hiszek el azért mindent szó szerint, mert nem is lehet, van, hogy ellentmondás van önmagában, vagy ellentmond egymásnak.

Attól tartok egyébként, hogy amíg ennyire át lesz itatva politikával ez a kérdés, nehéz lesz hideg fejjel hozzáállni a kérdéshez még egy történésznek is. Bár ugye mikor nem volt a történelem politikai vetületű… Az biztos, hogy akadnia kell egy középkorásznak, kitartónak kell lennie és az igazság szerelmesének, hogy ne bizonyos érdekköröknek (legyenek azok nemzetközi vagy nemzeti körök) akarjon megfelelni azzal, amit kutatási eredményként tálal.

don Fefinho
Újságíró

Perzsa szavakra elég jó apropó lehet a pártus eredet, de ha nagyon földhözragadtak akarunk maradni, akkor szerintem kézenfekvő lenne a jászok háza táján kapirgálni.

Veronique
Olvasó
Veronique

“Csak itt az a baj, hogy a mi “nyelvészeink” egyoldalúan mutatják be ezt a dolgot, hogy csak mi vettünk át, mások nem vettek tőlünk.”

Én arra gondolok, hogy nem feltétlen összeesküvésről, meg önkisebbitésről lehet szó ebben az esetben, hanem hogy az adott ország nyelvészei az adott ( saját) nyelvüket vizsgálják, amiben a jövevényszavak logikusan idegen eredetűek. Elképzelhető, hogy pl egy lengyel nyelvész meg a magyar hatásokat vizsgálja a saját nyelvében (ha vannak ilyenek, ez csak példa akart lenni), mint  átvett elemeket.

 

Deansdale
Admin

A kommentemben hasraütésre írtam, hogy nyelvészeink szerint mit honnan vettünk át, de most kinéztem precízen :)

A “kar”, amivel karolunk, elméletileg török. A “karéj”, vagyis amit az ember a cipóról lekanyarít, szláv. A “karám” megint török, a “karima” (mint kerek perem) szláv. A “kéreg”, ami körülvesz, finnugor, ahogy a “kering” is. A gatyán körbefutó “korc” francia, a “kordé” valószínűleg német, de nem találják a konkrét eredetét. A “korlát” ismeretlen eredetű, csak az biztos, hogy nem magyar. A “kormány”, a “korsó” és a “korong” szláv, a “korona” latin. A “kör” finnugor, a “körte” török, a “köröm” és a “kürt” ismeretlen eredetű (de az megintcsak tuti, hogy magyar nem lehet).

A “garaboly”, ami egy kerek kosár, német jövevény, a “garád” (földből hányt kerítés) és a “garat” szláv. A “görbe” is szláv, meg a “görcs” is, ami ugye a fában az a csomós képződmény.

És egyetlen finnugorista nyelvész sem bírt rájönni, vagyis inkább beismerni, hogy ezek mind egy szálig egy közös tőről fakadnak, az értelmük és a hangalakjuk nem véletlenül annyira hasonló. Ezek a szavak nem kintről jöttek, másoktól, hanem egymásból keletkeztek.

Az egyéb alakokat már nem soroltam végig (a fentebbi kommentben linkelt wikin is megtalálható további kapcsolódó ágakat a szóbokorról, a pörög-forog minta mentén), kinek van türelme ennyit olvasni? :D

.
Olvasó

Ez a K-R dolog nagyon érdekes. Én nagyon rég óta vonzódom azokhoz a szavakhoz, nevekhez, amelyekben ez a két betű van. Szoktam is így emlegetni őket, hogy K-R szavak. Pl. a kedvenc szavam a kard. Nevek közül tetszik a Kartal. Lehet, azért tetszenek ezek, mert annyi van belőlük a magyar nyelvben, csak nem vettem észre, nem tudatosult? Ez valami olyasmi lehet, minthogy valami megmozdul a lelkemben, ha magyar népzenét hallok? Nem akarom elvinni pszichológiai térre a kérdést, csak érdekességből mondom.

 

hgyi
Szerkesztő

Nem csak a magyarra jellemzőek a k-r-es szavak. Szerintem a legtöbb nyelvben gyakoriak (még akkor is, ha c-nek írják azt a k-t).

Deansdale
Admin

Ez igaz, de amennyire én tudom a szóbokor nálunk a legteljesebb. Ráadásul a magyar nyelvben érthető is, hogy mi a párhuzamos tartalmi és nyelvi kapcsolat a karám és a guriga között. Más nyelvekben ez jócskán megkopott, vagy eltűnt. És ezzel nem nagyképűsködni akarok, egyszerűen ez van.

the hermit
Olvasó

A török szavak valószínűleg a hódoltság alatt kerültek be a nyelvünkbe, meg egynéhány ételük is megragadt itt (pl: rétes). Azért 150 év, az már jelentős. Én csak a balta szót tudom, hogy török eredetű, ill. konkrétan ez egy török szó, ami ugyanazt jelenti nekik is.

Ha már nagyon kutakodunk, mitől más nyelv a magyar, mint a környező népek nyelvei,hát egyrészt hangzásában, írásmódjában, de legfőképpen logikájában tér el mindentől (szerintem), ami Európában fellelhető. A szórendnél is tetten érhető ez. Nehezen tanulják a magyart a külföldiek, mert ilyen szóhoz csatolt ragok, mint a magyarban, nem nagyon vannak más nyelvben.

xyz
Olvasó
xyz

Mert a korona nem latin eredetű? A magyarból került volna át a latinba?

Valahol valaki azt kérdezte, hogy mindig a magyar vett-e át szavakat a többi nyelvből? A magyar is adott méghozzá a paprika és a biro, ami pár nyelvben előfordul(a biro a magyarban pl. nem, de ettől függetlenül átszivárgott az angolba és az olaszba is), most csak ennyit tudok hirtelen felsorolni. A datolya, mandula pl .az olasz nyelvből kerültek át a mi nyelvünkbe, amit igazából hihető is.

Milyen eredetű nyelv a magyar ha a finn-ugort megcáfolták akkor mi? Mert igazából van pár egyezés a finnugor nyelvek és a magyar között kb. 500 alapszó, de több ezer év eltelt azóta amióta elhagytuk az Őshazát, ha elhagytuk. És az idő és a más népekkel való viszonyok is jelentősen befolyásolhatták a nyelvet. A legősibb szavak pl hal, víz finnugor eredetűek aztán a nagyszámú toldalékok, a hangrend, a névszói állítmány és, hogy a számnevek után egyesszám áll. A finnugor nyelvek és a magyar nyelv is változott az idők folyamán. Hogy nem latin, nem germán, nem kelta nyelv az biztos, mert jelentősen eltér, magyarul köze nincs a körülöttünk élő nemzetek nyelvéhez. Akkor micsoda?

Vasgerinc
Újságíró

Mi beszéltünk már erről, érdekes elmélet, bár ebben is vannak lyukak, bár talán kevesebb, mint a többi elméletben. Mindenesetre engem nagyon zavar a

“a földművelés elterjedésekor a Kárpát medencében volt egy “népességrobbanás”, néhány emberöltő alatt a többszörösére nőtt a lélekszám, és többfelé is kivándoroltak”

és a

“üzenetet küldtek az itteniek valamelyik kivándorolt nagyobb csoport után, hogy volna-e kedvük visszajönni”

közötti óriási időbeli űr.

.
Olvasó

A szó jelentések változnak, nem kell ezen megsértődni (utalok itt az ördögre.) Pl. a hölgy, ma már ránk mondják, de a kis állatok nem kezdenek sztrájkba. :-) Amúgy én nem szeretem az ilyen hókuszpókuszt a szavakkal, mert annyira el lehet vele menni a bokorba. Stockholm mint Istókhalma, Ottawa mint Öt-tava… Szerintem attól, hogy valami emlékeztet egy mai magyar szóra, még nem biztos, hogy azt is jelenti, amit ma értünk alatta. Külön viccesek tudnak még lenni azok az esetek, mikor valaki a nyelvújítás korában keletkezett szóleleményből vezet le valami nagyon ősi dolgot. :-) Ezzel most nem Téged akartalak bántani, csak azért a dolog nem ilyen egyszerű szerintem, hogy ördög, akkor őr-dög, és slussz. Persze lehet, hogy ez épp igaz, de attól még nem lehet mindenre ráhúzni.

Amúgy én nem tudok azzal a szemlélettel egyetérteni, hogy minél régebbi valami, annál jobb és igazabb. Attól, mert a kereszténység előtt volt más vallásunk, még nem biztos, hogy az jobb vagy igazabb volt. Szerintem a teológiai kérdéseket nem lehet azzal eldönteni, hogy melyik vallást vallották régebben az őseink, vagy hogy épp melyik vallás nevében gyilkoltak. (Megjegyzem pogány vallások nevében is megöltek jó pár keresztényt, csak ezt általában el szokták felejteni.)

Naooo
Olvasó
Inaara
Olvasó
Inaara

Varga Csaba, Kiss Dénes és Pap Gábor jó szívvel ajánlható azoknak, akiket érdekel az ősmagyar nyelvészkedés, a magyar népművészet szimbolikája vagy a magyar népgyógyászat. Kifejezetten a magyar nyelvet boncolgatja Kiss Dénes Emberszám c. nagyon érdekes könyvében (Fríg Kiadó).

Itt Kiss Dénes költő, magyarságkutató beszél: http://www.youtube.com/watch?v=QOqxIg21PTw

.
Olvasó

Pap Gábor munkásságát érintőlegesen ismerem, szerintem ő már elszálltnak tekinthető. Az én gyomrom nem tudja bevenni, hogy a Szent Koronának kisugárzása van, meg ilyenek. Persze egy műszer se tudja kimutatni a sugárzását, csak az ember. (És nyilván, ha én nem érzem, akkor nem vagyok igazi magyar.) Én az ilyesmire már azt mondanám, hogy káros.

Inaara
Olvasó
Inaara

Igen, tudom mire gondolsz.   :) Néhány évvel ezelőtt egy nagyon érdekes előadást tartott a népművészeti szimbólumokról –  minden káros hatás nélkül. Én egyáltalán nem vagyok hungarista, és nekem is meredek néhány megállapítás az ősmagyar témában, de ha némi ismerettel és józan paraszti ésszel lenyesegetjük a vadhajtásokat, sokszor egészen emészthető és továbbgondolásra érdemes dolgokat kapunk.

.
Olvasó

Akkor annak utána nézek, köszi.:-)

Animebj
Olvasó
Animebj

Ahogy Naooo is példázza, a magyar nácizmus és hungarizmus kisajátította magának a magyar őstörténet-mítoszt, így képtelenség az ő mocskukból kikecmeregve tisztázni az eredetét. Azt senki se gondolhatja komolyan (kivétel a náci), hogy annyira hihetetlenül eredeti lenne a mi teremtésmítoszunk, főleg mert van jó pár tucat olyan elem -mint a világfa, a szent állatok-, amelyek a szláv és a közép-ázsiai nemzetekében is ugyan más néven, és kicsit más formában, de ugyanúgy fellelhetőek. Ezt nem kell szégyellni, még a judaizmus is bőséggel rendelkezik pogány elemekkel (egyetlen istenüknek, Jahve-nak például nem kevés más, egy darabig vele egyenrangú istennel kénytelen megosztozni a panteonon), a kereszténység és az iszlám pedig pláne, hiszen mindkettő dominanciára törekvő, végítéletet hirdető vallás nagyon rugalmasan kezelte a megtért népek szokásait (pl: Karácsony, iszlám szentségek).

Igazából azt nem értem, hogy miért kell a Férfihangnak ezzel foglalkoznia? Mi szüksége van a szívcsakrás, turulos, sumér mágusos hülyeségekre, amikor ezek egytől-egyig néphiedelmek, tehát tudományosan többszörösen megkérdőjelezhetőek, így semmiféle előnyt nem jelentenek a nyugati feminizmus mételyével szemben folytatott harc során? Miért kell lesüllyedni a feministák matriarchális aranykor-legendájukhoz, ami pontosan annyira beképzelt, mint a rousseau-i Aranykor, amely az iparosodás előtti népekről (főleg ókoriakról, és nem-európaiakról) azt feltételezte, hogy több ezer éven át igazi minta-hippikként a fákat ölelgették, és őzikéket simogattak? ( A nagy, büdös, szakadt mamutokat senki se kérdezte, mindenki tudja, hogy ők amint meglátták az első vadászt, pár nap alatt mind végeztek magukkal; agyarukat egymásba fúrták, az utolsó gyapjas ormányos pedig beleugrott egy kátránytóba).

hgyi
Szerkesztő

Igazából azt nem értem, hogy mit nem értesz. Nem lehet egy jó társaságban bármiről beszélgetni? Mert téged ez a téma nem érdekel? Raon szép bevezetőt írt, pontosan a fenti félreértések elkerülése végett.
Biztosan vannak olyan olvasók, akiket érdekel ez a dolog – olyanok, akik nem nácik és nem hungaristák, sőt esetleg még csak nem is magyarok.

(Remélem értetted finom kérésemet, hogy vegyél vissza magadból.)

Animebj
Olvasó
Animebj
Deansdale
Admin

Nem hiszek abban, hogy csak nácifasisztákat érdekelne a történelem.

Az aggodalmaidat fogtuk, szerintem kár az ördögöt jóelőre felfesteni a falra. Majd ha gebasz lesz kezeljük.

Deansdale
Admin

Ha szerinted Vargát Csabát linkelni valamiféle náci dolog, akkor el vagy tévedve. Megértem ha nem szimpatizálsz Naoval, de mi van ha Hitler Jézustól idéz? :)

Egyébként amennyire Nao itt bármit példáz, annyira te is azt a jelenséget, amit Raon leírt: “manapság sokan eleve ostobaságnak, nemzeti bohóckodásnak tartanak minden, a magyarsággal kapcsolatos kérdéskört”. Szerintem levetkőzhetnéd ezt a zsigeri ellenkezést, előnyödre válna.

És hogy miért foglalkozunk vele? Mert érdekes. Nem foglalkozhatunk minden nap kizárólag a feminizmussal, mert az hosszú távon marhára unalmas lenne. De megintcsak fel kell hívnom a figyelmed egy dologra: Raon kifejezetten kiemelte, hogy nem arról ír, amivel te itt vádaskodsz. “Ezt az értékdegenerált káoszt szépen keretbe foglalják a nem tudományos oldalról jött, józan ésszel nézve minimum meghökkentő irányultságok (lásd szíriuszi magyarok, a Kárpát-medence a Föld szívcsakrája, és társai).” Legközelebb a kritika előtt olvasd már el amit kritizálsz…

A másik ok, amiért foglalkozunk vele, az az igazság szeretete. Annyi éven át tömték a fejünket hülyeségekkel, természetes, hogy az igazság megpillantásakor szeretnénk azt alaposan körbejárni és minden oldalról megvizsgálni.

.
Olvasó

Én hungarista vagyok, de a falra tudok mászni a New Age-s mágikus, szíriuszos, MAGnépés dolgoktól. Volt pár hungarista emigráns, aki – főleg 56 után – megkattant kicsit ezen a téren és elkezdett őstörténetet gyártani, de az ötvenes évek előtt ilyesmiről szó se volt a legjobb tudomásom szerint, de hogy amíg Szálasi élt, az ilyen influenciák térnyerése hungarista körökben kizárt volt, az biztos. Vagyis ezek egyéni gyengeségek, nem az ideológiából fakadnak. (Fontos: én sohasem akartam itt a politikai nézeteimet propagálni, de ha már szóba került, gondoltam, tisztába teszem a kérdés ezen részét. Bár lehet, nem kéne olyan komolyan vennem ezt a megjegyzésedet, mert talán te hungaristák alatt a nacionalistákat, nemzeti radikálisokat, jobbikosokat érted. Ezt nem tudom.)

De a lényeg: valóban nagy gond, hogy az ilyen hókuszpókuszos túlkapások teljesen megbénítják az alternatív őstörténetkutatást. Két tábor létezhet csak: vagy finnugorista vagy vagy pedig szíriuszos bolond. Én nagyon remélem, hogy azért van a kettő között is valamiféle normális út. Bár keresztényként nem tudom azt a nézetet vallani, hogy de kár, hogy már nem gyakoroljuk a pogány magyar vallást, azért mint nemzetét szerető ember érdekel a magyarság múltja, amibe ez is beletartozik.

Nekem tetszik amúgy, hogy másról is van itt szó, mint a feminizmusról. Jó értelmes emberekkel értelmes dolgokat megvitatni.

Naooo
Olvasó
Naooo

“mert talán te hungaristák alatt a nacionalistákat, nemzeti radikálisokat, jobbikosokat érted.”

Szögesdrót, kirekesztő nézetek, halálsikoly, csattogó bakancsok, hatalomvágy, gyűlöletkeltő eszmék, stb., stb.

.
Olvasó

Mmmmm még mondj ilyet! :D

Naooo
Olvasó
Naooo

Csapódó vagonajtó.

don Fefinho
Újságíró

árpádsáv, szappan, lámpaernyő, Orbán Viktor

 

Naooo
Olvasó
Naooo

“Ahogy Naooo is példázza, a magyar nácizmus és hungarizmus kisajátította magának a magyar őstörténet-mítoszt, így képtelenség az ő mocskukból kikecmeregve tisztázni az eredetét. Azt senki se gondolhatja komolyan (kivétel a náci)”

Ahahaha. Már megérte benyomni ide őket.

Clement
Olvasó
Clement

No ez egy kemény dió.

Elsősorban tisztázni kell hány elméletet hallottam már. Megmondom őszintén legalább tízet, de abban volt minden még japán is. Nyugodt szívvel tudom kizárni a gyerekes elméleteket, a szkíta, az avar, az ugor és szemita butaságokat. Egyetlen elméletet preferálok nyugodt szívvel, a kettős honfoglalás elméletét illetve a fehér hun-szeldzsuk török származási vonalat. Nem akarom hosszan részletezni miért. Mindenesetre vannak itt egyéb, fajsúlyosabb megállapítások is.

1. a történelmünket nem szabadna hagyni elrelativizálni. Ez borzalmas dolog lenne, mert a múltunkat nem ismerve semerre nem haladhatunk tovább.

2. túlmisztifikálni, szóval az is egy másik hasfaltágító felfogás, hogy micsoda dicsőségesen vonultunk ide be, mi vagyunk a legjobbak mások meg bújjanak el mögénk, mert bármit is műveltek a többiek körülöttünk, nyomunkba nem érnek. Nem tartom helyesnek, hogy erre mintegy büszkén és éltető módon emlékezzünk vissza, inkább csak meleg szívvel, jólesően.

Szerintem csak az a nemzet lehet erős és sokáig virágzó, amelyik felismeri az erényeit és hibáit egyszerre. A XVII-XVIII. századi állóvizet felkavarni kívánó harcias nosztalgia és rivaldafénnyel teli verskötegek, abból való önsajnálkozás ideje lejárt vagy le kéne hogy járjon konzervatív körökben. Aki azon nem képes továbblépni, csak saját magát emészti feleslegesen fel.

Animebj
Olvasó
Animebj

Nehéz, szinte járhatatlan az az út, ahol egyszerre szabad dicsőíteni, de meg is kell bánni a múltat. A németek erre sokáig nem voltak képesek, a náci múlt olyan szégyenként ivódott bele a II. világháborús és az azt követő generációba, hogy csak mostanság kezdik értékelni a rémuralmuk előtti korok kiemelkedő tetteit. Nekünk a három megszállás (a német nácit én nem ismerem el igazi megszállásnak, így marad a török, azt osztrák és az orosz), két levert szabadságharc, és a középkori királyság etnikailag sok helyütt igazságtalan szétesése túlságosan nagy tragédiahalmaz ahhoz, hogy azt pusztán a több ezer éves fennmaradással és a rövidke reformkorral egyensúlyozni lehetne (a rendszerváltás pedig sajnos akármennyire is jött könnyen, nem hozott sikert a számunkra).

Ezért sem meglepő, hogy a nácikon túl úgy az egész magyar társadalom számára kényelmes ideológiai menedék az az álomvilág, ahol mindenki rossz volt velünk, míg mi csak szenvedtünk tőlük. Ezért nem lehet józanul kitárgyalni Trianont, a vészkorszakot, a fél évszázadnyi kommunizmust pedig a ma is élő bűnösök és kiszolgálóik miatt pedig pláne hogy nem. Egy ilyen beteg lelkű társadalomban pedig szinte kizárt, hogy bármiféle pozitív kép alakuljon ki önmagunkról, népünkről és hazánkról.

Clement
Olvasó
Clement

Mondasz valamit.

Bár kétségtelen az álomvilágba kerülésért a nagyhatalmak IS felelősek. Mi semmifajta kárpótlást nem kaptunk a szenvedéseinkért, a XX. század abszolút vesztesei vagyunk, így lélektanilag érthető, miért kerültünk oda-ahova. Magunktól talán nem is fogunk ebből kikecmeregni, tényleg kéne valami szimbolikus, ám mégis kézzelfogható kárpótlás. Nekem például megtenné, ha az IMF eltörölné az adósságunkat és csökkentenék a bankfüggőségünket. Úgy gondolom ez igazán járna nekünk, érdekektől függetlenül.

Deansdale
Admin

“Nehéz, szinte járhatatlan az az út, ahol egyszerre szabad dicsőíteni, de meg is kell bánni a múltat.”

Mi lenne, ha először legalábbis MEGISMERNÉNK, bakker? A jobbról balra vagy balról jobbra irányuló gyűlölködéseket ráértek utána hozzáképzelni. Dicsőítse és bánja meg a f*szom, engem az igazság érdekel, az ideológiákra ívben sz*rok. A finomlelkűektől meg elnézést kérek a nyelvezet miatt, dehát van amire nem lehet máshogyan reagálni, vagy ha lehetne is, nem érdemes.

Animebj
Olvasó
Animebj

Clement

Az IMF-nek mégis mi köze van ahhoz, hogy bennünket mekkora világfájdalom ért? Még a ruszkik se engedték el a tartozásainkat, pedig azzal tényleg némi kárpótlást adhattak volna ’56-ért (és ’87-ért), de nem tették, akkor a jenkiknek meg miért kéne? Talán ha nem vesszük fel a kölcsön, akkor nem is kéne visszafizetni…

Amúgy a zsidók se kaptak semmit úgy azóta, amióta áttértek a judaizmusra, tehát pár ezer éve és nekik aztán lehetne miért sírniuk, hiszen ahány csillag az égen, annyi országban s annyiszor verték rajtuk el a port, ha nem ment az őslakó társadalom sorsa úgy, ahogy azt ők elképzelték (avagy szabadulni akartak a zsidókkal szembeni anyagi tartozásaiktól, ugye).

Deansdale

Gondolom meglehetne ismerni, ha az összes érintett kiteregetné minden szennyesét, és nem védelmezné a maga igazságát úgy, ahogy mi is. Addig viszont marad a saját kutatásaink által kialakult történelmi tudathasadás. De ebben sem vagyunk egyedül, például a jenkik egészen együtt tudnak érezni a holokauszt áldozataival, de az indiánokkal szembeni népirtást máig a korabeli felsőbbrendűségük és az őslakók alsóbbrendűségének együttes torzképe hatja át, az, hogy mi voltunk a nagybetűs Civilizáció, míg a másik egy rakás vad barbár férfiállat (bár hogy voltak-e nők, gyerekek, és idősek, nem kérdés, de őket nem volt nagy dicsőség puskavégre kapni); vagy az izraeli zsidó-palesztin viszály, ahol mindkét fél letagadja a másik jogát, sőt létjogát azon a fél Bács-kiskun megyényi földdarabon.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Még a ruszkik se engedték el a tartozásainkat, pedig azzal tényleg némi kárpótlást adhattak volna ’56-ért (és ’87-ért), de nem tették”

Ha ezeket komolyan írod, akkor neked ma nagyon elgurult a gyógyszered. :(

http://elib.kkf.hu/edip/D_13957.pdf

“Az 1993. évi magyar import értéke is némiképp félrevezető, mivel ebben az évben a
Magyarországgal szemben fennálló orosz államadósság terhére közel harminc darab MIG-29
repülőgépet szállítottak le, ami import oldalon bekerült a magyar vámstatisztikába.”

http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20020513harmadaert.html

http://index.hu/gazdasag/vilag/allam1221/

“Talán ha nem vesszük fel a kölcsön, akkor nem is kéne visszafizetni…”

Ki vette fel a kölcsönöket?

“Amúgy a zsidók se kaptak semmit”

A németek hány tengeralattjárót adtak már nekik?

“és nekik aztán lehetne miért sírniuk, hiszen ahány csillag az égen, annyi országban s annyiszor verték rajtuk el a port”

Biztos mindenki fordítva megy az autópályán.

“ha nem ment az őslakó társadalom sorsa úgy, ahogy azt ők elképzelték (avagy szabadulni akartak a zsidókkal szembeni anyagi tartozásaiktól, ugye).”

Nagyon recseg már ez a lemez.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Nehéz, szinte járhatatlan az az út, ahol egyszerre szabad dicsőíteni, de meg is kell bánni a múltat. A németek erre sokáig nem voltak képesek, a náci múlt olyan szégyenként ivódott bele a II. világháborús és az azt követő generációba, hogy csak mostanság kezdik értékelni a rémuralmuk előtti korok kiemelkedő tetteit.”

Hahahaha. Ilyeneket még. Egyre jobban nyomod.

Deansdale
Admin

“Nyugodt szívvel tudom kizárni a gyerekes elméleteket, a szkíta, az avar, az ugor és szemita butaságokat.”

Azt ugye tudod, hogy részben a finnugoristák dallamait fuvolázod? Az avar név gyakorlatilag egy az egyben az ősmagyarságot takarja [a mérvadó történészek szerint ők voltak itt a Kárpát medencében mielőtt Árpádék bejöttek, de ezzel kapcsolatban lásd amit fentebb írtam].

A szkíták (kábé mint a sumérok meg a pártusok) szürke terület, amit róluk “tudunk” azt görög történetírók munkáiból vesszük, akik maguk is bevallják, hogy gyakorlatilag pletykákat jegyeznek fel, egymásnak ellentmondó sztorikat. Hérodotosz például rögtön 3 eredet-történettel jön a szkíták kapcsán, amiből az egyiket valószínűbbnek tartja a többinél. Ez számomra közel sem eléggé meggyőző ahhoz, hogy határozottan félretegyem őket. Sőt, gyanúsan hun-féle népek voltak, lovasíjász banda fejlett aranyművességgel ésatöbbi. Elgondolkodtató.

Emlékszem még a finnugoristák szellemi arroganciájára, amivel a saját hülyeségeiken kívül minden mást lenéztek és fikáztak… Csúnyán belebuktak. Én mindenesetre semmit nem ítélnék el csuklóból, mondjuk olyan fals indokokkal, hogy “azt a nézetet a nacionalisták hangoztatják tehát nem lehet igaz”.

Veronique
Olvasó
Veronique

A múltat nem azért érdemes ismerni, hogy azon siránkozzunk, hanem hogy a hibákból levonjuk a következtetést és a jövőben elkerüljük őket!!! De valahogy mindig kényelmesebb a sekély pocsolya, meg a másokra mutogatás, hogy igen, ŐK voltak, ŐK a hibásak, MI nem tehetünk róla, meg amúgy is szerencsétlenek vagyunk…

Clement
Olvasó
Clement

Bár és mondom nem a jelentőségét akarom kisebbíteni, a mai magyarság genetikája heterogénebb, mint egy bodzaturmix szörp. Az én hitem szerint magyar az, aki sorsközösséget érez a magyarsággal. Tudja a fénykorszakát, a tragédiáit és együtt tud érezni azokkal, el tudja azokat helyezni és levonja a hűvös következményeket. A genetikát ebbe belekeverni mocskos dolog.

Deansdale
Admin

“a mai magyarság genetikája heterogénebb, mint egy bodzaturmix szörp”

LOL

Ezt honnan szedted? Sok korábbi alkalomhoz hasonlóan a mai délutánt is genetikai térképek tanulmányozásával töltöttem, és meg kell mondjam, semmivel sem vagyunk “heterogénebbek” mint bárki más európában. A 93%-unk 4 (négy!) ősapától származik. Mit akarsz még ezen felül? :)

Azt meg – és most ezzel nem téged akarlak piszkálni – már marhára unom, hogy sokan abszolút kétbites látásmóddal rendelkeznek: vagy mindent a szőnyeg alá söprünk és kussolunk álszerény antimagyarságunkban, vagy pedig aljas népirtó nácifasiszták vagyunk akik történelmi rögeszmék alapján akarnak mészárolni. Ugyan hagyjuk már az ilyen baromságokat… Nyilván “magyar” aki elsősorban magyarnak vallja magát, de ennek semmi köze az őstörténetünkhöz vagy a genetikánkhoz. Az, hogy foglalkozunk a történelemmel nem azt jelenti hogy már olajozzuk a puskacsövet a spájz mélyén, b*zmeg. Mennyire elhülyítették ezt a szerencsétlen népet az ilyen önostorozó mazochista mentalitással, ez borzalmas. Rajtunk külön teher ez, mint a férfiakon a femcsi “privilégista” dogma, a fehéreken a rasszimus vádja vagy a heterókon a homofób bélyeg. Ahogy a főellenség a heteró fehér férfi, akinek folyton bocsánatért kell esedeznie, úgy vannak sokan a magyarságukkal. A finnugoristák lassan-lassan kihalnak, de a tömeg valahogy tovább játssza ezt a hülye játékot, hogy ha nem kérünk folyton elnézést a fehérségünkért férfiságunkért heteróságunkért magyarságunkért akkor hirtelen ránkszakad az ég.

Az meg külön irónia, hogy a polkorrektség irtózik a genetikától mint a tűztől, mert megmásíthatatlan adatokkal szolgál, ami szükségszerűen nem polkorrekt, hiszen nincs tekintettel sem egyesek érzelmeire, sem mások marxista dogmáira. Az egyszerű, tiszta igazságnál nagyobb eretnekség nem létezik manapság. Broáf.

Clement
Olvasó
Clement

elfogadom amit mondasz.

Te meddig tudod a családfádat visszavezetni?

Deansdale
Admin

Ilyesmivel sosem foglalkoztam, egyszer talán nekiindulok mint Nigella és utánanézek.

Clement
Olvasó
Clement

de épp erről beszélek :) TE! Figyelsz egyáltalán kétbites látómódú? :)

Arról beszélek, hogy lehet hogy a te egyéni őseid valami egészen más nemzetiségi irányvonalat vallottak, te mint fogant gyermekük mégsem az ő gondolataikat követed (már). Ezt értem sorsközösségre.

Még egy hibát szeretnék tisztázni. Nem azt mondtam, hogy magyar az, aki magyarnak vallja magát. Hanem aki SORSKÖZÖSSÉGET vállal a magyarsággal és azt szem előtt tartja. Friss példának itt van Janics Natasa. Vele nem az a baj, hogy szláv neve van, hanem kétfillért zászlót cserél. Engem lefizethetnének, megfenyegethetnének életem végéig ITT AKAROK ÉLNI és ÍGY AKAROK BESZÉLNI és MAGYAROKKAL SZERETNÉM MAGAM KÖRÜLVENNI. Nem érdekel közgadasági helyzet, nem érdekel hogy bolondokháza van, nem érdekel ha sok az őrült én itt akarok maradni, mert ettől a földtől kaptam ennivalót, lakást, tudást és meghálálom azzal, hogy nem állok tovább. Semmiért se.

Érthető voltam?

Deansdale
Admin

Én meg arról beszélek, hogy abszolút nem az én őseimről van szó, nem a családfámat kutatom, hanem a magyarság történetét. És a célom nem az, hogy bárkit az akarata ellenére magyarnak vagy nem-magyarnak tituláljak. Hogy az én őseim kik voltak az történelmi szempontból teljesen lényegtelen. Lehet hogy kínai néger zsidók voltak, az sem változtatna semmin.

Nem értem miért nem lehet megérteni, hogy valakit önmagáért érdekel a történelem, és nem valamiféle hátsó szándék miatt. Naooval nemrég azon kaptunk hajba, hogy szerintem Radnóti meg Rejtő “igazi” magyarok voltak, sőt, még igazibbak. Ez sem változtat viszont a tényen, hogy a genetika történelmi alkalmazása sokkal pontosabban mutatja a népek származását, mint bármilyen más módszer. Ha egyszer 100 magyar férfiból 93 az őskorig visszamenőleg Kárpát medencei családfát mondhat magáénak, akkor hagyjuk már a fenébe a finnugor hülyeséget, de a középázsiai származást és minden más korábbi tévedést is. Hogy esetleg én a 94. vagyok, más felmenőkkel, azt leszarom. Nem magamat akarom elhelyezni egy térképen, hanem a magyarságot.

edie
Olvasó
edie

Azért felhívnám a figyelmet arra, hogy genetika sem feltétlenül annyira egzakt, sok keveredés, vitás dolgok, na akkor mikor is halt ki a Neander völgyi, keveredett e modern emberrel? (egyik színész fejét elnézve aki pl világháborús Ellenség a kapuknál -ban játszott, sztem igen)

Nem tartom teljesen elképzelhetetlennek, hogy krími tatárok közt is kimutassák, hogy jó részük valójában Kárpát medencéből származik…

Szóval csak azt mondom, még nem biztos, hogy pl ázsiai, török származást el kell vetni.

Deansdale
Admin

Kering néhány tévhit a genetikáról, többek között (lassan elkoptatom ezeket a szavakat) azoknak a jóvoltából, akiknek az eszméit megtorpedózta. Magyarul: a finnugoristák jönnek olyan hülyeségekkel, hogy a genetika nem egzakt. Dehogynem az. Hallottam már olyan holdkóros elméleteket, hogy egy nép génkészlete “kicserélődik”, de inkább nem is kezdem kifejteni hogy mekkora hülyeség. Kultúrát cserélhet valaki, apát és anyát nem.

Lassan megérik az idő, hogy bevalljam, nem én magam vagyok ekkora tudor, hanem egy közeli ismerősöm foglalkozik nagyon behatóan ezekkel a dolgokkal. Varga Csaba (Isten nyugosztalja) személyes barátja volt, Michelangelo Naddeo egyik legfontosabb magyar szakmai kapcsolata, “mellesleg” könyveket ír és előadásokat tart, levelezett az MTA egyes történészeivel, és ki tudja még mibe nem ártja magát. Nagyrészt az ővele való beszélgetéseimből tudom amit tudok, amellett hogy azért magam is tudom használni a guglit és a józan eszemet. Szerencsére ez az ismerősöm erősen a földön áll mindkét lábával, elsődleges filozófiája, hogy kizárólag olyan dolgokkal foglalkozik amik kézzelfoghatóan bizonyíthatóak. Előfordul hogy személyesen keres fel ásatásokat, de minimum a fényképes anyagokat saját maga ellenőrzi, nem mások következtetéseire hagyatkozik. Ugyanemiatt sajnos(?) a hitvilággal nem foglalkozik, mert arról túl kevés anyag maradt fenn, hogy bármi perdöntőt lehessen mondani. Nem ítéli el vagy titulálja hülyeségnek, egyszerűen csak nem foglalkozik vele mint kutató.

Ha magabiztosnak tűnök a témában, az 99%-ban ennek a háttérnek köszönhető, nem a szokásos nagyképűségemnek :D

don Fefinho
Újságíró

>> Hallottam már olyan holdkóros elméleteket, hogy egy nép génkészlete “kicserélődik”, de inkább nem is kezdem kifejteni hogy mekkora hülyeség. Kultúrát cserélhet valaki, apát és anyát nem. <<

Egy nép génkészlete úgy cserélődhet ki, amikor a népet meghatározó kultúra, vallás, kutyafasza érintetlen marad, de azt átveszi egy másik embertömeg. Naoo nagyon fog most szeretni, ugyanis székelykatolikusozni zsidózni fogok példaként. Az eredeti héber népességet szoktuk szemita alatt érteni: sémiek, tehát elvileg az araboktól alig lehetne őket megkülönböztetni. Ahhoz képest csupa kaukázusi, a fehér lakosságtól ránézésre egyáltalán nem elkülöníthető embert látunk némi görögös beütéssel, akik nemigazán emlékeztetnek az arabokra sem – viszont az örményekre annál inkább.
Elterjedt elmélet, miszerint a mai zsidóság 90%-át alkotó askenázi ág valójában a betért kazárság öröksége, akik később orosz és német elemekkel keveredtek tovább; míg az eredeti zsidóság, a sémi elem egy elenyésző része élte túl az évszázadokat, őket szefárdi zsidókként ismerjük, addig ezen elem javát nemes egyszerűséggel felszívta a helyükre özönlő arab tenger. Vagyis genetikai szempontból az eredeti zsidóság igazi vér szerinti örökösei – vicces – a palesztinok, míg az őket zsidónak vallott identitás alatt viszontgyilkolászó kazárok echte fehér kaukázusiak.

Most akkor kicserélhető-e egy nép génkészlete, vagy sem? Vagy ha a kultúráját cseréli ki, amit egy másik nép teszemazt fölvesz helyette, akkor utána melyik nép melyik?

Clement
Olvasó
Clement

Tehát akkor a zsidóság felszabadításáért ma szívből kiáltom:
FREE PALESTINA!  :D:D:D

.
Olvasó

Azé’ én itt Budapesten nem látom úgy, hogy nagyon kihalás fenyegetné a szemita zsidókat.

don Fefinho
Újságíró

De pont ez az, hogy akiket te ott Pesten látsz, azok se igazi szemiták, hanem ugyanolyan fehér kaukázusiak, mint bármelyikőnk.

.
Olvasó

A szemiták is a fehér (europid, kaukázusi) rasszkörbe tartoznak.
Amúgy általában sötétebb bőrűek, mint az átlag.

De remélem nem bannoltok, hogy úgy nézegetem a zsidókat Budapesten, mint Hitler Bécsben. :D Nagyon szeretem a rasszantropológiát, én mindenkit megbámulok.

Deansdale
Admin

Nade várj, fordítva ülsz a lovon. Az őseik ezek az embereknek továbbra is a saját őseik, csak a kultúrájuk változott meg. Nem a genetikájukat cserélték le hanem a vallásukat. Genetikát nem lehet cserélni.

Ugyanilyen értelemben ha – tegyük fel – tényleg Árpád honfoglalói voltak “a magyarok”, az itt élők meg avarok, aztán összekeveredtek, egyesült a kultúrájuk és Árpád magyarjai szép lassan kihaltak, akkor a mai magyarság, vagyis a mi őseink _nem_ Árpádék hanem az avarok. Ergo nem Árpádék “cseréltek genetikát”, hanem minket vezettek félre a saját őseinkkel kapcsolatban. Mi itt őslakosok vagyunk.

(Hogy az Árpád-sztoriban mi az igazság azt már boncolgattam fentebb, természetesen nem úgy történt, hogy bejöttek ide, minket “áttérítettek” aztán kihaltak.)

.
Olvasó

Öhm. Nekem a génes cikkből nagyon nem az jött le, hogy nem származhatunk Közép-Ázsiából.

R csoport (M207): Európa, Közép-Ázsia és India leggyakoribb haplocsoportja, ide tartozik a magyarok több mint fele. ”

“R1a1 (M17): A szláv és türk népek (Lengyelországtól Pakisztánig félkörívben kb. 50%), valamint az indiaiak jellemző csoportja (felső kasztokban 30-40%). A magyar férfiak egyharmada tartozik ide. Kb. 15 ezer éve jelent meg a Balkánon vagy Pakisztánban. Eredete és elterjedése szempontjából az egyik legvitatottabb csoport. Egyesek szerint közép-ázsiai vagy pakisztáni eredetű, és még az árja bevonulás előtt megjelent Indiában. Ez esetben mind a dravidákhoz, mind az uráli népekhez köthető. Mások szerint a Balkánról származik és Ukrajnából az indoeurópai népvándorlással terjedt el. Nyugat-Európában a viking hódításokhoz köthetők. A honfoglaló magyarok egyik jellemző génje lehetett, azonban a türk R1a1-et nem lehet elkülöníteni a szláv R1a1-től, ami nehezíti a magyarországi R1a1 férfiak eredetének megítélését. ”

Másrészt meg végig kell nézni a magyar embereken, lehetőleg nem városban és nem nemzetiségi területen. Tipikus turanid meg kelet-balti arcok. Anyai ágról én is főként turanid vagyok, pedig mint már írtam, elég kevert helyről származom. Vannak alföldi barátaim, na hát ott már könyvbe illő arcokat látni!

Deansdale
Admin

Ahogy te olvasod az félreérthető :) Elméletileg az egész emberiség valahonnan Afrikából származik, ilyen értelemben mindenki afrikai :D Amiről ez a vita szól, az az, hogy milyen időszakokban történtek a vándorlások és a népek, fajok szétválása. Az, hogy a magyarság “Kárpát medencei eredetű”, annyit tesz, hogy legalább 40.000 éve itt vagyunk, és nem a “népvándorlások korában” estünk be ide 896 környékén. A haplotípusok nagy “fája” azt mutatja, hogy hányezer évvel ezelőtt váltak szét bizonyos genetikai ágak, és hogy azok merrefelé terjedtek el. Vannak olyan alapvető markerek amik az egész emberiségre jellemzőek; vannak amik csak területekre, és vannak amik csak népekre. Tudni kell ebben a masszában tájékozódni.

Szóval bizonyos értelemben perszehogy ázsiából származunk (azon keresztül meg afrikából), csak nem mint Árpád finnugor honfoglalói, hanem mint legalább 40.000 évvel korábbi bevándorlók :)

Talán érthetőbb lesz ha így mondom: az egyik magyar “ősapa” az istállóskői ősember. A mai magyarság harmada tőle származik. (Nyilván “ő” nem egy személy volt hanem az ott élő csoport, család.) Persze ő is jött valahonnan, de mivel az már k*rvarégen történt, technikailag úgy vesszük, hogy itt őshonos.

szerk.: ja, a szlávok valójában közeli rokonaink, mint “őseurópai” népek, ezen nincs mit titkolni vagy vitatni.

Veronique
Olvasó
Veronique

Talán irtad is, csak én voltam figyelmetlen és átsiklottam felette. Olyan sok hozzászólás van, hogy mea culpa, nem pörgettem vissza. Az lenne a kérdés, hogy az általad emlegetett genetikai vizsgálatokat kiken is végezték el? Ha logikus válasznak veszem a ma élő, magyar nemzetiségű lakosság egy részét, akkor azzal együtt bele kell kalkulálni, hogy vélhetően a mai magyarságnak nevezett rétegben hiába is keresnék keleti genetikai örökséget, hiszen már a legelső pestisjárvány vagy nagyobb idegen invázió (tatárok pl) után megindult a környező szláv, germán stb népek betelepülése, amely az évszázados keveredés után óhatatlanul kiütközik a génekben. Sőt, ha a logikus feltételezést elfogadjuk, hogy a honfoglalók csak egy igen szűk rétegét képezték az akkori kárpát-medencei népességnek (főleg harcosok, akik már helybéli nőkkel házasodtak később), akkor nyilván nem az ő génkészletük fog diadalmaskodni 2000 év után.

.
Olvasó

Szóval akkor Fekete Pákó is lehet magyar…

A magyarság rasszantropológiailag az alábbi képet mutatta 80 éve:
1. Turanid (turáni) és Alföld rassz ………………. 25-30%
2. Keleteuropid (kelet-balti) rassz ……………………. 20%
3. Dinári rassz ……………………………… 20%
4. Alpi rassz ………………………………… 15 %
5. Taurid rassz …………………………….. 4-5%
6. Mongolid rasszkör …………………….. 4-5%
7. Nordicus rassz ………………………….. 4 %
8. Mediterrán rassz és egyéb………….. 1 %

Ebből a turáni és a kelet-balti számítanak karakterisztikusan magyarnak.

Sokfélék vagyunk tehát, de szó sincs arról, hogy ne lenne tipikus magyar ember vérileg, külsőre, vagy hogy eltűntek volna már. Hiszen – legalábbis 80 éve, azóta meg azért szörnyen sokat nem változhatott a helyzet -, fele arányban voltak a magyarságban. De vannak koncentrált területek, ahol többségben van a típusosan magyar ember, pl. az Alföld.

Clement
Olvasó
Clement

hiányos a mondanivalód.

Egy 800 évvel ezelőtti kutatást hasonlíts össze egy 80 évvel ezelőttivel. Ha ott feleannyi rasszjegyet és százalékos eltérést tapasztalsz, az okfejtésednek vége kell szakadjon.

.
Olvasó

Ajánlom olvasásra a könyvet.
A honfoglalók között 1/3 volt a turáni.

Deansdale
Admin

Kétlem, hogy Pákó magyarnak vallaná magát, azt meg még inkább, hogy sorsközösséget vállalna velünk. Ha viszont igen, akkor így jártunk :)

Nyilván van különbség többféle magyarság között; létezik származási, állampolgársági, sorsközösségi és egyénileg vállalt magyarság – és ki tudja mit ki nem felejtettem. Ezek nem feltétlenül vannak meg mindenkiben egyszerre, nyilván. Az 56-osok között néhányakból a sorsközösségi hiányzott, a határon túliaknál sok esetben csak az állampolgársági. Voltak sokan akik a származásin kívül mindegyiket magukénak tudhatták, pl. az emlegetett Radnóti. A származási az ami az utcára lépve a legkevésbé számít, viszont történelmi szempontból a legtöbb információt hordozza.

Egyébként az adatokat honnan szerezted? Távolról a genetikai markerekre emlékezetetnek, de azoknál jóval kevésbé hangzanak szabatosan.

.
Olvasó

Bocsánat, a forrás tényleg kimaradt!
Még a génkutatás előttről való. Dr. Doros Gábor: A magyarság életereje c. könyv. Nyilván vannak benne elavult dolgok. Ma, a genetika módszerével már sokkal előrébb láthatunk. Jó kis könyv, a neten is fenn van (csak azt hiszem, képek nélkül. pedig a képanyaga nagyon gazdag és fontos). De a Horthy-korban sokkal több ilyen könyv született. Még Gáspár Sándortól is van azt hiszem fenn a neten könyv.

hgyi
Szerkesztő

Akkor én most csavarok rajta még egy kicsit. :o)
Minthogy akupresszúrát tanultam – amely egészen biztosan nem magyar eredetű -, felhívták a figyelmünket néhány érdekes dologra.
A hagyományos kínai gyógyászatban szervpárok vannak – yin és yang. Természetesen kínaiul máskép hangzanak a hozzájuk kapcsolt kifejezések, de én most a magyar kifejezésekről írok néhány példát, érdekességet.
A máj-epehólyag páros a fa elemhez tartozó szervpár. Ennek az elemnek a színe a zöld (és a türkiz). Érzelem is tartozik hozzájuk, mégpedig a düh, a harag, az elégedetlenség és az ide tartozó érzékszerv a szem.
Magyar kifejezések: “Nem látok a dühtől.” “Elönt az epe.” méregzöld, rosszmájú, epés.

Vagy a szív… Hozzá tartozik a nyelv (mint szerv) és a beszéd. Érzelme az öröm. “Kiönti a szívét.” “Szívemből szóltál.” “Kinek szíve telve, megnyílik a nyelve.” “Mi a szívén, az a nyelvén.” “Örül a szívem.”

Lehet még ilyeneket találni és mondhatja bárki, hogy hülyeség, meg hogy erőltetett. De érdekes! :o)

 

mdmselle
Újságíró

Ez az ördögös levezetés nagyon tetszett, tudsz még ilyet? :-) A legtöbb nyelvészkedős dologban nem látok sok értelmet, de ez például tényleg logikusnak tűnik. Pláne ha hozzágondolom, hogy a keresztény térítők – ha az őshiten lévők szellemállatról beszéltek nekik – biztos valamiféle démonnal azonosították a jelenséget, és így válhatott szépen lassan az őr-dög ördöggé.

Egyébként egy időben a népvándorlás kor volt a kedvenc korszakom, és nagyon érdekelt a magyarság eredete is, de aztán elég hamar elvesztettem a fonalat a sok eredet-elmélet között, és egy idő után már nem érdekeltek az elméletek, hanem arra lettem volna leginkább kíváncsi, hogy koronként mi volt az uralkodó vélekedés a magyarság eredetét illetően, mégpedig főleg az parasztság körében, nem az értelmiség szerint. Mit hagyományoztak szájról szájra a múltunkat illetően, mondjuk századonkénti lebontásban, és úgy vizsgálva a változásokat. Aztán amelyik a legmakacsabbul tartja magát a legrégebbi időktől fogva, az lehet a legközelebb az igazsághoz. Mármint ami tényleg a legrégebbi, nem az amire 10 éve ráfogták, hogy a legrégebbi.

Attila
Olvasó
Attila

Akit komolyabban érdekel a téma annak ajánlom Dr. Obrusánszky Borbála és Bíró András Zsolt munkájának, tevékenységének tanulmányozását, előbbi kutató régészeti alapon, utóbbi pedig genetikai alapon kutatja eredetünket és őstörténetünket. Azt nem mondom, hogy könnyen emészthető anyag, de sokkal hitelesebb és érdekesebb mint a finnugristák által kitalált zagyvaság.
Egyébként (szokás szerint) jó kis írás, a “nyelvészkedésért” meg külön köszönet!

Kata
Olvasó
Kata

Képzeld, én elmentem meghallgatni Borbála egyik előadását és hatalmas csalódás ért, mert gyakorlatilag arról szólt, hogy az összes környező népet és esetenként távolabbiakat is hangosan kikacagta, amiért azt hiszik magukról, hogy pl ők találták fel a lapos kenyeret, pedig dehogy, hiszem mi. Elmesélte, hogy elásott a kínai nagy falig keletre meg az észak-amerikai indiánokig nyugatra és csupa magyar dologra bukkant. Én nagyon reménykedem abban, hogy hamarosan a maradék körrészt is megteszi és rájön, hogy mind egy tőről fakadunk, legyen az akár egy sejt, vagy egy gondolat, esetleg egy első sejtet kiváltó gondolat, nekem mindegy. :) Hívhatjuk bármelyiket magyarnak is, nekem úgy is megfelel. :))

bodzabogyo
Olvasó
bodzabogyo

Ezt a cikket és hozzászólásokat nem olvasom végig, csak két megjegyzés: szerintem a magyaroknak a Bibliában sokkal fontosabb szerepük van, mint ahogy azt gondolnánk.

  1. Sehol a világon nincs olyan zárt kerthez hasonlító földrajzi táj, ami egyben ennyire kedvező  is volna az életre, mint éppen a Kárpát-medence. Ha a földön valahol megkereshető az Édenkert, akkor nekünk már nem kell keresni sehol.
  2. „És látám, mikor a Bárány a pecsétekből egyet felnyitott, és hallám, hogy a négy lelkes állat közül egy monda, mintegy mennydörgésnek szavával: Jőjj és lásd. És látám, és ímé egy fehér ló, és a rajta ülőnél íjj vala; és adaték néki korona; és kijöve győzve, és hogy győzzön.”

Van-e valakinek ötlete arra, hogy a földön létezik más népcsoport, akinek a mitológiáját ez a jelképes figura pontosabban összefoglalja, mint a magyart? Mert szerintem, ha a magyar mitológiát egyetlen mondatba kellene belesűríteni, akkor ez a mondat lenne. És ha ebben igazam van, akkor az, hogy úgy mondjam – nem vicces.

hgyi
Szerkesztő

Miért nem vicces?

Azért olvasd el nyugodtan a cikket, mert érdemes.

Nem vagyok biztos benne, hogy mitológiánkat pontosan összefoglalja a fehér ló figurája – főleg nem egyetlen mondatban.

A fehér ló sok helyen megjelenik. Most csak egyetlen példa, mert sietek. (Hátha inspirálom a többieket – és téged is – további kutatgatásra.)

Bhagavad-gítá
1. ének:
“Dhritarástra szólt:
[1. Mondd, Szandzsaja, mit műveltek a Kuru-síkon, a szent mezőn csatára egybegyűlt Pándu-fiak és az enyéim?[1] 1.]

Szandzsaja szólt:
[2. A hadrendbe állított Pándava-sereg láttán Durjódhana király tanítója elé lépett, és így beszélt: 2.]
[3. “Tanítóm, nézd a Pándu-fiak hatalmas seregét, melyet bölcs tanítványod, Drupada fia állított hadrendbe. 3.]
[4. Nagy íjászok vannak köztük, csatában Bhíma és Ardzsuna párjai: Jujudhána és Viráta, s nagy harciszekerén Drupada, 4.]
[5. Dhristakétu, Csékitána, és Kásí vitéz királya, és Purudzsit, Kuntibhódzsa, és Sibi ura, férfiak vezére, 5.]
[6. rettenthetetlen Judhámanju, vitéz Uttamaudzsasz, Szubhadrá fia, Draupadí fiai, mind híres kocsiharcosok. 6.]
[7. Most pedig figyeld, legnemesebb bráhman, kik a mi seregünk legkiválóbb vezérei; felsorolom, hogy tudj róluk. 7.]
[8. Te magad, Bhísma és Karna, a viadalokban győztes Kripa, Asvattháman és Vikarna, velük Szómadatta fia, 8.]
[9. és sok más hős, akik érettem lemondtak életükről; mind harcban jártasak, fegyverforgatáshoz értők. 9.]
[10. Csekély számú a mi haderőnk, de Bhísma őrködik fölötte; nagy számú az ő haderejük, Bhíma őrködik fölötte. 10.]
[11. Vigyázzatok hát Bhísmára mindannyian, ahogy ki-ki saját hadsorában hadrendben áll!” 11.]
[12. Ekkor a vitéz Bhísma, a Kuru-nemzetség éltes ősatyja, hangos csatakiáltást hallatott, és csigakürtjébe fújt, megörvendeztetve Durjódhanát. 12.]
[13. Majd tüstént felharsantak a kürtök és az üstdobok, verőlantok, csörgők, tülkök. Kavargó hangzavar támadt. 13.]
[14. Most fehér lovak vonta, nagy harciszekerükön állva Krisna és Ardzsuna is megfújta csodás kürtjét: 14.]
[15. Krisna a Páncsadzsanját, Ardzsuna a Dévadattát, a farkasgyomrú, rettentő Bhíma a nagy Paundra kürtöt, 15.]
[16. Judhisthira király, Kuntí fia, a Győzedelmest, Nakula a Búgóhangút, Szahadéva az Ékkövest, 16.]
[17. és Kásí ura, a páratlan íjász, és a vitéz kocsiharcos Sikhandin, Dhristadjumna, Viráta, a győzhetetlen Szátjaki, 17.]
[18. Drupada, Draupadí fiai, az erőskarú Szubhadrá-fi, külön-külön mind fújta csigakürtjét, uralkodóm. 18.]
[19. Az eget-földet betöltő, kusza rivalgás megszaggatta a Dhritarástra-fiak szívét. 19.]
[20. Ekkor a felsorakozott Dhritarástra-sereg láttán, midőn a fegyverek már-már összecsapni készültek, a majom-lobogós Ardzsuna felemelte íját, 20.]
[21. és így szólította meg Krisnát, uralkodóm:”

bodzabogyo
Olvasó
bodzabogyo

1. Szerinted mi benne a vicces? Érdekelne.

2. Olvasd el újból, nem hosszú: „És látám, és ímé egy fehér ló, és a rajta ülőnél íjj vala; és adaték néki korona; és kijöve győzve, és hogy győzzön.” Itt te EGY LÓRÓL olvasol? És szerinted én azt írtam, hogy a magyar mitológiát egy LÓ foglalja össze? Próbáld még egyszer átgondolni, hogy pontosan miről szól ez a mondat. 

hgyi
Szerkesztő

1. Te azt írtad, hogy nem vicces. Erre kérdeztem rá. Miért írtad, hogy nem vicces?

2. Aranyos vagy ezzel a kioktató stílussal, de fölöslegesnek vélem. Na mindegy.
És igen. én egy lóról olvasok itt “És látám, és ímé egy fehér ló, és a rajta ülőnél íjj vala;”
Igen, szerintem azt írtad, hogy a magyar mitológiát egy ló (figurája – ezt én írtam) foglaja össze: “Van-e valakinek ötlete arra, hogy a földön létezik más népcsoport, akinek a mitológiáját ez a jelképes figura pontosabban összefoglalja, mint a magyart?” – És mivel a fehér lónak van mondája, erre gondoltam.
Hogy kedves szófordulatoddal éljek: Próbáld meg átgondolni, hogy nem mindenki úgy gondolkodik, mint te – ezt már tapasztaltuk daphnénál is.

wiki: “A fehér ló mondája a honfoglalás környékén született legendák, mondák egyike, amely évszázadokon át szájhagyomány útján maradt fenn, míg lejegyezték.”
A fehér ló, mint egy csomó más állat más mondakörökben jelkép. Tudjuk, hogy nem a ló a lényeg, hanem az, amit jelképez.

 

bodzabogyo
Olvasó
bodzabogyo

Miért nem vicces? :) Nos, ha ennyire nem ismered a Bibliát, és erről az idézetről nem ugrik be a tágabb szövegkörnyezet, akkor olvasd el az egész fejezetet, és megérted, miért nem  vicces :) http://www.biblia.hu/biblia_k/k_66_6.htm

 

“És igen. én egy lóról olvasok itt”

Nos, ha te továbbra is egy LOVAT tudsz kiolvasni a mondatból, akkor azt tanácsolom, addig olvasd el újra és újra, amíg a lovon kívül a többi szó is érthetővé nem válik :) „És látám, és ímé egy fehér ló, és a rajta ülőnél íjj vala; és adaték néki korona; és kijöve győzve, és hogy győzzön.”

Köszi, ha aranyosnak látsz, és a szófordulataimat kedvesnek, ez igazán behízelgő :)

Ha a stílusomat kioktatónak érzed, akkor nyilván okulni (és nem okkulni) fogsz belőle :P

Ó, a wiki a fehér ló mondáját is említi :) Nahát, köszi,  hogy idézted :) Viszonzásul küldök egy egész dalt a fehér lóról: http://www.youtube.com/watch?v=3PGf5EdJ8H8

És egy találós kérdés: mi a fehér ló titka? :)

 

 

 

mdmselle
Újságíró

Nem akarok belekotyogni, de sokkal könnyebb lenne veled beszélgetni ha nem lennél ennyire pikírt, mert ez a másikból is ugyanezt a hangnemet váltja ki (ha nem rosszabbat), ami az értelmes beszéd halála. Meg aztán még az is segítené a gördülékenyebb kommunikációt, ha nem talányokban beszélnél megállás nélkül, hanem konkrétumokban. Mondjuk mondd el kerek-perec, hogy mit gondolsz a fehér lovon ülő koronás, íjas alakról, és milyen összefüggést látsz közte és a magyarok között, és akkor mi is hozzászólhatnánk a dologhoz, és akkor még egy érdekes beszélgetés is kialakulhatna talán. De ez így most merő időpocséklás. Ami a te fejedben nyilvánvaló, az mások számára nem feltétlenül az.

hgyi
Szerkesztő

De akarj! :o)
Én szeretem, ha “belekotyogsz”! :o)

 

hgyi
Szerkesztő

Jókat mulatok. :o))))

Deansdale
Admin

“És egy találós kérdés: mi a fehér ló titka? :)”

…van egy fia?

hgyi
Szerkesztő

Valamelyest kapcsolódik a témához. Magyar nyelv, keleti kapcsolat (meditáció), stb.
És előre is bocsánat!! :o)))

http://www.youtube.com/watch?v=6-f_TXQdIdI

 

Toplak Zoltán
Újságíró

Sajnos nem volt időm a kommenteket végigolvasni (sőt, egyet sem) úgyhogy pusztán a cikkre reagálok.

Miután a tudományos életünk nem szolgál még csak meggyőzőnek látszó válaszokkal sem (sőt, szemlátomást nincs az a heroikus mozgolódás a háttérben, hogy ez a közeljövőben változzon), az általunk begyűjtött információk helyes értelmezése szerintem jórészt csakis az analógiás logikával lehetséges. Mert lehet, hogy a kapott információkat külön-külön szemlélve az azonosságlogika módszerével “tételesen meg lehet cáfolni” (de legalábbis elővenni annyi kétkedést, hogy a válaszok ne tűnjenek hitelesnek – ez a szkeptikusok legkedveltebb és egyben legkényelmesebb módszere), de ha egymás mellé tesszük ezeket az információkat, egységükben (az analógiás logikával) szemlélve “ennyi minden azért már csak nem lehet véletlen”.”

Az idézett részben egy olyan gondolatot látok, amelyet már magam is érintettem a Bibliás cikksorozatomban – és ennek tökre örülök. Mindketten szembekerültünk ezzel a problémával: bizonyos ponton túl már ostobaság a tudást, a bizonyosságot hajszolni. Hinni kell. Ugrani. Ha felkészültünk, ha végiggondoltuk a tényeket, a teóriákat, levontuk a következtetéseket (vagyis ne vakon higgyünk!): akkor nagyot nem csalódhatunk. A dolognak működnie kell. Borisz is foglalkozott ezzel a kérdéssel abban a cikkben, amihez sárkányfejet választott képnek: NEM LEHET BEBIZONYÍTANI A TERMÉSZETFELETTI LÉTÉT! Ez van. Lehet, mindenkire a pokol vár, lehet a megsemmisülés vagy az örök boldogság függetlenül attól, mit és miért tett, de lehet, hogy a régi magyarok tudták (hitték) jól, vagy éppen az RK egyház.

Folyt köv magánélet miatt távozom ;-)

Hopp, megtaláltam! Borisz: Egy gondolat: A legitim vallás a cikk címe, amire fent hivatkoztam.

Toplak Zoltán
Újságíró

Személyes feltevéseim: (mivel kevés a katolikus hitismeretem, ezért más világnézetekből, olvasmányokból próbálom személyes tapasztalataimat értelmezni.)

Ez az alvilági kísérő dolog érdekes. Szerintem a kulcs, az önmagunkkal való szembenézés. Szepes Mária írt ehhez hasonló gondolatot, ő az ember lelkét dimenzió pályaudvarhoz hasonlította. Aki elég mélyen szembe tud nézni önmagával, és akár a személyes tudaton túl a kollektív tudat felé is el tud mozdulni, az fokozottabban kapcsolatba tud lépni a másik világ megfelelő erőivel. Nagyon fontos itt a gyónás, az egyéni bűnökkel való szembenézés, de egy szint után már a kollektív bűnök is elkezdenek tisztulni az egyénben. Amelyek a tudatalattiban (esetleg genetikusan?) rögzültek. És ekkor nyílik meg biztonságosan az alsó világ is az egyén előtt. Nekem ide kívánkozik Hamvas Béla gondolata: az éretlen lélek az alsó világba személyes egoja céljaiért megy le. Ezért hív erőket magához: hírnév, szerelem, anyagi jólét, stb. Az adeptus tanonc viszont gyógyszert keres: gyakorolja a bűnbánatot, néha olyasmiért is, amihez konkrétan neki semmi köze. Magára veszi a vezeklést, engesztelést, áldozatot, hogy ezek az aktív, de szennyes túlvilági erők tisztuljanak. És idővel uralni tudja őket. Ehhez azonban kell az Istenben nyugvó élet, mert egyetlen kicsiny ember ezt el nem végezheti. Hiszen kevés az, ha egyszer kitisztul ez a belső csatorna, azt mindig tisztítani kell, és hát az ilyen adeptus-jelölt sem mentes még sok rejtett bűntől. Viszont áttisztított lélekrészeivel már remekül tudja takargatni őket! K…va veszélyes feladat. Kell az Isten irgalma, nincsen mese.

Toplak Zoltán
Újságíró
Inaara
Olvasó
Inaara

Ősi isteni bölcsesség a magyar hitben:

http://www.youtube.com/watch?v=cH7q4SzPEMU

Deansdale
Admin
visuo
Olvasó
visuo

politikai turanizmusba, sámánizmusba nem kellene elmenni.

már nem tudjuk pontosan, hogy milyen a volt a „tiszta magyar” ősvallás, a kereszténység előtti 1000-1500 évben minden, vele kapcsolatba kerülő kulturából vett át ilyen-olyan vallási elemeket és keverte ezt addig vallásával.

felesleges ezen ennyit erőlködni, hogy vmit bizonyíthatatlant feltámasszunk.

Deansdale
Admin

“politikai turanizmusba, sámánizmusba nem kellene elmenni.”

Még szerencse, hogy itt semmi ilyesmiről nem volt szó.

Sőt, kifejezetten arról volt szó, hogy nem erről van szó.

Az kevésbé szerencsés, hogy van egy jó széles réteg ami reflexből antimagyar ha bármi magyart lát.

Veronique
Olvasó
Veronique

szerintem a “finnugorság” nem feltétlen a kicsik lenni jelenség miatt van. ha valami tényszerűen, nyelvtudományos eszközökkel megállapitható, akkor épp az a balgaság, ha ezt ócsároljuk, csak mert nem szimpi az esetleges “halszagú” rokonság. de hát kérem, ha ez van, akkor ez van. nincs ebben semmi szégyen. a másik oldala meg az, hogy a nyelv nem feltétlen egyezik az életmóddal, genetikával, egyéb kulturális szokásokkal, mert a nyelv alapjáraton lassan változik, főleg ha nem az életmódváltásból következő jövevényszavakról, hanem  mélyebb nyelvi szerkezetekről van szó.

Maestro
Szerkesztő

De itt épp arról van szó, hogy nagyon a hajánál fogva előrángatott ‘tényeket’ kellene elfogadnunk bizonyítékként.
Én speciel az angol-magyar nyelvrokonságban hiszek :-)
http://www.varga.hu/MAGYARANGOL.pdf

Deansdale
Admin

Ez a “halszagú” érv elég nagy hülyeség ha belegondolunk, hogy a finnek életszínvonal tekintetében messze előttünk járnak. Hogy lehetnének “halszagúak” hozzánk képest? Olyan ez mint a komcsi rendszerben volt leszólni az “elmaradt” kapitalista nyugatot. Nem az a baj velük, hogy nem szimpik, sőt, semmi baj nincs velük, egyszerűen csak semmi közünk hozzájuk. Genetikailag 0%-ban a rokonaink, a nyelvünkből meg átvettek pár szót amikor arra kóborolt néhány magyar csapat. Ez “rokonságnak” lópikula.

Veronique
Olvasó
Veronique

A “halszagú” nem az én véleményem, hanem egy epés idézése azoknak, akik gyakran használják ezt a szókapcsolatot, ha a finn nyelvrokonság teritékre kerül, ezzel is kifejezére jutattva, hogy milyen blőd már MINKET ŐHOZZÁJUK hasonlitani, akár csak nyelvben is.

Nem vagyok nyelvész (csak régész), felőlem akár igaz is lehet a magyar-finn nyelvrokonság, ha tényleg bizonyitani lehet, akár csak egy részét is, az miért láttatná rosszabb vagy kevésbé dicsőbb szinben a magyarok történetét?

Valakiknek nem jön be, hogy nem elég harciasak (pedig milyen jó lenne valamilyen nagy harcos nép utódainak lenni, az majd rögtön megnöveszti a golyóinkat és gyógyirja lesz minden elszúrt háborús/politikai döntésünknek), nem elég menők, nem elég hiresek stb.

Tény, hogy nem oylan látványos a nyelvrokonság (ha van), mint az újlatin nyelveknél, ennek ellenére a 2 nyelv alapvető rendszere mégis hajaz egymásra. Érdekes lenne felvetni, hogy ha mégsem igaz a finnugristák álláspontja, akkor vajon miért a hasonlóság?

Engem nem zavar, ha egy tudományos elméletet ténylegesen tudományos érvekkel megdöntenek, mert végülis igy halad előre a világunk. De ennek az alapja ne a szubjektiv szimpátia legyen valamiféle elmélet felé, mert az csúnyán félrevihet.

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Különben számomra felfoghatatlan sok ember utálata a finnugor népek és szimpátiája a török népek iránt ( nem a Férfihang szerzőire gondoltam ). Rendben a finnek egy jelentéktelen nép és volt a híres Attila hun király, a nagy hódító. Aki mellesleg olyan szimpatikus Európában, mint nálunk Batu kán. Azért alapvetően számomra a finnek egy békés, szorgalmas európai nép ( persze szellemileg már ők is leépültek, mint Európa többi része ), a törökök pedig egy európai ember számára teljesen idegen ázsiai nép.

Veronique
Olvasó
Veronique

Nekem is valahogy ezzel van bajom, mert ha igazán kimutatható a rokonság, akkor ne azért vitassuk már, mert nem szimpi a gondolat. A tudománynak már régen nem a szubjektiv szimpátiát vagy aktuális trendeket (sajnos ez se igy van) kellene követnie. Az elméletek megdönthetőek idővel, ha ez indokolt, de ez olyan kicsinyes hozzáállás, hogy a finnugor rokonság kevésbé “magyaros”, a nomád meg “dicső”…

Margó
Olvasó
Margó

Nem mintha görény szeretnék lenni, de talán érdemibb lenne a kommunikáció ha előtte tájékozódnál. Itt egy kósza fűszál sem vitat semmit azért, mert a finnek nem szimpik neki. Pontosan azokról a tudományos dolgokról értekezünk amiket számonkérsz úgy, hogy akár el is olvashatnád :)

edie
Olvasó
edie

Én szeretnék a mostani Európától idegen ázsiai lenni…