A cikk eredetije a Jobbegyenes blogon található.
Miután nem kevesebb, mint 17 hónapig nyálazták, végre közreadták a 2011-es népszámlálási adatokat. A KSH adatsora számtalan grafikont, táblázatot és kimutatást tartalmaz. S ezek egyetlen szóvá állnak össze: HALÁL.
Essünk túl gyorsan a rettenetes számokon, amelyeket ma vezető hírként közölt az összes hírportál. Magyarország lakossága 2001-hez képest több, mint negyedmillió fővel csökkent. A fogyási tendencia már lassan három évtizedes, ebben igazából semmi új nincs. Hacsak nem pusztulásunk már ezerszer megjósolt stációja, miszerint már nem érjük el a lélektani tízmilliós határt. Az igazi rettenet a részletekben bújik meg.
Az ember zavarba jön, hogy a rengeteg statisztikai arculcsapásból hirtelen melyiket említse. Hogy soha ennyire kevés házasságban élő ember nem volt? Hogy a magyar otthonok már alig felében élnek hagyományos értelemben vett (papa-mama-gyerekek) családok? Hogy minden harmadikban magányosan él valaki? Hogy a családoknak csak a felében van gyerekzsivaj? Hogy negyedmillióval csökkent a gyermekek száma?
Hogy irgalmatlan arányban megugrott a negyven év alatti egyedülállók száma, hogy minden nyolcadik magyart nem vár otthon senki? Hogy történelmi keresztény egyházaink tíz év alatt egymillió-hétszázezer (!!!) hívőt vesztettek? Hogy az össznépesség drasztikus fogyása mellett megduplázódott a magukat valamelyik kisebbséghez sorolók száma?
Hogy egymillió-négyszázezer honfitársunk titkolja – ki tudja mi okból – hogy milyen nemzetiséghez tartozik? Ez utóbbit különben nehéz rátolni a “szélsőjobboldali veszélyre”, hiszen ennyi cigány összesen nem él az országban. Ám az elmúlt tíz évben sokan, nagyon sokan érkezhettek olyanok, akik talán egyelőre még nem látják jónak, hogy felfedjék, hogy hová is tartoznak. Aki járt mostanában a Király utca-Dohány utca- Károly körút-Erzsébet-körút négyszögben, és látta a három-négy gyermeket sétáltató, magyarul alig, vagy egyáltalán nem tudó keleties arcvonású családokat, annak eszébe juthat: ők vajon mit válaszoltak?
Évtizedek óta int, figyelmeztet, dühöng, és vádol az értelmiségnek az a része, amelyiket még egyáltalán érdekli, mi lesz ezzel a nemzettel. Keressük, kutatjuk, és elemezzük: mi az a titkos féreg, amely belülről rágja a magyart? Mindenki tudni véli, ki a felelős: a rendszerváltás, vagy éppen az, hogy nem volt. A tolvaj Fidesz, a hazaáruló MSZP, az árkokat ásó szélsőjobb. Az, hogy a multik kizsákmányolják az embereket, vagy épp az, hogy túl kevés multi jön az országba. Nincs munka, nincs jövőkép, nincs otthon, ezért nincs gyerek se. Az IMF tehet róla, a Világbank tehet róla, az összes bank tehet róla. Mindez persze igaz – sokszor még így, ezekben a bizarr ellentmondásokban is. Csakhogy ez a válság ennél sokkal mélyebb. Ez a válság: mi vagyunk.
Én, Te, a monitor előtt, a kollégád vagy a párod melletted, a szemben ülő nő a villamoson – mindannyian. A szüleink, akik a Kádár-rendszer viszonylagos létbiztonságában is csak két gyereket vállaltak, s a harmadik tesónk helyett megvették a Ladát. Mi, akik végigbuliztuk a húszas éveinket, s nagyjából abban a korban vágtunk bele az első komoly kapcsolatunkba, amikor a fater már kétgyerekes apa volt. S persze bebuktuk azt is, mert „még nem voltunk érettek arra, hogy lekössük magunkat”. Mi, akik végül a negyedik-ötödik párunk mellett végre megmaradunk, de akkor sem vállalunk gyereket még 5-6 évig, mert „még szeretnénk kicsit élni”. S aztán, mikor nagy nehezen rászánjuk magunkat, megállunk az első után, mert „ennek az egynek mindent meg akarunk adni”. S aztán persze nem adunk meg semmit: se testvéreket, se elegendő törődést, esti mesét és ölelést. És így majd nálunk is hitványabb felnőtt lesz belőle.
A Halál a mindennapjaink részévé vált. Ott van az agyonhajszolt fiatal férfiak heti két-három lerészegedésében, ami néhány órára feledteti, hogy otthon úgyse vár senki. Ott kíséri a partyhordákban diszkóról diszkóra járó szingli csajokat, akik minden hétvégén felszántják a Nagymező utcát – hátha a hatodik Bacardikóla után valakinek elhiszik, hogy szépek, okosak és értékesek. És ott van a fejfájós, gyomorforgós reggelekben, amikor ők ketten bambán motyognak valamit egymásnak a gyors búcsú előtt – amit soha nem követ viszontlátás. Ott van az ezernyi elpazarolt csókunkban és ölelésünkben, amelyekből soha nem lesz boldogság, nem lesz biztonság, nem lesz család és gyermekáldás. Ott van a hitelre vett laptévék önzésében, a harmincöt éves korig tartó mamahotel kényelmében, a „gyerek előtt karrier” vakságában, a „rosszkor érkező” magzatok lemészárlásának iszonyatában.
A magyarokat közismerten utáló Ferenc Ferdinánd trónörökös jó száz esztendővel ezelőtt azt mondta: meg fogom találni azt a radírt, amellyel eltüntetem a térképről Magyarországot. Neki már nem volt ideje rá – helyette megleltük mi magunk. Itt van a kezünkben és évtizedek óta vérfagyasztó szorgalommal dolgozunk saját eltüntetésünkön. Ideje lenne már eldobni azt a rohadt radírt, mert már alig látszunk…
Balogh Gábor
“Hogy irgalmatlan arányban megugrott a negyven év alatti egyedülállók száma, hogy minden nyolcadik magyart nem vár otthon senki?”
“Ott kíséri a partyhordákban diszkóról diszkóra járó szingli csajokat, akik minden hétvégén felszántják a Nagymező utcát – hátha a hatodik Bacardikóla után valakinek elhiszik, hogy szépek, okosak és értékesek.”
Ezek a mondatok eszembe juttattak egy, a napokban lezajlott beszélgetést. Általános iskola. Program. A felsős gyerekek különböző témákban mélyedhetnek el, amelyekből összeállítást készítenek. Tanárok segítenek nekik. A témák változatosak – előre meghatározottak. Lehet pl. egészség, állatokkal kapcsolatos vagy akár történelmi.
New York a választott téma, melynek feldolgozására javaslatokat tesz a témát gondozó tanárnő. 1. Nézzék meg a Szex és New York c. filmet. 2. Készítsenek hamburgert és hotdogot. 3. Mutassák be New York néhány jellegzetes területét.
Ezek a gyerekek mit tanulnak ebből a filmből? Legyünk szingli csajok, mert az olyan menő meg baromi jó. Mert mást nem, hiszen az égvilágon semmi mondanivalója e mélyenszántó alkotásnak. (Más kérdés, hogy szerintem ez a film nem való 11-13 éves gyerekeknek.)
Szégyen, hogy ilyen emberek részei lehetnek egy tantestületnek. A kezükben van a következő generáció, és mire nevelik? Pf.
Ha a 10 év alatt negyedmillió ember nem tűnik drasztikus fogyásnak, akkor bele kell gondolni, hogy ugyanakkor a nemzetiségiek száma ~negyedmillióval nőtt, és a kettőt összeadva már elmondható, hogy mindössze 10 év alatt félmillió magyar nemzetiségűvel lett kevesebb ebben az országban. 10 év alatt félmillió. Dehát nincs itt semmi probléma, jó úton haladunk, csak gyorsítani kellene…
A cikk nagy részével egyetértek, ám két-három dolog azért tisztázni kéne;
– Miért fontos a kereszténység, sőt maga a vallásosság a házasságban? Attól, hogy a pap, a rabbi vagy az imám adja össze a párt, még nem lesz megszentelt kötelék, biztos gyerekáldás és a többi természetes velejáró, azokért csak is a férj és a feleség felel. Különben is, bár evangélikus vagyok, azért az én meggyőződésemet is alaposan megtépázta a katolikusok viselt bűnei (lásd: pedofil botrányok) és elavult világlátása, így pusztán csak a hagyomány miatt tartom érdemesnek (de nem kötelezőnek) a templomi szertartást.
– Az etnikai kisebbségek is magyar állampolgárok, a homoszexuálisok/leszbikusok pedig soha az életbe nem fognak egy fikarcnyit se számítani a népesség fennmaradásában, tehát kár azon rágódni, hogy ki minek jelölgeti magát egy papírlapon (vagy netes oldalon).
– Nem az én, rendszerváltás utáni generációm az egyedüli felelős azért, mert a helyzet így alakult. Gyerekkorom óta a Kádár-rendszer visszasírását hallom vissza szüleimtől, az ő barátaitól, és vadidegenektől, és hiába tapasztalom könyvekből és dokumentumfilmekből a gulyáskommunizmus árnyoldalait és hazugságait, hiába tudom, hogy anyám azért töm banánnal és más déligyümölcscsel, mert azt hiszi, hogy ezzel a maga nélkülöző fiatal éveit valami módon kárpótolhatná, hiába van sokkal jobb házunk és kocsink, egész egyszerűen senki se akar semmit se tenni azért, hogy a magyarországi demokrácia jobb legyen, és visszakívánják a “félve óvó”, ököllel “rendet tartó” állambácsit. Tehát a cikk írója ne csak bennünk keresse a bajt, ne anyázzon az amerikanizálódás folyamata miatt, legyen az bármennyire is ellentétes a korábbi generáció világlátásával, életfelfogásával.
Muszáj a vallást piszkálni? :) Egyetlen pontja van a felmérésnek ami szerintem mellétrafált, a vallásos emberek összeszámlálása. Bár 1,7 milióval kevesebb keresztényt regisztráltak, mint 10 éve, a mostani adat még mindig csak egy hatalmas illúzió. Az összegben benne van többszázezer, de meg merem kockáztatni, hogy több millió ember, akiknek csak papíron, vagy névleg van bármi köze a kereszténységhez. Ha azt kérdeznék az emberektől, hogy
1. Hiszel-e ténylegesen a vallásod tanításaiban, ismered-e őket egyáltalán, és igyekszel-e napi szinten azok szerint élni?
2. Voltál-e legalább 5-ször templomban az elmúlt egy év során a karácsonyon és a húsvéton kívül?
…akkor rájjönnének, hogy legföljebb 1-2 százezer keresztény van ma Mo-n. Van egy jó erős sejtésem, hogy te is csak annyira vagy evangélikus, mint amennyire Gyurcsány muzulmán. Nem sértésképpen mondom, de a megnyilvánulásaid ezt egyértelművé teszik.
S ha már itt tartunk, a valóban keresztényeknek több gyereke születik – ha valakik “megmentik” az országot a népesedési problémáktól, azok nem az ateisták lesznek, hanem ők.
A kisebbségi magyar állampolgár, de nem magyar nemzetiségű. Sokra megyünk azzal, hogy az állampolgárok száma nem nagyon változik, ha ez azt jelenti, hogy a magyarok fogynak, a grúzok meg szaporodnak. Nem kell ahhoz véresszájú nacionalistának lenni, hogy az ember lássa az értéket a saját nemzetiségében.
A generációkat hagyjuk. Egyik sem felelős önmagában semmiért. Ebben a problémában több tényező játszik közre, egyes “természetes” gazdasági és társadalmi mechanizmusok mellett a háttérből irányított politikai/kulturális folyamatok is zajlanak – bár igazából nem csak itt, hanem a teljes nyugati kultúrkörben. Nem véletlen, hogy mindenütt hanyatlás van, vagy jobb esetben stagnálás. Ahogy a luxus és a kényelem csúcsán a legtöbb civilizáció dekadens lett és megdöglött, úgy mi is pont ezen az úton járunk. Csak nálunk egyesek siettetik is a dolgot, mert profit van benne.
“…azért az én meggyőződésemet is alaposan megtépázta a katolikusok viselt bűnei (lásd: pedofil botrányok)…”
Akkor az nem is volt érdemi meggyőződés, hiszen a kereszténység már vagy 1700 éve elhatárolta magát a donatizmusnak nevezett azon eretnek nézettől, miszerint az egyház vagy egyházi személyek legitimitása, igaz volta az egyének erkölcsi milyenségétől függ. Az egyház és a kereszténység viszonyában teljesen értelmezhetetlen a “hitelesség-hiteltelenség” kategóriája. Hitelessége valami tévé-bemondónak lehet, egy vallás illetve egyház esetében az a lényeg, hogy az a tan, amit hirdet, és amelynek nevében papja, lelkész eljár, az igaz hit-e avagy sem.
Az ún. “pedofil papok” egy nagyon jól jött egyházellenes toposz, amelyet tudatosan és ügyesen sulykolt bele a legutolsó lakókocsitöltelékbe is a liberális média. Őket nem a valódi áldozatok sajnálata, hanem az egyház gyűlölete motiválta. Így aki rötyög egy kört a pedofil papokról, az az én szememben fel is veheti a “teljesen az orránál fogva vezethető ostoba proli vagyok, aki mindent elhisz, amit a tévé az arcába vágott”.
Ami az én véleményemet illeti: szerintem azokat a személyeket (az hogy papok-e vagy sem, irreleváns), akik szexuális erőszakot követnek el gyermekek sérelmére, kapjanak súlyos börtönbüntetést, azokat az újságírókat, “médiaszemélyiségeket”, akik pedig erre hivatkozva, ezt ürügyként felhasználva általában véve az egyház és a kereszténység ellen uszítanak, gyalázkodnak, azokat meg akasszák fel. Ajánlok mindenkinek egy könyvet, melynek címe:
Philip Jenkins – The New Anti-Catholicism: The Last Acceptable Prejudice
Egy kis ismertető róla ITT és ITT.
Az egyházon belül a pedofil szubkultúra elég jól körülhatárolható szervezetileg és földrajzilag is. A liberális püspökségekhez köthető, pont azokhoz a “haladó felfogású” vezetőkhöz, akik amúgy a média kedvencei voltak sokáig. Korábban a média azért szerette őket, mert ellenségei voltak az Egyházon belüli fegyelemnek. Most meg azért, mert általuk lehet jól lejáratni az Egyházat.
“Az etnikai kisebbségek is magyar állampolgárok”
Meg a bűnözők is. Szuper. Igazából börtönökre semmi szükség. Agyonlőni minden bűnözőt, aztán egy idő után meg is szűnik a bűnözés.
“egész egyszerűen senki se akar semmit se tenni azért, hogy a magyarországi demokrácia jobb legyen”
Szarból minek várat építeni?
Engedjétek meg, hogy orvosként kiegészítsem néhány észrevétellel a cikket.
Nagyon sokáig nem értettem a népességnövekedés dinamikáját, aztán megnéztem egy videót a ted.com-on és nagyon sok minden világossá vált:
http://www.youtube.com/watch?v=ezVk1ahRF78
A lényeg: egy adott populáció népességnövekedése szempontjából a legfontosabb tényező a fertilitási arány, vagyis az a szám, ami megmutatja, hogy egy termékeny nőre hány gyerek jut. Kb. stagnáló népesség esetén ez olyan 2,1. Bármely társadalom, ami ez alatti termékenységi mutatóval bír, csökkenő népességű lesz, az e fölöttiek pedig növekszenek.
Nomármost a fertilitási arányt közvetlenül az alábbi négy tényező határozza meg:
1. Csecsemőhalandóság – valahol logikus. Ha a csecsemőhalandóság magas, akkor sok gyerek születik, hiszen az emberek tudat alatt fel vannak készülve arra, hogy sok gyereket kell nemzeni/szülni, hogy elég maradjon.
2. A gyermekek oktatása és kihasználtsága a munkaerő-állományban – ez is érthető. Ha a gyerek munkaerőforrás, akkor sokat érdemes belőle csinálni, hiszen sokat dolgozik. Ha viszont taníttatni kell, hogy boldoguljon (és így a családot is előrevigye), akkor pénzt kell rá költeni, így nem érdemes sok gyereket csinálni, mert nem fogod tudni őket a képességeiknek megfelelő szakmához juttatni.
3. A nők oktatása és kihasználtsága a munkaerő-állományban – nyilván, ha a nő iskolázott és felvilágosult, akkor maga fog dönteni a terhességről, amikor úgy érzi, itt az ideje, és a férje/partnere is alkalmasnak találja az időpontot. Ha iskolázatlan, műveletlen, akkor sokszor azt sem tudja, hogyan lesz a gyerek, a dolog csak úgy “megtörténik”. Azonkívül a dolgozó nőknek kevesebb az ideje gyereket nevelni.
4. A fogamzásgátló illetve családtervezési eszközök elérhetősége – ez is érthető. Ha nem jár minden közösülés potenciálisan megtermékenyítéssel, akkor kevesebb lesz a nem kívánt terhesség, összességében csökken a gyerekek száma.
Nos, a fenti videó voltaképpen azt bizonygatja, hogy a vallásnak nincs köze a gyerekek számához – közvetlenül valóban nem, hiszen nincs statisztikailag kimutatható különbség a termékenységi arány szempontjából a különböző vallású országok között – közvetetten azonban a hatás tetten érhető. A legtöbb monoteisztikus antropomorf vallás tiltja az abortuszt, a fogamzásgátlási módszereket, több közülük a nők oktatását is (gondoljunk csak a tálibokra). Persze ez rettentően változó lehet, vannak iszlám országok, ahol a nők már több, mint 50 éve járhatnak egyetemre minden gond nélkül.
Mindezek után térjünk rá Magyarországra – mi az oka Magyarországon népszámlálás során felfedett tendenciának?
Nos, minket egyszerre sújt a fenti négy probléma, ráadáasul van még mellettük jó pár másik “regionális sajátosság” is, ami szintén a népesség növekedése ellenében hat. A csecsemőhalandóság igen alacsony, az egyik legalacsonyabb a világon. A gyermekmunka Magyarországon hála az égnek nem túl gyakori, bár sajnos a gyermekek szegénysége hatalmas probléma (és egyre nagyobb lesz). A nők nálunk ma már nagyobb arányban iskolázottak, mint a férfiak, bár természetesen nem dolgoznak olyan sokat (hogy ez mért van, az megérne egy külön misét, de az pl. feltűnő, hogy míg a 12 év alatti gyermeket nem nevelő, 20-49 év közötti férfiak 82,3%-a dolgozik, addig a nőknél ugyanez az arány csak olyan 78,2% – olybá tűnik tehát, hogy a két nem közül a nők kevésbé szeretnek dolgozni, illetve jobban szeretik eltartatni magukat másokkal – főleg a férfiakkal ugyebár – itt egy jó cikk erről: http://fn.hir24.hu/velemeny/2013/03/11/igazabol-kamu-a-karrier-csalad-dilemma/ ). A fogamzásgátló eszközök már jó pár évtizede elérhetőek és igazából nem kerülnek rettentően sokba.
A regionális problémáink pedig – no, ezt nem kell magyarázni: gazdasági lecsúszás, leszakadás, kilátástalanság, rossz gazdasági döntések sorozata kb. 1973 óta. Amit külön kiemelnék: Plutarkhosz óta tudjuk, hogy minden demokrácia legnagyobb ellensége a szegények és a gazdagok közötti különbség – Magyarországon 1986-ban a legalsó és legfelső 1% közötti jövedelemkülönbség négyszeres volt, ma több, mint NEGYVENSZERES. Katasztrofális a helyzet a megtermelt gazdasági javak elosztása terén – és sajnos egyre rosszabb lesz. Ez tovább rontja a népesedési kilátásainkat.
Az is érhető, hogy a cigány kisebbség fertilitása miért ilyen kiugróan magas: a gyerekeiket nem iskolázzák, a nőket sem (a férfiakat sem), túlnyomó részük munkanélküli, így nemcsak a nőknek, de a férfiaknak sincs esélye integrálódni a munkaerőforrás-állományba, és a csecsemőhalandóság is magasabb náluk, mint az átlagos népesség körében. A nem kívánt terhesség ellen nem védekeznek, sokuknak nincs rá esélye sem, mert vagy nem is ismerik ezeket az eszközöket, vagy esélyük nem lenne kifizetni őket.
A kérdés: hogyan tovább, illetve jó-e nekünk az, ami most van?
Nos, bizonyos szociális intézkedésekkel a fenti négy tényező hatásait lehet ellensúlyozni (ez Magyarországnak is sikerült átmenetileg a GYES bevezetésével a 70-es években), vannak országok (pl. Svédország, az USA ill. Franciaország), ahol már a fehér lakosság körében is 2,1 fölött van a termékenységi mutató. A kérdés, hogy akarjuk-e, hogy Magyarországon még a jelenleginél is többen legyünk. Globálisan mindenképpen üdvös lenne a népesség csökkentése, és Hans Rosling előadása szerint a Föld népessége 2050 körül olyan 10 milliárd fő körül fog tetőzni, utána csökken, vagy stagnál. Ez mindenképpen jó hír, azt jelenti, hogy lehet esélyünk a technológiai újításokkal előbb vagy utóbb beérni a globális igényeket, felvenni a harcot a környezetpusztítással és a globális problémákkal, ugyanis 2050-től kezdődően már legalább nem kell még több és több emberről gondoskodni. Ha minden jól megy, a század végére talán elérhetjük azt is, hogy ma csak a nyugati országokban tapasztalható jólétet tudunk biztosítani mind a 10 milliárdnak, ha nagyon ügyesek vagyunk, még a bolygó is “kizöldülhet” addigra. Reméljük a legjobbakat, mindenesetre globálisan a dolgok nem néznek ki annyira rosszul, mint mondjuk a 70-es években gondolták.
Magyarországot illetően azt hiszem, a fenti négy tényezővel közvetlenül szembeszállni aligha lenne esélyünk. Először is a négyből kettő (csecsemőhalandóság, gyermekmunka) közvetlen humánetikai problémákba ütközik, ezeket valahogy ellensúlyozni egyszerűen embertelenség lenne. A másik kettő (nők iskoláztatása/munkavállalása ill. nem kívánt terhesség elleni védekezés) még esetleg ellensúlyozható lenne valahogy, de pl. a nők gazdasági szerepvállalásának a csökkentése irdatlan gazdasági következményekkel járna, a családtervezés visszaszorítása pedig szintén etikai dilemmákat vet fel – arról nem beszélve, hogy sok módszer betiltathatatlan (hogy akarnánk betiltani mondjuk pl. a megszakított közösülést?). A fenti tény tényező tükrében a népesség-növekedés lefékeződése valahol már-már törvényszerű dolog: a népesség nő, ami miatt fejleszteni kell a technikát, hogy növeljük a környezet eltartóképességét (gondoljunk csak a “Zöld Forradalomra” a 70-es évekből), egy magasabb technikai szintű társadalom viszont magasabb iskolázottságot és magasabb gazdasági aktivitást feltételez – ami miatt iskoláztatni kell a gyerekeket, a nőket, ki kell terjeszteni a munkaerőforrást a nőkre is – emellett jön ugye az orvostudomány fejlődése is a csecsemőhalandóság csökkentésével és a családtervezési módszerekkel – és máris látjuk, hogyan alakul ki a fenti négy tényező. A dolog egyfajta negatív megerősítés, ha úgy tetszik. A növekvő népesség kikényszeríti azokat a népességdinamikai tényezőket, amik végül a népesség csökkenéséhez vezetnek.
Mit lehetne tehát tenni? Először is, szerintem egyáltalán nem biztos, hogy nagyon nagy baj, ha a magyar népesség csökken, ennek a hatásai kompenzálhatóak. Európa országainak többségében ez a helyzet, vagy ez lesz a helyzet nagyon rövid időn belül, 2050-re pedig teljesen le fog állni a népességnövekedés az egész világon. Magyarországon a népsűrűség ma 107 fő/km2, amivel eléggé túlnépesedett országnak vagyunk mondhatóak. A kívánatos valahol 30-35 fő/km2 körül lenne sok szempontból (például fenntartható élelmiszer-termelés szempontjából). Másodszor ha a lokális tényezőkön változtatni szeretnénk, ahhoz radikális gazdasági fordulatra lenne szükség, ez viszont egyre kevésbé valószínű, ráadásul ahogy az idő telik, egyre nehezebb lesz végrehajtani, ezért a bekövetkeztének a valószínűsége is csökken. Harmadszor a népesség csökkenése elsősorban a szociális ellátórendszerek (nyugdíj és egészségügy) szempontjából probléma, itt viszont más, a népességnövekedést nem érintő módszerekkel sokat lehetne tenni a rossz gazdasági helyzet ellenére is. Arra most jó, ha felkészülünk, hogy aki ma 40 éves vagy annál fiatalabb, annak NEM LESZ NYUGDÍJ. Ami ma megspórolunk, abból lehet majd nyugdíjas korunkban gazdálkodni. Másrészt szintén jó felkészülni arra is, hogy nekünk már nem 60, hanem inkább 70, de leginkább 80 éves korunkig kell majd dolgozni. Szintén fontos lenne az egészség megőrzése ebből a szempontból, hiszen bár a születéskor várható élettartam megduplázódott 100 év alatt, sajnos az egészségben eltöltött évek számát illetően már nem ilyen rózsás a helyzet.
Fontos azt is látni, hogy amint a munkaképes korú lakosság létszáma átlépi a maximumát, a legtöbb ország hatalmas gazdasági növekedési problémákkal néz szembe – Magyarországon ez 2003 volt, a gazdaságunk azóta gyakorlatilag recesszióban van (az ingatlanok reálértéke pl. 2004-től kezdve folyamatosan csökken). Itt egy nagyon jó összefoglaló erről:
http://gurulohordo.blog.hu/2013/03/06/a_sok_tesztoszteron_nem_tesz_jot_a_demokracianak
Tehát ha gazdasági növekedést akarunk, akkor kénytelenek leszünk kitolni a nyugdíjkorhatárt, méghozzá valószínűleg radikálisan, mert népességnövekedésre nem igazán számíthatunk. Igen ám, de ehhez javítani kell az egészségünkön, hogy képesek legyünk 80 éves korig dolgozni. A megoldás tehát egészségesen élni, jól gazdálkodni a ránk jutó anyagi és egészségi erőforrásokkal. Más választásunk nem igazán lehet.
“olybá tűnik tehát, hogy a két nem közül a nők kevésbé szeretnek dolgozni, illetve jobban szeretik eltartatni magukat másokkal – főleg a férfiakkal ugyebár – itt egy jó cikk erről:http://fn.hir24.hu/velemeny/2013/03/11/igazabol-kamu-a-karrier-csalad-dilemma/ )”
Elég nagy zavarok vannak itt a fejekben, mikor egy antifeminista portálon egyetértőleg idéznek egy ultrafeminista cikket.
Itt megszólalhat az ellenvélemény is :-)
Szerencsétlen dolog volt ezt ide így beidézni, elnézést, ráadásul félreérthető is. A cikk egyébként megérne egy külön misét. Az egész ezzel kezdődött:
http://fn.hir24.hu/velemeny/2013/03/08/a-magyar-gazdasag-baja-a-no/
Aztán folytatódott:
http://fn.hir24.hu/velemeny/2013/03/11/igazabol-kamu-a-karrier-csalad-dilemma/
Egyébként nem igazán nevezném ultrafeministának azt a cikket, amiben a végkövetkeztetés az, hogy a nők azért nem dolgoznak, mert nem AKARNAK – nem azért, mert gyereket kell nevelniük, vagy mert rosszabbak az esélyeik a munkaerőpiacon, netalántán mert rosszabb az oktatásuk – egyszerűen nem akarnak dolgozni.
No, de ha tényleg ultrafeminista cikket keresünk, erre válaszul, akkor itt van pl. ez:
http://www.commmunity.eu/2013/03/20/resteknek-notaja/
A probléma viszont ott van, hogy már az alapvető, maga a cikk által idézett adatok is ellentmondanak a cikk véleményének. Ott van az a kis táblázat a cikk vége felé, Eurostat 2005 – és pontosan itt jön, hogy a 20-49 év közötti nők közül a 12 év alatti gyermeket nem nevelők 78,2%-a aktív, míg ugyanez az arány a férfiak között 82,3%. Tehát bár a gyerekvállalás tényleg akadályozza a nők munkavállalását, ha nincs gyerek, akkor se szeretnek dolgozni annyira.
A két cikk arról szól, hogy az a probléma, hogy a nők nem nyomulnak eléggé a munkaerőpiacon, “a család tisztában tartásán és etetésén kívül” nem járulnak hozzá a világhoz, stb. Magyarán nem eléggé férfiasak, nem eléggé feministák, életstratégiájukban még mindig túlságosan nőiesek, 4,1 (négy egész egy tized) százalékkal el van maradva az aktivitási rátájuk a férfiakétól akkor is, ha ezt a gyermekek száma nem indokolja.
Szerinted tehát az a megoldás a férfi-nő kapcsolat problémáira, ha azt a 4,1 százalékot is korbáccsal kihajtjuk a munkaerőpiacra. Álljanak be szépen a csirkebelező futószalag mellé minimálbérért, nehogy már eltartassák magukat a férjükkel.
OK, szabad országban élünk, lehet így is gondolkodni. Csak akkor neked nem az a bajod, hogy a nők túlságosan feministák, hanem az, hogy nem eléggé azok. Csak szólok…
Egyrészt – az a 4,1% több, mint 10%, ha az EU-s átlagot nézed. Az azért már nem kevés. Magyarországon csak azért 4,1%, mert hiányzik az a tehetős réteg, aki a nőket el tudná tartani.
Másrészt – szerintem a nők munkavállalása elkerülhetetlen, az eredeti kommentem részben eköré is épült. Semmi kifogásom az ellen, hogy a nők dolgozzanak, ahogy az ellen sem, hogy csökkenjen a népesség – globálisan ez kifejezetten üdvös volna, de Magyarországon sem lenne akkora katasztrófa, mint gondolnánk, ha képesek lennénk alkalmazkodni ehhez – erről is szólt a komment.
Az viszont kicsit kinyitja a bicskát a zsebemben, hogy a nők eltartatják magukat a férfiakkal, ugyanakkor folyamatosan arról beszélnek, hogy mennyire el vannak nyomva. Azt meg végképp nem értem, hogy mért azonosítod a feminizmussal a női munkavállalást, az antifeminizmussal meg ennek a háttérbe szorítását.
“a nők eltartatják magukat a férfiakkal, ugyanakkor folyamatosan arról beszélnek, hogy mennyire el vannak nyomva”
Nő vagyok, nem tart el senki, és sose mondtam, hogy el lennék nyomva. Hm?
A népesség nem csökken, hanem éppen összezuhanóban van. Aurelius alább elég jól leírta a folyamatok várható lefutását. A népességcsökkentés lehet, hogy jó ötlet, de ahhoz valószínűleg 2.0 körül kellene tartani a termékenységi rátát, hogy viszonylag simán át tudjunk állni egy másfajta életmódra. Mellékesen, az összeomlás totális környezetpusztítással fog járni. (A népességrobbanásra vonatkozó riogató propaganda egyébként a Római Klub nevű szabadkőműves leányvállalat profilja.)
Oké, az általánosítás rossz ötlet volt, elnézést érte. Egyébként az egésznek ez egy mellékvágánya volt, hülyeség volt belerakni.
A magyar problémákhoz még annyit: azt azért ne felejtsd el, hogy 2005-ben még a nyugdíjba vonulók ÁTLAGOS életkora 52 év volt… a helyzet az, hogy ma Magyarországon a nyugdíjazottak többsége nem lenne jogosult a nyugdíjra még méltányos, növekvő népességet feltételező számítás szerint sem… és mint fönt kifejtettem, a nyugdíjkorhatár kitolását semmiképpen nem ússzuk meg.
Ezt ismered?
http://www.portfolio.hu/befektetesi_alapok/nyugdij/a_jarulekfizetok_lazadasa_elott_par_oraval.121189.html
Jól összefoglalja a lényeget.
Én arra számítok, hogy egyáltalán nem lesz nyugdíj, és működő társadalom se nagyon. Szerintem az lenne az igazságos, ha a felnevelt, büntetlen előéletű, adófizető gyerekek után járna a nyugdíj. Akinek nincs/nem lehet gyereke, az pedig fizesse meg adóban és járulékban azt, hogy mások előállítják a következő generációt, meg takarékoskodjon. Nekem nincs kifogásom a magas adó- és járulékteher ellen, az ellen van kifogásom, ha nem a rendes családok gyerekeire megy a pénzem, hanem a női aktivitási ráta emelésére, meg hasonló feneketlen “esélyegyenlőségi” programokra.
Mivel mindketten egy antifeminista weboldalra kommentelünk, azt hiszem, egy-két dologban egyetérthetünk:
1. Ma a fejlett országokban (ebből a szempontból Magyarország is ide tartozik), egy nő, ha akar, tud tanulni, dolgozni, érvényesülni – ÉS EZ ÍGY VAN JÓL.
2. A gyerekvállalás és a karrier ha nem is egymást kizáró, de egymást nehezítő dolgok. Hans Rosling is erről beszél. A megfelelő gyerekszámhoz valahol a legfontosabb feladat megtalálni az egyensúlyt a gazdasági aktivitás és a család között. Reméljük, hogy egyszer majd globálisan is eljutunk oda, hogy a fenntartható jólét mellett stabilizálódik a népesség és nem lesz nagy probléma termékeny nőként 2-3 gyereket vállalni, mellette pedig aktívan dolgozni is. Ma ez sokszor gondot jelent, ezt senki sem tagadja – főleg Magyarországon, ahol a legtöbb esetben mindkét keresőre szükség van, hogy a család meg tudjon élni.
3. A szociális ellátóhálózatok jelentős átalakításon kell, hogy átessenek, ha meg akarnak felelni a 21. század kihívásainak. Én az egészségügyet látom belülről, hát az gyakorlatilag egy negatív lottó: mindenki fizet, de az nyer a legjobban, aki a legrosszabbul gazdálkodik a saját egészségügyi vagyonával (vagyis az egészségével). Ez így nyilvánvalóan nem mehet tovább. A nyugdíjrendszer is hasonló gondokkal küzd: amit az emberek beletesznek, és amit kivesznek belőle, sokszor köszönőviszonyban sincs egymással (gyakorlatilag elmondható, hogy az elmúlt 50 évben nem igazán volt olyan év, amikor a nyugdíjalapokból ne fizettek volna ki több pénzt, mint amit belefizettek – vagyis kijelenthető, hogy a mindenkori nyugdíjasok szétlopták a rendszert).
4. Mindazonáltal a nők sok esetben előnyösebb helyzetben vannak, mint a férfiak, mégis hajlamosabbak panaszkodni és a saját helyzetüket rosszabbnak beállítani a valóságosnál. Valami ilyesmire akartam volna rámutatni a 78 és 82%-os példával. Azonos feltételek esetén a nők egy része azért hajlamos inkább eltartatni magát, mint megküzdeni a megélhetéséért. Egy férfinak a társadalom ezt sokkal kevésbé tolerálja.
“Nő vagyok, nem tart el senki, és sose mondtam, hogy el lennék nyomva. Hm?”
NAWALT! NAWALT!
Bocs… :-)
Szia, :)
“Semmi kifogásom az ellen (…) sem, hogy csökkenjen a népesség – globálisan ez kifejezetten üdvös volna…”
Szóval akkor mi, magyarok mondjunk le a gyerekvállalásról, hogy ezáltal megmentsük a Földet a “túlszaporodástól”, ami különben is (Franciska szavait utólagos engedelmével kölcsönvéve) csak egy propaganda? És hogy ez Magyarországra nézve nem lenne katasztrófa…? Biztosan komolyan gondolod ezeket a kijelentéseket? :)
Gondold át még egyszer. A kommentem lényege három állítás:
1. A modern ipari társadalmakban olyan folyamatok indulnak meg, amikben a népességnövekedés lassulása TÖRVÉNYSZERŰ folyamat. Ez alól az iszlám országok sem kivételek egyébként (Hans Rosling végig erről beszél a videóban), csak ők némi “lépéselőnyben” vannak a nyugat-európai országokhoz képest, mivel a modern ipari viszonyok kialakulása náluk késett úgy egy jó fél-egy évszázadot.
2. A népesség csökkenése nem feltétlenül katasztrófa, ha átlátjuk a folyamatot és képesek vagyunk hozzá alkalmazkodni. Globálisan az a helyzet, hogy már most 7 milliárdan vagyunk, ami nagyon sok, egy erőszakmentes, kvázi “automatikus” népesség-csökkenés vagy legalábbis stabilizálódás tehát kifejezetten üdvös dolog, mivel ez garantálhatja, hogy az egész világ fenntartható jólétben fog élni mondjuk 100 év múlva.
3. Magyarországon a fent kifejtett folyamatok mellett további problémáink is vannak, amik a népesség csökkenését gyorsítják. Ezeken talán tudnánk valamit változtatni, de az alapvető dinamikán (amit fönt kifejtettem) NEM. Tehát fel kell készülnünk arra, hogy Magyarországon a népesség csökkenni fog – ami ismétlem, nem katasztrófa, lehet hozzá alkalmazkodni, ezt-azt újra kell gondolni a gazdaságban és a politikában, de nem kell feltétlenül az egész európai civilizáció végóráit vizionálni (főleg, mivel az életterünket “fenyegető” iszlám szintén át fog esni ezeken a folyamatokon, méghozzá valószínűleg viszonylag rövid időn belül – és jelenleg a keresztények még mindig kétszer többen vannak, mint a muszlimok).
“ahogy az ellen sem, hogy csökkenjen a népesség – globálisan ez kifejezetten üdvös volna, de Magyarországon sem lenne akkora katasztrófa, mint gondolnánk”
Ja, nem lenne rossz, ha eltakarodnának innen a zsigányok. Eljönne Magyarország aranykora. Itt a magyarok száma már amúgy is 9 millió alatt van.
Ez egy fantasztikusan jó komment, megérdemelné, hogy külön cikk legyen belőle, de
1. Svédországban a termékenységi mutató nincs 2,1 fölött. A feministák hozzák fel So.-t mint példát arra hogy a feminizmus jót tesz a gyermekvállalásnak, de kamu az egész. A wikipedia szerint: “Total fertility rate: 1.94 children born/woman”. Az ottani táblázatban látható, hogy 2 év kivételével 1967 óta a reprodukciós ráta alatt vannak. És arról is nagy a csönd, hogy mint nálunk a cigány kisebbség, úgy náluk a muzulmán bevándorlók emelik meg az “őslakosok” alacsony mutatóit, tehát az 1,94 sem igazán a svédeket reprezentálja. (Az 1,94 a hatgyerekes arab család meg az egygyermekes svéd pár átlagolása.)
2. Ezzel nem értek egyet: “a nők gazdasági szerepvállalásának a csökkentése irdatlan gazdasági következményekkel járna”
Gyakorlatilag bármely állás amit egy nő otthagy betölthető egy férfi által, ergo nem keletkezik gazdasági veszteség, csak más fog dolgozni. Pusztán elméleti síkon beszélve(!), ha kizárólag férfiak dolgoznak, nő meg egy sem, és mindenki házasságban él, akkor gyakorlatilag nincs munkanélküliség, és mindenkinek van aki eltartsa, tehát le lehet szerelni szinte az egész állami segélyezési rendszert.
Svédországot illetően kösz a helyreigazítást. A lényeg, hogy mondjuk a 2,1-es fertilitás még megcélozható, de már a leginkább jóléti államok esetében is nehezen elérhető. A népesség csökkenése valahol törvényszerű a modern ipari viszonyok kialakulása után.
A nők munkavállalásához: Ma Magyarországon 10.000.000 lakosra alig 3.800.000 munkavállaló jut… személyi jövedelemadó-bevallást készítenek el évente már ha jól tudom, kevesebb, mint 4 millióan.
Induljunk ki abból, hogy egy ipari társadalomban legalább a népesség 55-60%-ának dolgoznia kell, ha tevékeny, aktív társadalmat akarsz létrehozni. Gondolj csak bele pl. abba, hogy egy demokráciában a többség akarata dönt, márpedig Magyarországon a 7,9 millió szavazásra jogosultból csak 3.800.000-nek van munkahelye, amiből 750.000 még mindig közalkalmazott… vagyis alig 3.050.000 ember, akik TÉNYLEGESEN közteherviselők a magyar gazdaságban – csoda, hogy a politikában mindig az kerül hatalomra, aki nagyobbat tud hazudni? A szavazók többsége abban érdekelt, hogy a gazdaságilag aktív réteget minél jobban kifosszuk – csakhogy ez gazdaságilag öngyilkos stratégia. Máris látjuk, hogyan alakulhatott ki az a helyzet, hogy Magyarországon gyakorlatilag az Európai Unión belül a legnagyobb adóékkel sújtják a gazdaságilag aktívakat.
Tehát kéne vagy 5-5,5 millió munkavállaló a 10.000.000 lakosra… mivel Magyarország lakosságának 51%-a nő, ezért 4,9 millió emberből eleve lehetetlen 5,5 millió munkavállalót csinálni, plusz számítsd bele, hogy a munkaképes korú és egészséges állapotú lakosság ennek csak egy bizonyos része (remélhetőleg minél nagyobb része, de sajnos az egészségügyi statisztikáinkat elnézve, nem valami nagy rész)… a 4,9 millió férfiből jó, ha 3-3,5 milliót munkára tudsz fogni, vagyis 2-2,5 millió nőt mindenképpen el kell küldeni dolgozni, ha jól működő demokráciát és virágzó gazdaságot akarunk.
Megoldás lehetne egyfajta választási cenzus bevezetése: csak az szavazhatna, akik az elmúlt négy évben fizetett be adót, Magyarországon él és dolgozik, és nem büntetett előéletű. Rögtön sok minden a helyére kerülne.
Az meg a másik dolog, hogy szembesülnöm kellett a ténnyel, miszerint hiába fizettem be egy csomó járulékot, gyakorlatilag nem lesz nyugdíjam. Aztán csodálkoznak, hogy egyre több ember int be ennek a rendszernek és megy külföldre vagy a szürke/feketegazdaságba?
Ki akar jól működő demokráciát? Én pl. elvben monarchista vagyok. :)
A virágzó gazdaság is nagyon szubjektív. A jelenlegi GDP is simán elég lehetne egy magas életminőséghez, csak más prioritások mentén kellene megszervezni a társadalmat.
Na, itt már egy megint másik témát feszegetünk: jó-e nekünk a folytonosan növekedő gazdasági teljesítményre alapuló világkép (egyik kedvenc szerzőm, Michael C. Ruppert megfogalmazásában az “infinite growth paradigm”), vagy lehetne-e máshogy. Az biztos, hogy a jelenlegi világ nem működik jól, ha nem növekszik a GDP, így lett kitalálva, ez a “rendszer szerkezetéből fakadó irányítás”, ahogy egy nagyon kedves barátom fogalmaz mindig. A kérdés, lehetne-e más rendszert építeni, és ha igen, akkor hogyan, milyen alapokon. Fene rossz dolog ez a kapitalizmus, csak sajnos nem találtak ki nála még jobbat. A demokrácia is ilyen (ahogy Churchill mondta). Persze lehet, hogy lesz jobb.
“Fene rossz dolog ez a kapitalizmus, csak sajnos nem találtak ki nála még jobbat. A demokrácia is ilyen (ahogy Churchill mondta). Persze lehet, hogy lesz jobb.”
Már volt jobb.
Ha találsz az országban 50% +1 fő monarchista választót, akkor a demokrácia és a monarchia nem zárja ki egymást. :)
Végre valaki ésszerűen gondolkodik és nem öntené a pénzt feleslegesen mindenféle “gyermekvállalást ösztönző támogatás” gyűjtőnéven futó hülyeségekbe…
A könyvet még nem olvastam, de a videó elég mellbevágó: http://harcunk.info/index.php/videotar/72-pokol-bela-europa-vegnapjai
Nekem megvan a könyv. A legfontosabb könyv ami 1990 óta megjelent Magyarországon. Mindenkinek el kellene olvasnia, főleg a poltikusoknak.
A cikk Európa és Magyarország legfontosabb problémájáról szól, még ha nem is vonja le a megfelelő következtetéseket. Ebben hasonlít Bayer Zsolt cikkeihez. Egész Európában egy demográfiai katasztrófa zajlik amelyben az őshonos népeség egyre gyorsabban fogy és öregszik. Ennek eredménye egy lakosságcsere lesz, az európai fehér lakosság helyébe egy fekete-muzulmán népesség lép nyugaton és ezzel párhuzamosan egyre jobban leépülnek gazdaságilag. A keleti térségben ( Bulgária, Románia, Szerbia, Magyarország, Szlovákia ) az országok elcigányosodnak, elöregednek és elszegényednek. A fiatalok elhagyják az országot és nyugatra távoznak. Az állam az adófizetők távozására válaszul egyre magasabb adókat vett ki és csökkenti szolgáltatásait. Egyedül a nyugdíjak és cigányok szociális segélyei maradnak érintetlenek. Erre még több dolgozó ember hagyja el az országot. Amikor már végleg kevés lesz a pénz választani kell a segélyek és nyugdíjak fizetése között és a nyugdíjak fizetésének leállítását választják majd. Amikor már segélyre sem lesz pénz, hatalmas rablási és gyilkosági hullám indul majd meg. Amit a rendszer ideológiai okokból nem akar majd leverni és megszűnnik létezni az ország. Hatalmas menekült hullám indul meg nyugatra, ezzel lezárul Magyarország története.
“Hatalmas menekült hullám indul meg nyugatra, ezzel lezárul Magyarország története.”
Addigra sajnos már nem lesz “nyugat” sem.
Nem lenne kár,ha az ilyen nőgyűlölő fasiszta disznók kihalnának.
Nem lehet mindenki olyan szerencsés mint te. Aki mehet Ali a török negyedik feleségének, takarítónőnek és a konyhába dolgozni.
Ezzel a hozzászólással hoztad a szokásos feminista színvonalat.
Mindig mondtam, hogy a legjobb antifeminista propaganda az, ha szót adunk a feministáknak is :-)))
Ez a feminista vitaszínvonal mintapéldánya.
Érdemes megfigyelni a logikusan felépített érvrendszerét és ahogyan az állításait megbízható forrásmunkákra való hivatkozásokkal is alátámasztja.
Értelmes ember ennél nem is adhatja alább.
Be kellene keretezni :)
Várjunk még azzal a bekeretezéssel, hiszen a feminista ultima ratio* még el sem hangzott!
(*: mármint hogy nincs nőnk és kicsi a pöcsünk)
:-)
Egyébként mondasz valami igazságot Éva és éppen ezért jobban tennéd ha te sem gyűlölnéd a nőket.
MIRŐL BESZÉLSZ TE?Itt én vagyok az egyetlen aki nem gyűlöl senkit.Egyébként meg nagyon nem tud érdekelni,hogy mi lesz itt 100 év múlva,majd idejönnek emberek Afrikából,Ázsiából és benépesítik a kárpát medencét.Nekem nincs semmi bajom se a muszlimokkal se a színes bőrűekkel,örülnék ha ez az ország multikultúrális lenne.Ha meg ti ezt el akarjátok kerülni,inkább azt kéne,hogy terjedjen el a feminizmus a színes népeknél is és nem lenne többet gond a túlnépesedés,mert akkor az ottani nők sem gyerekeket szülnének tizenévesen hanem tanulnának és aztán dolgoznának.Meg a másik,hogy ha nem lenne ilyen szar kormányunk akkor talán nem menekülnének tömegesen nyugatra a magyarok akkor is kevésbé fogynánk.
“Itt én vagyok az egyetlen aki nem gyűlöl senkit.”
Értsük ezt úgy, hogy pusztán szeretetből neveztél más embereket fasiszta disznónak?
Azt hiszem, a norvég nők például nem örülnek annyira a multikulturalitásnak, mióta többszörösére nőtt az ellenük – muszlim fiatalok által – elkövetett erőszakok aránya. Ne reménykedj, a feminizmus a dekadens jóléti társadalmak kórsága, el fog pusztulni velünk együtt. A helyünkre jövő patriarchálisabb társadalmakban legfeljebb a történelemkönyvekben szentelnek neki egy lábjegyzetet, mint az iszlám hatalomátvétel egyik lelkes elősegítőjének…
Néha meglepően hasonlóan gondolkodunk :)
Multikulturális kivánságod már jó úton halad. Néhány évtized múlva, ha még itt leszel az országban, élvezheted az eredményeit. Annyi különbséggel, hogy Szögi Lajost, Marion Cozmát tömegek gyászolták, téged meg nem fog senki.
Ha nagybetűvel írsz akkor hatásosabbak az érveid :)
Na persze, nem gyűlölsz te senkit, csak az egyetlen hozzászólásod az volt, hogy bárcsak megdöglenénk. Ez aztán az egészséges lelkület bizonyítványa :) Egyébként nem tudom vágod-e, hogy legalább 3 nő volt azok között akikre azt mondtad hogy dögöljenek meg, szóval ha itt valaki nőgyűlölő, akkor az elsősorban csak te lehetsz :)
Persze, persze, a muzulmánoknak sem lesz semmi baja veled, amíg rendesen hordod a csadort és nem nyitod ki a szád – persze lehet hogy elvétesz valami szabályt és halálra köveznek, dehát ez benne van a pakliban. Biztos sokkal jobb lesz velük multikultizni, mint az ilyen gonosz fehér patriarchákkal kiegyezni mint mi vagyunk :) A svéd feministák is csak úgy repesnek az örömtől amikor a muzulmánok szekérderékszám erőszakolják meg őket, és az erővel feminizált svéd férfiak nem tudják őket megvédeni. A feminizmus csodája, hogy Svédország a világon a harmadik nemi erőszakok számát tekintve.
Az utolsó mondatod az egyetlen aminek volt valami értelme is, köszönjük, hogy némi fröcsögés után a vitához is hozzászóltál.
Nem mondtam,hogy bárki is dögöljön meg,azt mondtam,hogy nem sírnék utánatok,azért van különbség.Maradjunk annyiban,hogy halvány fogalmatok sincs a muzulmánokról.Én éltem kint Angliában,sokat ismerek,egytől egyig liberálisok,füvet szívnak,rap zenét hallgatnak és egyéjszakás kalandokra keresnek bevállalós leányzókat.Az égvilágon semmi közük ahhoz a konzervatív patriarchális társadalomhoz amiről ti álmodoztok.A bevándorlók között azért sok a bűnöző mert szegények,elnyomja őket a fehér kapitalista önkényuralom.
Azért nem kellene ekkorát hazudni. Milyen fehér kapitalista önkényuralom ? A színeseket számtalan módon támogatják: kedvezményes egyetemi felvételi, csak nekik járó ösztöndíjak, enyhébb bírósági ítéletek, szociális segélyek stb. Nem bennük van a hiba ? Érdekes a kínai és indiai fiatalok minden támogatás nélkül rendkivül sikeresek. Őket nem nyomja el a rendszer ? Csak a muzulmánokat és a feketéket ?
“Nem mondtam,hogy bárki is dögöljön meg,azt mondtam,hogy nem sírnék utánatok,azért van különbség.”
Hogyne. Van különbség. De azt mondtad, hogy: “Nem lenne kár,ha az ilyen nőgyűlölő fasiszta disznók kihalnának.” Ez nem azt jelenti, hogy nem sírnál utánuk.
Pl. a nőgyűlölőket és fasisztákat én sem sajnálnám. Bár a nőgyűlölők meglehetősen kevesen vannak és esetleg csak akkor okoznak problémát, ha valakit személy szerint gyűlölnek – de ki lehet lépni a hatósugarukból ugyanúgy, mint amikor jönnek a jehovák téríteni (be lehet csukni az ajtót az orruk előtt, vagy ott lehet őket hagyni az utcán).
“és fasisztákat én sem sajnálnám”
Ja, állandóan csak a problémákat okozták Hitleréknek.
“A bevándorlók között azért sok a bűnöző mert szegények,elnyomja őket a fehér kapitalista önkényuralom” Ilyet kb. 17 éves koromban hallottam pattanásos anarchista kisgyerekek közt. Úgy hazugság ahogy van. A viharsarok magyar parasztjai nem kaptak segélyt meg ezer juttatást, nem néztek el nekik mindent, nem védte minden bűnüket a média, hatan laktak egyszobás döngöltpadlós házban, de a szomszéd ajtaját nem kellett bezárni, és a lopás ismeretlen fogalom volt. Gondolkodni se ártana…
“A bevándorlók között azért sok a bűnöző mert szegények,elnyomja őket a fehér kapitalista önkényuralom.”
Jól adod a hülyét Éva, csak így tovább.
“A bevándorlók között azért sok a bűnöző mert szegények,elnyomja őket a fehér kapitalista önkényuralom.”
És ugye a nácik közt is azért volt annyi tömeggyilkos, mert elnyomta őket a vörös önkényuralom.
Osztrak ismeros mesélte hogy a barátnője török fiúval jár es van közös gyerek. Ez a barátnő SOHA nem fog az anyosahoz menni es a gyerek se mehet-legalabbis amig kicsi. Otthon állítólag ezek a kedves fuvezos alkalmi digi-dugit jatszo fiuk gyakran kifordulnak magukbol es a liberális nyugati orszagban meg hon szeretett kedvesukkel szemben szornyusegekre lesznek képesek. Amibe a gyerek elvetelevel valo zsarolás csak az egyik. Ugy tunik ezek a fiuk belül egyaltalan ne. Szabadok es nem onalloak.
Nem gyűlölsz senkit… Ezért indítottál fasiszta disznózással meg kipusztítással… értem.
Nekem nincs semmi bajom se a muszlimokkal se a színes bőrűekkel,örülnék ha ez az ország multikultúrális lenne.
Mint Svédország?
http://www.funnyjunk.com/Captain+sweden/funny-pictures/5302944
Csak nem egy feminista személyesen? Eddig még senki nem gyűlölködött…
Na ki hány gyerekkel járult hozzá a népességnövekedéshez?
Elgondolkodtattál.
3
De nem a népességnövelés volt az oka és célja.
Bevállalós nőket keresnek befüvezve egy éjszakás kalandokra ? Hát ez fantasztikus. Aztán ha nem találnak épp ilyet, akkor következnek azok, akik nem bevállalósak, de tőlük nem kérdezik meg, hogy akarják -e az aktust…
Végül is, aki bármelyik bepróbálkozó arabbal lefekszik, az csak bevállalós és nem erőszak áldozata. Tehát a politikailag korrekt, toleráns viselkedésével megmentett egy szegény elnyomott arabot a nemi erőszakolóvá válástól. Lányok, inkább követnetek kellene a példáját!
Nem mellesleg egyébként az ámérikások is elég konkrétan foglalkoznak ugyanezzel a problémával, csak ott már olyan szinten nagy a gáz, hogy még a mostani Obama ciklus alattra jósolják az USA teljes pénzügyi összeomlását.
Ugye mit is csinál a csávó? Kiterjesztett egészségügyi- és nyugdíjbiztosítás, ami szépen és jól hangzik, igenám, de ledolgozott évek és beszedett járulékok helyett csak úgy az adófizetők zsebéből írják jóvá a számlákat, azokat az összegeket meg valaki megkereste (súgok: nem az inaktív, újdonsült számlatulajdonosok).
Megemelt jóléti juttatások (gyakorlatilag segély), amit megemelt adókból fizetnek, ugyanakkor az aktívan adózók köre (fehér középosztály) egyre szűkül, a jogaik egyre inkább erodálódnak.
Folyamatos pénznyomtatás, burjánzó és gyakorlatilag visszafizethetetlen államadósság, amerikai léptékben brutális infláció, zuhanó gazdasági mutatók, demográfiai mélyrepülés, amit etnikumi- és/vagy bevándorlóinvázió ellensúlyoz.
a kép ami már csak kattintással üzemel
A kép nagyon jó. :)
Jó a kép – Obamarx :) Amerika hatalma addig tart, amíg a dollár a világ első számú valutája, amelyben lebonyolítják a világ olajkereskedelmét. Addig annyi pénzt nyomnak amennyit akarnak és sokkal jobban élnek mint az országuk valós fejlettsége.
Pokol Béla:
Európa végnapjai – A demográfiai öszeroppanás következményei
“Az átlagemberek tömege hajlamos a nyugati népességcsökkenést kizárólag gazdasági, pénzügyi okokkal magyarázni, de szem elől téveszti, hogy Európa egyik leggazdagabb országának, Németországnak a népessége katasztrofálisan csökken, s ugyanakkor a harmadik világ számos, igen szegény országának népessége ugrásszerűen növekszik, és ez mindennél fényesebben bizonyítja, hogy ez a jelenség gazdasági-pénzügyi okokkal nem magyarázható. Ezzel szemben Buchanan a legmélyebb okot a Marcuse által propagált és a hatvanas-hetvenes évek óta széleskörűen elterjedt élvezeti elvben látja. Nem arról van szó, mintha az élvezet igenlése önmagában rossz lenne. Aquinói Szent Tamás A teológia foglalata című főművében kimutatja, hogy a szomorúság az ember lelki, erkölcsi életét legjobban veszélyeztető érzelmi állapot, amelynek ellenszeréül többek között éppen az élvezetet ajánlja, amely, mint gyönyörködtető jó, a hasznos jónál magasabb értékű. A hasznos jó nem öncél, csak eszköz; az élvezet már öncél, de nem végső cél; az erkölcsi jó követése teszi egyedül lehetővé, hogy az ember elérje a végső célját, és ezzel annak meg nem szűnő élvezetét is. Ha az élvezetet tekintik legfőbb és végső értéknek, ahogy ezt Marcuse sugallja, értelmetlenné válik minden áldozatvállalás, minden olyan kötelességteljesítés, ami fáradsággal, erőfeszítéssel, olykor lemondással jár.
Buchanan helyesen mutat rá, hogy az élvezeti elv csúcsértékké minősítése nagymértékben hozzájárult az abortusz, a homoszexualitás és az eutanázia nagymértékű elterjedéséhez, és ez a három már közvetlen kihatással van a Nyugat tragikus népességcsökkenésére. De ugyanennek vannak közvetett okai is, és ezek közül kiemelkedik kettő. Az egyik a kényszerű női munkavállalás, amely a monogám család halálával fenyeget. A hangsúly viszont a kényszerű női munkavállaláson van Buchanan-nél, és ezt fontos szem előtt tartanunk, ugyanis semmi negatív következménnyel nem jár, ha az a nő, aki hivatást érez tudományos, vagy művészi munkára, vagy küldetésének érzi, hogy például gyermekorvos, óvónő, esetleg bölcsődei gondozónő legyen, önként, anyagi kényszertől mentesen ilyen munkát vállal, hiszen ez női mivoltának és a férfihoz való viszonyának nem eltorzulását, hanem kiteljesedését eredményezi. De a kényszerű munkavállalás hosszú távon feltétlenül árt a monogám családnak és előrevetíti a Nyugat halálát.
Buchanan a Nyugat halálának másik közvetett okát a feminizmus kultuszában látja. Ez az irányzat valójában nem a nők igazi értékét védi, hanem valódi célja a nőket a férfiak ellen uszítani, és ezáltal a legmélyebb emberi kapcsolatnak, a férfi-nő kapcsolatnak, és ezen keresztül a legkisebb, de legalapvetőbb emberi közösségnek, a családnak bomlasztása, elsorvasztása, s ezáltal a társadalom atomizálása, izolált egyedekre való szétzúzása, hogy ezzel helyet készítsen egy nem-keresztény alapon nyugvó „új társadalom” számára.”
Forrás
“A Jewish World Review-ban azt írja egy feminista: „Minthogy a házasság alkotmányosan rabszolgává teszi a nőt, világos, hogy a női mozgalmaknak ezen intézmény támadására kell koncentrálniuk A nők szabadsága nem valósítható meg a házasság eltörlése nélkül.” A feminista ideológia ostromában ezer százalékkal nőtt – az 1970-es 523 000-ról mára 5,5 millióra – a házasság nélkül együtt élő párok száma. Az egyedülállók háztartásának száma az USA-ban ma már nagyobb arányú (26%), mint a hagyományos családé. A populáris kultúra értékrendjében a szex rangja magasan felülmúlja az anyaság rangját; a női magazinok, a romantikus lektür és a tévé főműsoridőben ünneplik a szexet, a karriert, a szinglit. A gyermek a nagymamára marad. „A burjánzó szabadszerelem és az általánossá vált válások, a pornográfia térnyerése és a Playboy-filozófia fő irányzattá válása, az adódollárokból történő abortusztámogatás, az, hogy Amerika megérte azt a napot, amikor arról olvas, hogy tinédzser korú lányok kukákba dobják újszülött babáikat, és kint hagyják őket a havon […] Valóban, az új világ a hajdani pogány Róma értékrendjét teszi magáévá, ahol a nem kívánatos gyermekeket kitették egy domboldalra, hogy ott pusztuljanak el.” A szociális kultúrát és az adórendszert a feminizmus és az ellenkultúra értékrendszere, itatja át. Szabad társadalom nem kényszerítheti a nőket gyermekvállalásra, de egészséges társadalom megjutalmazhatja fenntartóit, az anyákat.
[…]
Nem kis részben a Frankfurti Iskola destrukciói nyomán „az apa, az anya, a gyermek családmodell ma az amerikai háztartások kevesebb mint egynegyedét képviseli. A nők felszabadítása a hagyományos feleség és anyaszerep alól, amelyben kétségkívül az iskolák voltak a bajnokok, azt eredményezte, hogy ezen szerepek elveszítették jelentésüket, és eltűnőben vannak az amerikai társadalomból.” A feministák házassággal és anyasággal szemben tanúsított ellenséges beállítottságában a nyugati nők milliói osztoznak, nem áll szándékukban férjhez menni, s még kevésbé gyermeket szülni. Azonosulásuk Marcuse Élvezet Elvével és a szexuális forradalommal a folytatás megtagadását jelenti. „A fogamzásgátlás, a sterilizáció, az abortusz és az eutanázia a »halál kultúrájának« négy lovasa […] A tabletta és a koton lett a kulturális forradalom sarlója és kalapácsa.””
Forrás
“A családok szétverésének eszközei: a nők “egyenjogúságának” olyan irányba fordítása, hogy a nő megszűnjön családanya lenni, és először karriert, később meg már az önmagába zárt egyéni boldogágát keresse. A mai, “modern” szinglik nem attól lesznek boldogok, hogy három-négy gyerek, 10-15 unoka veszi őket körül. A pisis pelenka fárasztó és kicsinyes holmi, a szülésektől ellazuló has és lógó mell pedig abszolút ellentmond a reklámok idealizált húszéves, karcsú, ránctalan cicababáinak. Ma a szex már abszolút öncél, és több könyv, videó és egyéb jelenik meg az élvezeti technikákról, mint a gyereknevelésről. A buzik intenzív támogatása is ennek a taktikának a része – Buchanan kitért arra is, hogy miképp kényszerítették ki a WHO ezzel kapcsolatos masszívan politikai döntését az amerikai pszichiátriai társaság kőkemény befolyásolásával.
A család megsemmisítéséhez hozzájárul az abortusz liberalizálása is. Az utóbbi évtizedekben csak az USA-ban 40 millió abortuszt végeztek el.Magyarországon a helyzet még ennél is rosszabb, ha a megszületett és méhben megölt csecsemők arányát nézzük. Az abortusz szabadsága talán a legkeményebb csapás a keresztény egyház abszolút élettiszteletére: ugyanis következik belőle, hogy az életet máshol sem tekinti prioritásnak a harcias kultúrmarxizmus, és támogatja az eutanáziát, az öngyilkosság szabadságát.Félelmetes, hogy amikor Európában a népességi válság az aktív korúak megfogyásakor és a nyugdíjasok számának megkettőződésekor – úgy 2050 táján – vajon milyen liberális áramlat várható? A ma eltűrt, sőt, egyre inkább orvosi segítséggel is támogatott öngyilkosságok esetleg elvárt magatartássá válnak majd az eltartandó öregektől???”
Forrás