Belleville

Új szemlélet és motiváció

Noha a mai számában Metropol hatalmas betűmérettel hirdeti, hogy nálunk: Feleannyi a női vezető tudós, mint az EU-ban, az erről szóló riport Csépe Valériával sokkal mérsékeltebb hangnemet üt meg.

Új szemlélet és motiváció kellene

Csépe Valériával, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesével beszélgettünk.

Az uniós átlaghoz képest a magyar nők milyen mértékben reprezentáltak a tudományos életben?
– Pénteken publikálták a She Figures 2012 című uniós összehasonlító anyagot. Eszerint a kutatóként dolgozó nők arányában nincs különbség. Amiben le vagyunk maradva az unióhoz képest, az a magasabb beosztásban lévő nők aránya a tudományos szervezetekben, akadémiai, egyetemi szférában. Az Európai Unióban ez az arány az elmúlt tíz évben 20 százalékra nőtt, nálunk viszont csak 10 százalék. Ennek több oka van. A nők pozícióvállalása, a munka és a család közti időmegosztás és az, hogy a magyar kutatónők a fizetésükből nem tudják kiszervezni a napi családi, otthoni teendőiket. Ez az EU-15 (a bővítés előtti) országaiban gyakori. Összességében az EU-átlaghoz képest nem állunk rosszul: a természettudományok terén van javulás is, a műszaki és mérnöki tudományokban viszont nincs.

A kvóta bevezetésével több nő juthatna felső vezetői szintre?
A tudományos életben, ahol a teljesítmény, az érdem az alapja mindennek, kvótát bevezetni nem szerencsés. Más eszközöket kellene találni. Ami már nem a tudomány kérdése, az a kiváló kutatók bérezésének elmozdítása. Jelenleg egy kutatói átlagfizetés valamivel alacsonyabb az országos átlagnál, és komoly korlátja a jobb béreknek a közalkalmazotti bértábla. A női vezetők kapcsán erős szemléletváltásra van szükség, hiszen ha egy tehetséges nő nem jut előre a saját területén, az komoly gazdasági veszteség is a tehetséggel való méltatlan bánásmód mellett. Bátorítani kell a nőket azoknak a készségeknek a megszerzésében is, amelyekkel a tudományos közéletben aktívan részt tudnak venni.

A lányokat hogyan lehet azok felé a pályák felé terelni, amelyeken egyébként kevés a nő?
– Az egészségügyi, tanári, humán és bölcsész pályákat tartják világszerte női szakmáknak, ebben kell a szemléletváltás. Az már közoktatási kérdés, hogy a természettudományokat motiválóvá kell tenni a lányok és a fiúk számára egyaránt.

2 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 5 2 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Belleville

Belleville
Először is szeretnék mindenkit üdvözölni. Már nem új dolog nekem a blogolás, írás, mivel már évek óta űzöm az ipart. Eredetileg filmművészeti bloggal indítottam. Így valószínűleg itt is többször ebben a témában fogok írni, mivel csak arról akarok értekezni, amit tökéletesen átlátok.

51
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
8 Egyéni hozzászólás
43 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
20 Hozzászólások szerzői
righeiratibi22hgyidani92lmaonade Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Kodo
Újságíró
Kodo

Ezek szerint tehát kvótát bevezetni máshol se szerencsés.
Jobb ha más egyéb felelősségteljes posztokon is a teljesítmény, az érdem és a rátermettség számít.

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Azért micsoda beteges szemléletet mutat az utolsó kérdés. Amely szerint terelni kell a nőket olyan területre ami nem népszerű náluk, csak azért nehogy a gaz patriarchák ott magukban ellegyenek. Ilyenkor persze mindig szellemi tevékenységről van szó, nem a bányásznők és favágónők hiányán siránkoznak.

Bazinga
Újságíró

Igen, ez olyan kb mint hogyan lehetne a férfiak számát növelni a kozmetikus és a fodrász szakmákban? Vajon mit szólnának a nők és a feministák, ha holnaptól kiszorítanák őket a piacról a férfi kozmetikusok és fodrászok (utóbbiak esetén amúgy folyamatosan hallok negatív megjegyzéseket, miszerint a “sztárfodrászok” mind férfiak, ez is biztos elnyomás…)

Tökéletesen lefedi a biológiai érdeklődést az egyetemeken lévő férfi-nő arány. A természettudományos és műszaki képzéseken férfi túltengés van, míg ahol érzelemdúsabb az anyag ott nőkből lehetne Dunát rekeszteni. Olyat én még sehol nem hallottam, hogy növeljük a férfiak számát a pszichológia szakon. Vajon miért?

hgyi
Szerkesztő

Külföldön kissé más a kozmetika szakma, mint nálunk, viszont nem kuriózum, ha férfi dolgozik a szakmában. A fodrászatból a nők szorították ki a férfiakat. A sztárfodrászok ugye ma is férfiak… igen, nyilván elnyomók. :o))

Az érdeklődéssel tulajdonképpen mi a baj? Erőszakkal érdeklődjön több lány a gépészet iránt? Szerintem teljesen normális, ha van nemi megoszlás.
Az persze nem normális, hogy pl. a tanári pályát azért nem választja sok férfi, mert abból a fizetésből nem tud “előnyösen” szerepelni egy családban. Gyalázat, hogy a gyerekeinket olyanok oktatják, akik csak azért mennek tanító/tanárképző főiskolára, mert máshová már nem vették fel őket, s akik felháborodnak,  hogy ha életpálya-modellről, vagy teljesítményalapú javadalmazásról, esetleg minőségellenőrzésről van szó.

Bazinga
Újságíró

“Az érdeklődéssel tulajdonképpen mi a baj? Erőszakkal érdeklődjön több lány a gépészet iránt? Szerintem teljesen normális, ha van nemi megoszlás.”

Nincs semmi baj vele, én is így gondolom, hogy az a normális ha van különbség. Bocs ha félreérthetően fogalmaztam.

hgyi
Szerkesztő

Szerintem nem értettelek félre (nem értettem úgy, hogy te azt gondolod, hogy az érdeklődéssel baj van). Nem neked tettem fel a kérdést.  :o)

Animebj
Olvasó
Animebj

Valahol azt olvastam, hogy hazánk, Magyarország sereghajtó csupán a tudományos élet terén (is), leginkább az anyagi- és motivációs okok miatt. Aki ilyen körülmények közt azon siránkozik, hogy kevesebb a női tudós vagy feltaláló, mint a férfi, az vagy hülye vagy skandináv államból való, ahol állami szinten támogatják az amúgy önmagukban életképtelen pszeudotudományokat. Amúgy a vörös kiemelés a lényeg; nem az számít, ami az ember ágyéka, hanem az, ami a két füle közt van.

 

Kodo
Újságíró
Kodo

Az üvegplafon elmélete merem állítani, hogy csak egy feminsta kitaláció, csak egy örökkön örökké lovaglásra alkalmas legenda. Amit szépen és könnyen meg lehet lovagolni amíg világ a világ.

Hát ki az a hülye vállalkozó, aki inkább lemond a hasznáról, aki arra hajt, de csak nehogy nőt vegyen fel?

Tegyük fel, hogy valahol már akár 80-90% is lehet a nők aránya, de a femik különféle rátermettségi hókusz pókuszaikra – a saját rátermettségi “tudományos elemzéseikre” hivatkozva még ez is kevés lesz. Egyszer csak arra ébredünk, követelni fogják az ellensúlyozás nélküli 100% női kvótát is.
Ezt onnan gondolom, hogy a “nemileg kiegyensúlyozó” kvótákat fék nélkül követelik. Tehát határok nélküli, női felső és férfi alsó határ nélküliként emlegetik minden létező fórumon. Egyenlő esélyekre ők nem hajlandóak, csakis egyoldalúan női kvótákat követelnek. Ahol már most is női többség van, eszük ágában sincs férfi kvótát követelni az esélyegyenlőség elvén. Ezek a “kifelejtett” helyek nem kizárólag az uránbányák. Gondoljunk csak pl a bíróságokra ami igen keményen hatalmi ág.

Mint ahogy a rádióban már hallottam is olyan ömlengést, ami szerint rendkívül örvendetes hogy egyes egyetemi szakokon végre behozhatatlan a női létszám fölény. Nesze neked nemek szerinti kiegyensúlyozás, kilóg az a gusztustalan és ronda szőrös feminista láb a zsákból.

FONTOS!
Bármiféle kvótának ellenzője vagyok. Az olyannak is, ami – tegyük fel – engem hozna érdemtelenül helyzetbe. Szégyellném magam, de rettenetesen!
Az egyenlő elbánás elvének – legalábbis az őszintétlen szavaik szerint – legnagyobb ellenségei a nemi alapon megkülönböztető, jellemzően szexista alapon gondolkodó feministák!
Ha az egyformaságban hisznek, mégis hogy gondolják a másik nem, tehát az ő szerintük azonosat megkülönböztetni?
Ez egészen véletlenül nem a fából vaspunci esete?
Nem tudok másra gondolni, ezt a fajta torz felfogásukat a sikertelen – ezt a nemi szerepükbeli és az életben való egyéb boldogulásuk szerinti kudarcosságuknak tekintem.
Ki tehet erről, ha nem saját maguk? Lehet irígykedni másokra, de tessettek volna az agresszivitás és gyűlölködés helyett inkább valamely szakmában jobban fejlődni és jobban igyekezni!

Raon
Olvasó

A cikk remek – örvendetes, hogy vannak figyelemreméltó kivételek.

Belvedere
Vendég
Belvedere

A nők olyan mértékben ki vannak szorítva a tudományos életből, hogy például az alábbi kutatócsoportba be sem kerülhettek. :)

http://mandiner.hu/cikk/20130207_felazsiai_e_a_magyar

“Miután elnyertük a pályázati támogatást, a Széchenyi Terv keretében egy teljesen új, fiatal csoport alakult Bogácsi-Szabó Erika, Csányi Bernadett és Tömöry Gyöngyvér részvételével, és megkezdtük a régészekkel együtt a munkát. Később hallgatóként csatlakozott Priskin Katalin és Nagy Dóra.”

Kodo
Újságíró
Kodo

Magyarul – annyira ki vannak szorítva, hogy talán csak nem az a helyzet hogy csakis nők dolgoznak ott? :)

Nincs nekem ezzel semmi bajom!
Ami nem tetszik az az, ha valakik a nem létezö, csak általuk vélt vagy inkább csak behazudott nemi diszkriminációra hivatkozva úgy harcolnak, hogy egyenesen törvénybe foglalt nemi diszkriminációt követelnek.
Arra hajlok hogy inkább a behazudott verzió az érvényes, mivel folyton a mélyreható tudományos kutatásaikra hivatkoznak. Ez már maga a fából vaskarika, mert ha ilyen komoly kutatásokban vesznek részt, ezzel már eleve önmaguk is cáfolják a kirekesztésüket. Ha pedig ez mégsem igaz, akkor hogy képzelik kutatások, a téma ismerete nélkül, megalapozatlanul hivatkozni bármire is?
Semmi se számít nekik, csak az az egy a fontos, a törvények erejével elérni a nemi diszkriminációt, ami ellen csak a jelszavaikban tiltakoznak. Igazából nagyon is harcolnak érte.
Ld. pl. nöi kvóta törvények követelése.
A valóságban csak annyira ellenségei a diszkriminációnak, hogy egyenesen követelik a törvényekbe foglalásukat.

hgyi
Szerkesztő

A fentebbiekhez – csak ott már “betelt” a sor – kapcsolódik egy Index cikk beharangozója a főoldalról: ” Langurkölyök született az Állatkertben Neve még nincs, mert a csapat felváltva simogatja, így a nemét még nem tudták megállapítani.”

Milyen mondat ez?! Ehhez diploma kell? Szégyen, hogy ilyet leírhat egy újságíró – ha van diplomája, ha nincs. Még ha csak leírná! De meg is jelentetik!
Az ilyesmin mindig mélységesen felháborodok.

A gimiben, biológiából egy szép teszkönyvet kaptunk az érettségire. Természetesen az összes tesztet meg kellett csinálnuk negyedikben – és meg is beszéltük az órákon -, így év végére megoldottuk mind az 5000 tesztet. No, ezek között volt egy olyan feladatcsoport, amelynek az ok-okozati összefüggések vizsgálata volt a lényege.
Úgy tűnik, a fenti újságíró a főiskolán/egyetemen sem hallott ilyesmiről.

lmaonade
Olvasó
lmaonade

Kétféleképpen is lehet érteni a mondatot, és az egyik jó.

Ez az értelmetlen: ((Neve még nincs) mert (a csapat felváltva simogatja)) így (a nemét még nem tudták megállapítani).
Ez az értelmes: (Neve még nincs) mert ((a csapat felváltva simogatja) így (a nemét még nem tudták megállapítani)).

 

hgyi
Szerkesztő

Az ugye azért elvárható lenne egy diplomás újságírótól, hogy ne nekem kelljen kitalálnom, hogy valójában mit akart közölni?
Mert akár úgy is értelmezhetném, hogy neve még azért nincs, mert a kölyköt felváltva simogató gondozók nem tudtak megegyezni. A neme pedig még rejtély, mert csak simogatják/mert nem értenek a nem-megállapításhoz.
És kitalálhatunk még néhány verziót…

 

Bazinga
Újságíró

Csak nekem szúr szemet, hogy a “csapat felváltva simogatja” állítás a majmokra vontakozik? Ugyanis ha a szövegkörnyezetet nézed:

Negro az anyaállat gondosan neveli  a kölyköt. “Ráadásul a gyereknevelésbe az összesen nyolc állatból álló csapat szinte valamennyi tagja besegít.” Ezután:

Olyannyira, hogy néha nem is tudnak megegyezni, hogy éppen melyikük ölelgesse a kicsit

Tehát az állatok nem tudnak megegyezni, hoggy éppen melyik nyúzza a kölyköt, nem a gondozók. Szerintem ez kristálytisztán kiolvasható.

Azt azonban még a gondozóknak sem sikerült kifigyelniük, hogy pontosan milyen nemű a jövevény, így nevet is csak később kaphat

Bár ez a mondat elöl van, könnyen ki lehet következtetni, hogy azért nem tudják megállapítani  a nemét, mert a többi majom egyfolytában nyúzza,ölelgeti,gondozza,simogatja. A kifigyelniük szó is arra utal, hogy a távolból valakik megfigyelnek,kifigyelnek valamit,mivel nincs fizikai kontaktus, be kell érni figyeléssel.(és nyilván erőszakkal nem fogják elvenni tőlük, hogy alánézzenek vagy mi).

hgyi
Szerkesztő

Igen, mindez kiolvasható a cikkből, de nem a főoldalon lévő mondatból. :o)

Mai termés – így hirtelen:
Füstölt a metró a Széll Kálmán téren
Az utasokat kimenekítették, a szerelvényt eloltották. Azóta újra megindult a közlekedés.”

Azt hiszem, nyitok egy topikot a fórumon – a gyűjteménynek.

hgyi
Szerkesztő

Nyitottam. :o)