Reformer

A kocka el van vetve

A hazai bíróságok történetében vélhetően először megindított precedensperben annak megállapítását kéri egy akaratán kívül apává tett férfi, hogy a nő azon magatartásával, hogy bizonyíthatóan kizárta az önrendelkezési joga részét képező gyermekvállalás (szülővé válás) kérdésében való döntésből, tehát egyedül döntött a születendő gyermekről, megsértette emberi méltóságát, azaz a személyhez fűződő jogát.

A kereset a hatályos Polgári Törvénykönyvön alapul, amely kimondja, hogy a személyhez fűződő jogokat köteles mindenki tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak.

Az Alkotmánybíróság a művi meddővé tételről szóló 2005-ös határozatában rögzíti, hogy a gyermekvállalás kérdésben való szabad döntés az önrendelkezési jog, azaz az emberi méltóság része.

Az Alkotmánybíróság határozatával egyébként összecseng az a tény, hogy a nemi kapcsolat az esetek túlnyomó többségében nem utódnemzés, azaz gyermekvállalás céljából jön létre férfi és nő között, és hogy terhesség védekezés mellett véletlenül is bekövetkezhet, azonban gyermeket vállalni – a nemi kapcsolaton túlmutató – döntés kérdése.

Az ún. abortusz törvény parlamenti vitájában hangzott el az az életszerű okfejtés, hogy aki önként vállalta a testi kapcsolatot, nem feltétlenül vállalta annak „gyümölcsét”. A nemi életnek nem szükségszerű következménye a terhesség, és a nemi élet esetleges következményeinek ismerete nem azonos e következmények akarásával és vállalásával.

Az Alkotmánybíróság egy 1998-as határozatában azt is kimondta, hogy a nők önrendelkezésének része, hogy a terhességükről rendelkezzenek. Ennek egyszerűbb olvasata, hogy egy nőt akarata ellenére nem lehet sem gyermekvállalásra, sem abortuszra kényszeríteni, tehát maga az állam sem jogosult korlátozni a nő ezen jogának azon megnyilvánulását, hogy döntsön saját sorsa felett. Hogy akarja-e, tudja-e vállalni a szülővé válással járó erkölcsi és anyagi felelősséget.

Ha egy nőnek joga van arról dönteni, hogy kíván-e szülővé válni, akkor ez a jog a nemek közötti egyenlőség, ill. a diszkrimináció tilalma alapján a férfit is meg kell, hogy illesse. Ezt a jogot a férfitól az államhoz hasonlóan a nőnek sincs joga elvonni.

A kereset állítása szerint a férfi jogsérelme nem akkor következett be, amikor a nő megszülte a gyermeket, hanem akkor, amikor a kinyilvánított és a nő által sem vitatott döntése ellenére a gyámhatóság előtt apaként megnevezte, ezzel ugyanis – egyoldalúan – szülővé tette.

A szülői státusszal olyan kötelezettségeket (pl. tartásdíj) kapott a nyakába, amelyeket sem anyagilag, sem erkölcsileg nem kívánt vállalni és ezt nem is rejtette véka alá. A nő pontosan tudta ezt, nem zsákbamacskát kapott.

A fentieken túl a férfiak kiszolgáltatottságát jól szimbolizálja az a körülmény is, hogy ha a gyermek születésekor a nő képzelt apát jegyeztet be, a gyermek nagykorúvá válásáig meggondolhatja magát és apaság megállapítása iránt pert indíthat. Ezen a jogcímen ki-be járhat a férfi életében, zsarolhatja, fenyegetheti következmény nélkül. A nőnek, ha éppen „jó napja van” van, akkor beleegyezhet a gyermek származásának olcsóbb, egyszerűbb, de ugyanúgy megbízható peren kívüli tisztázásához, ha azonban anyagilag „ki akarja herélni” a férfit, akkor joga és lehetősége van bíróság elé idéztetni a majdnem félmillió forintba kerülő igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra, és még húzós ügyvédi munkadíjat is a nyakába varrhat.

A nő a százalékban megállapított tartásdíjat – aminek felső határa a csillagos ég – pusztán megalázás szándékával akár le is tilthatja a férfi fizetéséből.

A felsorolást lehetne még folytatni, de felesleges a kedélyeket borzolni vele.

Szóval ideje az 1952-ben hatályba lépett finoman fogalmazva is idejétmúlt családjogi törvényt újragondolni.

Ideje kilépni a „szegény, semmiről nem tehető gyermek” gondolatvilágából, ahol a nők a gyermekük mögé bújnak. Ideje a nőket megillető jogokat kiterjeszteni a férfiakra is. Illetőleg nem is kellene kiterjeszteni, csak ki kellene végre mondania a bíróságnak azt, hogy ma Magyarországon – a diszkrimináció tilalmát is szem előtt tartva – egy férfi semmivel sem kevesebb, mint egy nő, azonos jogok illetik meg őket, és hogy a törvény előtt egyenlőséget élveznek.

Mindenki csak azért vállalja a felelősséget, amiben döntött, dönthetett!

A kocka tehát el van vetve, a többi a szakmailag korrekt bíróság és az „égiek” dolga…

9 votes, average: 5,00 out of 59 votes, average: 5,00 out of 59 votes, average: 5,00 out of 59 votes, average: 5,00 out of 59 votes, average: 5,00 out of 5 9 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Reformer

Reformer

166
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
24 Egyéni hozzászólás
142 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
30 Hozzászólások szerzői
PillanatragasztóT_Tweiszakosediemdmselle Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Art
Olvasó
Art

Hű de jó cikk.

De ki gondolta azt komolyan, hogy egy keresztény-konzervatív kurzus kellős közepén a független magyar bíróságot majd pont ez fogja meghatni?

Minden esetre örülnék neki, ha ez a történet rendesen le lenne követve.

smirti
Olvasó
smirti

Egy pillanatig sem kétséges, hogy egyetlen nőnek sincs joga “vim aut clam” apává tenni bárkit.

Appaloosa
Olvasó
Appaloosa

A magyar bíróság nem a klerus szemszögéből fogja megítélni ezt az esetet.A független magyar bíróságot nem hatja meg sem a férfisovinizmus, sem a keresztény erkölcsiség.

Ha a nő helyében lennék messzire elkerülném az “apukát”.

Védekezni kellett volna a nem kívánt terhesség ellen még idejében.

Tibi
Olvasó

“Ha a nő helyében lennék messzire elkerülném az “apukát”.”
Reméljük az illető hölgy felvilágosultabb, empatikusabb mint Te,
és belátja, a gyereknek apára is szüksége van, nem csak a pénztárcájára.
Ha már ilyen galád eszközhöz nyúlt, az a legkevesebb, hogy eleget tesz a
láthatásnak…
Az ilyen nőktől mentsen meg az Isten, mint amilyen Te vagy.

Appaloosa
Olvasó
Appaloosa

tibi22

“Ha a nő helyében lennék messzire elkerülném az “apukát”.”
Reméljük az illető hölgy felvilágosultabb, empatikusabb mint Te,
és belátja, a gyereknek apára is szüksége van, nem csak a pénztárcájára.
Ha már ilyen galád eszközhöz nyúlt, az a legkevesebb, hogy eleget tesz a
láthatásnak…”

Félreértettél, én a nő helyében messzire elkerülném az ilyen “apukát”, sem a láthatást nem biztosítanám, de a pénzére sem tartanék igényt.

Ha egyszer mégis úgy döntene, hogy gyermeket szeretne, akkor meg szüljön magának.

Maestro
Szerkesztő

“sem a láthatást nem biztosítanám, de a pénzére sem tartanék igényt”

Ez a korrekt hozzáállás: ha az apa nem akarta a gyereket, akkor ne legyen hozzá köze sem jogok, sem kötelességek tekintetében.

A gond az, hogy a jogokat az anyák esetleg bosszúból megtagadják egy válás után, míg a kötelességeket behajtja az állam. Alapelvként ki kellene mondani, hogy ezek csakis együtt járhatnak, és ez megoldana szinte minden ilyen problémát:
– Ha nincs joga látni, ne kelljen fizetnie sem.
– Ha rendesen fizet, akkor legyen joga látni is.
– Ha nem akar fizetni, ne láthassa.
– Ha nem akarja látni, ne kelljen fizetnie sem.
Úgy érzem, ebből csak a legutolsó pont lehet aggályos, mert ezzel gyakorlatilag leléphetne a fizetés elől, de ezzel le is mondana a gyerekhez fűződő minden jogáról.

Appaloosa
Olvasó
Appaloosa

Egyébként kíváncsi lennék, hogy mit gondol egy férfi arról, hogy mennyit segít a volt feleségén havi 20-30-40 ezer forintos tartásdíjjal!

Nagyon kíváncsi vagyok a válaszokra!

Hol ér  fel egy kis összeg a gyermek mindennapi ellátásával, a gyermekkel való napi törődéssel, a szerettel, amit neki nyújt az édesanya sokszor (az apuka helyett is) , persze igaz is az efféle dolgok értéke pénzben nem fejezhető ki.

Margó
Olvasó
Margó

Szerintem képzeld el mennyire szívesen mondanál le 30-40 ezer saját forintodról havonta. Na annyit. És még azt is megkérdezném, te mennyit fizetnél az apának ha nála lenne a gyereked. Ja, s ha már itt tartunk, azt tudtad, hogy arányaiban jóval több nő nem fizeti a kiszabott gyerektartást, mint férfi?

Appaloosa
Olvasó
Appaloosa

Te férfi vagy?

A férfiak véleményére lennék kíváncsi!

Ha nem vetted volna észre, akkor jelzem, hogy én olyan kapcsolatokról tettem említést, ahol házasságkötés után születtek gyermekek, hivatalos kapcsolatokból.

Nem egyéjszakás kapcsolatok voltak.A “percedens” értékű perben említett apává tett férfinál azt sem lehet tudni, hogy házasságban, élettársi kapcsolatban, tartós szerelmi kapcsolatban fogant-é a gyermek.

Biztosan vannak olyanok, akik megegyeznek róla szóban, hogy nem kell gyermek, de ez a legritkább.Ismerek is ilyen házaspárt, gyermek kizárva, mert akkor nem tudnak egymásnak élni, nem tudnak a számlájukon elegendő pénzt gyűjteni(milliókat).Nagyon sóherek, s valóban nem való nekik a gyermeknevelés.

Margó
Olvasó
Margó

“Ha nem vetted volna észre, akkor jelzem, hogy én olyan kapcsolatokról tettem említést, ahol házasságkötés után születtek gyermekek, hivatalos kapcsolatokból.”

És? Amit mondtam arra is tökéletesen érvényes.

A konkrétabb válasz annyi, hogy ha egyáltalán van szükség a gyerektartásra, akkor 20.000 forint is hatalmas segítség. Akinek 20.000 forint nem pénz, annak nem is kell a gyerektartás.

Appaloosa
Olvasó
Appaloosa

20 ezer forintból legfeljebb a bölcsődét tudja kifizetni anyuka, miközben az ő saját fizetését teljes mértékben a gyermekre áldozza.

 

Ha nő vagy, akkor a saját nemeddel miért állsz hadilábon?

 

Ja, értem már te saját magaddal állsz hadilábon:))))

Margó
Olvasó
Margó

“20 ezer forintból legfeljebb a bölcsődét tudja kifizetni anyuka, miközben az ő saját fizetését teljes mértékben a gyermekre áldozza.”

Ezek szerint 20.000 forinttal bentebb van, mintha még az sem lenne.

Kizárólag a hülyékkel és a hazugokkal állok hadilábon.

Tibi
Olvasó

“Egyébként kíváncsi lennék, hogy mit gondol egy férfi arról, hogy mennyit segít a volt feleségén havi 20-30-40 ezer forintos tartásdíjjal!” – ezt azonnal felejtsd el, a tartásdíj sosem az ex-nek jár, hanem a gyereknek.(más dolog; hogy sok esetben a pénz a kozmetikusnál köt ki, a gyerek meg éhesen koszosan megy iskolába)

Azért azt nem várhatod el; hogy a férfi fizetésének 120%-át vonják
le gyerektartásnak, ez még nem az USA ahol elvárható fizetés arányában határozzák ezt meg. Egy olyan országban élünk, ahol az
átlagkereset nettó 130-140.000.-. Ennek fényében kell anyukának
balettórára, készségfejlesztőre beíratni “szemefényét”.
A kevésből nem lehet sokat adni.
Megint más, amikor azt a keveset sem hajlandó “apuka” odaadni,
szerintem azt mindnyájan elítélik az itt kommentelők közül.

Tibi
Olvasó

Egyébként kíváncsi lennék, hogy mit gondol egy nő erről?
https://www.youtube.com/watch?v=K5Xyjmj6Mt0&feature=endscreen&NR=1

– persze ez csak egy reklám, a való életbe ilyen nem fordulhat
elő.

Margó
Olvasó
Margó

“Védekezni kellett volna a nem kívánt terhesség ellen még idejében.”

Való igaz, és ugyanezen elv alapján tiltsuk be az abortuszt is. Védekezni kellett volna…

Az is teljesen igaz, hogy a nősoviniszta bíróságokat nem hatja meg a férfisovinizmus – ez már csak így megy. De ha nem tűnt volna fel, pont ez ellen tiltakozunk.

Appaloosa
Olvasó
Appaloosa

Margó

Ha egy férfi nem akar gyermeket egy futó kapcsolatból(csak az élvezet kell neki), akkor igenis védekezzen, nem kell hárítani, elmúlt az az idő, amikor mindenért egy nőnek kellett szenvedni.

A fogamzásgátló tabletták és egyéb csodaszerek mellett is esett már teherbe nő.

A magzatot a nő hordja ki, ő szül, ő nevel.

Ha megszüli a gyermeket szemét dög, egyébként is hogy mert a férfi beleegyéze nélkül teherbe esni és kihordani a magzatát.(Nem tudja egy férfi, hogy a szexuális élet ezzel is járhat?)

Ha mégis az abortusz mellett dönt, akkor meg csak szemét curva, a férfi meg marad büszke csődör.

Legalábbis is az ilyen elmeroggyant férfiak annak hiszik magukat.

Nem egy példát ismerek, ahol apuka 3-4 gyermeket nemzett(házasságban), majd amikor már ellehetetlenítette a felségét, mert egy nőt ki vesz el   1db apától származó 3-4 utóddal, no akkor lelépett egy fiatal nővel, Anyukát teljesen magára hagyta, láthatásra a legváratlanabb időkben jelent meg, de csak ritkán.A gyermekek további neveléséből, a mindennappi gondokból szépen kivonta magát.

Ismerek olyan férfit, aki egyszer sem volt kíváncsi a gyermekére, csak a kötelező pénzt küldte,  még azzal is megvádolta a feleségét, hogy idegentől esett teherbe, persze a DNS vizsgálat 99,9%-ban megerősítette az apaságot.

Mégis lexarta a gyermekét.Most van egy 18 éves fia, aki nem ismeri az édesapját.

 

Ha annyira nem akar egy férfi gyermeket, akkor a legbiztosabb mód lenne a hervezeték elkötése.

 

 

Nekem úgy tűnik, hogy a fériak egy része mindig győztes akar lenni, mindig megfélemlítésben, alárendeltségben, megalázottságban és rabszolgaszerepben szeretné látni a nőket.

Tisztelet a kivételeknek, mert azért akadnak közöttük jópáran:)

Margó
Olvasó
Margó

Ez a rengeteg rizsa mind arról szól, hogy miért ne legyen egyenjogúság. Hogy szerinted a nőket miért illeti meg többletjog a férfiakhoz képest. Szerintem hagyjuk a süketelést. Most akkor vagy cél a törvény előtti egyenlőség, vagy nem. És a nőknek egy rakás lehetősége van a nemkívánt terhességet kezelni, a férfiaknak meg zéró. Nekik kuss van és fizetéslevonás, börtönbüntetés terhe mellett. Ez nem jogállamiság, ez lófasz.

Tibi
Olvasó

Szerintem már nagyon elmentél abba az irányba, amelyikbe nem kellett volna…

“Ha egy férfi nem akar gyermeket egy futó kapcsolatból(csak az élvezet kell neki), akkor igenis védekezzen, nem kell hárítani, elmúlt az az idő, amikor mindenért egy nőnek kellett szenvedni.” – ez rendben is van, egyébként futókapcsolatból egy férfi sem szeretne gyereket, ezt elhiheted,
a baleset akkor történik, amikor a Nő azt állítja szedi a gyógyszert, pedig nem. Ezt hívják csőbehúzásnak.

“Ha megszüli a gyermeket szemét dög, egyébként is hogy mert a férfi beleegyéze nélkül teherbe esni és kihordani a magzatát.” -Leírtad a lényeget; BELEEGYEZÉSE NÉLKÜL.
De még ezzel sincs probléma, amennyiben szülés után nem tart igényt semmilyen áldozatra a férfi részéről.

“Ha annyira nem akar egy férfi gyermeket, akkor a legbiztosabb mód lenne a hervezeték elkötése.” ez nem ilyen egyszerű kedvesem, van olyan nő amelyiktől akar, futókalandból nyilván nem. Egyébként az elköttetés ellen a feministák harcolnak a leginkább; öngól, nem az első.

Megj: A legtöbb férfi azért nem lép ki egy rossz házasságból, mert a válás után a gyerekéről is lemondhat, (ez nem titok) amivel rengeteg házsártos feleség még vissza is él, és öli meg szépen lassan, mint egy méreg az “URÁT”. Nekem pedig ilyen példáim vannak…

Bazinga
Újságíró

Ha egy férfi nem akar gyermeket egy futó kapcsolatból(csak az élvezet kell neki), akkor igenis védekezzen, nem kell hárítani, elmúlt az az idő, amikor mindenért egy nőnek kellett szenvedni

Gyakran hallom ezt az értelmi fogyatékos érvet,amivel jól áthárítjátok a felelősség 100 %-át a férfiakra. A nők meg persze csak túl “naivak” voltak, bedőltek a férfi “trükkjének” mi? Sajnos a valóságban ez úgy néz ki, hogy a nő dönti el, választási lehetősége van az aktus előtt,mérlegelhet: akarom-e hogy ez a pali gumi nélkül megkeféljen vagy nem akarom? Vagyis a tudata átfogja a körülményeket, ugyanúgy dönt,mint a férfi, ugyanannyira vétkes,mint a férfi. A felelősség 50%-a az övé. Az rendben van, hogy a férfi védekezzen, ha kefélhetnékje van, de ha a nőnek kefélhetnékje van, akkor ő meg olyannal keféljen, aki védekezik. Ilyen egyszerű, csak hát a nőnek minek erre gondolnia, mindent a férfira mi? A nő talán nem dönthet úgy, hogy bocsi, de gumi nélkül nem akarom?

Animebj
Olvasó
Animebj

Ennek végül is ugyanaz lesz a vége, mint bármely más nyugati kultúrában; a “gyenge, kiszolgáltatott” nőnek van csak igaza, a gyermek felnevelésének anyagi támogatása így a vér szerinti apának a kötelessége kell, hogy legyen, akár képest azt fedezni, akár nem. Józan észnek és a saját sorsunkért való felelősségvállalásról szó sem lehet, különben oda az egész “egyenjogúság”.

Ami pedig a gyereket illeti; ő tényleg nem tehet arról, hogy szülei milyen kapcsolatban álltak egymással, amikor a világra jött. Őneki akaratlanul a természet rendjét kell követnie, és nem az emberi racionalitást vagy -jogrendszert. Az anyát kell kárhozni azért, mert nem élt a terhességmegszakítással vagy keresett olyan munkahelyet, férfit, amely eltartja majd őt és a csemetét.

Deansdale
Admin

Szerintem ez egy nagyon fontos kezdeményezés, még akkor is, ha esetleg a bíróság kedvezőtlenül dönt. Hasznos az interneten kibeszélni ezeket a témákat, de még fontosabb konkrét lépéseket tenni. Akár úgy is fogalmazhatnék, hogy ez az illető a mi munkánkat végzi – minden tiszeteletet és segítséget megérdemel. Nem tudom vannak-e körünkben jogi ügyekben járatos emberek, esetleg összedughatnánk a fejünket, hátha tényleg tudunk segíteni valamiben. A hírverés csak az első lépés, jó lenne konkrétan tenni is valamit. És ha már a hírverésnél tartunk: juttassátok el a hírt minden érdeklődőnek, hogy épp bíróság előtt van az egyenjogúság ügye. Most kiderül, hogy mennyire gondolja ezt komolyan az a réteg, ami folyamatosan erről papol. Vagy kihirdetik, hogy a férfiaknak is vannak jogai, vagy beismerik, hogy rájuk nem érvényes az egyenjogúság. Mindkét lehetséges eredmény igen nagy jelentőségű. Remélem folyamatosan kapunk majd híradásokat a per állásáról.

danibusz
Olvasó

Nos, én csak magánvéleményeket hallottam egy-két helyről. (és ők még elfogadhatóan nőpártiak )

Ők úgy látják, hogy abból fejlődött ki, hogy a nőnek nem volt keresete az elmúlt száz években, és emiatt nyugodtan megteheti ezt, hisz a múlt ezt sugallja belé. (no comment)

A másik helyen meg egy egyszerű “azért rossz a férfinak itt” válasz volt. Bár gondolom a szervezeti feministákat meg sem érdemes kérdezni, hisz “Ha gyereket csinált, hát vállalja!”  válasz volt ezelőtt is hasonló kérdéseknél.

daphne
Olvasó
daphne

Nincs ehhez valami link?

Remélem lesz majd hír a per eredményéről is. Nem éppen most vezették be, hogy az Alkotmánybíróság nem veheti figyelembe a korábbi határozatait? Az, hogy egy törvény 1952-es, nem jelenti azt, hogy ugyanaz a szövege, mint 1952-ben. Egyébként biztos vagyok benne, hogy elveszíti a pert. Ahhoz meg kellene változtatni a családjogi törvényt, hogy ne legyen muszáj vállalni az apaságot. Gondolom az Alkotmánybíróság állapíthatná meg, hogy a kötelező apaság valamilyen alapjogot sért.

smirti
Olvasó
smirti

Nincs kötelező apaság a mai törvényben sem – csak vélelmezett van, az is csak házasság esetén.

daphne
Olvasó
daphne

És ha bíróság állapítja meg az apaságot? Arról le lehet mondani?

the hermit
Olvasó

Erre akár még az AVFM-et is rá lehetne szabadítani….

Inaara
Olvasó
Inaara

“bizonyíthatóan kizárta az önrendelkezési joga részét képező gyermekvállalás (szülővé válás) kérdésében való döntésből,”

Vajon mi volt az a bizonyíték, amit a bíróság elfogadott? Mi bizonyító erejű a bíróságon egy ilyen esetben? Hirtelenjében semmi nem jut eszembe…Írásba adta a nemi kapcsolat előtt, hogy lesz, ami lesz,  nem vállalja a gyereket? :)

Komolyra fordítva, jelenleg mindegy, mit akar a férfi – ha szexuális kapcsolata van egy nővel, akkor sosem lehet 100%-ig kizárni a terhesség lehetőségét, bárhogy is védekeznek. Ideális esetben mindenki csak olyan partnerrel szeretkezne, akivel el tudna képzelni közös gyereket,  nem esik kétségbe, ha úgy alakul. Csak hát a valóság nem ez.

Fiúk, alkalmi, laza kapcsolatban mindig védekezzetek, mindegy, mit mond a nő. Ez a legkevesebb (és egyelőre a legtöbb is…), amit megtehettek – az önmegtartóztatáson kívül, de ez ugye kevésbé vonzó alternatíva. És még így is legyetek nagyon óvatosak, ha inkább nem szeretnétek gyereket egy olyan nőtől, aki kapható egy one night stand-re… Igen, így macerásabb…ez van, valamit valamiért. Aki tudja magáról, hogy nem hagy ki egyetlen lehetőséget sem, hordjon magával óvszert –  ne fogadjátok el a nőtől: nem tudhatjátok, nem szúrta-e át előtte tűvel a bontatlan csomagot a megfelelő helyen.

Nem kell paranoiásnak lenni, de az a helyzet, hogy sosem lehettek elég óvatosak, ha biztosra akartok menni.

Ugye, emlékszünk Boris Becker esetére, hogy hogyan fogant az a kislány, aki a megszólalásig hasonlít rá…

http://www.borsonline.hu/20090114_boris_becker_oralis_kalanddal_ejtette_teherbe_alkalmi_szeretojet#

Nem is hozok több példát, mert már ettől az egytől is úgy tűnhet, hogy teljesen a nő kezében van a sorsotok. :)

daphne
Olvasó
daphne

Mondjuk bizonyíthatóan nem kérdezte meg tőle a nő, hogy elfogadja-e sajátjának a gyereket, amikor úgy döntött, hogy megszüli.

Igazad van abban, hogy egy férfinak érdemes nagyon előrelátónak lenni és védekezni. A jogok itt azért nem egyenlőek, mert a nő még a teherbe esés után is dönthet többféleképpen, felneveli a gyereket, örökbe adja, vagy abortuszra megy. A férfi semmiben sem dönthet. Ha azt mondjuk, hogy a közösüléssel bármelyik fél egyben vállalta a szülővé válást is, akkor erre hivatkozva mind az abortuszt, mind az örökbe adást be lehetne tiltani.

Inaara
Olvasó
Inaara

“A férfi semmiben sem dönthet.”   

Igen, sajnos így van. Nem dönthet úgy, hogy nem akar gyereket – ha a nő akar, akkor meg tudja oldani, hogy így is legyen. Úgy sem dönthet, hogy akar – ha a nő nem akar gyereket, akkor ezt is meg tudja oldani… Vannak olyan esetek, amikor a férfi nagyon szeretne gyereket, a nő viszont nem, bár a férfinak azt mondja, jöhet a baba…és titokban fogamzásgátló tablettát szed. Aztán kesereg minden hónapban, hogy Istenem, miért nem sikerül…

Ez így nagyon egyenlőtlen, de azért olyan nehéz a kérdés, mert a gyerek a nő testében fejlődik, így nem lehet tőle elvonatkoztatni, s tőle függetlenül csak a gyerekről dönteni.

Nagyon nehéz beleképzelni magam egy ilyen helyzetbe, mert fényévekre áll tőlem minden átverés, főleg egy ilyen, a másik életét (is) komolyan érintő, sorsfordító dologban, de megpróbálom: először is, kizárt, hogy eljussak az ágyig egy olyan férfival, akitől rémálom lenne teherbe esni; ha úgy alakulna, hogy teherbe esem, és tudom, hogy a partnerem nem szeretne gyereket, akkor egyedül is vállalnám (abortusz kizárt, képtelen lennék a saját gyerekem ellen fordulni, és örökbeadni, lemondani róla sem tudnék), de nem követelnék gyerektartást, egyáltalán semmit. Ha pedig később meggondolná magát, az a legtermészetesebb, hogy nagyon örülnék, hogy a gyerek megismeri az apját, és jó kapcsolat alakul ki vele. Mivel nincs átverés, csak normális megoldás, ezért a partner és én sem lennénk ellenségek, nem kell, hogy emiatt elmérgesedjen a kapcsolat. Még annyit, hogy ha előre tudom, hogy a férfi még a gondolattól is irtózik, hogy esetleg, ne adj’ Isten terhes leszek tőle, akkor sem jutok el vele az ágyig…

smirti
Olvasó
smirti

Ez lenne a normális, de te is (velem együtt) az a bizonyos sokból egy vagy. :)

Tibi
Olvasó

Régebben a házasság valami cinkosságot jelentett férfi és nő között; a világ ellen.
Ma ez a cinkosság ugyanúgy fellelhető, csak a nő és az állam között; a férfi ellenében.
Azért kíváncsi lennék egy olyan statisztikára, hogy azoknál a válásoknál ahol a gyermek
a férfinál maradt (elenyésző, de nagy számok alapján már lehet ebből statisztikát mérni)
az elvált nők, mennyire tesznek eleget a gyerektartási és egyéb kötelezettségeiknek? (férjtartásról írni sem merek)
Illetve mennyivel apadtak válás után a megtakarításaik, életbiztosításaik,
úgy effektíve milyen anyagi áldozatot hoztak. Tévedtem… nem vagyok rá kíváncsi, nem szeretnék szembesülni az élet ezen területén is tapasztalható “egyenjogúsággal”…

Amit kijelenthetünk; ma egy férfinak többnyire akkor születik gyereke, amikor bejelentik neki.(úgy ügyesen a 3-4 hónapba) Nyilatkozni a gyermek születése után kell, apaságit viszont csak egyéves korában végeznek rajta. ( ennyi idő általában elég arra, hogy a férfi belássa; verve van. Az ázsiai-afroamerikai keverék cappuccino gyermekért is fizetni fog 20 évig, hiszen nyilatkozott: tőle van! Másrészt, annyi idő alatt már kialakul valamiféle ragaszkodás is, ami elnyomja a gyanút, a kételyt.

Számomra egyértelmű a cikkben említett per végkimenetele: A férfi fizetni fog! (de a gyerekét nem láthatja, mert negatívan befolyásolja egészséges fejlődésében)
Ha mégis rezegne a léc a bíró döntésénél, kéznél van a bántalmazás, erőszak esete,
ezekhez mindig Kifizetődő nyúlni, még ha nem is kapcsolódik a tárgyhoz.

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Nem tudom mit kér a perelő férfi pontosan, ha csak egy elvi döntést a felelőségről, jó esélye van a nyerésre. A gyerektartást viszont mindenképpen fizetnie kell tovább, mert azt a gyerek kapja és nem a nő.

Kodo
Újságíró
Kodo

A saját szabad akaratú döntéseiért vállalja a tejes felelősséget az, akinek döntési joga volt a dolgokban.
Nem ám a más micsodáját a csalánba verni!
Akinek semmi joga és lehetősége sincs dönteni, nyilván csak egy áldozat és nincs mit rajta számonkérni. Kényszer helyzetbe került, ami unfair.
Durva lenne éppen rajta kérni számon egy másik ember döntését. Mindenki legyen felelős a saját döntéseiért, még akkor is ha éppen nő az illető. Éppen ideje a döntéseikért felelősséget vállalókként kezelni a nőket is. Hiszen nem éppen ezért küzdenek még a feministák is? A törvények szerinti és előtti egyenlő jogú elbánásért?

Appaloosa
Olvasó
Appaloosa

Milyen kényszerhelyzetről van itt szó?

Felnőtt emberek intim kapcsolatáról beszélünk, amelynek “végterméke” akár gyermek is lehet.

Ha valaki nem védekezik, akkor miért hárítja a felelősséget a nőre?Szexelni jó volt, de a gyermek már ugyebár nem kell.

“A törvények szerinti és előtti egyenlő jogú elbánásért?”Elbánást kap majd remélem apuka!

Tibi
Olvasó

Appaloosa
“Milyen kényszerhelyzetről van itt szó?
Felnőtt emberek intim kapcsolatáról beszélünk, amelynek “végterméke” akár gyermek is lehet.”
– majd ha egyszer férfi leszel, és egy intim kapcsolat után pár hónappal
(visszafordíthatatlanul) szembesülsz azzal, hogy az elkövetkezendő 20 évre kb.
20 millió forintos kötelezettségeid keletkeztek egy sumák egyoldalú döntés következtében, rájössz mi is az a KÉNYSZERHELYZET. Addig nem, ugyanis más agyával
képtelen vagy gondolkozni, más helyzetébe magad beleélni.
A cikkben benne van minden egyértelműen.

Margó
Olvasó
Margó

“más agyával képtelen vagy gondolkozni, más helyzetébe magad beleélni”

A híres női empátia mintapéldányai, akik egy rozsdás szög EQ-jával rendelkeznek…

Appaloosa
Olvasó
Appaloosa

Margó

Te nő vagy egyáltalán?

Szerinted egy férfi elzavarhatja a párját abortuszra?A nő dönt!

Margó
Olvasó
Margó

“Te nő vagy egyáltalán?”

Ez hogy jön ide? Szeretnél berakni valamilyen skatulyába? Barát vagyok vagy ellenség, netán agymosott liba?

Perszehogy a nő dönt. Látod, például ebben is. A férfinak semmi beleszólása, mert hát a nőknek vannak jogai, a férfiaknak meg nincsenek. Ilyen ez a nőelnyomás.

Appaloosa
Olvasó
Appaloosa

Margó

 

“Perszehogy a nő dönt. Látod, például ebben is. A férfinak semmi beleszólása, mert hát a nőknek vannak jogai, a férfiaknak meg nincsenek. Ilyen ez a nőelnyomás.”

 

Jól értem, hogy te most azokat a férfiakat véded, akik mindenkivel ágyba bújnak, amikor az nekik jól esik, de az esetleges következményeket nem vállalják.

A férfi aki mindenkivel lefekszik, mert hajtja a vére az nem felelős semmiért, de a nő aki beleakad egy ilyen  skalapgyűjtő férfi hálójába  az curva, ugyebár?

Márpedig egy okos férfi, ha egyéjszakás kalandot keres, akkor használ óvszert, szerintem a fent említett példány tartós kapcsolatot ápolt a kiszemelt nővel.

Alter Ego
Szerkesztő

Tökéletesen egyetértek; egy nagyon fontos elvi döntésről van szó, amely nyilvánvalóan messze túlmutat azon, hogy csak egy férfi egyedi sorskérdéseként tekintsünk rá. Bár tegyük hozzá, ezek a súlyos elvi problémák évtizedek óta feszülnek jogrendünkben. Adja magát a jogászoknak szóló kérdés; miért nem képezte soha komolyan tárgyát ez a probléma a felsőbb szintű jogi diskurzusnak? – Azt nagyon fontosnak tartom leszögezni, hogy bár ez a per beszédesen szól majd arról, hogy mit gondol a jelenlegi jogrendünk és az ügyet elbíráló bíróság a férfiak reproduktív (ön)rendelkezési jogáról, azonban (tekintve, hogy hazánkban nincs precedens jog, mint pl az USA-ban – bár a cikkben “precedenspert” írtál) igazából nem kötelezően mérvadó semmilyen jövőbeli más bírói döntésre illetve az esetleg a jövőben megszülető törvénymódosításokra nézve sem.

A valódi megoldása ennek a komoly problémának a megfelelő törvényi szabályozás kieszközölése lenne; ha már amellett a feminista dogma mellett teszi le a jog a garast, hogy a gyermekvállalás kérdése “a nő teste, a nő döntése”, akkor szögezze le a jog egyúttal jól érthetően azt is, hogy az apa akaratának megvétózásával kizárólagosan a nő által meghozott döntésért kizárólagosan a nő köteles vállalni minden jogi és anyagi felelősséget. Az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött orvostudományi lehetőségek és reálisan megfizethető költségek fényében az apasági nyilatkozatok vonatkozásában is megérett a helyzet a változásra; elő kellene írni a genetikai vizsgálatot az apasági nyilatkozat kötelező kellékeként, de akár általában (házasságon belül is) az apaság megállapításának kellékeként is. Elvégre a törvények szellemisége (és szerintem minden tisztességes ember jogérzéke) egyébként is azt sugallja, hogy a jog célja a valóságnak megfelelő családi jogállás tisztázása, nem pedig a jobb híján (sokszor csak jogi értelemben fennálló házassági viszonyra vagy kétes bemondásokra alapozott) vélelmezett apaság.

Igazságos jogi döntést és sok sikert kívánok a konkrét peres ügyben szereplő és egyúttal minden kényszerapának! – Általában a férfiak megfelelő társadalmi megbecsülésének és jogegyenlőségének reményében is.

smirti
Olvasó
smirti

“tekintve, hogy hazánkban nincs precedens jog, mint pl az USA-ban – bár a cikkben “precedenspert” írtál”

Azt mondja itt mellettem a patriarcha, hogy a gyakorlatban mégis van. Ilyen a volt Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) kollégiuma által hozott jogegységi döntés, amely minden bíróságra nézve kötelező érvényű.

A többivel egyetértek.

 

Appaloosa
Olvasó
Appaloosa

Precedens értékű per?:))))))

Ez nevetséges!

Ha egy férfi nem akar gyermeket, akkor tegyen érte, védekezzen!!!!!!!!!!!

daphne
Olvasó
daphne

Játsszunk el a gondolattal, hogy valaki ugyanezt mondja egy abortuszra készülő nőnek:

“Felnőtt emberek intim kapcsolatáról beszélünk, amelynek “végterméke” akár gyermek is lehet.”  “Szexelni jó volt, de a gyermek már ugyebár nem kell.” “Ha egy nő nem akar gyermeket, akkor tegyen érte, védekezzen!!!!!!!!!!!” “Védekezni kellett volna a nem kívánt terhesség ellen még idejében.”

Appaloosa
Olvasó
Appaloosa

Felőlem.

A nőt ítélik meg mindig a védekezés hiánya miatt, de akkor is ha abotursza kényszerül.

Azt szajkózzák már ezer éve a nőnek, hogy védekezzen, szedje a hormonos bogyókat, helyeztessen magába testidegen, szövetbe belenövő spirálokat, majdcsak kiráncigálják belőle valahogyan az elhalt magzattal együtt, mert sokszor kerül sor ilyen beavatkozásra is.

Tegyen már végre a férfi is valamit, ha nem akar utódot nemzeni, akkor húzzon magára óvszert, köttesse el magát, ne éljen felelőtlen módon nemi életet!

Ha úgy érzi, hogy kiszakadt az óvszer, akkor van 72 órás tabletta, vagy  lenne tablettás abortusz, ha semmilyen zsolték és egyéb hímsoviniszták nem tiltatták volna le.

Szenvedjen az a hülye pitsa, ha már le mert feküdni valakivel, igaz?

 

 

 

Margó
Olvasó
Margó

Az, hogy szerinted a falu a szájára veszi a magzatelhajtó nőt, közel sem ugyanaz a kategória, mint hogy 18 éven át automatikusan vonják a fizetésed. Nem is kéne összehasonlítani a kettőt, mert azonnal kibukik az őszintétlenség.

Maestro
Szerkesztő

Ha jól tudom, a férfi fogamzásgátlók pont azon buktak meg, hogy a nők nem akarták kiengedni a kezükből a gyerek születése ill. nem születése feletti kontrollt…

daphne
Olvasó
daphne

Felőled? Csak mert ezekkel az érvekkel be is lehetne tiltani az abortuszt, sőt még az örökbeadást is. Hiszen ha olyan felelőtlen volt, hogy nem védekezett, viselje a következményeit, nem igaz? Ebben áll az egyenlőtlenség, hogy a nőnek a fogantatás után is van több lehetősége, hogy ne kelljen felnevelni a gyereket, a férfinak ellenben nincs lehetősége dönteni, viszont a nő döntésének a következményét viselnie kell.

Szajkózzák a nőknek, hogy szedjenek hormont? Hát nem a modern fogamzásgátlók hozták el a szabadságot a nőknek, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a testüknek?

“Szenvedjen az a hülye pitsa, ha már le mert feküdni valakivel, igaz?” Szenvedjen az a hülye f*sz, ha már le mert feküdni valakivel?

Tibi
Olvasó

Appalosa:
“Tegyen már végre a férfi is valamit, ha nem akar utódot nemzeni, akkor húzzon magára óvszert, köttesse el magát, ne éljen felelőtlen módon nemi életet!”

http://borsa.hu/ferfi-fogamzasgatlo/20100510

Idézet a cikkből: “Kevés intimebb dolog van a női termékenységnél nem valószínű, hogy túl sokan lennénk, akik el szeretnénk veszíteni az ezzel járó felelősséget. Ráadásul ha az óvszermentes férfi fogamzásgátlók használata általánossá válna, az véget vetne a “nem teljesen véletlenül” megfogant meglepetés babák jelenségének is. Hiszen legyünk őszinték: ha minden nőnek ki kellene várnia, mire a férfi tudatosan elszánja magát a gyermeknemzésre, akkor meredeken esnének a születési ráták. S bár tabunak számít kimondani, de a nők többsége úgy érzi, neki van joga kimondani a végső szót a gyermekvállalást illetően. Ha pedig ezt a jogot elveszíti, minden oka megvan arra, hogy csalódott vagy dühös legyen az őt ért igazságtalanság miatt.”
– hmmm! Beszédes. Ennyit az egyenjogúságról, és a következetes gondolkodásról….

Veronique
Olvasó
Veronique

Teljesen fair a dolog. Mármint azért elég igazságtalan mindig mindent a férfiakra kenni. Ha annyi eszem van, hogy olyan partnerrel fekszem össze, akiben nem bizom meg teljesen, akkor minimum, hogy vigyázok magamra, nehogy teherbe essek/ gyereket csináljak (mindkét fél részéről ajánlott ez a fajta szemlélet). Aztán persze még igy is összejöhet a dolog, de itt megint csak megvan az egyéni felelősség a döntéseink felett, hogy senki nem állt felettük (jobb esetben) géppisztollyal, hogy összeboruljanak. Ja, hogy az életet élvezni kell azzal és akivel csak tudod, kérem, ennek következményei is lehetnek, amelyeknek akár súlyos ára van, de akkor már nem ér nyavalyogni…

Vagy csak én vagyok túl konzervativ???

anica
Olvasó
anica

A magyar bíróságok teljes anya- és nőközpontúsága szerencsére enyhül. Jópár esetben csak a társadalmi szokások,elvárások miatt nevelte az anya a gyereket. Gyámügyes (nőként) elsősorban kapcsolattartási ügyekben szembesülök azzal, amikor egyébként tanult, művelt, értelmesnek tűnő anyák gusztustalan módon viselkednek a különélő apával, nem fogva fel, hogy a gyereküknek is ártanak azzal, hogy a saját másik szülője ellen akarják fordítani.Számomra a “csúcs” az volt, amikor a véletlenül teherbeesett anyuka egyik mondatában elmondja, hogy a 3 éves gyerekkel az apuka birkózik, rohangál (micsoda egy alak, ahelyett, hogy a relativitáselméletről értekezne vele!), majd azt kérdezi nagy bociszemekkel, hogy hogy adja ő oda a gyereket egy IDEGENNEK?  Néha bizony feltenném a kérdést, hogy ha esetleg anyuka meghalna,mit gondol,ki fogja az ő gyerekét felnevelni? Netán az általa köpködött apa, akinek feléled a szülői felügyeleti joga?

Persze, az igazsághoz hozzátartozik, hogy fordított szereposztásban is előfordul a dolog,de nem jellemző.

Mindenesetre védekezés mellett is lehet teherbeesni, de szándékosan tőrbecsalni egy férfit elég mocsok dolog szerintem. Sajnos, a pasik egy része még mindig inkább felteszi a “szedsz gyógyszert?” kérdést,és elhiszi a választ, minthogy óvszert húzzon, úgyhogy még lesznek páran, akik ráfutnak erre a taposóaknára.

 

Veronique
Olvasó
Veronique

“hogy adja ő oda a gyereket egy IDEGENNEK?”

az idegenség akkor persze nem merült fel, amikor ágyba bújtak, jellemző módon…

hgyi
Szerkesztő

Nekem is volt egy személyes jó tapasztalatom a gyámhatósággal.
Mindenesetre az összes jóindulatuk mellett a törvényt be kell tartani, amely nemigen kedvez az apának.
(A gyerek érdekeit szem előtt tartva, ha a gyerek azt mondja pl. anyu hatására, hogy ő nem akar menni apához, mert csak, és mert neki lelki szörnyűség – értelmes indok, vagy szakértői alátámasztás nélkül. A szakértői alátámasztáson pl. egy pszichológus véleményét értem, aki ismeri az összes felet.)
De ennek ellenére tényleg pozitív volt a gyámhatóság munkája.

Az óvszer meglehetősen drága. Rendszeres nemi élet mellett sok ez a kiadás.

 

Suum cuique
Újságíró

Az új Polgári Törvényvkönyv “a magyar jogban teljesen új jogintézményként szabályozza az élettársaknak egymással szemben fennálló tartási kötelezettségét a kapcsolat megszűnése esetén. A tartáshoz való jognak az a kiindulópontja, hogy valamiféle védettséget kell biztosítani az élettársnak, ha legalább egy évig együtt éltek és a kapcsolatból gyermek született. Az életközösség megszűnését követő egy év után tartást csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet a volt élettárs.
Az élettársi tartás egyéb jogi feltételei (önhibán kívüli rászorultság, megfelelő teljesítőképesség, megállapodás lehetősége a tartás egyszeri juttatással való teljesítéséről) a házastársi tartással egyezően kerülnek meghatározásra. Eltérő szabályozás érvényesül viszont abban, hogy az életközösség megszűnésétől számítva mennyi időn belül kell a rászorultságnak bekövetkeznie ahhoz, hogy az élettárs volt élettársától tartást igényelhessen: a házastársaknál öt év, az élettársaknál csupán egy év ez az időtartam, s attól a bíróság különös méltánylást érdemlő esetben élettársaknál is eltérhet.”

“A törvény speciális szabályokat állapít meg az élettársi jogviszony megszűnése esetén a lakáshasználat rendezésére. Elsődleges elv e szabályok körében is a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek érdeke.
A hatályos jog szerint az élettárs e minőségében nem részesül védelemben az élettársi kapcsolat megszűnésekor az élettársával közösen használt lakás tekintetében. Amennyiben tulajdonostárs vagy bérlőtárs, jogcímének megfelelő jogosultságok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik. Abban az esetben azonban, ha csupán szívességi lakáshasználó volt élettársa lakásában, az élettársi kapcsolat befejezésével ez a jogcíme megszűnik és – bármilyen hosszú élettársi együttélést követően – köteles az addig közösen használt lakást elhagyni. Ez a jogi helyzet azonban ma már nem felel meg az élettársi kapcsolat családjogi jellegének, és ellentétben áll az élettársak gyermekének (különösen a közös kiskorú gyermeknek) a lakás használatához fűződő, védendő érdekével. A törvény ezért az élettársi jogviszony megszűnése esetén a lakáshasználat rendezésére speciális szabályokat alkot.
Az élettársak lakáshasználatára vonatkozó szabályok részben hasonlítanak a házastársi lakáshasználat szabályaihoz (elsősorban a közös jogcímen használt lakás esetén), részben eltérnek attól (az egyik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás tekintetében). Elsődleges elv azonban e szabályok körében is a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek védelme, amely mindkét esetben döntő tényező a további használat szempontjából.
Az élettársak közös jogcíme (közös tulajdona, haszonélvezeti joga, bérlőtársi jogviszonya) alapján használt lakás további használatáról a bíróság a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek (aki e § alkalmazásában bármelyikük gyermeke lehet) megfelelő lakáshoz fűződő jogának a figyelembe vételével dönt. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyermek lakáshasználati jogát a közös lakásban kell biztosítani, hanem csak annyit, hogy a bíróságnak olyan megoldást kell választania, hogy a gyermek ne váljon hajléktalanná.
A bíróság mindazokat a megoldásokat alkalmazhatja az élettársak között, amelyeket a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás esetében (a használat megosztása, az egyik élettárs feljogosítása a kizárólagos használatra), és lakáshasználati jog ellenértéke fejében pénzbeli térítést ítélhet meg a lakásból távozó élettárs javára.
A volt élettárs használati joga a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakásban megszűnik, amikor az élettársi kapcsolat véget ér. Kivétel ez alól, ha az élettársi kapcsolat legalább egy évig tartott és abból gyermek született. A lakás használatának biztosítása a gyermek számára elemi létfeltétel, amelyhez egy bizonyos – minimális – idejű együttélés szükséges ugyan, hogy egyáltalán megállapíthatóak legyenek az élettársi kapcsolat elemei, hosszabb időtartam előírása azonban már a gyermek alapvető érdekeit sértheti. A tartással ellentétben az előírtnál rövidebb idejű élettársi kapcsolat esetén a bíróság nem adhat a jogcímmel nem rendelkező élettársnak lakáshasználati jogot.”

(Idézet az új Polgári Törvénykönvy miniszteri indokolásából)

Admin
Admin

Egy kedves olvasónk, aki szeretne jelentősebb civil és politikai aktivitást kifejteni a férfiak családjogi problémáival kapcsolatban, azzal a kérdéssel keresett meg, hogy tudnék-e segíteni, hogy felvegye a kapcsolatot a jelen cikkben szereplő, keresetet indító úrral. Kedves Reformer, a dolgok jelen állása szerint van erre valamilyen lehetőség?

Tibi
Olvasó

Alakul ez kérem, tiszta Amerika!
http://seveled.cafeblog.hu/2013/06/26/elettarsi-tartas-2014/
Élettársi tartás az új PTK.-ban 2014: “Abban az esetben, ha gyermek is született a kapcsolatból, a jogszabály csupán 1 év együttélést ír elő, ezzel elismerve, hogy a közös gyermek vállalása egy életre összeköti a szülőket és nem csupán gyermektartásdíj fizetését írja elő a kapcsolat megromlásának esetére, hanem a felek egymással szembeni támogatási kötelezettségét is.”

Bazinga
Újságíró

Ez arra lesz majd jó, hogy  amikor a férfi fizetése 20-30 százalékát már amúgy is elviszi a gyerektartás, akkor a maradékra ( fizetése 50 %-ig) egy másik jogcím alapján tartsa a nő a markát.  Egyszerű lehúzás az egész. Nem elég a gyerektartás? Semmi gond, kérj élettársi tartást – ez lesz véleményem szerint az egyik legtöbb tanács a következő években. .

Kodo
Újságíró
Kodo

Pont olyan mintha a nőt életreszólóan köteleznék hogy főznie, mosnia, vasalnia keljjen arra, akivel egyszer valaha X ideig együtt élt. Ez logikusan járhatna cserébe. Ez az egész így azt jelenthetné, egy egyszer elkezdett kapcsolatból lehetetlen lenne a kilépés, a függetlenedés.

Naooo
Olvasó
Naooo

“és nem csupán gyermektartásdíj fizetését írja elő a kapcsolat megromlásának esetére, hanem a felek egymással szembeni támogatási kötelezettségét is.”

Nincs ezzel semmi gond. A nő kap egy kis pénzt, cserében meg heti háromszor jön leszopni. Úgyis rááll már a szája.

Kodo
Újságíró
Kodo

Vagy rááll a szája, vagy nem… esete válogatja.
Viszont ha támogatási kötelezettség van, akkor az igenis legyen kölcsönös. Ha nekem kötelező fizetnem, neki is legyenek kötelezettségei, pl kimosni, főzni rám.
Tudom hogy a törvény nemileg semleges, de ne legyünk már álszemérmesek. Azt is tudjuk, kik élvezhetik az előnyeit döntően elsőprő mértékben, mindennemű viszont szolgáltatási kötelezettségek nélkül.
Nyugaton régóta ismert rendelkezések ezek. A magyarázata az, hogy az elvált NŐNEK (“természetesen” csakis a NŐNEK) a továbbiakban is joga van a megszokott életviteli színvonalhoz. Az senkit se érdekel, ha a férfi is megszokott valamilyen színvonalat, amiből neki viszont kötelezően le kell adnia.
Megismétlem, tudom hogy nálunk ez a törvény nemileg semleges.
Ennek ellenére kilóg a lóláb és mindenki tudhatja, kik a megcélzott kedvezményezettek.

the hermit
Olvasó

Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben Deansdale véleménye áll hozzám közelebb. Eleve nem érdemes semmit erőltetni, mert kb egy megoldást látok: azt, hogy nők végül elutasítják- kollektíve- a feminista eszméket, felismerve, hogy nem vagyunk egymás ellenségei. Ameddig ez nem történik meg, max az ismeretterjesztés marad részemről, meg az MGTOW életvitel.

Jelenleg a feminizmus kvázi az EU egyik államvallása, és így mainstream, mi meg vagyunk a tiltott/tűrt periféria. Nem irigylem egyébként a nőket, annyi oldalról hülyítik őket. Kedves Reformer, te is csak egy üdítő kivétel vagy, de az látszik, hogy nem tudsz férfifejjel gondolkodni.

Tibi
Olvasó

Abszolút egyetértek Deansdeal-lel, és the hermit-tel. Itt csak a passzív csendes ellenállás vezethet valahová. És hiszem, hogy az idő ezt fogja igazolni. Reformer nagyon hamar megégetheti magát, ha nyilvánosságra lép ezzel a véleménnyel. Ellehetetlenítik, elhiteltelenítik. És ez még a békésebb forgatókönyv… Mi történik most.?Egy kisebb radikális csoport, köztük feminista férfiak is!, megpróbálják az emberiség felét, azaz a férfiakat alapvető jogaiktól megfosztani, a társadalomból kiűzni (amit férfi és nő közösen épített fel) már-már lemészárolni. Gondoljunk csak bele: Az írott történelem során, soha nem volt olyan, hogy egy férfi az emberiség felét nemi alapon ki akarta volna irtani. Ha volt is, ez nem kaphatott nyilvánosságot, illetve az ilyen elmebetegeket azonnal “eltüntették”. Bár nekem ilyen ismereteim nincsenek. Hiszen nincs az a bűn amiért az emberiség felét nőt avagy férfit jogosan hibáztatni lehetne. Ellenben ma már ott tartunk, hogy férfiirtást népszerűsítő sok esetben állami támogatást élvező szervezetek, oldalak több tízezres rajongótáborral rendelkeznek. Ami ijesztő. Nyilvános férfikivégzéseket szimulálnak, és erre maszturbálnak….. Indiában megerőszakolnak egy nőt, majd megölik a barátjával együtt, amiről egy kanadai rendőrfőnök talán vállalható véleményt formál, és EGYMILLIÁRD nő kimegy az utcára… ami beszédes. Fontosnak tartom, hogy a férfiak beszélgessenek egymással, felhívják egymás figyelmét a veszélyekre… De egy ilyen kritikus, és rendkívül veszélyes tömeggel ÉN még úgy sem tudnék közösséget vállalni, hogy nyilvánosan ellenük harcolok. Nemtelennek érezném, és nem hiányzik a további támadási felület. 1 milliárd nő…. Az én szemembe erre már nincs mentség.  Nem mentség, hogy félrevezettek, hamis adatokkal, látszatáldozatokkal befolyásoltak. A gyűlölködésre semmilyen mentség nincs.

Suum cuique
Újságíró
Deansdale
Admin

A melegházasság kérdése azért lesz hamarosan teljesen értelmetlen, mert az állam kiüresíti a házasság jelentőségét. Ha törvényi szempontból az együttélés pont ugyanazt fogja jelenteni, mint a házasság, akkor mi értelme?

És mi lesz azokkal, akik pont azért választották az együttélést, mert így akarták elkerülni a házassággal járó törvényi korlátokat és kötelességeket? Ezentúl nem lehet választani házasság vagy nem-házasság között, mert az állam úgyis máshogy dönt a fejed fölött? Hajrá egyenjogúság – mindenkinek egyenlően lesz joga ahhoz amit az állam rászab.

the hermit
Olvasó
Alter Ego
Szerkesztő

:D

the hermit
Olvasó

Kedves Reformer,

ezt a kis youtube bejátszást felfoghatod akár önkritikának is részemről :-)

weiszakos
Olvasó
weiszakos

.Sziasztok! Lehet tudni hol áll most az ügy? Esetleg az Egyenlő Bánásmód Hivatal bevonása?

Alter Ego
Szerkesztő

Hamarosan egy cikkben bemutatjuk az ombudsman válaszát.

T_T
Olvasó
T_T

Üdv!

A gyakorikerdesek.hu-n láttam belinkelve ezt a cikket. Hol tart ma az ügy?

hgyi
Szerkesztő

Üdv Néked is!
Én nem hallottam róla már rég. De ez nem jelent semmit. Vannak nálam sokkal tájékozottabbak is. :o)
A macerás perek meg amúgyis elhúzódhatnak hosszú évekig is anélkül, hogy történne bármi érdemleges az évek során.

T_T
Olvasó
T_T

Engem igazából az érdekelne, hogy mi védi a férfiakat a mai világban, mert ahol csak körülnéztem, hogy milyen jogaink vannak mindig azt kaptam a fejemre, hogy a férfiak csak tenyészbikák és bankautomaták. Na jó, és milyen kiskapuk vannak mondjuk az apacsinálás ellen?

Mi védi a férfiakat a valópernél? Mert amikor korábban jártam ezen a honlapon mindig csak a panaszokkal találkoztam. Jó-jó, erre is szükség van, hogy az emberek egyáltalán tudják, hogy miről van szó. De mi a megoldás? Mert erről nem esik szó. Sehol.

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó

Ha férfi vagy, akkor megszokhattad, hogy neked nem adnak semmit ingyen, semmit sem várhatsz másoktól, mindent magadnak kell megoldanod. A saját védelmedről magadnak kell gondoskodnod. Ha nem akarod, hogy tenyészbikának és bankautomatának nézzenek, akkor a megoldás az, hogy ne kerülj ilyen szituációba. Kerüld el a hosszútávú kapcsolatokat, az alkalmiaknál meg védekezz. Így nem tud senki rád akaszkodni, és nem lesz gondod a válóperrel sem. Jelenleg ez az egyetlen biztos megoldás.

A másik verzió az önámító reménykedés abban, hogy a következő “biztosan nem olyan”, ami csak az orosz rulett modernebb (és veszélyesebb) változata.

the hermit
Olvasó

Mi védi a férfiakat a valópernél?

Mitől? Az ugyanis nem mindegy.

 De mi a megoldás? Mert erről nem esik szó. Sehol.

A megoldás az lenne, hogy újra embernek kellene néznünk egymást. Minden más csak részsiker.