Okos újságírók helyett buta feministák

Az index “főcikke” ma este: Okos nők helyett buta férfiak a parlamentben. Nyilván nem gagyi hatásvadász cím (remélem sikerült jól lemásolni), biztosan nem feminista propaganda. Hát akkor lássuk, mit tudnak felhozni mentségükre.

“A nők aránya a felsőoktatásban 62 százalék, a parlamenti képviselők között viszont csak 8 százalék – ez maga a kontraszelekció.”

Milyen érdekes, hogy mégsem hallunk férfikvótáról a felsőoktatásban. Kedves Ertsey “csak az egyenlőségért küzdünk” Katalin, a valódi egyenlőség nevében nem illenék ezt a csúnya aránytalanságot orvosolni? De hát mit is beszélek, hiszen még így is, hogy a diákok majd’ kétharmada nő, inkább őket támogatják pluszpontokkal, kvótákkal, programokkal.

És már megint a rohadt néppel van a baj, ezek a szemetek képesek voltak férfiakra szavazni. Ez a demokrácia életképtelen, át kell adnia a helyét valamiféle feminista rendszernek, ahol majd ők megmondják, ki jusson a parlamentbe.

“Nem azon múlik, hogy valaki jó politikus lesz-e, hogy mi van a két lába között”

Nahát, teringettét, akkor mi ez az egész herce-hurca?! Most akkor számít vagy nem számít? Mert ha nem, akkor megkérném Katalint és Ágnest, hogy húzzák ki a mancsaikat a képviselők alsóneműjéből. Nemcsak paradox, de ironikus is, hogy a kétlábközti tartalom alapján strigulázó és afölött rikácsoló ideológiai keresztes lovaginák hintik a közember szemébe a port, miszerint ez az egész nem számít.

Hát jó, akkor be lehet zárni a boltot és hazamenni, mert ezek szerint a százalékoknak semmi jelentősége.

“mert nemcsak a kakaskodásnak, hanem a női, anyai érveknek is helyük van a politikában”

Egyem a kis szexista sztereotípiáidat, Katikám. Mert a férfiak “kakaskodnak”, ugye? Azok már csak olyanok mind. Bezzeg a nők anyáskodók, majd ők lesznek az egész ország anyucija, akinek a szoknyájába lehet sírdogálni, ha lehorzsoljuk a térdünket. Ha valaki ilyen sablonokban gondolkodik, akkor semmi keresnivalója egy olyan intézményben, ahol az ország komoly dolgairól van szó.

“Ők ketten a héten történelmi győzelmet arattak az LMP-nek: javaslatukra a parlament elfogadta, hogy a családi napközikben (csana) is lehessen teljesíteni a kötelező óvodába járást.”

Már ha “történelmi győzelem”, ha egy képviselő bead egy javaslatot amit az országgyűlés elfogad. Amennyire én tudom naponta százszámra van ilyen, egyes képviselők egy jobb hónapban többezer történelmi győzelmet is aratnak.

S ha már itt tartunk, az a szemét patriarchista férfikormány miért szavazta ezt meg? Képes volt átlátni a nők és gyerekek érdekeit? Ezek szerint tényleg nem számít mi van a gatyában, mert egy férfi is képviselheti a nőket. De akkor most már tényleg árulják el, miért is kell felszaporítani a vaginákat az országházban?

“egy kemény harc még a képviselőnők előtt áll: a csanák nagyon kevés állami normatívát kapnak, így (…) viszont nem mindenki engedheti meg magának, hogy beírassa a gyerekét egy ilyen családias intézménybe.”

Cél lenne, hogy mindenki oda írassa? Jó ez a példa megfigyelni a női (anyáskodó?) politizálást működés közben: csináljunk valami kis tündi-bündi, mama-baba programot, és nem számít mennyibe kerül – a pénzt teremtsék elő a férfiak. A lehetőség nem elég, az egész nem ér semmit amíg az adófizetők zsebéből ki nem húznak egy vaskos összeget. Hogy azt a pénzt másra is lehetne fordítani, esetleg hasznosabb dolgokra? Kit érdekel, az csak “kakaskodás”.

“Révész Máriusz (…) végig kiállt a törvénymódosítás mellett. „Ez volt egyébként az első olyan ügy a köznevelési törvény ügyében, amiben a Fidesz élesen szembement a KDNP álláspontjával, mert Hoffmann Rózsa KDNP-s államtitkár nem akarta ezt engedni egyáltalán″ – mondta Osztolykán Ágnes”

Na akkor miről is beszélünk valójában? Mert itt megint ellentmondásba ütköztünk: egy férfi erősen támogatta a “nőbarát” javaslatot, míg egy nő erősen ellenezte. Akkor miért is kell több nő a parlamentbe? Várom a logikus magyarázatokat. Elképesztő a feministák azon ábrándja, hogy majd eljön a nőkánaán ha a padsorok nőkkel lesznek tele, miközben arról panaszkodnak, hogy nők gáncsolják őket és férfiak nyújtanak segítő kezet. Legalább annyi eszük lehetne, hogy nem hívják fel a figyelmet az ilyen érdekességekre. Ez a hatalmas öngól megtorpedózza a cikk alapvetését, miszerint itt valamiféle okos nőkről beszélünk. Vagy ha feltételeznénk is, hogy ezek a takaréklángelme honanyák mégiscsak okosak, akkor mit mondjunk Máriuszról és Rózsáról? Máriusz, mint buta férfi támogatja őket, Hoffman Rózsa mint okos nő ellenáll? Sehogy sem áll össze ez a kép – illetve igen, csak nem azt ábrázolja, amit Osztolykánék szeretnének.

“a női, családi ügyeket mégsem a férfiak érzéketlensége, vagy az agresszív vitastílus miatt nehéz képviselni a parlamentben a képviselőnők szerint.”

Azt hiszem ez evidens az előző bekezdés fényében.

De ezek a szexista sztereotípiák… A férfiak mind érzéketlenek, de szerencsére itt vannak a feministák, hogy a nemi előítéletek ellen küzdjenek.

“Az, hogy az Országgyűlésben ülnek olyanok, akik azt gondolják, hogy az asszony verve jó, az az általános kontraszelekció eredménye.”

Kérem Ertsey Katalint, mutasson egy konkrét példát ilyen nyilatkozatra, ellenkező esetben hagyjon fel a nevetséges, ámde aljas és hazug vádaskodással. Ez a szemét kis propagandahadjárat lenne hivatott arra, hogy meggyőzzön, a nők empatikusabban vagy erkölcsösebben politizálnak? Az egyik szemem sír, a másik nevet.

“A parlament pedig durván kontraszelektált. Bár a nők aránya a felsőoktatásban 62 százalék, tehát képzettebbek és alkalmasabbak egy csomó mindenre, a parlamenti képviselőknek mégis 92 százaléka férfi. Egy ilyen természetellenes szelekció csak a minőség rovására történhet″”

Épp csak le nem szótagolja nekünk, hogy szerinte a férfiak hülyébbek, mint a nők. Mert hát van egy hatalmas egyenlőtlenség az oldalukon, amit nem orvosolni kell, hanem büszkén dülleszteni rá a mellet: legyőzték a férfiakat, jól megmutatták a mucsai pórjainak, hogy hol a helyük. Most erre hivatkozva lehet követelni a pluszpontokat, kvótákat és segélyeket máshol is, mondjuk a parlamentben. Mert mi sem bizonyítja jobban a női szuperioritást, mint hogy tele vannak velük a kommunikáció, szocmunkás és egyéb büfészakok. “(…) alkalmasabbak egy csomó mindenre” – mondja Katalin, és amellett, hogy egy országgyűlési képviselő szájából a “csomó minden” meglehetősen furán hangzik, ki a fene állíthatná, hogy az a csomó minden épp a parlamenti képviselőség? A politológus szakokon is ekkora többségben lennének? Valamiért kétlem.

De a probléma még mindig azzal van, hogy a nép szavazta össze ezt a parlamentet, mégpedig nagyobbrészt nők, hiszen ők alkotják a szavazóbázis többségi oldalát. Amíg az ~52%-nyi nő 92% férfit juttat a parlamentbe, addig a feminista vészmadaraknak hallgass a neve. Ha nem lenne női szavazójog, érteném a problémát, de mivel van, ne kvótát követeljenek, hanem tanuljanak meg együttélni azzal, hogy nem minden nő szavaz szexista módon, kizárólag alsónemű-tartalom alapján, mint a feministák.

“A képviselőnő szerint a nők a pártvezetők döntése miatt esnek ki a jelöltek sorából”

Mint amilyen Dávid Ibolya volt, amíg le nem áldozott az MDF-nek?

“„Amíg a pártok nem veszik észre, hogy a választók fele nő, és azt sulykolják, hogy a nők tartsák távol magukat a politizálástól, addig nem is lesz több női képviselő. Ez nem az alkalmasságon múlik″ – fogalmazott Ertsey Katalin.”

Tényleg nem – ez a hazudozáson múlik. Ki a fene is sulykolja, hogy “a nők tartsák távol magukat a politizálástól”? Én sehol nem láttam ilyet, különösen pártvezetőktől nem, bár lehet hogy csak elsiklott fölötte a figyelmem. Amennyiben valaki rámutatna egy konkrét esetre, folytathanánk az érdemi eszmecserét, de addig ez marad ócska feminista hazudozás.

“Pedig Osztolykán Ágnes szerint még csak az a mítosz sem igaz, hogy a politikában való érvényesüléshez bizonyos férfias kvalitásokra vagy agresszióra lenne szükség.”

Nahát, Ágikám, ezek szerint lehet a politikában nőként érvényesülni? És még csak meg sem kell nagyon erőltetni magatokat? Ez aztán a jó hír. Ezek szerint semmi szükség kvótára, mert aki akar, és meg is dolgozik érte, az bekerül anélkül is. Nincs ott semmiféle nőellenesség vagy patriarchális összeesküvés.

“Azt minden épelméjű embernek be kell látnia, hogy a családon belüli erőszaknak a Btk.-ban a helye”

Minden épelméjű ember tudja, hogy eddig is ott volt. Nem véletlenül fogalmaz ilyen homályosan, vagy mondhatnám: direkt félreérthetően. Ez a kenyere. Kell nekünk több ilyen ember a parlamentbe?

“Ertsey szerint az is egy igazi győzelem, hogy egyáltalán megszületett ez a törvény és az LMP több szakmai javaslatát is figyelembe vették a készítésekor, például az Isztambuli egyezmény aláírásának szükségességét”

Arról a kíváló Isztambuli egyezményről van szó, ami oldalakon keresztül taglalja a nők elleni erőszak csúnyaságát és büntetnivalóságát, míg egy szót sem szól a férfiak elleni erőszakról. Ami talán nem is lenne akkora baj, ha egyébként nemileg semleges lenne a szöveg, mert kell a fenének, hogy a férfiakról külön beszéljenek, ha a törvény egyébként egyenjogúságot eredményez. Csakhát erről szó sincs. Miféle egyenjogúság az, amikor a törvény szövege kifejezetten az egyik nemről beszél, azt védi, azt támogatja, és a másik legföljebb mint elkövető, mint büntetendő egyén kerülhet szóba? Miért nem lehet “családon belüli erőszak elleni törvényt” alkotni, ami mindenkit megvéd és mindenkit büntet érdemei szerint? Mennyivel jobb, mennyivel egyenjogúbb egy kizárólag nőket védő törvény?

Nincs új a nap alatt: a feministák már megint hazudnak, vádaskodnak, és emellé még annyi eszük sincs, hogy egy aggasztóan nagyképű cikkben ne járassák le magukat néhány potya öngóllal.

…

Utóiratképpen jegyezném meg az indextől átvett képet (Dávid és Góliát?) nézegetve: Bár a feministák állandóan azon sikítoznak, hogy a kritikusaik nőiségükben támadják őket, Ertseyvel nem az a baj, hogy dagadt és ronda, hanem az, hogy alacsony IQ-ja, nemlétező EQ-ja és radikális gyűlölködő ideológiai elkötelezettsége alkalmatlanná teszik a képviselői szakmára.