Már megint a népesedéspolitika

"Szellemváros" Kínában

Nem szeretem ismételni magam, de véletlenül az orrom elé ugrott egy cikk, amire muszáj volt valamit reagálnom. Kezdjük azzal a részlettel, ami gyomorszájon rúgott:

“Az előzetes adatok szerint 2013 első négy hónapjában 27 453 gyermek született, 5,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 44 550 volt (…)”

Vagyis, tisztelt nagyérdemű, a szilveszteri buli óta egy kisebb városnyival kevesebben lettünk az országban. Egész pontosan 17.097 emberről beszélünk, tehát tekinthetjük úgy, hogy Újév napja és a munka ünnepe között Pomáz eltűnt a térképről. 4 hónap alatt!!! Lehet azt mondani, hogy a népesség kérdése igazából nem is fontos, túlzó nacionalista vesszőparipa, vagy hogy globális léptéken ez az egész nem jelent problémát, de azért mégiscsak elgondolkodtató, ami itt zajlik.

Most elkezdhetnénk elemezni az ezernyi okot, ami hozzáteszi a magáét a népességcsökkenéshez, de mivel ez itt a Férfihang, én kiemelten foglalkoznék a feminizmus hatásaival. Amiket – valljuk be most őszintén, a helyzet komolyságára való tekintettel – csak a hülye nem vesz észre. Csak a vak nem látja, hogy a nők betuszkolása a munkahelyekre megnehezíti a gyermekvállalást, hiszen összeköti a családi kiadások gyermekáldással érkező megnövekedését a bevételek csökkenésével. Az emberek többsége nem akar szegénységbe szülni, ami tökéletesen érthető álláspont, de így a nők munkaerőpiaci térnyerése egyértelműen vezet a népességfogyáshoz. Ha több lenne a háztartásbeli nő, a “hivatásos” családanya, biztosan több gyermeket is vállalnának. Nem kellene aggódni, hogy meglesz-e a munkahely a GYES végén, vagy hogy mekkora életszínvonal-esést fog okozni a fizetés és a GYES összege közötti különbözet.

Ugyanígy csak az elvakult fanatikus nem ismeri be, hogy a feministák az anyaság leértékelésében is eljátszották a maguk szerepét. Az olyan könyvek, amik szerint a házasság “kényelmes haláltábor“, illetve az olyan nézetek, amik szerint a háztartásbeliek csak élősködnek ahelyett, hogy keresnék az önkifejezés lehetőségeit a munkában, szervesen hozzájárultak ahhoz, hogy nők tömegei odázzák, vagy utasítsák el a szülést.

Csak a holdkóros nem látja be, hogy amíg egyes feministák fennhangon hirdetik: egy nő legnagyobb ellensége a gyerek, addig a többiek hiába hazudozzák, hogy a feminizmus jót tesz a szülési kedvnek. Amíg a feministáknak a karrier az első, addig a család legföljebb a második lehet.

A népesség fogy, a propaganda hangos, és senki nem hajlandó piszkálni a probléma valódi okát, vagy lehetséges megoldásait, mert az nem lenne polkorrekt. Ki meri manapság kritizálni a feministákat? Néhány blogger, esetleg 1-2 polgárpukkasztásból élő média-személyiség, de politikai fronton senki. A fősodratú médiában senki. Ki merne manapság arról beszélni, hogy ha 4 havonta tűnik el 17ezer ember, akkor talán ideje lenne fontolóra venni azt az abszurd és szélsőséges elképzelést, miszerint nem igazán a nők munkavállalásának további erőltetésére kéne fókuszálni (a férfiak kárára, mivel máshogy nem lehet), hanem pont ellenkezőleg: segítsük munkához a férfiakat, akik családfenntartóként képesek lesznek a gyermekvállalás anyagi terheit viselni. Ahogy azt már párszor jeleztem, de még nem férkőzött be elég koponyába: a munkahelyek száma közel sem végtelen, sőt, kifejezetten véges, így technikai értelemben minden egyes női munkavállaló egy férfi elől veszi el a helyet. Ez nem önmagában baj – szúrom közbe mielőtt félreértené valaki -, mert hát dolgozzon aki akar, a kutyát nem érdekelné. Csakhát férfi szülni nem tud, és ha egy családban a dolgozó nő mellett a férfi munkanélküli, ott nem lesz szülés, ezt garantálom. Nem lenne logikusabb megfordítani a helyzetet?

De, logikusabb lenne, csakhát a feminizmus szent tehene nem tűri a logikát, ha ideológiáról van szó. A tradícionális családi szerepek mellett lobbizni szentségtörés, a liberalizmus emancipált vívmányainak sárba tiprása. Inkább maradjon mindenki kussban, bólogassunk serényen amíg a feministák a svédekre hivatkozva még több feminizmust követelnek a gyermekvállalás növelésének érdekében, és akkor nem indul ellenünk lejárató kampány. Legföljebb szép csendesen kikopunk a térképről. Hát Istenem, az is egy megoldás.

1 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 51 vote, average: 5,00 out of 5 1 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Deansdale

Külön bemutatkozni nem szokásom a neten, beszél helyettem a véleményem - azt nem rejtem véka alá. Eleget foglalkoztam a feminizmussal ahhoz, hogy véleményt merjek formálni róla. Akkor is, ha ez a polkorrekt széllel való szembevizelést jelent.

136
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
19 Egyéni hozzászólás
117 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
21 Hozzászólások szerzői
ZoliAlkibiadeszModerátor-01MaestroInaara Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Tibi
Olvasó

A fontos dolgokat nem lehet elégszer ismételni, hangsúlyozni. Én azokat a nőket sajnálom, akik őszintén hittek ezeknek, akik felültek a hazugságoknak, és akik 35-40 évesen szembesülnek azzal, hogy nincs semmijük, csak pénzük. Akiknek a legnagyszerűbb dolog maradt ki az életükből, (önhibájukból is) amit egy nő kívánhat magának. Remélem ők nem minket, férfiakat fognak hibáztatni, hanem megértik, a saját nemük elvakult tagjai, egy hibás és ártó izmus vett el tőlük mindent, ami tényleg számított volna.

daphne
Olvasó
daphne

Régen a gyerek befektetés volt, aki vitte tovább a gazdaságot vagy mesterséget, és gondoskodott idős szüleiről. Ma, amikor szociális ellátások vannak, meg nyugdíj, meg magánbiztosítás, és persze fogamzásgátlók, a gyerek egy költséges hobbi lett. Ezen csak kis részben segít, ha a nők közül kevesebben dolgoznak munkahelyen.

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Ez egy nagyon bonyolult kérdés. A feminizmus csak egy része a problémának. Ott van amit daphne ír, kiépült egy szociális és nyugdíjrendszer ami feleslegessé teszi a gyerekvállalást, persze ez ma már valójában illúzió nálunk. A legfontosabb tényező az 1945 után kiépült gazdasági rendszer, amely két személynek fizet annyit mint régen egynek, akkor egy férfi a fizetéséből el tudta tartani a családját, ma már a nőnek is dolgoznia kell. Ezen csak akkor lehetne változtatni, ha olyan kormányok kerülnének hatalomra akiknek nem a nagyvállalatok és a bankok érdeke lenne a legfontosabb.

Suum cuique
Újságíró

Ezen úgy lehetne segíteni, hogy pl. a gyermekek által befizetett adó egy része hozzáadódna a szülő nyugdíjához, így megérné 1) több gyermeket vállalni, 2) azokat jól kereső, dolgos, tisztes polgárrá nevelni.

Az első Orbán-kormány idején felmerült ez a javaslat, de a balliberális oldal akkor is kiverte a hisztit a szokásos “érvekkel”, hogy “de mért büntetik így a gyermekteleneket, és például a meddők, he?!”, “szülőcsatornának tekintik a nőket!” (érdekes, olyat még nem hallottam, hogy ennyi erővel a férfiakat meg pl. ondóvezetéknek), és hasonlók, aztán a téma valahogy elsikkadt, és jött a 2002-es breakdown.

Suum cuique
Újságíró

Ez a cikk pont ide tartozik:

Ki fog itt gyereket szülni?

Tibi
Olvasó

És hát az idei magyar adatok is elég beszédesek:

http://profitline.hu/hircentrum/hir/288571/

Ulquiorra
Szerkesztő
“Amíg a feministáknak a karrier az első, addig a család legföljebb a második lehet.

A Nemzeti Köznevelési törvény (2011. évi CXC tv.) és annak már megjelent módosításáról szóló (2012. évi CXXIV. tv.) valamint a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 (VIII.31.)EMMI rendelet, változásokat hozott mind az óvodákat, mint  pedig a szülőket, gyermekeket illetően.
A gyermekekre, szülőkre vonatkozó szabályok a korábbiakhoz képest finomultak, jobban figyelembe veszik a gyermekek és a szülők igényeit.

2014. szeptember 01-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő a Nemzeti köznevelési törvény.
NKt. 8. §
(2) „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.”
A kötelező óvodába járás 2014. szeptember 01-től hatályos, tehát azokra a gyermekekre vonatkozik, akik 2011-ben születtek és 2014. augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket. Lehetséges  felmentést kapni a 3. éves kortól történő óvodába járás alól. A felmentést a szülő kezdeményezheti és a jegyző adhatja meg az óvodavezető és a védőnő egyetértésével.

NKt. 8. §
„A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.”

mdmselle
Újságíró

“2014. szeptember 01-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő a Nemzeti köznevelési törvény.”
Hát ez meg mekkora marhaság már! Eszem megáll :/ Nem bírnak leszállni a családokról, míg szét nem verik az egész rendszert.
És ráadásul azt sem értem hova akarják beszuszakolni a gyerekeket, minden anyuka ismerősöm azon kesereg mindig, hogy nincsenek óvodai férőhelyek, képtelenség bejutni egy oviba.

A cikkel kapcsolatban pedig azon gondolkoztam, hogy vajon a kérdéses 4 hónapra hány elvégzett abortusz jutott. Nincs erről infótok?

daphne
Olvasó
daphne

Ha azokra a családokra gondolok, ahol a gyerekek iskolás korukra még azt sem tanulják meg, hogyan kell kanállal enni, akkor nem tartom feltétlenül rossznak a kötelező óvodát. A délelőtti foglalkozás kötelező csak egyébként, jelenleg öt éves kortól. De azt én se tudom, hogyan teremtenek elő annyi férőhelyet. Illetve úgy, hogy most megengedték, hogy családi napközibe is járhassanak, szóval akit nem vesznek fel, az majd fizethet.

Itt az alján van egy táblázat a magyarországi abortuszok számáról évente: http://hu.wikipedia.org/wiki/Terhess%C3%A9gmegszak%C3%ADt%C3%A1s

Folyamatosan csökken egyébként, 2012-ben 36 ezer volt, az idei nincs benne. Ha ezt a tavalyi adatot elosztjuk négy hónapra, akkor a 27 ezer születésre 12 ezer abortusz jut. Ez így együtt sajnos még mindig kevesebb, mint a halálozások száma. Azt meg nem lehet reálisan várni, hogy egy abortusz se legyen. Szóval csak az lehet a megoldás a népességfogyásra, ha több tervezett gyerek születik meg, többen merik bevállalni a második, harmadik gyereket.

Belvedere
Vendég
Belvedere
Animebj
Olvasó
Animebj

A helyzet súlyos, és természetesen sokkal bonyolultabb, mint hogy a feminizmust kelljen egyedül kárhozni érte. Mint korábban megírták sokan, az általános jóléti szolgáltatások és a szociális háló az egyik igazi oka, a másik lehetséges jelölt pedig a fogyasztói társadalom, amely gy.k. normává tette a (túl)fogyasztást, az anyagi értékek- és szolgáltatások halmozását mintsem spórolásra, ésszerűségre és mértékre ösztökélne. Szerencsére a trendalakító Amerikában már kezd mozgolódni valami; az egyetemet végzettek inkább főállású anyák lesznek, mintsem robotoljanak az irodákban. Természetesen a feministák rögtön megkongatták a vészharangot, újfent a férfiakat hibáztatva mindezért, pedig csupán arról van szó, hogy a nőnek legalább van választása, míg a férfi egyetlen lehetősége a munka. Ha Magyarország (kivételesen) előremutató módon állami szinten propagálná a hagyományos családi értékeket (természetesen anélkül, hogy bármiféle módon diszkriminálná a dolgozó nőket), és támogatná az otthon is elvégezhető keresőmunkát (tehát nem a mosogatást, hanem például a piacra termelő kerti munkát, a kézműves termékek készítését :stb), akkor talán sikerülne megállítani ezt a káros folyamatot. Persze további lépésekre is szükség lenne, az életszínvonal emelkedését kéne elősegíteni, és a bevándorlást úgy szabályozni, hogy csak a szakmával rendelkező, dolgozni is akaró idegen kapjon állampolgárságot, és csak is ő egyesíthesse a családját az országba (mert ugye iskolázatlan szegényeket itthon is bőven találunk, nem kell az import).

Aurelius Respectus

Nincs magyar nagyvállalat, a bankok tartják életben a hazai kis- és középvállalkozásokat, míg a nagyok a korrupt kormány az adófizetők milliárdjaiból. Akkor minek agitálsz a külföldi tőke ellen, ha nincs helyettük senki más?

Naooo
Olvasó
Naooo

“a bankok tartják életben a hazai kis- és középvállalkozásokat”

Hálát kéne nekik adni ezért a cselekedetért. Azt javaslom önkéntesen adjanak nekik dupla uzsorát, hogy még több kis- és középvállalkozást mentsenek meg a felvirágzástól.

edie
Olvasó
edie

Jobb esélyei is lehetnének a hazai kis és középvállalkozásoknak, ha nem tömnék tele a multikat a tisztes szabadversenyes kapitalizmus jegyében mindenféle támogatásokkal és adókedvezményekkel…

Oké, munkát adnak a beszállítóknak de azért nem az a kívánatos ha hazai gazdaság a beszállításra specializálódik, mikor a multi akármikor továbbállhat Kínába és kiviheti a profit jó részét.

Bankok… na igen devizahitelesek jól megkapták, persze azért kellett a devizahitelhez folyamodni mert az offshore lovag simorék mesterségesen magasan tartották a kamatszintet.

Egyébként mindenképp jó útnak tartom, hogy pirézek segélyezése helyett alapvetően sok adókedvezményt kapjanak családok és segélyeket is iskoláztatáshoz, rendezett otthoni körülményekhez, munkavállaláshoz (na igen ahhoz persze tisztes munkahely is kéne) stb hez kössék, minél több ingyenélőt kiszórni, a visszaélőket visszamenőlegesen megbüntetni és kényszermunka ha nem tudnak fizetni…

 

Azt nem tartom helyesnek hogy nőket távol tartsák munkahelyektől, első menetben a komcsi/liberálbolsi állami kényszereket kéne eltörölni.

whoamiohmy
Újságíró
whoamiohmy

Vitatkoznék illetve kiegészítenék, ha megengeded. Részben ismételni fogom önmagamat: a népesedéspolitikát ugye elsősorban a fertilitási arány (fertility ratio, FR) határozza meg (egy nőre jutó gyermekek száma átlagosan), azokban a társadalmakban, amikben ez 2,1 alatti, ott bizony csökkenés van, ahol 2,1 fölötti, ott nő a népesség. Statisztikailag igazolt tény, hogy alapvetően 4 dolog határozza meg KÖZVETLENÜL a fertilitási arányt (fontossági sorrendben): 1. Csecsemőhalandóság (minél alacsonyabb, annál kisebb az FR) 2. Gyermekek részvétele a munkaerő-állományban (minél kevesebbet dolgoznak a gyerekek, annál kisebb az FR) 3. Nők iskolázottsága és részvétele a munkaerő-állományban (minél többet tanulnak és minél többet dolgoznak, annál kisebb az FR) 4. Csalátervezési, fogamzásgátlási eszközök elérhetősége. Namármost, a kérdés, hogy ezek közül hányat befolyásol közvetetten a feminizmus. Igazából szerintem maximum kettőt, a 3-ast és a 4-est. És kérdés, hogy mekkora mértékben? Ha nem lenne/lett volna feminizmus, radikálisan más lenne az FR? Szerintem nem. Be kell lássuk, hogy az emberiség fejlődése az elmúlt kb. 5000 évben egy bizonyos dinamika mentén folyt, ez a dinamika viszont az exponenciális növekedés következtében elért egy bizonyos nagyságrendet, ahol már más játékszabályok érvényesek, mint korábban, és ezek a játékszabályok sok esetben automatikusan kikényszerítik az FR csökkenését. Mondok egy példát erre: Adott egy ország. Nő a népesség, egyszer csak a népsűrűség elér egy bizonyos szintet (mondjuk 100 fő/km2-t). Ekkor ahhoz, hogy az ország lakói emberhez méltó szinten élhessenek, modernizálódni kell: vagy modern mezőgazdasági módszereket kell bevezetni, hogy elegendő élelmet termeljenek, vagy valami olyan ipari vagy szolgáltatói tevékenységet kell végezni, amiből az országnak elegendő jövedelme származik megvásárolni az élelmiszert más országokból. Mindkettőhöz modernizálódni kell, annak pedig feltétele, hogy az emberek műveltsége, iskolázottsága növekedjen. Ha a technikai színvonal nő, nő az egészségügyi rendszer hatékonysága is, tehát az 1-es (csecsemőhalandóság) csökken. Legfontosabb tényező automatikusan bekövetkezik. Ha az embereket iskolázni kell, akkor nem lehet őket 6 éves koruktól kezdve a földeken dolgoztatni, 2-es (gyerekmunka) szintén csökken. Ez is automatikus (feminizmushoz nincs köze). Ha a népesség zömét iskoláztatod, akkor valóban, egyszerűen humanitárius okokból nem teheted meg, hogy a nőket ebből kihagyod – ebben azt hiszem, egyetérthetünk, illetve azt is leszögezhetjük, hogy az ÁTLAG szintjén a nők műveltsége soha nem maradt el igazán a férfiakétól, de mivel a férfiak esetében a legtöbb tulajdonság (köztük az intelligencia) jóval nagyobb SZÓRÁST mutat, ezért az az egy millióból egy ember, aki mondjuk egyetemi doktorátusi fokozatot szerzett mondjuk 500 évvel ezelőtt, 99% eséllyel férfi volt (ugyanis férfiak között hamarabb találsz 200-as IQ-jú embert, ami akkoriban ahhoz kellett – ma már elég a 90-es is – de persze hamarabb találtál 50-es IQ-jút is a nagy szórás miatt). Már ott tartunk, hogy a 3-as faktor is kvázi automatikus, be kell következzen, ha az exponenciális népességnövekedés következményeivel lépést akarunk tartani. Önmagában az iskolázottság nem jelenti a munkaerőpiacon történő megjelenést természetesen, de pl. 12 elvégzett osztály esetén átlagosan eleve nem szoktak 2,5-3-asnál nagyobb FR-t mérni. Bizony, aki művelt, az hamar rájön arra is, hogy a szexet lehet és kell is élvezni a nem kívánt terhesség veszélye nélkül is – plusz a technikai fejlődés miatt bekövetkező egészségügyi forradalom eleve létrehozza a családtervezés eszközeit. Tehát 4-es faktor ismét, a feminizmustól függetlenül bekövetkezik. Arra jutunk tehát, hogy az exponenciális népességnövekedés eleve olyan mechanizmusokat indít be, amik az FR csökkenésének az irányába hatnak, feminizmus ide vagy oda. Ne érts félre: magam is káros eszmének tartom a feminizmust, bár a magam részéről elsősorban az “anti-meritokratikus” hatása miatt: a feminizmus (mint a baloldali eszmerendszer általában) ránk erőlteti, hogy az életben nem kell megharcolni az eredményekért, hanem azok a “jóléti” társadalmakban “automatikusan járnak”, elegendő elég hangosan kiabálni, és akkor majd valaki biztosan megadja a segélyt / bevezeti a kvótát / betiltja a nekünk nem tetsző, de évszázadok óta tökéletesen… Tovább olvasás »

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

A végére reagálnék. Ez szép és igaz lenne ha nem létezne migráció. Be lehet rendezkedni népességfogyásra, elöregedhet a társadalom, csak hát ott vannak a szegény országok is a világon. Kongóban ott ül Mikamaka és 10 testvére a tv előtt , látja a hozzá képes kőgazdag európaiak milyen jól élnek, persze még írni sem tud rendesen és máshoz sem ért. Szépen összeszedi a falu többi lakójának adományát és illegális úton bejut Európába. Itt csatlakozik a nagyvárosban élő kongói koloniához és szépen a menedékjogot is megkapja. Utána elvesz feleségül egy másik menekültet és lesz 10 gyerekük, később testvérei is csatlakoznak hozzá Kongóból, utána boldogan élnek a segélyből és családi támogatásból mind. Gyerekeik természetesen nem tanulnak semmit és elégedetlen munkanélküliként szórakozásból felgyújtanak néhány kocsit időnként, rosszabb esetben nőket is erőszakolnak.

whoamiohmy
Újságíró
whoamiohmy

Kicsit bontsuk ki a bevándorlás problémáját! Valóban egy fontos és potenciálisan veszélyes kérdésről van szó.

Mi is történik? Adott egy fejlett ország, ahol voltaképpen azért, hogy a nyugdíjkorhatárt ne kelljen emelni, bevándorlókat hoznak be egy fejletlenebből, hogy azok dolgozzanak.

Mi történhet?

Kezdjük a rosszabb esettel: a bevándorlók bejönnek, de nem veszik fel az ország prosperitásának fenntartásához szükséges attitűdöt: nem tanulnak meg békében együtt élni a befogadó ország kultúrájával, nem hajlandóak megtanulni a nyelvét, nem tanulnak, kiszipolyozzák a szociális rendszert. Ez voltaképpen oda vezet, hogy esik az ország termelékenysége, versenyképessége. Az általános jóléti színvonal esése miatt társadalmi változások lépnek életbe, legtöbbször a demokratikus folyamattal ellentétes irányban. Vagyis voltaképpen egyfajta szükségállapot, diktatúra alakul ki. Ennek a célja nem más, mint a magas termelékenységű állapot helyreállítása így vagy úgy – nincs más megoldás, mivel a magas népsűrűséget máshogyan eltartani nem lehet.

Igen, ez a forgatókönyv reális és valószínűleg sok országban be fog következni.

A jobbik eset, hogy megvalósul a jó értelemben vett bevándorlás: a bevándorlók, ha kulturálisan vagy etnikailag nem is asszimilálódnak, de legalábbis produktív tagjaivá válnak az adott társadalomnak, békésen élnek együtt a befogadó ország lakóival, az ország prosperál.

Akárhogyan is nézzük, a vége mégiscsak a magas termelékenységű társadalmak megvalósítása kell legyen a folyamatnak, mivel máshogyan ma már nem lehet boldogulni. Az ilyen társadalmakra pedig alapvetően az alacsony FR jellemző, a fent leírt okok miatt.

Tibi
Olvasó

whoamiohmy:  Az általános logika jó, elfogadható, de szerintem egykét helyen vérzik. Ahogy Aurelius Respectus is írja a kongói példával. A Svéd 1.65-ös FR átlagát nem a svéd nők hozzák össze. Hanem a Stockholm külvárosaiban élő bevándorlók, akik az ottani lakosság 80%-át adják. Illetve elfelejtünk egy nagyon fontos tényt,a vagyonösszpontosulást. Hiába lesz itt 30 év múlva teszem azt csak 7-8 millió ember, (a Ratkó-generáció kihalásának köszönhetően) az egy főre jutó anyagi javak attól még nem nőnek 10-20%-kal. Kevesebb lesz mindenkinek, annak ellenére hogy kevesebben leszünk. Az amit te leírsz, szerintem egy tökéletes társadalomban, egy tökéletes demokráciában élne meg….

Naooo
Olvasó
Naooo

“Mára elértük a bolygó eltartóképességének határait”

Jah, azért van nálunk is parlagon a 25-30 éve még művelt földek jelentős része.

“persze élhetnénk még itt többen, de akkor hatalmas lemondásokra kellene kényszerülnünk az életszínvonalunkat illetően, amire én megmondom őszintén, nem vagyok hajlandó. Inkább ne legyünk 50 milliárdan, legyünk csak 10 milliárdan, de éljünk jól.”

Lehet elég lenne csak eltanácsolni az élettől azt az 1-2 tucat leggazdagabb családot és máris mindenki jobban élne?

Tibi
Olvasó

Jön helyette más “család” aki lehet még ennyit sem hagy. Lehet hogy nem olyan hülye, és felelőtlen az a “család” aki majd 300 éve meghatározza: hogyan, merre… Lehet hogy előrébb lát mint te vagy én.  Valakinek meg sajnos kell lennie a hierarchia csúcsán aki (nyilván hülyére profittálja magát),de van ebben tapasztalata. Azt csak a feministák hiszik, hogy “minden ember egyenlő”, és a nagy egyenlőségben szeretetben az oroszlán keblére öleli az őzgidát. A 15. században a Mediciek, rá száz évre a Fuggerek… valakinek kell fent lennie. Olyan még nem volt, és nem is lesz, hogy megszűnik a hierarchia…Ezt fel kell tudni dolgozni, és ha ez sikerült, el kell tőle vonatkoztatni. Pufogni semmi értelme. Sokkal vagyonosabbak is vannak már mint a “vöröspajzsosok”, de a pénz az csak pénz, a vagyon az csak vagyon. Ez csak annyit jelent, pl. te gazdag vagy, én meg szegény…. Egy bizonyos szint felett ez egy cseppet sem számít, csak a véred, származásod. Kína “vagyona” 1-2 éven belül “elég” mint egy papír, hiába dolgozik 200millió rabszolga éjt nappallá téve…. Az ő gazdagságuk emberiség mércéjével mérve, még tiszavirág életű sem lesz. Mert ugyanazt a hibát követik el mint a nyugat 6 éve… a tavaly kibocsájtott hiteleik 2x-e az éves GDP-üknek. Összedőlnek mint a Lehmann Brothers, van is most pánik bőven…

Naooo
Olvasó
Naooo

“Jön helyette más “család” aki lehet még ennyit sem hagy.”

Lennének még kapzsibb zsidó családok is?

“Lehet hogy nem olyan hülye, és felelőtlen az a “család” aki majd 300 éve meghatározza: hogyan, merre…”

Ja hát a saját vérszipoly lényegük szempontjából jól csinálják.

“Valakinek meg sajnos kell lennie a hierarchia csúcsán aki (nyilván hülyére profittálja magát),de van ebben tapasztalata.”

S muszáj, hogy az egy visszaeső bűnöző legyen?

“A 15. században a Mediciek, rá száz évre a Fuggerek… valakinek kell fent lennie.”

Akkor legyen inkább egy náci.

“Olyan még nem volt, és nem is lesz, hogy megszűnik a hierarchia…Ezt fel kell tudni dolgozni, és ha ez sikerült, el kell tőle vonatkoztatni. Pufogni semmi értelme.”

Pedig lehet lenne értelme pufogni, csak jó helyre kell célozni.

“Sokkal vagyonosabbak is vannak már mint a “vöröspajzsosok””

Kik?

“de a pénz az csak pénz, a vagyon az csak vagyon. Ez csak annyit jelent, pl. te gazdag vagy, én meg szegény….”

Nyilván nem számít, mert a gazdagnak sincs ideje a kizsákmányolás újabb fajtáin agyalni, hanem megy a földekre kapálni.

“Mert ugyanazt a hibát követik el mint a nyugat 6 éve…”

A nyugat nem akkor követte el a hibát, mikor keblére ölelte a kígyót? Pedig hányszor rátapostak már a fejére, de sajnos nem eléggé. Mindig születik egy újabb naiv nemzedék, aki ismét bedől.

Tibi
Olvasó

Ne haragudj, de ez nem vita amit művelsz, hanem korlátolt szarakodás! Mondhatsz bármit, a világ így működik. Költözz el Szudánba, vagy Észak-koreába, hidd el ott nincs hatalmuk! És ott hasonló a rendszer is mint amit szeretnél. De ez már rég nem a radikális feminizmus, vagy a népességfogyás témához kapcsolódik. 1 példa: Ha egy magyar embernek akad egy jó ötlete… megvalósítja, és elkezd belőle profitálni. (ha el nem adja már másnap). A vállalkozás egyre csak nő gyarapszik, nő gyarapszik. Majd eléri korlátjait, és nem nő tovább. Ilyenkor a magyar ember egy picit meginog, és elgondolkodik. 40 éves vagyok, eladom ezt a szart, és nyugdíjba megyek. Jön egy mecénás, aki nagyobb méretekben gondolkodik, grandiózusabb, és megveszi tőle. És feljebb futtatja. 5 év múlva elfogy a magyar pénze, és elkezd farkast kiálltani, hogy őt meglopták, kisemmizték… pedig nem. Kifizették. Lehet hogy szarul, de kifizették.. Ennyi.  Számtalan ilyen eset van… Többet nem is foglalkoznék ezzel, mert nem fogunk egyet érteni. Nyilván neked is van igazad. De pl Zwack Péter még 80 évesen is mindennap bement a munkahelyére ellenőrizni, dolgozni, hogy minden rendben menjen. Más mentalitás, más eredmények. De ez nagyon összetett, kár róla vitázni, én vagyok a hülye hogy belementem….

Naooo
Olvasó
Naooo

Jó, akkor szeretnék korlátlanul szarakodni.
Akkor a világ szarul működik.
Ezen két országon kívül mindenhol van hatalmuk?
Hasonló? Jól élnek a kisemberek és Madeirára járnak hajókázni?
Miért nem nő tovább?
Annak a mecénásnak miért fog tovább nőni?
Miért pont 5 év múlva? Tőzsdézett és akkor volt egy lezsírozott tőzsdekrach, ő meg nem volt elég bennfentes?
Hát amióta elpatkolt az öreg, mintha más lenne. Volt, hogy fájt tőle a fejem, holott korábban sosem.
Kár. Nagy kár.

 

Tibi
Olvasó

Kiegészítem: Irán, Kuba, és elvileg még Líbia.  Ha 5-ből sem tudsz választani tényleg válogatós vagy! 3 dolgot tehetsz:
– elutazol ezen országokba és letelepedsz!
– Beházasodsz hozzájuk, és máris nem fog zavarni.
– Becsomagolod Nelson Mandela-t egy bőröndbe és feladod postán
a címükre. Ők kicsomagolják és leülnek vele kávézni, ezután megváltozik a világ. :)

“Hát amióta elpatkolt az öreg, mintha más lenne. Volt, hogy fájt tőle a fejem, holott korábban sosem.” – na ugye! Csak jó volt az “öreg” a háznál. Válts át Becherovkára. Az is egészséges.

Naooo
Olvasó
Naooo

Akkor már Szíria is elesett a gonosz ellen vívott háborúban?
Azt hittem már Líbia full áldozat lett a telhetetlen pók hálójában.
Mindegyikbe?
Nem tetszenek azok a nők. Még az irániak között vannak egész faintosak, de a többi, hogy néz már ki?
Nem nyúlnék ahhoz hozzá. Túl sötét.
Az szar.

Tibi
Olvasó

Szerintem túl komolyan veszed amit írok! Nem kellene! Ami biztos, a feminizmus térhódításával, egyre több csadorkészítő veszíti el a munkáját. Ami nagyon szomorú. Nincs szörnyűbb látvány, mint egy munkanélküli csadorkészítő. :(

Naooo
Olvasó
Naooo

Én mindent komolyan veszek. Komolytalanul nem szabad élni.
Majd csinálnak helyette tangát.

edie
Olvasó
edie

Lehet Iránban azért nem hordanak csadort, meg választanak reformpárti elnököt. :D

Amúgy tényleg fel kell tenni a kérdést, vajon a sok agyrém amivel az oldal foglalkozik, csak spontán jelenség, vagy felülről szervezik a soros rócsild féle vérszívók?

Alter Ego
Szerkesztő

Érdekes az érvelésed. Az a legérdekesebb benne, hogy egy olyan szélesre tárt globalista szemléletmód hatja át, amelynek az eredménye az, hogy nemzetgazdasági értelemben a gondolataid lószart sem érnek. Te nem szűk látókörű vagy, hanem túlságosan tág látókörű. Veled nem az a baj, hogy “a fától nem látod az erdőt”, hanem az, hogy az erdőtől nem látod a fát. Az efféle érvelés haszna annyi, mintha az eutanáziáról akarnál meggyőzni épkézláb embereket. Ez a fajta belenyugvás azonos a nemzeti öngyilkossággal, amelyet Európa számos államának eszében sem volt elkövetni, ennek eredményeként jöttek létre a jelentős bevándorlást ösztönző projektek. Amelyek egyébként rendre kudarcot vallottak, lásd példaként a már mások által is említett Svéd helyzetet, ahol a társadalomba integrálás csődjeként napi szinten néznek szembe a reménytelenül szegregált néptömegek zavargásaival.

A képlet ismert: Az elöregedett lakosság nem csak a fejlődésre, de még az önfenntartásra is képtelen. A probléma megoldása érdekében kiagyalt társadalmi kísérletek csődöt mondtak minden európai államban. Európa fejlett államai egy fél körrel előttünk járnak, tehát egy új kísérletet folytatnak; a legkésőbb csatlakozott EU tagállamok jobban integrálható lakosságát szívják el éppen. Ez pedig azt eredményezi, hogy kétszeres erővel jelenik meg nálunk a probléma. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy nálunk borul majd a piramis játék és itt maradunk önellátásra képtelen, nyomorba taszított aggastyánokkal. Cseppet sem hiszem, hogy ennek az lenne a helyes értelmezése, hogy (idézlek téged) fogadjuk el, hogy esetleg az emberek 80-90 éves korukban mennek nyugdíjba. – Láttál te már 80-90 éves embert egyáltalán? Jó ha a wc-ig ki tud menni egyedül a nagy részük. Tőkét meg aligha fognak gyűjteni a lehető legrosszabb irányba fejlesztett munkaerőpiacon a jobbára a multinacionális ipari vállalatoknál biorobotként, éhbéren dolgozó magyarok.

De te örvendezzél csak azon a globális utópián, amit oly szépnek látsz, de részemről bírok egy kis nemzeti éntudattal, öntudattal is, szóval ha nem gond, akkor nem csatlakoznék hozzád, sőt kifejezetten gyűlölöm a véleményed. Szerintem fordítsd inkább a képességeidet hazafiasabb célú gondolatok kiérlelésére!

whoamiohmy
Újságíró
whoamiohmy

Szerintem vagy nem olvastad végig rendesen a kommentet, vagy valamit félreértettél. Örvendez a fene a globális utópián. Először is nem utópia, hanem TÉNY, hogy a fent leírt változások végbemennek, méghozzá a szemünk előtt. Hogy örülünk-e neki vagy nem, az egy másik kérdés. A változás mindig kényelmetlen, márpedig itt egy 5000 éves társadalmi mechanizmus változását éljük át gyakorlatilag fél évszázad alatt, ezért a változás nagyon gyors és nagyon intenzív. Ugyanakkor a változás lehetőség is, és a lehetőségekből okos dolog a legjobbat kihozni. Vagyis nem utópia, ami történik, hanem egy lehetőség, aminek lehetnek és lesznek is hátrányai is és előnyei is. Amire rá akartam mutatni: szerintem ezek a változások törvényszerűek, egyszerűen az exponenciális növekedés dinamikájából következnek: a tevékenységünk elért egy bizonyos nagyságrendet, ahol a játékszabályok megváltoztak, és ha tetszik, ha nem, ez ellen nem igazán tehetünk semmit sem. A társadalom mintegy automatikusan reagál a megváltozott körülményekre. Feltűnő, hogy bármelyik ipari országot nézzük, hasonló iparosodási feltételek (pl. iskolázottság) mellett maximum néhány tizedesjegynyi szórást látunk az FR-ben, miközben alig 100 év alatt 8 körüli FR-ről leestünk bőven 2 alá (talán egyedül az USA-ban van 2 fölött, de hát ott a bevándorlás, ugye). Törvényszerű dolgok ellen pedig lehet hadakozni, valóban, lehet őket tompítani némileg átgondolt társadalompolitikával, de nem sokat lehet ellenük érdemben tenni. Ezek a dolgok ha tetszik, ha nem, bekövetkeznek, egyszerűen a globális játéktér szűkössége miatt. A bevándorláshoz annyit: igen, a bevándorlás eltolhatja az erőviszonyokat, de a teljes képen nem sokat változtat – ugyanis azok az országok, ahol még relatíve magas az FR, szintén kénytelen lesznek iparosodni előbb vagy utóbb, és a fent demonstrált változások be fognak következni az elvándorolt lakosság körében is (a törököknél pl. az FR már csak 2,4, de számos arab országban is már régóta 2,5 alatt vannak). Valóban, a fejlődő országoknak van 50 év lemaradásuk, emiatt a dinamikának még egy másik pontján tartanak, de a bejárt pálya ugyanaz. 2030-ra gyakorlatilag a szub-szaharai Afrikán és Ázsia egyes részein kívül nem marad majd olyan ország, ahol 2,5 fölött lenne az FR. Aki nem iparosodik, az nyomorban marad, a nyomor pedig arra készteti az embereket, hogy elvándoroljanak vagy iparosodjanak vagy mindkettő. A “nem látom a fától az erdőt, illetve az erdőtől a fát” hasonlatodhoz (ami jó egyébként) annyit: el kell fogadnunk, hogy a világ mára globalizálódott, így számos jelenség, probléma ma globálisan működik, nem lokálisan. Vannak természetesen lokális problémák, amiket lokálisan kell kezelni, de fel kell készülnünk arra is, hogy számos globális hatókörű kérdésben jóval erősebb összefogásra lesz szükség, mint most. Igen, a globalizáció nemhogy nem fog fékeződni, hanem sok szempontból erősödni fog. Erre mondok egy példát a népesedéspolitikán kívülről. Van egy nagyon jó blog, ahol a MOL energetikai szakemberei értekeznek a világ energiaellátási problémáiról. Itt nemrég volt egy nagyon jó poszt, ajánlom mindenki figyelmébe: http://gurulohordo.blog.hu/2013/06/14/foldgaz_light_co2-mentes_foldgaz A lényeg: a mélytengerekben több ezer évre elegendő metánjég van, amit kb. 5-10 éven belül el fogunk kezdeni kibányászni (a technológia gyakorlatilag az utolsó simítások előtt áll). Ez hihetetlenül olcsó energiát jelent az egész világnak – HA meg tudjuk oldani a CO2-kibocsátás problémáját. Erre azonban már vannak mechanizmusok, konkrétan lehetséges lesz a metánból csak a hidrogén elégetni vízzé, a szenet pedig mint mellékterméket visszatölteni a szénbányákba. Ezzel elveszítjük a kibányászott metán energiájának 40%-át, viszont megállíthatjuk a globális klímaváltozást. Namármost gondoljuk ezt végig: ahhoz, hogy ez működjön, el kell fogadtatni MINDEN országgal, hogy a metán energiatartalmának 40%-áról mondjanak le. Ehhez olyan mértékű globális összefogás kell majd, amihez képest az IMF, a Világbank, és a többi, ma rengeteget szidott globális pénzügyi szervezet hatása gyakorlatilag szinte semmi. És muszáj lesz, ha nem akarunk klímakatasztrófát a következő 50 évben. A népesedés hasonló probléma: GLOBÁLIS kérdés, aminek természetesen vannak helyi vonatkozásai. A… Tovább olvasás »

Tibi
Olvasó

Én nagy reményekkel indultam Az egy bekezdésre jutó közhelyek versenyében, de megint alul maradtam. :(

edie
Olvasó
edie

Sok mindenben egyetértek veled, de egyre inkább megbizonyosodok róla hogy ez a klímakatasztrófa egy nagy baromság, mivel magyarázzák a mostani kis jégkorszakot nálunk??

A feminizmus hatásait az FRre szvsz alábecsülöd, a nyugati országokban a bevándorlók tolják fel az FRt.

A 2 körüli FR mindenképp el kell elöregedés és nyugdíjrendszer összeomlásának elkerülése érdekében.

whoamiohmy
Újságíró
whoamiohmy

Ha figyelembe veszed, hogy Magyarországon csak idén, sőt, csak az elmúlt 3 hónapban 4, egyenként minden eddigi rekordot döntő szélsőséges időjárási anomália volt (Rekord hóesés márciusban, rekord meleg, rekord esőzés és rekord árvíz), akkor szerintem két dolgot szögezhetünk le:

1. VALAMILYEN klímaváltozás mindenképpen van.

2. Nincs ember a világon, aki egy olyan bonyolultságú rendszer változásait, mint a földi klíma, pontosan előre tudna jelezni.

Ezek után szerintem a klímakatasztrófa nem baromság. Csak az a nagy büdös helyzet, hogy lehetetlen felkészülni rá, mert fogalmunk sincs, hogy milyen formát fog ölteni.

Naooo
Olvasó
Naooo

Majdakibányászottmetánmegolggyaaa!

Alter Ego
Szerkesztő

Valóban félreértettük egymást, legalábbis annyiban, hogy én egy hazánkat érintő súlyos népesedési problémát látva kevésbé tartom célravezetőnek a globális kérdéseken való töprengést, szemben veled, aki szemmel láthatóan pusztán a teoretikus elmélkedések és fejtegetések talajának gondolod a kérdést. Én úgy érzem, ha már azzal töltjük az időnket, hogy írunk és az itt adott lehetőségek keretei között párbeszédet generálunk a kérdésről, akkor sokkal szerencsésebb lenne, ha olyan felvetésekkel gazdagítanánk az internet információs masszáját, amelyek a probléma megoldásának hasznos irányai felé terelgetik mások gondolatait is. Lehet, hogy túlteng bennem a “küldetéstudat” és túlértékelem a lehetőségeinket is, de nekem például olyankor is felforr az agyam, ha olyan magyar nyelvű weboldalakkal találkozom, amelyek nemzetközi pénzt és energiát sem kímélve főtevékenységként globalista népesedéspolitikai gondolatokat propagálnak. Ilyen helyeken szokásosan még örülnek is a magyar népességfogyásnak, merthogy az mennyire megfelelt a kívánatos globális trendeknek… – Pont annyira szorulunk rá Magyarországon a nemzeti öngyilkosság határán ezeknek a népesedéspolitikai nézeteknek az importjára, mint amennyire szüksége van Kuvaitnak olajimportra.

Egyébként a népesedést befolyásoló tényezők közül kifelejtetted a kulturális vonatkozásokat és így persze igazoltnak látod, hogy a feminizmus nem igazán van hatással a népesedés alakulására. Veled szemben Fekete Gyula szociográfus úgy gondolta, hogy ezeknek a kulturális vonatkozásoknak jelentős szerepe lehet a magyar társadalomban, és jelentős mértékben hibáztatja konkrétan a feminizmust is. Engem meggyőztek a gondoltai, mivel szemléletesen veti fel, hogy például a magyar társdalomban a nagycsaládokkal szemben évtizedeken keresztül uralkodó megvetés milyen módon erodálta a gyermekvállalási hajlandóságot. Ugyanilyen szemléletesen mutatja be a feminista eszmék hatását a nők élettervezési szokásaira.

Azok a spontán női reakciók, amelyek megjelentek Deansdale egyik cikke kapcsán az interneten (például itt: http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-kerdesek__3835045-tenyleg-igy-kellene-elniuk-a-noknek) ugyancsak jól szemléltetik azokat a feminizmus rovására írható kulturális tényezőket, amelyeknek szerintem igencsak lehetnek értékelhető hatásai a magyar népesedés alakulására. Nyilván ez nem egy reprezentatív minta, és korántsem tudományos módszerekkel dolgozó megközelítés ebből extrapolálni, de mégis olyannyira jól mutatja be a közgondolkodás trendjeit. Nem?

whoamiohmy
Újságíró
whoamiohmy

Valamit tisztázzunk. Ahogy fent is írtam, természetesen minden ország helyzete egyedi, és vannak lokális tényezők, amiket figyelembe kell venni – de:

A fent leírt négy tényező MINDEN társadalomban meghatározó és törvényszerűen bekövetkezik, méghozzá valahogy úgy, ahogy fent írtam. Az exponenciálisan növekedő népesség kikényszeríti az iparosodást, az iparosodás pedig a fenti négy tényezőn keresztül az FR csökkenéséhez vezet. Minden társadalom ezen az úton jár, az alternatíva ugyanis egy primitív, feudális szinten történő túlnépesedés, aminek vagy társadalmi szintű összeomlás és genocídum (lásd pl. bizonyos afrikai országok) vagy az iparosodás felé történő elmozdulás a vége. Az iszlám országokban is pontosan ez történik és fog történni, bármennyire is patriarchálisak, ott is be fog következni az FR csökkenése, méghozzá szinte tizedesjegy pontosságig megjósolható módon. A helyzet az, hogy a vallás, bár képes hátráltatni az iparosodást, ezzel maximum azt éri el, hogy az összeomlás felé sodor egy társadalmat, az összeomlás után viszont valahogy újra fel kell állni, akkor pedig ismét a fent vázolt folyamat jön csak szóba (vagy ismételt összeomlás, de előbb vagy utóbb talpra áll minden társadalom).

A feminizmussal ugyanez a helyzet: képes borzasztóan káros folyamatokat generálni, de végül minden társadalom előtt kétfajta út áll: vagy összeomlanak vagy fejlődnek. Így működik az evolúció, ha úgy tetszik.

Tehát miért is érdemes foglalkozni a globálisan megfigyelhető trendekkel, ha Magyarország helyzetét elemezzük?

Azért, mert a LEGFONTOSABB tényezők ma már globális folyamatok eredményei. Erről beszélünk, amikor kimondjuk azt a szót, hogy GLOBALIZÁCIÓ. Az emberiség már nem egymástól független közösségek összessége, még csak nem is különböző fejlettségi szinten lévő nemzetállamok kusza szövevénye, hanem – ha tetszik, ha nem – egyfajta “global village”, amiben az egész bolygó szintjén megfigyelt folyamatok állnak az előtérben.

Persze ott vannak a lokális tényezők – és tény, hogy Magyarországon minden tényező a lehető legrosszabbul alakul az FR szempontjából. Magyarország sikertelenül kísérelte meg az eredeti tőkefelhalmozás lépését (immár sokadszor), a magyar társadalom képtelen a modernizációra. A jövedelmi szakadék egyre mélyebb, az emberek értékrendje egyre messzebb kerül egy sikeres társadalom kialakításához szükséges értékrendtől. Ez mind olyan tényező, ami miatt Magyarországon rosszul érzik magukat az emberek, emiatt még kevesebb gyerek születik.

Ezen lehetne segíteni, ha lenne a magyar társadalomban kellő kitartás, akarat és kezdeményezőkészség, hogy a beidegződéseken változtassunk. De nincs, és az elmúlt 20 év arról is tanúbizonyságot tett, hogy a vezetőink inkább kapirgálnak tovább a szemétdombjukon, semmint hogy ilyen változások élére álljanak. Az emberek maguktól nem változnak, a vezetők pedig nem akarnak változtatni. Zsákutca.

Megoldási javaslatot szeretnél? Nos, meggyőződésem, hogy a magyar társadalom lokális problémái nem megoldhatóak a demokrácia keretein belül, de ez egy másik kérdés.

Fekete Gyulához annyit: tisztelem a munkásságát (már amennyit olvastam belőle, nem sokat, bevallom), de az övé egy vélemény. Ha megkérdezel egy másik szociográfust, az majd valami mást mond, egy harmadik meg megint valamit. Amit én írogatok itt, az is egy vélemény. Egyébként nem tagadom, hogy a feminizmusnak van köze az FR csökkenéséhez, de ismétlem, szerintem néhány tizedesjegynyi változásról van szó. Az pedig a globális trendek hatásaihoz képest lepkefing.

Alter Ego
Szerkesztő

Alábbi linken megtalálod Fekete Gyula egyik legjelentősebb témában írt könyvét.

Fekete Gyula: Véreim, magyar kannibálok! Vádirat a jövő megrablásáról
http://nepesedes.hu/drupal/node/67

whoamiohmy
Újságíró
whoamiohmy

Na, hát ha hiszed, ha nem, elolvastam. Érdekes iromány, de sajnos tele van ellentmondásokkal. A flaming hadjáratot elkerülve felhívnám a figyelmet az egyikre (a szerintem legfontosabbra): Azt írja szerzőnk az F-faktor című fejezetben, hogy egy diploma költsége kb. 12-18 év átlagbérének megfelelő összeg. A gyermek nevelése a 18. életévig is jó pár év átlagbérének az összege. Most egy pillanatig ezzel ne vitatkozzunk, gondoljuk csak ezt tovább. Legyen mondjuk 25 év átlagbérének megfelelő összeg amíg egy gyermekből kereső, közteherviselő polgár válik. Mivel ideális esetben két szülő van, és egy ember 50 évnél többet nem igazán tud dolgozni, legyen 100 keresőképes év a keret, amiből gazdálkodni lehet. Ha tehát 25 évnyi kereső év 1 gyerek, akkor könnyű kiszámolni, hogy 100 évnyi keretből 4 gyereket lehet vállalni MAXIMUM. És akkor semmire, ismétlem SEMMIRE nem költöttél, ami nem gyereknevelés. Ez már önmagában véve is fizikai képtelenség, hiszen enned kell, ruházkodnod kell, laknod kell valahol, magyarán helyre kell állítanod a munkavégző képességedet valahogyan, nem pumpálhatsz minden fillérnyi jövedelmet a gyermekvállalásba. Valójában az elvárható maximum, ha a házaspár a teljes jövedelmének mondjuk 50%-át adja gyermeknevelésre – ekkor pedig a fenti számítás szerint pontosan KETTŐ gyereket fognak tudni felnevelni. Ekkor jön szerzőnk, és gyorsan posztulálja: az államnak kell átvállalnia a gyermeknevelés ÖSSZES költségét. Állítása szerint az állam csak olyan 20%-át adja bele a teljes költségeknek a 80-as években, ez azóta romlott (ez tény egyébként). Valamit azonban elfelejt: az állam azt a vagyont tudja csak újraosztani, amit beszed. Vagyis ha az állam ilyen mértékű radikális szociális juttatástömeget akar a gyermeknevelőknek adni, azt valakitől először be kell tarhálni adók formájában. Magyarországon ma csak a foglalkoztatási adóék 53%, de ha minden adónemet (foglalkoztatási, fogyasztási adók, illetékek, stb.) beszámítunk, ott tartunk, hogy a keresőképesek által megtermelt gazdasági érték legalább 80%-a így vagy úgy, de az államnál landol. HONNAN akarunk még többet elvonni???? Ha konkrét számokból akarunk kiindulni, ma Magyarországon kb. 14.000 milliárd forint az állami központi költségvetés (olyan 27.500 milliárdos GDP-ből), ebből olyan 4000 milliárd voltaképpen az államadósságokból levezethető kiadás (lejáró államkötvények kifizetése illetve kamatszolgálat), a maradék 10.000 milliárdból pedig már most 4900 milliárdot költünk szociális célokra. Bődületes pénz. Ezt akarjuk mi ugye még a többszörösére növelni. Miből? Szerintem az egyetlen megoldás ennek a kiadástömegnek a CSÖKKENTÉSE, méghozzá úgy, hogy a nyugdíjakat csökkentjük – ki kell tolni a nyugdíjkorhatárt. Emlékeztetőül, Magyarországon 1944 előtt nem volt semmilyen általános nyugdíjrendszer, de igazából a Kádár-éra alatt lehetett rá stabilan számítani, hogy az idős embereket el fogja tartani az állam. Azóta a születéskor várható élettartam csaknem kétszeresére nőtt, a nyugdíjkorhatár viszont 75 évről de facto 52 évre zuhant. Csodálkozunk, hogy nem tudjuk rendbetenni az országot? EZ az igazi kizsákmányolás, nem az, hogy kevesebb a gyerek. Egyre tovább élünk és egyre kevesebbet dolgozunk. Ez a fő probléma, nem az, hogy kevés a gyerek. Tehát a gyermeknevelés egyre drágább dolog, amire a keresőképeseknek nincs elég pénze, az államnak meg még kevesebb pénze van rá. Érdekes módon szerzőnk maga is felismeri azt, hogy fejlett társadalmakban valóban produktív állampolgárokat felnevelni költséges, sőt, nemcsak abszolút értékben, de a teljes gazdasági teljesítőképességhez viszonyított arányokban is egyre költségesebb dolog, így fogalmaz: “F-faktor: a jövő a mában. Értéktartománya, amint ezt a Schultztól idézett adatok is jelzik, abszolút és relatív mértékben erősen növekvő. Egyre magasabb rendű emberi minőség, egyre nagyobb szellemi értékek újratermelése a feladat. (Schultz számítása szerint már 1957-ben az Egyesült Államok teljes nemzeti vagyonából mintegy negyven százalékot képviselt a szakképzettségben megtestesülő szellemi tőkeállomány. Bizonyára nem romlott az arány azóta, mégis arról érkeztek nemrégiben hírek: elégedetlenek a szakírók, keveslik az észhatalmat az USA-ban, szerintük a Reagan-kormányzat nem ismerte föl az eltolódást a tőke-intenzív közgazdaságtanból a tudomány-intenzív közgazdaságba, „amely pedig kiképzett és jól begyakorolt… Tovább olvasás »

Naooo
Olvasó
Naooo

“egy ember 50 évnél többet nem igazán tud dolgozni”

Fentebb:
“Ez azt jelenti, hogy ha ma aktív korú vagy, mondjuk 20 és 50 közötti, akkor fel kell készülj rá, hogy nem 60, hanem valószínűleg 80, de lehet, hogy 90 évesen fogsz nyugdíjba menni”

Tehát 20 + 50 = 70, hogy lesz ebből 80, meg 90? Csak 30, meg 40 évesen kezdjenek dolgozni? Addig mit csináljanak? Nézzék a tévét?

“HONNAN akarunk még többet elvonni????”

Nem adunk le több zsetont a bankoknak. Zsiráfék dühöngeni fognak, meg bombázni, de nincs más megoldás.

“ebből olyan 4000 milliárd voltaképpen az államadósságokból levezethető kiadás (lejáró államkötvények kifizetése illetve kamatszolgálat)”

Fizessék ki, akik felvették. Ha nem fizetik, vihetik őket. Sose lássuk többé egyiket se.

“a maradék 10.000 milliárdból pedig már most 4900 milliárdot költünk szociális célokra. Bődületes pénz.”

Ebből mennyi esik a cickányokra?

“Szerintem az egyetlen megoldás ennek a kiadástömegnek a CSÖKKENTÉSE, méghozzá úgy, hogy a nyugdíjakat csökkentjük – ki kell tolni a nyugdíjkorhatárt.”

Ki hát. Fel 100-ra. Addig úgyis megdöglik mindenki.

“EZ az igazi kizsákmányolás, nem az, hogy kevesebb a gyerek. Egyre tovább élünk és egyre kevesebbet dolgozunk. Ez a fő probléma, nem az, hogy kevés a gyerek.”

“A sarccal, amelyet a zsidóknak, nemzetközi bankár uraitoknak fizettek, lenne miből megélnetek akkor is, ha háromból két napig nem csinálnátok semmit!” – Louis-Ferdinand Céline

“Ismétlem, egyetlen kérdés maradt: BAJ az, ha nem leszünk ennyien?”

Dehogy baj. A vérszívókért nem kár.

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Már látom is az életképet, 5000 politikus kéz és lábbillincsben átadását a hitelezőknek az adósság fejében az osztrák határon :)

Maestro
Szerkesztő

Sajnos, a mi nevünkben vették fel. Olyasmi ez, mint amikor örökölsz egy adóssággal terhelt házat: hiába nem te vetted fel a hitelt, neked kell visszafizetned, különben viszik a hitelezők a házat (hazát?).

Naooo
Olvasó
Naooo

“Sajnos, a mi nevünkben vették fel. Olyasmi ez, mint amikor örökölsz egy adóssággal terhelt házat: hiába nem te vetted fel a hitelt, neked kell visszafizetned, különben viszik a hitelezők a házat (hazát?).”

Anyám azt mondta, őket nem kérdezték meg, hogy akarnak-e adósrabszolgák lenni.

“1973-1989 között egymilliárd dollár érkezett be Magyarországra.
1973-1989 között kifizetett a bábkormány tizenegy milliárd dollár kamatot az egymilliárd dollár után.”

“1989-2010 között kifizettünk 150 milliárd dollár kamatot.”

“2010-ben hazánk 2321 milliárd forint, azaz 11, 6 milliárd dollárt fog fizetni csak kamatokra.”

Én nem láttam abból az állítólagos 1 milliárdból egy centet se, de még a szüleim se. Elvtársék lehet, hogy láttak belőle. Azóta is a kamatoskamatokkal húzzák ki a pénzt a zsebünkből.

Durva számítgatás:

11 000 000 000 + 150 000 000 000 + 11 600 000 000 + (2011-es minimum kamatfizetés) 11 600 000 000 + (2012-es minimum kamatfizetés 11 600 000 000) = 195 800 000 000 dollár
195 800 000 000 dollár × 225 = 44 055 000 000 000 forint, azaz 44 ezer 55 milliárd forint.
44 055 000 000 000 : 10 000 000 = 4 405 500 forint

Tehát eddig minimum, fejenként majdnem 4 és fél millió forinttal loptak meg minket. Egy háromtagú családot több, mint 13 millióval. Minden családtól egy házat loptak el.

whoamiohmy
Újságíró
whoamiohmy

“Tehát 20 + 50 = 70, hogy lesz ebből 80, meg 90?”

Némileg jogos, bár ez az összképen nem változtat. Először is a munkába állás időpontja manapság már nem 20 éves kor, hanem inkább 25. Mondjuk, hogy egy illető 80 éves koráig dolgozik, az ugye 55 év. Az az 50-nél aligha több. És mivel egy gyerek felnevelése ugye 25 évnyi munkabér ára, ezért az 50 helyett 55 évnyi munkabérből nem igazán telik sokkal több gyerekre.

Egyébként (lásd fentebb) ma az emberek többsége nemhogy 80, de még 65 éves koráig se dolgozik. Már azok aránya is szinte elhanyagolható, akik legalább 40 évet ledolgoztak, nemhogy azoké, akik 50-et.

“Nem adunk le több zsetont a bankoknak.”

Most közlök veled egy szomorú tényt: Magyarországon messze több hitelt veszünk fel, mint amennyit megtakarítunk. Tudod, honnan jön a különbözet? Bizony, a bankok hozzák be külföldi befektetők tőkéjéből. Ami tőke aztán persze a kamatot kiviszi innen.

Tehát mi lenne a pofonegyszerű megoldása annak, hogy leálljon a pénzszivattyú Magyarországon? Egyszerű, nem kéne annyit költeni, és többet kéne megtakarítani. De ez nekünk nem megy. Hogy mennyire nem, azt jól szemlélteti csak az az egy statisztika, hogy Magyarországon 1970-ben 700.000 személygépjármű volt, 2010-ben 3.500.000, miközben a munkavállalók száma 5.600.000-ről 3.800.000-re csökkent (amiből legalább 850.000 közalkalmazott vagy közfoglalkoztatott, vagyis ma kevesebb, mint 3.000.000 ember dolgozik ténylegesen Magyarországon). Na, miből lett az ötszörös növekedés? Bizony, külföldi kölcsönökből, amiket aztán vissza kellett fizetni kamatostul.

Sajnos a felvett pénzeket mi vertük el, állampolgárok és állam közösen. Ebből lettek a szép csilli-villi új autók, a szép társasházi új lakások, a sok-sok plazmatévé, DVD-lejátszó, PC és laptop, okostelefon, stb. stb. És nem az a baj, hogy ezeket fogyasztottuk, hanem az, hogy nem termeltük meg az ellenértékét. Magyarán túlköltekeztünk és eladósodtunk. Ez történt Magyarországon az elmúlt 40 évben.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Először is a munkába állás időpontja manapság már nem 20 éves kor, hanem inkább”

18. Mivel az egyetemeken vihorászókat is el kell tartani valakinek.

“És mivel egy gyerek felnevelése ugye 25 évnyi munkabér ára”

Nem kell mindig diplomásokkal számolni. Hány szakmunkást lehet képezni egy átlagdiplomás árából?
A ponthatárokat úgy fel kell nyomni, hogy tizede se kerüljön be. Ha meg mindenképp diplomát akar, akkor menjen külföldre érte. Úgyis oda pályázik aztán.

“Már azok aránya is szinte elhanyagolható, akik legalább 40 évet ledolgoztak, nemhogy azoké, akik 50-et.”

Aki 40 évet ledolgozott, és fizikait, nem tinglitangli aktatologatót, az úgy ki van nyírva, hogy hullik, mint a légy. Persze ez az államnak frappáns megoldás. Jól jön még az is neki, ha a nyugdíjasokat öldösik. Mekkora megtakarítás az már a továbbiakban. Lehet új múzeumot nyitni. Vagy valami sátrat. Esetleg új adónemek kidolgozására fordítani a felszabaduló erőforrásokat. Én nem értem, hogy ezek a nyugdíjasok, miért nem követnek el kollektív öngyilkosságot, nemzetgazdasági szempontból. Mert megmondom, nagyot nyernénk rajta. Nagyot.

“Most közlök veled egy szomorú tényt: Magyarországon messze több hitelt veszünk fel, mint amennyit megtakarítunk.”

Hát valamiből kell fizetni a kamatos kamatokat. Nem szabad megengedni, hogy rossz adósként tekintsenek ránk, mert az egyenlő volna a világvégével.

“Tudod, honnan jön a különbözet? Bizony, a bankok hozzák be külföldi befektetők tőkéjéből.”

Szegény bankoknak be kellett szedni innen is vagy 200 milliárd dollárt a nagy semmire, aztán kénytelenek tovább rajzolgatni a számokat. Le kell állítani, amit ez az ország csinál. Nem zsákmányolhatja ki végtelenségig a bankokat. Egyszer fel kell már lépni, ne legyenek ilyen mulya bankjaink.
A bankoknak nincs is akkor pénzük? Mit csináltak azzal, amiket bepusziltak? Elsikkasztották a bankárok? A külföldi befektetők nem félnek, hogy az ő zsákmányolt vagyonuk is eltűnik? Vagy ezek valójában mind egy cég?

“Ami tőke aztán persze a kamatot kiviszi innen.”

A működőtőke. Majd belesüketültem, annyit hallottam ezt a szót. Valakiknek nagyon megéri ez. Nekünk soha nem éri meg semmi.

“Tehát mi lenne a pofonegyszerű megoldása annak, hogy leálljon a pénzszivattyú Magyarországon? Egyszerű, nem kéne annyit költeni, és többet kéne megtakarítani. De ez nekünk nem megy.”

Túl nagy a jólét. Vissza kéne venni belőle. De nem megy. Be van fékelve.

“3.800.000-re csökkent (amiből legalább 850.000 közalkalmazott vagy közfoglalkoztatott, vagyis ma kevesebb, mint 3.000.000 ember dolgozik ténylegesen Magyarországon)”

Ebből még vegyük le a médiaszektort, a bankszektort, a biztosítási szektort, a színészeket, a szociológusokat, a politikai elemzőket, a művészeket, a sárkányfűárusokat, a pénzváltókat, a kereskedőket, a futballistákat, a papokat, a menedzsereket, a pszichológusokat, a vezérigazgatókat, és a többi semmirekellőt.

“Na, miből lett az ötszörös növekedés?”

Abból, hogy befektettünk a mobilizációba. A háztájiból és a GMK-ból átcsoportosítottuk az erőforrásokat. Mínusz audisok és béemvések.

“Bizony, külföldi kölcsönökből, amiket aztán vissza kellett fizetni kamatostul.”

Itt kölcsönöket már régesrégóta a kamatok fizetgetésére szedegetnek fel a demokratabűnözők.

“Sajnos a felvett pénzeket mi vertük el, állampolgárok és állam közösen.”

Mondom, nem láttam belőle egy centet se. Ide a kezembe a 4 405 500 forintomat, ami jár nekem.

“Ebből lettek a szép csilli-villi új autók”

Minek kevered ide a nyakkendős bűnözőket és a maffiózókat? Azokat is tőlünk lopták.

“a szép társasházi új lakások”

Aszittem azokat izraelisztániak építgetik. Na ki pénzéből?

“a sok-sok plazmatévé”

Bemegyek a postára és ott egy plazmatévé. Telik rá, na. Szép hirdetések mennek rajta. Boldog emberek, meg ilyenek.

“DVD-lejátszó, PC és laptop, okostelefon, stb. stb.”

Haladni kell a korral. Versenyképességünk fenntartása megkívánja. Talán az állam a mi versenyképességünket is támogathatná, nem csak az idegenekét, meg a csókosokét, ha már úgyis annyit nyúlkál a zsebünkbe.

danibusz
Olvasó

Naooo

Nos, kicsit túlzol. Vagyis nem kicsit. Ha bezárnánk az egyetemeinket, és kőeszközöket pattintanánk, az hozná a pénzt, mi? Van különbség az egyetemisták gyűlölete és az “egyetemek hülyeségek” gondolatmenet között.

Majd az ipar kihúzza az országot a bajból! Csak úgy folyik a földből a vas és az acél! Igen elvtárs!
Vagy a mezőgazdaság meg ment minket? Ha körbenéznél, látnád, hogy sokan biodízel alapanyagokat, és egyéb más ehetetlen nővényeket termesztenek. Persze tanulni hülyeség, te is jó példája vagy ennek.

Mégis honnan látszik, hogy annyi közöd van az egyetemi oktatáshoz, hogy az egyik távoli ismerősöd mesélt már róla? Ez a ponthatáros hülyeség. Ha nem tudok fejből 10 Ady verset, már nem lehetek vegyész, orvos, mérnök? Tán minden műtét előtt szóban feleltetik a műtősöket versekből? Mi lesz, ha nem jut eszükbe egy versszak? Ezért nem értem, mi ez a gondolatmenet.

“18. Mivel az egyetemeken vihorászókat is el kell tartani valakinek.”
Igazad van! Hadd kérdezzem meg, milyen szakon van diplomád, ha már ilyen pontosan tudod, mi van az egyetemen.
Tudom miről beszélsz, de nem csak ilyen egyetemista van. Ha ennyire bajod van a magyar egyetemistákkal, akkor ne vegyél magyar ipari terméket. Hisz vihorászó egyetemista ellenőrizte. Vagy egy baleset esetén ne engedd a magyar orvost megvizsgálni a  sérültet, hisz egy ilyen vihorászó senki hagyja csak békén szegényt! Inkább majd te segítesz rajta!

Mert ha lesz 3000 fafaragónk, meg 4000 útburkolónk, az jobban segít Magyarországon, mint ezen senkik.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Nos, kicsit túlzol. Vagyis nem kicsit.”

Dehogy túlzok. Inkább túl visszafogott vagyok.

“Ha bezárnánk az egyetemeinket, és kőeszközöket pattintanánk, az hozná a pénzt, mi?”

Nem kicsit. Hatalmas pénzeket spórolnánk.

“Majd az ipar kihúzza az országot a bajból!”

Csak a saját ipar.

“Csak úgy folyik a földből a vas és az acél!”

Meg a földgáz is.

“Vagy a mezőgazdaság meg ment minket?”

Muszáj enni, mást nem tehetünk.

“Persze tanulni hülyeség, te is jó példája vagy ennek.”

Hát hülyeséget tanulni valóban az.

“Mégis honnan látszik, hogy annyi közöd van az egyetemi oktatáshoz, hogy az egyik távoli ismerősöd mesélt már róla?”

Sőt még beszéltem is eggyel. Kérdeztem tőle egy egyszerűt, pont a területébe vágót és akkora ökörséget felelt rá, hogy teljesen hülyének néztem. Ilyenre minek költeni? Minek?

“Ha nem tudok fejből 10 Ady verset, már nem lehetek vegyész, orvos, mérnök?”

Miért pont Ady?

“Tán minden műtét előtt szóban feleltetik a műtősöket versekből? Mi lesz, ha nem jut eszükbe egy versszak?”

Nyilván akkor elfelejtik a szakmájukra vonatkozó dolgokat is könnyedén. Én nem feküdnék a késük alá.

“Ezért nem értem, mi ez a gondolatmenet.”

Nem baj, majd egyszer megérted.

“Hadd kérdezzem meg, milyen szakon van diplomád, ha már ilyen pontosan tudod, mi van az egyetemen.”

Szerencsére egyiken se. Több eszem volt, minthogy ezek közé menjek.

“Tudom miről beszélsz, de nem csak ilyen egyetemista van. Ha ennyire bajod van a magyar egyetemistákkal, akkor ne vegyél magyar ipari terméket. Hisz vihorászó egyetemista ellenőrizte. Vagy egy baleset esetén ne engedd a magyar orvost megvizsgálni a  sérültet, hisz egy ilyen vihorászó senki hagyja csak békén szegényt!”

Ezért kell a 90%-át kivágni onnan.
Van még magyar ipar? Néha én is belebotlok egybe, nagy véletlenül.

“Mert ha lesz 3000 fafaragónk, meg 4000 útburkolónk, az jobban segít Magyarországon, mint ezen senkik.”

4000, az kevés. Útburkolóból több kell. Legalább megcsinálják az utakat. Mert amilyen állapotban az utak vannak, már régen akasztgatni kéne a felelősöket.

danibusz
Olvasó

Minél többet olvaslak, annál jobban tudom, hogy felesleges veled beszélnem. Lényegében a “majd én” típusú ember vagy. Semmit sem tudsz a felsőoktatásról, de attól hergeled az embereket ellene. Tisztára feminista jellemzők ezek. Biztos utálod a feminizmust? Szerintem inkább a felsőoktatást választanád, ha a feminizmus vagy felsőoktatás között kéne választanod, mint ellenség. Az, hogy nem tudsz egy érvet végig olvasni, azt már a nőkérten már megszoktam. :) “Vagy a mezőgazdaság meg ment minket?” Muszáj enni, mást nem tehetünk.” Írtam ezt is ide: “Ha körbenéznél, látnád, hogy sokan biodízel alapanyagokat, és egyéb más ehetetlen nővényeket termesztenek.” Csak neked annyit, hogy repcét ehetsz kilószámra. Sokat segítenél így az országon. “Meg a földgáz is.” http://hu.wikipedia.org/wiki/Orosz%E2%80%93ukr%C3%A1n_g%C3%A1zvita Amúgy kitermelni se te fogod azt a földgázt Magyarországon. Biztos azt hiszed, hogy kilapátolod vödörbe és kész, vagy 2 ember megcsinálja egy nap alatt. De  hál’ Istennek te neked “Több eszem volt, minthogy ezek közé menjek.”. “Sőt még beszéltem is eggyel. Kérdeztem tőle egy egyszerűt, pont a területébe vágót és akkora ökörséget felelt rá, hogy teljesen hülyének néztem. Ilyenre minek költeni? Minek?” Egy ember, egy kérdés, teljes vélemény tőled. Te nem vagy egy eltévedt  feminista? Mik ki nem derülnek itt. Ugyanis kedvenc taktikájuk ez a “én egy férfival találkoztam, agresszív/hülye volt”. “Tán minden műtét előtt szóban feleltetik a műtősöket versekből? Mi lesz, ha nem jut eszükbe egy versszak?” Nyilván akkor elfelejtik a szakmájukra vonatkozó dolgokat is könnyedén. Én nem feküdnék a késük alá.” Nos, ennek örülök. Akkor egy sebész szikéje alá sem feküdnél. Bocs, kés alá. Így egy nagyokossal már kevesebb. Kár, hogy ők ezt nem tudják, és megműtenek így is-úgy is. Had mondjak el valamit: Szakosodás. Valamire specializálódás. Vagy a fogorvos vakbelet is műt? Na de ez az “elfelejt mindent, ha nem tud mindent” meg aztán végképp hülyeség. Azon asztalos, aki  nem tudja, mikor nősült Nagy Károly, már nem tud csavart becsavarni? Ugyanis te ezt mondod, csak most épp sebészen. ” “Hadd kérdezzem meg, milyen szakon van diplomád, ha már ilyen pontosan tudod, mi van az egyetemen.” Szerencsére egyiken se.” Avagy te nem tudsz semmit a felsőoktatásról, csak a saját véleményed van meg, és a médiából sugallt  kép. Üdvözöllek a birkák táborában! Én voltam egyetemista, és talán látom, mi folyik azon az egyetemen, amin tanultam. Te csak beképzelsz, és nyeled a média mocskát, mint kacsa a nokedlit. Így az érvelésed nem ér semmit. ” Ezért kell a 90%-át kivágni onnan. Van még magyar ipar? Néha én is belebotlok egybe, nagy véletlenül. “Mert ha lesz 3000 fafaragónk, meg 4000 útburkolónk, az jobban segít Magyarországon, mint ezen senkik.” 4000, az kevés. Útburkolóból több kell. Legalább megcsinálják az utakat. Mert amilyen állapotban az utak vannak, már régen akasztgatni kéne a felelősöket.” Nos, van 2 fontos iparunk, Paksi atomerőmű fenntartása, és a kőolajipar. Te azt szeretnéd, hogy vagy az egyik működjön, vagy a másik, hisz kevés, de világhírű emberünk legyen. Ha bezárják Paksot, akkor nem lesz áram, ugyanis Magyarország 44%-át már Paks látja el.  Elmagyarázom, hogy megértsd. Nincs hülye egyetemista, nincs áram. Érted? Ha nincs kőolajipar, akkor nincs benzin, és melléktermék, vagyis bitumen és aszfalt. Elmagyarázom neked külön, hogy nincs hülye egyetemista, nincs kőolajipar, nincs közlekedés. De akkor még fel lehetne tölteni az utat cseréppel, vagy téglával. Anyagmérnökök ellenőrzik őket, tehát ezek is tönkremennének, hisz anyagmérnök se kell. Akkor marad a földút, de te azt szívesen építenéd, igaz? Te a minőséget látod, én a mennyiséget. Maradjunk a sebész példánál. Szerinted olyan sebészek kellenek, akik bekötött szemmel a hátuk mögött is megműtenek bármit. Szerintem sok átlagos sebész kell. Miért is? A te “elfogadható” sebészed csak egy embert tud megműteni egyszerre. Ha 2 életveszélyes páciens van, egy meghal, ha  5, akkor 4 hal meg,… Tovább olvasás »

Naooo
Olvasó
Naooo

“Minél többet olvaslak, annál jobban tudom, hogy felesleges veled beszélnem.” Ennek ellenére, mégis fogsz válaszolni. Úgysem bírod ki, hogy ne. Hehe. “Semmit sem tudsz a felsőoktatásról, de attól hergeled az embereket ellene.” Nem hát, de jó buli. “Biztos utálod a feminizmust?” Nem, igazából kedvelem. “Szerintem inkább a felsőoktatást választanád, ha a feminizmus vagy felsőoktatás között kéne választanod, mint ellenség.” Mindegy, csak ellenség legyen. Szerintem a gyűlölet jó dolog. “Az, hogy nem tudsz egy érvet végig olvasni, azt már a nőkérten már megszoktam. :)” Nem, mert közben megunom. Mi az a nőkért? “Írtam ezt is ide:” Jaj, azt hittem azt másnak írtad. Minek ez a biomarhaság? Van elég benzin a kúton. A dízel amúgy is egy gagyi konstrukció. Be kéne tiltani. “Biztos azt hiszed, hogy kilapátolod vödörbe és kész” Nem, kiszivattyúzzuk, oszt kész. Van pár szivattyúm, ledugjuk a csövet és dől a cucc. “Egy ember, egy kérdés, teljes vélemény tőled.” Tökéletesen lefedte a csoportját. “Te nem vagy egy eltévedt  feminista?” Kettő is. “Had mondjak el valamit: Szakosodás. Valamire specializálódás.” Te mire szakosodtál? Közgarázdász? Vagy mérnök leszel? Minek képzünk mi mérnököket külföldi tulajdonú cégeknek? Ilyen jól megy nekünk? Ha kell egy cégnek mérnök, akkor fizesse ki érte a 20-30 milliót, plusz 20 millió profitot. Megértheti, hogy nekünk is kell a haszon, nem csak nekik. Vagy rájöttek, hogy ez akkora idióta ország, ingyen nyomjuk nekik a beképzelt diplomásokat? Végül is igazuk van. Jobban járnak így. “Vagy a fogorvos vakbelet is műt?” A fogorvos csak ne tartsa a zsebét. “Azon asztalos, aki  nem tudja, mikor nősült Nagy Károly, már nem tud csavart becsavarni?” Ki az a Nagy Károly? Hát vannak olyan asztalosok, akik inkább ne csináljanak semmit. “Ugyanis te ezt mondod, csak most épp sebészen.” Nem állok sebészen. Biztos nyenyeregne, hogy szálljak le róla. “Avagy te nem tudsz semmit a felsőoktatásról” Haverok, buli, Fanta. “és a médiából sugallt  kép” Mit sugall a média? “Üdvözöllek a birkák táborában!” Te vagy a főbirka? Tudsz bégetni is? “Én voltam egyetemista” Mennyit költöttünk rád? Megérte? “és talán látom, mi folyik azon az egyetemen, amin tanultam.” Csak talán látod? Be voltál szívva rendszeresen és nem rémlik pontosan? “Te csak beképzelsz, és nyeled a média mocskát, mint kacsa a nokedlit.” Tényleg, most mondták a médiában, hogy el kéne dózerolni az egyetemeket. Be a Dunába. Lesz belőlük sziget. “Így az érvelésed nem ér semmit.” Még annyit se ér, hogy végignyaljad? “Nos, van 2 fontos iparunk, Paksi atomerőmű fenntartása, és a kőolajipar.” Ennyi? A gyárainkkal mi lett? Eltapsikolták a demcsik? “Te azt szeretnéd, hogy vagy az egyik működjön, vagy a másik, hisz kevés, de világhírű emberünk legyen.” Nem, én azt szeretném, hogy kivágják az országból azt, akire rámutatok, hogy ki kell vágni. “Elmagyarázom, hogy megértsd. Nincs hülye egyetemista, nincs áram. Érted?” Miért nem inkább okos egyetemistákat képeznek? Akkor több áram lenne, nem? Tehát Paks miatt kell fenntartani pár egyetemet? Jó biznicc. Tiszalök miatt is kell egy egyetem? “Ha nincs kőolajipar” A Mol az a miénk? “akkor nincs benzin, és melléktermék, vagyis bitumen és aszfalt.” Aszfalt? Milyen aszfalt? 2 hónapig élő? “Elmagyarázom neked külön, hogy nincs hülye egyetemista, nincs kőolajipar, nincs közlekedés.” Ja, ezek az okos egyetemisták tervezik púposodósra a síneket? Jó közlekedés. Remek. Ezért öntjük belétek a rengeteg pénzt, hogy ilyen silányságokat műveljetek? Nem szégyellitek magatokat? “De akkor még fel lehetne tölteni az utat cseréppel, vagy téglával. Anyagmérnökök ellenőrzik őket, tehát ezek is tönkremennének, hisz anyagmérnök se kell.” Mikor felújítanak egy utat, fél évre rá jönnek javítgatni, mert hol itt süllyedt meg, hol ott. Anyagmérnökök, mi? Kontárok bammeg, kontárok. “Akkor marad a földút, de te azt szívesen építenéd, igaz?” Nem egy helyen az jobb állapotú, mint a mérnökeink által épített csodák. Azon… Tovább olvasás »

Naooo
Olvasó
Naooo

Hol van a barátom? Úgy vártam, hogy ír valamit. Erre meg nem ír. :(

Alter Ego
Szerkesztő

Azért látsz ellentmondásokat, mert azt feltételezed, hogy a két szülő kizárólagosan gondoskodik a gyermek felneveléséről és iskolázásáról, holott az össztársadalmi, nemzeti ráfordításokról van szó.  És éppen ez a legnagyobb drámája azoknak a trendeknek, amelyek egyre felgyorsultabban zajlanak napjainkban: Nem kevés nemzeti ráfordítással iskolázzuk az új generációkat, miközben azok rövid távon elhagyják az országot és Európa fejlettebb államai számára kamatoztatják a beléjük invesztált nemzeti tőkét. Nem véletlenül merült fel a felsőoktatás kapcsán a “röghöz kötés” gondolata. Fekete már évtizedekkel ezelőtt felhívta a figyelmet az ilyen formán eltékozolt nemzeti jövedelem problémájára. Ugyanakkor számainak pontosságáról nincs sok értelme vitatkozni, mivel maga a könyv is több évtizedes írói munka során megszületett publicisztikák gyűjteménye, egységbe olvasztása. És így az általad kifogásolt kalkuláció is szemmel láthatóan 1985-ös gazdasági viszonyok és gazdasági ismeretek terméke. Nem minden állítását kell napjaink mérlegén mérni. Ezzel együtt szerintem mély elismerés illeti őt, messze a korát megelőzve figyelmeztetett olyan trendekre, amelyek éppen napjainkban látszanak csúcsosodni. Ilyen értelemben a felvetései ma talán még időszerűbbek, mint valaha.

Az egyre magasabb iskolázási beruházás igénynek a másik oldalán az egyre magasabb társadalmi megtérülés áll, tehát úgy hiszem, szerencsés esetben ez sokáig lehetőséget ad a népesség növekedésére. Az pedig, hogy egyre kevesebb évet töltenénk munkával, egy elvárható következménye lenne az életszínvonal növekedésének. Én hazánkban sehol nem látom annak a nyomait, hogy “a születéskor várható élettartam csaknem kétszeresére nőtt, a nyugdíjkorhatár viszont 75 évről de facto 52 évre csökkent” . –  Nem írtál el valamit véletlenül? :D Mikor volt 75 év a nyugdíjkorhatár és mióta 52? És mikortól számítod a az átlagos élettartam kétszeresére növekedését, a pattintottkő-korszaktól? :D Mélyen vitatkozni viszont azért sem fogunk, mert a főleg globális trendekre vonatkozó megállapításaid jobbára kívül esnek az érdeklődési körömön, ahogyan az átlagembert  is más népesedéspolitikai kérdések foglalkoztatják főleg. Sokkal feszítőbb problémának érezzük a legtöbben, hogy sok évtizedes munkában töltött év és járulékfizetés után is veszélyben lesz egész generációk nyugdíja. Hogy a romló népesedési mutatók mellett az értelmiségi fiatalság elvándorlása tovább fogja rontani annak az esélyeit, hogy Magyarország ne az olcsó bérmunka hazája legyen, hanem jelentősebb nemzeti jövedelmet és fejlődést ígérő ágazatok megtelepedését is vonzza. Ilyen viszonyok között milyen munkalehetőségekre és időskori gondoskodásra számíthat az elöregedő lakosság? A titokban már kidolgozott migrációs stratégiák milyen népcsoportok hazánkban való megtelepedését hozzák majd, és ez milyen módon rendezheti át a kulturális és társadalmi viszonyainkat? Mindezekkel összefüggésben: Kiszabadulhat e hazánk abból a spirálból, amely a jelenlegi trendekből következtetve a folyamatos elöregedés, a várt fejlődés helyett az egyre inkább romló életszínvonal, a szociális és kulturális káosz képét vetíti előre.

the hermit
Olvasó

Kövezzenek meg érte, de szerintem a “röghöz kötés” gondolata nem az ördögtől való. Gondoljátok meg, mennyit költ az állam mondjuk egy orvostanhallgatóra, mire az tényleg gyógyíthat. Persze, költenek rá a szülők is, meg lehet hogy maga az érintett is, de ők legalább garantáltan befektetésnek tekinthetik azt a pénzt. Az állam- és végsoron az adófizetők jelentik az államot itt- nyugodtan keresztet vethet erre az összegre, mint ablakon kidobott pénzre, ha a delikvens nem itt fog gyógyítani, hanem valamelyik másik országban.

Maestro
Szerkesztő

Azért ez nem egészen így van. Egyre többen vándorolnak ki nyugatra, és milyen praktikus, hogy idegenben is magyar orvosok láthatják el őket :-)

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

A legjobban az Angliában élő aranygolfütős építészek örülnek ennek :)

mdmselle
Újságíró

Ez csak azért marhaság, mert a valóságban nyugaton egyáltalán nem várják tárt karokkal a frissdiplomás orvosokat, úgyhogy ez az egész röghöz kötés egy nagy műbalhé. Lehet hogy az orvostanhallgatók szívesen mennének, de az az igazság, hogy nem kellenek. Nyugaton a tapasztalt 35-40 éves szakorvosokat kapkodják el, akik az országukban dolgoztak már legalább 6-8 évet szakorvosként átlag 400 eurós éhbérért, ami alatt már rég ledolgozták a képzésükre fordított pénzt, és hülyék lennének nem elfogadni egy nyugati kórházi állást havi 4000 euró nettó fizetésért, ahol megbecsülés van, meg emberhez méltó munkakörülmények, és nincs megalázó paraszolvencia, semmi protekció, semmi urambátyám. Végülis ezért léptünk be az Euba, szabad piac, szabad munkaerőáramlás.

Évekig röghöz akarják kötni a fiatalokat? Tegyék csak, majd jól megbánják. Sok gyakorlatot szereznek majd semmi fizetésért (és ledolgozzák a képzésük árát), megizmosodik bennük a gyűlölet egy olyan rendszer felé ami az egész országból egyetlen szakma képviselőit fűzte rabláncra, és ahogy felszabadulnak, olyan messzire menekülnek majd, amennyire csak tudnak, és azzal a tudással már találnak is majd munkát. Remek megoldás, tényleg. Ezzel a lépéssel pont a gyógyítóképes orvosokat veszítik el hosszútávon, és azt akkor már semmilyen törvénnyel nem lehet megakadályozni.

edie
Olvasó
edie

Nem egy szakmáról van szó, hanem általában a diplomásokról, hogy erkölcsi kötelességük ledolgozni a képzésük költségeit, vagy előre fizetni, vagy alacsony kamatozású hitelt felvenni.

Én a magam részéről nem is tervezek kimenni a nyugati fertőbe…

whoamiohmy
Újságíró
whoamiohmy

Tudod, mennyit keres most egy friss diplomás orvos például Németországban? Elárulom, havi 4 ügyelettel 3500 és 4000 euró között nettó. És igen, tárt karokkal várják őket, tele van az egész ország kórházakkal, ahova mehetnének.

De még ennél is cifrább a helyzet, ha például Angliát nézzük. Ott ha valaki elmegy locumozni (ez azt jelenti, hogy nem egy kórházban dolgozik, hanem 1-2 hónapos szerződéseket vállal el olyan kórházakkal, ahol éppen kell az ember), akkor bizony már 1 éves szakmai tapasztalattal is 50-60 fontot kereshet óránként. Ha ezt vállalkozóként csinálja, ebből fog fizetni kb. 7-8% adót. Vagyis ha mondjuk 200 órát dolgozik egy hónapban (az 40 óra egy héten plusz 1 db. 10 órás ügyelet hetente), az bizony kőkemény 10-12.000 font, amiből 9200-9600 tisztán a zsebében is marad. És igen, két kézzel kapkodnak utána, ha hajlandó csinálni.

Maestro
Szerkesztő

Annyit pontosítanék, hogy 8% az ottani TB és 20% az adó.

the hermit
Olvasó

Az orvostanhallgató csak egy példa volt, írhattam volna jogászt vagy bármi mást

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Szerintem ez nem egy lényeges probléma a valóságban, a költségvetés szintjén nem költenek olyan sokat a felsőoktatásra. Van egy olyan tétel ami sokkal nagyobb kiadásokkal jár. Ez a csoport szerintem legalább 1000 milliárd forintba kerül éves szinten, miközben 90 %-uk semmit nem fizet be az államnak. Ezzel szemben az állam által adott szociális támogatásokból, családi támogatásokból él, ingyenes orvosi ellátásban részesül, hatalmas károkat okoz bűncselekményeivel magánszemélyeknek és az államnak, a rendőrség jelentős része a bűncselekményeikkel foglalkozik, ők vannak 90 %-ban börtönökben, tehát ezt a pénzt is rájuk költik.

Tibi
Olvasó

Aurelius Respectus: Őrájuk sajnos szükség van. Az Ő általuk elkövetett bestiális bűncselekményekkel igazolhatjuk a férfierőszakot, ami alapján lehet később törvénykezni, korlátozni. Svédcsavar.

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Csak nem ami Bándy ügyre gondolsz ? Ami után az előítéletellenes feministák tüntettek a férfierőszak ellen. Az volt az érdekes, hogy előtte volt nem sokkal a ribiséta, amikor az ellen tiltakoztak, hogy ne mondja nekik senki, hogy ne sétáljanak kurvának öltözve éjjel a város legveszélyebb részén – mert ilyet csak egy gaz hímsoviniszta mondhat egy nőnek.

whoamiohmy
Újságíró
whoamiohmy

“…holott az össztársadalmi, nemzeti ráfordításokról van szó.” Lássuk, mit értelmezhetnénk “össz” társadalmi összefogáson. Mi van benne az összben? Mivel a teljes népességet kell pótolnunk, ezért MINDENKIRE kéne, hogy jusson legalább egy gyerek átlagosan (de inkább több, olyan 1,15). Tehát minden ma élő férfia és nőre kellene kiművelnünk legalább 1-1,15 gyereket. A fent leírt okoskodásban tehát (egy átlagos ember maximum 50 évet tud dolgozni, egy gyerek felnevelése pedig 25 évnyi munkájának a bérébe kerül, tehát nem igazán várható el reálisan, hogy 1-nél több gyerek jusson rá) teljesen reális – ez már ténylegesen az ÖSSZtársadalmi összefogás. Egész egyszerűen nincs már más a társadalomban, akit erre a célra még be lehetne fogni. Még egy lehetőség lenne, ugye lépjen fel az állam. Igen ám, de ezzel megint csak hatalmas gondok vannak, ahogy fent is kifejtettem. Rendszeresen elfelejtjük, hogy az állam csak azt tudja kiosztani, amit betarhál. Tehát az állam csak azt a pénzt tudja kifizetni, amit mi neki befizetünk. Vagyis ha az állam átvállalja az össztársadalmi gondoskodás bizonyos elemeit, akkor bizony ennek a fedezetét tőlünk kell bevonja. Nincs ugyanis mástól. És persze az állam feladatai is egyre sűrűsödnek, ráadásul egyre drágábbak. Az egyre fejlettebb technológia egyre magasabb szintű infrastruktúrát igényel, aminek a kialakítása nem kis részben állami feladat. Egyre többe kerül az egészségügy, és bizony a nyugdíjról is gondoskodni kell. Persze, ezeket a feladatokat az állam átruházhatja a polgáraira, de akkor meg az a helyzet, hogy a polgárok 50 évnyi munkabéréből kell egyre többet és többet költeni újabb és újabb célokra – ugyan kevesebb az adó, de több helyre is kell költeni. Félre ne érts: nem állítom, hogy Magyarországon az állam ne gazdálkodhatna jobban. De a fenti ördögi kör egy civilizációs probléma – és itt mindjárt rá is térnék a másik fontos mondatodra: “Az egyre magasabb iskolázási beruházás igénynek a másik oldalán az egyre magasabb társadalmi megtérülés áll…” Helyesbítenék: ÁLLT. Valóban, 5000 éven át ez volt a helyzet: több ember, több terület, több technológia, röviden több befektetés és egyre több növekedés. Csakhogy sajna elértük a csökkenő hozamok elve miatt törvényszerű növekedési plafont. Ha hiszed, ha nem, az IMF-et és a Világbankot például azzal a céllal hozták létre a 80-as években, hogy “elhengergessék” a gazdasági növekedés útjából az akadályokat. Növekedést aligha tudtak elérni, amit csináltak, sokszor több kárt okozott, mint hasznot. Sokak szerint ez azért volt, mert ezek gonosz szervezetek, amik a vesztünket akarják. Szerintem inkább arról van szó, hogy hiába fektetünk egyre több és több és még több erőforrást bizonyos civilizációs struktúrákba, a megtérülés nem nő arányosan a befektetéssel – röviden ez a csökkenő hozamok elve. Több tucat civilizációról tudunk, akik a csökkenő hozamok elve miatt dőltek romba, a Római Birodalom az egyik legjobb ilyen példa. Javaslom egyébként, hogy olvasd el Joseph Tainter: The Collapse of Complex Societies című könyvét. Ebben a könyvben az elv a következő: egy civilizáció úgy képes növelni a létének alapját jelentő hasznot, hogy növeli a komplexitását – igen ám, de a növekvő komplexitással egyre nő a felemésztett erőforrások mennyisége is, méghozzá exponenciálisan – a hozam viszont csak lineárisan növelhető, így előbb vagy utóbb minden civilizáció eléri azt a pontot, ahol a két görbe találkozik (hiszen az exponenciális gyorsabban nő, mint a lineáris), és kezdetét veszi a hanyatlás, végül jön az összeomlás. Szerintem az emberi ipari civilizáció elérte ezt a pontot, és a hanyatlás elkerülhetetlen. De ez nem jelenti azt, hogy egy kvázi-stacionárius társadalom nem maradhatna fenn, vagy ne tudnánk továbbörökíteni vagy akár továbbfejleszteni és tovább élvezni mindazt, amit az elmúlt évezredekben létrehoztunk. Csak annyit jelent, hogy fel kell készüljünk egy más dinamikával jellemzett korszakra 5000 év folyamatos exponenciális növekedés után. “75 évről de facto 52 évre csökkent” . –  Nem írtál… Tovább olvasás »

Naooo
Olvasó
Naooo

“És ismétlem, ma  nem 50 évig élnek az emberek, hanem 80-ig.”

Nem éppen. Még a mostanában születők sem fognak addig élni a statisztikusok szerint. Pláne, ha fiúnak születnek.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html

“hanem, hogy rengeteg a potyázó.”

Muszáj mindig zsidózni, meg cigányozni?

Alter Ego
Szerkesztő

Az emberiség régi álma, hogy egyre kevesebb verejtékkel és munkába fektetett idővel minél kiegyensúlyozottabban és boldogabban élhessen. Szociológusok ősidők óta azt latolgatják, hogy miként csökkenhet a napi munkaidő, miként vonulhatnak egyre hamarabb nyugállományba és miként élhetnek egyre tovább az emberek. Mindezt azért, hogy a családjukkal, gyermekeikkel, szüleikkel, tudománnyal és művészettel tölthessék az életüket a robot helyett. Erről szól az egész civilizáció, a gépesítés, a tudomány. Egész generációk azért dolgoztak, hogy ennek a lehetőségét hagyományozzák az utókorra. Mármint a tisztességesen gondolkodó emberek számára erről szól a civilizáció. A tisztességtelenek számára pedig arról, hogy miként lehet az embereket termelőerővé degradálni, anyákat gyárban, futószalag mellett dolgoztatni, gyermekeket futószalagon nevelni, merthogy az anyjuk és a nagyszüleik robotolnak a gyárban. A nyugdíjkorhatár és a munkaidő növelése egyenesen erkölcstelenül áll szemben az emberiség alaptörekvéseivel és minden ember jogos igényével. Ha erről mint kívánatos trendről beszélsz, akkor alapvetően, erkölcsi alapon nem tudok a nézeteiddel azonosulni.

Sajnálatos és beteges (de sajnos mégis törvényszerű jelenség), hogy mivel nyakig ülünk a szarban, ezért társadalmi bűnbakokat keresgélünk. Én azt értem meg legkevésbé, amikor ez odáig hatol, hogy egyesek a nyugdíjasokban találnak bűnbakra. És még állami vezetői szinten is az a legbölcsebb gondolata egyeseknek, hogy minél több rokkantnyugdíjast taszigáljunk vissza az olcsó bérmunkára kihegyezett termelésbe. Mindezt olyan nagyfokú rövidlátás mellett, hogy még az sem tűnik fel neki, hogy egészséges embereknek is képtelen az állam munkát adni.

Szerintem felettébb haszontalan és civilizációs alapeszményekkel ellentétes dolog, amikor a nyugdíjkorhatár emeléséről beszélsz újra és újra.

Tibi
Olvasó

“amikor ez odáig hatol, hogy egyesek a nyugdíjasokban találnak bűnbakra” – ez most részben nekem szól, ugyanis én voltam az, aki ezt a réteget már-már sértően minősítette. Beismerem, és megkövetem magam, túllőttem abban a hozzászólásomban a célon. De azért több dolgot le kell szögeznünk. Demográfiai szempontból egy ország nem tűzhet ki olyan célt: Ami az öregeket /már nem aktívakat felemeli, a fiatalokat akikben még lenne energia, affinitás lenyomja az éhhalál szintjére. Ha nincs annyi forrás, hogy mindkettőt támogassuk, akkor a fiatalt célszerű. Sarkos hasonlat; de a jövő (fiatalság) feláldozása a múltért (nyugdíjasok) maga az öngyilkosság. Már pedig nincs ennyi forrás. Nem a mai fiatalság “lopta” haza az országot 20 évvel ezelőtt, nem nekik vannak nyaralóik az ország különböző pontján, hanem a mai “öregek” , akikből 3 millió van ma az országba. Miközben 1.5millió ember termel ténylegesen (a közszféra nem).  Ilyen számok mellett sajnos drasztikus beavatkozáskora van szükség, nem 13. és 14. havi nyugdíjakra. És ha az államcsődöt nyugdíjkorhatár növelésével lehet elodázni, akkor azzal. (az most mindegy hogy 10-ből 1 polgár fogja megélni… valahol ez a cél) Amikor pedig már azért veszünk fel hitelt az IMF-től, (ahogy tette ezt Medgyessy) hogy a beígért 13. havit ki tudjuk fizetni, arra már nincs elfogadható magyarázat. Az élet sajnos nem sétagalopp /az ember soha nem ülhet le,  -hanem egy nagy végeláthatatlan harc. Az öregség nem erény,hanem állapot, elérni nem tudás, hanem idő kérdése. A kormány pedig kifogyott az eszközökből,  a legnagyobb “potyázó” réteg megnyirbálása sem lehet TABU. Ezt hívják igazából közteherviselésnek. Szerintem! És ismételt elnézést a “nagy generációtól” !

Maestro
Szerkesztő

A 13. havit felőlem meg lehet ígérni, de azzal a kikötéssel, hogy majd a tárgyhóban folyósítják :-)

Alter Ego
Szerkesztő

Nem olvastam azt a hozzászólásod, inkább az általános közhangulatra reagáltam. Meggyőződésem, hogy egyrészt tévesen értelmezed a helyzetet, másrészt egy jellemzően demagóg poltikai hangulatkeltés gondolkodási csapdájának az áldozata vagy.

Az öregkor önmagában valóban nem egy érdem, de részemről vettem a fáradságot és meghallgattam nyugdíjas korú anyám gondolatait a kérdésről. Az ő nézőpontjából pedig: Nem azért dolgozott keményen végig évtizedeket és adta az általa előállított jövedelem jelentős részét az államnak, hogy utána öregkorában nyomorogjon. Ő kikéri magának, hogy “potyázásnak”, minősítsék a nyugdíját, ő azt a pénzt szeretné megkapni, amit évtizedeken keresztül az állam elvett tőle. “Nem az egyszerű nyugdíjasok “lopták” haza az országot 20 évvel ezelőtt, nem nekik vannak nyaralóik az ország különböző pontjain”, viszont jelentős részük nyugdíjnak alig nevezhető éhbéren nyomorog.

Amit  egy másik hozzászólásban “a múlt és a jövő egyidejű megrablásáról” írtam, az itt is értelmet kap, éppen annyira fosztotta ki a felelőtlen politizálás az időseket és a fiatalokat. Mindezek után őket egymással szembe fordítani és kijátszani végképp egy ördögi politikai húzás, amely sikeresen atomizálja és teszi összehangolt cselekvésre képtelenné a magyar társadalmat.

A bajban az embereken eluralkodó bűnbakkereső mentalitással az a legnagyobb baj, hogy felesleges és tisztességes emberhez méltatlan, irracionális gyűlölködés kezére adja az emberek gondolkodását, és ezzel a valódi vétkességről, a valódi problémáról, és annak a megoldási módjairól fordítja el a figyelmüket.

whoamiohmy
Újságíró
whoamiohmy

Nézd, a számok önmagukért beszélnek. Amikor a nyugdíjat bevezették Magyarországon még tényleg csak az kapta meg, aki keményen végigdolgozta az életét érte (ha megérte egyáltalán). Ma csak a családom és ismerőseim között nem egy embert ismerek, akik 40 évesnél fiatalabbak és már évek óta nyugdíjban vannak. Többnyire határőrök, rendőrök, tűzoltók, stb. stb. Ezeknek az embereknek összesen 20 év munkaideje sincs, nemhogy 40. És csodálkozunk, hogy csődbe megy a nyugdíjrendszer. Hát, így csődbe is fog.

Naooo
Olvasó
Naooo

Én azt javasolnám, hogy ahány bűnözőt agyonlő egy rendőr, annyi héttel előbb mehessen nyugdíjba. Mert lássuk be, ezzel rengeteg kiadástól mentené meg a társadalmat.

Alter Ego
Szerkesztő

Úgy látom, ma 2 900 000 nyugdíjas van Magyarországon, ebből 15.000 a korkedvezményes, veszélyes szakmából nyugállományba vonult. Vagyis hozzávetőleg 0,5 százalékuk. Szerintem merő hangulatkeltés azt állítani, hogy tőlük omlik össze a nyugdíjrendszer.

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Azért Maestro javaslata nagy kiszúrás lenne például a szociológia, esztétika, kommunikáció szakok hallgatóival, akik ráadásul főleg nők. Szerintem komoly tiltakozási hullám lenne utána, a vezető alakja jó eséllyel egy cs nevű blogger lenne, aki imád kilométer hosszú bejegyzéseket elhelyezni a bloggjában :)

Belvedere
Vendég
Belvedere

A magam részéről sohasem értettem, miért kell a felsőoktatásba tömegesen felvenni tehenészlányokat. Akit a műveltsége és a szellemi kapacitása kizárólag a tehéntőgyek kezelésére jogosítana fel, most értelmiségi pózban tetszeleg. A felsőoktatásban résztvevők számának lefaragása pedig nem csupán tiltakozási hullámokhoz vezetne, hanem  magyar földön is megteremtené a Vörös Hadsereg Frakciót (bár ahogy elnézem, a mozgalom most is létezik).

Tibi
Olvasó

Pl. a Bándy ügy. Ahol a pécsi rendőrfőkapitány olyan kijelentést tett, miszerint nem azért történt tragédia mert az elkövető roma, hanem mert férfi. Mondta ezt férfi létére, még egy szöget beleverve abba a koporsóba. Minden ilyen ügynél, ha valaki ki meri mondani az elkövető származását, azt rasszizmus elkövetéséért hurcolják meg. Én pl. Olaszliszka esetében – ahol tizensokan vertek halálra egy makulátlan tanárembert a kiskorú lányai szeme láttára, nem éveket, hanem köteleket osztogattam volna. Mikorra itt valaki észbe kap, már 4x annyian lesznek mint a “sápadt arcúak”, és akkor már a bekamerázott, betonfallal körbevett rezidenciákba is be-bekopognak. Az életellenes bűncselekmények 90%-at ez a rassz követi el, mint “magyar állampolgár”, de amikor segély kell akkor biz ő büszke roma, nem mocskos paraszt! Értjük a kontrasztot?

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Nemrég olvastam egy cikket az argentin gazdagokról, ott már előttünk járnak évtizedekkel. Az ottani gazdagok külön fallal körbevett, bekamerázott, szigorúan őrzött településeken élnek. A gyerekeik az ottani magániskolákban tanulnak és csak 18 éves koruk körül hagyják el komolyan egyedül a települést, persze vsz akkor is testőrök kisérik őket mindenhova. Persze így nyilván nincs semmilyen kapcsolatuk a többi argentinnal és nem is érdekli őket a sorsuk.

Flo
Olvasó
Flo

Sziasztok

Most írok először a férfihangon, bár egy ideje figyelem már az oldalt. Sokat és sokszor lehet olvasni az alábbi tézist, szerintem azért gondolkodjunk el az igazságtartalmán:

“A legfontosabb tényező az 1945 után kiépült gazdasági rendszer, amely két személynek fizet annyit mint régen egynek, akkor egy férfi a fizetéséből el tudta tartani a családját, ma már a nőnek is dolgoznia kell.”

Azért álljon már meg a nászmenet, 50 éve ezek szerint 2x annyit kerestek volna a férfiak, mint most? Nyilván nem, sőt, azóta azért végbement egy jelentős életszínvonal emelkedés is. A különbség az, hogy ma már egész mások az emberek igényei. Apai nagyapám kétségkívül eltartott egy családot 5 gyerekkel, miközben nagyanyám nem dolgozott – csakhogy az az 5 gyerek egy szobában kucorgott, alig voltak játékaik, TV-re, mosógépre nem tellett, mobiltelcsi meg számítógép meg nem is volt akkoriban. Egyébként ettől függetlenül nem biztos, hogy rosszabb gyerekkoruk lett volna, mint olyan gyerekeknek, akiknek este 8-kor támolyog haza apja-anyja a menedzser állásából…

whoamiohmy
Újságíró
whoamiohmy

Alter Ego:

“Úgy látom, ma 2 900 000 nyugdíjas van Magyarországon, ebből 15.000 a korkedvezményes, veszélyes szakmából nyugállományba vonult.”

Erre tudnál valamilyen forrást is megnevezni? Mert például aszerint a forrás szerint, amit én belinkeltem (ami egyébként hivatalso KSH adatok alapján írt cikk) ma több, mint másfél millió nyugdíjas van, akik nem korbetöltött nyugdíjasok, hanem valamilyen más jogcímen kapják a nyugdíjat. Konkrétan csak a 60 év alatti nyugdíjasok száma 760.000.

Alter Ego
Szerkesztő

A forrás a Világgazdaság Online korkedvezményes nyugdíj eltörlésével kapcsolatban írott cikke:

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/az-utolso-jog-tuntetes-lehet-korkedvezmenyes-nyugdij-ugyben-342907

Már megbocsáss, de korkedvezményes nyugdíjasokról beszéltél és nem rokkantakról. Még egyszer mondom; szerintem az ilyen-olyan nyugdíjasok elleni hangulatkeltés egy jókora gumicsont. Az eb nem itt van elhantolva.

 

Maestro
Szerkesztő

Az Indexen van egy Radikális nyugdíjcsökkentést! nevű topik, ahol ez a téma már régóta. Ott az egyik általam tisztelt hozzászóló ezeket az adatokat szedte össze:
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=118592920&t=9131523

“Százszor és ezerszer leírtunk már pár tényadatot, például:
– A nyugdíjasok mindössze 15%-a, 450 ezer ember rendelkezik legalább 40 szolgálati évvel és korbetöltött. A többieknél ebből valami hibádzik…
– A nyugdíjasok csaknem fele még a korhatárt sem töltötte be, nem öreg, hanem legfeljebb középkorú, de kb: ötödük de facto fiatal ember…
– A “nyugdíjasok” közel negyedének gyakorlatilag semmiféle szolgálati ideje sincs, mégis kap nyugdíjat.
– Az országban sokkal (cca. 30%-al) több a 49 év alatti “nyugdíjas”, mint a 80 év feletti…
– A nyugdíjak minden ötödik forintja fedezetlen, a nyugdíjkassza hiánya azonos összeg a költségvetés hiányával, egyben a költségvetés negyedét a nyugdíj-ellátások teszik ki, így elég nyilvánvaló, hogy költségvetési reform a nyugdíjakhoz nyúlás nélkül kevéssé esélyes.
– Az ország ma fajlagosan közel tízszer annyit költ idősellátásra, mint költött 1970-ben, ennek ellenére itt mindig mindenki arra hivatkozik, hogy neki azért jár, mert ő is gondoskodott anno saját időseiről (miközben tegnap is leírta egy nyugdíjas topictárs, hogy az ő ifjú korában saját nagyszülei bizony nem kaptak semmiféle nyugdíjat…).
– Milliószor leírtuk, grafikonokkal megmutattuk, hogy a reprodukciós ráta az 1960-as években ugyanolyan rossz volt, mint most, azt, hogy az ország demográfiájának leromlása egy lassú és állandó folyamat, aminek igenis részesei a ma idősek is, nem igaz, hogy ők úgymond teljesítették a kötelességüket, elég gyereket neveltek – nem, már ők sem reprodukálták saját létszámukat sem.”

Alter Ego
Szerkesztő

Tekintve, hogy te tiszteled, nem is tudom, hogy én pedig merjek e tiszteletlen lenni, merthogy egyébként nagyon viszket a tenyerem. :)

Mit is mondhatnék olyan “okos dolgokra”, hogy “Az országban sokkal (cca. 30%-al) több a 49 év alatti “nyugdíjas”, mint a 80 év feletti…” – 80 év feletti nyugdíjas? Hol élünk? Semmi csodálkozni való nincs azon a tényen, hogy oly kevesen vannak bármely más korcsoporthoz képest. – Ez jelzi szerintem az egész szöveg bölcsességét, célját és irányultságát.

Ugyan nem fogjuk itt most kimatekozni, hogy pontosan mennyi az a pénz, ami azért hiányzik, mert sok évtizeden keresztül kirabolták a nyugdíjalapból, merthogy pont olyan együgyű módon finanszírozták belőle az impotens, fantáziátlan politikát, mint a jelenlegi kormány. Szerintem nem kis összegekről van szó.

A nyugdíj járulékokat megfizető munkavállalók szemszögéből minden teoretikus okoskodás felesleges, hiszen ők fizettek a korántsem általuk diktált feltételek szerint, és most kérik az emberhez méltó ellátást. Ha valaki rosszul tette a dolgát a rendszer tervezése és működtetése során és még lopott is, most pedig ezért a nyugdíjasokra mutogat, az ő szolgáltatásukat nyirbálná, és ráadásul velük szemben kelt közhangulatot, az egészen egyszerűen egy közönséges tetű.

Szóval nem is az észt, hanem leginkább a lelkiismeretet hiányolom a témát boncolgató közbeszédből. És ezen keresztül válaszolok Deannek is: Én tisztelem, hogy ilyen mélyen hiszel a családok gondoskodó erejében és szándékában, de az emberek jelentős részének vonatkozásában ez csak puszta idealizmus. Elég egy pillantást vetni azokra, akik a napjainkban elkorcsosult társadalmi párbeszédben ádázul “nyírják” például a nyugdíjasokat verbálisan, és ha tehetnék, akkor tennék azt akár tettleg is. Az effélék kiütnék a beteg öreganyjuk kezéből a tíz deka párizsira és csirkeszárnyra elegendő kisnyugdíjat is, és behajtanák őt a gyárba, mert ha nem dolgozott még 80 éves koráig, akkor ne is egyék. Az ilyen nem ismeri sem az anyjának, sem az öreganyjának, sem az istennek a tiszteletét. Aki meg volt olyan impotens, hogy nincs családja, az meg egyértelműen dögöljön csak éhen, amúgy sem kár a nyugdíjasokért, mert nem hajtanak semmilyen hasznot senkinek sem, és amúgy is, biztosan “ők lopták szét az országot”.

Egyértelmű, hogy szükség van állami nyugdíjrendszerre. Korántsem mindenkinek van akkora szerencséje, hogy képes önmaga megvalósítani az előrelátó öngondoskodást és az sem biztos, hogy a családja képes lenne vagy akarna róla emberhez méltóan gondoskodni. A nyugdíjrendszer az állami gondoskodásnak egy olyan formája, amely népjóléti szolgáltatásokat garantál, és ha tisztességesen működtetik, akkor bármely magánkas(s)zánál sokkal jelentősebb biztonságot garantál. Egy olyan kasszának, mint a nyugdíjkassza egyértelműen az állam kezében van a helye. Persze nem egy olyan államról beszélek, amelynek az élen olyan korrupt gazemberek állnak, mint a mi politikai elitünk. De persze az a nép, amelyben csak ennyi összetartás, tolerancia és egymás iránti tisztelet van, az nem is érdemel jobbat. Elvégre tény, hogy a “legjobbakként” termelte ki önmagából amazokat.

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Valahol szomorú, hogy ilyeneken kell vitatkozni, mert ilyen rossz helyzetben van az ország. Azok akik minden szempontból tönkretették két szakaszban 1945-1990 és 1990-2013 közt , mint politikai döntéshozók, vígan élik életüket. Már unokájuk jövője is biztosítva van anyagilag, ha pedig meghalnak méltató nekrologok születnek róluk, akik valójában csak megvetést érdemelnének.

the hermit
Olvasó

 De persze az a nép, amelyben csak ennyi összetartás, tolerancia és egymás iránti tisztelet van, az nem is érdemel jobbat. Elvégre tény, hogy a “legjobbakként” termelte ki önmagából amazokat.

Hát igen, ezt már sokszor leírtam: fölösleges itt másokat okolni. Mi vagyunk a gyurcsányok, orbánok, vonák, meg morvayhisztikék. Az elit épp olyan tahó, mint az átlagember, legfeljebb jobban szem előtt van.

Az effélék kiütnék a beteg öreganyjuk kezéből a tíz deka párizsira és csirkeszárnyra elegendő kisnyugdíjat is, és behajtanák őt a gyárba, mert ha nem dolgozott még 80 éves koráig, akkor ne is egyék.

Semmi gond, ők is lesznek öregek és/vagy betegek. Remélem a társadalmi szolidaritásból nekik is annyi fog jutni, amennyit ők nyújtanak most másoknak.

Moderátor-01
Szerkesztő
Moderátor-01

Nyugalom emberek, nagytakarítás jön.

the hermit
Olvasó

Ideje volt.

Naooo
Olvasó
Naooo
Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

Így végigolvasva kissé fából vaskarika ez az egész népesedéspolitika. Pedig már a cikkben is benne van a lényeg:

“Ahogy azt már párszor jeleztem, de még nem férkőzött be elég koponyába: a munkahelyek száma közel sem végtelen, sőt, kifejezetten véges”

Éppen erről van szó. A technikai fejlődés miatt nincs, és nem is lesz olyan, hogy mindenkinek jut munka. Egyre kevesebb munkahely lesz. Ezért eleve értelmetlen, hogy növekedjen a népesség. Ettől ugyan nem lesz több munkahely, viszont több lesz az eltartott. Tejesen mindegy, hogy az eltartottat “hivatásos családanyának” nevezzük, vagy nyugdíjasnak, vagy fiatal munkanélkülinek, vagy inaktívnak, vagy hátrányos helyzetűnek. Valójában arról van szó, hogy a termeléshez nem járul hozzá, adót nem fizet, viszont valakinek el kell tartani, és ugyanúgy használja azokat az erőforrásokat, közintézményeket, közszolgáltatásokat amiknek a megtermeléséhez/fenntartásához nem járul hozzá. Mivel az eltartást a közvetlen családtagok egyre kevésbé akarják/képesek rá, ezért végső soron az államra marad a feladat. Viszont mint ahogy “who..” is írta: közgazdasági alaptétel, hogy az állam csak azt tudja elosztani támogatásra, kedvezményekre, amit a munkavállalóktól bevesz.

Tehát: több gyerek = több eltartott = több egy főre jutó adó = kevesebb fizetés = alacsonyabb életszínvonal a képlet.

A fogyasztási oldalról nézve is zsákutca. A munkanélkülinek nincs jövedelme, tehát a fogyasztást sem fogja lényegesen növelni. De még amennyivel igen, az sem jár feltétlen munkahelyteremtéssel, mert gépesített termelésnél a termelés növelésével nem nő egyenes arányban a munkaerő-szükséglet. Ennek fényében a népességcsökkenés kifejezetten pozitív. Én is azon az állásponton vagyok, h inkább legyünk 5 millióan, de mindenki élhessen egy elfogadható életszínvonalon, minthogy legyünk 15 millióan, de mindenki putris c* színvonalon éljen.
A “nyugdíjaskérdés” ellenérvként meg szimpla parasztvakítás. Majd megoldódik. A ratkó-korszak gyerekei előbb-utóbb kihalnak, utána a kevesebb népességből már kevesebb nyugdíjas lesz. Arról nem is beszélve, h ez az egész “fenntarthatatlan nyugdíjrendszer” ennek az elcseszett állami népességnövelő programnak az eredménye. Miért kéne mégegyszer ugyanezt a hibát elkövetni, h az állam mesterséges módszerekkel akarja ösztönözni a szülést? A felosztó/kirovó rendszer helyett, éppen ezt a mai állapotot elkerülendő, kellett volna inkább öngondoskodásra szoktatni az embereket. Az aktív éveikben egyéni számlán gyűjtsenek össze annyit, amiből aztán öregkorukban megélnek. Ne én fizessem a munkakerülők, meg 20 év munkaviszony után leszázalékolt csókosok nyugdíját.

Ma a nagyobb népességszám nem feltétlen gazdasági előny: Európa tíz legnagyobb fejenkénti GDP-jű országa mind kisebb népességű nálunk. Tucatnyi nálunk jobb módú ország van, ahol a termékenységi ráta (FR) kisebb a magyarnál.

“minden egyes női munkavállaló egy férfi elől veszi el a helyet”
“segítsük munkához a férfiakat, akik családfenntartóként képesek lesznek a gyermekvállalás anyagi terheit viselni”

Feltéve, ha akarják, és képesek rá. Mai fizetések mellett kevesen engedhetik meg maguknak ezt. Ráadásul, a férfiak közül is többnyire azok a munkanélküliek, akik rosszul képzettek, alulmotiváltak. A nők közül meg azok a sikeresek, akik jól képzettek és motiváltak. Ha jól értem, akkor arról van szó, hogy a képzett, dolgozni akaró és tudó nők helyét a képzetlen, dolgozni nem akaró/tudó munkanélküli férfiakkal töltenéd be. Háát… sok sikert hozzá. :) Kezdetnek: A Blahán kiválasztasz 3 csövit, és szerzel nekik vmi jól fizető állást. Ha 3 hónap múlva még mindig ott dolgoznak, és a munkaadóik elégedettek a teljesítményükkel, akkor elfogadom az elméletedet. :)

Maestro
Szerkesztő

Csak a végéhez pár szót: ismét csak fordítva ülsz a lovon, hiszen éppen a tehetségesebb férfiak munkáját próbálják meg megszerezni a tehetségtelenebb nők számára, például a kvótákkal.

Alter Ego
Szerkesztő

“Ma a nagyobb népességszám nem feltétlen gazdasági előny: Európa tíz legnagyobb fejenkénti GDP-jű országa mind kisebb népességű nálunk. Tucatnyi nálunk jobb módú ország van, ahol a termékenységi ráta (FR) kisebb a magyarnál.

Parancsolj, az európai államok az egy főre jutó GDP szerinti sorrendben (Magyarországig bezárólag):

Luxembourg Luxembourg 84,829
Norway Norway 53,376
Switzerland Switzerland 43,509
Netherlands Netherlands 42,331
Austria Austria 41,805
Sweden Sweden 40,614
Republic of Ireland Ireland 39,508
Iceland Iceland 38,080
France France 38,049
Germany Germany 37,936
Denmark Denmark 37,742
Belgium Belgium 37,678
Finland Finland 36,723
United Kingdom United Kingdom 35,975
Spain Spain 30,662
Italy Italy 30,166
Slovenia Slovenia 29,179
Cyprus Cyprus 29,100
Greece Greece 27,624
Czech Republic Czech Republic 25,934
Malta Malta 25,783
Slovakia Slovakia 23,384
Portugal Portugal 23,205
Estonia Estonia 20,182
Poland Poland 20,137
Hungary Hungary 19,647

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_European_countries_by_GDP_%28PPP%29_per_capita

Ebből úgy tűnik, hogy az állításod úgy ahogy van teljesen téves.

Általában sem nehéz észrevenni, hogy mióta világ a világ az igazán sikeres nemzetek mind nagy, dinamikusan fejlődő népességűek voltak. Igaz ez az élenjáró európai államokra is.  Érdekes logikai képtelenség, hogy úgy képzeled el a népesség fogyást, mint ami pozitív irányban változtatja meg a munkaképes-munkaképtelen, eltartó-eltartott népesség arányát. Ez még Ratkó korszakkal együtt sem igaz.

Merthogy a Ratkó korszak demográfia hullámának végét nem nagyon kellene várni: “Aktuális munkaerő-piaci elemzésekben és társadalompolitikai tanulmányokban gyakran említik a Ratkó-gyerekeket és a Ratkó-unokákat, erre vezetik vissza, hogy Magyarországnak egyelőre nincs akut demográfiai problémája. A Ratkó-gyerekek még, a Ratkó-unokák már a munkaerőpiacon vannak, a kereső-eltartott arány így jelenleg, átmenetileg kedvezően alakul.” – http://hu.wikipedia.org/wiki/Ratk%C3%B3-korszak

Nem is értem miért kell feltennem a kérdést: Ami folyamatosan fogy, az egyszercsak elfogy, nem? :)
Vagy majd a bűvös 5 milliónál meg varázsütésre újra növekedésbe kezdünk? Vagy fogyunk tovább, merthogy minél kevesebb gyereket tartunk el ma, annál magasabb a GDP? Szóval minden nemzedéknek kutya kötelessége a saját érdekében nonstop tovább fogyatkozni? Merthogy a képletedből (több gyerek = több eltartott = több egy főre jutó adó = kevesebb fizetés = alacsonyabb életszínvonal) ez a nemzethalálba torkolló önpusztítás következik.

Azt meg el sem tudom képzelni, hogy milyen logikából származtatod a felvetésedet, hogy az egyre fogyó népesség automatikusan egyre nagyobb egy főre jutó GDP-t állít elő. – “A termelés növelésével nem nő egyenes arányban a munkaerő-szükséglet.” – Erre aztán felépítettél egy destruktív fordított logikát, miszerint nem tovább kell fokozni a termelést, mivel annak hatására valamilyen (x) arányban mindenképpen nő a munkaerő szükséglet, hanem a te megoldó képleted szerint a fejlődés záloga a népességcsökkentés…

Ugye az a probléma, hogy te is valamilyen globalista sablonnal véled megoldani egy ország problémáját? Pedig Magyarország problémájának nem megoldó képlete a föld véges készleteire alkalmazott logika. Szóval nem tudom, hol szívjátok magatokba ezeket a gondolatokat, de azt a forrást ebben az országban egyenesen be kellene tiltani.  :D

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

És az általad felsorolt országok között melyikben van 2 felett a FR? Tudtommal többségükben nem. Melyik számít szerinted “dinamikusan fejlődő népességű nemzetnek”?
Aztán meg ez a drasztikus népességfogyás is becsapós, mert Mo-on nemcsak a születésszám az alacsony, hanem a halálozási arány is magas. Összehasonlításképp: Magyarország 12,94 – Csehország 10,74 – Lengyelország 10,05. Persze ijesztőnek tűnik így, hogy “szilveszter óta egy Pomáz nagyságú településsel kevesebben lettünk”. De ebben az is benne van, hogy a magyar társadalom jelentősen elöregedett, sok az idős ember, így elkerülhetetlen hogy többen haljanak meg mint amennyi szülessen.

“Ami folyamatosan fogy, az egyszercsak elfogy, nem? :)
Vagy majd a bűvös 5 milliónál meg varázsütésre újra növekedésbe kezdünk?”

Szerintem igen. Ez egy önszabályozó folyamat, nehéz elképzelni hogy a végtelenségig fog csökkenni a születésszám. Egy idő után beáll az egyensúly. Ha visszanézed a történelmet, mindig ez volt, a népesség meredeken nőtt, aztán amikor már túlnépesedett, akkor valami külső vagy belső behatás miatt (háborúk, járványok) jelentősen visszaesett, majd újra növekedni kezdett. Pont mint az állatvilágban. Ha egy adott populáció túlnépesedik, akkor utána tömeges pusztulás, egyedszámcsökkenés megy végbe (táplálékhiány, járványok). Aztán újra növekedni kezd az egyedszám. Ha a népesség természetes úton fogy, (iparosodási fejlettségi szint következményeként ahogy “who..” már leírta) az még mindig kevésbé “fájdalmas”, mint amikor a túlnépesedés miatt következik be a tömeges pusztulás. Mai fejlettségi szinten már túl sokba kerül egy gyermek felnevelése, “kiképzése”, mire ennek a bonyolult társadalomnak hasznos tagja lehet. Ezért aztán kevesebb gyereket képesek az emberek vállalni, mint régen.

“Ugye az a probléma, hogy te is valamilyen globalista sablonnal véled megoldani egy ország problémáját? Pedig Magyarország problémájának nem megoldó képlete a föld véges készleteire alkalmazott logika.”

Hát mivel a népesedés az globális kérdés, nem lehet a környezetéből kiragadottan mikroszinten nézni. Magyarország másfélszeresen, Európa két és félszeresen túlterheli saját területének ökológiai eltartóképességét. Miután az európán kívüli földrészek is folyamatos gazdasági fejlődésen mennek keresztül, így nem nehéz belátni mi lesz, ha az ott élők is nagyobb fogyasztók lesznek. Akkor már nem fog idejönni a nyersanyag, és nem fogunk tudni ilyen életszínvonalon élni. A drasztikus életszínvonal csökkenés ellen pont megfelelő gyógyír a népességcsökkenés. Persze, jó lenne ha magyarokon kívül mások nem lennének a Földön, de vannak. :) Ha azt nézem, hogy a Föld készletei végesek, márpedig azok, akkor nem nehéz belátni, hogy a termelés a végtelenségig nem fokozható. Úgyhogy, ha azon aggódsz, hogy öregkorodban nem lesz aki segítsen fát vágni, lehet, hogy mire odajutsz, már nem is lesz erdő. :)

Alter Ego
Szerkesztő

“Európa tíz legnagyobb fejenkénti GDP-jű országa mind kisebb népességű nálunk.” – Ezt írtad, elsősorban a népességről beszéltél, nem FR-ről. Márpedig ha megnézed a listát, akkor az élen álló államok jelentős részének magasabb a népessége nálunk. Kivéve azokat, akik kivételes természeti vagy pénzügyi erőforrásokból gazdálkodnak.

Ha te is a történelemre hivatkoztál, akkor hadd ne magyarázzam; mindig is a népesedés volt a nemzetek fejlődésének a motorja. Az történt, hogy bizonyos nemzetek növekedésbe kezdtek, egyre nagyobb területeket hódítottak meg, egyre több erőforrást szereztek meg, gyarmatosítottak, egyre nagyobb befolyásra tettek szert és eközben a meghódított területek lakosságát részben elpusztították részben kiszorították részben magukba olvasztották. Ha megnézed a GDP listát, akkor szerintem azokat látod az első 10-20 helyen, akik ebben leginkább élen jártak. Ezeknek az államoknak a jelenlegi FR-je ebből a szempontból indiferens. Az FR csak a jövőjüket vetíti előre, és nem azt magyarázza, hogy most miért élnek jól.

A drasztikus életszínvonal csökkenés ellen pont megfelelő gyógyír a népességcsökkenés.” – De csak globális léptékekben, ami nem azonos egy nemzet számára követendő, az önfenntartásra és a prosperálásra megalkotandó stratégiával. A népesedés egy biológiai verseny, része az evolúciónak: Aki sikeresebb, alkalmazkodóképesebb, eszesebb, az jobban él, és gyorsabban népesedik,  tehát megszerzi az erőforrásokat mások elől és megszerzi a jogot, hogy saját génállományát örökítse tovább. A rosszabbul népesedő, sikertelen fajok pedig kihalnak. Emiatt egy önmagáért felelős nemzet nem alkalmazhat önmagára globalista stratégiákat. Olvasd el, hogy mit hangsúlyoz Fekete Gyula: Generációk küzdöttek, adták az életüket azért, hogy ezt a földet a gyermekeikre, az utókorra hagyományozzák. Az ő örökségüket tékozolja el az, aki a saját kényelme érdekében azt mondja, hogy ma jobban élhetünk, ha nincs sok gyermekünk és arra meg gondja sincs, hogy ez azonos a nemzethalállal. Az tarthatatlan, hogy egy fiatal magyar értelmiségi úgy gondolkodjon, hogy “mit számít nekem, ha egy-két száz év múlva csak kínaiak élnek majd a Magyarország területén”.

Egyébként meg ha én felelnék a világ népességének egyik feléért, akkor magam is arról igyekeznék meggyőzni a föld népességének másik felét, hogy a legjobb az lesz, ha szépen önként elfogynak, és nem tartanak igényt a véges globális erőforrások egyre növekvő részére. Főleg így tennék, ha tudnám, hogy a saját jóléti viszonyok között élő népességem a kiterjedt fogamzásgátlással már régen a stagnálás útjára lépett, a szemben álló fejlődő államok népessége pedig számomra vészterhes dinamizmussal növekszik. Bár a feminizmussal kapcsolatos összeesküvés elméletek területe Deansdale asztala, de én ehhez például a feminizmust is nagyon jó eszköznek tartanám. Merthogy a nők minél tovább tartó iskolázása, minél szélesebb munkába állítása, az abortusz liberalizáció, a nemek elidegenítése, a családellenesség, mind remek eszközül szolgálnának a törekvésemhez. Ilyen értelemben a feminizmus egyenesen egy félelmetes tömegpusztító fegyver, pont úgy ahogyan a globalista népességpolitika. Viszont ha egy nép önmagán alkalmaz ilyen eszközöket, azt szerintem úgy kell neveznünk, hogy nemzeti eutanázia.

A következő animált kartogram az utóbbi 60 év népességváltozásai alapján készült. A “felfúvódó” területeken növekedett a népesség, míg a “sorvadó” területeken csökkent. Szerintem kifejezetten félelmetes. Még 60 év és Európa “eltűnik a térképről”, ha úgy tetszik; felfalja Ázsia és Afrika. Milyen érdekes, hogy Amerika pedig szinte mozdulatlan a nagy nyüzsgés közepette.
http://www.youtube.com/watch?v=N3OYwt9B4YI

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

“Az történt, hogy bizonyos nemzetek növekedésbe kezdtek, egyre nagyobb területeket hódítottak meg, egyre több erőforrást szereztek meg, gyarmatosítottak, egyre nagyobb befolyásra tettek szert és eközben a meghódított területek lakosságát részben elpusztították részben kiszorították részben magukba olvasztották.” A folytatást elfelejtetted leírni, hogy utána a nagy hódító birodalmak hanyatlani kezdtek és összeomlottak. Egyiptomi kultúra, Ókori görögök, Római birodalom, Perzsák ésatöbbi. Mindegyiknél volt egy felfutó ág, amikor az adott kultúra fejlődött, ezzel párhozamosan a népesség is meredeken emelkedett. Aztán elértek egy csúcsot, már nem volt a közelben kit meghódítani, utána már nem fejlődtek tovább csak hedonizmus volt meg pangás, és a legyőzött, beolvasztott népek felbomlasztották, vagy külső támadások miatt összeomlott. Szerintem ez vár Európára is, mivel itt is ennek a jelei látszanak. Ebből leszűrhető, hogy a végtelenségig nem képes fejlődni egy civilizáció a valóságban. Úgy látszik van egy korlát, ami után már lefelé vezet az út. Az euroatlanti civilizáció már szerintem túl van a csúcson. Tudom, elég depresszív hozzáállás, de igazából örülhetünk neki, hogy mi még most élünk ebben a civilizációban, mert régebben is sokkal rosszabb volt, és előre láthatólag az elkövetkező generációknak is sokkal rosszabb lesz. “Ha megnézed a GDP listát, akkor szerintem azokat látod az első 10-20 helyen, akik ebben leginkább élen jártak.” Igen is, meg nem is. :) Hollandia, Anglia, Franciaország valóban kiterjedt gyarmatbirodalommal rendelkezett, de ezeket a II. vh után elveszítette, utána már nem nőtt meredeken a népességük sem. Az egy főre eső GDP terén mégis elég jól állnak mai viszonylatban is. Aztán ott van pl. Németország, nekik semmilyen komolyabb gyarmatbirodalmuk nem volt, két világháborút elveszítettek, a II. vh után sem fektettek túl nagy hangsúlyt a népességnövelésre, ma mégis Európa egyik vezető gazdasági hatalma. Tehát az az egyértelmű összefüggés, ami a régi hódító népeknél még igaz volt a népességnövekedés és a fejlődés között, a mai ipari fejlettségi szinten már nem igaz. “A népesedés egy biológiai verseny, része az evolúciónak: Aki sikeresebb, alkalmazkodóképesebb, eszesebb, az jobban él, és gyorsabban népesedik, tehát megszerzi az erőforrásokat mások elől és megszerzi a jogot, hogy saját génállományát örökítse tovább. A rosszabbul népesedő, sikertelen fajok pedig kihalnak.” Na jó, de az ember már így is túlteljesített. A múlt század közepén még 3 milliárdan voltunk, most meg már 7 milliárdan vagyunk. Ha meg úgy érted, hogy a többi nép olyan “idegen faj” akiket le kell győzni, akkor erre ma már nem a legjobb módszer a túlnépesítés. Ha megnézed azokat az országokat ahol ma meredeken nő a népesség, (pl Afrikai Ázsiai országok) akkor azt látod, hogy ott alacsony az életszínvonal. Tehát az életszínvonal és a népességnövekedés ekkora népességi szinten már fordított arányban áll. Márpedig ez fontos jellemző civilizáltsági szempontból. Inkább gazdasági fejlettségi, tőkésedési szinten kéne előrelépni, nem pedig emberállományban. Még ha “harcként” nézzük, akkor sem az emberek száma dönti el a háborút, hanem a technikai fejlettség, a tőkeerősség és az erőforrások birtoklása. Ma már nem ölre mennek, vagy karddal kaszabolják le egymást mint régen. Ma már a “hódítás” abból áll, hogy a gazdaságilag fejlettebb, tőkeerősebb hatalom megszerzi az ilyen téren gyengébb hatalom munka és vásárlóerejét, ettől még erősebb, befolyásosabb lesz. “Az tarthatatlan, hogy egy fiatal magyar értelmiségi úgy gondolkodjon, hogy “mit számít nekem, ha egy-két száz év múlva csak kínaiak élnek majd a Magyarország területén”.” Hát hazafiatlan, és önző ez igaz, de valóban nem igazán érdekel, kik fognak itt (vagy bárhol máshol) élni többszáz év múlva. Sokkal inkább foglalkoztat az, hogy ne kelljen a fizetésemből más, gyerekszülésre “szakosodott” emberek szükségleteit fedezni a szociális ellátórendszeren keresztül. Egyébként valószínű, hogy egy sokkal alacsonyabb fejlettségi szinten élő, autók, lapostévék és okostelefonok nélküli, többségében nem is fehérbőrűekből álló népesség lesz. Vigaszképp ez láthatólag nem csak Mo-ra, hanem egész Európára és Amerikára… Tovább olvasás »

Alter Ego
Szerkesztő

“Hollandia, Anglia, Franciaország valóban kiterjedt gyarmatbirodalommal rendelkezett, de ezeket a II. vh után elveszítette, utána már nem nőtt meredeken a népességük sem. Az egy főre eső GDP terén mégis elég jól állnak mai viszonylatban is. Aztán ott van pl. Németország, nekik semmilyen komolyabb gyarmatbirodalmuk nem volt, két világháborút elveszítettek, a II. vh után sem fektettek túl nagy hangsúlyt a népességnövelésre, ma mégis Európa egyik vezető gazdasági hatalma. Aztán ott van pl. Németország, nekik semmilyen komolyabb gyarmatbirodalmuk nem volt, két világháborút elveszítettek, a II. vh után sem fektettek túl nagy hangsúlyt a népességnövelésre, ma mégis Európa egyik vezető gazdasági hatalma.”

A létező legrosszabb példákat hoztad; (Anglia, Franciaország, Németország), hacsak nem pont az volt a célod, hogy  hogy az én állításomat támaszd alá, hiszen ezek a legnépesebb államok Európában. :) – Talán félreértettél, de elsősorban nem a népesség növekedés tényéről, hanem a kívánatos céljáról, a meglévő magas népességről beszélek, mint előnyről. Csak ismételni tudom: nem a népesedési trend ezen államok jólétének kulcsa, hanem a már korábban elért magas népességük. A népesedési trend csak a jövőjüket vetíti előre. Számomra szembetűnő és egyértelmű, hogy a népesség és a gazdasági potenciál között szignifikáns párhuzam áll fenn. Mindenki találgatja a Kínai gazdasági csoda okát, elég neked is erre vetned egy pillantást, és csak-csak beléd nyilall a felismerés, hogy mégiscsak lehet valamilyen általad számításba nem vett összefüggés a népesség és a gazdasági fejlődés között. :) Megmondom, hogy hol bukod el a helyes következtetést. – Igazából korábban is jeleztem, amikor arra mondatodra reagáltam, hogy  “A termelés növelésével nem nő egyenes arányban a munkaerő-szükséglet.” – Erre aztán felépítettél egy destruktív fordított logikát, miszerint nem tovább kell fokozni a termelést, mivel annak hatására valamilyen (x) arányban mindenképpen nő a munkaerő szükséglet, hanem a te megoldó képleted szerint a fejlődés záloga a népességcsökkentés…Pedig én úgy hiszem. hogy a kínai gazdasági csodának is az a titka, hogy nagy népesség állt Kína rendelkezésére, amelyet a fejlődés megindítása után be tudott vonni az egyre bővülő ipari termelésbe. Szóval bármennyire nem vívunk kézitusákat, nem kaszaboljuk karddal egymást manapság, azonban a népességgel kapcsolatos evolúciós szabályok alól nem igazán szabadultunk ki. (prosperitás=népesedés=prosperitás=népesedés önszabályozó, öngerjesztő hurok) – Itt jegyzem meg, jól  értetted; tényleg szoros párhuzamot vonok az evolúciós értelemben vett fajok és a nemzetállamok között.

“Hát ha ez a feminizmus ilyen jó ellenszere a túlnépesedésnek, akkor igazából semmi mást nem kéne tennünk, mint exportálni ezt az eszmét az elmaradott, túlnépesedéssel küzdő 3. világbeli országokba.” – Talán meglep, de léteznek olyan projektek, amelyek dollármilliókat áramoltatnak ilyen társadalommérnöki célkitűzésekbe. Olyan nevek állnak mögötte, mint például “The World Bank, US State Department,  American Jewish World Service”  Ajánlom figyelmedbe ezt a cikkem: http://www.ferfihang.hu/2013/01/11/a-kamaszlanyok-mentik-meg-a-vilagot

A csali mi más lenne, mint a GDP növelés. A várható “mellékhatásokat” pedig pontosan sejthetjük… – Bármennyire nem vagyok magam sem híve az összeesküvés elméleteknek, mégis nagyon ördöginek látszik…

A hazafiatlanságot meg rosszul tűröm, de ilyen korán reggel még nincs energiám káromkodni.  :)

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

“Talán félreértettél, de elsősorban nem a népesség növekedés tényéről, hanem a kívánatos céljáról, a meglévő magas népességről beszélek, mint előnyről.” Jó, hát Mo kis ország. :) Ez viszont nem magyarázza a rossz gazdasági teljesítményt lévén, hogy Luxemburg, Norvégia, Svájc, Ausztria, Svédország, Írország, Izland, Dánia, Finnország, Szlovénia, Ciprus, Málta, Szlovákia, Észtország (azt hiszem, bőven megvan a 10 amit ígértem :) ) mind kisebb népességűek nálunk, viszont a listád alapján magasabb az 1 főre jutó GDP, tehát nálunk fejlettebbek. Ebből látszik, hogy a magas népesség nem feltétele a gazdasági fejlettségnek. A nagy országokat azért hoztam példának, mert azt írtad, hogy csak a dinamikusan növekvő népességű, nagy gyarmatbirodalommal rendelkező országok fejlődhetnek. Ha mondjuk a II. vh-t egy választóvonalnak tekintem, (mivel eléggé visszabombázták egymás iparát a középkorba :) ) akkor az után már nem nőtt meredeken a népességük, nem voltak gyarmataik, gazdasági téren mégis nagy fejlődést értek el anélkül, hogy népességnövekedés történt volna. ” Mindenki találgatja a Kínai gazdasági csoda okát, elég neked is erre vetned egy pillantást, és csak-csak beléd nyilall a felismerés, hogy mégiscsak lehet valamilyen általad számításba nem vett összefüggés a népesség és a gazdasági fejlődés között. :)” No igen, ott van emberanyag. :) Csak azért sántít, mert ha megnézed, amíg dinamikusan növekedett a népességük, addig igen szegény, rossz gazdasági teljesítésű ország volt. Kb India, Vietnam szintjén. Aztán bevezették az államilag kötelezett “egykepolitikát” (aki egynél több gyereket szül, az fizet) és láss csodát, mára 7-10% GDP növekedést könyvelhetnek el évente azzal, hogy megállították a túlszaporodást. Jó, persze ez így kicsit megtévesztő, mert nem ez az egyetlen oka. Pl “kommunista” ország létükre áttértek a piacgazdaságra. Az állam pedig mesterségesen leértékeli a jüant, így értéktelenek a fizetések, kicsi a vásárlóerő, viszont magas az export. (ezzel szegénységben tartja a saját népét kis belső fogyasztásra kényszerítve, viszont dől a lé a külföldi exportból). A multik beáramlottak a kedvező gazdasági feltételek miatt, szinte minden nagyobb nemzetközi cégnek vannak már gyáregységei Kínában. Olcsón termelnek, itt Európában pedig ugyanazon az áron eladhatja a kínaiak által gyártott saját márkás termékét. Megéri nekik, mert így a haszonrés nagyobb, még a távoli szállítással együtt is. Az ott foglalkoztatott emberek után ott fizet adót, ezáltal szintén gyűlnek a dollármilliók a Kínai állam zsebében. Nem kell ezt találgatni, elég jól körülhatárolható a sikeres globalista piackoncepció receptje. Amint látható, a gazdasági fejlődés titkának csak egy része a népességnövekedés megállítása, amolyan szükséges, de nem elégséges feltétele. :) A recept éppen megvan, csak a kivitelezése nehéz. Most képzeld el nálunk. A kormány elzárná a szociális pénzcsapot, nem lenne többé kelengyepénz, adókedvezmény, gyes, gyed stb. (most nem sorolom fel azt a 15-20 féle állami vagy önkormányzati támogatást és kedvezményt, amiknek a többségét csak a kisgyerekes anyák igényelhetik). Nem lenne állami nyugdíj, nem lenne ingyenes TB (igaz, ezeket a fizetésedből sem vonnák le akkor). A forintot pedig leértékelné, elinflálná annyira, hogy a fizetésedből képletesen szólva “egy marék rizst” vehetsz magadnak, mint a kínaiak. :) Képzeld, akkor hogy háborognának a feministák, meg a roma jogvédők a borzalmas elnyomásról, “nácizmusról”. Viszont akkor befektetésre ajánlott ország lennénk mindjárt, és dőlne ide a külföldi beruházás. Ezzel párhuzamosan növekedne a munkahelyek száma, az államnak meg mindjárt lenne elég pénze a fejlesztésre, beruházásokra. Pikk-pakk visszafizetnénk az államadósságot is, sőt, utána mi hitelezhetnénk más országokat. Csak hát ezt az itteni elkényelmesedett, jóléthez és jogosultságokhoz szoktatott emberek torkán nem lehetne lenyomni. A Kínaiak meg nem voltak sosem elkényeztetve ilyen téren. Ráadásul a korábbi, még szigorúbb elnyomó rezsimhez képest kifejezetten nagy szabadságban élnek ma már. “Erre aztán felépítettél egy destruktív fordított logikát, miszerint nem tovább kell fokozni a termelést, mivel annak hatására valamilyen (x) arányban mindenképpen nő a munkaerő szükséglet, hanem a te megoldó képleted szerint a… Tovább olvasás »

Alter Ego
Szerkesztő

Nézzük csak az eredeti állításodat:
“Európa tíz legnagyobb fejenkénti GDP-jű országa mind kisebb népességű nálunk.”
Ez mostanra így módosult:
“a magas népesség nem feltétele a gazdasági fejlettségnek.”

Bár kötöd az ebet a karóhoz de semmit nem tudsz kezdeni azzal, hogy a véleményed ellenére egyszerű statisztikai tény, hogy a magasabb népesség rendre együtt jár a magasabb egy főre jutó GDP-vel és a lista élén nagy népességű államok állnak, amely szabály alól azok képeznek kivételt, akik kivételes természeti vagy pénzügyi erőforrásokkal gazdálkodnak. Nekem úgy tűnik, hogy ideológiai indíttatású vitát folytatsz a tényekkel. De egye fene; a nagyban módosult állításod második változatában kiegyezhetünk, de szögezzük le, hogy a felsorolt 10 állammal csak ezt a második állítást sikerült igazolnod, az első állításodat pedig könnyedén cáfoltam. Azzal egyetértek, hogy a népesség csökkenés ellenére jelen időben sokkal jobban is teljesíthetne az ország gazdasága. De ahhoz sokkal-sokkal jobb gazdasági mutatók kellenének, hogy eliminálják azt a súlyos problémát, amit a nyugdíjrendszer összeomlása és az elöregedésből is adódó fokozódó elszegényedés miatt fogunk megélni hamarosan.

“Ráadásul még igazuk is van, ha megállna a túlnépesedés, azzal már megtennék az első lépést a gazdasági fejlődés irányába.” – Pont Afrika népesség növekedése alapján jósolják sokan, hogy hamarosan nagy léptékű, kínához hasonló gazdasági fellendülést figyelhetünk meg náluk, és szerintem ebbe a trendbe csak fékező tényezőként avatkoznak be ezek az ügyeskedések.

“De nem fogok újabb embereket felvenni ha nem muszáj, mivel nekem munkaadóként nem csak az elvégzett munkája utáni fizetést kell kicsengetnem, hanem annak a dupláját, mert amennyi a fizetése, még egyszer annyit pluszba be kell fizetnem utána az államnak is: adók, TB, nyugdíjjárulék stb.”

Igen, ez a gondolkodás szemmel látható a Magyarországon is a multinacionális ipari munkáltatóknál. Csak kár, hogy a munkavállalókkal szemben úgy aljasság, ahogy van. Ezért egy kalap szar az a munkatörvénykönyve tervezet is, amely pont ez alá a baromság alá igyekezett lovat adni.  A fizetendő adók, járulékok zömmel a kifizetések összegével arányosak, majdnem tökmindegy, hogy több vagy kevesebb ember után fizetik ki. Spórolni legfeljebb a dolgozók betanításával (ami nem  is nagy költség ezeknél a primitív, biorobot ipari munkáknál, ráadásul ezt az előnyt úgyis azonnal eltékozolják a leértékelő és a munkaszerződéseket könnyedén felmondó munkás-zsarolással) és pár járulékos adminisztratív költséggel lehet egy keveset, viszont a munkavállalók annál többet szenvednek a túlterheléstől és a kiszámíthatatlan munkarendtől. Ennek eredményeként növekszik a fluktuáció, amivel összefüggésben leértékelődik a humánerőforrás és csökkenek a bérek. Ha már Kínát emlegettük; oda (vagy méginkább egy Kafka regénybe) való ez a munkáltatói kultúra, ahol simán megtörténhet, hogy a világ egyik legnagyobb elektronikai cége emberéletek árán gyártja az iPhon-t. Aztán ha túl sok hullafáradt, önértékelési válságban szenvedő, depressziós, kizsigerelt melós veti le magát az üzem emeletéről öngyilkossági céllal, akkor szerelnek védőhálót az épületre. Szóval helyből hányinger az ilyen dehumanizáló foglalkoztatásszemlélet. Ezt sem támogatni, hanem tűzzel vassal irtani kellene ebben az országban.

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

“Bár kötöd az ebet a karóhoz de semmit nem tudsz kezdeni azzal, hogy a véleményed ellenére egyszerű statisztikai tény, hogy a magasabb népesség rendre együtt jár a magasabb egy főre jutó GDP-vel és a lista élén nagy népességű államok állnak, amely szabály alól azok képeznek kivételt, akik kivételes természeti vagy pénzügyi erőforrásokkal gazdálkodnak.”

Kötöm. :) Mert a lista élén pont nem a nagy népességűek állnak. Ismét a te listád alapján a népesség az egy főre eső GDP szerint csökkenő sorrendben:

Luxemburg: 537,853
Norvégia: 5,063,709
Svájc: 8,014,000
Hollandia: 16,788,973
Ausztria: 8,414,638
Svédország: 9,555,893
Írország: 4,588,252
Izland: 321,857
Franciaország: 65,350,000
Németország: 80,399,300
Dánia: 5,580,413
Belgium: 11,035,948
Finnország: 5,421,827
Anglia: 63,181,775
Spanyolország: 47,265,321
Olaszország: 59,685,227
Szlovénia: 2,055,496
Ciprus: 1,117,000
Görögország: 10,815,197
Csehország: 10,513,209
Málta: 452,515
Szlovákia: 5,410,836
Portugália: 10,487,289
Észtország: 1,286,540
Lengyelország: 38,186,860
Magyarország: 9,942,000

Én semmilyen összefüggést nem látok abból a szempontból, hogy a nagyobb népességűek fejlettebbek lennének. Túl sok a “kivétel” ahhoz, hogy meg lehessen állapítani ezt az összefüggést.

Ha megnézzük globálisan népesség szerint:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_n%C3%A9pess%C3%A9g_szerinti_list%C3%A1ja

Akkor az első 10-ben azért nem kimondottan a leggazdagabb országok vannak túlsúlyban:

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_GDP_%28PPP%29_per_capita

Még a favorit Kína az elegáns 92. helyével sincs sehol a borzasztó népességcsökkenésen keresztüleső Magyarország 48. helyéhez képest. India 126. helyéről ne is beszéljünk. :)
Luxemburg meg Katar pedig nem kimondottan tekinthetők nagy népességű országnak.
Ha az állításod igaz lenne, akkor a két, általam linkelt lista első 10-20 helyén kb. ugyanazoknak az országoknak kéne hogy szerepeljenek.

“Pont Afrika népesség növekedése alapján jósolják sokan, hogy hamarosan nagy léptékű, kínához hasonló gazdasági fellendülést figyelhetünk meg náluk”

Kíváncsian várom ezeket a feltörekvő afrikai országokat. :) Egyenlőre azonban ennek semmi jelét nem tapasztalhatjuk. Éhezés, nyomor, rendszeres fegyveres konfliktusok az országok között, vagy az országon belül. Pedig az Ensz tömi őket segéllyel rendesen. Ettől sem fejlődnek, csak még jobban szaporodnak.

Alter Ego
Szerkesztő

Már a párbeszédünk elején tudtam, hogy az egy főre jutó GDP-t boncolgatva majd ide fogunk megérkezni, hogy túl sok a kivétel. Szerintem mindketten tudjuk, hogy az egy főre vetített GDP-re koncentrálni egy huncut vitatechnika ebben az ügyben. Nyilvánvaló, hogy a nagy népességű államokban pont az húzza alacsonyabb szintre az egy főre jutó GDP-t, hogy a fejlődésre, vagyis az új generációkra, a népességnövelésre fordítják a nemzeti jövedelmük egy jókora részét. És még ezzel együtt sem lehet kimutatni, hogy ez egyértelműen kiszorítaná őket a jóléti államok élmezőnyéből. Visszapasszolom a labdát, a te szavaiddal élek: “Túl sok a kivétel” ahhoz, hogy kimondhatnánk, hogy korántsem éri meg nagy mértékben népesedni.  Viszont nekem úgy tűnik, hogy hatalmas hasznokat zsebelnek be a népesedés növekedésbe fektetett kis áldozatért: Az összértékében rendkívül magas GDP eredményeként hatalmas világgazdasági befolyásra tesznek szert, jelentős mértékben uralják a föld véges erőforrásait, területeit, továbbá drága, de hatalmas fejlődési távlatokat megnyitó tudományos projektekbe tudnak áldozni.

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

“Szerintem mindketten tudjuk, hogy az egy főre vetített GDP-re koncentrálni egy huncut vitatechnika ebben az ügyben.”

Ha gazdasági fejlettségről beszélünk, (márpedig erről volt szó) akkor nem. A számok nem hazudnak. Az elméletek viszont lehetnek tévesek. :) A növekvő népesség, mint a fejlődés kulcsa is ilyen. Az ókori, hódításra berendezkedett katonaállamoknál, meg a nomád lovas népeknél még igaz volt. Mai viszonylatban meg már nem igaz. Mai viszonylatban a humán erőforrás minősége (értsd képzettség és munkakultúra) az, ami döntő gazdasági szempontból, nem a mennyisége.

Példával érzékeltetve: Munkaadóként egy nagyobb csoport írni-olvasni sem tudó, 0 munkakultúrával rendelkező emberrel nem sok mindent tudnék kezdeni. Még azt sem lehetne rájuk bízni, h A-ból B-be pakoljanak dolgokat, mert csellengenének, lopnának. Viszont egy kisebb csoport képzett, megfelelő munkakultúrával rendelkező értelmiségi csoporttal már tudnék mit kezdeni.

A következő térkép az országok szerinti bontásban mutatja a népesség átlag iq-át:

http://en.wikipedia.org/wiki/File:National_IQ_Lynn_Vanhanen_2006_IQ_and_Global_Inequality.png

Mint látható, a kínaiak elég jól állnak ezen a téren. Náluk az egykepolitika miatt kevés gyerek születik ugyan, viszont azokat taníttatják, jól képzett, hasznos munkaerők lesznek. Ezért fejlődik az ország.
Ha viszont vetsz egy pillantást az afrikai régióra, ott ez nem igaz. Hiába nő meredeken a népesség, ha az emberek képzetlenek, érdemi munkavégzésre alkalmatlan felnőttek lesznek. Ennek a végeredménye ez:

http://kitekinto.hu/global/2007/10/12/afrika_haboruk_emesztik_fel_a_fejlesztesi_segelyeket/#.UeO5Iay58bg

“Nyilvánvaló, hogy a nagy népességű államokban pont az húzza alacsonyabb szintre az egy főre jutó GDP-t, hogy a fejlődésre, vagyis az új generációkra, a népességnövelésre fordítják a nemzeti jövedelmük egy jókora részét.”

A nagy népességű államok népessége nem feltétlenül növekszik. Legalábbis akik már elértek egy bizonyos gazdasági fejlettségi szintet, azoké nem. Pl USA, Németország, Franciaország, Anglia. De erről már volt szó korábban, hogy miért van így.

“És még ezzel együtt sem lehet kimutatni, hogy ez egyértelműen kiszorítaná őket a jóléti államok élmezőnyéből.”

Azért Kínában vagy Indiában nem szívesen laknék. Luxemburgot vagy Norvégiát viszont el tudnám viselni. :)

“Viszont nekem úgy tűnik, hogy hatalmas hasznokat zsebelnek be a népesedés növekedésbe fektetett kis áldozatért: Az összértékében rendkívül magas GDP eredményeként hatalmas világgazdasági befolyásra tesznek szert, jelentős mértékben uralják a föld véges erőforrásait, területeit, továbbá drága, de hatalmas fejlődési távlatokat megnyitó tudományos projektekbe tudnak áldozni.”

Itt melyik országokra gondolsz? Kína? Annak ma már nem növekszik a népessége, pont a kormányzat által előirányzott egykepolitika miatt. Indiáé viszont még növekszik. Mindkettő piacgazdaság, kb. egy szintről indultak, mindkettő az utóbbi évtizedekben kezdett el feljönni. Mégis, ha összértékben nézzük:

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_GDP_%28nominal%29

Kína a világ második helyén van az USA után, (bár 1,34 milliárdos népessége összesen még így is feleannyit termel mint a 314 milliós népességű USA) India viszont a még mindig meredeken növekvő népessége miatt 9. helyre szorul a listán, pedig a népessége mára már megközelíti Kínáét.

Ha az Iq térképre is vetsz egy pillantást, akkor azt látod, hogy India nem kimondottan a jól képzett, gazdasági értelemben hatékony emberek hazája. Sok gyerek születik ugyan, viszont (sőt, éppen ezért) átlagban rosszul képzettek lesznek, így nem hatékony munkaerők. Ezért az ország sem fejlődik kellőképpen a demokratikus piacgazdasági berendezkedés ellenére.
Ebből az látszik amit én mondok: a növekvő népesség az inkább a fejlődés gátja mintsem húzóereje.

Suum cuique
Újságíró