“Burn witches”, magyarul: “Égjenek a boszorkányok”. – Ennyi állt abban a szöveges üzenetben, amely szombaton érkezett a Femen radikális feminista szervezet mobiltelefonjára. Ezt követően a szombatról vasárnapra virradó hajnalon körülbelül 5 órakor a Femen szállásául is szolgáló Párizsi épületben tűz ütött ki.
A Femen a Párizs egyik külvárosi negyedében található “Lavoir Moderne Parisien” elnevezésű kis kultúrházban bérel tevékenységéhez előadótermet és az épület emeletein pedig lakószobákat. A tűz Inna Sevcsenko szobájában keletkezett, aki ekkor éppen nem tartózkodott a helyszínen. Más Femen aktivisták viszont a zajokra ébredve szembesültek a lángokkal. Reménytelen igyekezettel próbálták eloltani a tűzet, végül kihívták a tűzoltóságot, akik a helyszínre érkezve öt embert mentettek ki az épületből. Személyi sérülés nem történt, viszont jelentős anyagi kár keletkezett, egy 15 négyzetméteres helyiség teljesen kiégett.
A rendőrség nem talált bűncselekményre utaló nyomokat, a tűz keletkezésének okát nem sikerült feltárni, nem tartják kizártnak, hogy baleset történt. A Femen aktivisták viszont támadásra gyanakodnak. Bár a szombati sms-nek korábban nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget, mivel elmondásuk szerint rendszeresen kapnak halálos fenyegetéseket, most azonban összefüggést látnak az üzenet és a tűzeset között. “Úgy gondoljuk, hogy túl sok az egybeesés ahhoz, hogy véletlen legyen” – Nyilatkozák. Gyanújukat arra alapozzák, hogy a Sevcsenkoról mintázott Marianne arckép és bélyeg a közelmúltban mérhetetlen felháborodást váltott ki a francia közvélemény jelentős részéből. Nem tartják kizártnak, hogy ez szolgálhatott egy szándékos gyújtogatás indítékául.
Ha hihetünk a Femen tagjainak, akkor nem is ez az első eset, hogy Femen aktivisták közel érezhették magukhoz a halált. Saját állításuk szerint 2011 végén a fehéroroszországi KGB székház előtti tüntetés után egy csoport férfi (véleményük szerint a titkosszolgálat) elrabolta őket és hosszú autóút után egy elhagyatott erdőben meztelenre vetkőztették mindannyiukat, folyamatosan ütlegelték őket és késsel levágták a hajukat. Majd olajjal locsolták le a testüket és gyufával játszadozva hozták tudomásukra, hogy hamarosan véget ér az életük. Ennek ellenére végül nem gyújtották fel, csak ott hagyták őket az isten háta mögött. – Ha valóban így történt, és ez sem tántorította el őket a felforgató tevékenységüktől, akkor ez arról árulkodik leginkább, hogy az ész és az igazságérzet hiánya, ahogyan más zavart pszichéjű embereknél, az ő esetükben is a veszélyérzet hiányával társul. Már régen fel kellett volna hagyniuk a világfelforgató, bujtogató, gyújtogató életmóddal. A vallásgyalázással, a férfigyűlölet propagálásával és a társadalom zaklatásával világszerte sikerült annyi ellenséget szerezniük maguknak, hogy más embernek ahhoz ezer élet is kevés lenne. Nem csoda, hogy számukra az lenne a meglepő, ha egy napon nem kapnának egyetlen életveszélyes fenyegetést sem. Tagjaikat több államban köztörvényes bűnözőként, államellenes felforgatóként, persona non grata-ként tartják számon. Ez talán kellő visszajelzés lehetne számukra ahhoz, hogy gondolataik felülbírálására késztesse őket, de mint tudjuk a feminizmus egyik legfőbb ismérve, hogy követői gyakorta tetszelegnek a világmegváltó bölcs szerepében, akik körül a világ ostoba és erkölcstelen. Pontosan olyanok, mint a régi viccben az autópályára fordítva felhajtó autós, amikor a rádióban azt hallja, hogy egy őrült a sztrádán menetiránnyal szemben száguldozik, akkor felháborodik: “Mi az, hogy egy őrült? Itt minden barom szembe jön!” – Mindenesetre ha már más intelmet nem is, de legalább egyetlen népi bölcsességet megfontolhatnának a félvilággal háborúban álló radikális feminista agresszorok: “Aki sokszor játszik a tűzzel, az előbb-utóbb megégeti magát!”
Fotóalbum – Nagyobb mérethez kattints a képre!
Reális lett volna, ha elküldik a férfi tűzoltókat :D
Várd ki a végét. Nemrég a német kolbászra fogták rá, hogy szexista nőelnyomó, most tűzoltók voltak ott elég nagy locsolócsővel…..ehhez még annyit hozzáfűzni, hogy csúnyán néztek és már is kész az ideális femen hír.
“Saját állatásuk szerint 2011 végén a fehéroroszországi KGB székház előtti tüntetés után egy csoport férfi (véleményük szerint a titkosszolgálat) elrabolta őket és hosszú autóút után egy elhagyatott erdőben meztelenre vetkőztették mindannyiukat, folyamatosan ütlegelték őket és késsel levágták a hajukat. Majd olajjal locsolták le a testüket és gyufával játszadozva hozták tudomásukra, hogy hamarosan véget ér az életük. Ennek ellenére végül nem gyújtották fel, csak ott hagyták őket az isten háta mögött.”
Ettől jobb mesét is kitalálhattak volna. Nincs fantáziájuk.
“Saját állatásuk”
Ja.
Bár minden további nélkül lehetne, de ez most mégsem a freudi elszólás elírás példás esete. Az (A) és az (Í) nagyon közel vannak egymáshoz. :D
“Égjetek, boszorkányok!” volna a korrekt fordítás.
Egyébként a Femen tkp. nem csinál mást, mint visszatérnek a szüfrazsett gyökerekhez. Inkább az a szörnyű, hogy az ugyanilyen ostoba és ellenszenves, viszont még erőszakosabb szüfrazsttekre ma úgy illik emlékezni, mint valami hősökre. Az erőszakosságukat meg teljesen el szokás felejteni. (Megj.: A szüfrazsettek csak azért nem meztelenkedtek, mert akkor még kevesebb is elég volt a feltűnés/megbotránkoztatás keltéséhez.)
Egy kis érdekesség: http://historyoffeminism.com/anti-suffragette-postcards-posters-cartoons/
Érdekes az is, hogy ezt a társaságot még mindig egyszerűen csak “nőjogi mozgalom”-ként szokták emlegetni a mainstream médiában. A Hamasz meg a PLO azok meg “terrorszervezetek”, pedig lehetnének “palesztin-jogi mozgalmak” is. (Nem kívánok párhuzamot vonni a kétféle szerveződés között, hiszen teljesen más a helyzetük, a céljaik, a módszereik, stb., csupán a manipulatív elnevezésekre akartam rávilágítani.)
Így megy ez. Az ellenség lövésze ‘orvlövész’, a miénk ‘mesterlövész’. Az ellenség partizánjai ‘terroristák’, a mieink ‘szabadságharcosok’. Stb.
A FEMEN nem terrorszervezet, mert nem öltek ártatlan embereket, gyűlölködésük mértéke és súlyossága pedig messze alulmúlja őket. Viszont a karikatúrák egész jók (nagyon kedvelem a politikai témájú gúnyrajzokat, még ha azok ellentétesek világlátásommal), hűen megmutatják a korabeli társadalom felfogását.
Igazad van, a Femen “szélsőséges szexista csoport”, terroristának még kevesek.
Én nem írtam, hogy terrorszervezet lenne. Arra utaltam, hogy simán csak “nőjogi mozgalom”-nak titulálni a valóság erős megszépítése, ahogy pl. a PLO-t meg “terrorszervezet”-nek nevezni a valóság rosszindulatú elferdítése. Valamint, hogy a valóság megszépítésével terrorcsoportokat is lehet “X-jogi mozgalom”-nak nevezni, végülis többségük szabadságharcosnak mondja magát. Az IRA is az írek jogaiért küzd (mégha az írek jelentős része már nem is kér ebből). De a II. VH-ban a Tengelyhatalmak által megszállt területeken működő ún. ellenállási mozgalmak is sok terrorcselekményt hajtottak végre (különösen Tito partizánjai, de a többit se kell félteni), ma őket mégis inkább “ellenállóknak”, “szabadságharcosoknak”, stb. nevezik.
A FEMEN nem érdemelte meg az erőszakos támadásokat. Egy dolog, hogy mélységesen idióta férfigyűlölők, akik nemcsak képtelenek a valóságba élni, de még büszkék is saját sötétségükre, ám ettől még aligha lesznek nemhogy veszélyes alakok, de igazán köztörvényes bűnözők sem (nálam a szatírnál kezdődik a bűnöző, és a lányok többnyire nem ilyenek). Ha valóban számítana ténykedésük, akkor az ő módszereik nélkül, pusztán a józan ész és a tények segítségével lehetne kampányolni ellenük (meg hát egy szál f@szba kiállni inkább a meleg jogi mozgalmak képviselői szoktak, és nem az antifeministák). A baj csak az, hogy az evolúció szabotálja a férfimozgalmakat, hiszen az erősebb nemként kezelve egyszerűen nem tudnák komolyan venni a figyelmeztetéseket, mint ahogy a multikulturalizmust is hiába szidták hosszú éveken át, csak most unt rá a liberális politikai- és értelmiségi elit (bár előbbi csoport sokkal inkább pusztán csak a szavazatok miatt gondolta meg magát).
Ezzel az erővel akkor a többi feminista is teljesen ártalmatlan és semmi értelme az antifeminizmusnak. Erről viszont többen leírták már itt, hogy miért nem igaz.
Minden egyes megmozdulásukon csöcsöt mutogatnak… (Mondjuk engem nem zavar a meztelenkedés, de, ha már a szatírkodást emlegeted…)
Lehet, hogy a támadás – már ha tényleg az volt, mert ugyebár a tűzvizságók szerint baleset! – kontraproduktív volt és ők jönnek majd jól ki belőle, de azért mégis megérdemelték a rohadékok, hogy kicsit – szó szerint – be legyen fűtve nekik!
Az igazat megvallva, nem is jön nekik rosszul ez a tűzeset. Csak egy újabb lehetőség számukra, hogy végigpanaszkodják a médiát, hogy őket támadások érik csak azért,mert a nők jogait védik (ami persze csak vicc) . Az anyagi káron sem sokáig fognak görcsölni, van egy olyan érzésem, hogy bőkezű ballibes emberek hamarosan tekintélyes összegű adományokkal foják megajándékozni őket. Szóval tűz ide vagy oda, ebből is ők jönnek ki jól.
Na és persze komoly sanszot adnék annak is, hogy ők maguk okozták azt a tüzet, a szegény üldöztetett ellenálló imázsát minden eszközzel biztosítani kell…
Igen, eléggé feministás ötlet lenne.
http://www.youtube.com/watch?v=a8XsZwtmYik
“The roof, the roof, the roof is on fire!
We don’t need no water—Let the motherfucker burn!
Burn, motherfucker, burn!”
Jajj, de gonosz kedvemben vagyok ma, de persze csak viccelek >:D
Tudom gonosz vagyok, de nem lehet kihagyni
http://www.youtube.com/watch?v=FaHEusBG20c
Viszont azt leírhatná valaki, hogy lehet úgy megcsinálni, hogy itt nyíljon a video ablakban
Itt nyílik. :o)
Csak neked nem úgy működik, mert te gonosz vagy!! :o))))))
(Mint én.) >o]]
Még a szövege is ide illik
Gonosz fiúk, miután tegnap megnéztem a videókat, egész nap ez a két szám ment a fejemben felváltva. Mára már elmúlt. :)
hermit, igen, nagyon jó a szöveg, olyan, mintha a Femennek írták volna. :)
“Égjenek a boszorkányok!”
Igenis ez a helyes hozzáállás egy boszorkányvadász részéről. Ugyanis a pacifizmus nem vezet semmire.
Egy boszorkányvadász, mikor meglát egy boszorkányt, nem agyal azon, hogy jó boszorkány vagy rossz boszorkány – annyit lát, boszorkány, és meghúzza a nyílpuska ravaszát!
Morgena Pendragon követőinek szent küldetése Camelot elpusztítása – a boszorkányvadász szent küldetése Morgena Pendragon követőinek elpusztítása!
A boszorkányvadász addig küzd, míg le nem vágja az ellenség…
Addig nem lesz béke Franciaországban, míg el nem tűnik a francia légkörből a FEMEN!
Morgena követőinek nincs kegyelem!
En mar varom, mikor fogjak rank, keresztenyekre ezt a dolgot… Es, hat vannak szelsöseges vallasosok… Voltak, akik kökemenyen tüntettek abortusz klinikak elött. Azt hiszem, meg bantalmaztak is a ki es bemenöket. Jo ok lenne egy ältalanos keresztenyüldezeshez. Ami szerintem lesz is. De nem most, meg nem. Majd, egyszer…
Mindegy, csak a mi Urunk ott legyen bennünk es velünk. Ämen.
Végülis ez egy jó hír lenne egy kereszténynek, mert ez az Antikrisztus eljövetelének a jele és akkor eljön a Végítélet.
Június 21-e van.
“Tudtad? Szent Iván vagy Keresztelő Szent János napja június 24., annak előestje, a 23-áról 24-ére virradó éjszaka a Szentivánéj. Valójában az ünnep apropóját szolgáltató nyári napforduló június 21-én van, de a naptárreformok miatt a hozzá kapcsolódó ünnep pár nappal eltolódott, és ez a távolság az idők folyamán csak nőni fog.” Forrás: http://joportal.hu/johirek.php?readmore=1742
Amúgy boszorkányok éjszakájának is nevezik azt az éjszakát, ameddig már csak hármat kettőt kell aludni:) Feminizmus és boszorkányság kapcsolatára az antifeminizmus mozgalma akár rá is haraphatott volna már rég szerte a világon. Nem tette, és valszeg nem is fogja soha megtenni, mert nincs spirituális vénája… Pedig itt húzódik az igazi frontvonal! A panaszkodva legénykedés és a legénykedve panaszkodás – amit tiszteletreméltóan magas szinten űz az antifeminizmus – nem sok sikerrel kecsegtet az Új Pestis, a világ spirituális elnőiesedése ellen…
v.ö.: samhain
összevetettem: a szentivánéj őszi párja?
még jó, hogy egy éjszakával késôbb születtem.
holnap vagy 25-én?
25.
mondjuk nekem semmi boszorkányos nem kapcsolódik szentivánéjhez, a nagymamám annyit mondott mindig, hogy Iván Kupala után költöznek ki a vizikoboldok, tündérek a vízből és lehet már a szabadvizekben is Illésig fürdeni, utána hirtelen lehűlnek a folyamok, de asszem ezek a megfigyelések igazán a száraz kontinetális, sztyeppei klimára jellemzőek, ahol augusztusban már esténként simán dér ül a füvön és zuzmarás a talaj hajnalonként.
http://www.jellemrajzok.com/horoszkop/rak.php
jól mondja?
hellyel-közzel.
A memóriám tényleg apró részletekig mindent, de nem élek a múltban, rendszerbe helyezem a dolgokat, ua a most fontosabb, ebbôl adódóan inkább tücsök vagyok, mint hangya. A kitartok mellette a végsôkig- igaz, a kisértésekkel meg úgy vagyok, hogy bár gyorsan lelkesedem, de inkább elkerülöm a rövidzárlat lehetôségét is. A férfiak sosem bántottak, bár ebben az is benne van, hogy alapból a nyersebb, elvont faszikat kedvelem. nem vagyok különösebben egy széplélek, kifejezetten taszít a körülményeskedés, a giccs, így nemtom mit ért a romantikus alatt, vizet iszom, alkoholból meg a víztiszta töményet, ha már,
A növényeket kedvelem, de a paradicsomjaim vmitôl pettyesednek.
meg ilyen lakberendezôen házias se vagyok, funkcionalitás igen, írtózom a zsúfoltságtól meg a polcoktól, van összesen három fazekam meg két serpenyôm.
“Mit lehet adni annak a születésnapjára, akinek mindene megvan? – kérdezi a Sean Penn által megformált figura a The Game (Játsz/ma) című filmben.
Mit lehet mondani annak, aki mindent tud saját magáról? – kérdezem én:)
az egyetlen elônye az öregedésnek.
megfontolandó mindenesetre, hogy miért pont a játszma asszocolt be nálad, de oké eltöprengek a rejtvényen.
miért pont a játszma asszocolt be nálad
31. Az irigység
Az irigység nem más, mint önmarcangoló bosszankodás az embertársaink által elért sikerek, vagy megszerzett javak láttán, s annak okán, hogy inkább kívánnánk azokat magunknak.
az önismeretre? :)
mi másra?:)
Ezek jobbak.
http://mek.oszk.hu/03000/03047/03047.htm
iszonyú magas labda, de azért lecsapom (főleg, mert feltűnően jól viseli a copy parancsot:):
58. A rasszizmus
A rasszizmust úgy foghatnánk fel, mint bizonyos külső jegyek alapján elkülönített embercsoportokkal szembeni felsőbbrendűségbe vetett szilárd hitet.
Rasszista az az ember, aki fittyet hányva a biológusok, filozófusok érveinek, önkényes alapon több emberi fajt különböztet meg és áldja szerencséjét, hogy ő véletlenül épp a magasabb rendű fajhoz tartozik. A színesbőrűek között kitört zavargásokat alapnak érzi a “niggerezésre”, s közben megfeledkezik mindkét, fehérek között kirobbant világháborúról. Képes embercsoportokat felruházni egyébként egyedi emberi rossztulajdonságokkal; az arabok, négerek, cigányok például “büdösek” (nem veszi figyelembe, hogy senki sem büdös, ha mosdik és ő is büdös, ha nem mosdik), a saját illetve a haveri eredetű szagok természetesen a vagány férfiasság attribútumai közé sorolandók. Eszébe sem jut, hogy bizonyos távolkeleti népcsoportok – ellentétben velünk, fehér emberekkel – egyáltalán nem rendelkeznek hónaljtáji szagmirigyekkel, Japánban például, aki rendelkezik ilyesfélével, azt “betegnek” tekintik: “osmidrosis axilae”, egy időben még a katonai szolgálat alól is felmentették őket,[42] szóval mások minket tekinthetnének ugyanilyen alapon és egyben alaptalanul büdösnek. Az egyedülálló emberi teljesítményt elérő színesbőrű sportoló, vagy jazz muzsikus szerinte csak azért marad fehérbőrű ellenfél nélkül, mert a fehérek más, “komolyabb területeken találják meg az önmegvalósítás lehetőségét”. Ki sem fogy a gyalázkodásból, az emberi méltóságot sértő kijelentésekből és szörnyen meggondolatlan megnyilvánulásaival nem a fehéreket, hanem saját magát, mint egyént fokozza le alacsonyrendűvé; ők lesznek azok, kiknek kellő “gondolati mosakodás híján” tisztátalanok, vagy, hogy a fentebbiekre visszautaljak, a szinesztézia eszközével: “büdösek” maradnak gondolatai. Előszeretettel hasonlítja a színesbőrűeket a majmokhoz, akikkel genetikailag ő is ugyanolyan rokonságban áll, sőt gondolkodási szintet tekintve még ő az, aki közelebb helyezkedik el a főemlősökhöz (persze a rosszindulatot leszámítva, amiben biztosan felülmúlja még embertársait is). Álláspontom szerint a “rasszista” kifejezés tágan értelmezendő. A külső jegyek ugyanis nem csupán rasszikus jellegű jegyek lehetnek, szívem szerint én a sovinisztákat is a rasszisták közé sorolom, akik persze magukat – mintha ez bármire mentség lehetne – nacionalistáknak nevezik. (A kiindulási alapot tekintve nem sok a különbség: a soviniszta más népek gyűlöletén keresztül érzékelteti hazája – és persze benne saját maga – iránti féktelen tiszteletét, míg a nacionalista finomabb ennél, csak hasonlítgat más népekhez és így állapítja meg, hogy mennyivel különb hazája és ő a többiektől; lényegét tekintve mindkettő a hazaszeretettel kapcsolatos fogalomzavarban van és mindkettő kívülállók rovására.) A nacionalisták képesek az állampolgársághoz genetikai jegyeket kapcsolni. Ráadásul ezek a “fajspecifikus” jegyek egy egyértelműen körülhatárolható, pontos “értékrendet” követnek és jeleznek, ahol mindenkinek megvan a maga helye. Ezen az “értékskálán” emberi fajok, népek, nemzetek, tehát csupa ködös, körülhatárolhatatlan, abszurd fogalom szerepel. (A nép és nemzet fogalmat még a nemzetközi jogászok sem tudták körülhatárolni, azt csupán mint definiálatlan, de mindenki által ismert fogalmat használják.) Míg az egyik nép alsóbbrendű fejletlenebb gazdasága és életszínvonala miatt, addig a másik nép – ki ilyen vonatkozásban előrébb jár – “neoprimitív”, ahol “elenyésznek a nemzeti identitás talajából táplálkozó igazi értékek a kultúrában és a művészetben”, ahol “mindent elöntött a jóléti társadalom mocska”. Érdekes jelenség (a rasszizmus kategóriáján belül maradva) a nációkon belüli nacionalizmus. Ez egyfajta túlfűtött lokálpatriotizmus, minek keretében a fentiek analógiájára utalják egymást az ország különböző tájain élők. A szombathelyi rasszista “ázsiainak” minősíti nyíregyházi kollégáját és legszívesebben karanténba záratná és csak védőoltások után engedné be Sabaria ősi városába a “tirpákot”; míg emez ki nem állhatja a “krobótot”, kinek földjén “lámpással röpködnek a vasi csókák, oly nagy a sötétség.” Ugyancsak a rasszizmus tárgykörébe tartozik a nemek szerinti megkülönböztetés, és az ehhez kapcsolódó rangsorolás, különös tekintettel annak feminizmus néven közismert válfajára. (A feministák szerint csak azért nem létezik a “maszkulinizmus”, mint fogalom, mert maga a jelenség oly annyira általános és alapvető, hogy annak megnevezésére semmi szükség.) A feminista a férfiakat olyasféle alacsonyabbrendű fajként látja, mint amilyennek a gorillát képzeli, vagyis félelmetes fizikai erejével gyakran visszaélő brutális szörnyetegnek (pedig mi nagyon jól tudjuk, hogy a gorilla jámbor növényevő, aki csak akkor támad, ha felhergelik). Az állatkertben is “szolidaritásból” a nőstény majom védelmére kel és megállapítja, hogy a hím milyen pocsék, majd hozzáteszi: “de ez legalább nem részeges, mint a férfiak”. A hétvégi eltávozásra hazatérő kiskatonában az elállatiasodott szatírt látja, aki elől jobb kitérni az utcán. A leszerelő kiskatonák viselkedése pedig annyira felháborítja, hogy legszívesebben a leszerelést bűncselekménynek minősítené. A feminista az a jellegzetes nőtípus, aki nem hagyja, hogy a férfiak annak rendje, módja szerint tenyerükön hordozzák, hanem ádáz küzdelembe bocsátkozik velük: férfias értékrend szerint akarja őket legyőzni. Ahelyett, hogy csinosan öltözködne és megtanulna jól táncolni, hogy sikere legyen az iskolai bálon, inkább nekiáll pofozkodni meg birkózni fiú osztálytársaival. A feminizmushoz hasonlóan akad még sok – egyéb paraméterek alapján – “rasszizáló” csoport, elég a vallási fanatikusokra, vagy a generáció gyűlölőkre, esetleg a brutálisan sznobokra utalnom, de ezek mind eltörpülnek jelentőségüket tekintve a “klasszikus fajgyűlölők” mellett, akik a zsidó-, illetve a cigánykérdés megoldása kapcsán ilyesféléket mondanak: “Elismerem, hogy Hitler és Mengele őrültek voltak, de azért volt abban valami, amit írtak!”.
A rasszizmus igen alattomos rossztulajdonság, észrevétlenül teszi rabjává áldozatát, aki – ellentétben a nevetségessé, majd szánandóvá váló magamutogatóval – fokozatosan válhat egyre veszélyesebbé! Idézet következik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:[43]
“1. cikk. Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.
2. cikk. Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.”
szétkuncogtam magam, köszi, nagyon tetszett.
“A fontoskodó körülményesen fejezi ki magát; túlzott jelentőséget tulajdonít minden egyes szavának (…) keveri a culápot a cubákkal; az egyenlőrét az egyelőrével; a konspirált a konfirmállal; a protestált a prosperállal; a gusztust a gesztussal; a paródiát a parókiával; a provokált a produkállal; a reakciót az erekcióval; a returt a naturral stb
“Irigy az az ember, aki fitymálólag nyilatkozik más barátnéjáról, majd házibulin az első adandó alkalmat kihasználva, az alkoholtól bódult hölgy öntudatlan kérésének készséggel eleget téve, kéjjel a lány nyakába harap”
“Az alattomosság finomabb formában a csalafintaság, huncutság formáját is öltheti, például mikor bioszórán a nem figyelő diáknak feltett tanári kérdésre: “Állatrendszertanilag hová sorolnád a kagylót?”, mely kérdésre az áldozat, még ha hallotta volna, sem tudna felelni, eképpen súg az alattomos osztálytárs: “Gerinctelen, páratlan ujjú madár, ragadozó!. Emlői vannak.”
A PUA: “A kujonkodás során igen pallérozottá vált a hazudozásban, néha már maga is elhiszi, hogy “halálosan szerelmes”, meg hogy “eleped”. :D
Oktondi tehát az a férfiember, ki nem tudja, hogy a XX. század végén irracionálisan illik megközelíteni a hölgyeket.”
“iszonyú magas labda, de azért lecsapom (főleg, mert feltűnően jól viseli a copy parancsot:):”
Nem érted te ezt. Amelyik ügyvéd tízmilliókat perel ki a zsebünkből ideiglenesen ártatlan cigányok számára, annak a múltban, jelenben és a jövőben is kötelező antirasszistáskodnia. De, hogy ne lógjon itt a levegőben ez a rész, rakok rá kötelet.
De ha annyira magas, minek próbáltad meg elérni, hát nem láttad, hogy úgyse fog sikerülni? Sejtettem egyébként, hogy valaki ebbe kapaszkodik majd, hogy no majd most ej, de jól megmondja, de hát nem.
“Rasszista az az ember, aki fittyet hányva a biológusok, filozófusok érveinek”
A gének csupán a külsőért felelnek, a viselkedésért ugyan már. Nyilván.
“A színesbőrűek között kitört zavargásokat alapnak érzi a “niggerezésre””
Között? Ha még egymást zavarognák, mint egyes helyeken Afrikában, de ezek inkább rasszista módon a fehéreket terrorizálják a bankárok sűrű vigyorgása közepette.
“s közben megfeledkezik mindkét, fehérek között kirobbant világháborúról.”
Amit zsidók robbantgattak ki. Futballisták szoktak ekkora öngólokat rugdosni.
“Képes embercsoportokat felruházni egyébként egyedi emberi rossztulajdonságokkal; az arabok, négerek, cigányok például “büdösek” (nem veszi figyelembe, hogy senki sem büdös, ha mosdik és ő is büdös, ha nem mosdik)”
Ezek fürödhetnének napjában hatszor, oszt mégse. Hallottál már a cigányszagról?
“vagy jazz muzsikus”
„Sokan csodálkoztak azon, hogy honnan jönnek az émelyítő zene azon hullámai, amelyek tisztességes otthonokba törnek be és ennek a nemzedéknek a fiataljait idióták utánzására késztetik. A könnyűzene zsidó monopólium. A jazz zsidó találmány. Az nyálkás érzelmesség, a csúszós hangjegyeknek az alattomos bujasága zsidó eredetű.
A pénz beszédét, a dzsungel rikoltozásának, röfögésének és cincogásának, a serdülők szerelmének zihálásának álcázott zenét elfogadják olyan otthonokban, ahol ugyanezt a konzervzene nélkül undorral kidobnák. Az izgató zeneszámok a modern nagyvárosok pöcegödreinek a hangulatát idézik, és az ezekből létrehozott dalokat zümmögik különösebb mellékgondolatok nélkül az iskolás fiúk és lányok.
Meglepő, hogy bármelyik utat választva keressük a káros befolyások nyomait, amelyek társadalmunkat mérgezik, egy csoport zsidóval találkozunk?
(…)
A jazz első állítólagos ‘királya’ egy Frisco nevű zsidó volt. Az egész lefelé vezető irányzat igazgatói zsidók voltak. Az ő ügyességük kellett ahhoz, hogy elrejtsék az erkölcsi romlást és fél fokkal afölött a szint fölött tartsák, amely csak undort kelt a szemlélőben.”
“Ki sem fogy a gyalázkodásból, az emberi méltóságot sértő kijelentésekből”
Várjá csak, ez nem a zsidókról vakerál?
“Előszeretettel hasonlítja a színesbőrűeket a majmokhoz, akikkel genetikailag ő is ugyanolyan rokonságban áll”
Ha ugyanolyanban állnék, akkor én is csokkeró lennék, nem?
“a soviniszta más népek gyűlöletén keresztül érzékelteti hazája – és persze benne saját maga – iránti féktelen tiszteletét”
Mi ez, már megint zsidózás?
“Idézet következik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából”
Ezt melyik gittegylet halandzsázta össze?
“Minden emberi lény szabadon születik”
Francba, a fajtajelleges bankárok igazán kitenyészthetnének már valami eleve adósbankkártyával a kézben született csecsemőket. Sebaj, kezdetnek a diákhitel is megteszi.
“Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván”
De kik az emberek? Mást nyomorba döntők? Nyugdíjasokat agyonverők? Muszlimán badarságokat utcán rikácsolók? A gettóbuzik?
“egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.”
Hány tízezer olyan cikket hozzak, ahol a zsigányok csak úgy viseltetnek a fehérek iránt szeretettel?
“2. cikk. Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.”
A “holokauszt-tagadók” is hivatkozhatnak rá?
Még mielôtt a kukában landolsz…örs a feministás részt gondolta magas lasztinak:
“Ugyancsak a rasszizmus tárgykörébe tartozik a nemek szerinti megkülönböztetés, és az ehhez kapcsolódó rangsorolás, különös tekintettel annak feminizmus néven közismert válfajára. (A feministák szerint csak azért nem létezik a “maszkulinizmus”, mint fogalom, mert maga a jelenség oly annyira általános és alapvető, hogy annak megnevezésére semmi szükség.) A feminista a férfiakat olyasféle alacsonyabbrendű fajként látja, mint amilyennek a gorillát képzeli, vagyis félelmetes fizikai erejével gyakran visszaélő brutális szörnyetegnek (pedig mi nagyon jól tudjuk, hogy a gorilla jámbor növényevő, aki csak akkor támad, ha felhergelik). Az állatkertben is “szolidaritásból” a nőstény majom védelmére kel és megállapítja, hogy a hím milyen pocsék, majd hozzáteszi: “de ez legalább nem részeges, mint a férfiak”. A hétvégi eltávozásra hazatérő kiskatonában az elállatiasodott szatírt látja, aki elől jobb kitérni az utcán. A leszerelő kiskatonák viselkedése pedig annyira felháborítja, hogy legszívesebben a leszerelést bűncselekménynek minősítené. A feminista az a jellegzetes nőtípus, aki nem hagyja, hogy a férfiak annak rendje, módja szerint tenyerükön hordozzák, hanem ádáz küzdelembe bocsátkozik velük: férfias értékrend szerint akarja őket legyőzni. Ahelyett, hogy csinosan öltözködne és megtanulna jól táncolni, hogy sikere legyen az iskolai bálon, inkább nekiáll pofozkodni meg birkózni fiú osztálytársaival. A feminizmushoz hasonlóan akad még sok – egyéb paraméterek alapján – “rasszizáló” csoport”
produkátor vagy.
Ne idegesíts már, úgy örültem, hogy végre kioszthatom ezt a Zekét.
“szétkuncogtam magam”
Pedig ezek faszábbak (érted, faszábbak, nem pinábbak):
“Alattomos az az ember, aki így kezdi a becsajozást: “Miért nem szereted te a barátodat? Szerintem nagyon rendes fickó!”.”
“Maga az “elkövető” sem gondolhatja komolyan, hogy egy mellbimbóba tűzött fülbevaló, az orrkarika, a lila haj, esetleg a fenékre tetovált halálfej vonzó lehet! Egyszerűen arról van szó, hogy a fenti praktikákat látván az emberfia óhatatlanul megrökönyödik, s ezt egy nárcisztikus beállítottságú személyiség könnyen betudhatja annak, hogy ellenállhatatlanul varázslatos lénye “lám, megint letaglózott egy kispolgárt”.”
“Szinte már sárga az irigységtől az a “barátnő”, aki a nála sokkal szebb barátnőnek buzgón azt tanácsolja a telefonbeszélgetés alatt, háttérből, hogy “Most rögtön mondd meg neki, hogy nem akarod soha többé látni!”.”
“A tapasztalatlan, gyermekszerelem varázsában megmerítkezett pici lány, ki “örök hűséggel” hitegeti kedvesét, tán még találhat tettére mentséget, nem úgy a csalfa menyecske, a több évi, gyermekgondozás céljából igénybevett fizetés nélküli szabadságon otthon lévő fiatalasszony, aki később azzal védekezik a felbőszült férj, a lelkiismeret, esetleg a bíróság előtt, hogy “Úgy éreztem, ismét bizonyítanom kell nőiességemet, azt, hogy még mindig vonzó vagyok”
“Az úszómedencében való gyors haladásra leginkább az készteti, hogy hamarabb elérve a szárazföldet, kevesebb esélyt ad a villámnak, hogy a medence vizébe lesújtva őt is agyoncsapja.”
“Szemléletes példa erre a balatoni nyaraláson összeszedett, klasszikus gyermekszerelembe belerandító tahó nagybácsi, aki rákérdez a szerelmi önkívületben, csinos kis barátnéjával karjaiban révedező fiatalemberre: “Józsi, te szartál legutóbb a budiban? Húzd le máskor!”.”
“Félrészegen ráüvölt a lakodalmi vacsoránál az őt finoman csendesíteni próbáló örömanyára: “Személyzetnek kuss!”, majd folytatja a duhajkodást.”
“Köpönyegforgató az az ember, aki kiskorában, látván az ellenfél által rúgott gólokat, gyakran megelégeli társai “bénaságát” és mikor úgymond “betelik a pohár”, “átáll” a másik csapatba. Ugyanő felnőttként, mikor már labdarugó kommentátorként keresi kenyerét, gyakran mondogatja: “nagy a nyomás a franciák kapujánál”, “érik a gól”, “a hollandok egyértelmű fölényben vannak”, “szinte egykapuzás folyik, olyan nagy a hollandok technikai fölénye”, stb., aztán ha mégis a franciák rúgják az első gólt: “nem hiába, ennyi gólhelyzetet nem lehet büntetlenül kihagyni”, “a franciák nagyon taktikusan húzták magukra ellenfelüket”, “jól bevált a francia altatási technika”.”
“Különös esete az önző ember “pszeudo-önzetlenségének”, mikor az hölgyekkel szemben viselkedik nemeslelkű, áldozatkész úriemberként, ilyenkor speciális viszonzást vár, amit ha megkap, az illető hölgy “kurtizán”, ha nem kap meg, akkor “büdös kurva”.”
“Az egyik nap még javában lemezeket cserélget az ő “országos cimborájával”, egy karcolás azonban elég ahhoz, hogy a nagy barát seggfejjé fokozódjék le.”
“A balfácán éppen kiadásra kerülő versének korrektúrája során nem veszi észre a szarvashibát, így a kötetben szárnyalás helyett szarnyalás szerepel.”
“Vonaton utazván kikapcsolódásképpen Hegelt olvasnak (egy lapot húsz percig); gyakran használnak idegen szavakat, különös tekintettel a következőkre: kvázi, de facto, ambivalens, adekvát, attitűd, et cetera, par exelence… Viszonylag gyakori az a mondatszerkesztési cselfogás, amikor az alany után beszúrnak egy “mint olyan”-t.”
“Úrhatnám az az ember, aki divatbemutatónak nézi a színházi előadásokat, komolyzenei koncerteket, s bár a produkció alatt el-elbóbiskol, a szüneteket nagyon élvezi.”
“Bár a környezet más, de maga a cselekedet nem kevésbé komisz, mikor a vásott kisdiák érzékeny lelkű padtársnőjének emlékkönyvébe (egy különösen szépen megrajzolt “emléket” őrző lap hátoldalára) vastagon fogó, fekete és zöld irónokkal férfi nemiszervet rajzol. Ugyancsak gonoszság motiválta ellenséges érzület mondatja a nagyobbacska ficsúrral (ki látja a szánalmasan petrezselymet áruló osztálytársnőit egy nagyobb, nyilvános bulin), hogy: “Nyugodtan hazamehettek, lányok; ma egészen biztosan nem fog összejönni nektek senki!”.”
“A kárörvendő ember gátlástalanul, már-már kérkedve negatív jellemvonásával vigyorog szemközt, ha rózsával felszerelkezve, a randevúra igyekvők jellegzetes amorózó arckifejezését magadra öltve egyszercsak fejentalál egy madárszar. De az a rosszmájú fráter sem különb, aki a múlt nyáron, a strandon szexuális partnerként kiszemelt leánygyermekről az idén – miután az sem akkor, sem most nem méltatja őt még egy “fittyhányásnyi” figyelemre sem – alappal bár, de alapvetően rosszindulatúan, sőt mi több: kacagva állapítja meg, hogy az illető popsiján vészjóslóan megjelentek a “karfiolosodás” jelei, mely heroikus küzdelem híján, óhatatlanul a vigasztalan nagyseggűségbe torkollik. Ilyenkor – levezetésként – gyakran citálja Rodint: “A nő tizennégy éves korában a legszebb, akkor is csak két hétig”.”
“Más mesterségek esetében a helyzet nem ennyire kiélezett, de ha a megfelelő belső késztetés megvan, például az ördöngős fogorvos is megtalálja a módját, hogy hogyan babráljon ki veled. Míg te, lidocaintól és félelemtől lezsibbadtan farkasszemezel a fogorvosi lámpával, ő a tömést előkészítő fúrás közben belekopogat a fúróval az egészséges szomszéd fogba, majd mikor hálásan köszöngetve leperkálod a lóvét és távozol, észre sem veszed hangjában a különös felhangokat: “Viszontlátásra!””
“A nagyképűek egy jellegzetes csoportja könnyen ismerszik meg arról a sajátos testtartásról, járásmódról stb., melyeknek láttán gyakorta megfordul fejünkben: ez is erősnek érzi magát, mióta meghízott.”
“Ő az, ki meglátván a kiszemelt hölgy kedvesét, megállapítja, hogy az illető férfiú “párbajképtelen”, majd mikor azt is észreveszi, hogy szánalmas próbálkozásai rendre kudarcba fulladnak, hozzáfűzi még: “az a nő viszont, aki ilyen nyomorulthoz ennyire ragaszkodik, ostoba, s mint ilyen, kegyeinkben sem részesülhet többé!”. Később, látva a boldogan andalgó párt, keservesen felsóhajt: “Oh, te szerencsétlen leány, mennyire sajnállak, hogy nem velem jársz!”.”
“Ha kollégái előtt valami bődületes szakmai marhaságot állít, különös biztosítékát adja szavai hitelének: “Ha ez nincs így, visszaadom a diplomámat!”, a hangzatos ígéret később valahogy feledésbe merül.”
“Hány orvostanhallgatót látni ruganyos, vagány léptekkel úgy kipattanni a papa autójából, mintha az a legutóbb zseniális sebészi beavatkozás paraszolvenciája lenne; hány torzonborz bölcsész agyában látszanak megfogalmazódni tolsztoji gondolatok (így kívülről); hány ügyvédjelölt mosolyog lenyalt hajjal, nyakkendőtűsen, sejtelmesen titkolva nagyon kevés fizetését, mintha az szégyellnivalóan magas lenne? Abban, amit ezek a fiatal, “nagyon tehetséges” emberek magatartásukkal sugallnak, egy közös momentum van: “nem is néznék ki belőlem, de azért látszik”.”
“A lusta ember naplopó léhaságát tetszetős ideológiával igyekszik alátámasztani. A semmittevő tunyaságot azonban igen nehéz megmagyarázni, így kénytelen a “Lassan járj, tovább érsz”-eket sejtelmes bazsalygással kísérni, mintha birtokában lenne az elpazarolt idő áfiuma ellen való orvosságnak. Efféle medicina azonban nem létezik, s ha ezt szemére veted, sajátos belső logikával felvértezve csillapítja már-már háborgó lelkiismeretét: “az idő, bármiféleképpen használod is ki, ugyanúgy eltelik”.”
merci a szorgalmadért (nekem tel.ról elég körülményes volt az ablakok közt ugràlni, de így legalább tényleg megvannak a legjobbak). amúgy meg tudtam, hogy egyet se kéne idéznem, egy hsz legyen rövid és velôs.
https://www.youtube.com/watch?v=I7g8CqHWoXU
https://www.youtube.com/watch?v=ljVqfVNF_MQ
Akkor boldog egy éjszakával későbbi születésnapot! :o)**
:)
Ez egy hülye őrültség !
Vannak értelmes nők, akik maguk is látják, tudják, hogy ezek a femenek csak szégyent hoznak rájuk.
A világ nem egypólusu. Vannak férfiak és vannak nők. Ezek ketten együtt alkotják az emberiséget.
Ám vannak gonoszok, akik e két pólust egymás ellen fordítják, amivel valamilyen céljuk van. Gyanítom: anyagi.
Normálisan gondolkodó férfiak és nők ilyen hülyeségekkel nem foglalkoznak.
Akik ilyesmivel foglalkoznak, azoknak valamilyen lelki bajuk van.
Legjobban úgy tehetünk ezek a visszáságok ellen, ha nem is veszünk róluk tudomást, tehát bojkottálni kell ezeknek a hírértékűségét.
Sajnos egyre több a lelki beteg, akiken nem tudunk segíteni, sőt vissza utasítják a segítséget.
Végső megoldás a nem észrevevésük,
A történelem során mindig voltak lelkileg gyenge egyének, úgy nők, mint férfiak, akiknek e gyengeségét a ravaszok kihasználták: szekták, hiedelmek, őrült mozgalmak és így tovább.
Ha a társadalomnak gondot okoznak, akkor a törvény útján kell eljárni felettük-ellenük.
Ja, lexikonban vannak még normális nők, vagy múzeumban kiállítva.