Alter Ego

Ribiséta – SlutWalk Budapest 2013 – Kötelező körök

Ha könnyelműen nem kötelezték volna el magukat a SlutWalk magyar társadalomtól teljesen idegen gondolatai mellett a hazai feminista szerveződések, akkor idén akár engedhettek volna annak az érzésnek, hogy már önmaguk is borzalmasan unják ezt az értelmetlen, oktalan cirkuszt. Pedig elkötelezettség ide vagy oda, legalább azt az erős érvet fontolóra kellene venniük, hogy a rendezvény iránti érdeklődés pontosan akkora, mint amekkora a mondvacsinált probléma; magyarán ez az egész nem érdekli a kutyát sem. Mikor még az újszerűség erejével hatott ennek a megmozdulásnak a gondolta, akkor is leginkább unatkozó külföldi turistákat, megtévesztett melegaktivistákat, fizetett tapsolókat láthattunk a menetben és környékén. Igaz akkor még a felháborodott férfiak internetszerte csináltak egy kis hangulatot az egészhez, mikoris elmondták a véleményüket a feltűnően értelmi fogyatékos, ám ennek ellenére felháborítóan férfigyalázó műbalhéról. Idén viszont már totális érdektelenségbe fulladt a rendezvény. De ha az elenyésző számú feminista gyülekezet lerótta a kötelező köreit Budapest utcáin, akkor ezen a helyen nekünk is ezt kell tennünk. Nézze el nekünk  a nagyérdemű, hogy ásítozva az unalomtól idén elsősorban a külsőségekre koncentrálunk. Aki szofisztikáltabb gondolatokra is vágyik, az olvassa el korábbi témába vágó cikkeinket és az azokhoz kapcsolódó igazán érdekes vitákat. Szerző társunk, Huffnágel Pista, aki ezúttal a Férfihang.hu nagybecsű helyszíni tudósítójává avanzsált, a videófelvétel mellett a következő írásos anyaggal tudósított az utcai “forgatagból”:

Ami elsőre szemet szúrt, az volt, hogy nagyon kevesen voltak, pedig az időjárás a femcsiknek kedvezett. Még a mostaninál kevesebb feltűnést tudtak volna kelteni az augusztusi forrónaci szezonban, amikor a teljes magyar nőtársadalom ribancnak öltözik.

Apropó, jelmezek! Ha kitekintünk a nagyvilágba, azt tapasztalhatjuk, hogy az ilyen alkalmakra alaposan felkészülnek az aktivisták. Előveszik a lengébb ruhadarabjaikat, félmeztelenre vetkőznek és pucér testükre fekete festékkel jelszavakat festenek. Egyszóval megpróbálják bulira venni a formát, és kurvának öltöznek. Budapesten azonban idén ez a lehangoló látvány fogadott minket:

Sehol egy miniszoknya, egy necc harisnya, egy feltünő smink, vagy dekoltázs. Nem is tudjuk, hogy a rendezvény megrendelője, a New York-i tőzsdemágus hazánkfia hogy fogja így aláírni a teljesítési igazolást egy ilyen szervezetlen, lagymatag érdeklődés mellett előadott demonstráció után. Persze tudjuk, a hideg meg a patriarchizmus. Mi azonban a pénzünkért rendes demonstrációkat szeretnénk, és reméljük, így van ezzel Soros György is.

A hangulat egyébként oldott, kellőképp internacionális volt, egy kicsit Erasmus-ösztöndíjasok teadélutánján érezhettük magunkat. Magyar szót szinte nem is hallottunk, lévén a résztvevő aktivisták jó része külföldi volt. Talán csak a rendőri biztosítás volt érthetetlen, hiszen a melegfelvonulásokon oly szívesen őrjöngő szélsőjobb is érdektelennek bizonyult, de ezek szerint a femcsik úgy érzik, hogy egyszer talán az a nap is felvirrad majd.

Addig azonban, amíg a rendezvény másfél óra késéssel indul, mert a megjelentek között egy olyan tökös csaj sem akad, aki fel merné olvasni Antoni Rita idei kiáltványát, addig nem kell azon siránkozni, hogy üvegplafon, meg minden, mert itt most tényleg nem a patriarchizmus fogta vissza a lányokat, hanem egész egyszerűen nem volt vér a pucájukban.

Ajánlom mindenkinek figyelmébe a videofelvételt; elképesztően “szépen zengett” a “Ááááá Nééém ááááz nééém” a lefizetett, idegenajkú demonstrálók előadásában. Idegen eszmék idegen ajkakról – így van ez rendjén. Soros idegen pénzéből telik rá. Bár Pista barátunk reménykedett benne, hogy paparazziként is jól debütálhat, ha sikerül néhány “forgalomban lévő” gendercelebet is lencsevégre kapnia, azonban úgy tűnik ők nem akarták az utcán tiszteletüket tenni. Csak Teczár Szilárd settenkedett arra; a Férfihang.hu lapjain is bemutatott ifjú jogvédőnek persze alapos oka lehetett erre; nyilván még mindig nem sikerült eldöntenie, hogy a nők vagy a férfiak szorulnak e leginkább jogvédelemre. Az őszinte érdeklődés meg is tette a magáét, mert Teczár megírta az idei Ribisétáról az internet legjobb cikkét a Magyar Narancs számára. Igaz, nem indult erős mezőnyben, merthogy a legtöbb lap egyetlen sorra sem méltatta az ügyet.  Mindenesetre Teczár elment a Fogasházban megtartott kerekasztal beszélgetésre is, amiről így tudósított:

A vonulás során többektől hallottam, hogy belterjes jellege van a SlutWalk-nak, ráadásul konkrét kiváltó eseménye Magyarországon nincs is, így nem csoda, ha nem érdekli a nagyközönséget és a médiát. Ennek fényében is örvendetes, hogy a Fogasházban tartott kerekasztal-beszélgetésen a szakértők – nemierőszak-esetekkel foglalkozó jogászok és pszichológusok – egyrészt kifejezetten önvizsgáló kérdéseket is felvetettek, másrészt a probléma aktualitásával is foglalkoztak. A feminista mozgalom szemszögéből kérdésként vetődött fel például, hogy a társadalom felé mennyire jó kommunikációs eszköz a megbotránkoztatás, illetve szó volt arról is, kifizetődő-e az áldozatokra való koncentrálás. A NANE és a PATENT egyesület szakjogászai beszéltek a közelmúlt jogszabályváltozásairól, kárhoztatták, hogy a jogalkotók még mindig nem tették magukévá a minden beleegyezés nélküli aktust erőszakosként feltüntető szemléletet, illetve elítélően nyilatkoztak arról is, hogy az új Btk. szerint egy 17 éves fiú már legálisan közösülhet egy 12 éves lánnyal. A jogalkalmazás terén leginkább az jelent problémát, hogy a nemi erőszakot bejelentő nők ellen gyakran rágalmazás miatt eljárás indul, ami megszégyenítő lehet az áldozatok számára (a közönségből többször beszélt egy nő, akivel így járt el a rendőrség és a bíróság). Társadalmi szintre terelve a problémát a NANE-s Wirth Judit egyenesen úgy fogalmazott, hogy „valójában minden ember feministának születik, amennyiben nem kedveli az igazságtalanságot, ezt a hajlamot a szocializáció ölheti ki bennünk később. Az egyenlőtlenség a férfiaknak a hatalmi pozíció miatt kényelmes, a nők pedig a formális és informális elnyomás okán gyakran fel sem ismerik valódi helyzetüket, érdekeiket.” Némi feltűnést keltett még a Magyar Nemzet újságírója, aki a média védelmében hozta fel, hogy ő a polgári napilapnál is próbál foglalkozni a témával.

A szokásosan porhintő feminista szövegben egyetlen mondat ütötte át az efféle baromságokon megedzett ingerküszöbömet: “a jogalkotók még mindig nem tették magukévá a minden beleegyezés nélküli aktust erőszakosként feltüntető szemléletet…” – Félelmetes. Éppen ez kellene még nekünk. Kifejezetten kinyilvánított beleegyezés. Esetleg pecsétes, három példányos beleegyező nyilatkozat minden aktus mellé? Árulhatnának hozzá formanyomtatványt a postahivatalokban. Merthogy enélkül esetleg megeshet, hogy a férfi nem élhet túl épp bőrrel egy kellemes szombat estét. És persze ilyen körülmények között az egekbe szökhetne a hamis vádak száma, és máris rengeteg munkája lenne ezeknek a csodás “szakembereknek”. Nem véletlenül született már korábban egy cikk itt a Férfihangon A Szexuális erőszak bizonyíthatóságáról. Arról is szót ejtettünk már, hogy mennyire értelmetlen feminista hisztériakeltéssel próbálkozni (és efféle kerekasztal beszélgetéseket tartani) olyan bűncselekményről, amelyet évente legfeljebb 100-an követnek el, közel félmillió más bűncselekmény között. Ráadásul még ezek között az esetek között is egyre aggasztóbban növekszik a hamis vádak száma. Kell e csodálni, hogy “a nemi erőszakot bejelentő nők ellen gyakran rágalmazás miatt eljárás indul”? Lásd itt: Társadalmi kórkép egy nemi erőszak per nyomán. Némi logikával a megélhetési feminizmus jeles képviselői is tudatosíthatnák magukban azt, amit egyébként ha másként nem, akkor legalább a lelkük mélyen biztosan tudnak, hogy a társadalmi érdektelenségnek alapos oka van: A társadalmi probléma, amit erőltetetten láttatni igyekeznek, egyszerűen nem létezik. Létezik viszont nagyon is szemmel láthatóan a Ribiséta formájában is megnyilvánuló androfób, férfigyűlölő propaganda.

Nos, ezzel részünkről is letudtuk a kötelező köröket. Reméljük jövőre a Ribiséta elmarad, vagy legalábbis félmeztelen nőket is láthatunk, mert fogalmunk sincs, hogy mi másról tudnánk írni egy újabb cikket, ha már minden hülyeséget megcáfoltunk?

6 votes, average: 5,00 out of 56 votes, average: 5,00 out of 56 votes, average: 5,00 out of 56 votes, average: 5,00 out of 56 votes, average: 5,00 out of 5 6 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Alter Ego

Alter Ego
Érdekelnek az emberek. Érdekelnek a közösségek. Mindez a pszichológia és a társadalomtudomány nagyítója alatt is. Mindig is meghökkentettek és lenyűgöztek az egyéni- és a közgondolkodás paradoxonjai. Emellett van személyes véleményem is a világról, sőt nem átallom néha le is írni. Elismerem, hogy az elemző énem felett néha a privát szenvedélyességem győzedelmeskedik, ezért a kedvenc műfajom a publicisztika.

41
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
12 Egyéni hozzászólás
29 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
19 Hozzászólások szerzői
Reszet ElekInaaraSlasherPash Cutterhgyi Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
exRooster
Olvasó
exRooster

Természetesen kell a beleegyező nyilatkozat.

Alulírott Ribi Piroska beleegyezem, hogy a mai napon nemi aktust létesítsek az itt megjelent Bélával.
Dátum, aláírás, Tanú 1, Tanú 2, igazolványszám, anyja neve.

Tanúnak a szomszédokat javaslom áthívni, hiszen függetlennek kell lenniük.
De arra is kell gondolni, mi történik, ha a leány esetleg reszelés közben gondolja meg magát? Azt kijelenthetjük, hogy a tanúknak mindenképp érdemes maradni az aktus végéig, de hogy percenként új “Továbbengedő nyilatkozatot” kelljen-e kitölteni, az még nem tiszta számomra. A tanúknak azért is szükséges végig ott lenniük, mert a beleegyező nyilatkozatban nyilvánvalóan fel kell majd tüntetni az érintkezés jellegét, és azt a végén a tanúknak igazolniuk kell.

Amúgy a szerző téved, amikor azt hiszi, hogy ez az egész csak a szombat este bulizni induló férfiakra vonatkozik. Ugyan, dehogy. A 20 éve házas Gézának ugyanúgy kell a beleegyezés előtte. Ez felveti a kövezkező problémát: ha a Gézának van szerdáról és péntekről is tanúval igazolt beleegyező nyilatkozata, hogyan bizonyítja, hogy csütörtökön “fejfájás” miatt nem történt semmi, azaz nem történt erőszak?

Vasgerinc
Újságíró

:D

exRooster
Olvasó
exRooster

Na tessék itt is van a sztori: http://www.washingtontimes.com/news/2008/apr/17/ruling-on-rape-allows-no-any-time/

A nő akció közben meggondolta magát, de a férfi a “nem” elhangzása után csak 5-10 másodperc múlva állt meg. Ezért aztán el is ítélték nemi erőszakért. Hab a tortán, hogy az elítélt fickó akkor 15 éves volt.

 

 

Deansdale
Admin

Elég furcsa lenne, ha el akarnák venni az ártatlanul vádoltaktól a jogot, hogy rágalmazásért feljelentsék a rágalmazójukat. Azt hittem ez teljesen természetes és magától értetődik… Ha engem vádolna meg valaki hamisan, én is feljelenteném, mint a huzat. Persze a feministáknak tetszene, ha erre nem lenne jogom, csakhát kíváncsi vagyok hogy miféle “igazságszolgáltatás” lenne az. Nem nehéz rájönni, hogy a feministák egyszerűen csak arra játszanak, hogy a nők legyenek minél jobb helyzetben, a férfiak meg minél rosszabban. Igazság? LOL

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Mondjuk a Bándy ügy és a pécsi polgármester lányának esete óta elég nagy pofátlanság ez a séta. Az elvileg jobboldali Magyar Nemzet is elég érdekes munkatársakat foglalkoztat, habár a kulturális és gazdasági rovatnak sincs sok köze a jobboldalisághoz.

Fuzzy Logic
Olvasó
Fuzzy Logic

Ez a közbeiktatott Teczár cikk sokat elmond az eleve problémás megközelítésről.

“A feminista mozgalom szemszögéből kérdésként vetődött fel például, hogy a társadalom felé mennyire jó kommunikációs eszköz a megbotránkoztatás, …”
Kontraproduktív. Bár a kerekasztalnak inkább azt írom: nem jó kommunikáció.
“… illetve szó volt arról is, kifizetődő-e az áldozatokra való koncentrálás.” 
Talán az lenne, ha nem állítanának be minden tajrészeg riba… khm… “mindenkit” áldozatnak a körülmények ismerete nélkül. Ha valaki egyedül megy az utcán, mint egy normális ember, és elkapja egy vadállatként is túlcímkézett illető, ott áldozatról beszélünk. Ha egy nő magatehetetlenre issza magát és szobára megy valakivel, majd másnap megbánja, ott nincs áldozat. Érdekes, ha egy férfi leissza magát és valakibe beleköt -amiért nyilván helyrerakják – nem áldozatként sírdogál másnap, hanem nyugtázza, hogy hülye volt és nem kéne ennyit innia. Önvizsgálat, na az hiányzik. És ez a valódi áldozatokra nézve halmozottan káros.
“… a jogalkotók még mindig nem tették magukévá a minden beleegyezés nélküli aktust erőszakosként feltüntető szemléletet …”
Jajj már, itt nem kell egyből azt vizionálni, hogy a férfiaknak ki kell tölteniük a világoskék kérvényt, a nőknek a rózsaszín elfogadó nyilatkozatot, mindegyiket 3 példányban, 2 tanúval és Prostatikus Vogon Jeltznek személyesen benyújtani 48 órán belül, mielőtt az illeték lejár… A “nem” szót a férfiak többsége érti, kivéve aki szerint a nőknél a nem az igen, az igen a nem és a talán is igen, kivéve amikor nem. Ennek a “beleegyezés nélküli aktus” gondolatnak az egész megfogalmazása marhára szerencsétlenre sikerült. A hiteles bizonyíthatóság jelenleg a fizikai sérülések vizsgálatára korlátozódott, ami valami érthetetlen okból nagyon nem elfogadható nekik. Mondjuk én nem tudom elhinni, hogy egy tényleges, szó szerint vett nemi erőszak nem hagy sérülést. Itt tényleg az lesz a probléma forrása, hogy próbálják összemosni az erőszak témát a reggeli másnapos felismeréssel. És már az elején is írtam, hogy ez marhára kontraproduktív, főleg ha direkte provokálva, félmeztelenül adják elő.
exRooster
Olvasó
exRooster

A szóbeli megegyezés miért érne többet, mint az erősen ráutaló magatartás? Ugyanúgy le lehet tagadni, ha épp úgy kényelmes.
És pontosan mi lenne a szóbeli megegyezés? Mert ha a megfelelő szituációban megkérdem a hölgyet, hogy van-e kedve felugrania egy italra, akkor ugye mindketten tisztában vagyunk azzal, hogy a meghívásnak van egy másodlagos, rejtett értelme. Ez már nem elég? Vagy akkor egy odavetett “akarod?”, vagy “van kedved hozzá?” elég lesz? Mi van, ha mást ért alatta? Mi van, ha letagadja? Itt életekkel lehet játszani, senki sem akar évekre börtönbe menni, ha a partnernek utólag úgy tartja kedve.

Nyilván, szükség van beleegyezésre, ez soha nem volt kérdés. Ha ellenkezik, az erőszak, tiszta sor, és a férfiak 99,99%-a soha nem tenne ilyet. De más, ha felnőttként elrendezzük ezt egymás között, és más, ha az állam elé cibáljuk az ügyet. Oda ugyanis – az én olvasatomban – már kellene a bizonyíték. A bíróságnak nem szabadna csak bemondásra, sőt, csak az egyik fél bemondására ítéletet hoznia.
Én pontosan azt látom az ügyben, hogy a feministák biankó csekket szeretnének azzal, hogy egyszerűen letagadhassák a beleegyezést. És pontosan azért, hogy ne legyen szükség semmilyen vizsgálatra, se fizikaira, se pszichológiaira, és innentől kezdve már irreleváns, hogy van-e fizikai nyoma, avagy nincsen. Egyszerűen azt mondják, hogy bocsika, én ezt nem akartam, és már vihetik is a fickót a börtönbe. Szép.

Fuzzy Logic
Olvasó
Fuzzy Logic

Erről a példáról beugrott az ezer éves vicc, amiben a tyúk arra jut, hogy “akkor most megbotlok”. A nők túl sokat törődnek mások véleményével önmaguk megismerése helyett és nem mernek dönteni. Mondhatjuk, hogy ez egy kicsit belénk nevelt dolog, itt az eredménye. A példánál maradva tisztán látszik, inkább felmegy és utólag bizonygatja, hogy nem akarta, mert azonnal behódol. Nekünk ez a “dolgunk”, lemondani a család miatt önmagunkról, átadni a döntést másnak. Ezt hallgatjuk állandóan, mert “ha majd gyerekeink lesznek, akkor…”, “ha jó anyák akarunk lenni, akkor…” *bumm* kialakul a megfelelés kényszer. Ha ebben a példában a nő igent mond, akkor megbélyegzik, hogy könnyűvérű, ha nemet, akkor kelleti magát. Nem lehet mindenkinek megfelelni. Mindenképp kap bélyeget, hát akkor nem mindegy mit mond? Erre sokan beállítják az események sorozatát a tyúk féle megbotlásnak, aztán lehet mártírkodni mindkét oldalnak. Ettől úgy érzik meg tudnak felelni mindenkinek, de ez csak illúzió. Ha így is-úgyis bélyeg jár, akkor csinálja amihez kedve van. Nem tök nyolc?

Ugyanez érvényes az élet minden területén. Házasodik, mert elvárják, gyereket szül, mert elvárják és meg kell felelni. Aztán mikor túl későn rájön, hogy neki nem jó, akkor jönnek ezek a csúnya sztoris válások, meg a félrenevelt gyerekek. Nem lenne egyszerűbb azért vállalni a családot, mert eldöntötte, hogy szeretne? Nem, mert akkor nem lehet áldozati szerepben sírdogálni, fel kell vállalni a döntést és ami vele jár. Nagyanyáinknak nem volt döntésjoga, férjhez lettek adva. Nekünk van, és a többség nem tud mit kezdeni vele, mert ha férjhez megy, akkor el akarja tartatni magát, ha nem, akkor karrierista. Ha szül, akkor meg akarja lasszózni a férfit, ha nem, akkor húzza az idejét. Ugyanazzal fog találkozni mindig, amíg nem nő fel és dönt, aztán vállalja a következményeket.

Más a világ, mint száz éve, a szabad választás joga miatt is. A dolog még viszonylag új, próbálgatják a szárnyaikat, amiből lehetnek ilyen pofára esések, mint ez a ribisétás baromság. Jó lenne, ha rájönnének, minél több ilyen hibás lépést tesznek, annál nagyobbat fog bukni ez a feminizmusnak csúfolt mártíromság, annál rosszabb lesz a nőkre nézve. Kontraproduktív. Nagyanyáink úgysem fognak leállni a megfelelés kényszer kialakításával, sem a bélyegzéssel. A nők már csak ilyen bosszúálló típusok, ha ők nem dönthettek, belekényszerítenek minket is. Vagy felül emelkedünk ezen, és akkor tiszteletlenek vagyunk, vagy nem, és akkor gyenge személyiségek. Sohasem lesz jó, úgyhogy pont nem érdekel. Meguntam az egész megfelelősdi bulit, felvállalom a tiszteletlen bélyeget. Hát így.

Jampi One
Újságíró

Teljesen értem azokat az életvezetéssel és életpályával kapcsolatos döntési problémákat, amelyeket felvetettél. Viszont nem gondolom azt, hogy ez egy nőspecifikus probléma lenne. Ezek a döntési problémák éppen úgy érintik a férfiakat is. Millió társadalmi elvárással kell szembenézniük a férfiaknak is. Amiről aztán maguk kénytelenek dönteni, hogy melyeket fogadnak el sajátjuknak, vagy melyeket utasítanak el. És minden döntés után szembesülni lehet azzal, hogy más emberek egészen másképpen gondolnák helyesnek. – A szivárványszínű címkéket pedig nő és férfi egyaránt megkapja ilyenkor.

Én nem hiszem, hogy a nők problémájának forrása az lenne, hogy a nők szabadságjogai annyira új keletűek, hogy még nem jutott túl a nőtársadalom ennek feldolgozásának feladatán. A mai keretek teljesen szabad döntési lehetőségeket tartogatnak, és a száz évvel ezelőtti szokásrendszer csak megmosolygott ködös történelem, mégis a nők úgy élik meg, hogy problémáik vannak. Miért?

Szerintem egyébként az elvárásaikkal nem rosszindulatúan megkötni, behálózni akarják a régi generációk az újakat, hanem a társadalom szokása, hogy így adja tovább a működő modelljeit, értékrendjét és ellenáll a kipróbálatlan, veszélyes megoldásoknak.

Fuzzy Logic
Olvasó
Fuzzy Logic

Miért? Azért amit írtam. Még mindig mások véleményének a rabjai, ezt párosítsuk az ebből fakadó döntésképtelenséggel és felelősséghárítással, kész a recept. Erre nem a ribiséta a megoldás, hanem az önvizsgálat. Nem akartad és belementél? Így jártál, de ez nem a másik hülyesége, hanem a sajátod. Ez a megbotlásnak álcázott döntésed következménye, nincs apelláta.

A behálózós-megkötős időseket abból lehet felismerni, hogy indokolatlanul sokszor használják a “bezzeg a mi időnkben” fordulatot, mindig minden lépést telebélyegeznek a körülmények ismerete nélkül, hogy a döntésképtelenség felé tereljenek. Hagyják már, hogy pofára essek, aztán mondják azt hülye voltam, ez meg a következménye. Az ember párszor megégeti magát, aztán megtanulja. Nekik meg el kéne fogadni, hogy változnak az idők, és a következő generációk nem lesznek örökké gyerekek. Felnőtt emberek lettünk, ahogy ők is. Nyilván próbálják terelgetni és óvni a következő generációt, de jóból is megárt a sok. A túlzásba vitt pátyolgatás eredménye a mai életképtelen fiatalság. Ők már nem értik, hogy ez egy folyamat, ami néha gyásszal, néha örömmel jár, mert beterelték őket ebbe a döntésképtelen, örökké felelőtlen gyerek csapdába. Hagyni kell pofára esni, aztán tudni kell azt mondani: te okoztad magadnak a problémát, oldd meg, nem leszek örökké melletted. Biztos nehéz, de enélkül nem lesz belőlük ember.

Maestro
Szerkesztő

Köszönöm ezt a hozzászólást!

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

Szerintem is ez a fő probléma. A nők elirigyelték a férfiaktól az önállóságot meg a szabad életvezetést, meg is kapták, de az ezzel járó felelősséget nem akarják vállalni, azt továbbra is a férfiakra sózzák. Tulajdonképpen a nőknek gerincet kéne növeszteni, és vállalni a felelősséget a tetteikért, nem pedig állandóan áldozatszerepben tetszelegni, meg mások segítségére várni, sőt jogot formálni arra, hogy ezt kikövetelhessék. Ez azon túl, hogy baromira kiábrándító, és a nők lenézéséhez is vezet, kártékony, férfiellenes is. Ha egy nő hibázik, akkor azért a férfi lesz a felelős. Miért? A mai világban milyen lehetőségei vannak egy férfinek arra, hogy kontrollt gyakoroljon a nő felett? Semmilyen. Ha már önállóság van, akkor azzal felelősség is jár. Ne válasszatok erőszakos barom férfiakat párnak, és nem lesz családi erőszak. Ne jöjjetek össze gyanús, egyéjszakás kalandot keresőkkel, és nem lesz csalódás, meg “nemi erőszak”. Egyszerű ez. Azt viszont felháborítónak találom, hogy a nők felelőtlenül, balfék módon viselkednek, aztán ha valami nem úgy jött össze ahogy azt megálmodták, akkor szaladgálnak a rendőrségre meg a bíróságra, hogy fékezze már meg a büdös patriacháját, jól büntesse meg bosszúból, vagy verje ki belőle a pénzt, ami őt illeti, mert ő gyenge nő, akinek ez jár hogy gondoskodjanak róla. A férfiakat sem védi meg állambácsi. Ha felelőtlenül gondolkoznak/viselkednek, hamar elszegényednek, és az utcára kerülnek.

.
Olvasó

Szerintem teljesen jogosan jutott el odáig a társadalom, hogy a nő ne a férj tulajdona legyen, vagy jogilag gyermek. Már a középkorban kifejlődött az, hogy lányok, nők is örökölhetnek stb. Felnőtt emberek vagyunk, mi is képesek vagyunk felelősségvállalásra – hisz erről szól a felnőttség.

Azt nagyon jól látod, hogy a probléma azzal van, amikor csak a jogok vannak, de kötelességek nincsenek. Amikor kell az előny, de a vele járó felelősség nem. Nekem is talán az a legellenszenvesebb a mai feminizmusban, hogy mindenért a férfit hibáztatják, a nők pedig nem tehetnek semmiről. Ha egy házasság rossz, biztos a férfi a hibás, a nő nem, és a többi.

(Nem bántásból és nem Neked, de eszembe jutott, ezért, megjegyezném, hogy nagyon fontos lenne, hogy mi pedig ne essünk át a ló túloldalára, hogy mindig a nő a hibás minden társadalmi problémával kapcsolatban, vagy ha konfliktus van egy férfi és egy nő között, mert a nők agya át lett programozva, gonosz ringyó mind, és a férfiak pedig csak áldozatok lehetnek. Tényleg ne vegye magára az, akire nem vonatkozik! Csak eszembe jutott, hogy milyen fontos erre vigyázni.)

Még arról írnék, hogy egy nő hogy kerülje el a bántalmazó kapcsolatot. Sajnos a dolog korántsem ilyen egyszerű, hogy ne válassz magadnak erőszakos, részeges férjet, ahogy Te tanácsolod. Nyilván sok esetben a nők úgy futnak bele egy ilyen kapcsolatba, hogy “majd én megváltoztatom”, aztán ez nem sikerül. De sokszor nem ez a helyzet, hanem egy teljesen normális, kedves férjhez megy hozzá a nő, aztán idő közben változik meg a dolog. Ez épp egy családi történet: egyik rokonomék nagyon szép házasságban éltek, és jómódban, de jött a rendszerváltás, az olajipar meghalt, és jött a munkanélküliség. A férj ezt nem tudta feldolgozni és elkezdett inni, és ennek hatására úgy viselkedni, amilyen viselkedésről azelőtt álmodni se álmodott a családja.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Szerintem teljesen jogosan jutott el odáig a társadalom, hogy a nő ne a férj tulajdona legyen”

Csináljuk vissza.

smirti
Olvasó
smirti

Az ex-szocialista országokban általános probléma ez. Leszoktatták az embereket a felelősség vállalásáról. Nemcsak a nőket, a férfiakat is. A feminista propaganda csak rontja a helyzetet.

smirti
Olvasó
smirti

Mindenben egyetértek. A valódi áldozatoknak a legrosszabb, ha ilyen hülyeségeket agyalnak ki a “szakértők”.

Ez pedig szintén telitalálat: “Mi azonban a pénzünkért rendes demonstrációkat szeretnénk, és reméljük, így van ezzel Soros György is.” :)

Kodo
Újságíró
Kodo

Valahol ott lehet a gond, ha valaki nem akarja vállalni a saját felelősségét.
A feminista elgondolások ebbe az irányba próbálják meg behajtani a nőket.
Azt gondolom, ha valaki képtelen felelősséget vállalni önmagáért, a saját kihívó tetteiért, az nyilvánvalóan alkalmatlan megtenni ezt másokért is (ami az empátia hiányát is jelzi) és a legcélszerűbb lenne gyámság alá helyezni az ilyeneket, akik a saját sorsuk irányítására, az elővigyázatosság szükségességének felismerésére is képtelenek. Attól függetlenül, vagy talán pontosan azért, mint ahogy pl. Antoni Ritát a saját bevallása szerint is állatiasan, brutálisan erőszakos agresszív garázda módjára ordítva, vagy csak a csendesen közszemérmet sértő feminista tüntetőket nézzük. Nyilvánvaló hogy ezek, akik a saját sorsuk irányítására is képtelenek, mindannyian sérült elméjűek és szakorvosi kezelésre szorulnak.
Érdekes fricskája lenne a történelemnek, ha külföldről felbuzdított és pénzelt elmebetegek követeléseihez igazítanánk a törvényeinket.

.
Olvasó

Kedves Alter Ego!

Nagyon érdekes az írásod (ill. írásotok, az idézetekkel együtt). Egészen megdöbbentő a számomra, hogy külföldről importálnak tüntetőket. Azt hittem, azért ennyire nem merik feltűnően csinálni. Vagy de, mert úgyis a zsebükben van minden és mindenki?

Én sem értem igazán, hogy minek rendezték meg, amikor semmi “botrány” nem volt, ami kiválthatta volna. Gondolom ezért is volt pangás.

Végső soron nagyon érdekes ez a ribiséta. Képzeljük el, hogy egyes világi nők kitalálják, hogy márpedig őnekik joguk van apácának öltözni. Aztán meg lennének sértődve, hogy dicsértessékkel köszönnek nekik az utcán. És rendeznének egy Nun Walk-ot, hogy márpedig mindenki öltözhessen apácának anélkül, hogy apácának nézik őket és apácaként viselkednek velük.

…de valahogy az ilyen nőknek sose az jut az eszébe, hogy apácának, hanem az, hogy ribancnak öltözzenek. Vajon miért? :)

smirti
Olvasó
smirti

Rosszul állna nekik a ruha. :) Főleg a dobos “férfinak”. :)

Alkibiadesz
Olvasó
Alkibiadesz

Az meg szerzetesnek öltözne. :)

hgyi
Szerkesztő

http://velvet.hu/celeb/2013/10/03/stodden/v
Így nézhet ki olcsó ribancnak!
“Courtney Stoddenről nemrég mindent elmondtunk, amit tudni érdemes: 19 éves, három évvel ezelőtt hozzáment a most 54 éves Doug Hutchisonhoz. Nemrég megjárta a brit Celebrity Big Brother valóságshowt, és annyira berúgott, hogy alig tudta kontrollálni idén nyáron E-kosarassá műttetett emlőit. Vádolhatnánk azzal, hogy semmit sem tesz a világ jobbításához, de tévednénk: a segítségével mutatjuk be, hogyan keltheti könnyen és gyorsan bárkiben azt a benyomást, hogy ön c-kategóriás kurva.”

Pash Cutter
Olvasó

Hogy a közéletből eltakarodni nem akaró Gyurcsány Ferenc szavait idézzem:

“Megunják, oszt hazamennek!”

Slasher
Vendég
Slasher

Hamar megunták. Gyurcsány meg tényleg eltakarodhatna már a közéletből.

Fuzzy Logic
Olvasó
Fuzzy Logic

Hazánkban nem indokolt a ribiséta, felesleges nyálverés volt. Azért is kellett hozzá vonulókat importálni, és azért süllyedt érdektelenségbe.
A túlmozgásoson kívül a politikai “elitünk” 90%-ka eltakarodhatna nemhogy a közéletből, de úgy általában a Naprendszerből. :)

Slasher
Vendég
Slasher

Persze, hogy nem volt az, sehol sem az.

,,A túlmozgásoson kívül a politikai “elitünk” 90%-ka eltakarodhatna nemhogy a közéletből, de úgy általában a Naprendszerből. :”

Így igaz :D

Pash Cutter
Olvasó

“Gyurcsány meg tényleg eltakarodhatna már a közéletből.”

Meg Bajnai, meg Bokros, meg Kuncze, meg Mesterházy, meg Fodor, meg Jávor, meg a Szabó-lányok… Minden a neoliberalizmusra felesküdött személy.

hgyi
Szerkesztő

Szerintem nyugodtan sorold fel az összes jelenlegi politikust.

Slasher
Vendég
Slasher

Jól mondod, de Kuncze már mikor eltakarodott :D

Pash Cutter
Olvasó

Erre a kerekasztal-beszélgetésre elfelejtették meghívni a téma legkiválóbb ismerőit:

Puzsér Róbert? Szász Péter Domonkos? Farkas Attila Márton? Deansdale? AlterEgo?

Nem volt egy kicsit egyoldalú ez a beszélgetés?

Fuzzy Logic
Olvasó
Fuzzy Logic

Nem volt egy kicsit egyoldalú ez a beszélgetés?

Ááááá dehogy :D Pont az egyoldalúsága miatt nem ér többet a lufihámozásnál.

Inaara
Olvasó
Inaara

Ízelítő a brazil Slutwalk-ról…. Undorító, gusztustalan feministák és homokviharok… Erre már nincsenek szavak… :(

http://smashcm.blogspot.hu/2013/08/slutwalk-in-brazil.html

hgyi
Szerkesztő

http://velvet.hu/sztori/2014/03/23/orszagos_picsogas_lett_a_cicanadrag-tilalombol/
Országos picsogás lett a cicanadrág-tilalomból
kitbits
2014. március 23., vasárnap 10:36
Egy illinois-i középiskola vezetése kiadott egy rendelkezést, hogy az oda járó kislányoknak ne lógjon ki a feneke a nadrágjukból-szoknyájukból. A szülők azonnal diszkriminációt kiáltottak, a feminista sajtó pedig a perverz férfiakról, meg nemi erőszakról harsog. Azt hihetnék, paródia, de nem, komolyan gondolják.

Az amerikai sajtóban a hét elején kezdtek foglalkozni a hírrel, hogy az evanstoni Haven középiskolában megtiltották a lányoknak, hogy leggingsben járjanak iskolába – írja a Jezebel. A tilalom azonnal felháborodott feminista cikkeket okozott (például a „Betiltották a jóganadrágot egy Chicago-környéki iskolában: MEGÖL EZ A SZEXIZMUS” című munkát). Csak aztán, mint a Chicago Tribune beszámol, kiderült, hogy Kathy Roberson igazgatónő mindössze azt szerette volna elérni, hogy a kamaszlányok ne vegyenek fel macskanadrágot vagy feszes jóganadrágot valami olyan ruhadarab (szoknya, short) nélkül, ami eltakarja a feneküket.”

Reszet Elek
Szerkesztő

Kis vihar a feminista biliben

Nehogymár egy rissz-rossz fallokrata főnök bármilyen céges dresscode-ot számonkérjen a beosztottján! Az egyenlőség nevében nekünk férfiaknak is kijár az irodákban a strandpapucs és a sort, pláne nyaranta amikor ránkrohad a zártcipő meg a pantalló.

Amúgy önmagát imígyen írja le: “I’m an intersectional feminist using the web to dish out body positivity, girl power, and everything queer”.

No persze arra jó hogy hasonszőrű idióta femi társai bulvárcikkeket csináljanak az “ügyből”.

Attól tartok az internet megjelenése leagalább ezerszeresére növelte a mentális megfertőződés kockázatát.

hgyi
Szerkesztő

Ez úgy, ahogy van, egy idióta történet.
Ha azt a rövidnadrágot tényleg a saját cége forgalamazza, és munkahelyi viseletnek szánja, akkor tényleg idiótaság ezt számon kérni. Viszont ha van dresscode, azt megszegni csakazértis, az hülyeség. A főnök is hülye, hogy nem ismerte be azonnal, hogy valóban rizikós a rövidnadrág hordhatósági megjelölése.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ezerféle munkaruha van. Kormányhivatalokban nem sok kantáros nadrágos, saválló fémbetétes munkavédelmi bakancsban dolgozó ügyintézővel találkoztam.

Szóval attól hogy munkaruha még nem jelenti azt hogy mindenhol viselni szabad. Elképzelek egy hegesztőt, amint műszálas öltönyben hegeszt vagy egy hentesbolti eladót savállóban…

hgyi
Szerkesztő

Na iggen.
Én is erre gondoltam. Ez a kis piros rövidnaci leginkábbis pl. a Hooters-ben munkahelyi viselet, vagy edzőnéniknek.