Két korábbi, a globális felmelegedés témájával foglalkozó cikkem óta is folyamatosan tájékozódom és vitázom a témában. Bár nem túl rég születtek azok a cikkek, bizony e rövid idő alatt is történtek szignifikáns változások. Persze nem arról van szó, hogy 1-2 év alatt olyan dolgok történtek, amelyek globális lehűlést eredményeztek, hiszen ilyen rövid távon vizsgálni ezt nem lehet, vagy legalábbis fölösleges. A kommunikációban vannak jelentős változások, ugyanis újabban a globális felmelegedést nem konkrétan a felszínen mért hőmérsékletekkel bizonygatják, hanem a jégolvadással, az óceánok hőtartalmának változásával, vagy épp hosszabb időszakok átlagolásával. Hogy miért? Egyszerűen mert a konkrétan felszíni mérések az utóbbi időben nem mutatnak globális felmelegedést, vagy legalábbis nem olyan mértékűt, mint amilyet “előrejeleztek”:
Az ábrán nagyon jól látható, hogy a felmelegedés 1997-98 óta nem nagyon emelkedik. Pedig ezt az ábrát annak igazolására hozták, hogy az IPCC előrejelzését dicsérjék, miszerint milyen pontosan előrejeleztek, holott pontosan látszik, hogy az előrejelzések alaposan (kb. kétszeresen) túlbecsülték a globális felmelegedést. Az említett 1997-98 -ig valóban egészen jól bevált a jóslat, viszont ezután a felmelegedés gyakorlatilag megállt és ezt a 0,2 °C-os eltérést egy 12-13 éves szakaszban sikerült összehozni, ami óriási tévedés. Ez egy ábra a sok közül, de nem láttam még olyat, amelyik jelentősen mást mutatna globális átlagban.
Ezekkel az adatokkal tehát már nem lehet alátámasztani a globális felmelegedés folyását, ezért folyamodtak más mutatókhoz, amelyek nagyon könnyen megvezethetik a nem eléggé körültekintő embert, de ugyanakkor könnyen leleplezhető. Manapság a leggyakoribb módja a globális felmelegedéssel való riogatásnak, a jégmezők felületének és térfogatának csökkenése, azt hiszem ezeket mindannyian halljuk. Ez valós, azonban ezek olyan tömegek, hogy csak jóval hosszabb idő alatt tudják lekövetni a felszíni hőmérséklet változásait, ahogy a pohár vízbe dobott jégkocka sem azonnal olvad fel a környezeti hőmérséklet változásának hatására. Vagyis mivel a globális hőmérséklet egy magas szinten állt meg, a jég tovább olvad, viszont így korántsem igazolja a felmelegedés meglétét.
Ugyanez a helyzet az óceánok hőtartalmával, hiszen itt is hatalmas tömegről beszélünk, amely nagy tehetetlenséggel követi a környezeti változásokat, mint például egy tó vize. Ha reggel egy tó vize mondjuk 20 °C-os és nappal van 30-35 °C, aznap semmiképp sem fog 25 °C fölé emelkedni a víz hőmérséklete. Ráadásul az óceánok felső rétegének hőtartalom-növekedése is lassul, ahogy a második ábrán látszik, vagyis jelentkezik, hogy a felszíni felmelegedés üteme legalábbis lassult.
És ahogy a bevezetőben írtam, van amikor átlagolással próbálják elfedni a valóságot. Azt gondolom, hogy az alább látható ábra felső grafikonján egyértelműen látszik, hogy a felmelegedés 1997-98 környékén kvázi megállt, egy jelentős növekedési szakasz után. Az alsó grafikonnal viszont sikerült egy olyan átlagolást összehozni, ami ezt eltünteti. Nem hazugság ez, hiszen az adatok valósak, az átlagolás is valós, csak épp az ebből következő állítás hamis. Így ugyanis az utolsó tíz évet, ahol magas szinten állandósult a hőmérséklet, nyilvánvalóan azon a szinten mutatja, ahol az állandósult, az előtte lévő tíz évet pedig a növekedési szakaszra veszi, ami így nyilván alacsonyabban lesz, holott éppen itt volt intenzív a növekedés.
Így aztán számomra egyszerűen érthetetlen, hogy egyáltalán mi értelme van az alsó ábra elkészítésének? Mi haszna van, ha egyszer fölötte szépen olvasható éves bontásban? Az én fejemben egy válasz született: megtévesztés.
Szándékos megtévesztésre utal az adatok ilyen jellegű használata, és szándékos megtévesztésre utal az, hogy az egyszerű mért hőmérsékleti adatok helyett másodlagos folyamatokkal akarják igazolnia felmelegedés folytatódását. Nem lenne egyszerűbb megmutatni, hogy íme az elmúlt 15 évben is ugyanúgy emelkedett a globális hőmérséklet, mint a megelőző 30 évben, és akkor nincsen körbemagyarázás? Egyszerűbb lenne, de ehhez persze az kellene, hogy az adatok ezt mutassák, azok meg nem teszik.
Ezeket az ábrákat mindet olyan cikkben és posztban láttam először, amely a globális felmelegedés meglétét és folytatódását “hirdeti”. Tehát nem valami szkeptikus oldalakon bányásztam, hanem egyszerűen csak olvastam a témával kapcsolatos cikkeket és ilyen egyértelmű félremagyarázásokat találtam.
Miért változtattak volna a vizsgálat területein? Miért tüntetik el a nyilvánvaló jeleket átlagolással, egyáltalán miért van szükség egy ilyen grafikonra? Azért, mert a globális felmelegedés 12-15 éve megállt, vagy legalábbis jelentősen lelassult. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem fog folytatódni, csak éppen talán újra kellene gondolni a CO2-vel való összefüggés jelentőségét.
És kinek mi érdeke fűződik ahhoz, hogy megtévessze a tömegeket ezzel kapcsolatban? Erre nincs magyarázatom. Ötleteim vannak, de alátámasztani nem tudom őket, én pedig anélkül nem állítok semmit, nem úgy mint azok, akik a fentieket leadják.
Balszerencsés pillanatban jelentetted meg ezt a jobb sorsa érdemes cikket, a csajozásos témák elvisznek minden forgalmat :)
Egyébként meg nem nagyon van mit hozzátenni, amit felvázoltál egyértelmű. Egy átverés az egész, hogy a birka nép benyelje a “szénadót”. Tulajdonképpen ez pont ugyanaz, mint Mátyásnál a füstadó…
Nem nagyon zavar, hogy nincs forgalom itt, bár tényleg érdekelne, ha valaki másképp látná ezt, de eddig ilyen ezek szerint nem olvasta. :)
http://www.alfahir.hu/ilyen_hideg_meg_nem_volt
Nem gondolod, hogy azzal együtt, hogy esetleg indokolatlan a nagyobb aggodalom, mégis egy valós hőingadozási jelenségre reagál az emberiség, és azzal, hogy csökkenti az üvegházhatást kiváltani képes gázok kibocsátását mindenképpen jót tesz? Lényegében ez pont annyira egy hasznos bolygómérnöki tevékenység irányába mutat, mint például az ózonlyuk befoltozására született tervek vagy éppen a Vénusz oxigéntermelő moszatokkal való “beoltásának” és lakhatóvá tételének gondolata. Szerintem a bolygómérnöki tevékenység megkerülhetetlen jövője az emberiségnek és ha az első ilyen próbálkozás egy kis ipari önkorlátozással hozzájárulhatna a sarkvidék élővilágának megmentéséhez, akkor máris jól járnánk. Persze ennek nem úgy kellene történnie, hogy az USA, Kanada és Oroszország részben vagy egészében kivonja magát a kiotói egyezmény alól.
Nem gondoltam tovább a történetet, és talán nem is akarom. Azért nem akarom, mert addig, amíg az alapok nem tisztázottak, sőt az elképzelések nagyon nem fedik a valóságot, addig nem érdemes tovább gondolkodni, hiszen amíg képtelenek vagyunk az okokat kiismerni, addig hogyan akarjuk befolyásolni az egészet?
Egyébként a fenti adatok nem az emberi tényező eddig feltételezett mértékét kérdőjelezi meg, hanem magát a CO2 hatásának jelentőségét. Tehát amíg nem tudjuk pontosan, hogy milyen hatása van a globális hőmérsékletre a CO2-nek és más üvegházgázoknak, addig miért gondoljuk, hogy fontos azok csökkentése? Persze én is ellene vagyok a túlzott mesterséges dolognak, tehát valószínűleg nem jó a sok kibocsájtás semmiben, de így ezzel fölösleges foglalkozni.
Egyébként az egész elmélet azon alapult, hogy volt 30-40 év amikor együtt mozgott a CO2 növekedés és a globális hőmérséklet. Ezen kívül semmi, ebből készítettek tapasztalati képleteket, és azzal próbálkoztak, ami nyilván nem működhetett örökké. Persze a korábbi évezredekben is együtt mozgott ez a két tényező, de ilyen távlatokban vizsgálva már a hőmérséklet jár elől, vagyis a CO2 mennyisége követi a hőmérsékletet és nem fordítva. Ráadásul 800 éves lemaradással, tehát itt évtizedes vizsgálatoknál ez teljesen irreleváns.
A fő probléma szerintem az, hogy emiatt a hisztéria miatt a környezetvédelemre fordított energiák túl nagy mértéke kerül erre a területre, amit hasznosabb területeken lehetne hasznosítani.
Szerintem hihetetlen arrogancia, hogy egyesek (mármint az érintett tudósok) azt képzelik, mindent tudnak az éghajlatról és annyira okosak, hogy jót tesznek bármilyen beavatkozással. A föld hőmérséklete sosem volt állandó, és általában ennél sokkal hidegebb szokott lenni. Szerintem nem azon kéne feszengeni, hogy akkor most okoz-e az emberiség 0,1 fokos ingadozást évtizedek alatt, hanem készülni kellene arra, hogy mi lesz ha jön a következő jégkorszak. Persze arra sem úgy kellene készülni, hogy nekiállunk maszekolni az éghajlattal, hanem csak elméletben, hogy készen álljunk amikor beüt a krach.
Szerintem az emberiség létezése már eleve “hihetetlen arrogancia”. Földrészek között utazgatni és növény és állatfajokat áttelepíteni, fajokat nemesíteni, géneket manipulálni, bányászni, szénhidrogéneket elégetni, őserdőket és állatfajokat kiirtani, városokat építeni, atomerőműveket üzemeltetni, magaslégköri atomrobbantást végrehajtani… – Létezésünk keretei már régen átlépték a mérhetetlen arrogancia határát. És ettől már aligha lehetne szabadulni. Egyetlen valódi kérdés létezik; sikerül-e bizonyítanunk, hogy ennek az egésznek van bármi értelme és nem csak az evolúció csúfos tévedése vagyunk? Akkora tudást és pusztító potenciált halmoztunk fel, hogy nem csak naponta erodáljuk az életterünket, hanem egyetlen óra alatt örökre minden élet számára lakhatatlanná tehetjük ezt a bolygót. Mi nekünk egy kis jószándékú éghajlati maszekolás? Legalább egyszer valami olyat is teszünk, ami esetleg hasznára van a bioszférának. Szerintem nem tévedés azt gondolni, hogy a földi élettér legtöbb problémája nem is létezne, ha nem lenne az ember. Úgy gondolom, hogy ha van bármi értelme az emberi értelem létezésének, akkor az pont az, hogy felismerjük, hogy erőnk a tudat nélküli bioszféra ereje fölé növekedett, így ezek után a mi feladatunk az élettér védelme, az élet sokszínűségének védelme és terjesztése.
Tulajdonképpen miért is kellene sajnálni azt a pénzt, energiát a környezetvédelemre, amit az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére költenek a leginkább környezetszennyező nagyvállalatok? Egyesek szerint a dolog tétje a sarkvidéki élővilág léte vagy pusztulása. Nem bánom ha emiatt a félelem miatt egy kicsivel kevesebb profitot zsebel be néhány kapzsi iparmágnás.
Alapvetően továbbra is az a helyzet, hogy amíg ilyen hiányosak az ismereteink, addig nem kellene beleavatkozni ezekbe az ismeretlen folyamatokba. A létünk és civilizációnk egyszerűen csak az evolúció terméke, tulajdonképpen a természet része. Annak a természetnek és bioszférának a része, amely teljes kiismerésének még a közelében sem állunk.
Mi öljük az energiánkat a CO2 árnyék hajkurászására, miközben a folyamat nagyobb részt független attól, így a sarkvidéki élet tőlünk függetlenül fog a maga sorsára jutni, legyen az pozitív, vagy negatív. Ha ezeket az energiákat valós problémákra fordítanánk, sokkal többet tehetnénk az élhető Földért.
Úgy érted, hogy ezek az ipari vállaltok ne foglalkozzanak az (esetleg pusztító) gázkibocsátással, hogy még több profitot facsarhassanak ki a környezetromboló iparból, mindezt lényegében azért, hogy aztán ezt a megtakarítást jó eséllyel újabb környezetszennyező gyárak építésébe fektethessék? Azok a gázok nem lennének, ha nincs az ipar. Ha már van az ipar, akkor nem baj ha azok nélkül a gázok nélkül létezik. Így teljesül a lehető legkevesebb szükségtelen környezetváltoztatás elve. Merthogy bár talán a hátránya sem, de az előnye sem bizonyított!
Természetesen a kibocsájtott gázokkal foglalkozni kell. Ezeket meg is teszik a vállalatok, sőt sok esetben valóban őszintén munkájuk részének tekintik azt.
Viszont mindenképpen külön kell választani a kibocsájtott gázok és kibocsájtott CO2 körét. A CO2 kibocsájtás ráadásul nem ipari privilégium.
Például a CO2 szellem üldözésére fordított energiát fordíthatnánk olyan berendezések szükségességére, kifejlesztésére, amelyek a bizonyítottan káros gázok kibocsájtását csökkenti. Vagy éppen fordíthatnánk a teljes összeget arra, hogy megtaláltjuk a módját a fairtások szükségességének megszüntetését.
Gondolom, ezt ismered:
http://www.youtube.com/watch?v=qyKJiMptXkU
Ismerem persze, ennek nagyobb részét sem sikerült soha megcáfolni, bár magyarázkodással próbálkoztak. Ez viszont még akkor készült, amikor még nem volt ilyen egyértelmű, hogy a globális hőmérséklet egy most már szignifikáns ideje stagnál.
Ebben a kérdésben én még ingadozom, mert tùl bonyolult. Ha a 12 ezer éve még itt grasszàlò mammutcsordàkra gondolok, akkor hàlàs vagyok azért, h. a Föld hömérséklete emberi beavatkozàs nélkül is sokat vàltozott.
A cikk 2. àbràjànak értelmezését azért egy kicsit àtgondolnàm. Az àbràzolt adatok alapjàn teljesen igaz, h. “az óceánok felső rétegének hőtartalom-növekedése is lassul”, de az is làtszik, h. az òceànok felsö (0 – 700 m) rétegének hötartalomnövekedése azért lassult csak, mert a növekvö hömennyiségböl egyre többet vesznek àt az òceàn mélyebb rétegei. Ebböl az àllapìthatò meg, h. az òceànok hötartalma töretlenül nöl, és a höenergia egyre mélyebb rétegekbe adòdik àt.
A 2005-ig terjedő szakasz egyértelmű. Folyamatosan azonos ütemben melegszik a felső 700 méter és ugyanígy az alatta lévő 1300 méter is, vagyis évtizedről-évtizedre ugyanannyi plusz hőt kap az óceán felső szakasza és ugyanilyen tempóban kapja a plusz hőt az alsó 1300 méter. 2005-től viszont a felső 700 méter egyre kevesebb plusz hőt kap, miközben az alsóbb szakasz ugyanúgy melegszik tovább. Ebből az következik, hogy az alsó szakasz továbbra is ugyanannyi hőt kap a felsőtől, hiszen itt még nagyobb a tehetetlenség. A felső szakasz azonban már lassabban melegszik, tehát kevesebb plusz hőt kap. Az óceánok hőtartalma valóban továbbra is nő, de ez csak a cikkben említett tehetetlenségnek köszönhető, hiszen az első ábrán egyértelmű, hogy nincs további felmelegedés. Viszont mivel egy magas szinten állt meg a hőmérséklet, az óceánok a nagy tömeg miatt csak még sokáig melegszenek, hiszen nem tudják olyan gyorsan követni a felszíni változásokat. A melegedés lassulása csak egy jele annak, hogy mivel már lassabban melegszik, közelít felszíni körülményeknek megfelelő állapothoz.
Egyszerűbben fogalmazva 2005 előtthöz képest, bár ugyanannyi hőt von el a felső szakasztól az alsó, de a beérkező hő mennyisége már csökkent, különben ugyanabban az ütemben melegedne tovább a felső szakasz is.
Remélem nem bonyolítottam túl, és érthető, amit írni akarok.
“Remélem nem bonyolítottam túl, és érthető, amit írni akarok.”
De igen, egy kicsit tùlbonyolìtottad. Ott a hiba, h. az alsò 1300 m nem folyamatosan ugyanolyan tempòban kapja a plusz höt, és nem is egyenletesen melegszik tovàbb.
A grafikon a hötartalomnak az eltérését àbràzolja egy nullpontnak vàlasztott értékhez képest. Ez energiamennyiség, amit Joule-ban ad meg az àbra.
A 0 -2000 m-es vìzrétegnek egy részét képezi a felszìnhez közelebbi, 0 – 700 m-es vìzréteg, aminek a höenergiatartalma nem növekedett olyan mértékben, mint az elözö években.
A teljes, 0 – 2000 m-es rétegvastagsàgban a höenergiatartalom viszont mindmàig, évröl-évre kb. ugyanannyival nöl.
Csakis ùgy lehetséges, h. teljes rétegvastagsàgban a höenergia növekedése minden évben ugyanannyi, a felsö rétegben (0 – 700 m) viszont évröl-évre lassulò növekedést tapasztalunk, ha az alsòbb (700 – 2000 m) vìzréteg höenergiatartalmànak növekedése ugyanezen idö alatt felgyorsul.
Röviden: a felsö 700 m-ben a növekedés lassul, az alsò 1300 m-ben a növekedés gyorsul, a teljes 2000 m mélységü vìzmennyiség energianövekedése ezért àllandò.
Én úgy látom az ábrán (főleg a szaggatott trendvonalat nézve), hogy a 0-2000 méteres szakasz hőtartalmának növekedése is lassult, csak kisebb mértékben, mint a felső 700 méteré. Ez csak annyit jelent, hogy a beérkező hő növekedési ütemének csökkenése, a felső rétegben jobban, az egészre vetítve kevésbé szembetűnő, ami azt hiszem érthető. Tehát az alsó 1300 méter melegedés kb. ugyanúgy folytatódik, a felső 700 méter melegedése lassult, és ez átlagolva adja a 0-2000 méteres szakasz enyhébb csökkenő melegedését.
Én az óvatosság elvét vallom. Az éghajlat nem gyerekjáték, nem lehet vele szórakozni. Hiába van mondjuk 50 % esély rá, ezt nem szabad megkockáztatni. Ki akarna egy folyamatosan katasztrófa sújtotta Földön élni, elviselhetetlen melegben.
Senki sem kíván embertelen körülmények között élni, de amíg nincs bizonyítva a teória, sőt a mért adatok ellent mondanak annak, addig szabad-e ekkora energiát fordítani erre, ahelyett hogy ezt az energiát olyan célra fordítanánk, amellyel bizonyítottan jobbá tehetjük a jövőnket?
Persze az sem baj, ha csökkentjük a CO2 kibocsájtásunkat, csak ezt sokkal egyszerűbben, kisebb energiabefektetéssel el lehetne érni.
http://www.alfahir.hu/megdoltek_a_napi_hidegrekordok
http://www.idokep.hu/hirek/megdolt-a-melegrekord-2013-augusztus
http://444.hu/2013/07/28/mar-megint-megdolt-a-melegrekord/
http://www.origo.hu/idojaras/20130729-megdolt-a-melegrekord-eros-szel-jon-idojaras-elorejelzes.html
http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-578480
Megdőlt a melegrekord csütörtökön Ausztriában, az ország keleti részén 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet.
stb.
Nem hogy a napi, de még az évi hőmérsékleti adatok sem mondanak sokat a témában, ugyanis ezt hosszú távon kell vizsgálni. Rekordok mindig születtek, mindig is fognak, bár kétségtelen, hogy idén sok rekord dől meg mindkét irányban. Az időjárás szélsőségesebb lett, mégpedig valószínűsíthetően a jégolvadásnak köszönhetően. A jég olvadása hatással van az óceánok hőmérsékletére és hőmérséklet-eloszlására, ami nyilván eredményezhet szélsőséges időjárási viszonyokat.
A jégolvadás ugye folytatódik, mert egy magas szinten állt meg a globális hőmérséklet, ez szélsőséges időjárást okoz, viszont mivel mindkét irányba, az átlagos adatok nem mutatnak sem emelkedést, sem csökkenést.. Egyébként ilyen szélsőséges időjárás a múltban jó párszor volt már, akkor is valószínűleg hasonló okok miatt.
Hasznos cikk, ua. nem tartom bölcs megközelítésnek azt a fajta ignoranciát, amit a posztoddal sugallsz és ebből adódhat egy téves következtetés, hogy a felmelegedés következményei sem lesznek olyan drámaiak.
A hőmérsékleti diagrammok skubizása szerintem is zsákutcás…ugyanis az ördög nem itt rejlik, hanem a jégsapkák és gleccserek gyorsütemű olvadásában (ezért sem véletlen talán, hogy egyre inkább innen igyekeznek alátámasztani a problémát): a hóhatár egyes prognózisok szerint az elkövetkezendő 30-50 évben 300 méterrel kúszik feljebb- ugye nem kell magyarázni, hogy ez az ivóvíz ellátás szemszögéből ez mit jelent? Az ENSZ jelentései szerint 2030-ra az ivóvízhiány 5,4 milliárd embert érint, ami több mint a Föld lakosságának a fele. Másfelől az olvadékvízből származó vízszint-emelkedéssel egy rakás víztárózónál problémák adódhatnak a kapacitással és a statikával, nem beszélve az elmúlt évek árvizeiről és az árvizek által terhelt és tönkretett mezőgazdasági területekről (lsd. az idei record áradásokat Európában), ha errefelé még nem, de Ázsiában a tönkretett mg. területek egyenes következménye az éhinség, fokozott migráció, ami viszont minket európaikat is érint. Kevésbé ismert tény, hogy bár a 70-es években sikerült kibannolni a DDT-t vagy a poliklór-dibenzodioxin vegyületeket, mégis amit akkor a hullóporból a gleccserjég magába zárt most az olvadékvízzel újra kiszabadult…egyes mérések szerint az alpesi patakokban a DDT kb. a 70-es évek szintjét éri el. A jégsapkák, megolvadt területek szeizmikusan aktívabbak, ez is bizonyított tény.
Szóval a folyamat beindult, a katasztrófa elkerülhetetlen, kérdés, hogy ez mennyiben mérsékelhető…
A globális felmelegedés megkérdőjelezhetetlen, hiszen 30 év alatt nagyon sokat emelkedett a hőmérséklet és egy magas szinten állandósult, de a cikk arra akarja felhívni a figyelmet, hogy miközben tényként kezelik az emberi CO2-kibocsájtást okozóként, valójában ez az elmélet összeomlott. Tehát valóban van gond, csak nem az okozta, amit eddig gondoltak.
Ugyanakkor ha az ENSZ saját IPCC szervezetének jóslatai alapján riogat és jósol, akkor az első ábrán látható, hogy nem kell készpénznek vennünk.
Nem azt kérdőjeleztem meg, hogy szerinted nincs felmelegedés, hanem azt, hogy a CO2-es kibocsátások és a hőmérsékletgörbék tanulmányázásából egy olyan téves következtetést sugallasz, hogy nincs miért aggódni, hiszen minden stagnál és az embernek ehhez kevesebb köze van, mint ahogy ezt a zöld-sznobok állítják .
Tök jó lenne egyébként, ha egy következő posztban megírnád, hogy mi a helyzet a metánnal (nagyüzemi állatartótelepek, hulladéklerakók stb.) és az egyéb szennyezőkkel és máris kiderülne, hogy az a fajta életforma, amit a Nagy Fehér Majom után igyekszik a többi civilizációra törekvő- nem fenntartható.
A kvóta biznisz, az megint más tészta, de egy csomó üzlet épül a katasztrófa-előrejelzésre.
Nem a “CO2-es kibocsátások és a hőmérsékletgörbék tanulmányozásá”n van a hangsúly, hanem a szándékosságon. Szándékosan nem hivatkoznak már a mért értékekre, szándékosan másodlagos folyamatokra hivatkoznak, szándékosan elmossák az utóbbi 15 évre vonatkozó adatokat. Ennek oka kell legyen.
Egyébként van itt a Férfihangon két korábbi cikkem a témában, tehát nem csak a mostanában nyilvánosságra került néhány grafikon elemzésén alapszik az álláspontom.
Nem hiszem, hogy a metán külön cikket érdemelne ebben a témában. Mert bár a metán a CO2-nél többszörösen erősebb üvegházhatású gáz, nála még erősebb üvegházhatású gáz a vízgőz.
Sokan sokféle számmal illetik a különböző gázok üvegházhatásra gyakorolt mértékét, de az egységes álláspont, hogy a víz a leginkább üvegházhatású géz- Nehéz megmondani, hogy a földön mennyi a levegő átlagos páratartalma, de a sivatagi 20-25% és a trópusi 80-95%-ból egy 50%-kal számolva legfeljebb alá lőhetünk. Ebben az esetben a levegő víztartalma 0,8%, miközben a metán koncentrációja 0,000002%,alatt van, a CO2-é pedig 0,0004% alatt. Gondolom ezzel eléggé szemléletes, hogy mekkora befolyása van az utóbbi két gáznak az üvegházhatásra, főleg ha figyelembe vesszük hogy gyengébb az hatásuk, mint a vízé. Akár meg is tízszereződhet a mennyiségük, észre sem veszi az üvegházhatás, ugyanis a víztartalom pulzálásának nagyságrendileg nagyobb a hatása.
És ne felejtsük el, hogy ezzel csak az oldott vízgőzzel számoltunk, a kicsapódottal nem, pedig annak még erősebb a hatása, amit mi magunk is tapasztalhatunk, hiszen sokkal enyhébbek a felhős reggelek, mint a derültek.
Oksi, még megrágom.
Elolvastam a másik kettő posztot és a kommenteket is, így már világos, hogy a cikkek célja inkább egy kis konteos közvélemény csikizés a la danbrown.
(Az álláspontom az Al Gore körüli “komediprájsz” –szal kapcsolatban hasonló, ettől függetlenül a kutatók munkája megkérdőjelezhetetlen)
Azt hiszem ez tipikusan az a vita, amikor azt szeretném, hogy neked legyen igazad, olyan mint B. Pascal az Istenhitével :)).
Nem tudom mit értesz az alatt, ogy a kutatók munkája megkérdőjelezhetetlen, mert több kutató több-féle eredményre jutott. A kutatókat könnyen lehet befolyásolni vesztegetéssel, sőt akár zsarolással, hogy a politikai érdekek szerinti eredményt olvassák ki az adatokból. Az adatokat hamisítani nagyon nehéz, viszont könnyű olyasmit kiolvasni belőle, amit egyesek hallani akarnak. Erre nagyon jó példa az utolsó ábra, ahol a sima éves adatokat tíz éves átlagra vették, és máris eltűnt az csúnya vízszintes szakasz és folyamatban lévő emelkedés látszik.
Ezért a legjobb közvetlenül az adatokból következtetni, nem kell klímakutatónak lenni ahhoz, hogy egy a globális hőmérsékletet ábrázoló grafikonról lássuk, hogy emelkedik az, vagy sem. A kutató ahhoz kell, hogy csináljon egy ábrát, ami a “megfelelő” dolgot mutatja.
a megkérdőjelezhetetlenségét arra értettem, hogy az ábrák mögött munka van: mérések, monitorozás. az ábrát meg azért készíti, mert egy kérdést tettek fel neki és erre kap zsét, amit utána arra költ, ami valóban érdekli :-)
Az, hogy egy zsákutcás következtetésre jut egy kutatás… nézdd meg a földrengés előrejelzést, 100 éve űzik a méréseket, high-tech mérőparkkal, adathegyekkel és a mai napig képtelenek előrejelezni pontosan, hogy mikor következik be egy földrengés és mekkora lesz. Tendenciákat igen, de pontosság nincs, az egész egy zsákutca. Nincs frusztráltabb nép, mint a geoifizesek, mégsem kérdőjelezi meg senki a szeizmológia létjogosultságát …
Ezzel csak annyit, hogy pontosan azért mert egzakt mérhető dolgokról van szó egy hipotézis felállítása után a bizonyításnál, mindig benne van a pakliban, hogy a módszer vagy a paraméter téves, de ez nem a kutatás értelmetlenségét támasztja alá. A prognózisok felállítása meg szerintem egy természetes belső késztetés, olyan mint a biztosítás.Talán Kierkegaard írta le ezt a dilemmát, hogy az életet visszafele értjük meg, viszont élni előre kell. Fordított kronológia az már művészet.
Persze, munka van mögötte. Ha egy kutatásnak az eredménye a feltételezés tévessége, az is nagyon hasznos eredmény. Ennek a cikknek azonban épp az az egyik mondandója, hogy itt már szándékos mismásolás megy az adatokkal.
A mérések mögött is komoly munka áll, hiszen az egész tudománynak az alapja, hogy megfelelő mennyiségű mérést végezzünk megfelelő helyeken. Utána az automata már mér és küldi az adatokat, onnan viszonylag egyszerűbb a történet. Kivéve ha politika van mögötte.
A földrengésem előrejelzése fontos terület, érthető hogy próbálkozunk az előrejelzéssel, és a tudomány általában úgy fejlődött, hogy nem sikerült a megoldást egyből megtalálni, vagy épp nem volt versenyképes a megoldás, mégis a kutatás folytatásával lehet elérni a megfelelő eredményt. A klímakutatás ügyében azt gondolom, hogy most már egyértelműen arra lehet jutni, hogy az eddigi feltételezések nem igazak. Ezzel nincsen semmi gond, el lehetne indulni egy másik – ettől nem feltétlenül teljesen eltérő – úton, ehelyett arra fordítjuk az energiát, hogy az eddigi feltételezéseket mindenképpen a köztudatban tartsuk, szándékos félrevezetéssel. Ez így viszont már nem helyes.
No meg a jeges területek csökkenése a Föld albedójára is hatással van, ami csak erősíti a felmelegedési folyamatot.
Ezek teljesen meghibbantak.
Minél nagyobb biznisz, annál inkább el kell hitetni, minél inkább el tudják hitetni, annál nagyobb biznisz.
A minap olvastam egy cikket, aszerint már az IPCC is elismerte, hogy “lassult” a globális felmelegedés. Ennek ellenére folytatják az ökörségüket és vívunk a szélmalmokkal.
Pont, mint a feministák…
http://alfahir.hu/kisebb_merteku_volt_az_eszaki_jegtomeg_olvadasa_az_iden
http://www.origo.hu/gazdasag/20151021-volkswagen-botrany-dizel-adokedvezmenyek-europa.html
Köszönjük meg az európai klímapolitikusoknak, hogy több rákkeltő anyagot lélegezhetünk be.