Úgy tűnik, hogy manapság egyre kevesebb ember köt házasságot a nyugati világban és ez jórészt a férfiak utóbbi években igencsak megcsappant érdeklődésének a számlájára írható. A férfiak ma már egyáltalán nem tekintik olyan fontosnak a házasság intézményét, mint mondjuk akár 15 évvel ezelőtt is. Az amerikai Pew Research Center legfrissebb adatai szerint azon 18-34 éves nők aránya, akik úgy gondolják, hogy a sikeres házasság az egyik legfontosabb dolog az életükben, 1997-től kezdve az akkori 28 százalékról 37 százalékra emelkedett. Eközben ugyanerről a férfiak egészen másképp kezdtek el gondolkodni. Náluk ez a szám éppen ellenkezőleg alakult, 35 százalékról 29 százalékra csökkent. Miért van ez így? Dr. Helen Smith egy meglepő szociográfiában igyekszik választ találni a kérdésre.

“Sztrájkoló férfiak – Miért bojkottálják a férfiak a házasságot, az apaságot és az Amerikai álmot és ez miért számít?” címmel megjelent kötet készítése során Dr. Helen Smith számos interjút készített férfiakkal, amelyekben a házassággal, családalapítással kapcsolatos kérdésekről faggatta őket. Ennek a munkamódszernek köszönhetően persze egészen más eredményre jutott mint például Kay S. Hymowitz, aki a Férfihang.hu-n is bemutatott könyvében egy előítéletes feminista kérdésfeltevéséből kiindulva egyedül csak azt találta megválaszolandó kérdésnek, hogy Miért váltak gyermeteggé a férfiak?
Dr. Helen Smith a Huffington Postban megjelent cikkében könyvét ajánlva kiemelte, hogy a beszélgetések során kiderült, hogy szó sincs arról, hogy ezek a férfiak éretlenek vagy lusták lennének, ahogy azt a nők és a média váltig állítják. Éppen ellenkezőleg: pontosan ők azok, akik rettentő módon racionálisan reagálnak a mai nyugati társadalmakban lezajlott változásokra. Cikkében idézett is a lefolytatott beszélgetésekből és felsorolta azokat a legfőbb ellenérveket, amelyeket a házassággal és a családalapítással kapcsolatban a férfiak említettek:
1. Onnantól, hogy apává válsz, megszűnik minden tisztelet irántad. Néhány évtizeddel ezelőtt még nem tekintették felnőttnek, igazi férfinak azt az embert, akinek nem volt családja. Mára az apák inkább számítanak bohócnak, mint tiszteletreméltó személynek. Erről a reklámok és a sorozatok által sugallt kép tehet: ők a szerencsétlen flótások, akiket két nagy pakk virágmintás babapelenkás zacskót cipelve láthatunk a bevásárló központokban, és igen, őket testesíti meg a Rém Rendes Család Al Bundy-ja. “Korunk férfiideálja ugyanis az Al Bundy-típus. Tudják, az a hájfejű cipőárus. Ő ma a prototípus. Gyerekei kiröhögik, neje kihasználja, tekintélye nulla. „A hülye férfi”. Az idióta. A lúzer. Érte nem kár. Ő akár fel is robbanhat. Nem számít. A média ezt sugallja nap mint nap: a férfi erőszakos, mosdatlan, trehány és idegesítő. Egy selejt. Nem borotválkozik, az ágyban önző, issza a sört és böfög.” A mai kultúrában soha nem lehet apáé az utolsó szó, apa “soha nem tudhatja jól”. Nem jobb a helyzet a médiában sem. James MacNamara, a kommunikációs tudományok professzora szerint “a médiában megjelenő hírek 69 százalékában festettek kedvezőtlen képet a férfiakról, míg mindössze 12 százalékuk adott pozitív és 19 százalék semleges vagy kiegyensúlyozott képet róluk.”
2. Ha megházasodsz, kevesebb szexben lesz részed. A nős férfiak ugyan többet szexelnek, mint egy átlagos férfi, de sokkal kevesebbet, mint azok a férfiak, akik csak együtt élnek valakivel, de nem kötnek vele házasságot. Különösen igaz ez az idő múlásával. A kutatások azt mutatják, hogy a házas nők nagyobb valószínűséggel híznak meg, mint azok a nők, akik élettársi kapcsolatban vannak. A Men’s Health magazin számolt be egy felmérésről, amely során 6 éven át 2737 embert vizsgáltak, majd azt állapították meg, hogy az élettársi kapcsolatban élők egyértelműen boldogabbak és magabiztosabbak, mint a házaspárok valamint az egyedülállók.
3. A házassággal elveszítheted a barátaidat. A házassággal a férfiak baráti és munkahelyi kapcsolatai elhalványodni látszanak. Bár ez a nőkre is igaz, mégis a férfiak szenvednek ettől jobban, mert ők kevesebb társasági életet élnek.
4. A házassággal egyre kevesebb tér áll a rendelkezésedre. Sokat halljuk a kifejezést, hogy “elvonult a kuckójába”. Miért kell a férfiaknak elvonulniuk? Mert a ház többi részét már rég elveszítették. A The Art of Manliness blog gyászolja “A férfi tér beszűkülését”, és megjegyzi, hogy az a külvárosi életmód, amelynek célja eredetileg az volt, hogy a család együtt legyen, azt eredményezte, hogy a megszűntek a férfi terek a családi ház legtöbb részén. A férfiakat száműzték az olyan, kevésbé kívánatos helyekre, mint a padlás, garázs, vagy a pince. Ahogy a blogban olvashattuk: “Nincs szomorúbb jelenet a film történetben annál, amikor a “Juno”-ban a házas fickót alakító Jason Bateman rájön arra, hogy bár övé az egész hatalmas ház, neki csak egy sufni jutott, ahol a számára kedves dolgokat tárolhatja.”
5. A házassággal elveszítheted a gyerekeidet és az ex-nejed kiforgathat mindenedből. És még az is lehet, hogy nem is a saját gyermekeid. Sok férfival beszéltem, akik nagyon is tisztában voltak az esetleges válás veszélyeivel, és azon aggódtak, hogy ha egyszer a dolgok rosszra fordulnak, a feleségük elviheti mindenüket, beleértve a gyerekeket is. Más férfiak amiatt aggódtak, hogy esetleg olyan gyermekek után kell tartásdíjat fizetniük, melyeknek még csak nem is ők a biológiai apjuk. Ez az aggodalom nagyon is valós. Franciaországban betiltották az apasági teszteket, az ottani apák már soha nem lehetnek biztosak abban, hogy övék-e a gyerek, aki után tartásdíj fizetésére kötelezték őket. A blogomon 3200 férfit kérdeztem meg arról, hogy mit éreznének, ha ilyesmi kiderülne esetükben. 32 százalékuk válaszolta azt, hogy “dühös és mérges lenne az anyára, aki átverte őt”, 6 százalékuknál mély depressziót váltana ki, 18 százalékuk “dühös és a depressziós” lenne, 2 százalékuk mondta azt, hogy “a fentiek egyike sem”, 32 százalékuk “dühös lenne a rendszerre, amely fizetésre kényszerítette őt”, és csak 2 százalék mondta azt, hogy “nem érdekelné”. A válaszadók közül egy férfi megjegyezte, hogy volt felesége kigúnyolta őt azzal, hogy a 11 éves fia valójában nem tőle származik: “Nagyon dühös lettem az anyára … és megszakítottam minden kapcsolatot a fiúval.” – Írta a kérdőívre megjegyzését.
6. Mint férfi, a bíróságon mindenképpen veszítesz. A férfiak gyakran panaszkodnak arról, hogy a családjogi bíróság és a jogrendszer is ellenséges velük, és úgy tűnik, ebben igazuk is van. A bíróság az esetek 90%-ában a nőknek ítéli a gyermekelhelyezési jogot, az apát pedig gyermektartás megfizetésére kötelezik. A bíróságok még mindig a nőknek kedveznek, többen ezért a családjogi törvény reformját sürgetik. A családjogi bíróságok évekkel ezelőtt azért jöttek létre, hogy biztosítsák a nők részére azt, amire szükségük van. Csakhogy a nők helyzete azóta rengeteget javult, mára már többen tanulnak a felsőoktatásban, mint férfiak, és a munkaerőpiacon is megállják a helyüket. Nincs okunk feltételezni, hogy egyedül, saját erőből ne tudnának felnevelni egy vagy akár több gyermeket is. Ezek a bíróságok azonban továbbra is úgy tesznek, mint ha a nő egy munkaképtelen, pénzkeresésre alkalmatlan személy lenne.
7. Elveszítheted a szabadságodat. A gyermektartási díj megfizetésének elmulasztása esetén börtönbüntetés kiszabására kerülhet sor. Egy friss jelentés szerint Massachusetts államban a családügyi bíróságok által 2001-től 2011-ig elítéltek között a férfiak aránya a kezdeti 94,5%-ról 96,2%-ra nőtt. A növekedés mögött valószínűsíthetően az elmaradt gyermektartás miatti bebörtönzések állnak. További elemzések azt mutatják, hogy a gyerektartást nem fizető emberek között egy férfinak nyolszor akkora esélye van börtönbüntetésre, mint egy nőnek.
8. A “szingli” életmód sosem volt annyira vonzó, mint manapság. Míg a házasság értéke a férfiak szemében csökkent, az agglegény élet felértékelődött. Az egyedülálló férfit egykor gyanakodva méregették, a vállalati előléptetések során sorra a “stabil, családos férfiakat” részesítették előnyben, és előfordult, hogy megbélyegezték őket. Nehezebb volt a szerelmi élet, ha valaki nem szándékozott megnősülni és a házasság előtti szex kockázatosnak és elítélendőnek számított. Ma már azonban senki sem néz ferde szemmel a szingli életmódot élőkre. A társkeresés az internetes társkereső oldalaknak köszönhetően egyszerűbb már nem is lehetne, a munkáltatók pedig felfedezték maguknak az egyedülálló férfit, akinek nincsenek családi kötelezettségei. Erre már csak ráadásként jönnek a videojátékok, a kábel TV, az okostelefonok és a szélessávú internet, amelyek nélkül nem is tudjuk, hogyan tudtunk régebben létezni.
Vonjuk le a szükséges következtetéseket. Hazánkban máris nagyon hasonló helyzet kezd kialakulni a férfiak agglegény életmódja miatt, ráadásul az országunkra jellemző sajátosságok miatt a népesedéspolitika szempontjából sokkal súlyosabb a helyzet. A férfiak hathatósan bojkottálják a társadalmi élet különböző szegmenseit. Jó ez vajon a társadalom számára? Valószínűleg nem. A csökkenő születési ráta és a gyermeküket egyedül nevelő anyák növekvő száma mind ezt bizonyítják. A férfiakat ösztönözni kellene a házasságra, újra vonzóvá téve számukra azt. Ha valóban azt szeretnénk, hogy több férfi vállalja a házasságot és az apaságot, akkor a családjogi törvények átfogó és alapos reformjára van szükség, ami újra érdekeltté teheti őket a családi életben. Addig azonban szembe kell nézni azzal, hogy évről évre tovább fog csökkenni a házasságkötések száma, és ezzel együtt fokozódik majd a népesség fogyása is.
Én nem házasodtam meg, csak élettársi kapcsolatban vagyok, a 3-4. pontok mégis igazak rám is. Bár a négyes különösebben nem zavar, de lehet ez idővel változni fog, ha folytatódik. Egyébként is olyan vagyok, hogy a gyerekeimnek bármit.
Néhány éve beszéltem egy fickóval, aki elvált és önszántából meghagyta a saját örökölt házát a feleségének és a gyerekeinek. Nem értettem akkor, hogy miért ilyen engedékeny, de igazság szerint ma már nekem is megfordul a fejemben, hogy ha ilyesmi történne, ezt tenném (más kérdés, hogy a gyerekektől nem nagyon tudnék ilyen egyszerűen megválni, de ezen az úton talán elérhető lenne a lehető legjobb kapcsolat velük). Nem tudom biztosan (majd ti megerősítetek, vagy megcáfoltok), de szerintem mi férfiak ilyenek vagyunk. Mondhatnak bármit, a családunkkal szemben többségünkben odaadóak vagyunk, és bármti megtennénk értük. De egyébként munkám során megtapasztaltam, hogy amely férfinak gyerekei vannak, jelentősen jobb munkaerő, mert a csillagokat is ledolgozná az égről a gyerekeiért, sőt ezzel már a munkáltatók is számolnak.
“Nem tudom biztosan (majd ti megerősítetek, vagy megcáfoltok), de szerintem mi férfiak ilyenek vagyunk.”
Manapság talán már furcsa ilyet mondani, de nemrég még köztudomású volt, hogy egy “normális” férfinak első a család. Nem véletlen, hogy inkább a nők kezdeményezik a válást, mert a legtöbb férfi inkább nyögi a rossz házasságot, mint hogy szétrobbantsa a saját családját. És igen, a munkáltatók nyilván számoltak ezzel, van is rengeteg statisztika ami mutatja, hogy házasságkötés, de főleg egy gyerek születése után a férfiak egyre több energiát fordítanak a munkájukra. Nem kicsi felelősség, ha neked kell etetni valakiket…
Hmmm, épp tegnap szereztem meg a könyvet, és a mai unalmas meetingeken tervezem olvasni :)
EZ a link hiányzik innen, ezt a képet meg kár, hogy nem tetted be :)
“Miért váltak gyermeteggé a férfiak” Ez vicces. Ha nem akarja eltartani a nőt, akkor “gyermetegnek” bélyegezzük. Olcsó trükk. Akkor a nők többségének az fáj, hogy az egyenjogúságban ők sem lehetnek már egész életükben gyermetegek, hanem nekik is önállósodniuk kell. Nem engedhetik meg maguknak olyan könnyen, hogy apucitól egy újabb apucihoz költözzenek, aki majd gondoskodik róluk.
2. lépés: ?
3. lépés: profit
Csak nem? :D
Ejj most lebuktam :D
Amúgy van egy ilyen is, hogy
STEP 1: step 1
STEP 2: step 2
STEP 3: ???
STEP 4: profit
Ezt arra szokjuk alkalmazni, mikor a vezetés előad valami ködös tervet, hogy ez lesz, a részletek meg le vannak sz..va, majd lesz valahogy :)
Eddig kedvenc esetem a könyvből, hogy a 15 éves fiú lefeküdt a 34 éves nővel, ami arrafelé is nemi erőszaknak minősül. Hogy-hogy nem, a nő teherbe esett, és a bíróság kötelezte a fiút tartásdíj fizetésére. Nice.
Ne már… Jogilag még gyerek. Tartásdíj? Istenem, most komolyan… Amerikában tényleg nem éri meg hetero férfinek lenni.
Jó cikk. Olyan, amilyent én lusta vagyok írni. Szétnéző állításait jobbról- balról megtámogató, alátámasztó cikk. (Mér’ vok én ilyen lusta? Egész jó újság lehetne az FL, ha picit többet beleadnék. Sajnos egyelőre kevés a motiváció. Na kisírtam magam.)
Nagyon kemény a hsz-ben belinkelt cikk. És elég keserű is. Hú, milyen jövőt fest le…
a férfi NEM szingli… hanem vagy agglegény, vagy …
… fészekszolga?
Most olvastam el a könyvet, nagyon jó. Le kellene fordíttatni, csak az is pénz.
Egy elrettentő eset ill. bizonyíték, hogy a feminizmus nem az ajtón dörömböl hanem már javában beette magát a bíróságokra, a “családsegítő” szolgálatokba, a hivatalokba, a közbeszéd tematizálásába stb. Vigyázat! Rendkívül (legalábbis számomra) felzaklató tartalom…
Se köpni, se nyelni nem tudok.
Egy biztos: nekem ez nem hiányzik, köszönöm.
Mikor gyerekkoromban bevertem az ablakot apám elverte a seggem. Most esett le, apám biztos pedofil volt, csak az alkalomra várt.
Egyértelmű! Ráadásul az is a gyanúm, hogy valójában az abúzálás emlékeit a tudatalattidba fojottad el és ezért nem emlékszel rá, elvégre mi férfiak mind abuzátorok vagyunk pláne a saját családunk kapcsán. A legrosszabb abuzátorok közülünk pedig nyilvánvalóan a lelkészek, hiszen ők nem pusztán pacákok de még hívő keresztények is, ami azért már túlzás…
Na akkor idehozom, mert ez is jól bizonyítja, hogy minden esetben csakis a férfiak(?) lehetnek a rosszak.
Tudom hogy ismered, még előbb is ismerted az ügyet mint én – mert hiszen tőled loptam át ide – de miért is ne reklámoznám tovább?
Pedofília? Férfiak? Ugyan már!
Hát ki is volt az a leszbikus hajlamú pedofil főfeminista… talán csak nem Simone de Beauvoir, aki petíciókkal bonbázta a francia kormányt, a szexuális aktus beleegyezési korhatárának eltörlése, tehát magyarul nullára csökkentése érdekében?
Tehát a pedofília inkább hogy határozottan egy feminista törekvés, mint hogy a férfiakra lehetne rásütni ezt a bűnös bélyeget.
Ugyanis ki tud, jelentkezzen aki tud olyan esetről, hogy férfi követelt volna valaha is szabadon gyakorolható pedofíliát.
Hamis szakvélemény vádolta pedofíliával a törökbálinti lelkészt
” Évek óta húzódik az egykori törökbálinti református lelkész büntetőügye, aki ellen igen súlyos vádat emeltek annak idején: felesége, anyósa és egyes szakértői vélemények szerint 2005 márciusától többször is molesztálta kisfiát. Az ügyben komoly fordulatot hozhat, hogy a bíróság kizárta a perből azt a szakértőt, akinek véleménye alapján S. Zsoltot első fokon hat év fegyházra ítélték. “
Na mik derülnek ki…
És anyukád? Ő sose vert a seggedre?
Pár éve láttam egy TV műsort egy pszichológus nővel aki a pedofília felkapottságának árnyoldalairól beszélt. A műsor lényege az volt, hogy mennyire elterjedt a pedofília téveszméje ami miatt a nők minden kedves férfi láttán farkast kiáltanak. Most eszembe is jutott egy részlet.
Ha egy nő a combjára ültet egy kisgyereket az kedves gondoskodást sugall viszont ha egy férfi teszi ugyanezt az már bizonyított pedofília abban az esetben ha a gyermek anyja annak ítéli, még akkor is az ha történetesen a férfi a gyermek apja..
Ebből az következik, hogy nem is kell bizonyítani elég egyszerűen megvádolni egy férfit és azzal bizonyítva is van a bűnössége.
Pedofíling…
Miért, bojkottálják?
Minden jel szerint.
Miért ne házasodjunk: http://www.bbc.com/news/uk-england-gloucestershire-31832392
Ha megházasodsz lehet hogy mondjuk hat év múlva a törvények már itt is lehetővé teszik hogy problémás válásod legyen sőt mivel a cikkben válás után húsz évről van szó, akkor akár 25-30 év múlva módosított törvény alapján is kifoszthatnak.
Újabb, a feminista világrendre, a férfi jogokat semmibe vevő helyzetre született reakció:
http://velvet.hu/elet/2017/06/10/tomegevel_kottetik_el_az_ondovezetekuket_a_jomodu_pasik/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
Tömegével köttetik el az ondóvezetéküket a jómódú pasik
Nem is olyan régen írtunk arról, hogy egyre több huszonéves fiatal sterilizáltatja magát, most pedig kiderült, ez a fogamzásgátló módszer nemcsak az ő körükben népszerű. A New York Post közölt egy riportot arról, mennyire megugrott azon jómódú férfiak száma, akik tavasszal szaladnak az urológushoz elköttetni az ondóvezetéküket. A cikk különösen azokra a pasikra fókuszál, akik nyaranta New York népszerű üdülőhelyén a Hamptonsban üdülnek.
És, hogy miért csinálják ezt? A válasz egyszerű: nem akarnak véletlenül gyereket csinálni az alkalmi partnereiknek. Több megszólaló ugyanis arról számolt be, hogy sok nő a nyaralóövezetben kifejezetten arra játszik, hogy teherbe essen jól kereső pasiktól, hogy azzal anyagilag bebiztosítsa magát, ennek érdekében pedig egészen bizarr módszereket is bevetnek.
“A vaszektómia egy biztosítás”
A 34 éves John, aki ingatlanfejlesztőként dolgozik arról számol be, hogy egyszer az egyik egyéjszakás kalandja ahelyett, hogy kidobta volna a gumit, amit használtak, magával vitte a fürdőszobába és megpróbálta a tartalmát magába juttatni, hogy teherbe essen. Ez pedig nem egy teljesen egyedi eset.
A 37 éves Alexszel is hasonló dolog történt. Ő egy tavalyi éjszakát idézett fel, mikor szex közben a nő lehúzta róla a kotont.Két héttel később kapott is egy telefont a lánytól, aki közölte vele, hogy terhes és bejelentette az igényét a gyerektartásra.Végül Alex szerencséjére kiderült, hogy a nő kamuzott,de elmondása szerint ez az eset győzte meg arról, hogy műtéttel oldja meg a fogamzásgátlás problémáját.
Alexnek egyébként már van két gyermeke és nem is vágyik többre, ám a fent említett John nem azért köttette el magát, hogy soha ne legyen apa. A férfi a műtét előtt lefagyasztatta a spermáját, hogy egy nap, azzal a nővel akit ő választ a gyermeke anyjának, szülők lehessenek. Ám addig teljes nyugalomban szeretne minden héten más partnerrel szexelni a nyaralójában.
– magyarázza John.
Azt, hogy megszaporodott az ondóvezetéküket elköttető férfiak száma, egy New York-i urológus, Dr. David Shusterman, is megerősíti. Ahogy azt is, hogy az ilyen műtétre érkező férfiak a felső-középosztályhoz tartoznak és valóban a pénzüket féltik a hetente cserélődő szexpartnereiktől.
– mondja az orvos, aki azt is hozzáteszi, az ilyen páciensei általában úgy érkeznek hozzá, hogy már kiszámolták, hány milliót spórolnak azzal, hogy elköttetik magukat.
Alperest azonban a tartásdíj fizetési kötelezettség akkor is terheli, ha – saját bevallása szerint – semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik. Alperestől – életkorára és egészségi állapotára tekintettel elvárható, hogy valamilyen minimális szintű jövedelemmel rendelkezzen és ebből a jövedelemből, akár a saját rovására is, gyermeke tartásához hozzájáruljon.
Mivel az alperes által tanúsított magatartás sajnálatos módon nem egyedi, a bírói gyakorlat már kimunkálta az ezzel kapcsolatos elveket. Az 1997/30. számú BH. például kimondja, hogy „A kötelezettől elvárható olyan jövedelemszerző tevékenység folytatása, amelyből a minimális mértékű gyermektartásdíjat fizetni tudja.” Ebből következik, hogy még ha igaz is lenne, amit az alperes állít – ti. hogy ismerősei tartják el -, akkor is kötelezheti őt a bíróság tartásdíj megfizetésére.
„A per adatai szerint ugyan az alperes 34.700.-Ft rendszeres szociális járadékban részesül az 50-os munkaképesség csökkenése miatt; de a bíróság életszerűtlennek tartotta, hogy ezen jövedelméből a saját maga megélhetését biztosítani tudja, illetőleg azt, hogy az egyébként szintén rokkantnyugdíjas rokonai segítésével tud megélni.
A bizonyítási eljárás során nem volt peradat arra, hogy ezen túlmenően jövedelemmel rendelkezne, de a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes által igényelt gyermekenkénti 8.000.-Ft – a gyermekek megélhetéséhez, kiadásaihoz való hozzájárulásként egyébként is csekély mértékű összeg – megfizetésére érdekében – a fent idézett jogszabályban előírt tartási kötelezettségére tekintettel – az életvitelét úgy alakítsa, hogy teljesítő képes legyen. (Alkalmi munkavállalással, úgy ahogy azt a felperes is az 50-os munkaképessége mellett végez.)”
Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság XX. P.22365/2008/16 számú határozata
„…a másodfokú bíróság nyomatékosan értékelte azt a pénzben alig kifejezhető többletet, illetve terhet, amit az alperes nyújt/visel a perbeli gyermekek, különösen a fogyatékos gyermek felügyelete, fizikai ellátása terén, szembe állítva azzal, hogy a felperes ezekből a terhekből semmit nem vállal, nem tart kapcsolatot a gyermekekkel (saját előadása az elsőfokú tárgyaláson). A korábbi ítéleti kötelezés szerint a perbeli gyermekeket a felperestől megillető Előző találattartásdíj legalacsonyabb összege havonta összesen 54.000 Ft. Ennek csökkentését a másodfokú bíróság nem látta indokoltnak arra is tekintettel, hogy a gyermekek közül kettőt a társadalom is emelt összeggel támogat. A kiemelt támogatás azonban nemcsak az államtól, de a gyermekeket nem gondozó, külön élő szülőtől is elvárható.”
Fővárosi Törvényszék 50.Pf.640.569/2008/4 számú határozata
„…az alperes – nyilatkozata szerint – jövedelemmel nem rendelkezik, házastársa tartja el. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a perben rendelkezésre álló „szórványos adatok” is alkalmasak annak megállapítására, hogy a havi, gyermekenkénti 40.000 forint gyermektartásdíj megfizetéséhez szükséges jövedelemmel az alperes rendelkezik. (…) A gyermekek tartásáról azonban nem egyedül a felperes köteles gondoskodni, hanem az alperes is, akinek a jövedelmi viszonyai ugyan a perben nem voltak feltárhatóak, vagyoni helyzete, életvitele azonban igen.”
Kúria Pfv.II.21.864/2009/5 számú határozata
„Az a körülmény pedig, hogy az alperes a korábban tulajdonát képező lakást időközben édesanyjára átruházta, nem szolgálhat előnyére az őt terhelő tartásdíj szempontjából, mert az alperesnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy olyan jövedelemre tegyen szert, amelyből a kiskorú gyermek megfelelő tartását biztosítani képes. Az ajándékozással pedig az alperes saját magát fosztotta meg attól a lehetőségtől, hogy az ingatlana hasznosításával további jövedelemre tehessen szert.
Emellett a felek közös gyermeke még kiskorú, így alperes megalapozottan nem hivatkozhat arra, hogy egyéb (banki és adóhivatali) tartozások terhelik, mert a kiskorú gyermek tartása minden más tartozást megelőz.”
Zalaegerszegi Törvényszék 2.Pf.21.767/2011/3 számú határozata
„Kétségtelen, hogy a perben a felperes jövedelméről, családjának anyagi viszonyairól nem nyilatkozott, ezt azonban a gyermektartásdíj megállapítása, felemelése során a kiskorú terhére értékelni nem lehet. A gyermek tartásához – arányosan – mindkét szülő köteles hozzájárulni, a gondozó szülő elsődlegesen természetben, míg a különélő szülő pénzben. Miután a perben a felperes nem bizonyította, hogy M. eltartásához kisebb mértékben képes hozzájárulni mint az alperes, a két szülő teljesítőképességét hasonló mértékűnek kellett tekinteni.
A több évtizedes bírói gyakorlat értelmében a szükséges tartás nem jelent szűkös tartást, nem korlátozható a létminimumra (BH 1981/6/230.), annak a jogosult tényleges szükségletét, megfelelő életvitelét kell biztosítania.”
Kúria Pfv.II.21.351/2009/14 számú határozata
http://www.portfolio.hu/short/meg-a-birok-se-pipaltak-ilyet-most-hogy-milliardokat-veszitene-a-valassal-eskuszik-hogy-nem-is-volt-hazas.264521.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
Érdekes kimenetelek lehetnek, de a lényeg:
Egy, az ügyben nem résztvevő, de arra rálátó ügyvéd szerint az állítólagos feleség várhatóan akkor is kap valamennyi pénzt, ha a férfi bebizonyítja, hogy mégsem történt házasságkötés, de az lényegesebben kevesebb lesz annál, mint amennyire az asszony számít.
Színaranyból van-é a pinája, hogy ilyen sokra tartja? Ilyen drága egy kurvát tartson az, akinek két anyja van.
Apaként ennyire ótvar mocskos, hányingerkeltő cikket ami az apaság ellen szólna, még nem láttam „férfivéleménynek” álcázva. Elgondolkodtam hogy kommentelem, de minek? http://www.life.hu/csalad/20171219-ferfiak-elarultak-hogy-miert-nem-akarnak-apak-lenni.html
“1. A legfőbb oka annak, hogy nem akarok apa lenni az, hogy nem akarok megbukni a gyermek szemében apaként, ahogy az én apám elbukott.
2. Mindenkinek azt mondom, hogy azért nem akarok apa lenni, mert nem engedhetem meg magamnak. Az igazság azonban az, hogy voltam nevelőszülő korábban, és nagyon komoly dühkezelési problémáim akadtak. Attól félek, hogy bántalmazó apa lennék.
3. Úgy érzem, hogy a korombeli nőknek – akik érdeklődnek is irántam – mindnek van gyerekük. Sajnálom, de nem randizhatok valakivel, aki gyerekes, mert nem akarok apafigura lenni. Egyszerűen nem nekem való.
4. Soha nem akarok gyerekeket, mert engem örökbe fogadtak, és tudom borzasztó, ha úgy érzed, nem kellesz. Nem lennék jó apa.
5. Nem akarok apa lenni, mert úgy gondolom, hogy végül megutálnám az egészet és elhagynám a gyerekeimet.
6. A szüleim nem értik, hogy soha nem akarok gyereket, mert nem akarom, hogy kiderüljön, olyan vagyok, mint az apám.”