Férfihang.hu

Movember-mozgalom a prosztatarák megelőzéséért

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Bajusznövesztéssel akarja felhívni a figyelmet a prosztatarák megelőzésére és a férfiak egészségének megőrzésére a gyűjtéssel egybekötött nemzetközi Movember-mozgalom, amelyhez idén ötödik alkalommal csatlakozott Magyarország.

A fotón Varga Zoltán fodrász-borbély a Magna Cum Laude együttes frontembere, Mező Misi szakállát borotválja a Movember Hungary kampány sajtótájékoztatóján a budapesti Atelier-ben 2013. november 4-én. Novemberben ismét egy hónapon át növesztik önkéntesek a Movember Hungary kampány védjegyeként szolgáló, különböző formájú és hosszúságú bajszokat – ezzel is felhívva a figyelmet a betegség megelőzésére, a férfiak egészségének fontosságára – hangzott el a kampányt elindító sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. A mozgalom Facebook-oldalán urológus és dietetikus szakemberek adnak tájékoztatást, a hónap végén hivatalos Bajusz Partyval ünneplik meg a mozgalmat. Több szervezet, étterem, szórakozóhely, valamint médiatámogató is csatlakozik a kampányhoz és szervez adománygyűjtési akciókat, illetve promóciót a Movember számára. Egész hónapban fogyasztható lesz az úgynevezett Movember-koktél, amelynek bevételéből a résztvevők koktélonként 390 forinttal támogatják a mozgalmat – mondta el Tenner Benjamin főszervező.

A kampányt idén is több híresség támogatja, így Kammerer Zoltán és Storcz Botond olimpiai bajnok kajakozó, Mező Misi, a Magna Cum Laude frontembere, Harsányi Levente műsorvezető.  A befolyt összeget idén a Magyar Onkológiai Intézetnek ajánlják fel, hogy a kórház olyan orvosi műszert tudjon vásárolni, amellyel a prosztataműtét után felügyelni lehet a betegek egészségi állapotát. Magyarországon évente háromezer új beteget regisztrálnak. A betegeknek csak fele gyógyítható: ötven százalékuknál menthetetlen stádiumban ismerik fel a prosztatarákot, így esetükben már csak a fájdalomcsillapításra marad lehetőség – mondta el Böde Imre onkológus. A prosztatarák a magyar férfiaknál a második leggyakoribb betegség, sőt, a lakosság egészét nézve is a harmadik leggyakoribb – tette hozzá a szakember.
A korábbi években a kampányból befolyó összeggel többek között a Mentsük meg a férfiakat! mozgalmat és a Magyar Rákellenes Ligát támogatták.  Az Ausztráliából indult Movember mozgalom célja felhívni a férfiak figyelmét arra, hogy ne hanyagolják el saját egészségüket és rendszeresen vegyenek részt a szűrővizsgálatokon. A mozgalomhoz csatlakozók egy teljes hónapra félreteszik a borotvát, és megnövesztik arcszőrzetüket: a bajusz egyfajta “kitűző”, amelyet büszkén visel gazdája, éppúgy, ahogy a mellrákellenes kampány támogatói a rózsaszín szalagot hordják.

Forrás: MTI

3 votes, average: 5,00 out of 53 votes, average: 5,00 out of 53 votes, average: 5,00 out of 53 votes, average: 5,00 out of 53 votes, average: 5,00 out of 5 3 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Férfihang.hu

Férfihang.hu

52
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
6 Egyéni hozzászólás
46 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
13 Hozzászólások szerzői
Reszet ElekSILNanddaphneKoriander Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
hgyi
Szerkesztő

Ezek a mozgalmi külsőségek nekem nemigen jönnek be.
Mi a tokom köze van a bajusznak a prosztatához? Figyelemfelkeltés? Talán, hogy férfiasságot jelképezi – bizonyos kultúrákban, bizonyos időkben? Amit lent leborotválnak, fönt felragasztják? Mert ugye mostanában a szőrtelenség a menő. (Lent a tisztaságot jelenti, fönt nem? Vagy ha lent ettől koszosnak, ápolatlannak érzik magukat a férfiak, akkor fönt nem?)
(Utálom a bajuszt-szakállt. Szerintem nem a férfiasság jelképe, csak valamit eltakar. És kegyetlenül szúr és kidörzsöl. A divatos szőrtelenséget is utálom. Nem tetszenek a nagyra nőtt ovis kisfiúk.)

Félre ne értsetek! Nem azzal van bajom, hogy a prosztatarákkal kapcsolatban is kell valamiféle figyelemfelhívás. Bár ezek a kampányok szerintem nem sokat érnek. És tulajdonképpen mit érnek el vele? (Jó, tudom, hogy pénzt műszerekre.)
Valahol olvastam, hogy a kampányok ellenére sem járnak többen szűrésekre, mint ezek nélkül.
Múltor rá is kérdeztem a nőgyógyászomnál, hogy mi a tapasztalata ezzel kapcsolatban. Azt mondta, hogy az ilyen kampányok ideje alatt többen nézetik meg magukat, de főként azok, akik egyébként is rendesen járnak, csak ilyenkor jobban eszükbe jut elmenni.
Fiúk! Tegye fel a kezét, aki rendszeresen elmegy a különféle egészségügyi szűrésekre. És kampány idején?

Ezzel kapcsolatban eszembe jutott, hogy hatékony lehetne, ha a társadalombiztosítás bónuszt adna olyanoknak, akik rendszeresen járnak szűrésekre.

Alter Ego
Szerkesztő

A bajusz egyfajta “kitűző”, amelyet büszkén visel gazdája, éppúgy, ahogy a mellrákellenes kampány támogatói a rózsaszín szalagot hordják.”  – Emiatt most nem az a kérdés, hogy szeretjük-e, merthogy egy figyelemfelhívó eszközként funkcionál a kampány résztvevőinek esetében. Szimbolikusan lehetőséget teremt a média és a kampányt támogató médiaszereplők (a kampányban való részvételre felkért celebek) számára, hogy beszéljenek a témakörről.

Ki merem jelenteni, hogy jelentősebb kampányok hiányában a férfiak jelentős része még azzal sincs tisztában, hogy rendszeres prosztatarák szűrővizsgálaton érdemes résztvennie és erre a lehetőségek is adottak.

hgyi
Szerkesztő

Igen, olvastam, de én semmiféle kitűzőt nem szeretek viselni. Nem szeretem ezeket a külsőségeket.
Most őszintén… Ha bajszos férfit látok az utcán, nem az fog eszembe jutni róla, hogy a prosztatarák megelőzéséért kampányol. Még úgy sem, hogy tudok erről az akcióról.

Ez az egész nekem pont olyan, mint a nőnap, meg az anyák napja. :o/

A férfiak jelentős része akkor sem megy el, ha tudja, hogy érdemes részt venni szűréseken és van is rá lehetőség.
Szerintem nem ez a helyes útja az ismeretterjesztésnek, felvilágosításnak.
A kampányok ráadásul csak rövid időre “lelkesítik” fel az embereket. Aztán megint a homályba süllyed az egész.

Ez a celebesdi pedig csupán annyit közvetít számomra, hogy ismét jó alkalom nekik a szereplésre.

Alter Ego
Szerkesztő

Nem gondolom, hogy sok férfi fog bajusznövesztéssel kampányolni, mint ahogyan a rózsaszín szalagot sem igazán az utca hétköznapi asszonya hordja, hanem a kampányban való részvételre felkért közszereplők, celebek. A szimbolizmus és a kampány meghirdetése csak egy eszköz a médiapárbeszéd megteremtésére, ami viszont egy fontos ismeretterjesztési lehetőség. Az ilyen kampányokban való részvételre eleve olyan közszereplőket kérnek fel, akik az érdeklődés középpontjában állnak. Ha ez valamivel több lehetőséget teremt számukra a szereplésre, szerintem az sem baj, tekintve, hogy az ilyen jószolgálatért egyébként nem jár honorárium. Igen, a kampányok csak egy időszakban ragadják meg a figyelmet, ezért is ismétlik azokat évente.

Ha a férfiak jelentős része az ismeretek birtokában sem vesz részt szűrésen, akkor ez is mutatja, hogy nagy szükség van az efféle (és bármely egyéb) párbeszédre is.

Koriander
Olvasó

Utálom a bajuszt-szakállt. Szerintem nem a férfiasság jelképe, csak valamit eltakar. És kegyetlenül szúr és kidörzsöl. A divatos szőrtelenséget is utálom. Nem tetszenek a nagyra nőtt ovis kisfiúk.

én is! én is!  és a kitűzősdit is.

a társadalombiztosítási bónusz jó ötlet, de nem tudom, hogy igazából miképpen működne… pl. Németországban fogászat esetén (félévente kapsz egy pöcsétet, hogy voltál szűrésen) és állítólag, ha mégis van valami gond, akkor az önrész lényegesen kisebb összeg a hightech töméseknél meg ilyenek.

Deansdale
Admin

Valahogy én is úgy vagyok ezzel, mint Hgyi. Oké, szép dolog egy ilyen kampány, de valójában értelmetlen. Attól, hogy jó sok ember a prosztatarákra gondol egy hónapban hatszor, még nem változik semmi. Legfeljebb egyesek paranoiások lesznek és gyomorfekélyt okoz náluk az ideg, hogy hátha ők is rákosak :|

Az összes ilyen kampányt el kellene felejteni, és ugyanazt az energiát értelmesebb célokra használni. Egyébként is olyan a dolog szájíze, mintha a nők kéttucat hasonló kampányától irigyelnék el a “sikert”. Mintha beszállnánk a modern polkorrekt versenyfutásba a legjobb áldozati szerepekért, amiket az állam szaftos támogatásokkal jutalmaz. Ha lenne olyan kampány, amibe szívesen beszállnék, az az “áldozat-kultúra” felszámolásáért lobbizna.

Alter Ego
Szerkesztő

Az szűrővizsgálatokra vonatkozó felhívásokban, kampányokban én egyik nem esetében sem látok áldozatszerepben való tetszelgést, pont úgy nem, mint ahogyan a “mossunk kezet a fertőzések megelőzése érdekében” intelemben sem.

Egyébként valóban egyfajta “paranoia” elültetése a cél, merthogy azok számíthatnak a baj esetén a legjobb túlélési esélyre, akikben tudatosulnak a kockázati faktoraik és ezért rendszeresen szűrővizsgálatokon vesznek részt. Valószínűleg itt keresendő a férfiakkal kapcsolatos problémák gyökere is; valahogy nem vagyunk hajlandóak megijedni semmitől sem, így az egészségügyi rizikóinktól sem. :)

Deansdale
Admin

Az a másik gondom, hogy a szűrővizsgálatokkal sem nagyon szimpatizálok :) A mammogram például több nőnek okoz mellrákot, mint amennyit megment (azáltal, hogy felfedezi azt a rákot amit tavaly okozott). Ami azt illeti, az én hátsó fertályamat se piszkálja senki, jól van az úgy ahogy van :D Ha meg valami bajom lesz, akkor vállalom a felelősséget. Nem hiányzik, hogy a gyógyszeripar és az orvostudomány rajtam kísérletezzen és nyerészkedjen. Rég voltam már annyira jóhiszemű, hogy azt gondoljam, az én érdekemben csinálnak bármit is. Az ősi kínában csinálták helyesen, ahol az orvos addig kapott fizetést, amíg a császár nem volt beteg… A mi orvostudományunk és gyógyszeriparunk abban érdekelt, hogy betegek legyünk, és ez egy olyan önellentmondás, amit az emberek nem gondolnak végig elég komolyan.

Koriander
Olvasó

A mammogram például több nőnek okoz mellrákot, mint amennyit megment (azáltal, hogy felfedezi azt a rákot amit tavaly okozott).

ezt nagyon sokszor olvastam már, de valami tudományosabb hivatkozásod van esetleg rá?

hgyi
Szerkesztő

Én is olvastam, pl.: http://www.egeszsegtukor.hu/noi-tukor/veszelyes-a-mammografias-vizsgalat.html

De hivatkozás nincs.

Mindenesetre nem is egy kellemes vizsgálat. Utána általában még UH-ra is küldenek, úgyhogy sok értelmét nem látom a palacsintasütésnek.

Deansdale
Admin

Úgy érted azoktól várod az elítélő bizonyítékot akik abból élnek? Már csak azért, mert jelenleg nekik van monopóliumuk a “tudományra”, szóval ha tudományos hivatkozást akarsz… Hát… Nem sok jóval tudlak kecsegtetni.

Röntgensugárzásról beszélünk. Szerinted egészséges?

És nem furcsa, hogy mióta röntgennel vizsgálják, egyre gyakoribb?

Koriander
Olvasó

Én is hajlok arra, hogy a gyógyszerlobbinak megéri, hogy sok beteg legyen… mégis nehezemre esik direkt kártevőként tekinteni az orvosokra.

Tisztában vagyok vele, hogy a mammografia esetében rtg. sugárzásról beszélünk, és ez nem veszélytelen. Ha valaki bizonytalan, akkor kérhet szimplán manuális vizsgálatot és ultrahangot, manapság az egész nőgyógyász szakma privátban nyomja, tehát nem lehetetlen lemondani egy mammográfiáról, főleg úgy, hogy csak javasolt… Nyilván, ha vmi gyanú merül fel akkor a diagnózishhoz már elkerülhetetlen a CTG, ami még nagyobb rtg dózist jelent plusz az izotópos kontraszt”szirup”. ez az egyik része.

A prosztatarák-szűrés esetében szó sincs ilyesmiről… nem kapsz felesleges sugárdózist, biztosan kellemetlen, de egy időben felfedezett gyulladást még ki lehet kezelni, szóval a gyógyszerlobbin kívül mindenki jóljárt.

Alapvetően azt gondolom, hogy egy jóléti társadalomnak az egyik ismérve, hogy a polgárai egészségesek- ennek az egyik legegyszerűbb módja a megelőzés. A szűrő-vizsgálatok pénzbe kerülnek… az első lépés a jóléti társadalmak szétesésében a szolidaritás felrugása, ez ha megnézed a tüdőszűrések esetében MÁR megtörtént, mert senki nem akarja az adójából az aluljáróban hempergő söpredék röntgenjét finanszírozni, más kérdés, hogy a prosztatarákja nem ragályos, a TBC viszont igen. szóval én egy kicsit óvatosabban fogalmaznék a szűrő-vizsgálatok feleslegességéről.

Deansdale
Admin

Nyilván nem az egyes orvosok a ludasok… Hiszek benne, hogy túlnyomó többségük jobbító szándékkal indul neki a pályának, csak aztán fennakad az érdekek és lobbik pókhálójában. Nincs túl nagy mozgásterük, azzal kell dolgozniuk amit a kezük ügyébe készít a gyógyszeripar.

Nálam a “megelőzés” nem azt jelenti, hogy évente valaki beletúr a hátsómba gumikesztyűben, hanem igyekszem olyan életmódot folytatni, hogy ne alakuljon ki betegség. Persze ez csak magánvélemény – nem vitatom el a jogot vagy lehetőséget másoktól, hogy vizsgálatokra járjanak. Csakhát amíg valakinek ebből pénze van, addig sosem lesz igazán tiszta a helyzet. Ez főleg az oltásoknál szembeszökő, de a szűrővizsgálatokra is vonatkozik. Ha tudsz pármilliót tokolni valakinek a zsebébe, hogy a te termékedet használja az egész ország, államilag támogatott konstrukcióban, akkor már mehetsz is a Rózsadombra villát venni. Aki azt hiszi, hogy felsőbb szinteken ilyesmi nem létezik, az túl naív a témához :)

Koriander
Olvasó

az túl naív a témához :) 

amennyiben a naív a jóhiszeműség szinonimája nálad, egyetértünk, az vagyok. Ettől függetlenül ez nem zárja ki a realitásérzéket….

ami az oltásokat illeti nem értek egyet a diktatórikus magyarországi oltásrenddel.  A közegészségügy javaslatot tehet, de kötelezni nem kötelezhet senkit- ez nálam maximálisan kimeríti az egyén önrendelkezés szabadságkorlátozását. Ott ahol ilyesmi előfordul, ott diktatúra van.

Így vissza is kanyarodhatunk a hátsótúrkálásra: önrendelkezés, hogy élsz-e a prevenció lehetőségével vagy sem. pont :)

Inaara
Olvasó
Inaara

“Nyilván nem az egyes orvosok a ludasok… Hiszek benne, hogy túlnyomó többségük jobbító szándékkal indul neki a pályának, csak aztán fennakad az érdekek és lobbik pókhálójában. Nincs túl nagy mozgásterük, azzal kell dolgozniuk amit a kezük ügyébe készít a gyógyszeripar.”

Szerencsére vannak tisztességes orvosok, a szó valódi értelmében vett gyógyítók, akik felmondanak a munkahelyükön, mert úgy nem gyógyíthatnak, ahogyan szeretnének, s amiről tudják, hogy működik, ahogy viszont kell, az számukra vállalhatatlan, mert tudják, hogy valójában árt, de legjobb esetben is felesleges, viszont sok pénzbe kerül…  Én ismerek egy ilyet. :)

A gyógyításért nem lenne szabad pénzt kérni.

birsalma
Olvasó

Állítólag nagyon sok gyerek szeme elromlik az oltás után, előfordult vakulás is.

A kutyák évenkénti oltása is kifejezetten káros, egyszer kellene megkapniuk a védőoltásokat, slussz.

Alter Ego
Szerkesztő

A kutyákat például veszettség ellen oltják rendszeresen. A védőoltások csak korlátozott ideig fejtenek ki védelmet, ezért kell ismételni. A veszettség elleni védőoltás, nem csak a kutyák érdekében van, hanem nagy mértékben az emberek védelme érdekében is.

Koriander
Olvasó

Állítólag nagyon sok gyerek szeme elromlik az oltás után, előfordult vakulás is.

azért remélem, hogy ez nem így van, de valóban a mellékhatásokal és szövődményekkel kapcsolatban hárítanak a betegtájékoztató papírosra.

Van egy elég objektív könyv az oltások hasznáról és káráról – Martin Hirte a szerző. Pl. a himlő elleni oltással már Kr.u. 1000-ben a kínai orvoslásban is kisérleteztek, míg végül a 18. sz. végén  Edward Jennernek sikerült, ami mostanra el is tűnt, mint betegség.íy d

A szamárköhögés, a  torokgyík, a  tetanusz és a gyermekbénulás elleni immunizáció létjogosultságát sem lehet szerintem megkérdőjelezni. Más kérdés az, amiről Alter Ego is ír, hogy ezek korántsem jelentenek egy életre szoló immunitást és ahogyan a tetanusznál javasolt a tízévenkénti frissítő, úgy a szamárköhögés elleninél is egyre több cikkben olvasom, hogy indokolt. A szamárköhögés az újszülöttekre nézve halálos, így akinél babát várnak, azoknál erősen javasolt a felnőttek újraoltása, ui. a kórokozó baktérium aszimptomásan is jelen lehet a szervezetben, és a kicsik az oltást leghamarabb két hónaposan kaphatják meg, így az egyetlen védelmet az anyatej jelent (amennyiben az anyának van még immunítása).

Elég ellentmondásosnak tartom egyébként azt a hisztit, ami az oltás megtagadó szülők körül alakult ki, mert ezzel az energiával a nyájvédelemre koncentrálva, legalább ugyanekkora figyelem illetné a felnőtt lakosság frissítőit. Az oltások kockázatosak, ezért is fontos az egyéni mérlegelés, hogy mikor rontanak rá egy 3,5-4 kilós kis szervezetre egy korántsem veszélytelen anyaggal.

(az influenza-oltás körüli hisztéria az meg valóban csakis a profittermelésről szól, ilyen a rota vírusok elleni is, és a hpv…)

daphne
Olvasó
daphne

Dean, és mi a véleményed a nőgyógyászati rákszűrésről? Te tudod, hogy lehet megelőzni a prosztatatrákot?

Deansdale
Admin

Általában nem szívesen beszélek ilyesmiről, mert tisztában vagyok vele, hogy a véleményem nagymértékben eltér az átlagostól, és az emberek 90%-ának a szemében hülyének tűnhetek. Épp ezért a véleményem szigorúan magán, és semmilyen értelemben nem tekinthető javaslatnak :)

Szerintem az ember akkor menjen orvoshoz, ha már komoly baja van. Más esetekben azt kockáztatja, hogy az orvosok fogják tönkretenni. Az elmúlt pár évben volt a családban két eset is, amikor nagyságrendekkel több kárt okoztak a kórházak, mint amennyit egyáltalán képesek lettek volna javítani – az egyik ilyen sajnos egy rokonom halálával végződött. Persze a személyes anekdota csak személyes anekdota, de vannak statisztikák is, amik szerint a vezető halálokok toplistáján előkelő helyet foglalnak el a gyógyszerek mellékhatásai/túladagolása, a kórházakban összeszedett fertőzések, stb. Szóval ez a véleményem a szűrővizsgálatokról, úgy en bloc.

A prosztatráknak nem vagyok kifejezett szakértője, de hiszek benne, hogy egy általánosan jó életmóddal elkerülhető :) Jó evés, sok szex, ilyesmi :D Ha meg mégis utolér, akkor legalább tudom, hogy a saját állapotomért én magam vagyok a felelős, és nem azért dobom fel a talpam mert a dokinak vagy az ápolónőnek rossz napja volt és valamit benézett. És legalább közben nem turkál senki a hátsómban, nem parázok hogy “mi van ha”, stb. Élvezem az életet ahelyett hogy dokihoz járnék.

birsalma
Olvasó

Én meg azon gondolkodtam, hogy az ún. mágnesterápiás készülékek ugyanazon az elven működhetnek, mint a mikrohullámú sütő, mert annak is egy mágnes a “lelke”, az ún, magnetron, és ugyanúgy elektromágneses sugárzást bocsát ki. A mágnesterápia hatásosságát is azzal reklámozzák, hogy felmelegíti a belső szerveket (miközben a páciens abból semmit sem vesz észre, mert kívülről nem melegszik). A mikrohullámú sütő melegítő hatása azon alapul, hogy az elektronokat rendezetlen mozgásra kényszeríti, azok súrlódnak, és ebből lesz hőenergia. Az egész folyamat teljesen rendezetlen és egyenetlen, és persze roppant egészségtelen.

Elképesztő cinizmus szerintem ilyen elven alapuló egészségügyi termékeket gyártani. Az egyik cég reklámszövege például olyan szinten hazug, hogy hivatkozik Paracelsusra, aki valóban kísérletezett a mágnes terápiás hatásával (mármint a normál, elemi mágnessel). És megállapította, hogy az elemi mágnesnek az égvilágon semmiféle hatása sincs az ember egészségére (max. akkor befolyásolja az ember egészségét, ha egy patkómágnes a fejére esik). A cég reklámszövege szerint viszont Paracelsus megállapította, hogy a mágnesnek gyógyító hatása van.

De csak az elektromágnesnek van befolyása a test szöveteire, méghozzá melegítő hatása.

Ebből pedig szerintem az következik, hogy a főleg nyugdíjas célközönség megveszi a roppant tudományos gyógyászati eszközöket, cirka 400 ezer forintért, napi fél órát sütteti magát vele, aztán 1-2 év múlva már nem is terheli meg az államkasszát a számukra folyósított nyugdíj.

Az is árulkodó szerintem, hogy a szöveg ajánlása szerint minél fiatalabb és egészségesebb valaki, annál többet használja, és minél idősebb és betegebb, annál kevesebbet. Namost, ha ez gyógyít, akkor miért az idős és beteg embereknek van belőle a legkevesebbre szüksége?

Hogy ki ne derüljön a turpisság, nyilván. A fiatalabbak meg csak nyomják ész nélkül, amíg ők is belegebednek.

Ez viszont egy nagyon klassz előadás: http://www.youtube.com/watch?v=ZS8Ztora3t8

Alter Ego
Szerkesztő

A magnetronnak nem egy “mágnes a lelke”, a neve ellenére sem. :) A magnetron egy rádiófrekvenciás eszköz, egy antennával ellátott elektromágneses hullámgenerátor. Eredetileg radarok készítéséhez fejlesztették ki, de a nagy teljesítményű mikrohullámok felmelegítik a tárgyakat, ezt a hatást lehet felhasználni akár ételek melegítésére is.

A mikrohullám egy fotonok formájában terjedő elektromágneses hullám, pont úgy mint maga a fény is. Általában nem ismerik az elektromágneses spektrum lényegét az emberek. Azt kell elsőként megérteni, hogy a rádiósugárzástól, az infravörös és látható fényen keresztül, egészen a röntgen és gamma sugárzásokig minden hullám ugyanaz az elektromágneses hullám, a különbség közöttük egyedül a hullámhosszuk, vagyis a rezgésük sebessége, az egymást követő impulzusok ismétlődésének sebessége. Érdemes áttekinteni ezt a táblázatot, amely szépen egymás alatt felsorolja a frekvencia szerinti sorrendben a különböző elektromágneses hullámokat. Érdekességképpen: Az emberi szem sem más, mint egy elektromágneses hullámokat érzékelő “eszköz”, amely a 384 THz és 789 THz közötti ismétlődésű hullámokat (amit egyébként látható fénynek nevezünk) szűri ki és használja fel képalkotásra, azon a módon, hogy az ebbe a frekvenciatartományba eső, a tárgyakról visszaverődő hullámokat érzékeli.

A fénynek és az egyéb elektromágneses hullámoknak nyilvánvalóan vannak élettani hatásai; elvégre a fotoszintézis a földi élet alapja, és tudjuk, hogy a nagyfrekvenciájú, ionizáló sugárzások pedig kifejezetten életellenes hatásúak. Ezeknek a tapasztalatoknak az eredménye az infralámpa, a szoláriumcső és az ultraviola fénnyel való sterilizálás is. Egyébként egy folyamatos, sokfrekvenciájú elektromágneses térben élünk folyamatosan, aminek hatásait jórészt egészen jól tolerálja az élő szervezet. De tudjuk, hogy a folyamatos rádiófrekvenciás terhelés, például a mértéktelen mobiltelefon használat káros lehet. A különböző mesterségesen keltett, kis energiájú elektromágneses hullámok élettani hatása elég jelentéktelen lehet, ezekkel orvosolni bármit is nem igazán lehet, legfeljebb kisebb stimuláló hatást kifejteni. Nem hinném, hogy léteznek olyan gyógyászati segédeszközként értékesített termékek, amelyek ártalmasak lennének az egészségre.

birsalma
Olvasó

Á, köszönöm :) Tudtam, ha ezt ide leírom, szakértő választ kapok :) Voltaképpen ezért írtam le, mert szerettem volna, ha valaki elmagyarázza a fizikai alapelvet. Szeretném megérteni, de nincs hozzá tudásom. Láttam hőkamerás felvételeket, amiket egy termékbemutatón készítettek. A mágnesterápiás eszköz öt perces használata után a test hőképe teljesen megváltozott. És az jutott eszembe, hogy ha ezt valaki rendszeresen használja, ráadásul napi fél-egy órát, akkor szépen megsüti magát. Próbáltam utánanézni a fizikai alapjának, és addig jutottam, hogy a mágnesterápiának és a mikrohullámú sütőnek nagyon eltérő a frekvenciája, de hogy ez pontosan mit jelent, azt nem értem.

Mert például, ha valaki kimegy a napra, ami szintén elektromágneses hullám, az érzi, hogy felmelegszik, kívülről melegszik fel, nem belülről, úgy, hogy a bőre hűvös maradjon. Ha valaki mozog, akkor is felmelegszik, de azt is érzi. De ha úgy melegszik fel belülről, hogy abból kívülről nem vesz észre semmit, arról nekem a mikró jut eszembe, meg hogy a mobiltelefon felmelegíti az agyat, és ezek közül egyik sem egészséges.

Azt nem értem, hogy ha a mágnesterápiának teljesen más a frekvenciája, mint a mikrohullámnak és emiatt más a hatása is, akkor miért melegíti fel belülről a testet ez is úgy, hogy a hőkamerás felvételen az nagyon markánsan látszik (öt perc alatt).

Vagy például azt sem értem, hogy ha a napsugárzás frekvenciája jóval magasabb a mikrohullámnál, és egy részét “kemény UV-sugárzásnak” is nevezik, az vajon miért nem roncsolja szét a földi élővilágot? Persze viszonylag kevés élőlény van, ami folyamatosan, védelem nélkül ki van téve az UV-sugárzásnak, a növények nagy része is legalább félárnyékban van, és az állatok is kerülik a túlzott napfényt. De akkor sem értem, hogy a mikrohullám hogy lehet károsabb, mint a napfény; senkinek sem jut eszébe, hogy egy napsütött alma sejtszerkezete roncsolt és káros a megevése.

És hát különösebben nem is meleg belülről, akármennyi ideig is van a napon, nem melegszik fel.

De akkor hogy létezik az, hogy az alacsonyabb frekvenciájú mikrohullám, a mobiltelefon vagy ez a mágnesterápiás hullám felmelegíti belülről a testet, kívül meg hűvös marad? Pedig jóval alacsonyabb a frekvenciájuk, mint a fénynek.

Ezt egyszerűen nem értem. Miért nincs úgy, hogy a fény annyira felmelegíti belülről  a testeket, hogy azok egyszerűen szétrobbannak? A mikró miért csinálja ezt, ha alacsonyabb a frekvenciája a fénynél?

Mert persze, barátom a gugli, és van ilyen szócikk: http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91sug%C3%A1rz%C3%A1s – de ebből egy szót se értek.

Alter Ego
Szerkesztő

Hőkamerával nem a test belső hőmérsékletét lehet megjeleníteni, hanem csak a felszíni hőt. A pulzáló mágnesterápiás eszközök nyilván nem állítanak elő olyan magas frekvenciájú és intenzív rezgést, mint a magnetron, következésképp nem okozhatnak ezen a módon felmelegedést. A hőkamerák kis hőmérséklet különbségeket is képesek megjeleníteni. Ha bármivel letakarod a testfelszín egyik részét, akkor azon a ponton csökken a hőemisszió, a hőleadás, az a terület melegebb lesz egy kicsivel. Gondolom az ilyen mágnesterápiás kezelés pedig az adott testfelszín letakarásával jár együtt. Pont ugyanezt a hatást egy egyszerű párna is előidézi. Legjobb tudomásom szerint a mágnesterápia terén legfeljebb a csonttörések és izületi panaszoknál vannak halovány sikerre utaló jelek, bár ezt elsöprő erővel bizonyító kutatások még itt sincsenek. Ez egybevág azzal, amit fentebb is írtam; az ilyesminek csak csekély élettani hatása lehet.

Egyébként a Gazdasági Versenyhivatal már bírságolt mágnesterápiás eszközöket forgalmazókat:

http://nol.hu/gazdasag/lecsapott_a_gvh__nem_gyogyitott_a_magnesterapia

Egyébként a mikrohullám sem csak belülről melegít. Mindenhol melegszik a mikrohullámot elnyelő test, de a hullámok mélyen képesek belehatolni, ezért belülről is melegszik. A nap szórt sugárzása sokkal kevesebb energiát szállít, mint egy nagy teljesítményű magnetron közvetlen közelről.

“De akkor sem értem, hogy a mikrohullám hogy lehet károsabb, mint a napfény; senkinek sem jut eszébe, hogy egy napsütött alma sejtszerkezete roncsolt és káros a megevése.”

Remélem nem olvasgattad a biomániás antalvali.com-ot a mikrohullámú sütő “borzlamas” hatásairól? :D

birsalma
Olvasó

“Hőkamerával nem a test belső hőmérsékletét lehet megjeleníteni, hanem csak a felszíni hőt. ” – Köszi az infót, ezt sem tudtam.

“az ilyen mágnesterápiás kezelés pedig az adott testfelszín letakarásával jár együtt” – én nem voltam még ilyen termékbemutatón, úgyhogy nem tudom pontosan, de azt hiszem, ez valami lepedőféleség, amire rá kell feküdni, tehát nem takar le semmit (mármint a hőkamerás felvételen elölről volt lefényképezve a páciens, miközben nyilván a hátán feküdt). http://impulser.com/hu/termekeink/impulser-home – legalábbis ezeken a képeken így látom. Tehát a teste túlsó felét érte a sugárzás, mint amit a hőkamerás kép megjelenített. Elég nehéz elképzelni azt, hogy a hátán fekve felmelegszik a mellkasa, arca, de belül nem.

“Egyébként a Gazdasági Versenyhivatal már bírságolt mágnesterápiás eszközöket forgalmazókat:” – a linket köszönöm, mert eddig csak azt tudtam, hogy az elemi mágneses cuccok miatt bírságoltak, tehát mágneses karkötő és efféle miatt, azokról mondták ki, hogy teljesen hatástalanok. Hogy az elektromágnes miatt is bírságolnak, az nekem új, de terjeszteni fogom. Rokonaim kegyetlenül sok pénzt vertek el rá, ha elküldöm a linket, majd örülnek.

Viszont ez a készülék nem olyan hatástalan, mint egy mágneses karkötő, hiszen nyilvánvalóan látszott a képen, hogy a színkép öt perc használat után is már teljesen megváltozott. Öt perc után, de az ajánlott tartózkodási idő ezeken a cuccokon napi fél-egy óra. Az pedig rettenetesen hosszú idő akkor, ha már öt perc is ennyire megváltoztatja a hőkamerás képet. A készülék tehát nem hatástalan, van hatása, mert elektromágneses teret gerjeszt, tehát valamiféle elektroszmogba kell belefeküdni.

“A nap szórt sugárzása sokkal kevesebb energiát szállít, mint egy nagy teljesítményű magnetron közvetlen közelről.”

Oké, ezt is értem. De amíg a mikróban egy szőlő öt perc alatt teljesen szétcsattanna, addig a  nap fényét rendkívül hosszú időn keresztül, hónapokon át tűri el anélkül, hogy bármiféle szerkezeti roncsolódás tapasztalható volna benne. Tehát nem pusztán a “közvetlen közelről” számít, vagy a koncentráltság, hanem az időtartam is – például lassú víz partot most, avagy “évezredek gúláidat elássák”. Hiába gyengébb egy inger, ha hosszú időn át ismétlődik, annak komoly hatása van. Ebből pedig az következik, hogy egy gyümölcsnek, vagy bármi egyébnek, ami huzamosan van napsugárzásnak kitéve, szét kéne robbannia, pont úgy, mint a mikróban. Mert a kis távolságot és koncentráltságot ellensúlyozza az idő – és a nap fényének kisebb a hullámhossza, mint a mikrohullámnak. De mégsem történik semmi, és továbbra sem értem, miért nem. Egy almát, ha leszakítok a fáról, nem fogom melegnek érezni. Például egy dinnyének fel kellene forrnia és felrobbannia a tűző napon, de semmi ilyesmi sem történik.

“Remélem nem olvasgattad a biomániás antalvali.com-ot” – nem ismerem, de a mikrohullámról még nem hallottam jót. Nem is használom. Utoljára nyáron volt hozzá szerencsém, amikor egy ismerősömnél voltam vendégségben, és megkérdezte, kérek-e kávét (naná) – a kávéfőzés annyi volt, hogy egy 3 in 1 csomagot beleszórt egy bögrébe, öntött rá vizet, be a mikróba és kész. Csak lestem. Valaha otthon pörkölték és darálták a kávét, háromszor forralták és szűrték, szóval volt vele egy kis meló, ahhoz képest ez aztán a hightech, mit ne mondjak.

Nand
Olvasó
Nand

A mikrohullám, legjobb tudomásom szerint vizet tartalmazó anyagokban nyelődik el.(kivéve amikor nem: egyes kerámia bögrék is rendesen melegednek..) Nem igazán pontos  az a kifejezés, hogy belülről melegít. Ha egy pohár vízről van szó: a legkülső felülete kapja a legtöbb sugárzást és ahogy egyre beljebb halad egyre kevesebbet, mivel kintről egyre kevesebb jön a korábbi elnyelődések miatt. Úgy kell elképzelni, mint amikor a fény elnyelődését mutatják be az óceánoknál.

Nem kell a mikrótól félni!

Egy ilyen termékbemutatón azt se hidd el amit kérdeznek!! Nem ismerem ezt a terméket, nem tudom, hogy van-e egyáltalán 230V-os tápellátása, de amit feljebb is írtak: hőkamerával csak felületi hőmérsékletet lehet mérni. Ha ott letakarták valami “mágneses” tappancsokkal a delikvenst és 5 perccel később bemutatták hogy helyileg nőtt a hő, akkor az csak annyi lehetett, hogy a tappancs a test saját hőjét verte vissza. Még valami: ezeket a hőkamerákat piszok érzékenyre is be lehet állítani.

“, az vajon miért nem roncsolja szét a földi élővilágot?”  Roncsolja, csak folyamatosan javítja, mert már hozzászokott az evolúció során.

“Miért nincs úgy, hogy a fény annyira felmelegíti belülről  a testeket, hogy azok egyszerűen szétrobbannak?” Mert a környezetnek leadja. valamint a mikró sokkal sűrűbb energiájú. Egyszer csinálni akartam egy napkollektoros aszalót. Tulajdonképpen egy 2mX1mX15cm-es mini üvegház. Hátoldala hungarocell (EPS) volt. Véletlenül úgy hagytam a napon, aminek meg is lett az eredménye: megolvadt az EPS. Szóval a Nap is képes sok mindenre..

” ha alacsonyabb a frekvenciája a fénynél” a frekvencia csak egy fizikai tulajdonság, nem határozza meg a tényleges “erősséget”

 

Alter Ego
Szerkesztő

Azért tapasztaljuk azt, hogy a mikrohullámok belülről melegítenek, mivel a mikrohullámok útjába helyezett tárgy belsejében több anyag van, mint a felszínén, amiben a mikrohullám el tud nyelődni. Különböző anyagokban különbözőképpen nyelődik el a mikrohullám, ezért azt tapasztalhatjuk, hogy eltérő módon melegszenek.

Igen, Birsalma azért nem érti, hogy az évek alatt a napsugárzásból származó energia miért nem “robbantja szét” az anyagokat, mert azt képzeli, hogy ez a közölt energia “benne marad” a tárgyban, növényben. Ami így megmosolyogtató, de mit lehet tenni, a kedvéért próbálkozzunk valamilyen hasonlattal: Ha egy pohárba 10 percenként egy csepp vizet csepegtetünk, akkor soha nem fog megtelni a párolgás miatt, míg ha a két decis pohárba megpróbálunk fél liter vizet zúdítani, akkor pontosan tudjuk, hogy mi lesz az eredmény. Laikusok számára is érthető megközelítéssel ez a különbség a napsütés és a nagy energiájú mikrohullám között.

Ezen az oldalon sok kutatónak a mikrohullámú főzéssel kapcsolatos szavai olvashatóak és szó esik érintőlegesen a mikrohullámok gyógyászati alkalmazásáról is: http://www.eon.hu/Mikrohullamu_sUtok

Az aggodalmaskodók számára három érdekesebb az ételek tápértékének változásáról és a mikrohullámok szivárgásáról:

H. Hess: “Mi mérnökök nem vizsgáltuk külön ezt a kérdést, de gyakran folyatunk eszmecserét táplálkozástudományi szakemberekkel. Állításaik következetesen egy irányba mutatnak: a vitaminok és ásványi anyagok a mikrósütőben jobban megmaradnak, mint a hagyományos főzésnél, és az élelmiszereket semmilyen káros hatás nem éri a mikróban.”

“Egy mikrohullámú sütő úgynevezett szivárgó sugárzásának teljesítménysűrűsége a készüléktől legfeljebb 5 cm távolságra 5 mW/cm2 (azaz öt ezredwatt per négyzetcentiméter) értéket érhet el, tehát az emberi szervezet számára biztosan elviselhető. A mikrohullámoknak az emberi szervezetre gyakorolt nem termikus hatásait pedig újabban még a készülékek bírálói is kétségbe vonják. Én magam már 15 éve dolgozom olyan laboratóriumi helyiségekben, ahol gyakorta akár tíz mikrohullámú készülék kis üzemel egyszerre. Ennek semmilyen káros hatását nem tapasztaltuk, sem fejfájás, sem rákos megbetegedés nem fordult elő munkatársaim körében.”

Prof. Dr. W. Irnich mérnök, a Giesseni Egyetem Orvostechnikai Intézetének munkatársa: “A mikrohullámokat a második világháború óta alkalmazzák terápiás célokra. Ennek során akár 200 mW/cm2 teljesítménysűrűséget is előállítanak, ami húszszorosa a háztartási mikrohullámú sütőknél megengedett határértékeknek. Ezt a fajta kezelést igen nagyra becsülik a többnyire idős betegek, mert hatékony és mentes a mellékhatásoktól. A fenti maximális értéknél alacsonyabb teljesítménysűrűség esetén orvosi tapasztalataim alapján megalapozatlannak tartok minden félelmet és fenntartást.”

Huuhh, de utálom magam a cikk témájától teljesen idegen hozzászólás folyamomért! :D

birsalma
Olvasó

Oké, kezdem érteni. A bemutatón úgy volt, ahogy írtam – egy lepedőn kellett feküdni, tehát az elektromágneses sugárzás közvetlenül a test hátsó felét érte, de a képen a test első fele volt látható, tehát biztosan nem volt letakarva semmivel.

Ami azt illeti, hogy a nap sugárzása átmegy az emberen, nem dúsul fel – oké, de a mikrohullámú sugárzás sem marad benne az anyagban. Mármint, ha mindkettő ugyanúgy elektromágneses sugárzás, akkor mindkettő ugyanúgy nyelődik el vagy távozik el, hiszen mindegyik elektromágneses sugárzás, csak a frekvenciájuk különböző (és a fény hullámhossza a kisebb).

És mindkettő bizonyos időmennyiség alatt okoz kellő (vagy kellemetlen) hatást. A különböző ételek melegítéséhez eltérő idő szükséges. A napsugárzás okozta elváltozások is az időben összeadódva erősödnek. A gyümölcs megérik, a tó vize felmelegszik, a víz elpárolog, a függönyök kifakulnak, az aszfalt megolvad stb. Rövid ideig tartó napsütés kis elváltozást okoz, hosszú ideig tartó napsütés nagyobb elváltozást. Például a melanóma kialakulásának is ez a feltétele: “állandó károsító ingernek van kitéve (erős UV sugárzás” – tehát a hatás időben összeadódik.

Azt is értem, hogy a napsütés azért nem robbantja szét a testeket, mert azok leadják a környezetnek az elnyelt energiát. De akkor a mikróban miért nem? Csak a zárt tér a különbség, és a koncentráltság?

Bár persze, jut eszembe – ha mondjuk egy gyűjtőlencsével koncentrálom a nap sugarait, akkor azzal tüzet lehet gyújtani. De ilyen módszerrel legfeljebb egy lyukat lehetne égetni a dinnye oldalába, felrobbantani nem lehetne vele.

Á, eszembe jutott: tojást már sütöttek napfénnyel. Tehát, ha mondjuk egy megfelelő edényt találok (legjobb nyilván egy teljesen zárt fémedény), amit napfénnyel sikerül annyira felhevíteni, hogy a benne levő dinnyében levő víz felforrjon, akkor a dinnye felrobban.

Na jól van, most már értem, elnézést a hülye kérdésekért :)

 

birsalma
Olvasó

Azért még egy kérdés eszembe jutott. Az, hogy végül is, a fizikai alapelveket figyelembe véve, a mágnesterápiás készülék stimuláló hatása nagyjából ugyanaz, mint a napfény hatása – tehát, ha valaki kimegy a levegőre, a napsütésre (ami egyelőre ingyen van), és ott tartózkodik napi fél-egy órát, akkor ugyanazzal a stimuláló hatással szembesül, mintha ráfeküdne egy elektromágneses lepedőre? Mert ha ez is, az is elektromágneses hullám, akkor a hatásuknak is hasonlónak kell lennie.  Tehát ha nem is káros az elektromágneses lepedő, de a nap ugyanazt ingyen tudja, mint ez a cucc 400 ezerért. Mert a nap szórt fényét ellensúlyozza, hogy ez a készülék nagy hullámhosszal dolgozik, tehát alacsony frekvenciával, így a hatásfokuknak nagyjából hasonló lehet. És ha valaki kimegy a napra, a teste felszíne ott is felmelegszik.

Naooo
Olvasó
Naooo

Ne lázongjál, vegyél be egy bogyót, amelyiket épp reklámozzák.

Inaara
Olvasó
Inaara

Dean, egyetértek, én sem mennék mammográfiára. Ha egy nőnek teltebb keblei vannak, nagyon fájdalmas a vizsgálat, mert szinte palacsintává lapítják a melleket. Egyetlen mammográfiás vizsgálat során annyi Rtg-sugárzás éri a melleket, mint 1000(!) mellkas-röntgennél. Sok a fals pozitív diagnózis, amivel teljesen felesleges tortúrának, fájdalmas, romboló vizsgálatoknak és kezeléseknek vetik alá a lelkileg is kikészült pácienseket, ugyanakkor a valóban agresszív tumorokat nem mindig észlelik…

Én időnként elmegyek UH-vizsgálatra, az bőven elég és teljesen ártalmatlan. Egyébként nem beszéltem még olyan orvossal, aki ajánlaná a mammográfiát (és a kemoterápiát) családja nőtagjainak, nőismerőseinek…

Koriander, rengeteg anyag van a neten, csak írd be a keresőbe, hogy “mammograms dangerous”, vagy valami hasonlót, és csak győzd olvasni, amiket találsz. :)

Néhány: http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1206809

http://www.pbs.org/newshour/rundown/2012/12/commentary-why-yearly-mammograms-can-be-harmful.ht

ml

http://articles.mercola.com/sites/articles/archive/2012/03/03/experts-say-avoid-mammograms.aspx

 

Koriander
Olvasó

köszönöm Inaara, egészen döbbenetes ez az 1000-es nagyságrend, mondjuk nem értem, hogy miért ekkora, de majd még utánaolvasok.

Nand
Olvasó
Nand

Anélkül, hogy elolvastam volna a linkeket: ha minden 10 000. vizsgálat okoz rákot, de minden 1000. mellrákot ki lehet vele szűrni, akkor érthető a pozitív hozadéka?

Érdekes, hogy azt írod, hogy fájdalmas: édesanyám most először ment el ilyen vizsgálatra (eddig ő is attól félt, hogy nagyon fáj) és teljesen megkönnyebbülve jött vissza,  hogy bár kellemetlen, de bőven ki lehet bírni. Ezután ő is ajánlja, orvosként is. (és teltebb is)

Gondolom te is tudod, hogy a neten mindenre találsz bizonyítékot …  és az ellenkezőjére is.

Deansdale
Admin

Az a gond, hogy ezeket a számokat hasraütéssel találtad ki. Egyébként ha igazak lennének, az még mindig beismerés, hogy a vizsgálat rákot okoz, ha nem is túl gyakran. Érdekes dilemma, hogy menj-e vizsgálatra, mert ha beteg vagy, akkor talán kideríti, de ha egészséges vagy, akkor árt. És eddig még nem is beszéltünk a fals találatokról, amik miatt évente nők ezreinek vágják szét a melleit, hogy aztán közöljék, “jóindulatú volt”, vagy simán csak fölösleges műtét.

hgyi
Szerkesztő

Ilyen alapon minden okozhat rákot (napsugárzás, zeller, karfiol, állati zsírok, mobiltelefon, minden, amiben oldószerek vannak, égő fa füstje, stb.)

Nem vagdossák szét a nők melleit egyetlen mammográfiai lelet alapján.
Ha gyanú van, az embert elküldik először UH-ra, ha ott megerősítik a gyanút,  aspiratios cytolóigiai vizsgálatra – UH-támogatott mintavétel egy igen vékony tűvel (nem fájdalmas). Akkor vágnak, ha a cytológia alátámasztja a szükségességét.

Ha meg már akkor megy az ember orvoshoz, amikor már késő, akkor ugyan mondhatja, hogy szívesen belehalok, a saját döntésem volt, csak szerintem azért többen vannak, akik nem akarnak 40-50 évesen meghalni, inkább vállalják a kissé kellemetlen vizsgálatot.

Deansdale
Admin

A röntgen bizonyítottan, és elég gyorsan okoz rákot, a karfiollal vagy a zsírokkal ellentétben :)

Nem egyetlen lelet alapján vágják szét, de az indítja el a lavinát. Említettem pár kommenttel feljebb, hogy történt a családban két sajnálatos eset – amelyik nem végződött halállal, az egy teljesen fölösleges mell-eltávolító műtét volt, ami után közölték, hogy hátizé. Szóval lehet, hogy amit mondok, arra nem találsz statisztikát orvosi szaklapokban, de hogy nem a levegőbe beszélek, arra mérget vehetsz.

Tökéletesen megérteném a vizsgálatos-nembelehalós érvedet, ha nem a vizsgálat okozná a betegséget. Remélem látod a dilemmát :) Egyébként írtam, hogy ez a magánvéleményem, amit eszem ágában sincs másra erőltetni. Szerintem az életminőséget negatívan befolyásolja mind az állandó aggodalom, mind a vizsgálatokra járás, mind pedig az orvosi beavatkozások többsége. Zavaros kérdéskör, hogy mondjuk egy rákos embernek mi a jobb: leélni békében egy hónapot (esetleg fájdalomcsillapítókkal), vagy sugár-kemo kombótól megkopaszodva, összeaszva eltengeni hármat. Én az első verzióra szavazók táborát gyarapítom, dehát mindenkinek ízlése szerint.

hgyi
Szerkesztő

Fölfogtam, hogy a magánvéleményed.
Amit írtam, az meg az enyém.

Én is átestem műtéten, mert a cytológia pozitív eredményt adott – bár nem nagy százalékút. Mindenesetre inkább a műtétet választottam, mint az esetleges halált. Engem nem kötnek érzelmi szálak a melleimhez, így nem ért volna nagy sokként, ha az egyik nélkül ébredek. Alá is íratták a papírt. Ha nem írom alá, nem szedik le, ha kell, akkor sem. Műtét közben is ott volt a cytológus és azonnal nézte a mintát.
És inkább ez, mert nekem is volt 2 ismerősöm is, akik fiatalon belehaltak a mellrákba.

Abban egyetértek, hogy milyen életminőség mellett akarja leélni az ember a hátralévő idejét, ha már beteg.
De jobb a megelőzés – szerintem. Én inkább elmegyek néha vizsgálatokra, minthogy az utolsó hónapjaim minőségén gondolkodjak. Állandó aggódás nincs bennem.

Nand
Olvasó
Nand

Remélem minden felnőtt embernek evidens, hogy a rtg sugárzás rákot okoz x százalékos arányban. Van egy olyan szint, amire azt mondják, hogy ez alatt már elhanyagolható, de tudtommal nincs olyan kicsi dózis, amire ki lehetne jelenteni, hogy nem járul hozzá.

Tudtommal mielőtt elkezdenek vagdosni, szövetmintát vesznek és megállapítják, hogy milyen típusú. Van olyan hely, ahonnan nem lehet mintát venni, (de amennyire értek hozzá (nem nagyon) a mell nem az a hely) ott tényleg lehet fölösleges egy műtét. Családi eset: gyanús árnyék a rtg-en a tüdőnél.. rákgyanús, mintát nem lehet venni, borda mögött van.  Műtét utáni szövettan eredménye: egy lábon kihordott tüdőembólia által okozott szövetelhalás okozta az árnyékot…

Továbbá remélem, hogy azt is mindenki tudja, hogy nincs kockázat nélküli “kórház látogatás” Lehet, hogy a beszáguldó mentőautó üt el… ki tudja.

(Khmm, khmm kicsit az az érzésem, hogy úgy démonizáljátok az eü-t, mint a feministák a férfiakat  :-)   Vannak sötét foltok, de szvsz a mammográfia nem az)

hgyi
Szerkesztő

Ne általánosíts! Csak néhányan! :o))

Deansdale
Admin

“úgy démonizáljátok az eü-t, mint a feministák a férfiakat :-)”

Látok némi különbséget a két szituáció között, mivel a feministák egy nem létező nőelnyomás ellen harcolnak hazugságokkal, míg a betegségipar évente emberek millióit teszi el láb alól, vagy rontja számottevően az életminőségüket. Nem ítélem el a gyógyászatot összességében (az mondjuk nagy hülyeség lenne), de rengeteg pontosan definiált problémám van a jelenlegi helyzettel, amiben arctalan nemzetközi cégek anyagi érdekeinek van alárendelve az egyes emberek sorsa és egészsége. Nem hiszek abban, hogy a felépített rendszer a legjobb, vagy az egyedül üdvözítő, és nem hiszek abban sem, hogy ez a gondolatom sátáni eretnekség vagy alaptalan babona lenne. Azt viszont már megszoktam, hogy vannak akik mégis ezzel vádolnak :) A személyes tapasztalataim és az internetes kutakodásaim kiölték belőlem az üres tekintélytiszteletet, amire az ilyen vádak 99%-a épül. Hát ez van.

Nand
Olvasó
Nand

Különbség természetesen két teljesen azonos dolog között nincs.

Nyilván itt is van.

” a betegségipar évente emberek millióit teszi el láb alól”  Az a kérdés, hogy ezek az emberek azért haltak-e meg mert belestek abba a bizonyos kockázati százalékba, vagy pedig egyéb akármilyen mulasztás/érdekérvényesítés miatt. Az első esetben azt kell mondjam, nincs mindenre ellenszer, nincs tökéletes, soha nem hibázó orvos, és a legfőbb, hogy nincs mindenre pénz. A másodikra meg, hogy ez probléma, javítani kéne rajta.

Miután van egy kicsi, nem túl nagy, közöm az eü-höz merem írni, hogy van egy másmilyen (a neten található dolgoktól különböző) rálátásom a dologra. (Magam teljesen más területen vagyok) Eszméletlen tanulságos volt régen számomra a praxis blog, nem tudom, h mostanában milyen, amelyben  rendszeres volt az eset, hogy a beküldött poszt arról szólt, hogyan járt az eü-ben pórul a delikvens és magyarázták meg utólag neki a  kommentekben, hogy miért is nem járt pórul. Nem úgy működik az orvoslás, ahogy a nem jártas paciens gondolja.

2 dolog a végére: 1.  A magyar eü az eszméletlen forrásnélküliség ellenére nem működik rosszul. Nyílván lehet horror történeteket hozni, azok terjednek a leggyorsabban.

2. Talán, a nem ismert problémák közül az egyik legkiábrándítóbb a forrás nélküliség. Amikor valakinek döntést kell hoznia: van 100 betegem de csak 10-re van pénze az OEP-nek kezelni.

Az utóbbi X 10évben eszméletlenül különvált a lehetőség és a realitás mind a diagnosztikában mind a kezelésben,

 

Deansdale
Admin

A hozzászólásod egy nagyon érdekes álláspontot tükröz, amit nagyjából így tudnék összefoglalni: tudod, hogy a rendszer távol van az ideálistól, de a hatalmas réseket befeded jóhiszeműséggel. Ha egyszer te is beismered, hogy létezik mulasztás/érdekérvényesítés, hibázó orvos, forráshiány, ésatöbbi, akkor szerintem egyáltalán nem hülyeség mérlegre tenni az esélyeket, hogy a mellkasi fájdalom vagy elmúlik magától, vagy nem – vagy pedig bemegyek a dokihoz és vagy megment, vagy megöl. Ezt az utóbbit nem lehet kizárni, sőt, a szó legszorosabb értelmében a vezető halálokok között szerepel. Ezt némi jóindulattal el lehet kenni, de ugyanez a hozzáállás más megvilágításban önveszélyes naivitásnak is nevezhető.

Persze, a horror sztorik gyorsan terjednek, de ehhez mondjuk az kell, hogy elég gyakran előforduljanak, és sajnos megteszik. A saját családomban megesett tragédiákat nem tudom besorolni az “alaptalan rémhír” kategóriába…

De sokadjára is mondom, ezt az EÜ-ben dolgozók ne vegyék magukra, nem őket hibáztatom – különösen nem Zebegényi Sárikát Prücsökpusztáról, aki ezen sorokat olvasva esetleg felháborodott. Tisztában vagyok vele, hogy mindenki ember, hogy a hatalom korrumpál, estébé. Csak annyit kérek, hadd hozzak egyéni döntést arról, hogy ezen hibázni képes, korrupt és alulfinanszírozott rendszer kezébe adom-e a sorsomat, vagy nem. Ja, és tartsák tiszteletben a döntésemet; ne próbálják rámfogni, hogy tudományellenes hülye vagyok aki bedőlt valami hippi dumának vagy alusapkás összeesküvés-elméletnek. Ne csináljunk úgy, mintha a hivatalos EÜ kockázati tényezői csak kitalációk lennének.

Nand
Olvasó
Nand

Nem tudom miért nem tudok  a tiédre választ írni…

Vezető halálok az hogy az orvos megöl? végülis…  Modern orvostudomány létezése előtt volt mondjuk 40 év az átlagéletkor, most meg mondjuk 70 év. Ha azt a plusz 30 évet az orvostudományra fogjuk, akkor elmondhatjuk hogy az utolsó 30 évet az orvos “karjaiban” töltjük, ha a végén feldobjuk a pacskert, az végülis az orvos hibája…

A többire: azt csinálsz, amit akarsz.  ;-)

Mondjuk nem tudom, hogy szándékozod elkerülni az eü-t, pl egy perforálódó vakbél esetén. De annyiban nagyon igazad van, hogy te tehetsz a legtöbbet az egészségedért és nem az orvos.

 

Alter Ego
Szerkesztő

Egy bizonyos mélységnél jobban nem lehet egymásba ágyazni a válaszokat. Egyben intő jel arra is, hogy talán érdemesebb külön szálat kezdeni, ha nagyobb lélegzetvételű párbeszéd várható még. :)

Inaara
Olvasó
Inaara

Szia kedves Nand! :)

Érdemes megnyitni a linkeket, mert többek között ezekből is szedtem, amit írtam. Az első a The New England Journal of Medicine honlapja, ott olvasható pl. a mammográfia ezerszeres Rtg- terhelése a sima mellkasröntgenhez képest.

Nekem édesanyám és ismerőseim meséltek a mammográfiáról. Mindannyian nagyon erős fájdalomról, kicsorduló könnyekről számoltak be.  Ahhoz, hogy a röntgensugár jól átjárja a szöveteket, nagyon vékonyra kell lapítani a melleket. Könnyen belátható, hogy az egyébként is érzékeny mell összepréselése micsoda fájdalommal járhat (különösen, ha a mell nagyobb részben mirigyállományból és csak kisebb részben zsírból áll, tehát nem ők, hanem csak a mellük telt :)).

“Gondolom te is tudod, hogy a neten mindenre találsz bizonyítékot …  és az ellenkezőjére is.”

Igen, ez igaz. Én azonban nemcsak a netről tájékozódtam ez ügyben, hanem orvosok és vizsgálaton átesett ismerősök elbeszéléseit is ismerem.

Nem démonizálom az orvosokat, sőt; minden elismerésem azoké, akik őszintén, legjobb tudásuk szerint segítenek a betegeken. Ez az egyik legszebb foglalkozás, ami létezik, ha az orvos kellő tudással, emberséggel és rátermettséggel rendelkezik, ha felismeri a képessége, a tudománya határait és ha kell, továbbküldi a betegét olyan gyógyítóhoz, aki ugyan nem járt sok-sok évig egyetemre, mégis tud valami olyat, amit az orvos nem (nem mellesleg őt is ez a “vajákos” tette rendbe valamikor, esetleg most is hozzá jár…)  :)

Az viszont nonszensz, hogy egy ismerősömet én, a laikus érdeklődő mentett meg egy súlyos és felesleges műtéttől: két orvos is méhrákkal diagnosztizálta az UH-felvételek alapján. Mondták neki, hogy másnap reggel kórház, vérvizsgálatok, műtét. Mikor még aznap este teljes pánikban felhívott, halkan megkérdeztem, hogy csináltak-e keringéses vizsgálatot egy rendes, 4 D-s, egész falat kitöltő UH-gal. Mondta, nem, csak egy kis vacak UH-os géppel vizsgálták, ami ráadásul sokáig is  tartott, mert az orvos folyton bizonytalankodott, nem tudta, hogy valamelyik petefészket látja-e éppen vagy a méhet… (Én a helyében már ekkor felálltam volna a vizsgálószékről). Kérleltem, hogy mielőtt kés alá feküdne, ragaszkodjon a keringéses UH-hoz: ha nagy a baj, az az 1-2 nap nem számít, viszont kiderülhet, hogy mégsem rákos.

Másnap soron kívül kapott időpontot egy másik rendelőben erre a vizsgálatra, ami egyértelműen megmutatta, hogy nincs saját, külön keringése a daganatnak, tehát miómáról van szó, nem rákról. A miómát pár hónap múlva már nem is lehetett látni, alternatív módszerekkel sikerült eltüntetni.

Mondanom sem kell, milyen boldog voltam, hogy segíthettem, az ismerősről nem is beszélve… :) Ezért fontos, hogy mindenki legyen tisztában alapvető ismeretekkel. Nagyon kevés az igazán jó UH-diagnoszta, aki valóban tudja értelmezni a felvételen látható fekete-fehér-szürke foltokat.

Az “orvos” nem ugyanolyan szakma, mint pl. az asztalos. Egészen más következménnyel jár, ha tévednek.

 

don Fefinho
Újságíró

Én már októberben nekiálltam mindentől függetlenül, csak minap szóltak, hogy ilyen is van, és tartom-e.
De van ennek másik haszna is: könnyebben megy a favágás.
Nomeg a szakáll így novemberben megspórol legalább egy egyszeri sál- vagy símaszk kiadást.

Inaara
Olvasó
Inaara

Nagyon fontosnak tartom, hogy mindenkinek legyenek alapvető anatómiai és élettani ismeretei a test működéséről, hogy feltűnjön, ha valami nem olyan, nem úgy működik, ahogy kell, hogy gyanús legyen egy tünet. Láttam már olyan felmérést, ahol arról kérdezték az utca emberét, tudja-e, hogy mely szervei hol helyezkednek el, vagy mi a vércsoportja… Hihetetlen, milyen sokaknak fogalmuk sincs, hol van a máj, a vesék, a lép vagy a rekeszizom…a működésükről nem is beszélve… Nem azt mondom, hogy mindenkinek kis orvossá kellene képeznie magát (pedig valójában nem ártana:)), de a teljes érdektelenségből fakadó tudatlanság felér egy hazárdjátékkal. Így aztán tényleg teljesen kiszolgáltatottan állunk az orvossal szemben, aki azt mond, amit akar…

Én is azt mondom, hogy a figyelemfelhívó kampányokat nem lehet elítélni, de hacsak lehet, nem jó orvoshoz menni – addig vizsgálgatják az embert, amíg előbb-utóbb találnak “valamit”: egyikük örömmel fedez majd fel egy jelentéktelen eltérést, mondjuk egy laborértéknél. Igaz, hogy a páciensnek semmilyen panasza sincs, makkegészséges és 120 évig élhetne így – de a doki belekapaszkodik az eltérésbe, amit persze kezelni “kell” (ez az akadémikus orvoslás lényege). És innentől kezdve elkezdődik egy végeláthatatlan kálvária, vizsgálatokról vizsgálatokra zarándoklás, míg végül a feleslegesen beszedett gyógyszerektől valóban beteg lesz.  Az orvos igazolva látja a diagnózist; a kör bezárult…

Ukrin
Olvasó
Ukrin

Hogy ezt nem férfi találta ki, az tuti.

SIL
Olvasó
SIL

Nem számít, hogy ki találta ki – ez egy kampány. A hatásmechanizmusáról folyt fentebb a vita, amit én végigolvastam, és többségében lehúzták a hatékonyságát több szempontból is, szóval bárkinek is tulajdonítod a birtokviszonyt – ami különben értelmetlen felvetés, mert egy irányelv mindenkié, aki azonosul vele – mellé lőttél.
(csak nem hagyhatom a tied legyen az utolsó (melleslegtartalomnélküli)szó Gizi! :))

Különben én már kétszer voltam ilyen szűrővizsgálaton és megnyugodtam utána, szóval aki aggódik e miatt annak javaslom. Aki a kampány hatására aggódik e miatt, annak is javaslom. A kampányt és minden ilyen jellegűt hasznosnak tartok, ez a vizsgálat ingyenes – és nem a nyugalom a rák, vagy egyéb betegségek melegágya. Jellemzően ha az orvos azt mondja nincs gáz, megnyugszunk, ha gáz van megmondja a megoldást és “megnyugszunk” csak másképp. A nyugalom titka hogy tudjuk mi fog történni. Ha veszélyes, izgulunk, de nem szorongunk, vagy emésszük magunkat, idő kérdése de a többség “felveszi a harcot”. Tudjuk, hogy nem a legjobb megoldás feltétlen, amit az orvos mond, de legalább valakinek van egy terve ha már nekünk nincs – ez megnyugtató.
Ahhoz pedig hogy az eü. mennyire manipulál, van egy személyes tapasztalatom. Nekem volt egy műtétem, amit eredetileg lézeres kezeléssel akartam megoldani – eü. által elfogadott de csak magánklinikákon alkalmazott módszerrel – de a saját hülyeségem miatt annyira elmérgesítettem a problémát, hogy anno amikor bementem az ügyeletre, egyből benn tartottak és 2 nap után megműtöttek. 2 hétig lábadoztam, nagyon rossz volt még vagy 1,5 hónapig… ennyi. A vizsgálat alatt mondtam a dokiknak, hogy nem maradok, lézer lesz, azt mondták, majd a sebész is hozzászól, de valószínűleg az már nem megoldás. Jé, a sebész is azt mondta. Jé, megvezettek, de úgy fáj hogy lesz*rom. Jé, eltelt 1,5 hónap és most már kb. olyan mint volt, de lézerrel ez max. 1 hétig tartott volna. Jé, a sebész is azt mondta, miután odaadtam a borítékot – a műtét után! – hogy a lézerrel jobban jártam volna. Jé, azért képen vágnám a sebészt, de az egész az én házipatikás kezelésemmel kezdődött, az én hülyeségemmel. Jé, nekem csak a használt télgumi jutott, de még gurul. Jé, a közegészségügytől nem a legjobb megoldást kaptam, de egy megoldást ami még kitart. Jé, sokan halnak meg a kórházakban, mert kevés az olyan agyament, aki már elkezd vért hányni, de még mindig otthon marad, a többség a panaszával orvoshoz fordul – csak későn. Ez a baj. Ez rontja a statisztikákat és ezért kell a kampány, mert ezek a statisztikák a társadalom életben-maradási esélyét mutatják az adott szempontból. A bajusz rendben, csak nem lehet kék-szalag, azt hinné mindenki, hogy vitorlás-zsúr készül. Celebek rendben, aki nagyobb arc az drágább, de nem ismertebb, a szomszéd Józsi pedig nemigazán figyelem-felkeltő. Ez nem egy olyan téma amihez tisztelnünk kell azt aki mondja amit mond, hogy elhiggyük, hogy van, létezik a “probléma”. Ezt már mindenki tudja, csak az eszébe kell juttatni sokaknak, erre jó ez a kampány. Abszolút egyetértek, hogy a sok (“jó”!) szex egészséges táplálkozás és a többi milyen jól kiváltják az ilyen vizsgálatokat. De a férfiak többségének ez a két elem az életében luxuscikk – hogy a saját hibájukból, az valószínű, de a tény attól még az, hogy nekik nagyobb a kockázatuk. Ők ezen nem gondolkodnak amikor levezetnek 800 km-t, vagy egész nap térdelnek, ülnek egy hideg kövön és járólapot raknak, vagy hasonlók… Nekik eszébe kell ezt juttatni. Aztán a vizsgálat után meg kell őket nyugtatni, hogy mindenki nyugodtan élhessen.

hgyi
Szerkesztő

Biztosan bennem van a hiba, de én a celebeknek nem hiszek jobban, mint a szomszédnak. Mitől tisztelném őket jobban, mint pl. az orvosomat, vagy akár az okos, jóindulatú szomszédot?
A celebek abból élnek, hogy azt mondják, amiért pénzt kapnak. Ez nagyjából rendben is van, de számomra nem emelik egy kampány hitelességét, sőt… De mint említettem, a kampányokat sem tartom sokra. A celebes kampányokat meg mégannyira sem.

SIL
Olvasó
SIL

Nem arra reagáltál amit írtam, így egyetértek a véleményeddel, kivéve, hogy a kampányokat nem tartod sokra, de még ezzel is tudok azonosulni, nézőpont kérdése. A kampány egy eszköz a figyelem felhívására. Az útjelző tábla is egy eszköz. Amikor odaérünk a kereszteződéshez tudjuk hogy jöhet a kocsi, kivéve ha elbambulunk, mert akkor a tábláról jut eszünkbe.
Szerintem ebben az országban mindenkinek világos, hogy kevesebben is meghallhatnának prosztatarákban, mint amennyien meghalnak. Csakhogy – még jó hogy – nem kelünk fel ezzel minden nap ” – Basszus, hányan halnak meg prosztatarákban? Kinél alakul ez ki? Lehet utána kéne néznem? Vagy elmennem egy szűrésre?” Egy elfoglalt, értelmes ember szerintem ilyesmire önmagától nem gondol… Amint meglátja a kampányt, pl egy plakátot, akkor eszébe jut. A kampány ezért eszköz. A kampányon belül a celeb is az, mert ha olyan plakátot látok a szemem sarkából amin Józsi hirdeti az “igét” el sem olvasom. Ha olyat amin x.y. adjunktus, akkor szintén nem, mert oda sem figyelek rá, nincsen figyelemfelkeltő hatása, mert nem ismerős – leszarom mit akar, feltételezhetően érdeke. (hitelességnek ehhez semmi köze) Viszont ha ott van VV “gyerek” akkor azt gondolom: “Na ez már megint mit akar?!” – és szépen odamegyek aztán megnézem – és így jutott el hozzám az infó. Ennyit értettem a fentiek alatt, a celebek pont erre jók… Viszonylag olcsók és kellően hatásosak – mert túlzottan senkit, de egy kicsit mindenkit érdekel, hogy éppen mit “szenvednek” – hiszen már beépítették őket a köztudatba.

+ még annyit hozzáteszek az egyértelműség kedvéért, hogy a celebnek persze nem kell elhinni semmit, az ő feladata csak az infó eljuttatása, egyfajta közvetítő közeg. Az eredmény az, ha valaki az olvasottak alapján elgondolkodik, utánaolvas, felméri a saját helyzetét, döntést hoz hogy őt ez érinti-e, és tesz valamit, ha szükségesnek látja – tehát ha lekezdett aggódni maga miatt. (ez nem kötelező, egészségesen is lehet élni és akkor nem kell úgy parázni – de a többség nem él egészségesen). Ezeket a lépéseket senki nem a celeb szavaira teszi! A celeb csak elindított a folyamatot – pl. egy szlogennel.

Reszet Elek
Szerkesztő

Az index vezető cikke a méhnyakrák és a HPV elleni védőoltás. Mint megtudhattam a második legtöbb halált okozó NŐI daganatos megbetegedés amely 70%-ának a kialakulásáért  a HPV két bizonyos törzsének a felelőssége egyértelmű. A HPV miatti védőoltás, noha nem ad teljes körű védelmet, azaz a szűrővizsgálatokra továbbra is javasolt eljárni, több országban kötelező, a cikk alapján nálunk is úgy tűnik, hogy általánossá és ingyenesen beadhatóvá válik.

Nem szembeállításként (hiszen minden ember egészsége fontos és a közösség számára értékes) ám mégis akaratlanul is felmerült bennem a prosztatarák betegsége, mint természetéből adódóan férfibetegség ill. az e betegséget érintő kezelésekhez és szűrésekhez való hozzáférés lehetősége. Mint megtudtam ez a betegség a második legtöbb halált okozó FÉRFI daganatos megbetegedés, Sőt az adatok alapján többen halnak meg benne, mint méhnyakrákban. Mint a rákgyógyítás.hu-n olvashattam: “a szervezett népegészségügyi szűrővizsgálati programban a prosztata általános lakossági szűrése jelenleg nem szerepel.” mivel erre jelenleg elfogadott és bevezetett eljárás nincsen. Ezzel ellentétben “Szervezett szűrővizsgálat Magyarországon például a méhnyak- vagy az emlőszűrés.”

Szívesen venném, ha valamelyik egészségügyben járatos olvasótárs némiképpen képbe helyezne többek között engem is a vizsgálati lehetőségekről, azok elérhetőségéről, áráról (nem is tudom miért, de van egy olyan megérzésem hogy ez nem ingyenes) és a várakozási idő mértékéről (így gondolom ingyenes is lehet elvégre “ajándék” lónak ugye…).