Vitatott, hogy igaz-e az elmélet, miszerint a forró vízbe dobott béka kiugrik a fazékból, de a langyos vízbe dobottat meg lehet főzni, mert a lassú hőemelkedést nem érzi veszélyesnek. Az elv mindenesetre adott. Az USA alatt hosszú évtizedek óta tekerik fölfelé a lángot, ők pedig birkamód tűrik a legdurvább atrocitásokat is, hiszen épp csak hajszálnyival durvább a helyzet, mint tegnap, szóval minek a hőbörgés?
Az ottani Járványügyi Hivatal legfrisseb jelentése szerint a 14 éves fiúk több mint 20%-a szenved ADHD-ban, vagyis “figyelemhiányos/hiperaktivitási zavarban”. Tehát szerintük minden ötödik iskolás fiú kényszergyógykezelésre szoruló mentális betegségben szenved – egy átlagos osztályban hárman, de mivel a szórás nem egyenletes, egy osztályban lehet akár 5-6 ilyen eset is.
Namármost ha a mai napon előállna valaki itt Magyarországon, hogy minden ötödik fiúgyermeket kényszergyógykezelni kell pszichoaktív drogokkal, amiknek mellékhatásai között szerepel a dührohamokra és az öngyilkosságra való hajlam növekedése, azt hiszem nyilvános zavargások kezdődnének. De a tengeren túl itt tartanak, és majdhogynem természetesnek veszik, hiszen tegnap már szó volt 19%-ról, tegnapelőtt 18%-ról, és így tovább.
Nyilvánvaló, hogy a Mexikói határ két oldalán, egymástól látótávolságra lévő városokban nem lehet egy betegség ismeretlen, illetve minden ötödik fiút érintő. Minden épelméjű ember számára teljesen nyilvánvaló kell legyen: itt nem valami rejtélyes kórságról beszélünk, nem elmebeteg minden ötödik gyerek. Illetve rosszul fogalmaztam, amikor “gyereket” írtam, hiszen túlnyomó többségükben fiúkról van szó. És itt van a kutya elásva.
Hogyan lenne lehetséges az, hogy valahol exponenciálisan növekszik a beteg fiúk száma, miközben a lányok, illetve a két kilométerrel odébb élők semmi ilyesmit nem tapasztalnak? Úgy, hogy nem betegségről van szó, hanem a fiúgyermekek elleni támadásról.
Persze ezt is tekinthetjük betegségnek: ezt az ideológiai kórságot feminizmusnak nevezik. A feminizmus lobbizta ki, hogy az iskolákban mindent a lányokhoz mérjenek, és a nem eléggé feminin fiúkat “hibásnak”, betegnek, gyógykezelésre szorulónak bélyegezzék. Az ön fia nem ül nyugodtan, mozgolódik, beszélget? Az órán nem figyel rezzenetlenül? A szünetben futkározik? A többi fiúval olyan agresszív játékokat játszik, amiket az iskola már betiltott, mint pl. a fogócska, kidobós, vagy valami képzelt háborúsdi? Netán katonákat rajzolgat, nindzsákat vagy szamurájokat? Be kell vinni az iskolaorvoshoz, mert a tanárnők az ilyet nem nézik jó szemmel. Ott pedig majd felírnak neki egy jó kis tablettát, amit a következő 5-10 évben szednie kell.
Szörnyű, hogy terjed ez az ADHD, nemde?
Vérlázító. A ritalin, az adderall, meg az összes többi szer, amivel az ADHD-t kezelik, tulajdonképpen idegrendszeri stimuláns. Olyan, mintha ledöntenénk a gyerek torkán 5 jó erős kávét, csak ezen most nem a N*stlé gazdagszik meg, hanem a gyógyszeripar – és persze jó kis mellékhatásai is vannak. Dehát ki lenne az a hülye, aki 5 kávéval felpörgeti a gyereket, aki persze előbb világít mint egy atomreaktor, aztán meg rendeltetésszerűen kiég? És ezt éveken keresztül… Csak persze míg a kávé hatásaival nagyjából tisztában vagyunk, az ADHD-gyógyszerek hosszútávú hatásai még nem ismertek. Illetve dehogynem, jegyzem meg zárójelben: agresszió, öngyilkosság, iskolai lövöldözések, tönkrement életek.
Fred Reed apánktól már idéztem korábban, sőt, cikkét is közöltük le magyarul. Nemrég írt ebben a témában, amit most nem fogok lefordítani, de angolul tudóknak erősen ajánlom. Utánajárt a dolgoknak, könyveket olvasott, orvosoktól és szakértőktől idéz. A lényeget összesűrítem pár mondatba:
Egy olyan társadalomban, ami rohamos tempóban süllyed a feminista ideológiákba, és ahol a tanárok, gyermekpszichológusok és iskolaorvosok szinte kivétel nélkül nők, nehéz dolog fiúgyereknek lenni. A legkevésbé sem közveszélyes “fiús” viselkedést (futkosás, birkózás, versenyhelyzetre épülő játékok) elmebetegségnek bélyegezték, így ha a srácok nem viselkednek jó kislányok módjára, akkor mennek a dokihoz. Nem csoda, hogy a fiúk egyre inkább gyűlölik a sulit, és egyre nagyobb számban buknak ki egyre hamarabb – ami persze a lányok tanulmányi ambícióinak kedvez. A kényszer-kedvesség és a tananyag helyett az érzelmekre és élményekre, önbizalomra való koncentrálás egyáltalán nem fekszik a fiúgyermekek többségének. Persze azt se felejtsük el, hogy a feminista dogma már tananyag: a fiúk 3 éves koruktól tanulják, hogy nem csak értéktelenek, de egyenesen gonosz elnyomók, akikkel szemben minden női “retorzió” vagy túlkapás megengedett, sőt, “jogos”.
Az egész hátterében persze az áll, hogy egyesek szerint a nemek egyformák. Nem azok. A nők jobban hajlanak a totalitárius megoldások felé. Ha valaki indít egy női klubot, a kutya nem törődik vele – ha valaki indít egy férfi klubot, a nők másnap a bezárásáért fognak tüntetni. Míg a férfiaktól nyugodtan lehet egy fiú fiú, és egy lány lány, addig a nők minden gyerekből lányt akarnak faragni. A suliban ez azt jelenti, hogy a külsőségekre koncentrálnak a teljesítmény helyett: legyen csend és rend, legyen kész a házi feladat (mindegy mekkora hülyeség), legyen mindenki szerény és kooperatív. Ettől egyes fiúk agya ledobja a szíjat – és nem csak a rendbontóké, de a tehetségeseké is, akik pont a magas intelligenciájuk miatt unják szénné magukat egy ilyen ingerszegény környezetben.
A nők a biztonságot többre tartják a szabadságnál, míg a férfiak fordítva. Ez a politikában komoly hatással van a szabadságjogokra; az iskolákban azt jelenti, hogy a fogócska “erőszak”, katonát rajzolni “aggresszió”, egy lehorzsolt térd “egészségügyi vészhelyzet”. És persze azt, hogy fiúnak lenni elmebetegség.
A kérdés most már csak az, hogy mi mit teszünk. Látjuk az amerikai békát főni a fazékban, és megbotránkozunk, vagy röhögünk rajta – miközben allattunk is ég a tűz, csak még nem tekerték fel annyira. Ha ők beledöglenek, vajon nekünk lesz elég erőnk kiugrani az utolsó előtti pillanatban? Vagy még inkább: kell nekünk megvárni az utolsó előtti pillanatot? Itt is óbégatnak ugyanazok a hangok, amik ott, és követelik, hogy járjuk be ugyanazt az utat. Az első lépéseket már meg is tettük. A maroknyi felébredt ember pedig hiába próbálja a tömegnek elmagyarázni, hogy bár a jacuzzink most még csak picit forró, de a fűtőtest mutatója már a piros sáv felé kúszik.
– Ugyan már, micsoda hülyeség ez, hiszen mindenki tudja, hogy a férfiak nyomják el a nőket, és a feministák mindössze egyenlőséget akarnak!
Na persze, és ezt majd magyarázd el a fiadnak, aki ritalinnal fog hazajönni a suliból, mert nem elég jó kislány.
Amíg a saját bőrödön nem tapasztalod, hogy mi a helyzet, addig megelégszel a közhelypuffogtatással, politikai lobbisták hazugságaival? Tényleg annyira vak vagy, hogy nem látod a svéd meg az amerikai példát? Netán úgy hiszed, ha őket követjük, máshová jutunk? Vagy félreismertelek, és te valójában arra az utópiára vágysz, ahol a férfiak kötelezően ülve vizelnek, nőiesítő drogokat szednek, külön férfiadót fizetnek és a bíróságon semmiféle emberi vagy állampolgári joguk nincs? Hát, ez esetben örülhetsz, mert úgy tűnik, pár évtized és ide jutunk. Ha nem visz el a prosztatarák, még simán megéred.
Ezt is majd megmagyarázzák valahogy pl. a férfiak/kisfiúk azért lesznek hülyébbek, mert nem tudják feldolgozni a nők javuló helyzetét, a férfiak ilyenkor csak a saját patriarchális hatalmuk elvesztése miatt lesznek dilisek. Nagyon is valóságosnak vélem, hogy ez lesz a hivatalos magyarázat.
Soha nem értettem az amerikai életstílus sztárolását, mindig úgy gondoltam, hogy az átlag amerikai egy tudatlan, tájékozatlan, ostoba idióta. Tapasztalatból tudom, hogy így is van. Viszont ez az átlag náluk elég a jóléthez. Amerika, ahol az emberek nagyobb része hisz az ufókban, viszont a többség szerint a holdraszállás kamu. Akik szerint a pankráció igazi küzdelem, de a ketrecharc koreografált. Ahol az evolúciót egyenrangúként tanítják az iskolában a kreacionizmussal. Ahol az átlagember szerint Európa egy ország. Na, egy ilyen országban elhiszem, hogy meg lehet egy ilyet csinálni. Sőt, meg is érdemlik. :)))
Ha a magyarokat is sikerül odáig hülyíteni, mint az amerikaiakat, ugyanolyan konzumidiótává változtatni, akkor majd mi is megérdemeljük, hogy azt tegyék velünk, amit akarnak, akár a feministák, akár mások. Bár sajnos úgy látom elég jó úton haladunk.
Gyanítom ezen állítások jó része hasonló városi legenda mint hogy a nőket hogy elnyomják, de ha nem lázadnak ilyenek ellen meg is érdemlik hogy Eurábia meg Amexica legyen…
Ezen állítások közvéleménykutatási eredmények, tények, és személyes tapasztalatok. Kívánod, hogy szortírozzam, melyik, melyik?
Egyedül a tények érdekelnek.
(Amúgy manapság erősen kételkedek átlag közvéleménykutató cég elfogulatlanságában… )
Ez például egy óriási különbség az amerikai és a magyar hozzáállásról.
Az amerikaiak garantálják, sőt, megkövetelik a közvéleménykutatók függetlenségét, mert általuk kaphatnak hiteles és valós képet az emberek problémáiról, preferenciáiról. Ha valós képet kapnak, akkor arra megfelelő megoldási sémákat tudnak kidolgozni, felajánlani. Vagy megfelelő terméket tudnak gyártani, szolgáltatást nyújtani. Vagy úgy módosítani egy meglévőt, hogy jobb legyen. A végén mindenki jól jár.
Ezzel szemben a magyar módi? Csinálnak egy kamu közvéleménykutatót, ami olyan adatokat “mér” amit felhasználhatnak a politikai, vagy gazdasági céljaik eléréséhez. A végeredmény nem hatékony, drága, mindenki számára hátrányos. Ebből lesz a “rosszabbul élünk, mint 4 éve” kampány, meg a “Magyarország jobban teljesít” kampány. Mindkettő távol áll/állt a valóságtól. Persze egyik oldal sem jobb, csak ez a két példa a legszemléletesebb :)))
Tények (bár úgyis meg fogod kérdőjelezni):
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kreacionizmus#Az_intelligens_tervez.C3.A9s_.28ID.29
http://www.telegraph.co.uk/science/space/5851435/Apollo-11-hoax-one-in-four-people-do-not-believe-in-moon-landing.html
http://www.huffingtonpost.com/2012/10/15/alien-believers-outnumber-god_n_1968259.html
Nem hiszem, hogy a magyar módi rosszabb lenne a többinél. Szerintem ne legyenek illúzióink, a közvélemény-kutatások mindenhol ugyanúgy történnek, s azt az eredményt hozzák ki, amit szeretnének.
Itt egy idevágó jelenet a Yes Prime Minister c. szenzációs brit sitcom-ból: Leading Questions
Valahogy mégis az történik, hogy a politika, a gazdaságirányítás folyamatosan rossz válaszokat ad a felmerült problémákra, társadalmi igényekre. Ennek egyik oka, hogy már magát a problémát sem tudjuk azonosítani. Mindegyik közvéleménykutatás húz valamerre, mert a kérdező nem tudja függetleníteni magát a témától. Tisztában vagyok vele, hogy már maga a kérdés megfogalmazása is tudja befolyásolja a válaszadót. (lsd, népszavazási kérdések) Akkor inkább mondjuk azt, hogy egy amerikai közvéleménykutató sokkal jobban tudja magát függetleníteni és nem befolyásolja az sem, hogy milyen eredményt várnak el tőle.
“Viszont ez az átlag náluk elég a jóléthez. Amerika, ahol az emberek nagyobb része hisz az ufókban, viszont a többség szerint a holdraszállás kamu.”
“http://www.telegraph.co.uk/science/space/5851435/Apollo-11-hoax-one-in-four-people-do-not-believe-in-moon-landing.html”
Azért a 4ből 1 retardált meg a közt amit te írtál jókora különbség van. :P
Több az UFO hívó mint az istenhívő és mégis ilyen jelentős bázisa van náluk a kreacionizmusnak, akkor most a többség azt hiszi az UFOk tervezték őket vagy mi??
Magyar viszonylatban meg a kormánypropagandát keverted a közvéleménykutatással…
Az amerikai politikusok is ugyanúgy képenhazudják a jónépet, mint a magyarok, és azt hamisítanak, úgy, ahogy akarnak. A politikus az politikus, hót mindegy, hogy magyar, német, amerikai, vagy északi-óuráli inuit.
Soha nem értettem az amerikai életstílus sztárolását, mindig úgy gondoltam, hogy az átlag amerikai egy tudatlan, tájékozatlan, ostoba idióta.
Szerintem meg egy átlag amerikai se nem butább, se nem okosabb egy átlag magyarnál, legalábbis én ezt tapasztalom.
Bocsánat, árnyalnám a képet. Tapasztalataim szerint az amerikaiak nagyon jó szakemberek abban, amihez értenek. Viszont azon kívül a legelemibb ismereteknek sincsenek a bírtokában. Totális szakbarbárok. Náluk az “alapismeretek” fogalma messze elmarad a magyar “alapismeretek” fogalmától. Viszont, vidámabbak, pozitívabbak, hiszékenyebbek. Egyszerre egoisták és közösségi emberek. Viszont mindenki elismeri a teljesítményt, mindenki vallja, hogy csak az jár neked, amiért megdolgoztál. De sajnos könnyű őket átverni és visszaélni a jóhiszeműségükkel.
Az átlag magyar, bár több lexikális tudással rendelkezik, nagyon sok tekintetben fényévekre van az átlag amerikaitól. Szóval az átlag amerikai ugyanolyan, mint az átlag magyar, csak máshogy :)))
Nem hiszem, hogy szükség van finomkodásra – mindenki tudja, hogy az amcsik idióták. Nem polkorrekt ezt nyíltan ki is mondani, de hát vannak akik nem polkorrektek :)
Viszont annak ellenére, hogy idióták, úgy általában jobban élnek és boldogabbak is mint az átlag magyar. Szóval valamit azért jól csinálnak :))
A Föld végig rablásából nyilván jobban lehet élni.
Személyesen nem találkoztam amerikaiakkal, de netes fórumokon sokat beszéltem már velük. Furcsa módon ott kb. ugyanolyan a megoszlás az értelmesek és az idióták között, mint magyar fórumokon.
Szóval lehet, hogy rosszul tanítják őket, ezért sokuknak gyér a tudása, de logika és kreativitás terén szerintem nem maradnak el az átlagtól. (Ez látszik alátámasztani az is, milyen rengeteg amerikai innováció van, és azért ennek nem olyan nagy része származik (friss) európai bevándorlóktól.)
“Szóval lehet, hogy rosszul tanítják őket, ezért sokuknak gyér a tudása, de logika és kreativitás terén szerintem nem maradnak el az átlagtól. (Ez látszik alátámasztani az is, milyen rengeteg amerikai innováció van, és azért ennek nem olyan nagy része származik (friss) európai bevándorlóktól.)”
A PISA-teszten például sokszor azért értékelik rosszabbnak a magyar fiatalok teljesítményét, mert különbözik a gondolkodásunk. Egy szöveges matekpélda: Misi szeretné kőlapokkal befedni a háza előtti teraszt. A terasz hosszúsága X m, szélessége Y m. 1 m2 területhez Z db kőlapra van szükség. Mennyi kőlapot kell Misinek vásárolni a terasz befedéséhez?
A magyar gyerekek szépen, hibátlanul kiszámolták, hogy mondjuk 1276,75 db kőlapot kell venni. Igen ám, csakhogy matematikailag hiába pontos a számítás, egy amerikai ilyet nem ír le, mert egyszerűen nem életszerű, nem gyakorlatias. Senki nem fog 1276 vagy 1277 db-ot venni, pláne nem 0.75 db-ot, hanem beleszámít mondjuk 10 % veszteséget, a kőlapokat 50-es csomagokban árulják, és ezekkel együtt kalkulál. A kérdés nem az volt, hogy mennyi kőlap fedi be teljesen a teraszt, hanem hogy mennyit kell vásárolni. Egy magyar gyereknek eszébe sem jut ilyesmi, szépen megoldja a feladatot és kész.
Ez már az eltérő kultúrából jön, gondolom.
Az átlag USA-beli polgár legendásan tájékozatlan és műveletlen. Diákként egy nyáron Tourinform irodában dolgoztam a pesti belvárosban, és elképesztő dolgokat tapasztaltam. Egyik alkalommal bejött egy középkorú amerikai pár tipikus amerikai szerelésben: a súlyosan elhízott férfin és nőn repedésig feszült az idióta feliratos t-shirt, a rövidnadrág, a fehér zokni és a fehér edzőcipő. Mondták, hogy szeretnének átmenni Bécsbe, megnézni a palace-t… Elkezdtem mondani, hogy ó igen, Schönbrunn igazán nagyon szép, érdemes átruccanni, ha már itt vannak a közelben, szeretnének-e hajóval menni. Erre leállítottak, hogy nem nem, nem Schönbrunn, itt van, a Duna másik oldalán… Kiderült, azt hitték, hogy a pesti oldal Budapest, a budai rész pedig Bécs… Bécs-Budapest, biztos ebben a párosításban hallották a város nevét, meg aztán, az USA-ból nézve tényleg majdnem ugyanaz a kettő. :)
A tájékozatlanság és műveletlenség mellett az amerikai társadalom egészen elképesztő módon infantilis is; itt kérek elnézést minden amerikaitól, pontosítok: az USA társadalma infantilis. Teljes joggal háborodik fel és kéri ki magának minden nem USA-beli amerikai, hogy „Amerika” alatt csak az USA-t értik. Igazuk van: Amerika Alaszkától a Tűzföldig tart. (Apropó: olvastam valahol, hogy egy felmérés szerint az USA-beli középiskolások 80 %-ának fogalma sincs arról, hogy országuk délen Mexikóval határos. Ez különösen elgondolkoztató, mert Mexikóról biztos sokszor hallanak a hírekben, mégsem tudják, hogy pontosan hol van…)
Nem csoda, hogy annyi ott az ügyvéd és általában a jogász; bármilyen vélt vagy valós kár éri őket, azonnal perelnek, ők maguk soha semmiért sem felelősek. Mint az oviban… Ő volt, ő kezdte, ő mondta… Ami a legmegdöbbentőbb, hogy legtöbbször meg is nyerik ezeket az eszement pereket. Biztosan mindenki emlékszik arra az elhíresült esetre, mikor valaki úgy gondolta, hogy fürdetés után a macska szárítására a mikro lesz a legalkalmasabb. Szegény cica persze megsült, az „okos” gazdi pedig beperelte a mikrosütő gyártóját, hiszen nem állt rajta semmilyen figyelmeztetés macskaszárításra vonatkozóan.. és nyert… :/
Nekem szerencsém van: munkával kapcsolatosan gyakran találkozom külföldiekkel, köztük amerikaiakkal is, de ők egész mások. Többnyire magasan képzettek, műveltek, világlátottak, teljesen normálisak és nagyon érdeklődők, és pár éve, New York-i tartózkodásom során is csak szuperintelligens emberekkel kerültem kapcsolatba.
Túl sok lexikális magoltatnak errefele, nem olyan nagy gáz sztem ha vki szakbarbár.
Egyébként engem is vizsgáltak ADHD-val.
Ilyen szörnyek Európában még hálisten nincsenek http://www.youtube.com/watch?v=V3ROsVTKVDw
Viszont (szerintem) a nőmozgalmak Európában erősebbek, mint ott. Inkább lett fekete elnöke az USA-nak, mint nő… pedig Clintonné pont Obama ellen indult, szóval a néger elnökjelölt pont a nőt győzte le.
Kissé paranoid, amit írsz. A magam részéről két problémát látok.
Az első, hogy arrafelé divatbetegségeket találnak ki ill. egyes anyagok hatásait, elváltozások következményeit lihegik túl. Alapjában véve a szokásos hülye fogyasztói mentalitásról szól. Nem meglevő igényeket elégítünk ki, hanem kreálunk igényeket, amikhez tálcán adjuk a “megoldást”. Annó ilyen volt például amikor minden a koleszterinről szólt. Odaát olyan társadalomban élnek, ahol a gyógyszerek használata is a legbutább és legostobább fogyasztói szokásokat követi.
A második probléma az oktatás terén tapasztalható. Nem lett volna szabad (nem lenne szabad) kizárólagosan női kezekbe adni a közoktatást. A következmény többek között az oktatás elnőiesedése, a gyakorlatias oktatás visszaszorulása a tisztán elméleti képzés előretörése. Mondhatni minden olyan tevékenység eltűnőben van, amihez tárgyi dolgok manipulálása vagy éppen testmozgás szükségeltetne.
Mindezek együtt felelősek a cikkben megfogalmazott problémával kapcsolatban, ahogy felelős az az általánossá váló szemléletmód is, amely a fiús magatartásformákat deviánsnak bélyegzi.
A nők tehetnek mindenről részt kihagynám. Szóval, tényleg egy nagyon fontos problémáról írsz, mert valóban évről-évre növekszik az ilyen-olyan idegrendszeri éretlenséggel, eltéréssel diagnosztizált gyermekek száma (és nemcsak a fiúkat, hanem a lányokat is érinti a probléma). Ennek több oka lehet, de a legbanálisabb a mozgásszegény “városi” életmód. Egyszerűen a lebetonozott közegben az idegrendszer nem kapja meg azt a stimulációt, ami ” iskolaéretté”= mozgáséretté fejlesztené a gyerekeket. A srácoknál ehhez társul még a szges játékok pszichét romboló hatása, amely totális valóságvesztéssel társul+ agresszív viselkedés/ dührohamok- ami fiúknál (érdeklődést tekintve) gyakoribb- szerintem így jöhetett ki az általad citált statisztika. Az ADHD-nak korai fázisban, kb kiskamaszkorig az egyik leghatékonyabb terápiája a mozgás-terápiák (ayres, ergo, az itthoni megfelelője TSMT), a drogos résszel egyetértek, aránytalan és indokolatlan, hogy eleven gyerekeket szedáljanak.
Én úgy tudom a legfontosabb okok: 1, a vegyszerekkel szennyezett élelmiszerek, víz fogyasztása 2, az élelmiszerekben levő adalékanyagok, hormonok. Az ipari társadalom vegyianyagai mindent beszennyeznek.
“A nők tehetnek mindenről részt kihagynám.”
Szóval ne beszéljünk a probléma lényegéről, mert még megsértjük szegény nők lelkivilágát? Vagy mit akarsz ezzel mondani? A nők nem “mindenről” tehetnek, hanem csak arról, hogy az amcsi oktatásban a lányokat tekintik alapnak és ahhoz képest a fiúkat próbálják elnőiesíteni, elnyomni, és akár kényszergyógykezeltetni. Én tényfeltárásban utazom, és ha valakinek ez nem tetszik, azzal nem tudok mit kezdeni. Fred cikkét el lehet olvasni, minden szava logikus és következetes. Írt egy folytatást is, azt is ajánlom jó szívvel.
Nem hiszek az olyan magyarázatokban, mint az ivóvíz vagy a városi életmód, mert az szerte a bolygón sok helyen nagyon sz*r, és mégsem drogozzák a saját gyerekeiket. Arról nem is beszélve, hogy pszichológusok és pszichiáterek egy széles rétege hangosan kongatja a harangokat, hogy ezeknek a gyerekeknek semmi baja azon kívül, hogy fiúk. Nem én találom ki, szakemberek tárgyalják. Ott van például a könyv, amiből Fred is idéz, amit Enrico Gnaulati PhD-s pszichológus professzor írt, és az a címe, hogy Vissza a normalitáshoz: Miért tévesztik össze a normális gyermeki viselkedést az ADHD-val [és egyéb agybajokkal]. Kereshetünk a háttérben más okokat, és fogunk is találni, de hogy a feminizmus, és az általa megfertőzött tanárnők a lista tetején állnak, ahhoz nem fér kétség.
“Szóval ne beszéljünk a probléma lényegéről, mert még megsértjük szegény nők lelkivilágát? Vagy mit akarsz ezzel mondani?”
Ugyanmár. Azért hagytam ki, mert eleve más szemszögből látjuk a tanári pálya elnőiesedésének problémakörét. De oké, az én álláspontom az, hogy az elnőiesedés nem a nők hibája. A három hivatástudatot is követelő szakmát nézzük: a papság társadalmi presztizsvesztését érteni vélem, a tanárét nem. A férfiak maguk hagyták ott a rosszul fizető tanári pályát, ergo adták fel a fiúgyermekek nevelésében kulcsfontosságú pozíciót. Személyes véleményem, ha már közalkalmazottakról van szó az orvosokat és a tanárokat emeltszorzós bértábla illetné.
“Én tényfeltárásban utazom, és ha valakinek ez nem tetszik, azzal nem tudok mit kezdeni.”- sajnálom ezzel a mondattal én sem tudok mit kezdeni, gondolom ez egy nyilvános blog és az is hozzászólhat, aki éppen nem ért veled egyet avagy tévedek? Mindenesetre ez a cikk az én szemszögemből némileg egyoldalú, egy célja volt, hogy “a fiúkat próbálják elnőiesíteni, elnyomni, és akár kényszergyógykezeltetni” gondolat mellett érveljen és egyáltalán nem volt körültekintő.
Nem akarom ismételni az előző hszm, de az idegrendszeri éretlenségi problémák sajnálatos módon évről évre növekednek és ez teljes mértékben összecseng az általad ajánlott könyvvel is, azaz a visszatérés a normalitáshoz. Ami szimplán annyit jelent, hogy a gyerek számára a normalitás az, ha mozog, felfedez és gyerekként viselkedik kint a szabadban, a társaival- nem a szgép és a tv előtt egy teljesen zárt, kapcsolatok nélküli kitalált világban. A játékon keresztül tanulja meg az együttműködést, a konfliktuskezelést.
Ha valóban tényfeltárás lett volna a célod, akkor azt is megemlíted, hogy a statisztikában ismertetett gyerekek nemcsak azért térnek el az átlagtól, mert fiúk, hanem mert nagy valószínűséggel a lassez faire generációról van szó, akik semmilyen korlátot, önmérséklést (indulatkezelést) és hierarchia-tiszteletet nem sajátítottak el és kvázi rögzültek a hároméves korig jellemző nárcizmusban, következésképpen viselkedészavarosa-: társadalmi normákhoz alkalmazkodni képtelen minizsarnokok, akik önmaguktól is szenvednek.Persze itt jön a képbe a szülői példa és nevelés, ill. az intézményi nevelés felelőssége.
Egy szóval nem írtam ivóvízről meg kemikáliákról, nem is értem miért idézed a hszmhez Aurelius Respectus hszét.
Ne vedd ellenségeskedésnek, csak vitázunk. És hogy a legutolsó felvetésedre válaszoljak először: előfordul, hogy “egybe válaszolok” több embernek. Ami nem a te részed, azt ne vedd magadra :)
“A férfiak maguk hagyták ott a rosszul fizető tanári pályát”
Az oktatás gyermekek felőli oldalának feminizálása automatikusan hozza el a tanárok felőli feminizálását is, hiszen ahogy (arányaiban) egyre kevesebb férfi diplomázik, úgy értelemszerűen egyre kevesebb lesz a férfi tanár. Ez egy öngerjesztő folyamat: ahogy elkezdik felfelé tolni a lányokat és lehúzni a fiúkat, a következő generációban már meg is mutatkozik az eredmény, és eggyel nagyobb léptékben játszhatják le újra. Azok a férfiak, akik “otthagyták a tanári pályát”, nem másféle diplomát szereztek, hanem semmilyet, mert en bloc kiszorultak a felsőoktatásból.
(Plusz pedohisztéria.)
“az orvosokat és a tanárokat emeltszorzós bértábla illetné”
Egyetértek.
“az idegrendszeri éretlenségi problémák sajnálatos módon évről évre növekednek”
Szerintem ez kamu. Nem hiszek abban, hogy ilyen tempóban hülyül az emberiség, de kizárólag bizonyos zónákban, véletlenül pont ott, ahol divat a feminizmus. Az USA térképén is teljesen változó, hogy hol mekkora az ADHD-s gyermekek aránya, ráadásul félremagyarázhatatlanul úgy, hogy a konzervatív területek felől a liberálisabbak felé növekszik. Ez minden kritikusan gondolkodó embernél ki kell hogy csapja a biztosítékot. Szerinted a wisconsini és az arkansasi (hasraütöttem de lényegtelen) gyerekek életmódja között akkora a különbség, ami indokol egy kétszeres eltérést az ADHD előfordulásában? Mindezt úgy, hogy egy évtizede még egyik helyen sem tudták, hogy mi az az ADHD… Merjünk már a kulisszák mögé nézni, ha szabad kérnem.
“Ha valóban tényfeltárás lett volna a célod… [stb]”
Ha a probléma lassez faire jellegű lenne, akkor a lányokat éppúgy érintené, sőt, még jobban. (Ha valaki elkényeztetett, akkor ők azok.) Plusz nem lehetne egy-az-egyben ráhúzni az USA politikai térképére. Megintcsak azt kell kérdeznem: szerinted egy wisconsini gyerek kevésbé elkényeztetett vagy tiszteletlen, mint egy arkansasi? Annyira, hogy itt kétszer annyit kell gyógykezelni emiatt, mint ott? És ha már itt tartunk, szerinted normális dolog elkényeztetettség ellen kényszergyógykezelni pszichoaktív drogokkal???
…egyébként azt nem állítottam, hogy nem léteznek más tényezők. Erről már esett is szó a kommentek között. Például a gyógyszergyárak nyilván örülnek az új piacnak, és a lobbijuk sok helyre elér. Oké. De ahogy jeleztem, a feministák keresztes háborúja a fiúgyerekek ellen minden kétséget kizáróan a kirobbantó oka ennek a baromságnak. Ha az oktatásban a fiúkat nem kezelnék meghibásodott lányokként, akkor senkinek eszébe nem jutna az a hajmeresztő orwelli bűntett, hogy minden ötödik kölyköt bedrogozzák.
Egyes pályák elnőiesedése korábbi, mint a rendszerváltás. Ebből adódóan nem valamiféle feminista összeesküvés része. Nyolcvanas évek (amikor a feminizmusról még azt sem tudták, hogy eszik vagy isszák) általános iskolájában már csak az igazgatóm és a technika tanárom volt férfi. Ugyanekkor a még központosított fodrászatokban (pedig ez igazi férfi szakma volt valaha) mindösszesen két férfi fodrász dolgozott. Eladóra a műszaki osztálytól eltekintve egyetlen egyre emlékszem. Sorolhatnám a példákat.
Valószínűleg a társadalmi (és nem csak pénzbeli) értékképzés sokkal inkább felelős többek között a fenti pályák elnőiesedéséért. Erre a feminizmus a rendszerváltás után maximum ráerősíthetett, gyorsíthatta a folyamatot.
Meggyőződésem, hogy sokkal mélyebb folyamatok játszanak közre a női-férfi kapcsolatok fölborulásában, mintsem pusztán néhány frusztrált nő által kiötlött és valóban romboló ideológia hatásának tudhatnánk be.
Pedig a szocializmusban is volt feminizmus(hiszen az egyik alappillére volt). Csak egyszerűen nem reklámozták.
Például a rajzfilmek feminista propagandák voltak(ezt maga a készítő vallotta be egy interjúban, pár évvel ezelőtt). Ezért van az, hogy Mézga Géza egy töketlen papucsférj, Kukori meg egy lusta szar.
A szocializmusbani feminizmussal kapcsolatban szívesen fogadnék bármilyen linket, infót. Az tény, hogy a “dolgozó nőt” piedesztálra emelték, de ezt önmagában nem feminista jelenségként, hanem a szocializmus ideológiájának a részeként tették.
Nem biztos hogy jó lenne mindenben feminizmust keresni. Ettől függetlenül nyitott vagyok, szóval adj(atok) forrásokat, infókat!
Egy érdekes dolgozat: a dolgozó nő akkor
Személyes megjegyzés. Körbenéztem a neten, amit találtam kivétel nélkül női szerzőtől találtam. Az első benyomásom, hogy túlnyomó részben feminista szemszögű dolgozatokról van szó (nem is egy bevallottan is az volt). Ez a nők jelenlegi és korábbi helyzetének, szerepének egyoldalú láttatásának a veszélyével járhat. Úgy tűnik ez is egy feminizálódó szakirány.
Érdekes téma lehetne egy későbbi cikkhez.
A másik, ami elgondolkodtatott, férfi kutatás létezik? Nőit egyetemeken is oktatják, a “tudományos” eredményeket évről évre méretes halmokba hordják össze, ösztöndíjakat írnak ki, külön oktatói pozíciókat pénzelnek stb. Létezik férfi kutatás? Bevallom nem hallottam róla. Valaki tájékozottabb?
Úgy tudom, Tamási Erzsébet foglalkozik ilyesmivel. A Pázmányon tanít, ha jól tudom.
Nem vettem ellenségeskedésnek és bennem sincs semmi ilyesmi, tényleg :-). Beleolvastam a linkekbe: a fredes-írásokban konkrétan elkalandoztam nagggyon funky, érdekes meglátásai vannak, zseniális nyelvezet és sokban árnyalta az általad írtakat is. Szóval, nem tartom normális dolognak a nevelési zavaros gyermekek drogoztatását (ez az első hszmben is benne volt) jelen esetben egyetértek a gyógyszerlobbis meglátásaiddal is, ahogyan a felnőtteknél is túlzásnak tartom a minden-kis-lelkigebaszra felírt xanaxolást, szóval még vita sincs köztünk.
“Nem hiszek abban, hogy ilyen tempóban hülyül az emberiség, de kizárólag bizonyos zónákban, véletlenül pont ott, ahol divat a feminizmus. (…) ráadásul félremagyarázhatatlanul úgy, hogy a konzervatív területek felől a liberálisabbak felé növekszik.”
Én sem gondolom azt, hogy hülyülne a népessé és azt sem, hogy több lenne az autista vagy az “igazi” hiperaktív, viszont nevelési zavarosból egyre több van (nemcsak fiúból, hanem lányból is). Nevelési zavarosként én azokat nevezem, akik idegrendszerileg teljesen egészségesen születtek mégis a kieső impulzosok és a téves nevelés miatt felnőtt egy “zero motivációs” generáció, aki pont ugyanazokat a tüneteket produkálja, mint az echte ADHDsok. A dolgot természetesen nem én találtam ki, hanem van egy német pszichiáter Michael Winterhoff, aki a saját tapasztalatait osztotta meg a közérdeművel, hogy egyre több kamaszt kényszerül kezelni viselkedési problémákkal és ezeknek a hátterében megbúvó okok feltárásával eléggé felkavarta a német kedélyeket (nevelés és elszart okatatási rendszer).
Az USA térképek (a keleti-partot és a liberalizmus-feminizmust tekintve) tényleg beszédesek,viszont Missisipit (mint az egyik legszegényebb állam), ill. Louisiana magas százalékokát hogyan magyarázod?
(Rövid kitérő: Fred majdnem-legújabb cikke az evolúció elméletének buktatóit taglalja, szerintem kötelező darab.)
A neveléssel sok dolgot egyre jobban elrontunk, ez nyilvánvaló. Az újabb generációk nemcsak testileg, de lelkileg és szellemileg is zuhanópályán vannak. Csakhogy a gyógyszer nem megoldás, hanem a probléma része. Mégpedig azé a problémáé, ami elvágja az embereket a természetes közegüktől, életmódjuktól. De azt hiszem sok lenne itt teljes életfilozófia-rendszereket kitárgyalni. Mindenesetre én úgy vagyok ezzel, hogy az elkényeztetett hülyegyerekeknek két nagy apai pofon szigor kéne, nem ritalin. Mondjuk apa hiányában ezt meglehetősen nehéz megvalósítani, így megint egy feminizmus által okozott problémába ütközünk.
Az ADHD térképet nem elemeztem végig, hanyag módon csak a tág összefüggéseket láttam meg benne :) Biztos vannak kivételek, amik azért annyira nem kirívóak, hogy az általános tendenciát semmissé tegyék. Az okaikról nem tudok, de valószínűleg van nekik :)
Én is úgy tudom, hogy a fiúknál gyakoribb az ADHD, vagy röviden ADD.
A Ritalin, az Adderall és társai élénkítik a nem ADHD-sokat, a valódi ADHD-nál viszont ellenkező a hatás: nyugtatja, extrém esetben teljesen szedálja az illetőt, annyira, hogy a gyerek elalszik az órán… Sajnos, valóban növeli az öngyilkosság valószínűségét.
Az iskolában egy felsős, nagyon okos ADHD-s/ADD-s gyerek olyan pólót hord (mindenféle színben van neki), aminek az elején az AC/DC-re analóg AD/HD látható, és ha már ADD, leggyakrabban ezt a zenét hallgatja…
Ahelyett, hogy gyógyszerekkel tömik, talán nem kéne olyan órákra beültetni, és magoltatni velük, amihez se affinitása, se tehetsége, és csak a karókat gyűjtögeti belőle, otthon a szülök meg jól megverik. Ígyse-úgyse fogja megtanulni, csak jól szétcseszi az órát.
Sajnos egyet kell értsek Deansdale-lel: a fiúk ellen az iskolában kb. 40 éve kíméletlen, jól átgondoltan kidolgozott hadviselés folyik, aminek a célja, hogy a lányokat előnyhöz juttassák az oktatás minden szintjén. Még az sem szempont, hogy MINDKÉT nem veszít az oktatás ilyen formájú átalakításával, mindaddig, amíg a fiúk TÖBBET veszítenek, mint a lányok.
Itt egy kiváló összefoglaló:
http://www.youtube.com/watch?v=ih6M6MC3sps
A sorozat összes részét érdemes megnézni (A manwomanmyth csatorna összes videóját, ami az education-nel kapcsolatos, sajnos kicsit össze-vissza vannak), mire az ember az egészet végignézi, szépen összeáll a kép.
Az oktatásról szóló videók sorrendben (még én sem néztem végig, szóval magamnak gyűjtöttem ki, de remélem más is belenéz :)
http://www.youtube.com/watch?v=V0GYv6qpUPY Bevezetés (ezt linkelte Whoamiohmy kolléga)
http://www.youtube.com/watch?v=FRRRwhcqE1E Óvoda és ált. iskola 1. rész
http://www.youtube.com/watch?v=pp-4-13M4cU Óvoda és ált. iskola 2. rész
http://www.youtube.com/watch?v=CrV7Q06NzI8 Középsuli 1.
http://www.youtube.com/watch?v=rLCRi51Kaec Középsuli 2.
http://www.youtube.com/watch?v=L5T0uiYeYVQ Egyetem
http://www.youtube.com/watch?v=IgvrzMpHJwQ Következtetések
Egy ötlet gyerekneveléshez, különösen fiúkra szabva http://anyamama.blog.hu/2013/11/25/100_kaland_tevezes_helyett
Kislányhiszti kezelése gyógyszer nélkül: http://anyamama.blog.hu/2013/10/22/apa_hateves_es_szinkronizal
Azt azért hozzátenném, hogy Magyarországon az egyetemen ilyen fordított nemi diszkrimináció van. Legalábbis én igy érzékeltem néhány éve.Férfijogi szempontból kellene legalább 60%_os professzor asszony kvóta :D
Ezt én most nem értem.
Fejtsd ki légyszi bővebben, mire gondolsz, miről van szó?
A férfi tanárok a lányoknak jobb jegyet adtak ugyanazért, azonban a professzor asszonyok meg a fiuknak nagy egyetemváros nem akarom említeni melyik. Majdhogynem elvárássá vált ….
Nem elvárás, de a férfi tanárok valóban hihetetlenül befolyásolhatók. Személyes tapasztalat, amikor egyszerre vizsgáztam férfinál és nőnél, elképesztően másképp értékeltek….
Hogy ez fordítva is így van-e, azt nem tudom. Mármint hogy a fiú diákok mennyire “veszik le a lábukról” a női professzorokat.
A szexuális befolyásolás azért nem áll meg egy kedves mosolynál, van ennél sokkal durvább fokozat is.
***moderálva***
http://2.bp.blogspot.com/-0WV_AFLj4kk/UccdQNHDLxI/AAAAAAAAQlQ/kMe7WI671aI/s1600/Heller+%C3%81gnes.jpg
http://www.kiskegyed.hu/lapokkepek/kepgaleria/35000/35166_ta-d00024BFDc6434272a9a0.jpg
A második kép kifejezetten feminista indíttattású: Tilla elárulta, csakúgy, mint Hernádi Judit, ő is a nőkért vállalta a meglehetősen meghökkentő képet. A meztelenkedést figyelemfelkeltésnek szánja, mert régóta ügyködik azon, hogy a hölgyek előtérbe kerüljenek, és befolyásos pozícióban mutassák meg, mire képesek.
Ennek a szexualitáshoz kevés köze van, inkább ahhoz, hogy százezer éveken keresztül más szerepeket vettek fel.Máshoz értettek, innentől kezdve nagyon könnyen rászorultak a másik csoport képességeire, pl a férfi tudta csak megvédeni a nőt a vadállatoktól, stb… innentől kezdve eléggé benne van az emberi agyban, hogy a másik nemmel nem versenyez annyira, inkább meg akar felelni neki.Ezért okoz feszültséget a nemi szerepek változása, de még most is megfigyelhető, hogy valamennyire más területekre húzunk.
Hidd el még az órákat is úgy vettük fel, persze volt pár kivétel….A barátnőm meg a jogi karon a nőgyűlölő nőkről beszélt mert mindig kirúgták a fiukat meg átengedték, akkor mondtam el, neki, hogy mi is van a meglátásom szerint.
A feminizmus ezért természetellenes, mert nagy-átlagban az ember természetes ösztöneire hallgatva a diszkrimináció fordított, USA ba megnézed ma már majdnem több nő szólal fel ez az őrület ellen mint férfi.
Ha akarod megkeresem,( lusta vok) de USA tanulmány , hogy még annyira feminizmussal szennyezett helyen mint az USA is a férfiak fogadják el jobban a női főnököt(Margaret Thatcher, Merkel effektus pl példának erre), míg a nők férfi főnököt akarnak.A férfiaknak egyébként majdnem mindegy a főnök neme, mert hierarchikus, vadászó, katonai közösségeket alkottak.
Na innentől már maga a feminizmus alapfeltevése is őrület, és hibás alapfeltevésen alapul, hamis tudomány.
Szerintem is a feminizmus néhány alaptétele meredeken szembemegy a természettel. Ami viszont – hívő vagyok – Isten alkotása. Szóval eveznek keményen Istennel szemben. Ahogy kibomlik, látszik is, mennyi kárt okoz…
Nahát, ez szinte pont az én gyermekkorom. Én voltam az ügyeletes “rossz kisfiú”, aki nem tudott nyugton ülni, “zavarta az óra rendjét”, stb. Az ellenőrzőm hátuljában található kisregényekből összejönne egy Háború és béke. Az alapján kb. azt hihetné az ember, hogy minimum kést szúrtam a tanár hátába vagy az iskolát gyújtottam fel, pedig nem volt semmi különös. Az iskolát már az első osztályban megutáltam, amikor már rég tudtam írni-olvasni, de kokit, “beírást” stb. kaptam, ha nem voltam hajlandó a többiekkel együtt eljátszani az ABC gügyögős eltapsolását, vagy a szótagolva olvasást, amikor olvasni folyamatosan is tudtam, és hasonlók. És igen, bunyóztunk is, persze egyből jött, hogy agresszívak, rendetlenek stb. vagyunk…
Ált suli nekem is nagyon gáz volt:(
Gimnázium , meg egyetem lett jó, de ennek semmi köze a feminizmushoz, csak simán nőből vannak….
Ez van akkor, ha csupa olyasmit taníttatnak meg a gyerekkel, ami nem is érdekli, és tehetsége sincs hozzá.
Oké, olvasni-írni-számolni tanuljon meg mindenki, ezt maximum 3 tanév alatt le lehet zavarni. Aki meg autista (pl. xcsakx), az járjon kisegítőbe. Lényeg az, hogy a tananyag bő 90%-a bődületes faszság, időpocsékolás azoknak, akiket nem érdekli a téma. A szándék érthető: tanuljon meg a gyerek biológiát, kémiát, fizikát, történelmet, kiskutyafaszát karikára vágva, és akkor mindenttudó zseni lesz belőle. A valóság ezzel szemben az, hogy a gyerek unja magát, nem érdekli az anyag, nem fogja megtanulni, ha erőltetik, akkor max. kipuskázza az egészet, rosszabb esetben ellógja az iskolát is. Ahelyett, hogy azzal foglalkozhatna naponta háromszor negyvenöt percet, ami tényleg érdekli, amiben jó is, mert nagy valószínűséggel ezzel fog majd pénzt keresni. Nem pedig azzal, hogy bemagolja fizikából a pillanatnyi sebesség fogalmát, vagy nagy nehezen megold egy nyolcismeretlenes harmadfokú egyenletet, aztán év végén kettessel nagy nehezen átmegy.
Mondtam én hogy földbuta vagy, erre sorra hozod rá a bizonyítékokat:)
Jé! Megszólalt az IQ-csatár, aki még a “röhej” szót se tudja helyesírási hiba nélkül leírni!
Jó nagy segget csináltál a szádból ismét. Csak így tovább!
Abban igazad volt, javítottam, de attól, hogy én helyesírási hibát vétettem, a tényeken semmit nem változtat, az javítható, te viszont menthetetlen vagy….
Nem közöltél semmiféle “tényt”, amin érdemes lenne vitázni. Kijelentetted karakánul hogy “földbuta vagy”, és ennyi, megcselekedted, amit megkövetelt a haza…
Nyomorult, a tény egyik alapvető tulajdonsága, hogy nem vita tárgya….
Validálod ezt te minden hozzászólásoddal……
Ha a tények nerm vita tárgyai, miért is tagadod őket? Hegyekkel viaskodsz, de semmi gond.
A bugyuta személyeskedés továbbra sem érv vagy cáfolat semmire.
Igen, a végtelen butaságod hegyeivel…., és ez gond……
Értem. Esetleg valami érdemi cáfolatot is kapok? Eddig kereken nulla álláspontod volt a témában, csak idefröccsentél egyet, oszt kész. Matyóka haverod büszke lehet most rád!
Nyomorult, a hülyeségeket nem cáfoljuk, azok önmagukat cáfolják.
Milyen kár, hogy te önhatalmúlag igencsak kevés vagy ahhoz, hogy megszabd, mi hülyeség, és mi nem az. Maximum a saját különbejáratú kis világodban szortírozgathatsz, de az amúgy se érint rajtad kívül úgy kb. senkit. Ott nyugodtan kapirgálhatsz a szemétdombon a gyémánt-félkrajcár után.
Az autizmus mellett az ADHD is nagyon “divatos” lett manapság. Korábban többféle néven futott, mint pl. minimális agyi diszfunkció, cerebrális diszfunkció, encephalopathia, POS (pszichoorganikus szindróma). Magyar neve hyperkinetikus (hyperaktív-hypoattentív) szindróma. Ez ma a legfontosabbnak tartott, legtöbbet kutatott és leggyakoribb kisgyermekkori pszichiátriai kórkép. Megpróbálom vázlatosan összefoglalni, miket tanultam az ADHD-ról egy gyerekpszichiátertől, aztán mindenki gondoljon, amit akar. :)
Fő tünetek: figyelem-deficit (rövid figyelmi fesztáv), a figyelem eltéríthetősége, hiperaktivitás és impulzivitás.
Ezen kívül van még sok másodlagos tünet is, pl. nem tud másokat kivárni, hamarabb válaszol, mintsem kivárná a kérdést, nem tud instrukciókat követni, jellemző a kitartás hiánya, feladatot, játékot nem fejezi be, sokat beszél, nem figyel arra, aki beszél hozzá, megszakít másokat, állandóan elhagy dolgokat, gyengébb rövidtávú emlékezet, veszélyes magatartás, hajlamos dühkitörésekre, csökkent célirányúság, fokozott ingerlékenység, magatartása nem, vagy alig befolyásolható, a szabályokat figyelmen kívül hagyja.
Organikus zavar: a homloklebeny deficitesen működik, nem gátolja az azonnali, spontán, pontatlan szubkortikális válaszokat a kiváltó ingerre. Fronto-striális zavar: a homloklebeny és a törzsdúcok együttműködésének zavara (ezt a részt gyorsan előkerestem a jegyzetemből, hogy pontos legyen :)).
Komorbiditás (betegségtársulás): tic zavar, szorongásos zavar, kényszerbetegségek, oppozíciós zavar (kötekedő, engedetlen, bomlasztó viselkedés), depresszió, amelyek időben egymás után is jelentkezhetnek.
2 fő típusa van: 1. a hiperaktivitás vagy a figyelemzavar van-e jobban előtérben, 2. pervazív (átható, egész személyiségre kiterjedő): több színtéren észlelhető (főleg otthon, vagy főleg iskolában/munkahelyen).
A mai gyerekek hiperaktívabbak, mint a korábbi generációk. Fontos a TV hatása, de nem bizonyosodott be egyes ételek, diéták szerepe.
Hajlamosít: intrauterin hypoxia (magzati oxigénhiány), anyai alkoholizmus, dohányzás, gyógyszerek, drogok.
Kezelés: stimulánsok, dopaminszint emelése (metilfenidát=Ritalin). Az antidepresszívumok kisebb hatékonyságúak.
Nem gyógyszeres kezelésformák: kognitív-magatartásterápia, szülői tréning, gyermekközpontú terápia, iskolabázisú edukáció/tréning, játékterápia, drámajátékok. Nincs dokumentált megelőző program.
Nagyjából ennyi lenne nagyon dióhéjban. Az iskolában, ahol dolgozom, látok érdekes eseteket, és bizony a lányok között is vannak jócskán érintettek. A menetrend többnyire a következő: ha nagyon problémás egy gyerek, befekszik valamelyik kórházba 2-3 hétre megfigyelésre. Ott órák alatt kiismerik a dörgést, tudják, hogy melyik orvossal, ápolóval hogyan kell viselkedni, mit kell nekik mondani. Ott tudnak uralkodni magukon, ha az az előnyösebb. Ezután visszajönnek az iskolába, többnyire (de nem mindig) kapnak valamilyen bogyót. Ha szedik a gyógyszert, csökken a dühkitörések, a “bekattanások” száma; ha véletlenül kimarad egy nap, mert pont elfogyott a gyógyszer, vagy akár csak néhány órával később veszik be, már észre lehet venni a viselkedésükön.
Csak nagyon indokolt esetben tartom szükségesnek a gyógyszert, ha valóban nincs más megoldás.
A magam részéről találtam egy másik érdekes megoldást.
Itt, itt és itt.
Na, srácok, megyünk a börtönbe:
Mi az elfogadható vicc, és mi a beteg vicc?
“További érdekesség, hogy a dokumentumban a felszámolandó ideológiák – rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyűlölet, totalitárius ideológiák (beleértve a kommunizmust is) – között találjuk az „antifeminizmust” is. A hvg.hu kérdésére Ireneusz Bil világossá tette, ez alatt nem a nőgyűlöletet kell érteni, hanem a feminista törekvésekkel szembeni ellenállást. Arra a kérdésünkre, hogy pontosan milyen nézetek tekinthetők antifeminizmusnak, és hogy a rendkívül sokféle, gyakran egymással ellentétes követeléseket megfogalmazó irányzatokból álló feminizmus mely ágainak támadását kell elítélni, nem kaptunk választ.
Bár az antifeminizmus büntetőjogi kontextusban nem szerepel, Bil szerint szükséges lehet ezt az ideológiát is törvényekkel védeni. „A feminizmussal szembeni kulturált kritika helyénvaló, de a feminista mozgalmak, a genderszemlélet létjogosultságának megkérdőjelezése, az az állítás, hogy ezek a mozgalmak nem valódi problémákat vetnek fel, gyűlöletbeszédnek tekinthető, amely ellen fel kell lépni” – mondta.”
Mindenki ezt a részt idézi, pedig az egész cikk hátborzongató. Például az, hogy az MSZP azonnal a kezdeményezés mellé állt, és teljes pártszélességben támogatja. Ha eddig nem is akartunk politikailag állást foglalni, lehet hogy nemsokára a politikai állásfoglalás kényszeríti ránk magát. Régóta nem járok szavazni, mert nem hiszek benne, de ha az egyik párt börtönbe akar záratni mert merem kritizálni a feminizmust, akkor lehet hogy erőt veszek magamon.
Például az, hogy az MSZP azonnal a kezdeményezés mellé állt
Nem mondanám, hogy olyan nagyon meg vagyok lepve. Ahol gurmaiziták a megmondóemberek, ott ez várható.
,,az MSZP azonnal a kezdeményezés mellé állt”
Mit vártál tőlük ?
Semmiféle politikai állásfoglalás nem tudja rákényszeríteni magát az emberekre, ha azokat hidegen hagyják ezek a szirénhangok. Legalábbis demokráciában, jogállamban nem. Totalitárianizmusban ott persze, de azok nem is maradnak meg sokáig (lásd Szovjetúnió).
Antifeminizmus
Tehát a nőket szidni szabad, de a szélsőséges izmusokat megvizsgálni, boncolgatni, megkérdőjelezni, tilos… pedig azért ez még bőven a kulturált kritika tárgykörébe kellene, hogy számítson.
Népirtás tagadása
“…ellentmondásos módon a népirtások tagadásánál a szerzők nagyon szigorúan ragaszkodtak ahhoz, hogy jogilag pontosan körül lehessen írni, mi számít népirtásnak: csak azok az események, amelyek elkövetőit egy nemzetközi bíróságon népirtásért elítélték…” – elítélték, azaz felelősségre vonták. . A Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó egyezmény tiltja pl. a foszforbombák civilek elleni bevetését. Hadműveletek során is csak álcázásra, illetve éjszaka világítás céljából használható. Ennek ellenére a világ egyes részén alkalomadtán lövik a civileket ilyennel is. Egy olyan állam, ami ezt az egyezményt nem írta alá. Pont emiatt felelősségre sem vonható. Ergo; nem történik népirtás, sem háborús bűnösség…. Tehát mostantól egy “ketyegőmellényü” palesztinra nem mondhatja senki, hogy “arab terrorista“, de kilőni, ki lehet őket. Fura ez a rendszer így, nem nagyon értem.
http://index.hu/kulfold/foszf090125/
Tetszik ez a Demokrácia ami itt épül szépül…
Azért remélhetőleg a keresztényüldözésekkel, és a kollektív férfigyűlölettel szemben is következetes szigorú fellépés, eljárás várható, ha már a globális demokrácia vagy mi a f.a.s.z.o.m a cél…
Szóval akkor az ukrajnai éhínséget továbbra sem tartjuk népirtásnak. Elvégre Sztálint nem állították bíróság elé. Ez az egész megint arról szól hogy ne lehessen kritizálni a Zs embereket és a Hk-ot. Lehetetlenné tegyen más véleményeket, vagy ne adj’ Isten ellenállást. Csak hozzá van csapva némi körítés, hogy ez ne látsszon azonnal.
Mi a feminizmus?
Férfigyűlölő nőizmus, valójában antiférfiizmus az egyenjogúság TAGADÁSA talaján.
Mi az antifeminizmus?
NEM nőgyűlölő és NEM férfiizmus, hanem valójában csak a férfigyűlölő nőizmus ellenzője, az egyenjogúság talaján.
Melyikük nyelvezetében fordul elő időnként gyűlöletbeszéd?
Melyikük ellensége az egyenjogúságnak?
Melyikük számára idegen a másik nem tisztelete?
…és még sorolhatnám…
Kinek mi jut eszébe arról, aki ezek közül pont az antifeminizmust hallgattatná el?
Miféle elgondolás az és vajon milyen megfontolásból, ha nem szabad a támadásokra visszaválaszolni?
Ha komolyan vehetnénk az egyenlő esélyekben való gondolkodást, az egyenjogúságra való törekvést, vajon eszébe juthatna-e bárkinek is az ellenfelének hatalmi eszközökkel való elhallgattatását?
Aki hatalmi eszközökhöz képes folyamodni és kétségbeesetten azokba akar kapaszkodni a politikai, gondolkodásmódbeli ellenfele ellen, az nyilvánvalóan saját maga is tisztában van azzal, hogy nem az igazság oldalán áll.
Az a helyzet, hogy a feministák évtizedeken át a kitartó ismétléssel sikeresen belemosták az agyakba, hogy ‘a feministák a nemek egyenjogúságáért küzdenek’, vagy hogy ‘a nőknek kevesebbet adnak ugyanazért a munkáért’ és társai. Komoly, értelmes emberek számára is ezek ma már evidenciák, és nem értik, milyen beteg emberek harcolnak a nők egyenjogúsága ellen…
Ezt fordítsa le valaki.
Már megígértem… csak lelkierő kéne hozzá.
Mindegy, meglesz hamarosan. Nagyon fontos cikknek érzem, az elmúlt napok kommentjeit olvasva meg különösen.
Ha esetleg elakadnék, segítesz?
Épp most olvastam a kommentedet odaát és jöttem megszerkeszteni az enyémet itt :)
Persze hogy segítek, sőt… Ha még nem kezdtél neki, akkor lehet hogy nekiállok én, mert tényleg nagyon odavág, és ezért akár még a lustaságomon is erőt veszek :)
Adhatnál valami privát elérhetőséget, skype, ilyesmi. Megcsinálom én, csak volt olyan rész, ami elég nehéznek tűnt.
ok
Hopp, ennek közben véletlenül én is nekiálltam fordítani, a háromnegyedénél tartok. Mi legyen? Estig megvan ha gondoljátok.
Ez a kellemetlen szituáció amiben nincs normális megoldás :) Amíg valaki jobb ötlettel elő nem áll, addig az van, hogy aki hamarabb kész, az tegye ki cikknek, aztán… meglátjuk. Ha a másik sem adja fel, és az ő verziójában vannak ügyesebben megragadott részletek, akkor összegyúrhatjuk a kettőt, hogy mindenkinek egyformán keserű legyen a szájíze :D
(Még szerencse, hogy nem álltam neki én is :)
Dean, te kérdezted, hogy mit teszünk a feminizmus ellen? (Bár én inkább a tévedései és túlkapásai ellen tennék. Egy olyan nőmozgalom, ami valóban a nőkért, és életük kiteljesedéséért tesz, és így hosszabb távon nekem is jó, mert boldogabb és kiegyensúlyozottabb nőket ad a világnak, üdvözölnék.) Fiúk, lányok, nem látom, hogy mást tennétek, mint a net egy sarkában cikkeket írogattok. Bocs, ha úgy tűnik, alábecsülöm, de elég ez?
Oké, én most voltam köztéren, és a járókelőkön kívül a kutya sem figyelt rám, még lesz..ni, se sz..tak a médiától, de ez egy kőkemény ugarszántás. Gyűjthetnénk aláírásokat, szórólapozhatnánk, valami. Cselekedjünk is! Akár hangosbemondóval iállni egy térre, és pár antifemi cikket felolvasni. Mert tényleg tenni kéne a túlzott elnőiesedés ellen, hogy a nők erkölcsi nívója is süllyed, hogy a férfiak Férfiak lehessenek, és megértetni a jónéppel, hogy ez nem két napos lelki túra. De fontos kaland.
Gondolom, megint nem lesz semmi érdemi mozgás a jelzésemre. Petíció, országgyűlési képviselő(k) megkeresése? Lehetne ötletelni. Ne csak szövegeljünk! Ez is fontos, de önmagában kevés! Értékellek titeket, nem arról van szó, de új területeket kell(ene) meghódítani. Ha van rá energia. Mert azért belekeseredni se lenne jó. Ma a magyar talaj, simán kiforgatja az ekét. Pedig magánemberként sokaknak szimpatikus, amiről itt a diskurzus folyik.
ne becsuld le a net erejet:)
Jó, igazad van, de valódi találkozások is kellenek valódi emberekkel. Most, hogy lement a demonstráció, és ma megvalósul a szombathelyi evangelizáció, szabad estéimen nyakamba veszem a várost, és aláírásgyűjtő íveken népszerűsítem az Apák Napját. Aztán jövőre pár haverral s a családjukkal egy nyugis helyen, ha lehet, a szabadban megüljük az ünnepet. Az erről készült fotókkal fogok jövőre Pestre menni, és hirdetem, hogy van ilyen, érdemes komolyan venni, hiszen a családot hozza össze.
Ha számodra is úgy tűnik, hogy alábecsülöd – hisz nem ezt írtad volna, ha nem is gondolsz erre -, az a te dolgod.
Senki sem mondta, hogy ez elég, de egyelőre ennyi van. A felelősségteljes, átgondolt cikkírás nem egyenlő a cikkírogatással.
Most voltál köztéren. Túl sok járókelő sem figyelt rád. A médiát pedig miért érdekelted volna? Nem tudom, mit írtál nekik, de a transzparensen semmi érdekes nem volt. Nem látszott a koncepció, nem látszott cél/célok. Én sem értem, hát hogy értené egy vadidegen újságíró, szerkesztő? Így nem lehet semmi komoly dolgot szervezni. A keresztény barátaidat sem érdekelte, akik támogatnak téged és a blogodat.
Igen. Gyűjthetnénk aláírást, kiabálhatnánk, felolvasóestet tarthatnánk, fejre is állhatnánk. Koncepció? Miért tesszük? Mit akarunk elérni? Ha elérjük, mit kezdünk vele? Megvan? Dolgozunk. Csendben, kitartóan, szorgalmasan. Lehet, hogy neked úgy tűnik, hogy semmit sem csinálunk. Ennyire van időnk és energiánk. Lehet, hogy nem elég, de több nincs.
Petíciót kihez, milyen ügyben nyújtsunk be? Átgondoltad? Jelen országgyűlésünk képviselői közül kihez fordulnál, mivel? Átgondoltad? Gyűjtsünk aláírásokat. És utána mit kezdjünk vele? Keretezzük be és akasszuk ki a falra? Büszkén mutogassuk, hogy 100an aláírták, hogy szimpatizálnak velünk? Amiket leírsz az puszta szövegelés, holott épp ezt teszed szóvá – a cikkírás, kommentelés csupán szövegelés.
Te is a net e kis csücskét használod saját akcióid hirdetésére…
Én azért értetlenkedtem inkább Zoli mondatai felett, mert ő is tudja, hogy néhányunknak van egy átgondolt koncepciója a civilszervezeti formában való fellépésre, ami nyilván magában foglalja majd a politikai élet megszólítását is. Tehát a koncepció adott, ennek a kiérlelésén dolgozunk, és emellett folytatjuk a megkezdett újságírói munkát, aminek eddig is kézzelfogható eredményei vannak. Nyilván Zoli motiválni akar másokat is a cselekvésre, csak kevésbé ismeri ennek a helyes útját, ennek az eredménye a kissé ügyetlen csapkodás. Ha pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem működőképes az ő általa alkalmazni kívánt ad hoc jellegű aktivizmus, akkor jobb lenni hallgatni a többiek felvetéseire, mert ezen az úton félő, hogy hitele vész az egyébként méltányolható kezdeményezésének.
Szóval Zoli, némi türelemmel előbb a kellő előkészítésbe fektessük az energiákat, és a buzdító hangokat hagyjuk meg a többieknek, hiszen azok az olvasók egy jó része felől is érkeznek, és szerintem ha kész kereteket adunk az aktivizmushoz, akkor lesznek itt levelek és petíciók, sajtómegjelenések garmadával. Csak egy kis türelem és némi elszánt háttérmunka, ami nem mindig látványos cselekvés, viszont annál fontosabb és haszonnal kecsegtetőbb. Ha már petíciókat emlegettél és képviselőknek írott leveleket, akkor máris összeállíthatsz néhányat!
Igen, talán én is azért lettem egy kicsit indulatosabb, mivel ismeri az elképzeléseket, és a módszereinket.
Én meg úgy vagyok vele, ha sokat baszogatnak, akkor odavágom, hogy akkor csináld te, ha olyan kurva jól tudod, mit és hogyan kellene nekem csinálnom.
Ez így kb. olyan motiváció, mintha azt mondanád: “Olyan töketlenek vagytok srácok! Miért szarkodtok Kovács Mónival, miért nem Jennifer Lopezre hajtotok?!”
Na, de erről elég is ennyi.
Na, végre valaki.
Én már jeleztem egyszer, hogy megyek szórólapozni az egyik barátommal.
Elsősorban pénzt kell szerezni(én ezzel kapcsolatban is jeleztem, hogy a Voice For Men is ad támogatást). Utána keresni egy ügyvédet, és sorra írni a feljelentéseket. Egyrészt azzal tényleg lehetne a dolgokon változtatni; másrészt azt a média is felkapná(láttuk, hogy a szórakozóhelyes-témát is mennyire felkapta).
Nekem ezen az oldalon az első hozzászólásom is arról szólt, hogy tenni kellene valamit. Persze rögtön ketten is írták a szokásos “akkor csináld te”-választ. Pedig a feministák ötletelnek, és még a legvadabbakat is megvalósítják. Nekünk minden nappal csökkennek az esélyeink. Egyébként a mostani politikai helyzet nekünk kedvez: a feminizmus most menstruál.
Ld. Alter Ego fenti kommentjét.
Te hogy képzeled el az aktivizmust?
Adam. Olvastad, mit írt AlterEgo? Én is csak ezt tudom mondani.
“… néhányunknak van egy átgondolt koncepciója a civilszervezeti formában való fellépésre, ami nyilván magában foglalja majd a politikai élet megszólítását is. Tehát a koncepció adott, ennek a kiérlelésén dolgozunk, és emellett folytatjuk a megkezdett újságírói munkát, aminek eddig is kézzelfogható eredményei vannak.
… némi türelemmel előbb a kellő előkészítésbe fektessük az energiákat … ha kész kereteket adunk az aktivizmushoz, akkor lesznek itt levelek és petíciók, sajtómegjelenések garmadával. Csak egy kis türelem és némi elszánt háttérmunka, ami nem mindig látványos cselekvés, viszont annál fontosabb és haszonnal kecsegtetőbb.”
De ez nem jelenti azt, hogy ezzel párhuzamosan nem is csinálhatunk mást.
Egyébként, ha megfigyelted, én pontosan a civilszervezeti aktivizmushoz írtam az előző kommentet. Ebben az országban annyi civil szervezet van, ahány ember. Láthatjuk, hogy csak egy kis részük ér el eredményeket, tehát ahhoz is jó stratégia kell.
Ettől függetlenül azt mondom, hogy lehetőleg ne írjál demoralizáló hozzászólásokat(most nem beszólni akartam, ne érts félre).
Nem értelek félre. :o)
Akkor egy kis háttérinfó: Zolival AlterEgo már beszélt a háttér szerveződéséről, célokról, talán eszközökről is. Az bosszant, hogy Zoli úgy csinál, mintha ezekről nem tudna és mi semmit sem csinálnánk, csak cikkeket írogatnánk a magunk kedvére. És hiába intjük türelemre, nem közvetlenül nekünk mondja a “lelkesítő” szólamokat, hanem mintegy minket megkerülve adja elő. Ezt a hátulról mellbe módszert pedig kifejezetten nem szeretem.
Nem demoralizálónak szántam amit írtam, hanem csak jeleztem, hogy felbosszantott ez a módszer, s hogy dolgozunk, türelem.
Nem akarjuk elhebehurgyáskodni a dolgot, mert úgy senki sem fog minket komolyan venni. Az előkészítő munka hosszadalmas. Nem akarjuk összecsapni, hogy csináljuk meg a valamilyen szervezetet, aztán lesz, ami lesz. Ha már az elején nem vagyunk hitelesek, később nem lehet kimászni belőle.
Hidd el, tudom miről beszélek, hiszen csináltam már ilyet. Magyarország első környezetvédői között voltam. (Hasonló ehhez a szituációhoz – akkoriban nem volt elfogadott a létünk, a tevékenységünk.) Adtunk ki havonta megjelenő magazint, szerveztünk akciókat, demonstrációt, 4 napos rendezvénysoroztot, hegymentő akciósorozatot, stb. Komolyan vettek minket.
Egyik munkahelyemen az én feladatom volt sajtótájékoztató megszervezése, a média figyelmének felhívása a rendezvényünkre, sajtóközlemények megírása.
De mindehhez egészen pontosan tudni kell azt, hogy mit és hogyan akarunk csinálni, mit akarunk kommunikálni, azt milyen formában, stb.
Nem egyszerű és nem 2 napos feladatok. Valamint rengeteg, nem látványos munka.
Ezért javasoltam én is, hogy milyen stratégiát kellene követni. A többivel is egyet értek, mondom, én is hasonló dolgokat írtam.
Így viszont más a helyzet. Én nem kizárólag a mostani válaszodra mondtam a “demoralizáló”-dolgot. Akárhányszor valaki beírta, hogy “ok, de lassan lépjünk valamit”, akkor minden esetben te válaszoltál először, és szinte kivétel nélkül azt, hogy “akkor csinálj valamit, senki nem tart vissza”. És ez bizony elég demoralizáló, rossz hozzáállást sugároz.
De mondom, arról én nem tudtam, hogy már szervezés alatt van a dolog.
Nem akarjuk elhebehurgyáskodni a dolgot, mert úgy senki sem fog minket komolyan venni.
Én ilyet nem is írtam, csak arra céloztam, hogy legalább elkezdeni ideje lenne. Viszont nem tudtam arról, hogy már folyamatban van.
Nyilvánvalóan több eszközzel lehet felhívni a figyelmet a férfiak társadalmi problémáira, a feminista társadalomszemlélet térnyerésének hátulütőire. A közvetlen módszerekre és demonstrálni tettre kész aktivisták munkája és a közéletet, politikai életet, sajtót levelezéssel megszólító aktivizmus jól ki fogja egészíteni egymást.
Hamarosan…
Egyébként könnyebben lehet pontos választ adni a kérdésedre, ha kifejted, hogy konkrétan milyen társadalmi problémához keresed a helyes aktivizmust. Milyen konkrét témák társadalmi felvetését éreznéd a legsürgetőbbnek?
A kérdésemben én inkább az aktivizmus ütemére gondoltam.
De hogy a tiédre válaszoljak: például a múlt héten felvetődött, hogy feljelentést kellene tenni az Index ellen. Ez nagyon jó ötlet, hiszen a média fontos fegyvere a feministáknak. Ha az egyik legolvasottabb hírportál ellen pert nyernénk, az mérföldkőnek számítana. Nem beszélve arról, hogy sok szimpatizánst szereznénk.
Egy civilszervezet könnyen megteheti majd, hogy levélben keresi meg a problematikus írásokat közlő sajtótermékeket a sérelmezett írások eltávolítása érdekében, ha ez nem jár sikerrel, akkor persze törvényességi eljárásokat is lehet kezdeményezni.
Értsük ezt egyúttal úgy, hogy a magyar férfiak szemszögéből az egyik legégetőbb problémának a sajtóban jelenlévő androfóbiát látod? Bár lehet, hogy csak per pillanat egy ilyen reaktív fellépést látnál jónak, ha létezne érdekképviselete a férfiaknak…
Véleményed szerint mi a 3 legégetőbb társadalmi problémája a magyar férfiaknak? – Mi az, amivel egy a férfiak érdekképviseletét felvállaló civil társaságnak elsők között kellene foglalkoznia?
Az Index-féle vonalat csak példának írtam.
Egyébként a 3 legégetőbb probléma:
– a feminizálódó oktatás. (Az egyik ismerősöm éppen arról gyűjt adatokat(legalábbis remélem), hogy a koedukált oktatás rossz a fiúknak. A nem koedukált intézményekben a fiúk teljesítenek jobban.)
– jogrendszerben lévő diszkrimináció(elsősorban a válásoknál)
– ezután jön az androfóbia, méghozzá az egész médiában(elismerem, ez nagy falat lenne)
Nekem lenne egy ötletem, lehet pitiáner ügynek látszik, de a belépő is az volt. Nemrég olvastam, hogy milyen rendelkezések vannak apasági kérdésben. Egy 1952-es törvény van hatályban, e szerint egy férfi ha elismeri egy gyereket magának, egy év után már nem léphet vissza és válás után is fizetnie kell a gyerektartást. Tehát hiába derül ki egy dns teszt után hogy nem ő az apa, fizethet egy idegen gyereke után a gyerektartást. Szerintem érdemes lenne jogászokkal konzultálva kampányt indítani ez ellen majd az egyesületnek.
Igen. Leginkább a házasságban élőkre vonatkozik az ún. vélelmezett apaság. Terveztem hogy írok egy cikket róla, miután kiörvendeztük magunkat, hogy nálunk nem bűncselekmény az apasági teszt.
http://www.ferfihang.hu/2013/09/24/buncselekmeny-az-apasagi-teszt-franciaorszagban/
Valóban jogvesztéssel járó határidő az egy év. Nem lehet visszakövetelni a más gyermekére évek alatt elköltött pénzt sem, hiába derül ki, hogy más gyermekét nevelte valaki évekig. A vélelmezett apaság jogintézményének megváltoztatásáért mindenképpen érdemes síkra szállni.
“Egy 1952-es törvény van hatályban, e szerint egy férfi ha elismeri egy gyereket magának, egy év után már nem léphet vissza és válás után is fizetnie kell a gyerektartást.”
Ezt a részt ki tudnád keresni és pontosan idézni?
1952. évi IV. törvény (családjogi törvény) 35. §-ának (4) és (5) bekezdése
Itt olvashatsz például róla, a google találatok éléről vettem hirtelen:
http://homar.blog.hu/2010/07/14/mi_a_faszom_az_a_velelmezett_apasag
És ezt persze nem tudja az átlag állampolgár. Csak akkor pislognak nagyokat és kapnak dührohamot a férfiak, amikor bajba kerülnek és semmit sem tehetnek.
Ez a két pont 2011. jan. 1-től hatálytalan.
Igazad van. De ott van a 43. § (5) és (6). Az hatályos és nem túl méltányos.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95200004.TV
Sajnos nem. A Huffnágel blogon került szóba. Néhány nem teljesen komplett kommentelő húzott fel, akik azt bizonygatták, hogy ilyenkor a gyerek érdeke a legfontosabb, mert apaként tekint a férfira. Az nem érdekelte őket, hogy ez aljas kiszúrás a felszarvazott volt férjnek.
Amúgy azért felháborító, mert alap esetben elhiszi a férfi hogy ő az apa és óriási sértés ha nem hisz a nőnek és nem tesz nyilatkozatot csak dns teszt után. Ezek után visszaélve a férfi kiszolgáltatott helyzetével az állam rákényszeríti idegen gyerekének eltartására és tiltja az utólagos korrekciót.
Zoli, Adam, Alter, Aurelius… Javasolhatom, hogy ezt a párbeszédet vigyük át vagy a Fórumra, vagy a Férfihang c. cikk alá, s ott folytassuk?
Rendben. Legyen a Férfihang című cikk.. Folytassuk ott.
Félelmetes ez az egész,eddig ilyesmit csak filmekben láttam. A gyógyszerekkel való tönkretétel gyakori módszer, ha bosszú, vagy valamiféle féltékenység áll a háttérben. De hogy ezt kisgyerekekkel megcsinálni, és az egész társadalommal elhitetni, hogy ez szükséges.. tényleg nagyon hülyék akkor az amerikaiak, de a mi népünket sem kell félteni, lassan felzárkózunk a nyugathoz.
“Idén a jelentkezők 54,9 százaléka nő, 45,1 százaléka férfi. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes jelentkező harmadát tette ki. “(2013) . Ez jó is a gazdaságnak mert a természettudományokat nyomják és jogászokra nem lehet erős gazdaságot építeni._gazdasági szempontból még jobban kéne a természettudományokat előnybe részesíteni és ezt nem a férfijogi aktivista mondja belőlem.:)
Ja és a napi testnevelésóra bevezetése is jó a fiuknak mert valamelyest segít a viselkedési problémákon.
Nem kell azért azt gondolni, hogy minden területen romlanak a dolgok.
Ha még nem volt: http://hetivalasz.hu/itthon/ime-a-ferfiakkal-szemben-elkovetett-jogsertesek-listaja-71017/