Giordano Bruno

Gondolatok a színházban

Interaktív színház:

A színészek megszólítják a közönséget, bratyiznak vele, a széksorok között rohangálnak, leszólítanak embereket, kikacsintanak a darabból, úgy tesznek, mintha a nézők is a darabhoz tartoznának… Számomra nem ez a színház. Nézőként megkövetelem a távolságot a színészektől. Nézőként az a szerepem, hogy jelen legyek, de láthatatlanul, megszólíthatatlanul. Nem úgy látom az eseményeket, mint a tévében, hanem a közelség folytán a részese vagyok a történetnek, ám misztikus módon, és nem közvetlenül. Az interaktív színház számomra közönséges. Arra gondolok, hogy a rendező, a színtársulat talán nem viseli el a cselekmény feszültségét, és kényszeresen megtöri azzal a folyamatot, hogy bohóckodik, félrekacsint, szinte azt mondja könyörgőn, hogy kérlek, ne vegyetek ám komolyan! Nem kell!

A rejtőzködő drámaíró:

Sok darab esetén érzem úgy a mondanivaló tekintetében, hogy a szerző szerencsés, amiért a művészetet, az indirekt közlést választotta, mert ha egy esszében kellene megfogalmaznia a filozófiáját, akkor egyből lelepleződne, hogy bugyuta, infantilis, felszínes. Így azonban, hogy a laposságát szétteríti a cselekményben, sokszor csupán sugallva az álláspontját, igazából elrejtőzik a sokféle értelmezés lehetősége mögé, és egyidejűleg lehet zsenit sejteni benne, és kóklert.

A dráma helyszíne:

Lassan ráunhatnánk már a nyomortelepeken, elmegyógyintézetekben játszódó drámákra. Lassan elég lehetne már a kurvákból, a csövesekből, az elmebetegekből. Lassan már telítődhetnénk azzal, hogy folyton a pöcegödörben turkáljunk.

A dráma mint tükör:

Pokoli könnyű tükröt tartani egy társadalom elé. Középszerű tehetséggel már mindent és mindenkit le lehet leplezni, kifigurázni, esendőségét, pőreségét feltárni. A tehetség, a belső tartalom ahhoz kell, hogy ezen túllépve felmutassuk a pozitívumot is, ami segítheti a nézőt abban, hogy képes legyen elválasztani a jót a rossztól (legyen élménye, képe, fogalma a jóról). A drámának katarzissal, és nem lezáratlansággal és reménytelenséggel kell véget érnie. A happy end amúgy elmehet a fenébe: nem reményt, hanem hitet kell nyújtani.

6 votes, average: 4,17 out of 56 votes, average: 4,17 out of 56 votes, average: 4,17 out of 56 votes, average: 4,17 out of 56 votes, average: 4,17 out of 5 6 olvasó átlagosan 4,17 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Giordano Bruno

Giordano Bruno
A névválasztás oka elég összetett. Talán 11-12 éves koromban találkoztam először Giordano Bruno alakjával egy gyerekeknek szóló tudományos ismeretterjesztő könyvben, és valamiért a kezdetektől megragadott a máglyán elégetett filozófus. Ezt a kötődést erősítette tovább egy remek olasz játékfilm is. Valójában soha nem mélyedtem el a filozófiájában, de mindig rokonérzésem volt vele kapcsolatban. Az életben vannak érdekes és megmagyarázhatatlan "vonzalmak". Talán ez az első eset, hogy a virtuális térben felveszem az ő nevét, miközben reménykedem, hogy a végén nem fognak megégetni az olvasók. Amúgy magamról keveset tudnék mondani, mivel valójában nem létezem, mindig csak pillanatnyi konstellációban formálódok újra, miközben folyton visszavágyódok a végtelenbe, a szubsztanicák világába - amiről a valódi Giordano Bruno is elmélkedett. Addig azonban férfi vagyok leginkább, és ha van benyomásom a világról, hát elsősorban férfiként. Manapság pedig mintha ez hátrányos helyzetnek tűnne, de talán ettől izgalmas.

16
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
2 Egyéni hozzászólás
14 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
9 Hozzászólások szerzői
NaoooSlasherFrolich Janostibi22Harrison Bergeron Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Koriander
Olvasó
“Lassan ráunhatnánk már a nyomortelepeken, elmegyógyintézetekben játszódó drámákra. Lassan elég lehetne már a kurvákból, a csövesekből, az elmebetegekből. “
tudod mi a közös a felsoroltak közt? hogy nincs szabad akaratuk, emberszabású tárgyakat szemlélsz, akik elvesztették az akarati reagálás legkisebb impulzusát is. így tehát esély sincs a katarzisra.
Slasher
Vendég
Slasher

A színházat is jól kiosztottad. De hol van ilyenkor Nao ? :D

Naooo
Olvasó
Naooo

Unatkozik. Nem ér rá.

Slasher
Vendég
Slasher

Csak akkor jössz ha hívnak? Itt az alkalom, mocskolhatod a színházat :D