A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány a Fővárosi Önkormányzat támogatásával indította el “Női Napok” megnevezésű programját, amelynek keretei között bizonyos napokon csak nők számára biztosítanak szolgáltatásokat, így ezeken a napokon az AIDS prevenciót szolgáló tűcsere lehetőség is csak a női intravénás drogfogyasztók számára hozzáférhető. A “Nő létünkre” programsorozat keretei között pedig kifejezetten nőközpontú tematikával szerveznek előadásokat és vitaesteket, így például a “párkapcsolat függőségről” – amely állítólag egy jellemzőbben nőket érintő szenvedélybetegség – folyt egy alkalommal a diskurzus, amivel kapcsolatban Rácz Zsuzsának, minden nő Teréz anyujának is akadtak a nőknek átadandó gondolatai.
Amellett, hogy a Kék Pont közhasznú alapítványként állami és önkormányzati támogatást élvez, “Nőbarát” tevékenységének köszönhetően a női termékek gyártóinak támogatására is igényt tarthat. Legutóbb a M·A·C Cosmetics 5 000 000 Ft-os támogatásáról adhattak büszkén hírt a következő szavakkal:
“Jelen pénzügyi támogatással a Kék Pont egy olyan különösen nagy kockázatú intravénás drogfogyasztói közösségben erősítheti ártalomcsökkentő tűcsere program szolgáltatásait, melynek elsődleges feladata a HIV és hepatitis fertőzések kialakulásának és terjedésének megelőzése. A támogatás 2013-ban hozzájárul az alapítvány által biztosított steril eszközök kiszámíthatóbb hozzáférhetőségéhez, az ingyenes HIV szűrések rendszerességéhez, az azonnali eredményt kimutató gyorsteszt-eljárás, majd a tanácsadás és szükség szerinti kezelésbe irányítás komplex gyakorlatának erősítéséhez, az érintett közösségnek szóló szex-edukációs folyamatokhoz, és a speciálisan nőknek létrehozott, “Csere Csak Csajoknak” program fejlesztéséhez.”
A “Női Napok” és “Csere Csak Csajoknak” programok tapasztalatairól a Drogriporter.hu készített interjút Kováts Virág szociológussal és szociális munkással:
Drogriporer: Miért volt szükség egy speciálisan nőknek szóló program beindítására?
Kováts Virág: Régóta érzékeltük annak hiányát, hogy nincsenek specializálódottan nőknek szóló programjaink. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a szenvedélybetegségben szenvedő és a szenvedélybetegekkel élő nőket megcélzó szolgáltatásokra nemcsak, hogy nagy igény van, de a rájuk szabott programok sikeresek. Az amerikai és nyugat-európai Ladies Night programokban már régen tudják, hogy a női klienseknek, hogy a lehető legbiztonságosabb környezetben érezzék magukat, fontos, hogy alkalmanként, kizárólag női segítők és női szakemberek hallgassák meg őket. Lehet, hogy semmi mást nem is kell tenni kezdetben, csak időt és alkalmat teremteni a női diskurzusra, a védett környezetre, és már ez is előcsalogathat és felbátoríthat, reményt adhat. Ezért döntöttünk úgy, hogy 2010 márciustól, a Fővárosi Önkormányzat támogatásával nőknek szóló programokat indítunk be, a prevenciós színtértől indulva, az ártalomcsökkentő szolgáltatásokon át az ambuláns ellátásig.
Drogriporter: Milyen szolgáltatásokat nyújtotok a Női Napok program keretében az intravénás szerhasználó nőknek?
Kováts Virág: A programunk 3 pillére közül az egyiket a Kálvária téren működő tűcsereprogramunkban valósítjuk meg, immár egy éve, ahol a több éves működésünk során vettük észre azt a jelenséget, hogy klientúránk női használóinak többsége háttérbe szorul, ha férfiak is jelen vannak a programban. Sokszor előfordult, hogy ha egy nő a férjével érkezett, köszönésen kívül meg sem szólalt, kódját is férje mondta be. Maximum annyi történt, hogy amíg férje beszélgetett a program segítőjével, a feleség öntött egy teát az urának –tehát kiszolgálta – és szótlanul nézelődött.
Drogriporter: És hogyan tudtátok kiküszöbölni a pasikat és közvetlenül elérni a női klienseiteket?
Kováts Virág: Ezért hoztuk létre a „Csere csak csajoknak” programrészt. Ez azt jelenti, hogy kéthetente hétfőn, csak női szerhasználók kereshetik fel a programot, akiket csak női segítők fogadnak. Hogy csábító legyen a program, illetve hogy jobban megfeleljünk a nők igényeinek, ezeken a napokon kibővítettük szolgáltatásainkat. Óvszert adunk, ezzel csábítva be a programba rejtett, szexmunkából élő intravénás szerhasználókat. Illetve szükség esetén terhességi tesztet is adunk. Utóbbi két eszköz abban is segít, hogy a szexualitásról, testkultúráról elindulhassanak személyes beszélgetések. Baba-mama turkálót hoztunk létre, amely szintén vonzó és népszerű szolgáltatás. Mivel a ruhák a munkatársak és közvetlen környezetük – barátok, családtagok – szekrényeiből kerültek ki, ezért ez a nagyon népszerű szolgáltatás időnként akadozik. Különböző dekorációs elemekkel is igyekeztünk a klienseik ízlésének megfelelő, igazán csajos külsőt kölcsönözni a programnak. Virágmintás terítők, illatgyertyák, művirágok vannak az asztalon, a számítógép hátterét is megváltoztattuk ezeken a napokon. Adományok útján női lapokat szereztünk, amelyeket helyben lehetett olvasni. A lapok hasábjain felbukkanó, klienseket érdeklő témákat tovább tudunk beszélni, el tudtuk mélyíteni.
Drogriporter: No és hogyan fogadták a férfi szerhasználók, hogy hétfőnként ki lettek zárva a tűcseréből?
Kováts Virág: Klientúránk alapvetően bizalmatlan az új iránt, hiszen mindennapi életük során nem igazán szokták meg, hogy valaki minden érdek nélkül jót tesz velük, az ő érdekeiket helyezi előtérbe. Ez a projekt különösen nehezen szerezte meg a bizalmat, elsősorban a férfi szerhasználók részről, hiszen, „Mi az, hogy mi nem mehetünk be?” „Mi történik bent, amiről mi nem tudhatunk?” és abban sem voltak biztosak, hogy nincs a programban ezeken a hétfői napokon férfi a biztonsági őrön kívül, aki a kapuban végzi feladatát. Nagyon sok esetben a férjtől kellett elkérni a feleséget, hogy az asszony eljöhessen a programba, és szóbeli garanciát kellett vállalnunk, hogy nem történik semmi titkos, szégyelni való dolog ezeken a napokon.
Drogriporter: Sikeresnek könyvelitek el a programot?
Kováts Virág: Az elmúlt majd 1 év tapasztalatai alapján programunkat sikeresnek könyveltük el – a lassú beindulás ellenére.. Kezdetben alkalmanként 4-5 lány fordult meg nálunk. A kliensszám november végére 10-15 körül mozgott a hétfői napokon.A tegnapi napon tizenkilencen látogatták meg a programot. Több kliensünk megnyílt és bizalmasan beavatott minket életében. Volt akit csak meghallgatni tudtunk, volt akinek konkrét segítséget is tudtunk nyújtani. Volt akinek segítettünk munkát találni úgy, hogy megtanítottuk e-mail címet készíteni, az interneten hirdetést keresni és feladni, önéletrajzot írni, telefonon egy állásra jelentkezni. Megbeszéltük, hogy egy állásinterjún hogyan kell felöltözni, hogyan kell viselkedni. Volt olyan történet, ahol családon belüli erőszak miatt a klienssel közösen felvettük a kapcsolatot a NANE nevű szervezettel, volt akit hasonló történet miatt a rendőrséghez irányítottunk. Volt olyan kliens, akivel diszkrimináció miatt a NEKI-vel kellett felvenni a kapcsolatot. Több kleinsünket irányítottunk nem kívánt vagy kívánt terhesség miatt a MEJOK nevű szervezethez. Az óvszer osztás következtében, több eddig az alapítványunk számára láthatatlan intravénás szerhasználó szexmunkással kerültünk kapcsolatba.
A teljes interjú a http://drogriporter.hu/csakcsajoknak címen olvasható.
Részemről csak egyetlen további kérdést tettem volna fel a kérdező újságíró szerepében: A drogprevenció, az ártalomcsökkentő tevékenység során volna igény a kifejezetten férfiakra szabott programok lebonyolítására is?
Itt is eléggé kihangsúlyozzák a női jellegét: http://www.nlcafe.hu/ezvan/20140130/drogfuggo-nok-terapia/
Ez az eset számomra nem fekete-fehér. Itt teljesen lecsúszott drogos nőkről van szó. Ebben az esetben szerintem indokolt lehet a velük való külön foglalkozás ( képzeljük el milyen lehet egy agresszív drogos férfi aki velük él ). Ez nem a férfiak rovására történő kivételezés durva esete, nem ártanak vele senkinek.
Milyen furcsa képzeleted van neked… – Én ha intravénás drogfogyasztó nők kezeléséről hallok, akkor nekem egy durva, agresszív, drogos nő ugrik be és nem egy férfi. És fogalmam sincs arról, hogy él-e velük egyáltalán bárki és arról meg végkép dunsztom sincs, hogy az milyen ember lehet. Te meg agresszív, drogos férfiakról vizionálsz… – Szerinted mi lehet ennek az oka?
A dolog nem arról szól, hogy a partnerüktől elkülönítve foglalkoznak a drogos nőkkel, hanem arról, hogy van koedukált nap, meg kizárólag női nap.
Talán a túl sok tv nézés és internetezés lehet az ok :)) Azért te is tudod a filmekből és a hírekből, hogy milyen agresszív állat sok drogos amikor nincs pénze drogra és elvonási tünetei vannak. A saját anyukat sem kímélnék ilyenkor ha pénzt akarnak szerezni a drogra, bármit megtesznek hogy megszerezzék.
Remélem ebben az ügyben nem lesz hasonló vita mint a Doboznál, talán ez nem olyan népszerű téma amire annyian ugranak majd.
De nem érted, hogy a nő a drogos és nem a partnere? A partneréről nem tudhatsz semmit. A nőt kéne elvonási tünetes agresszív állatként elképzelned, aki bármire képes az anyagért… Hisz csak róla van bármilyen információd, mégpedig az, hogy intravénás drogfogyasztó és ingyen adják neki a tűt a drogozáshoz. – De valahogy a te képzeletednek ez még mindig nem akar sikerülni… – Szerinted mi ennek az oka?
Miért nem szeretnél vitát?
Egy kis nyugalomra vágyik az előző cikk után :D Ebben az írásban viszont valóban drogfogyasztó nőkről van szó.
Mert nem igazán szeretem, ha egy oldalon álló emberek egy részletkérdésben eltérő vélemény miatt ilyen ellenséges hangnemben vitatkoznak. Amikor az igazi ellenség a feministák, akik ha ezt elolvasták jót röhögtek a vitán.
De nem lehet vita nélkül megúszni azt, ha egyesek sztereotípiák rabjai és közben azt képzelik, hogy igazuk van.
Egyébként vedd észre, hogy háromszoros módszeres félreértés után is még mindig kitértél egy kérdés elől. Mi lehet ennek az oka?
Talán a kérdésed gúnyos jellege, nem megyek bele személyeskedő vitába. Ez volt a poszt alatti utolsó kommentem, nem válaszolok több kérdésre, felesleges kérdezni.
Nem értek a drogosokhoz, tehát azt se tudom hogy valóban szükséges-e nemek szerint eltérő módszerekkel közeledni hozzájuk. Hajlandó vagyok elhinni, tehát tegyük fel hogy igen.
Akkor viszont hogy lehet az, hogy csak az egyik fél, de a másik nem juthat hozzá a számára célzottan, az ő nemi sajátosságaira kihegyezett módszerek szerinti bánásmódhoz?
Gyanítom, ez is csak egy hajbókolás a feministák előtt, vagy pedig a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány maga is fertőzött és feminista szervezetként funkcionál.
Közpénzen!
Nem szükséges.
Hm. Vajon mi nem tetszik azon, hogy azt mondom, nem szükséges nemek nemek szerint eltérő módszerekkel közeledni a drogosokhoz?
Tapasztalataim szerint nem a nemek számítanak, hanem a személyiség. Tehát egyénenként eltérően kell foglalkozni velük egy bizonyos ponton túl. De addig teljesen érdektelen, a szenvedélybeteg neme.
A program szervezői ezt vajon nem tudják, vagy csak titkolják?
Ha tanultak egy kevés addiktológiát, akkor kellene tudniuk.
Lehet, hogy kidolgoztak valami nemi különbözőségen alapuló kezelési eljárást…
“hogy a női klienseknek, hogy a lehető legbiztonságosabb környezetben érezzék magukat, fontos, hogy alkalmanként, kizárólag női segítők és női szakemberek hallgassák meg őket.” Ez is jogos dolog, mindaddig amíg biztosítják, hogy a férfiak ne szenvedjenek hátrányt emiatt, akkor foglalkozzanak más napokon többet a férfiakkal, stb, ne hanyagoljanak el senkit.
A korrekt az lenne, ha a drogos pár megérkezik a helyszínre, és éppen ilyen “elkülönülős” nap van, akkor az egyik megy a női részlegbe, a másik a férfi részlegbe. És nem másik napon kell jönnie.
Nyilván, ennek lehetnek megvalósítási nehézségei (pl külön terem, két előadó, több személyzet), de ez az ő problémájuk.
Az nem korrekt, hogy csak az egyik fél kap külön szolgáltatást, a másik rovására (eddig ugye hétfőnként élt a szolgáltatás, tehát a drogos férfiak ezzel vesztettek egy napot)
Igen, most lehet választani, hogy átvesszük femcsi módit, hogy ne legyen már külön férfi külön női dolog, vagy azt mondjuk, jogos hogy legyen külön férfi külön női dolog, de legyen biztosítva, hogy ne sérüljön senkinek az érdeke.
“legyen külön férfi külön női dolog, de legyen biztosítva, hogy ne sérüljön senkinek az érdeke” én is ezt az utat tartanám helyesnek.
Jelen esetben teljesen felesleges férfiérdekek sérüléséről értekezni, amikor kéthetente egyszeri alkalomról van csupán szó, ráadásul Alter Egonak pont ebben a témában volt egy posztja októberben, ahol a nők körében egyre növekvő szenvedélybetegségek kapcsán a következtetésekben megállapítja, hogy “nők a szenvedélybetegésgeik kialakulásának leggyakoribb okaként a pszichés feszültségeiket, családi konfliktusaikat, munkahelyi frusztrációjukat, és magányukat említik“, ergo ha valaki a férjével jön be akkor, ha családi feszkó áll a drogozása hátterében biztosan nem szólal meg a férj jelenlétében. Így kvázi, ez a kedvezmény, vki olyanoknak szól, akik közt a probléma növekszik, ezért kellene a nagyobb odafigyelés és nem azért mert “nők”.
De a reális probléma igazából az, amiről Frolich ír, hogy a szitu kábé az, hogy “kinemszarja- le a drogosokat, ill. a pereputtyukat”, a leleményesek találtak egy jó kis állami meleg tejecskét adó tőgyet és arra építik a bizniszt feminista lózunggal- ez itt a gond, szerintem.
,,Igen, most lehet választani, hogy átvesszük femcsi módit, hogy ne legyen már külön férfi külön női dolog, vagy azt mondjuk, jogos hogy legyen külön férfi külön női dolog, de legyen biztosítva, hogy ne sérüljön senkinek az érdeke.”
Te már az előző cikkben választottál, és átvetted a femcsi módit.
Nagyszerű. Ingyen drogot a nőknek.
De akkor mi van a férfiakkal? Akkor mi meg ingyen sört kérünk.
“Volt akinek segítettünk munkát találni úgy, hogy megtanítottuk e-mail címet készíteni, az interneten hirdetést keresni és feladni, önéletrajzot írni, telefonon egy állásra jelentkezni. Megbeszéltük, hogy egy állásinterjún hogyan kell felöltözni, hogyan kell viselkedni.”
Nem piskóta. Ezek lennének a húdedurván önálló, és férfiakkal egyenrangú feminista nők, akiket meg kell védeni a gonosz, elnyomó patriarchákoktól?
Hát, ha valaki ilyen wonderwoman, akkor azt nem a férfiak nyomják el, hanem esetleg maga is nyomi, aki csak a férfiakra támaszkodva tud életben maradni.
Én azért jó néhány dolgot nem értek, valaki segíthetne. Adottak az intravénás drogfogyasztók, akik csak egyetlen adagra annyit költenek, amiből egy másik ember egy-két hétig étkezik. Nagyon valószínűnek tartom, hogy ezt leginkább csak olyan “fériak által elnyomott” prostituáltak engedhetik, engedik meg maguknak, akik egy átlag állampolgár jövedelmének sokszorosát zsebelik be az “elnyomó” klienseiktől. Érdekes, hogy eközben mégsem telik nekik arra, hogy minden alkalommal másik tűt használjanak, azt már társadalmi gondoskodásként nekem adófizetőként kell fizetnem számára? És akkor megkérdezném azt is, hogy valóban jó társadalmi célt szolgál bármiféle cég, amelyik erre adakozik?
Egyébként meg Edie, nem hiszem, hogy az a jó megoldás, hogy még meg is duplázzák az apparátust, mert egyes feminista vezetőik úgy érzik jól magukat, ha mindenbe belekeverhetik a férfihibáztató feminista badarságaikat. Sajnos úgy látszik, hogy hamarosan a kutyatáp forgalmazásnak is kötelező kelléke lesz a feminista szemléletmód.
Itt meg külön jó móka, valódi agymosás, drogokkal megtámogatva. :D Szabad, illik egyáltalán ezeknek az embereknek Terézanyus feminista vagy bármilyen más ideológiát pumpálni a drog mellé a vérkeringésükbe?
Egy nő nem fog férfiak jelenlétében beszélni arról, hogy pl azért lett drogos mert megerőszakolták…
Természetesen valóban érdeksérelem, ha férfiak problémájával nem foglalkoznak ugyanannyit, ami ellen tiltakozni kell.
Közben a fenti hszemet is kiegészítettem egy kicsit. Szerintem úgy lett drogos, úgy telik neki erre, hogy prostituált, ami pedig mint tudjuk, nyíííílván aljas férfi elnyomók szemétségének az eredménye.
Ez ugye magyarázza az ezzel a ténnyel gyakran szembesülő szakemberek hozzáállását. Ha elhittek egy feminista dogmát, akkor azt tovább görgetik. Minden mindennel összefügg. Ha eluralkodik a feminista betegség, akkor mindenhol áttéteket képez, akár a rák. Létezik csipp-csupp rák? Biztos, hogy léteznek kis jelentőségű ügyek?
A rákkezelésnek egyetlen jó módszere van: idejében, azonnal kiirtani a legkisebb burjánzást.
A párkapcsolati függőség elitélése mondjuk férfi szemszögből is lehet pozitivum,és kiemelt foglalkozás témája, normális férfiaknak is jó, ha egy lelkileg gyenge, manipulálható nő nem tart ki egy vadállat mellett, akihez az ösztönei odavonzották anno…
http://kuruc.info/r/6/122738/
Persze lehet azzal is jönni, hogy ilyenek megérdemlik egymást, csak gyerekeket meg kutyát el, de néhány eset talán még menthető…
“Régóta érzékeltük annak hiányát, hogy nincsenek specializálódottan nőknek szóló programjaink.”
Azt kérem miért nem tetszik érzékelni, hogy akkor a férfiak is másfajta bánásmódot igényelnek, nekik is kéne speciálisan rájuk szabott gyógymód. Ha a nők gyógyulás tekintetében “mások”, akkor a férfiakhoz képest mások, tehát a férfi specialitást miért nem tetszik észrevenni?
“A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a szenvedélybetegségben szenvedő és a szenvedélybetegekkel élő nőket megcélzó szolgáltatásokra nemcsak, hogy nagy igény van, de a rájuk szabott programok sikeresek.”
Hát akkor nagyon egyszerű a képlet. Csináljatok férfiakra szabott programokat, amikből a nők kivannak zárva és azok is sikeresek lesznek. Egyről el kéne jutni a kettőig is, ne csak az egyik nem élvezze a forradalmi újítások előnyeit.
” Ezért döntöttünk úgy, hogy 2010 márciustól, a Fővárosi Önkormányzat támogatásával nőknek szóló programokat indítunk be, a prevenciós színtértől indulva, az ártalomcsökkentő szolgáltatásokon át az ambuláns ellátásig. ”
Önkormányzati támogatással, női program, ejha, erre biztos felkapja a fejét mindenki, hisz NŐKÖN segítenek. Nem mellékesen megnyugodhat az egyszerű állampolgár, ha program van, biztos folyik a lázas munka, nem felesleges dolgokra költik az adóforintját.
” Maximum annyi történt, hogy amíg férje beszélgetett a program segítőjével, a feleség öntött egy teát az urának –tehát kiszolgálta – és szótlanul nézelődött. ”
Nyilván életbevágó volt hozzáfűzni a saját, valóságtól eltorzult véleményét: biztosan kiszolgálta. Milyen jól is hangzik, érezze csak az egyszerű állampolgár milyen szörnyű helyzetből is menekülnek meg ezek a nők.
“No és hogyan fogadták a férfi szerhasználók, hogy hétfőnként ki lettek zárva a tűcseréből? ”
Hát erről erről van szó. Segítségre szoruló embereket mennyire előnyös kizárni valahonnan? Éreztetni velük, hogy innen is ki vannak zárva? Miközben az (is) lenne a dolga egy ilyen ambulanciának, hogy éreztesse a betegekkel, nem kell magukat hátrányban érezniük semmiben, éppen ők csinálnak egy olyan helyzetet, ahol hátrányban érzik magukat. A társadalom ne rekessze ki őket, szól a hangzatos cél, eközben ők rekesztik ki őket, ők különböztetnek meg.
(bár ha jobban meggondolom, úgy is megfogják tapasztalni a “kinti” életükben a férfiak ellleni megkülönböztetést, szóval kissé morbid humorral azt is mondhatjuk felkészítik őket a nagyobb diszkriminációkra)
Besegítenék egy kicsit Daninak, mert tudom, hogy a feministák csak nehezen értik a humort. Dani utolsó mondatának helyes értelmezése:
Bár ha jobban meggondolom, úgy is megfogják tapasztalni a “kinti” életükben a férfiakkal szembeni kivételezést, szóval kissé morbid humorral azt is mondhatjuk felkészítik őket a nagyobb diszkriminációkra.
fokozom kicsit, még nem reggeliztem… :D
” Maximum annyi történt, hogy amíg férje beszélgetett a program segítőjével, a feleség öntött egy teát az urának –tehát kiszolgálta – és szótlanul nézelődött. ”
Tehát ha jól értem, az történt, hogy még a feleséget két szóval le tudtátok kezelni: csak neked vagy te megérdemled, addig a férjre rá kellet telepednetek és órákig oltottátok belé az igéteket, nem azért hogy megértse, elfogadja, hanem hogy feladja, leszarja + a feleségét is szembeállítottátok vele akivel eddig elvileg egymás mellett álltak + a kis aljas egyből segítőkészen illusztrálta magát a “jó feleség” szerepben, azt mutatva hogy a férje mellett áll, de közben burkoltan, sunyin, titeket támogatva. Király! Azt hogy a nőknek mi járhat ilyenkor az eszébe – leszarom. Azt, hogy a férfi mit gondolt azért sejtem: “Ezt kosztümös kis picsát csak azért nem basztam még képen, mert úgy látom Mary tényleg ezt akarja. De mi baja Marynek velem? Eddig mindig együtt mentünk a tűért? Le akar lépni vagy most mi van?! Rendkívül konstruktív… köszi.
Sajnos nem tudom, hol lehetne témaajánlást küldeni, úgyhogy ide linkelem:
Lattatok mar ezt a szutyokhalmazt?
http://hello90.444.hu/2014/01/30/leltar-a-pasim-jocselekedeteirol/
Beteg a csaj!
Az ilyen szerencsétlen megérdemli, hogy pontosan ezt kapja (és a sors fintora, hogy általában ez így is történik).
bocs. de ez nem az, mint aminek elsőre látszik.
azt hittem már a szürkeötvenárnyalatosról nem lehet több bőrt lehúzni :))).
szóval nem tudom, hogy mennyire vagy fogékony az abszurdra, de ez a klip pont a romanas-szoftpornóra kattanó nőket karikírozza, akik szerint a domináns= szadista pszichopata (az eredeti E. L. James történet szerint éppen egy drogos kurva fattya, aki súlyosan sérül lelkileg kisgyerekként: egyrészt mert fizikailag bántalmazták, másrészt több napig az anyja holtteste mellett mászkál, míg megtalálják őket- ennyiben aktuális a téma ennél a posztnál). Totál beteg világ, Sacher-Masoch aberrált pozitív. Felháborodni sajnos van min, mert tényleg nagyon szomorú, hogy egy ilyen szennyregény bestseller lett + megfilmesítik, gondolom ez útóbbi ennek a klipnek az apropója.
Ez mi a szar volt? Gondoltam, hogy egy férfilejárató kampányvideó lesz, de ez a Szürke 50 árnyalatás rész elgondolkodtatott.
https://www.youtube.com/watch?v=05ro6fcj6Ek
Ebben a videóban elhangzik a következő mondat: “Az [non-profit] alapítványom nem profitál, de én igen!” Erről van szó! Miután sorra derülnek ki a mutyik az ilyen non-profit alapítványok körül (legutóbb ugye a Gyermekrák), elég bizalmatlan vagyok velük kapcsolatban. Az ilyen tűcsere programok meg kifejezetten a kamu-jótékonyságnak tűnnek nekem. Ahogy Jampi-one is írta: az intravénás drogok sokezer Ft-ba kerülnek adagonként, ezzel szemben bemegy az ember a patikába, és vesz tűt + fecskendőt, kerül tizenpár Ft-ba és nem kérdeznek semmit, csak azt, hogy mekkora legyen (hiszen rengetegféle legitim használata van a tűnek és fecskendőnek). Aki ennyit nem tud kiadni a többezer Ft mellé, az megérdemli, hogy meghaljon ebolával súlyosbított hepatitiszes szuperécben. Vagyis ezt megadni nem valódi segítség, csak egy látszattevékenység, amire föl lehet venni az állami segélyt meg az 1%-ot. Azt mondja: “hogy valaki minden érdek nélkül jót tesz” – ja, minden érdek nélkül, csak fizetést kap érte, gondolom. Így végülis annyira nem is csoda, hogy elmozdultak feminista irányba: manapság abban van a “non-profit biznisz”.
Ez a “párkapcsolat-függőség” meg egy echte feminista áltudományos fogalomnak tűnik nekem (ahogy vallási fanatikusok meg kitalálták a “pornófüggőség” fogalmát): egy újabb elmélet a női hűség további rombolására (sőt, megkockáztatom: a hűség újradefiniálása betegséggé!), egy újabb elmélet, amivel lehet buzdítani a nőt, hogy dobja ki a párját, ha bármi konfliktus adódik – úgysem veszíthet. A modern házasság: egy fogadás, amelyben a férfi minden vagyonát fölteszi arra, hogy a nő élete végéig hűséges marad.
Ui.: 5 millát kaptak csak ettől a MAC-tól, vagy mitől: ennyi pénzből évekig lehet bérelni egy helyiséget és egy tonnányi tűt és fecskendőt lehet venni. Ha valóban önkéntes alapon végeznék a munkát, több pénzre már nem is volna szükségük, ezzel évekre meglenne a működési költség.
Most eszembe jutott egy lehetőség növelni az oldal ismertségét és támogatottságát: oknyomozásba kellene kezdeni. Utána kéne járni, hogy ezek a feminista civil szervezetek honnan kapják a pénzüket – ez a könnyebb rész, mert ezt kötelező föltüntetniük – és, hogy mire fordítják. Ha találnánk valami érdekesebb dolgot, azt el lehetne juttatni az MTI-nek is.
Az, hogy honnan és mennyit kapnak, publikus adat tehát viszonylag könnyebb feladat összegereblyézni, de már itt is előfordulhat, hogy találunk meglepő adatokat. És annyira nem kis munka lehet már ez se, hiszen jó sokan vannak – valaki írta, hogy tán száznál is többen! Ezeket a tűcserélőket se kéne kihagyni, mert erősen bűzlenek.
Létre kellene hozni egy kiemelt cikket, ahol föl lennének sorolva ezek a szervezetek, mellettük a támogatóik és az összegek. Aztán, ha sikerül utánajárni, hogy mire fordították a pénzt, szintén föltüntetni, esetleg külön cikkben is, ha érdekes.
(Természetesen nem csak másokat akarok a munkára buzdítani, szívesen részt veszek benne magam is, ahogy ídőm engedi.)
Régebben felmerült, hogy feketelistát készítünk az őket támogató cégekről.
ahogy vallási fanatikusok meg kitalálták a “pornófüggőség” fogalmát
Pedig ilyesmi tényleg létezik(amcsi antifemen oldalakon is volt róla szó), bár a vallási fanatikusokkal egy mondatban még sosem láttam.
Na, elkezdik vizsgálni a civil szervezetek támogatásait: http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/civilek-tamogatasat-vizsgalna-a-bizottsag-1211567
http://kuruc.info/r/6/122738/
Azért a kuruc info nem pont egy feminista oldal, illetve eredetileg egy kutyás oldalon találtam a hírt, ezt te minek nevezed, hogy férj nekitámad meg minden és ezek után is ragaszkodik hozzá? Szerintem ez kicsit túlmutat rendes házastársi hűségen.
Egyébként ha egy drogos izét elszakítanak férjétől azért tényleg nem nagy kár…
Az hogy milyen lenyúlások lehetnek ebben, az valóban érdekes kérdés, amit érdemes nyomozni.